Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-15 / 139. szám

4. oldal, 1991. június 15. wnnnxnM KECSKEMÉTI ORVOS AZ OBOL-HABORÚBAN Gyógyítás — puskaporos hordón • t soportkép a rcndcloluii. \ H lu ti k n I üliip-s/igcti ass/is/tcnsnöi társaságában láthatjuk Kiss doktort. • Hamisítatlan arab bazár. Nagy halom színes fénykép között válogatunk. Gyönyörű pálmafák, robusztus homokkő sziklák, színes arab bazár, mesés mecsetek, harckocsik felvonulása a sivatagban. Felsorolni is hosszú, mi minden érdekességet kapott még lencsevégre dr. Kiss László, a kecskeméti 2. Számú Katonai Kórház ideg-elmeosztályának orvos őrnagya az Öböl-háború idején. Ott járt, s tagja volt a 38 tagú, magyar orvosokból, asszisztensekből verbuvált egészségügyi csoportnak, ám ezt már csak most lehet tudni, amikor hazatért. Eddig ugyanis a résztvevők személyét és pontos tartózko­dási helyét sűrű homály fedte. Utazás a bizonytalanba Dr. Kiss László részt vett a ti­tokzatos vállalkozásban. Amikor tavaly ősszel meglátta az újságok­ban, hogy katonaorvosokat külde­nek az Öböl-háború színhelyére, azonnal — az elsők között — je­lentkezett. Aztán várt, amíg né­hány hónap múlva a fővárosba hívták. Részletesen kikérdezték, tud-e angolul, s pontosan „feltér­képezték” szakmai múltját. — Eleinte sokan jelentkeztek — emlékszik a doktor — bár ek­kor még senki sem tudta, mennyi pénzt kapunk a küldetés végezté­vel, s egyáltalán mennyi időre szól a megbízatásunk. Hamarosan egy­hetes intenzív előkészítési kap­tunk, amelynek során közölték a pontos összeget, s hogy a szaúdiak fél évig számítanak ránk. Ekkor jó néhányan visszaléptek, mert az időt hosszúnak találták, a pénzt pedig kevesebbnek annál, hogy megérje az utazást a bizonytalan­ba. Kedvét szegte egy-két kollégá­nak az a film is, amit ugyancsak akkor mutattak be az irakiak kur­­dokat ért gáztámadásról. Kiss László még most is bele­­borzong, ha eszébe ötlik a szörnyű képsor. Városokat látott, ahol tö­megével hevertek az utcákon gye­rekek, asszonyok, férfiak holttes­tei. Sokan mondták a doktornak akkoriban: „Ne menj ki, mert nem jössz vissza élve!” Ő mégis elindult a csoporttal január 14-én. Délután érkeztünk meg Dhahran városába dr. Svéd László orvos ezredes vezetésével. A 300 Dr. Kiss László kedvenc uniformisában. (A felvételeket Kiss doktor, illetve munkatársai készítették.) • A s/ondi kórház cmlékoklcvele. ezer lelket számláló szaúdi nagyvá­ros 280-300 kilométernyire fekszik a kuvaiti határtól. Egy rendkívül elegáns, modern, ötcsillagos szál­lodában, az A1 Gosajbi Hotelban helyeztek el bennünket. Innen jár­tunk dolgozni a szaúdi légierő ki­válóan felszerelt, patika tisztaságú kórházába. Rakétacsata a város felett A magyar csoport érkezése után eg\ nappal kitört a háború. Bliah-Az orvos őrnagy szabadidejében, ha csak tehette, kirándult a környéken. Egy alkalommal ellátogatott a képen látható AI Ahsa oázisba. — Dhahran fontos stratégiai pont — mondja Kiss István — nem is várattak sokáig magukra a légi­támadások. Hiába voltunk messze a frontvonaltól, a Scud rakéták bőven elérték a várost. Illetve csak elérték volna, ha nem olyan haté­kony a légvédelem. Eleinte féltünk, amikor megszólaltak a szirénák. Később már az ablakból néztük végig, hogyan „szedik le” a Patriot rakéták a Scudokat. Naponta többször is megszakí­tották a tv-adásokat, hogy be­mondják: „Légitámadás! Vegyék fel a gázálarcot!” A háború már­­már megszokottá vált. Megszok­ták, hogy jönnek a Scudok, és azt is, hogy lelövik azokat. Éppen ezért volt nagyon megrázó, amikor néhány nappal a háború vége előtt a szállótól egy-másfél kilométer­nyire becsapódott egy rakéta. — Pontosan emlékszem a jele­netre — mondja Kiss István. — Figyeltem az eget és jól láttam, milyen gyorsan, nagy fénnyel kö­zeleg a rakéta, majd valószínűtle­­nül közel becsapódik. Egyből ro­hantam a helyszínre, de mire gya­log odaértem, már lezárta a kör­nyéket az amerikai katonai rendé­szet. Visszaindultam tehát a szál­láshelyünkre. Épp jókor érkeztem, már jött is a telefon: azonnal men­jünk be, mert sok a sebesült. Mint később kiderült, jóval több mint húsz amerikai katona elpusztult, 50-60 ember eltűnt, s meghaladta a húszat a súlyos sebesültek száma is. ranban eleinte ebből nem lehetett sokat érezni. Az orvosok munkája ekkor még csupán a civil lakosság normális, megszokott ellátására korlátozódott. Aztán hamarosan kiderült: puskaporos hordón ül­nek. Itt található ugyanis Szaúd- Arábia egyik legnagyobb légibázi­sa. De az amerikaiaknak is van repülőtere már 1921 óta. A közel­ben fekszik Bahrein és Oman, ahol az angoloknak, illetve a franciák-Szemtől szemben a halállal Szerencsétlen véletlenek lánco­lata okozta a bajt. Mert az angol pilóták véleménye szerint a Patrio­­tok ezúttal is eltalálták a Scudot, ám nem robbantották fel a robba­nófejét. Az lezuhant egy könnyű­­szerkezetes raktárra, ahol éppen amerikai katonák vételeztek. Dhahranban ekkor találkoztak szemtől szembe a háborúval, a ha­lállal. Az orvosok ellátták a sérül­teket. Aztán érkezett még néhány sebesült katona a frontról, majd a fegyverszünet megkötése után el­maradtak a katonák. Egyre több civil beteget fogadott a kórház. Megváltozott az orvosok ügyeleti rendje. Visszatértek a békeellátás­ra. A nehéz napok elmúltak, s a csoport július közepe helyett már május végén hazautazhatott. — Furcsa volt a fogadtatás — mondja fanyar mosollyal Kiss doktor — sokan, amikor meglát­ták, azt kérdezték: mennyi pénzt kaptam? Összeget nem mondok, de azt elárulhatom: jóval többet, mint amennyit egy orvos egy év alatt itthon megkereshet. Ám an­nál sokkalta kevesebbet, amennyit egy ember élete ér. Az igazi bará­tok persze nem kérdeztek semmit, csak örültek, hogy egészségben vi­szontlátnak. Dr. Kiss László tehát nem jött haza sem hősként, sem gazdag em­berként. Véget ért viszont életének egy érdekes, izgalmakban bővelke­dő fejezete. Folytatódnak munkás hétköznapjai a kecskeméti katonai kórházban. Gaál Béla BARÁTSÁG FŰZTE LISZT FERENCHEZ Haynald-centenárium Kalocsán Haynald Lajos 1816-ban szüle­tett a Nógrád megyei Szécsényben. Bölcseletet és teológiát tanult, 1839-ben szentelték pappá. Hama­rosan az esztergomi prímási ud­varba került, itt érte az 1848—49- es szabadságharc kitörése. Állásá­ból rövid időre felfüggesztették, mert nem volt hajlandó kihirdetni a debreceni országgyűlés, valamint Szemere kormányának antimo­­narchikus rendeletéit. 1851-ben már erdélyi segédpüspök. Szembe­helyezkedett gróf Nádasdy Fe­renccel, az erdélyi kancellária veze­tőjével, aki a köteles hűség és loja­litás megsértésével vádolta. Hay­nald közölte: feladatát a jövőben is lelkiismeretesen kívánja ellátni, ha kell, rangjáról is lemond. 1863-ban formálisan félreállítot­ták, mert nem támogatta a kor­mány törekvéseit. IX. Pius pápa Rómába rendelte. 1867-ben vissza­tért Magyarországra, kalocsai ér­sekké nevezték ki. 1868-tól a Ma­gyar Tudományos Akadémia tisz­teletbeli tagja, 1879-ben a pápa bí­­borosi ranggal tüntette ki. Haynald érsek elődjének, Kunszt Józsefnek nyomdokain ha­ladt. Ő szervezte meg a kalocsai egyházmegyében a katolikus isko­lák tanfelügyelőségeit és a tanító­­egyesületeket. Alapítványt hozott létre a szegényebb sorsú diákok megsegítésére. 1879-ben Kunszt érsek hagyatékából felépítette a kisszemináriumot, ahol a papságra készülő gimnazisták tanultak. Szorgalmazta a kalocsa—kiskőrö­si vasúti szárnyvonal kiépítését, to­vábbá Kalocsa és Baja között a táv­íróvonal létesítését. Nevéhez fűződik a csillagászati obszervatórium létre­hozása, az új gimnázium felépítése és a fiúnevelő intézet bővítése. Jártas volt a botanikában is, Eu­­rópa-hírü növénygyűjteményét és könyvtárát a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Alapítványt tett az egyházi zene, a festészet és a szobrá­szat előmozdítására. Barátság fűz­te Liszt Ferenchez, aki mintegy hat alkalommal vendégeskedett Kalo­csán, és adott hangversenyeket. Az érsek jelentős irodalmi tevé­kenységet is kifejtett: emlékbeszé­deket, pásztorleveleket, értekezé­seket írt. Szónoki tehetségére és tudására az Országgyűlés felsőhá­zában is felfigyeltek, amelynek több éven át elnöke volt. Július 4-én, csütörtökön, Hay­nald Lajos halálának 100. évfordu­lóján az Érseki Hivatal, a TIT és a Liszt Ferenc Társaság helyi cso­portja egész napos rendezvényso­rozattal tiszteleg Kalocsán a tudós főpap előtt. Gáspár Róbert FILM Szerény kiállí­tású, hazai doku­mentumfilmjeink sora is bizonyítja, hogy valóságunk tényei gyakran messze túlszár­nyalják a legbril­­liánsabb képze­lettel rendelkező poénvadászok, hivatásos fan­taszták teljesít­ményeit is. Gon­dolhatnánk, a magyar (közép­­kelet-európai) re­alitásoknak nem is olyan nehéz erőteljesebbnek bizonyulni jeles magyar (közép­­kelet-európai) rendezőink, for­gatókönyvíróink fantáziálásainál. Meglepő viszont, hogy ebből a szempontból az Egyesült Álla­mokban sem lé­■—'•* • W ■> . / nyegesen mas a helyzet. Az ame­rikai valóság, amelyről főként Hollywood zseni­ális manipulációiból, teátrális közhelyei­ből értesülhetünk, egy jó dokumentum­rendező „szemüvegén” át épp ilyen fö­­lülmúlhatatlanul fantasztikus, izgalmas. Romano Vanerbes, az 1982-ben be­mutatott nagy sikerű Ez Amerika ren­dezője a most látható folytatásban szi­gorúan a tényekből közönségfilmet ké­szített. Azért sikerülhetett ez a különle­ges mutatvány, mert kamerája elsősor­ban azextremitásokat igyekezett rögzí­teni. Kiemelései, felsorolásai, vágásai az elemek természete miatt is izgalma­sak. Első színhelye Las Vegas, ahol amerikai zsoldoskatonák tartják évi rendes összejövetelüket, játsszák hábo­rúsdijukat, miközben - csinos höl­gyek társaságában — alkalmi megbízá­sokra várnak. New York Vanderbes előadásában többek között lecsúszott színészeiről nevezetes, akik klasszikus módszerekkel okítják a koldulás művé­szetét. Ugyanitt idős emberek tanulnak keleti önvédelmi módszereket, s lepik meg az utcák sötétjében a támadókat. Becsvágyó hollywoodi színésznőcskék-Ez is Amerika kel is találkozhatunk, akik az érvénye­sülés rögös útját járva épp otthonaik­ban várják a sztárok hívását. A tinilá­nyok pedig azért állnak sorba, hogy — megfelelő jutalék ellenében — rab­lógyilkosokkal köthessenek házassá­got. Ez Ez is Amerika arról is tudósít, hogy fizetett gondozónők lesik millio­mosok macskáinak kívánságait, mi­közben a templomokban isten minden teremtménye, (köztük majmok, tevék és elefántok) elnyerheti az Úr áldását. A felsorolásban szerepet kapnak azok a milliomosok, akik exkluzív klubjaik­ban változatosan elkészített férgeket kóstolgatnak. A sort a Ku-Klux-Klan mai fanatikusai zárják, akik múlha­tatlan gyűlölettel készítik fel az újabb generációkat az eljövendő faji hábo­rúra. Annyi bizonyos, hogy az Ez is Ame­rika (csak 16 éven felülieknek ajánlott) extremitásai láttán másfél órára bizo­nyosan megfeledkezhetünk a sajátja­inkról. károlyi Gyorsvasút Budapest és Becs között? Budapestről Bécsbe a leggyakrabban autón utaznak és úgy szállítják az árut. De mindez megtehető hajón is, s népesek a vonatok is. De még ez sem elég, legalábbis ez derült ki azon a tárgyaláson, amelyet Rudolf Streicher, az Osztrák Köztársaság közleke­dési és államosított iparának minisztere hazánkban folytatott. Óva intett: nem szabad Magyarországnak elkövetni azt a hibát, amit Ausztria nyugati részében elkövettek, ott ugyanis az elmúlt 20 évben a vasútról a közutakra terelték a személy- és teherszállítást. Á közlekedési struktúra javítása érdekében a vasúti és a vízi szállítás szerepének a növelése szerepel Ausztria célkitűzései között és hazánknak is ezt az utat javasolják. Megkezdődtek Ausztriában egy gyorsvasútvonal tervezési munkái, amelyek nyomán a Bécs és Budapest között két óra alá csökken majd a menetidő. Emellett megépül a két országot összekötő autópálya is. Ferenczy-Europress _

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents