Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-14 / 138. szám

2. oldal, 1991. június 14. PETŐFI NÉPE Budai Dezső, Szalvay Mihály, Molnár Erik és Vágó Béla a fűben pihen. Néhány arasznyira tő­lük Vasmarcsa hanyatt fekve az ég felé kiállt. Lenin — úgy tűnik rájuk sem hederít: a hátát mutatja a jeles társaságnak, s egyenes derék­kal a távolba int. Könnyű neki, már régi vendég a Kecskeméti Városgazdasági Válla­lat Végvár utcai telepén. Ezért már elkészült a betonalapja, amelyen biztosan állhat — a szobor. Szárát Pál, a vállalat dolgozója, árkot ás Lenin elvtárssal átellenben. Ide ké­szítik majd el a betonalapot, amely­re a tanácsköztársaság emlékművét felállítják. Kissé távolabb Budai Dezsőék ugyancsak tisztességes ta­lapzatra kerülnek hamarosan. Ve­lük, s a tíz esztendeje a Városi mozi homlokzatáról idekerült, kőből formázott munkás és mérnök figu­rájával együtt érdekes szoborpark születik a vállalat üzemi épületei között. A rendszer változik, de a szobrok maradnak. Igaz, máshol . .. B. Végvár utcai szobormenhely 1NTERPOL-KORÖZÉS ALAPJÁN Budapesten őrizetbe vették a terroristát 16 évre ítélték Milánóban robbantásért (Folytatás az I. oldalról) Osztrák részről diplomáciai úton - a bécsi Der Standard csütörtöki je­lentése szerint igen magas szinten — arról kívánják meggyőzni a magyar il­letékeseket, hogy Klier elítélése politi­kai ügynek tekintendő, így a nemzetkö­zi jog alapján Olaszország nem kíván­hatja a kiadatását. Olasz oldalról Ales­sandro Aaroni bécsi nagykövet nyilat­kozott, aki diplomatikusan a magyar hatóságok döntésére bízta, hol tölti Henrich Klier élete következő másfél évtizedét. Közölte: arról van tudomá­sa, hogy a milánói bíróság ítéletét s annak indoklását eljuttatják Rómából Budapestre. Az értesülést az Interpol magyar képviselőjének helyettese is megerősí­tette és közölte, hogy az üggyel az ille­tékes magyar igazságügyi szervek fog­lalkoznak. Amint azt az Élte Állami és Jogtudo­mányi Karán megtudtuk, a nemzetközi jogban a kiadatás alapja az államok közötti szerződés. Ennek egyik lénye­ges pontja a politikai bűncselekmé­nyekkel foglalkozik, s kimondja, hogy a kiadatás ezekben az esetekben egyéni megítélés alá esik. Kivétel természete­sen ez alól is van. Egy XIX. századi belga jogszabály a forrás: egy királygyilkost nem minősí­tettek politikai bűnözőnek, mondván, ez a kivétel kivétele. Azóta ez a termi­nológia meghonosodott a nemzetközi jogban, ma a politikai bűnözők között is kivételnek számítanak a terroristák, a merénylők, a robbantgatók. Herr Kliert ügyében is tehát a hatóságok megítélésén múlik, hogy kiadják-e az olasz szerveknek, vagy sem. Ferenczy-Europress Újabb határátkelőhelyek nyílnak A határ menti gazdasági és kul­turális kapcsolatok javítására Kár­pátok—Tisza Munkaközösséget hoz létre Szabolcs-Szatmár-Bereg és a romániai Szatmár megye, va­lamint a Szovjetunió Kárpátontúli Területe — jelentették be a térsé­gek vezetői csütörtökön, a nyír­egyházi tárgyalásukat követő saj­tótájékoztatón. Medgyesi József, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Közgyű­lés elnöke az újságíróknak el­mondta: még júniusban létrehoz­zák azt a közös magyar—román —szovjet munkacsoportot, amely az alapító okiratot elké­szíti. A dokumentumok jóváha­gyása után a határok mentén fekvő összes magyar, román és szovjet régiónak is felajánlják a csatlakozási lehetőséget. Morar Kornél, a romániai Szat­márnémeti prefektusa a sajtótájé­koztatón arról szólt, hogy Nyír­egyházán tárgyaltak új határátke­lőhelyek megnyitásáról is. Mihail Volscsuk, a Szovjetunió Kárpátontúli Területének tanács­elnöke szintén a határállomások megnyitásáról beszélt. Bejelentet­te: három héten belül lehetővé te­szik, hogy a barabás—mezőkaszo­­nyi átkelőhelyen a magyar és a szovjet üzletemberek, szolgálati útlevéllel szabadon utazhassanak, sőt a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye és a Kárpátalja közötti barter­­üzletek áruszállítását is engedé­lyezni szándékoznak. FKgP-sajtó­tájékoztató Antall József miniszterelnök ma délután tájékoztatót tart a Függet­len Kisgazdapárt megyei vezetői­nek a kormányzat kárpótlással kapcsolatos elképzeléseiről. Ez volt a legfontosabb bejelentés az FKgP szokásos csütörtöki sajtó­­konferenciáján. Cseh Sándor alelnök azt is kifej­tette, hogy bár hálásak a miniszter­­elnöknek, aki lehetővé tette, hogy a parlament június 24-ei ülésére tűzzék a törvényjavaslat újbóli megtárgyalását, értékelik a szán­dékot, ugyanakkor megítélésük szerint az előkészítésre rendkívül rövid az idő. Ezenkívül az alelnök hangsúlyozta, hogy nemcsak az Alkotmánybíróság által kifogásolt részeket kellene újratárgyalni. A sajtókonferencián azt is bejelen­tették, hogy a június végén tartan­dó nagyválasztmányi ülésig Oláh Sándor lemondott főtitkár poszt­ját ideiglenesen ifj. Bélafi Antal lát­ja el. A megbízott főtitkár kifejtet­te: a vezetés hibája is, hogy „meg­szokottá vált az a gyakorlat, mi­szerint minden két-három hónap­ban tart a párt egy nagyválaszt­mányt”. Fontosnak nevezte, hogy megerősödjön az együttműködés a frakció és a „pártmunkások” kö­zött. AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE Levél Szabad Györgyhöz, az Országgyűlés elnökéhez Dr. Bogdán Emil, a Magyar Demokrata Fórum képviselője közfelháborodást kiváltó rádiószereplése arra késztet bennünket, hogy nevezett képviselő visszahí­vását indítványozzuk, az Interparlamentáris Unió (IPU) Magyar—Román cso­portjának elnöki tisztéből. Véleményünk szerint a képviselő elnök magatartása összeegyeztethetetlen egy olyan, finom diplomáciát igénylő feladattal, melynek célja éppen a román—ma­gyar viszony rendezésének előmozdítása. Nemzeti érdekeinket súlyosan veszélyez­tetik az ilyesfajta megnyilvánulások. Idézünk egyetlen „gondolatot" a rádióban elhangzott szövegből: „ . . . a birodalom végzetét az a dekadens (ma .haladónak’ mondanák) toleran­cia okozta, amely kiterjesztette a római polgárjogot az addig kirekesztett idege­nekre, a barbárokra is. Befogadta a nemzetbe azokat, akik nem éreztek a nemzet­tel, nem álmodtak rómaiul." Bretter Zoltán a román—magyar csoport alelnöke Nemzetközi konferencia az 1956-os magyar forradalomról „Magyarország történetében fontos határkő ez a nap, amikor kiváló magyar és nem magyar tu­dósok a világ minden részéről fel­tárják kutatásaik eredményét, s felvetik a vitás kérdéseket ’56 tör­ténetéről” mondotta Juhász Gyula történész, az Országos Szé­chenyi Könyvtár főigazgatója. „Az 1956-os forradalom helye a szovjet kommunizmus alkonyá­ban” című nemzetközi tudomá­nyos konferencia csütörtöki meg­nyitóján. Kende Péter professzor, az 1956-os magyar forradalom tör­ténetének kutatója hangsúlyozta: ezt a forradalmat világtörténelmi eseményként tartja számon a nem­zetközi közvélemény. A háromnapos tanácskozást az 1956-os magyar forradalom törté­netének Dokumentációs és Kuta­tóintézete — a brüsszeli Nagy Imre Intézet hagyományainak folytató­ja — szervezte, s ez a mostani ta­nácskozás az intézet első hazai és nemzetközi bemutatkozása. A konferencián amerikai, angol, francia, olasz, német és kelet-euró­pai kutatók vesznek részt és 1956- ot a szovjet típusú kommunista rendszer évtizedek óta mélyülő válságának, s mai szétporladásá­­nak összefüggésében kívánják megvitatni. Antall-kötetet kapott a búcsúzó altábornagy (Folytatás az 1. oldalról) A kormány közleménye (Folytatás az 1. oldalról) Ez a kormányzati elkötelezett­ség valamennyi munkavállalói ér­dekképviselet törekvésével találko­zik. A megoldás azonban csak az 1991-es költségvetési törvény kere­tei közötti átcsoportosításokkal képzelhető el, amihez az Ország­­gyűlés jóváhagyása szükséges. A kormány kinyilvánította, hogy a munkavállalói jogok gya­korlásáról, illetve a munkavállalói érdekképviseleteknek a privatizá­cióba történő intézményes bekap­csolódásáról szóló kormány­előterjesztések kidolgozás alatt vannak, hasonlóképpen a Munka­­vállalói Résztulajdonosi Program is. A kormány korábbi szándékai­val és gyakorlatával egyezően vál­lalta, hogy a munkavállalói részvé­tel különböző formáira vonatkozó elgondolásokat egy hónapon belül az Érdekegyeztető Tanács elé ter­jeszti. Elutasította az MSZOSZ- nek az ingyenes általános munka­­vállalói tulajdonszerzést célzó ja­vaslatát, jelezve, hogy az ellentétes a piacgazdasági elveket szem előtt tartó egységes privatizációs politi­ka kialakításával. Egyetértés volt abban, hogy a privatizációs bevé­telek meghatározott hányadát új munkahelyek teremtésére kell for­dítani, amiről egyébként a foglal­koztatási törvény is rendelkezik, s amint azt a Vagyonpolitikai Irány­elvek tervezete is tartalmazta. A hatályos bérszabályozás kor­látainak lazítására tett javaslattal kapcsolatban a kormány elkötele­zettsége alapján vállalta a bérsza­bályozás augusztusi áttekintését, s vázolt néhány általa elfogadható­nak tartott megoldást. A minimális bérek felemelésével összefüggésben a kormány hang­súlyozta, hogy az év első négy hó­napjában az árak, illetve a kifize­tett munkabérek növekedésének üteme nem tért el attól, amit a ha­tályos minimálbér megállapítása­kor számítási alapnak tekintettek, így annak felemelését jelenleg nem látja indokoltnak. A kormány vál­lalta, hogy az évi egyszeri utazási kedvezményről június 20-áig ren­deletet dolgoz ki, és annak hatá­lyát szakszervezeti tagságtól füg­getlenül valamennyi munkaválla­lóra kiterjeszti. Az állami vállalatoktól elbocsá­tott dolgozók kötelező végkielégí­tésére vonatkozóan az új Munka­törvénykönyv már kidolgozott ter­vezete is tartalmazza a megoldást. A kormány nem látja akadályát, hogy ezt a részét még az MT beter­jesztése előtt a parlament elé vigye. A sikeres egyeztető tárgyalás eredményeit áttekintve a kormány megállapította: a gyors megegye­zés jelentős mértékben annak volt köszönhető, hogy az MSZOSZ ál­tal megfogalmazott követelések szinte kivétel nélkül olyan kérdése­ket érintettek, amelyekben az el­múlt hetek, hónapok során ko­moly kormányzati munka folyt, s amelyekben folyamatos tárgyalá­sok történtek az érdekképvisele­tekkel. Megállapította továbbá, hogy a tárgyalások általában olyan témákról folytak, amelyeket más munkavállalói érdekképvise­letek is felvetettek. így az eredmé­nyek a kormány és valamennyi munkavállalói érdekképviselet kö­zötti sikeres érdekegyeztetés kö­vetkezményei. A lefolytatott egyeztető eljárás során a kormány egyértelműen állást foglalt abban, hogy az ott született megállapodás nem korlátozódhat csak a két fél kötelezettségvállalására, mivel a felvetett kérdések szinte mindegyi­ke az Érdekegyeztető Tanács ille­tékességi körébe tartozik, illetve parlamenti döntést igényel. A kor­mány úgy látja: Magyarországon a konfliktusok tárgyalásokkal fel­oldhatók, s ebbéli szándékait ismé­telten megerősíti. A miniszterelnök kiemelte, hogy a Szovjetunióban elindult reformfolya­matok hozzájárultak ahhoz, hogy Ma­gyarországon széles körben kibonta­kozzék a demokratizmus, az átalakulás folyamata. Ezt a lehetőséget nagyra ér­tékeljük. Antall József felhívta a figyel­met arra a momentumra, hogy a kivo­nulást nyilvánvalóan más érzésekkel éli át a magyar nép, illetve a szovjet hadse­reg. Számunkra ez a nap nagy nemzeti örömet jelent — hangoztatta, hozzáté­ve, hogy megértjük azokat a súlyos gondokat és nehézségeket, amelyeket ez a lépés magával hoz a katonák hazá­jukba való visszatérésével. A minisz­terelnök biztosította Silov altáborna­gyot arról, hogy a kormány, illetve az Országgyűlés mindent el fog követni, hogy kegyelettel ápoljuk a szovjet hősi halottak sírjait, mint ahogy mi is remél­jük, hogy a magyar katonák sírjait to­vábbra is megőrzik a Szovjetunióban. Antall József kifejezte reményét, hogy a szovjet parlament mihamarabb válaszol a magyar Oszággyülésnek arra a kérésére, hogy az 1956-os magyaror­szági forradalmat és szabadságharcot, annak megítélését ugyanúgy vegye re­vízió alá, mint az 1968-as csehszlová­kiai bevonulást. Silov altábornagy válaszában meg­erősítette, hogy június 19-ére befejező­dik a szovjet csapatkivonulás, s ezzel a szovjet fél teljes mértékben eleget tesz a kormányközi egyezményben foglal­taknak. Sajnálatosnak nevezte ugyan­akkor, hogy a pénzügyi elszámolás kér­désében még nem sikerült megegyezni, mindazonáltal bízik abban, hogy a jú­nius 30-ai határidőig megoldódik a kérdés. Ebbéli véleményét Antall Jó­zsef annyiban osztotta, hogy a szerző­désben megjelölt időpontig remélhető­leg létrejön a megállapodás a két kor­mány között, legalábbis a mérleget ille­tően. A miniszterelnök végezetül sze­mélyes nagyrabecsülése jeléül Silov al­­tábornagynak herendi vázát ajándéko­zott, s átadta egyik, 10 éve orosz nyel­ven megjelent tudománytörténeti tár­gyú munkáját. A délelőtti órákban Silov altábor­nagyot fogadta Göncz Árpád köz­­társasági elnök. Az államfő hangoz­tatta: „köszönetét mondunk azért, hogy a Szovjetunió kétoldalú megál­lapodás alapján saját elhatározásá­ból csapatait kivonja Magyarország­ról, s ezzel helyreáll Magyarország teljes szuverenitása”. Annak a remé­nyének is hangot adott, hogy a két ország a jövőben vállvetve, barátság­ban, a közös célért, a közös és békés Európáért küzd egymás oldalán. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Jelcin győzött A csütörtök délutánig összeszámlált szavazatok alapján mind egyértelműbb, hogy Borisz Jelcin kapta a voksok több mint felét — jelentette be a központi választási bizottság elnöke. Vlagyimir Kazakov közölte: nem végleges adatok szerint Oroszország választó­­polgárainak több mint 70 százaléka vett részt a szavazáson. Az oroszországi politikai hangulat szempontjából mindig is megha­tározó Moszkvában — kerületenként eltérően — 60 és 72 százalék körül alakult a részvétel. A Jelcinre leadott szavazatok száma 66 és 82,8 százalék között mozgott, vagyis a parlamenti elnök mindenütt megszerezte a megválasztásához szükséges biztos többséget. A szovjet hírügynökség közlése szerint Jelcin a nagy ipari központokban a szavazatok 60-70 százalékát kapta, szőkébb pátriájában, Szverd­­lovszkban pedig 90 százalékos eredményt könyvelhetett el. Hasonló­an jól szerepelt a volt autonóm köztársaságokban, ahol szintén bizto­san szerezte meg az 50 százalékos többséget. Jelcin mellett két másik reformerpolitikus is győzedelmeskedett: Gavriil Popov biztosan szerezte meg Moszkva, míg Anatolij Szobcsak Leningrád főpolgármesteri székét. Leningrad lakói ezzel együtt dön­töttek, hogy Szankt-Petyerburgra (Szent-Pétervárra) változtatják vissza városuk nevét. Ürtévé a Columbiáról A Columbia űrrepülőgép asztronautái tegnap az űrből közvetített televíziós adásban mutatták be a földi tévénézőknek a kísérleti ürla­­boratórium működését és egy átlagos napi programjukat. A Columbia startja óta szerdán már a második hűtőgép romlott el a kísérletekhez használt készülékek közül, de az űrutazást irányitó Dan Womack szerint egyetlen hűtőgép is elegendő az űrhajósoktól vett testnedvek (vér-, vizelet- és nyálminták) megfelelő tárolására. Ezeket a kutatók a tervek szerint a földön fogják vizsgálni, hogy tájékozódjanak az emberi anyagcsere működéséről a kozmikus viszo­nyok között. Albán menekültek új hulláma Ezrével érkeznek újra az albán menekültek az olasz kikötőkbe, miközben még a márciusban érkezettek helyzete sem rendeződött végleg. Megállapodás jött létre márciusban a két ország között. Albá­nia csakis akkor számíthat Olaszország gazdasági és politikai támoga­tására, ha gátat szab a menekültek tömeges kiutazásának. KÚTFÚRÁS LEGOLCSÓBBAN, DE A LEGJOBB MINŐSÉGBEN! Teljes felszereléssel, minden anyag hozzáadásával, (cső, szűrő és kézipumpa) motorcsatlakozóval. Június 1-jétől: 40 mm-es csőátmérővel, 10 m mélységig 5300 Ft, minden további méter 150 Ft; 50 mm-es csőátmérővel, 10 m mélységig 6000 Ft, minden további méter 200 Ft; 63 mm-es csőátmérővel, 10 m mélységig 7000 Ft, minden további méter 250 Ft. Érdeklődjön, jegyeztesse elő! Jótállás 2 év! Levélcím: Sánta Béla, 6726 Szeged, Marostői u. 33. Telefon: 62/26-342 493454

Next

/
Thumbnails
Contents