Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-14 / 138. szám

PETŐFI NÉPE 1991. június 14., 3. oldal Vajon mennyire életképes még a korábban ideálisnak tartott „komplex nevelési intézmény”? A kérdés már akkor felvetődött, amikor a keceli Általános Nevelési Központ népművelőinek búcsút mondott. Az utóbbi napok azonban döntő fordulatot hoztak az ÁNK életében: az óvoda után most az általános iskola is önálló intézményként kíván tovább dolgozni. A tantestület szándéka szavazás alapján egyértelmű, határozott döntéssé vált. A végleges elszakadás már csak azon múlott, kimondja-e rá az áment a községi önkormányzat. A nevelők nem szívesen nyilat­koztak a kérdésben. — Nézze, a tantestület végre megnyugodott. Hadd legyen ez a mi ügyünk, áz iskola belső ügye! Ha az önkormányzat kimondja a végső szót, hamarosan rendezzük a sorainkat. Az iskola vezetésére pályázatot hirdetünk. Nem firtat­juk előre, kik lesznek a jelentke­zők, nem találgatunk, nem csiná­lunk a választásból nagy ügyet. A megszavazott új igazgató majd annak rendje módja szerint nevezi ki a helyetteseit. . . Ezenkívül min­den marad a régiben, hiszen az is­kola eddig is dolgozott. Marad a tantestület, marad a tanulócsopor­tok száma, maradnak a termek, a falak. Szeptemberben zökkenők nélkül megy tovább az élet, mintha mi sem történt volna. Legfeljebb az iskolát fogják másképpen hívni. Majd kitalálunk neki egy szép ne­vet... A nevelési központ jelenlegi ve­zetője, Újhelyi István kénytelen volt tudomásul venni a pedagógu­sok szándékát, s azt, hogy az isko­la kilépésével megszűnik maga az ÁNK is. A nagy tornacsarnok, a szakköri szobák ugyanazt a célt szolgálják majd, mint korábban, az óvodába, iskolába ugyanúgy jár­nak majd a gyerekek, a könyvtár továbbra is elérhető bárkinek, a négyzetméterek sem változnak..., csak az egy fedél alatt működő in­tézmények közös irányítása szűnik meg. Hogy mi lesz a jelenlegi vezető sorsa? Talán címzetes igazgatóként, „egyszerű” nevelőként a tantestü­letben marad, és ott tölti el a nyug­díjig hátralévő négy évet. Esetleg ő is benyújtja a pályázatát, netán vég­leg búcsút mond az intézetnek. Vagy automatikusan iskolaigazga­tóvá lesz, akárcsak az akasztói ÁNK-vezető. Az utóbbi megoldás­ra azért aligha kerülhet sor. Schindler János, Kecel polgár­­mestere úgy véli, a tantestület sza­vazásával nem pusztán a kiválás szándékát jelezte, hanem a jelenle­gi vezetéssel szembeni abszolút bi­zalmatlanságát is. S az óhaját, hogy végre szeretné maga eldönte­ni, ki és kik irányítsák az iskolát. — Nem véletlen az, hogy már az óvoda is független intézetté akart lenni, hiszen tízévi együttlét után sem érezte, hogy a nevelési köz­ponthoz tartozna. Az óvoda is, az iskola is önálló életet élt, csu­pán névházasságra lépett az ÁNK-val. Az egykor ideálisnak álmodott intézménytípus tehát az utolsókat rúgja. A várakozás perceiben a döntést mindenki az önkormány­zattól várta. Nos, a közgyűlés szer­dai tanácskozásán többségi szava­zattal elutasította az iskola kéré­sét. Határozatához azonban hoz­zátette, hogy az ügyet készséggel újratárgyalja, amint a tantestület bizalmatlanságig indítványt nyújt be a jelenlegi ÁNK-igazgató sze­mélyére vonatkozóan. Vagyis: a nevelők ne az önkormányzatra há­rítsák, hanem maguk vállalják fel a lépés felelősségét.^ . .... * c Fejes Maria A NAP EXKLUZÍV INFORMÁCIÓJA: Ausztria 2500 vegyes vállalatot alapított Kelet-Európával Ausztria kihasználja a kelet-európai országokban, így Magyarorszá­gon is lezajló átalakulásokat és megfelelő partner a gazdasági együttmű­ködésben — hangsúlyozta az osztrák gazdasági miniszter, Wolfgang Schüssel, az „Amerikai üzleti lehetőségek a Duna-medencében” (Ameri­can Business Opportunities in the Danube Basin) című szimpóziumon. A hírt a „Der Standard” közli. Eszerint osztrák vállalatok 1990 végéig több mint 2500 vegyes vállalati szerződést kötöttek kelet-európai cégekkel. Ez azt jelenti, hogy Ausztria a Kelet—Nyugat között létesített közös vállalkozások 15 százalékában érdekelt. Több mint 500 nyugati vállalat köztük jó néhány amerikai — a kelet-európai lehetőségek kiaknázására képviseleteket alapított Ausztri­ában. Ferenczy-Europress Akik betartottak az inflációnak Bizony, a magyarok jelentős része alaposan betartott az inf­lációnak. Ez derült ki nemrég a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. Hiába prognoszti­záltak hétköznapiasan: jó­soltak — a pénzügyi szakembe­rek 40 százalékos inflációt, a fogyasztói árszínvonal az év el­ső harmadában mindössze 34,3 százalékkal lett magasabb. Ha netán ötven százalékot jeleztek volna előre, akkor most még nagyobb lehetne az örömünk. De ez sem csekélység, de nem ám! Amint az illetékes kormány­főtanácsos megállapította: A csökkenő lakossági kereslet még az olyan alapvető fontossá­gú napi cikkek esetében is, mint például a húsfélék, kikényszerí­tette az árak mérséklését, illetve szinten tartását. Vagyis azáltal, hogy kevesebb húst fogyasztott a lakosság (vajon melyik része?), az a fránya infláció is fékező­dött. Igaz, ezt még alig-aligérez­zük, de higgyük el. Aki úgy gondolja, hogy csak dekákról van szó, az téved. Az adatok tanúsítják, hogy már ta­valy 200 ezer tonnával, az idén pedig az első negyedévben újabb ötezer tonnával (28,2 szá­zalékkal) csökkent a sertés­­tőkehús értékesítése. Jelenleg a húsipar árukészlete meghaladja a 30 ezer tonnát. Ekkora kész­lete — május végén - még so­ha nem volt a húsiparnak. Amiről viszont nem sokat tud a statisztika, de nyilvánva­ló, az átlagok mögött az egyé­nek és rétegek szélsőségesen el­térő fogyasztása — anyagi lehe­tősége — rejlik. A bőséges za­­bálástól kezdve, a mérsékelt szolid étkezésen át, a napon­kénti koplalásig terjed ez a ská­la. Ki ne ismerné azokat a sze­rényen visszahúzódó, de a tár­sadalomban egyre nagyobb lét­számot képviselő embertársain­kat, akiknek a legolcsóbb, leér­tékelt húsféleség is szinte megfi­zethetetlen. Kétségtelen, hogy ők a legjobb statisztikajavító tényezők. Vagyis a lassuló inf­láció valójában a néhány millió abszolút szerény embernek a „műve”, nekik járna érte kö­szönet. S ha már köszönet nem, leg­alább egy kicsivel több hús. Mi­előtt végképp meg nem avaso­­dik, büdösödik azokban a du­gig telt hütőtárolókban. F. Tóth Pál Veszélyben a mezőgazdaság Kelet-Európábán? A föld privatizálása körüli bizonyta­lanságok és a mezőgazdaságnak nyúj­tott támogatás megvonása miatt mély válságba került a mezőgazdaság a ke­let-európai országokban — állapítja meg nyugat-európai agrárszakembe­rekre hivatkozva a bécsi Dér Standard. A piacgazdálkodás bevezetése kereté­ben zajló privatizálás nem csak a közös gazdaságokat hozza bizonytalan hely­zetbe. A szükséges beruházások általá­ban elmaradnak, s helyenként a termő­­terület mintegy 70 százaléka megműve­­letlen. Nyugati agrárszakemberek szerint Kelet-Európa új vezetői nyilvánvalóan figyelmen kivül hagyják, hogy a pa­rasztok Nyugaton támogatásban, adó­­kedvezményben vagy akár közvetlen segélyben is részesüljenek. Kelet-Euró­­pában az agrárszektort elsősorban a támogatások gyors és meggondolatlan csökkentése, illetve megszüntetése ter­heli, ami egybeesik az állandóan emel­kedő költségekkel. Ennek a termelés- és a megművelt terület rohamos csök­kenése lehet a következménye. Ismeretes, hogy Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Bul­gáriában az agrárszférának nyújtott tá­mogatást jelentősen csökkentették, Csehszlovákiában pedig teljes mérték­ben megszüntették. Ferenczy-Europress Gyorsuló privatizáció Az elmúlt időszakban, a kezdeti problémák után, felgyorsult a kis üzletek privatizációja. Jelenleg na­ponta 10-15 üzletet értékesítenek a vagyonügynökség útján. Kedvező ütemben folyik a vállalatok átala­kulása, amit az is jelez, hogy jelen­leg már 6700 gazdasági társaság működik a kereskedelemben, öt­ször annyi, mint másfél évvel eze­lőtt. Ugyancsak gyarapodik a ma­gánkereskedők száma, a másfél év­vel ezelőtti 42 ezerrel szemben ma már 73 ezren tevékenykednek or­szágszerte e területen. BIZTOSAN MEGTÉRÜLŐ BERUHÁZÁS Egyre több gazdaság öntöz a Duna mellékén — Az elmúlt évek aszályai ráébresz­tették a gazdaságokat: a legbiztonságo­sabban megtérülő beruházás az öntö­zőmüvek építése — mondja Kiss István ügyvezető igazgató, a Tasstól Dusno­­kig, Lajosmizsétől Dunaegyházáig mintegy 225 ezer hektáron érdekelt Dunamelléki és Kiskunsági Vízügyi Társulat tájékoztatóján. Bár sok gond­juk van a mezőgazdasági termelőknek, ahol lehetőség adódott, mindenütt nagy ívű fejlesztésekhez fogtak. Elfo­gultság nélkül mondhatom: öröm a Duna melléki falvak határát járni. Jól fejlődnek, szépek a kalászosok és a ka­pások, a csapadékos tavasz és az esős Medárd ellenére dolgoznak a nagy tel­jesítményű Lineár és Bauer Reinstar öntözőrendszerek. — Milyen források segítik a fejleszté­seket? — A beruházások negyven százalé­kát állami támogatás fedezi, a fennma­radó részt pedig — ha kell—kedvezmé­nyes világbanki hitel... Az öntözővíz magángazdálkodóknak 10 fillér négy­zetméterenként. Az állami gazdaságok­nak és termelőszövetkezeteknek hektá­ronként 440 forint és ezer köbméteren­ként 150. Tizennyolc nagyüzem és több száz egyéni gazdálkodó kötött velünk szerződést az idei szezonra. Jóval töb­ben, mint eddig bármikor. Vagyis, elfo­gadhatónak tartják az ajánlatunkat. — Az állami támogatást és a hitelt a kistermelők is igényelhetik? Igen. Akkor, ha mezőgazdasági vállalkozók, vagyis adóznak a jövedel­mük után. Nagy az érdeklődés! — Hol fejlesztettek? — Dunaegyházán, a Haladás Tsz 150, Fajszon a Kék Duna 500, a dusno­ki szövetkezet 400 hektárral növelte az öntözhető területeit. Mindhárom gaz­daság a teljes művelhető határát képes esőztetni Bauer, illetve Lineár-rendsze­­rekkel. Jelenleg Apostagon, Duna­­szentbenedeken, Solton, Szalkszent­­mártonban és Dunapatajon építenek vezetékeket és csatornákat. Eldőlt, hogy a Dunavecsei Béke Tsz lesz a refe­renciaterülete egy új — Magyarorszá­gon eddig még nem alkalmazott — francia, csöpögtetős berendezésnek. Ez a kísérlet — amelynek augusztusban lesz a főpróbája azért érdekes, mert szerintem megoldhatja a farmergazda­ságok problémáit is. — Lesz-e elég víz a csatornákban? — A Duna vízállása megfelelő. Az új szivattyúházak már közvetlenül a fo­lyóból nyerik az utánpótlást. De a csa­tornáink is bővizűek. Jöhet a nyár. Farkas P. József MELYIK LAP JÁR ÖNNEK? A jövő a helyi sajtóé A politikának, a tájékoztatás­nak és a szórakoztatóiparnak az az ágazata, amelyet a „magyar sajtó” gyűjtőfogalommal jelölünk, e pil­lanatban 14 országos és 21 megyei napilapból, 51 hetilapból és mint­egy félezer folyóiratból, s más idő­szakos kiadványból áll. Csakhogy amire e sorok napvilágot látnak, a fenti számok is érvényüket vesztik. A sajtó, amelyről beszélünk, di­namikusan változó és ez idő sze­rint meglehetősen könnyűvérű. Ez a szó szoros értelmében is így van, ha azt vesszük, hogy szex- és por­nómagazinból kereken tíz van most a piacon. De mielőtt ezen bárki sopánkodni kezdene, vegye tudomásul: pár héttel ezelőtt még tizenöt volt. A posta lapterjesztési szakértői szerint a sajtópiac legjellegzetesebb tendenciája az országos napilapok példányszámának lassú, de konok csökkenése. A fővárosban megjelenő „orszá­gos lapok” közül vidéken mind­össze négy vagy öt tartja magát, közülük azonban legfeljebb kettő jelent némi konkurenciát a megyei lapoknak, mert a központi lapok árfekvése miatt azok, akik eddig két lapra fizettek elő, bizonyosan az utóbbiakat mondják le. Á Mai Reggel heroikus kísérlete a vidéki mutációk, s ezzel a versenyképes­ség biztosítására, hetekig tartott csupán. A posta illetékesei szerint nem tud betörni erre a piacra a Pesti Hírlap és a magát ^tiszta hang” gyanánt reklámozó Új Ma­gyarország sem. „Senkinek nem tudjuk ajánlani, hogy most új lapot indítson” — mondja Szabó Edit, a postáról le­vált Hirker osztályvezetője. „Ugyanazt a tortát kell újra elosz­tania”, s ezt csak egymás rovására tehetik. Egyelőre úgy tűnik, merőben más a helyzet vidéken, annak elle­nére, hogy a megyei lapok terjedel­me és nyomdai minősége nem megfelelő. Bár a Petőfi Népe, az országban elsőként, a nyomda­­technikát tekintve elektronizált, a lapok többségén még alig láthatók a modernizálás nyomai, meglehet legalább 15 megyei lap teljes egé­szében vagy részben külföldi tőké­vel működik. És ennek ellenére: a megyei lapok közül legalább ket­tőnek emelkedik a példányszáma, s a többi is tartja 30 és 80 ezer közötti példányszámát. A főszer­kesztőktől kapott értesülések terje­delemnövelésről, új mellékletekről, elektronizálásról szólnak. E pilla­natban úgy tetszik, a jövő a vidéki sajtóé. A vidék előretörése új csábításo­kat is teremt a hirdetők és a kiadók számára. A megyei lapok hirdetési tarifái a még viszonylag alacsony példányszámok miatt egyelőre megfizethetők. A vidéki sajtó erősödésével függ össze egy másik új jelenség — a sajtószolgálatok megjelenése a saj­tópiacon. Az MTI-Panoráma mel­lett ma már legalább három buda­pesti székhelyű sajtószolgálat ver­seng a vidék kegyeiért. B. P. Vegetáriánus baráti kör Megalakult a vegetáriánus bará­ti kör Kiskunfélegyházán. Tagjai a Vöröskereszt városi szolgálatának helyiségében a hús, zsír, fehérliszt és fehércukor nélküli, rostos ételek készítését ismerik meg, s fogyasz­tásával egészségüket szeretnék visszanyerni vagy megőrizni. A ve­getáriánuskonyhát szakképzett személy vezeti. Fogyasztóvédelem Az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség elkészítette második félévi munkaprogramját. Eszerint az év hátralevő hónapjai­ban ellenőrzik egyebek közt a gyermekjátékok értékesítésének, javításának helyzetét, a kórházi élelmezés szabályainak betartását, az új és a használt személygépko­csik forgalmazásának körülmé­nyeit. Feltárják a bútorértékesítés és -javítás helyzetét, értékelik a te­tőfedő építőanyagok értékesítési körülményeit. Ősszel, mindenszen­tek napja környékén, ellenőrzik a virágértékesítés szabályainak be­tartását. A felügyelőségek ezenkí­vül foglalkoznak azzal is, hogy mi­ként váltak be az új vállalkozások a kereskedelemben és a szolgálta­tások területén, továbbá számos vizsgálatot tartanak az idegenfor­galmi szempontból kiemelt terüle­teken. A roham­rendőrök esete a nagymamával Eladó az egész világ Vásárudvar nyílik a nyárra az Általános Művelődési Központ­ban Kiskunhalason. Ahogy az intézmény igazgatójától megtud­tuk, a jövő héttől kezdődően bárki bármit árulhat (a törvényes kereteket betartva) kulturált körülmények között, s ami nem utol­só szempont, a város központjában reggeltől estig. A bolhapiac kiegészül az aulában elhelyezett könyvek és műtárgyak vásárával. Védőöltözettel, pajzzsal és bukó­sisakkal felszerelt rohamrendőrö két vezényeltek ki az észak-angliai Sheffield városában egy 94 éves nagymama megfékezésére, aki „ ammóniafegyver’’ bevetésével pró bált ellenállni a népes hatósági kö zegnek. A rend őreit azután riasztották, hogy az idős hölgy nem volt hajlan­dó beengedni lakásába azt az or­vost, akit a néni bizarr viselkedése miatt aggódó szomszédok hívtak ki. Doris asszony tartós védelemre rendezkedett be lakásában: maró­lúggal elegyített szalamiákszeszes üvegekkel fogadta a rendőröket, akik csak a fegyverkészletek kifo­gyása után tudták elvezetni a harci­as hölgyet. A rendőrség szóvivője szerint a nénike még a kórházba vezető kocsiút alatt is kiosztott né­hány jól irányzott rúgást a rend­őröknek. Nem tudni, hogy mi váltotta ki a: éltes, ám fölöttéb harcias asszony­ság dühét. Most két kitűnő, benzines modellt ajánlunk. Bármelyiket választja, júniusban nagy értékű, exkluzív Renault-ajándékcsomagot is kap hozzá. A TR 1,4 -es 60 lóerős; a TS 1,4-es benzinbefecskendezéses, 80 lóerős, átlagfogyasztásuk 6,5 liter/100 km. ÁRUK: TR: 1100574 Ft • TS: 1 152133 Ft (vámmal, fogyasztási adóval, áfával, helyszínre szállítva, üzembe helyezve, rendszámmal) RENAULT KECSKEMÉT Az Alföld Áruházban (Május 1. tér), t.: 76/22-644/63 (És még egy RENAULT-cím: Tiszakécske, Szabolcska u. 13., t.: 76/41-198) Aki válni akar, lépjen!

Next

/
Thumbnails
Contents