Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-14 / 138. szám
PETŐFI NÉPE 1991. június 14., 3. oldal Vajon mennyire életképes még a korábban ideálisnak tartott „komplex nevelési intézmény”? A kérdés már akkor felvetődött, amikor a keceli Általános Nevelési Központ népművelőinek búcsút mondott. Az utóbbi napok azonban döntő fordulatot hoztak az ÁNK életében: az óvoda után most az általános iskola is önálló intézményként kíván tovább dolgozni. A tantestület szándéka szavazás alapján egyértelmű, határozott döntéssé vált. A végleges elszakadás már csak azon múlott, kimondja-e rá az áment a községi önkormányzat. A nevelők nem szívesen nyilatkoztak a kérdésben. — Nézze, a tantestület végre megnyugodott. Hadd legyen ez a mi ügyünk, áz iskola belső ügye! Ha az önkormányzat kimondja a végső szót, hamarosan rendezzük a sorainkat. Az iskola vezetésére pályázatot hirdetünk. Nem firtatjuk előre, kik lesznek a jelentkezők, nem találgatunk, nem csinálunk a választásból nagy ügyet. A megszavazott új igazgató majd annak rendje módja szerint nevezi ki a helyetteseit. . . Ezenkívül minden marad a régiben, hiszen az iskola eddig is dolgozott. Marad a tantestület, marad a tanulócsoportok száma, maradnak a termek, a falak. Szeptemberben zökkenők nélkül megy tovább az élet, mintha mi sem történt volna. Legfeljebb az iskolát fogják másképpen hívni. Majd kitalálunk neki egy szép nevet... A nevelési központ jelenlegi vezetője, Újhelyi István kénytelen volt tudomásul venni a pedagógusok szándékát, s azt, hogy az iskola kilépésével megszűnik maga az ÁNK is. A nagy tornacsarnok, a szakköri szobák ugyanazt a célt szolgálják majd, mint korábban, az óvodába, iskolába ugyanúgy járnak majd a gyerekek, a könyvtár továbbra is elérhető bárkinek, a négyzetméterek sem változnak..., csak az egy fedél alatt működő intézmények közös irányítása szűnik meg. Hogy mi lesz a jelenlegi vezető sorsa? Talán címzetes igazgatóként, „egyszerű” nevelőként a tantestületben marad, és ott tölti el a nyugdíjig hátralévő négy évet. Esetleg ő is benyújtja a pályázatát, netán végleg búcsút mond az intézetnek. Vagy automatikusan iskolaigazgatóvá lesz, akárcsak az akasztói ÁNK-vezető. Az utóbbi megoldásra azért aligha kerülhet sor. Schindler János, Kecel polgármestere úgy véli, a tantestület szavazásával nem pusztán a kiválás szándékát jelezte, hanem a jelenlegi vezetéssel szembeni abszolút bizalmatlanságát is. S az óhaját, hogy végre szeretné maga eldönteni, ki és kik irányítsák az iskolát. — Nem véletlen az, hogy már az óvoda is független intézetté akart lenni, hiszen tízévi együttlét után sem érezte, hogy a nevelési központhoz tartozna. Az óvoda is, az iskola is önálló életet élt, csupán névházasságra lépett az ÁNK-val. Az egykor ideálisnak álmodott intézménytípus tehát az utolsókat rúgja. A várakozás perceiben a döntést mindenki az önkormányzattól várta. Nos, a közgyűlés szerdai tanácskozásán többségi szavazattal elutasította az iskola kérését. Határozatához azonban hozzátette, hogy az ügyet készséggel újratárgyalja, amint a tantestület bizalmatlanságig indítványt nyújt be a jelenlegi ÁNK-igazgató személyére vonatkozóan. Vagyis: a nevelők ne az önkormányzatra hárítsák, hanem maguk vállalják fel a lépés felelősségét.^ . .... * c Fejes Maria A NAP EXKLUZÍV INFORMÁCIÓJA: Ausztria 2500 vegyes vállalatot alapított Kelet-Európával Ausztria kihasználja a kelet-európai országokban, így Magyarországon is lezajló átalakulásokat és megfelelő partner a gazdasági együttműködésben — hangsúlyozta az osztrák gazdasági miniszter, Wolfgang Schüssel, az „Amerikai üzleti lehetőségek a Duna-medencében” (American Business Opportunities in the Danube Basin) című szimpóziumon. A hírt a „Der Standard” közli. Eszerint osztrák vállalatok 1990 végéig több mint 2500 vegyes vállalati szerződést kötöttek kelet-európai cégekkel. Ez azt jelenti, hogy Ausztria a Kelet—Nyugat között létesített közös vállalkozások 15 százalékában érdekelt. Több mint 500 nyugati vállalat köztük jó néhány amerikai — a kelet-európai lehetőségek kiaknázására képviseleteket alapított Ausztriában. Ferenczy-Europress Akik betartottak az inflációnak Bizony, a magyarok jelentős része alaposan betartott az inflációnak. Ez derült ki nemrég a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. Hiába prognosztizáltak hétköznapiasan: jósoltak — a pénzügyi szakemberek 40 százalékos inflációt, a fogyasztói árszínvonal az év első harmadában mindössze 34,3 százalékkal lett magasabb. Ha netán ötven százalékot jeleztek volna előre, akkor most még nagyobb lehetne az örömünk. De ez sem csekélység, de nem ám! Amint az illetékes kormányfőtanácsos megállapította: A csökkenő lakossági kereslet még az olyan alapvető fontosságú napi cikkek esetében is, mint például a húsfélék, kikényszerítette az árak mérséklését, illetve szinten tartását. Vagyis azáltal, hogy kevesebb húst fogyasztott a lakosság (vajon melyik része?), az a fránya infláció is fékeződött. Igaz, ezt még alig-aligérezzük, de higgyük el. Aki úgy gondolja, hogy csak dekákról van szó, az téved. Az adatok tanúsítják, hogy már tavaly 200 ezer tonnával, az idén pedig az első negyedévben újabb ötezer tonnával (28,2 százalékkal) csökkent a sertéstőkehús értékesítése. Jelenleg a húsipar árukészlete meghaladja a 30 ezer tonnát. Ekkora készlete — május végén - még soha nem volt a húsiparnak. Amiről viszont nem sokat tud a statisztika, de nyilvánvaló, az átlagok mögött az egyének és rétegek szélsőségesen eltérő fogyasztása — anyagi lehetősége — rejlik. A bőséges zabálástól kezdve, a mérsékelt szolid étkezésen át, a naponkénti koplalásig terjed ez a skála. Ki ne ismerné azokat a szerényen visszahúzódó, de a társadalomban egyre nagyobb létszámot képviselő embertársainkat, akiknek a legolcsóbb, leértékelt húsféleség is szinte megfizethetetlen. Kétségtelen, hogy ők a legjobb statisztikajavító tényezők. Vagyis a lassuló infláció valójában a néhány millió abszolút szerény embernek a „műve”, nekik járna érte köszönet. S ha már köszönet nem, legalább egy kicsivel több hús. Mielőtt végképp meg nem avasodik, büdösödik azokban a dugig telt hütőtárolókban. F. Tóth Pál Veszélyben a mezőgazdaság Kelet-Európábán? A föld privatizálása körüli bizonytalanságok és a mezőgazdaságnak nyújtott támogatás megvonása miatt mély válságba került a mezőgazdaság a kelet-európai országokban — állapítja meg nyugat-európai agrárszakemberekre hivatkozva a bécsi Dér Standard. A piacgazdálkodás bevezetése keretében zajló privatizálás nem csak a közös gazdaságokat hozza bizonytalan helyzetbe. A szükséges beruházások általában elmaradnak, s helyenként a termőterület mintegy 70 százaléka megműveletlen. Nyugati agrárszakemberek szerint Kelet-Európa új vezetői nyilvánvalóan figyelmen kivül hagyják, hogy a parasztok Nyugaton támogatásban, adókedvezményben vagy akár közvetlen segélyben is részesüljenek. Kelet-Európában az agrárszektort elsősorban a támogatások gyors és meggondolatlan csökkentése, illetve megszüntetése terheli, ami egybeesik az állandóan emelkedő költségekkel. Ennek a termelés- és a megművelt terület rohamos csökkenése lehet a következménye. Ismeretes, hogy Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Bulgáriában az agrárszférának nyújtott támogatást jelentősen csökkentették, Csehszlovákiában pedig teljes mértékben megszüntették. Ferenczy-Europress Gyorsuló privatizáció Az elmúlt időszakban, a kezdeti problémák után, felgyorsult a kis üzletek privatizációja. Jelenleg naponta 10-15 üzletet értékesítenek a vagyonügynökség útján. Kedvező ütemben folyik a vállalatok átalakulása, amit az is jelez, hogy jelenleg már 6700 gazdasági társaság működik a kereskedelemben, ötször annyi, mint másfél évvel ezelőtt. Ugyancsak gyarapodik a magánkereskedők száma, a másfél évvel ezelőtti 42 ezerrel szemben ma már 73 ezren tevékenykednek országszerte e területen. BIZTOSAN MEGTÉRÜLŐ BERUHÁZÁS Egyre több gazdaság öntöz a Duna mellékén — Az elmúlt évek aszályai ráébresztették a gazdaságokat: a legbiztonságosabban megtérülő beruházás az öntözőmüvek építése — mondja Kiss István ügyvezető igazgató, a Tasstól Dusnokig, Lajosmizsétől Dunaegyházáig mintegy 225 ezer hektáron érdekelt Dunamelléki és Kiskunsági Vízügyi Társulat tájékoztatóján. Bár sok gondjuk van a mezőgazdasági termelőknek, ahol lehetőség adódott, mindenütt nagy ívű fejlesztésekhez fogtak. Elfogultság nélkül mondhatom: öröm a Duna melléki falvak határát járni. Jól fejlődnek, szépek a kalászosok és a kapások, a csapadékos tavasz és az esős Medárd ellenére dolgoznak a nagy teljesítményű Lineár és Bauer Reinstar öntözőrendszerek. — Milyen források segítik a fejlesztéseket? — A beruházások negyven százalékát állami támogatás fedezi, a fennmaradó részt pedig — ha kell—kedvezményes világbanki hitel... Az öntözővíz magángazdálkodóknak 10 fillér négyzetméterenként. Az állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek hektáronként 440 forint és ezer köbméterenként 150. Tizennyolc nagyüzem és több száz egyéni gazdálkodó kötött velünk szerződést az idei szezonra. Jóval többen, mint eddig bármikor. Vagyis, elfogadhatónak tartják az ajánlatunkat. — Az állami támogatást és a hitelt a kistermelők is igényelhetik? Igen. Akkor, ha mezőgazdasági vállalkozók, vagyis adóznak a jövedelmük után. Nagy az érdeklődés! — Hol fejlesztettek? — Dunaegyházán, a Haladás Tsz 150, Fajszon a Kék Duna 500, a dusnoki szövetkezet 400 hektárral növelte az öntözhető területeit. Mindhárom gazdaság a teljes művelhető határát képes esőztetni Bauer, illetve Lineár-rendszerekkel. Jelenleg Apostagon, Dunaszentbenedeken, Solton, Szalkszentmártonban és Dunapatajon építenek vezetékeket és csatornákat. Eldőlt, hogy a Dunavecsei Béke Tsz lesz a referenciaterülete egy új — Magyarországon eddig még nem alkalmazott — francia, csöpögtetős berendezésnek. Ez a kísérlet — amelynek augusztusban lesz a főpróbája azért érdekes, mert szerintem megoldhatja a farmergazdaságok problémáit is. — Lesz-e elég víz a csatornákban? — A Duna vízállása megfelelő. Az új szivattyúházak már közvetlenül a folyóból nyerik az utánpótlást. De a csatornáink is bővizűek. Jöhet a nyár. Farkas P. József MELYIK LAP JÁR ÖNNEK? A jövő a helyi sajtóé A politikának, a tájékoztatásnak és a szórakoztatóiparnak az az ágazata, amelyet a „magyar sajtó” gyűjtőfogalommal jelölünk, e pillanatban 14 országos és 21 megyei napilapból, 51 hetilapból és mintegy félezer folyóiratból, s más időszakos kiadványból áll. Csakhogy amire e sorok napvilágot látnak, a fenti számok is érvényüket vesztik. A sajtó, amelyről beszélünk, dinamikusan változó és ez idő szerint meglehetősen könnyűvérű. Ez a szó szoros értelmében is így van, ha azt vesszük, hogy szex- és pornómagazinból kereken tíz van most a piacon. De mielőtt ezen bárki sopánkodni kezdene, vegye tudomásul: pár héttel ezelőtt még tizenöt volt. A posta lapterjesztési szakértői szerint a sajtópiac legjellegzetesebb tendenciája az országos napilapok példányszámának lassú, de konok csökkenése. A fővárosban megjelenő „országos lapok” közül vidéken mindössze négy vagy öt tartja magát, közülük azonban legfeljebb kettő jelent némi konkurenciát a megyei lapoknak, mert a központi lapok árfekvése miatt azok, akik eddig két lapra fizettek elő, bizonyosan az utóbbiakat mondják le. Á Mai Reggel heroikus kísérlete a vidéki mutációk, s ezzel a versenyképesség biztosítására, hetekig tartott csupán. A posta illetékesei szerint nem tud betörni erre a piacra a Pesti Hírlap és a magát ^tiszta hang” gyanánt reklámozó Új Magyarország sem. „Senkinek nem tudjuk ajánlani, hogy most új lapot indítson” — mondja Szabó Edit, a postáról levált Hirker osztályvezetője. „Ugyanazt a tortát kell újra elosztania”, s ezt csak egymás rovására tehetik. Egyelőre úgy tűnik, merőben más a helyzet vidéken, annak ellenére, hogy a megyei lapok terjedelme és nyomdai minősége nem megfelelő. Bár a Petőfi Népe, az országban elsőként, a nyomdatechnikát tekintve elektronizált, a lapok többségén még alig láthatók a modernizálás nyomai, meglehet legalább 15 megyei lap teljes egészében vagy részben külföldi tőkével működik. És ennek ellenére: a megyei lapok közül legalább kettőnek emelkedik a példányszáma, s a többi is tartja 30 és 80 ezer közötti példányszámát. A főszerkesztőktől kapott értesülések terjedelemnövelésről, új mellékletekről, elektronizálásról szólnak. E pillanatban úgy tetszik, a jövő a vidéki sajtóé. A vidék előretörése új csábításokat is teremt a hirdetők és a kiadók számára. A megyei lapok hirdetési tarifái a még viszonylag alacsony példányszámok miatt egyelőre megfizethetők. A vidéki sajtó erősödésével függ össze egy másik új jelenség — a sajtószolgálatok megjelenése a sajtópiacon. Az MTI-Panoráma mellett ma már legalább három budapesti székhelyű sajtószolgálat verseng a vidék kegyeiért. B. P. Vegetáriánus baráti kör Megalakult a vegetáriánus baráti kör Kiskunfélegyházán. Tagjai a Vöröskereszt városi szolgálatának helyiségében a hús, zsír, fehérliszt és fehércukor nélküli, rostos ételek készítését ismerik meg, s fogyasztásával egészségüket szeretnék visszanyerni vagy megőrizni. A vegetáriánuskonyhát szakképzett személy vezeti. Fogyasztóvédelem Az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség elkészítette második félévi munkaprogramját. Eszerint az év hátralevő hónapjaiban ellenőrzik egyebek közt a gyermekjátékok értékesítésének, javításának helyzetét, a kórházi élelmezés szabályainak betartását, az új és a használt személygépkocsik forgalmazásának körülményeit. Feltárják a bútorértékesítés és -javítás helyzetét, értékelik a tetőfedő építőanyagok értékesítési körülményeit. Ősszel, mindenszentek napja környékén, ellenőrzik a virágértékesítés szabályainak betartását. A felügyelőségek ezenkívül foglalkoznak azzal is, hogy miként váltak be az új vállalkozások a kereskedelemben és a szolgáltatások területén, továbbá számos vizsgálatot tartanak az idegenforgalmi szempontból kiemelt területeken. A rohamrendőrök esete a nagymamával Eladó az egész világ Vásárudvar nyílik a nyárra az Általános Művelődési Központban Kiskunhalason. Ahogy az intézmény igazgatójától megtudtuk, a jövő héttől kezdődően bárki bármit árulhat (a törvényes kereteket betartva) kulturált körülmények között, s ami nem utolsó szempont, a város központjában reggeltől estig. A bolhapiac kiegészül az aulában elhelyezett könyvek és műtárgyak vásárával. Védőöltözettel, pajzzsal és bukósisakkal felszerelt rohamrendőrö két vezényeltek ki az észak-angliai Sheffield városában egy 94 éves nagymama megfékezésére, aki „ ammóniafegyver’’ bevetésével pró bált ellenállni a népes hatósági kö zegnek. A rend őreit azután riasztották, hogy az idős hölgy nem volt hajlandó beengedni lakásába azt az orvost, akit a néni bizarr viselkedése miatt aggódó szomszédok hívtak ki. Doris asszony tartós védelemre rendezkedett be lakásában: marólúggal elegyített szalamiákszeszes üvegekkel fogadta a rendőröket, akik csak a fegyverkészletek kifogyása után tudták elvezetni a harcias hölgyet. A rendőrség szóvivője szerint a nénike még a kórházba vezető kocsiút alatt is kiosztott néhány jól irányzott rúgást a rendőröknek. Nem tudni, hogy mi váltotta ki a: éltes, ám fölöttéb harcias asszonyság dühét. Most két kitűnő, benzines modellt ajánlunk. Bármelyiket választja, júniusban nagy értékű, exkluzív Renault-ajándékcsomagot is kap hozzá. A TR 1,4 -es 60 lóerős; a TS 1,4-es benzinbefecskendezéses, 80 lóerős, átlagfogyasztásuk 6,5 liter/100 km. ÁRUK: TR: 1100574 Ft • TS: 1 152133 Ft (vámmal, fogyasztási adóval, áfával, helyszínre szállítva, üzembe helyezve, rendszámmal) RENAULT KECSKEMÉT Az Alföld Áruházban (Május 1. tér), t.: 76/22-644/63 (És még egy RENAULT-cím: Tiszakécske, Szabolcska u. 13., t.: 76/41-198) Aki válni akar, lépjen!
