Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-11 / 109. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1991. május 11. Besszmertnih Jeruzsálemben Közel-keleti kőrútjának újabb állomására, pénteken rövid látogatásra Jeruzsálembe érkezett Alekszandr Besszmertnih. Szovjet külügyminiszter első alkalommal látogat Izraelbe. Az izraeli rádió jelentésében kiemeli, hogy az izraeli kormány „megle­petéssel és megdöbbenéssel” fogadta a szovjet külügyminiszter Damasz- kuszban és Ammanban tett kijelentéseit, amelyekben bírálta az izraeli telepítési politikát. Kormánykörökből származó értesülések szerint egyébként Jeruzsá­lemben nem várják az 1967-ben megszakadt diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének bejelentését. A VESZTESÉG ÖTMILLIÁRD RUBEL Befejeződött a szovjet bányászsztrájk Maroknyi bánya kivételével az ösz- szes szénbányában ismét dolgozni kezdtek pénteken a Szovjetunióban a bányászok, s ezzel gyakorlatilag véget ért a két hónapig tartó munkabeszün- tetési hullám. Az eredmény: 5 milliárd rubelnyi gazdasági kár, s néhány bá­nyászkövetelés teljesítése. A TASZSZ szovjet hírügynökség je­lentése szerint a nyugat-szibériai Kuz- nyecki-medencében mindössze három bánya maradt zárva pénteken is. Ezek­nek a bányászai a napot azzal töltöt­ték, hogy tanulmányozták azt a megál­Érdekes hírnek nevezte a bonni kormány szóvivője pénteken a Süddeutsche Zeitung aznapi szá­mában megjelent, Willy Brandttól, az SPD tiszteletbeli elnökétől szár­mazó információt, amely szerint olyan jelzések vannak a birtoká­ban, hogy a szovjetek hajlandók lennének korábban — 1994 vége helyett 1993-ban—.khmmn összes csapatukat Kelet-Németország- ból. A szóvivő azonban hozzátet­te: a német kormányhoz sem hiva­talos, sem nem hivatalos formában nem érkezett ilyen szovjet jelzés, ha azonban érkezne, a hivatalos Bonn üdvözölné azt. A gazdasági minisztérium szóvi­vője ugyanezen a sajtótájékozta­tón a német—szovjet lakásépítési vitában foglalt állást. Mint már jelentettük, Moszkva gazdaságos- sági szempontokat figyelembe véve lapodást, miszerint az orosz tagköztár­saság bányáinak több mint a fele hétfő­től a köztársaság kormányának ellen­őrzése alá került. » A sztrájkhullám csúcsán a Szovjet­unió 1,2 millió bányásza közül 300 ezer nem vette fel a munkát, s a 600 bánya közül csaknem 200 nem termelt. A szovjet szénbányászok fizetése egyébként 40 százalékkal magasabb az országos átlagnál, s Valentyin Pavlov miniszterelnök fizetésük megduplázá­sát ígérte jövőre, ha növekszik a kiter­melés. török és finn cégeket választott ki a Németországból hazatérő szov­jet tiszti családok első 4500 lakásá­nak megépítésére, kiváltva,, ezzel Németország nemtetszését. Össze­sen 72 ezer lakást akarnak elkészí­teni, ebből 36 ezret Németország finanszíroz — 7,8 milliárd márka értékben —, a másik 36 ezret a szovjetek saját erőből óhajtják fel­húzni. A minisztérium szóvivője szükségesnek látta leszögezni: nem a török és finn cégek ellen vannak, bár mostani kiválasztásuk „jelzés- értékű” arra nézve, hogy a szovjet fél mellettük akarja elkötelezni magát. A németek azt szeretnék, hogy német, főleg keletnémet cé­gek is részt vegyenek a program­ban. A szóvivő jelezte, hogy az ügyet Bonn nem tekinti lezártnak, egyeztetőbizottság igyekszik majd rendezni a vitát. JUGOSZLÁVIA: Robbantások utáni csend Újabb lövöldözések és robbantások voltak péntek­re virradóra a jugoszláviai Borovo Seloban, ahol csü­törtökön látogatást tett An­te Markovics szövetségi mi­niszterelnök és Josip Mano- lic horvát kormányfő. Az in­cidensek részletei nem isme­retesek, de a csütörtöki, bo- rovói gyűlésen kitűnt, hogy a településen rögtön meg­kezdik a fegyverbegyűjtést. A helyiek ezt értelemszerűen csak a horvátok közt szét­osztott fegyverekre értik, s azt várják, hogy ezeket a fegyvereket a hadsereg vagy a szövetségi rendőrség rak­táraiba viszik. Sokkal kedvezőbb hír ér­kezett Knin környékéről: tíznapos, teljes blokád után élelmet és gyógyszert vihet­tek Kijevo faluba. A horvát települést katonai egységek vették körbe, s most megen­gedték, hogy a napok óta várakozó teherautók átha­ladjanak a barikádoknál. Milan Babic knini polgár- mester, a krajinai szerb terü­let vezetője levelet küldött Franjo Tudjman horvát el­nöknek, s az elnökségi hatá­rozatra hivatkozva, találko­zót kért tőle, illetve követel­te, hogy pénteki határidővel adjon az elnök választ arra: hajlandó-e elhalasztani a május 19-ére kiirt népszava­zást. Tudjman csütörtökön elutasította azt, hogy tár­gyaljon Babiccsal, hangoz­tatva, hogy csak a szerbek „törvényes képviselőivel hajlandó megbeszélést foly­tatni”. Az elnökségi határo­zatban előirányozták, hogy a vitás kérdések rendezésére vegyesbizottságok alakul­nak. A szabadkai belügyi szer­vek közleményben utasítot­ták el azt, hogy a vajdasági horvátok fenyegetett hely­zetben vannak. Erről Antun Skenderovic, a vajdasági horvátok egyik parlamenti képviselője beszélt a szerb parlament szerdai ülésén. A szabadkai belügyi közle­mény szerint fenyegetettség­ről nincs szó, mindössze csak három telefonfenyege­tésről értesültek. • • Összeurópai összefogás a kábítószer ellen OSLO A kábítószer-fogyasztás és -kereskedelem elleni összeurópai együttműködés erősítését határozta el az Oslóban pénteken véget ért első páneurópai kábítószer-elleni miniszteri értekezlet. A záróközlemény szerint a tanácskozáson részt vett 30 ország — az Európa Tanács 25 államán kívül jelen volt Albánia, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Jugoszlávia miniszteri szintű képviselője — számos területen veszi fel a harcot a fenyegető veszéllyel, figyelembe véve, hogy a Kelet-Közép-Európa térségéban végbement változásokat a drogter­jesztők is ki akarják használni a maguk céljaira. A miniszterek felszólították azokat a kormányokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy csatlakozzanak az Európa Tanács által kidolgozott nemzetközi megállapodásokhoz, konven­ciókhoz, így a kábítószer-kereskedelemből eredő pénz tisztára mosásáról szóló, továbbá a kiadatásra vonatkozó, és a kölcsönös büntetőjogi segítségnyújtásról szóló konvencióhoz. Szovjet csapatkivonás kérdőjelekkel Lakásépítési vita Bonn és Moszkva között GÖNCZ-LÁTOGATÁS A hála nem gazdasági kategória A hála nem kategória a gazdasági kapcsolatokban — szaladt ki az egyik bonni parlementi képviselő száján a mondat, néhány nappal Göncz Árpád köztársasági elnök németországi látogatása előtt. A magyar államfő már úgy érkezett ide, hogy lehetőleg ki sem ejti ezt a szót, de a németek szájára ő sem tehetett lakatot. Németország nem felejti — mondták a vendéglátók —, hogy Magyar- ország 1989 tavaszán ténylegesen és jelképesen is átvágta a „vasfüggöny” egyik alkotóelemét, a szögesdrótot Ma­gyarország nyugati határán. Még kevésbé felejti, hogy Budapest 1989 őszén nem hazatoloncolta, hanem Nyu­gatra engedte a Magyarországon rostokoló, de Nyugatra vágyó keletnémeteket, néhány méteren kikövezve ezzel az NDK összeomlásához, a német újraegyesüléshez veze­tő utat. Egy zsidó mondás szerint a múltat, a kellemetlen múl­tat úgy lehet leküzdeni, ha állandóan emlékezünk rá, ha mintegy kibeszéljük magunkból. Németország és Ma­gyarország 1989-et nem akarja ugyan elfelejteni, de a merengés a legkevésbé sem segíti az ambiciózus terveket, avagy a tett halála ez esetben a révedezés. Közismert, hogy Magyarországon, baráti vagy kevésbé baráti kör­nyezetében az 1989-es budapesti döntést sokan a pénzzel hozták összefüggésbe. Most majd Németország a magya­rok hóna alá nyúl, meg sem áll vele az Európai Közössé­gig, márkaeső hull az országra. Ez a kép ma, röviddel Göncz Árpád látogatása után, nem torz ugyan alapvető­en. s még kevésbé az, ha leszámítjuk a márkaesőhöz fűződő vágyálmokat. A németek bukszája csak Kelet-Németországra tekint­ve nyílik meg, és meg is nyílik, s ha a politika ad is jelzéseket, az üzleti élet dönt. A magyarok pedig nem alamizsnát kérnek, a közös haszon elvén alapuló együtt­működést keresik, magyarországi jelenlétre és integráló szerepre buzdítják a német banktőkét, miközben meg lehetne tanulni a németektől azokat a fogásokat, ame­lyek az ország nyugati felét virágzó gazdasági nagyhata­lommá tették. Elhangzott ugyan Kohltól olyan kijelen­tés, hogy ő személy szerint nem tartja lehetetlennek a magyarok teljes EK-tagságát 1996—1998 táján, de végül is az akkori gazdasági vizsga dönti majd el, a Magyaror­szágot árgus szemekkel figyelő versenytársakról nem is szólva, hogy az ország felsőbb intézménybe léphet-e. A németek talán már most jobb érdemjegyeket írogat­nak az Európai Közösség osztálynaplójának „Magyar- ország” rovatába, mint az itthoni tanárok a hazai ellen­őrző füzetekbe. Kifejezetten biztatónak tekintik a Nyu­gattal folytatott kereskedelemben elért aktívumot, jeléül annak, hogy „az átorientálódás sikeresebb, mint a többi kelet-európai országban”. Ez azonban csak egy jel a sok közül, ráadásul tartósnak kell maradnia. Németország megértőén tekint a korrepetálandó magyar nebulóra, de a felvételi bizottság elé már az utóbbinak kell odaállnia. Göncz Árpád látogatása kétségkívül ezt a joviális vi­szonyt mélyítette el egy év lagymatagsága után. Nem mintha nem biztosította volna az egyik a másikat nagyra­becsülésérőlmiközben az itteni sajtó jó része hamar napirendre tért „a kelet-európai csoda” fölött, s már a „csoda” nyomán létrejött képződményt figyelte, nem­egyszer epés megjegyzések kíséretében —-, de mindkettő saját magával volt elfoglalva: a németek az újraegyesülés­sel, a magyarok a rendszerváltással. Most, Göncz árpád személyében — Antall kormányfő mellett — újabb arccal, lépten-nyomon sziporkázó intel­lektuelle! tudják párosítani az új magyar próbálkozást. Gesztusokat tettek: Kohl ebéden fogadta az államfőt, ami nem szokás, a csak nevében élő bajor Wittelsbach uralkodói dinasztia feje, a magyarul kiválóan beszélő Albrecht herceg a ma már múzeumnak használt münche­ni Nymphenburg-kastély tetejére kitűzette a magyar zászlót, ami szintén nem tartozik a gyakori cselekedetek közé. A németek megpróbálták kifejezésre juttatni, hogy kedves tanítvánnyal van dolguk, s a dadogást is megbo­csátják. Folytatják a felkészítést a vizsgára, ami rettene­tesen közel van. „A németek kitűzték elénk a célt summázta Göncz Árpád az utolsó órákban, s arcáról egy pillanatra eltűnt a derű. Sarkadi Kovács Ferenc (Bonn) Törvényjavaslat a III/III. ügyosztály adatainak kezeléséről (Folytatás az 1. oldalról) gesen mit is tettek. Ettől függően az érintetteket lemondásra szólít­hatja fel, illetve eldöntheti, hogy nyilvánosságra hoz-e bizonyos ne­veket. Ellenőrzés kérhető országgyűlé­si képviselők, az Országgyűlés által megválasztott és eskütételre köte­lezettek, kormánytagok, nagykö­vetek, államtitkárok és -helyette­sek, a Magyar Nemzeti Bank és az 50 százaléknál nagyobb állami ré­szesedésű bankok vezetői, magas állású bírák és ügyészek, táborno­kok, polgármesterek, a megyei közgyűlések elnökei, felsőoktatási intézmények tanszékvezetői és en­JESZENSZKY MEGNYUGTATTA MOCKOT A kormány az Expo mellett Jeszenszky Géza, Magyarország külügyminisztere pénteken biztosí­totta Alois Mock külügyminisz­tert, hogy a világkiállítás 1995. évi budapesti megrendezéséről még nem történt meg a végleges döntés — idézi az APA hirügynökség je­lentését az MTI tudósítója, Sebes­tyén Tibor. A magyar kormány a parlament elé változatlanul törvényjavaslatot szándékozik előterjeszteni, amely a Bécs—Budapest közös világkiállí­tás megvalósítását irányozza elő — mondta Jeszenszky Mockkal folytatott telefonbeszélgetésében. A budapesti önkormányzatnak a világkiállítással szembeni dönté­se ellenére a magyar fél részéről maradunk az eddigi irányvonal mellett — hangsúlyozta Jeszensz­ky a beszélgetés során, Mock szó­vivőjének közlése szerint. Mock külügyminiszter péntek reggel hívta fel magyar hivatali kollégáját, hogy tájékozódjék a to­vábbi eljárásmód felől. A bécsi vá­rosházán képviselt osztrák kor­mánypártok csalódottan fogadták a budapesti képviselő-testületben az Expo ellen létrejött szavazási eredményt — olvasható az APA jelentésében. Befejeződött az Akadémia 151. közgyűlése Határozathozatallal zárult a Magyar Tudományos Akadémia 151. közgyű­lése pénteken. Titkos szavazással meg­választották az Akadémia 7 új rendes tagját: Szemerényi Oszvaldot, Benda Kálmánt, Györffy Györgyöt, Vayer La­jost, Palotás Lászlót, Preisich Gábort és Mosonyi Emilt. Rehabilitálták — ugyancsak titkos szavazással — az 1948. április 23-án kizárt akadémiai tagokat: Balás Károlyt, Papp Károlyt, Schmidt Henriket, Surányi-Unger Tiva­dart és Vámossy Zoltánt. Az akadémiai reform eddigi eredmé­nyeit, az elmúlt egy esztendő munkájúi értékelő elnöki és főtitkári beszámolói követő vitában számos hozzászólás, észrevétel hangzott el. Ezekre válaszol­va Kosáry Domokos, az MTA elnöke emlékeztetett: az Akadémia és az egye­temek közötti együttműködés segítésé­re a múlt év végén megalakult Athe­naeum Bizottság tevékenységét a köz­gyűlés is fontosnak ítélte. Szólt arról is: az Akadémia megtartja kutatóintézeti hálózatát — teljes egyetértésben az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa véleményével. Fontos kérdés volt az akadémiai vagyon sorsa is. Az eredeti elképzelés szerint az egész vagyon az Akadémia birtokába került volna, de egyelőre más megoldás született. Az Akadémia általános működését szolgá­ló vagyontárgyak az Akadémia törzstulajdona — az Akadémiáé lesz­nek, az intézetek pedig állami tulajdon­ban maradnak, de kezelői joguk az Akadémiát illeti. A közgyűlési határozat egyebek kö­zött megállapítja: egy modern, a gazda­ságban és a kultúrában a világ élvona­lához felzárkózni kívánó országnak — gazdasági nehézségek közepette is — szüksége van önálló és főhivatású kutató, fejlesztő intézetekre. A tudo­mányos feladatok megoldásában a ku­tatóintézeteknek és az egyetemeknek szorosan együtt kell működniük. (MTI) nél magasabb tisztséget betöltő munkatársai, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda, valamint az 50 000- nél magasabb példányszámú lapok vezető beosztású dolgozói, szer­kesztői, valamint bizonyos gazda­sági vezetők ellen. Akik nincsenek ezekben a pozí­ciókban, azokkal szemben — a belügyminiszter szavai szerint — érvényesülnie kell a megbocsátás szellemének. A kormány ülésén — majd a sajtótájékoztatón — Annus Antal altábornagy beszámolt a szovjet csapatkivonások helyzetéről. El­mondta, hogy a kivonás tervszerü­(Folytatás az 1. oldalról) Arany fokozatú érdemérmet kapott Hajagos Istvánná, a Kecskeméti Gyógyszertári Központ könyvelője; Horváth Jánosné, a bajai városi kórház asszisztense, alapszervezeti tit­kár; Juhász Sándorné, a kiskun- halasi Felsővárosi Általános Is­kola tanára, IVK-tanácselnök; özv. Szabó Mihályné, kiskunfél­egyházi nyugdíjas, a vöröske­resztes klub vezetője. Ezüst ér­demérmet kapott: Bussay Fe- rencné, a Harkakötönyi Általá­nos Iskola tanára, IVK-tanács- elnök; Horváth Gábor, a Kis­kunfélegyházi Petőfi Tsz elnö­ke, véradószervező; Kovács Ist­vánná, a Kalocsai Iszkra Tsz központi adminisztrátora, alapszervi titkár; Schadt István­ná, a vaskúti bölcsőde vezetője, alapszervezeti titkár; Szatmári- né Bazsa Rózsa, jászszentlászlói körzeti védőnő, alapszervezeti titkár. Bronz érdemérmet ka­pott: Árgyellán Istvánná, kun- szentmiklósi háztartásbeli, vá­rosi véradószervező; Békés Gi­en folyik, a 100 380 főből csütörtö­kig 93 373 fő hagyta el országunk területét, jelentős csapásmérő erők nincsenek már Magyarországon. Az egyetlen ilyen — egy gépesített lövészezred — Záhony térségében az átrakodásban segédkezik. A Fővárosi Közgyűlés világkiál­lítással kapcsolatos döntése a kor­mány első megítélése szerint nem egyértelmű. A szóvivő felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a szavazás ered­ménye ugyan nemleges volt, de a kerületek többsége támogatna egy „élő Expót”. A kormány a döntést tudomásul vette, és jövő heti ülésén megtárgyalja azt a törvényjavasla­tot, amit a parlament elé terjeszt. zeila, a Mélykúti Lenin Tsz földügyi előadója, alapszerve­zeti titkár, városi vezetőségi tag; Deák Anna, a bajai Felső­városi Gyakorló Általános Is­kola tanítója, IVK-tanárelnök, alapszervezeti titkár; a Kalo­csai Elektrotechnikai Vállalat vöröskeresztes alapszervezete; Madaras Zsigmondné, a kun- szentmiklósi rendelőintézet fo­gászati asszisztense, alapszerve­zeti titkár; a kalocsai porcelán- festő üzem vöröskeresztes alap­szervezete; Szabó Andrásné, a kiskunfélegyházi VSZM gyár minőségellenőre, alapszervezeti titkár; Szabó Zoltánná, a Katy- mári Általános Iskola tanára, " IVK-tanárelnök;, Szőke iLúiPftv/tj né, ladánybenei nyugdíjas, köz­ségi titkár. Az ünnepség utolsó aktusa­ként sorsolták ki a szegénységi program keretében szervezett vöröskeresztes sorsjegyakció nyerteseit. A kihúzott szelvé­nyek számait lapunk május 16- ai számában olvashatják. —s —a olcsó padlószőnyegek (import); faliszőnyegek; panorámafüggönyök; paplanok; kamasz sporttrikó 199 Ft (több színben); női harisnyanadrág 69 Ft. Szupi üléshuzatok, trikós üléshuzatok.^* gk.-szőnyeg _____ P écsi-Ker Kft. Lakástextil Kiskunfélegyháza, Móricz Zs. tér 4. 109 SZÁZTÍZ ÉVES A MAGYAR VÖRÖSKERESZT Világnapi megemlékezés Kecskeméten

Next

/
Thumbnails
Contents