Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-09 / 107. szám
1991. május 9. • PETŐFI NÉPE • 3 Az exlégiós és más mundérkerülők Beszélgetés a kiegészítő parancsnokával Május van, s ez nemcsak a tavasz legszebb hónapja, hanem a katonai bevonulás időszaka is. Néhány nap múlva a katonaköteles kort elérő fiatalok közül azok, akik alkalmasak a haza fegyveres szolgálatára, bevonulnak a laktanyákba. Aktuális tehát a beszélgetés, amelyet Horváth László ezredessel, a megyei kiegészítő parancsnokával folytattunk ezekről a kérdésekről. — Tapasztalható-e nálunk engedetlenség a katonakötelesek részéről? — Sajnos, az állampolgári fegyelem bőven hagy kívánnivalót maga után. Egy év alatt ötven sorkötelest kellett feljelenteni a katonai kötelezettség elmulasztása miatt. Az új rendelkezések értelmében ezek ügyében a polgári bíróság jár el. Visszatérve az említett ötven esethez, további gond, hogy ezek 50 százaléka vallási okokra hivatkozva még az alternatív katonai szolgálatot sem fogadja el. Több személyes beszélgetést folytattunk, főleg a Jehova tanúi vallási felekezet híveivel, akik még a polgári szolgálatot sem vállalják, annak ellenére, hogy ennek semmi köze sincs a honvédséghez. A bíróságok — miután ezeket fel kell jelentenünk— általában egyéves börtön- büntetést szabnak ki, három évre felfüggesztve, de az ítéletről nem minden esetben értesítik a kiegészítőt. A három év alatt természetesen újabb behívóparancsot küldünk, s ha a sorköteles ezt is megtagadja, akkor a bíróság súlyosabb ítéletet szab ki. — Csupán a vallási, lelkiismereti okok miatt vannak gondjaik? — Nem. A behívási értesítőt a sorkötelesnek száz nappal a bevonulás előtt elküldjük. A behívóparancsot a fiatal a bevonulás előtt 15-20 nappal kapja kézhez, tehát pontosan tudja, hová és mikor kell elutaznia. Az ilyen kiértesítés kézhezvétele után, de csakis ilyen esetben, külföldre csak a kiegészítő parancsnokság engedélyével lehetne utazni. Ezt sokan figyelembe sem veszik. Elmondok egy példát — név nélkül, mert a személyiségi jogot nem szeretném megsérteni —, amelynek rendőrségi vizsgálata a befejezés előtt áll. Az illetőnek augusztusban kellett volna bevonulnia, de a behívóparancs kézhezvétele után Bécsbe, majd Franciaországba ment munkát keresni. Miután sehol sem tudott elhelyezkedni, belépett a francia idegenlégióba. Az első adandó alkalommal, öt-hat hónap után leszerelt, visszatért Magyarországra, s jelentkezett, hogy eleget tegyen a behívó- parancsnak. A bíróság rövidesen tárgyalni fogja az ügyét. — Sok fiatal egészségügyileg nem alkalmas a katonai szolgálatra. — Évente a bevonuló fiatalok közül három-négyszázat kell ki- szuperálni, mert egészségileg alkalmatlanok. Ez a sorköteleseknek mintegy 10 százaléka, amely nagyon magas, de mégis kedvezőbb az országos 15-17 százaléknál. Nagyon sok a szem-, a gerinc-, a máj-, a gyomorrendellenesség, amely nem veleszületett, hanem szerzett betegség ezeknél a 17-18 éves fiataloknál. Gyakori a közlekedési balesetből visszamaradt sérülés. — A bevonuló fiatalok hová kerülnek, milyen helyőrségekben látják el a katonai szolgálatot? — A Bács-Kiskunból bevonulok 90-95 százaléka a megye helyőrségeibe kerül valamelyik alakulathoz. A fennmaradó 5-10 százalék a közeli — Szolnok, Békés, Pest — megyékbe vonul be. A behívás nem érint jelentős létszámot, ugyanis csak az alakulatok igénye szerint hívjuk be a sorköteleseket. Az természetes, hogy amíg a határőrségnek lesz sorállománya, oda is bevonultatunk fiatalokat. Ebben az évben minden sorozást katonai objektumokban bonyolítottunk le, csökkentve ezzel az önkormányzatok kiadásait, s a bevonulás már közvetlenül az alakulatokhoz történik, ahol a szolgálatot teljesíteni kell. — Azelőtt nagyon jelentős propagandát fejtett ki a kiegészítő a különböző katonai tanintézetekbe való felvétel ügyében. Most mi a helyzet? — Honvédelmi minisztériumi ösztöndíjra — ez feltételezi a sikeres felvételi vizsgát orvosi, jogi, műszaki egyetemre — senki sem jelentkezett. A három tiszti iskola elvégzésére mindössze 19 pályázó volt, de csupán tizenkettőt vettek fel. Volna jelentkező repülőgépvezetőnek, de ilyenfajta tisztképzés nem indul. A kétéves tiszthelyettesi iskolára csak érettségivel lehet bejutni, de ezt a képzést a fiatalok nem veszik igénybe. A négyéves tiszthelyettesi iskolára — a követelmény a nyolc általános elvégzése — az 50 jelentkező közül harminc felelt meg. Katonai kollégiumban való továbbtanulásra is van lehetőség az általános iskola elvégzése után, ide a harminc pályázóból csak huszonkettő felelt meg. — A személyi számok használata tilossá vált. Ez hogyan érintette a katonai nyilvántartást? — A személyi számokra alapult az egész katonai nyilvántartás, ezt még decemberig alkalmazhatjuk, de csakis belső használatra. Hogy milyen lesz az új katonai nyilvántartás, azt nem tudjuk, most van kidolgozás alatt, de annak szorosan kapcsolódnia kell az Állami Népességnyilvántartó Hivatal tevékenységéhez. Arról aligha kell szólnom, hogy ez a változtatás óriási munkát jelent számunkra, de ezt a sorkötelesek nem érzik, a nyilvántartás, a bevonulás zökkenőmentes lesz. Gémes Gábor AZ MTI-PRESS MEGKÉRDEZTE: Miről tanácskoznak az állatorvosok? Május 10-11 -én Budapesten, az Állatorvostudományi Egyetem aulájában rendezik az első magyar Állatorvos Kongresszust. Ezzel kapcsolatban kérdeztük dr. Frenyó V. Lászlót, az egyetem rektorát. — Hány résztvevőt várnak a kétnapos hét végi eseményre? — Reményeink szerint négyötszáz küldött fog részt venni a tanácskozáson. — Küldöttekről lévén szó: hogyan jutottak mandátumhoz? — Az ország valamennyi állatorvosa jogosult volt a választásra. Gyakorlatilag 10-15 állatorvost képvisel egy-egy küldött, mandátumuk ellenőrzését a megyei illetékességű állatorvosi kamara végezte. — Milyen témák szerepelnek a napirenden? — A megnyitót a tanácskozás fővédnökének, dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszternek az előadása követi majd. Az állategészségügy jövője, az állatorvosok helye, szerepe, feladatai a megváltozott politikai, társadalmi, gazdasági helyzetben, környezetben — ez előadásának vázlatos témaköre. Utána az állategészségügy jövőjét meghatározó jogi szabályozás egyes kérdéseiről szól dr. Simon Ferenc, a Földművelésügyi Minisztérium főosztály- vezetője. — On is tart előadást? — Igen, a harmadik téma az enyém. Hogyan szolgálja az állategészségügy jövőjét az oktatás? Képzés-továbbképzés az állategészségügyben — ez a címe előadásomnak. A tanácskozás ezután felkért hozzászólásokkal, szekcióülésekkel folytatódik, a felmerült legfontosabb kérdéseket pedig a tanácskozás befejező szakaszára tervezett plenáris ülésen lehet majd megvitatni. — Mit tart a tanácskozás legfontosabb értékének? — Ez az első alkalom, hogy ilyen széles körben ül össze a szakma a mindnyájunkat közelről érintő kérdések megbeszélésére. Ezek közül is kiemelném az egész magyar állat- egészségügy jövőjét meghatározó jogi kérdések, a törvény- előkészítő munka megvitatását, amire jobb alkalmat, mint ezt a kongresszust, keresve sem lehetne találni. S. J. A DIPLOMÁSKÉPZÉS KONCEPCIÓI Európai elismertetés A felsőoktatási törvény- tervezet koncepciójának két központi célkitűzése van: egyrészt a hallgatói létszám növelése a jövőben, hogy az Magyarországon is érje el a nyugat- és az észak-európai arányokat. A törvénytervezet másik fő célja a felsőoktatás színvonalának emelése, valamint megteremteni annak lehetőségét, hogy a magyar felsőoktatás alkalmassá váljon a magyar diplomák európai elismertetésére. Ezt a tényt ismertette szerdán a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Király Tibor akadémikus, egyetemi tanár, a Felső- oktatási Törvényelőkészítő Bizottság elnöke. Az értekezleten — amelynek célja a „Koncepció a felsőoktatás törvényi szabályozásához” című tervezet bemutatása volt — a sajtó képviselőin kívül részt vettek a felsőoktatási intézmények vezetői, a diákszervezetek és a különböző érdekképviseleti szervek képviselői is. Király Tibor hangsúlyozta: Magyarországon most először kerülhet sor az egész felsőoktatás külön törvényben történő szabályozására. A koncepció szerint a törvény garantálni kívánja például a tanítási és a tanszabadságot, továbbá a felső- oktatási intézetekben folyó tudományos kutatás és művészi alkotótevékenység Szabadságát. Leszögezi, hogy „kívánatos az oktatáshoz való jog érvényesítése valamennyi arra jogosított, megfelelő képzettséggel rendelkező szakember számára”. A hallgatók felvételére vonatkozóan a koncepció csak középiskolai érettségit, illetve posztgraduális szint esetében az adott egyetem által előírt felsőfokú végzettséget szabja feltételül. A felvételre kerülő hallgatók számát, a koncepció szerint, a felsőoktatási intézmények joga megszabni. (MTI) • Gyülekezés a nagy fánál. Boltra várva Középső-Matkón • Végre itt a mozgóbolt, tessék befáradni! (Méhesi Éva felvételei) AZ OLVASÓ HANGJA A teljes igazságot kell kimondani! Turcsán István Tabdi, Erdőalja dűlő 12. sz. alatti lakosnak, a Petőfi Népe 1991. április 30-ai számában a „Most végre kimondhatom az igazságot” címmel megjelent olvasói levelével kapcsolatban—a teljesebb igazság kiderítése érdekében—a következőket kívánom közölni: Turcsán István a már említett levelében — amelyet szinte valamennyi sajtóorgánumhoz és az arra illetékesnek vélt hatósághoz eljuttatott — az elmúlt 30 évben elszenvedett sérelmei taglalása mellett elsősorban tsz- tagsági viszonyának kizárással történő megszüntetését sérelmezi. Vélt igazának erősítgetése közben a szövetkezet vezetőségét „eszméletlennek” titulálja, és a többi között azt állítja, hogy azt a munkát, amit ő annak idején egyedül végzett, most tizenegyen végzik! Maradjunk azonban a tényéknél és nézzük meg, hogy mi is történt valójában. Turcsán István 1991. március 15-én — egykor a szövetkezetbe bevitt földjének visszaszerzése érdekében — Krizsán István nyugdíjas és rokkant tagtársa háztáji szőlőjében lévő gyümölcsfákat birtoksértő módon, mindenféle jogalap nélkül lecsonkolta, majd március 19-én a fákat kihúzta, a szőlőt pedig kiszántotta. Cselekményében nem a fák kivágása a legsúlyosabb elem, hanem az önbíráskodó, mindenféle erkölcsi és jogi normát figyelmen kívül hagyó magatartása. Ez a cselekmény a már említett birtoksértésen kívül a Btk. 324. paragrafus (1) bekezdésében meghatározott „rongálás” bűntettének is minősül, és mindezek miatt is összeegyeztethetetlen a tagsági viszonyából eredő kötelezettségekkel. Ezért vele szemben a vezetőség a fegyelmi eljárás során, a szövetkezeti taghoz végképp méltatlan magatartása miatt, a „kizárás” fegyelmi büntetéssel sújtotta, és ily módon szüntette meg a tagságát. A birtoksértéssel okozott károk megtérítésére — miután önként nem volt hajlandó azokat rendezni — a bíróság fogja kötelezni, minthogy az elkövetett bűncselekményért is a bíróság előtt kell számot adnia. A törvényes előírásokat figyelmen kívül hagyó, önhatalmú föld birtokbavétellel kapcsolatban megjegyzem, hogy az érvényes szerződés vagy háztáji címén földet használó szövetkezeti tagokat — jogállam lévén — teljes egészében megilleti a birtokvédelem, ez természetesen vonatkozik a szövetkezet egyéb területeire is. A fentiek alapján a szövetkezet és tagjai élhetnek a birtok- védelem összes eszközével, jogosultak a birtokukban lévő területeket — szükség esetén — akár fizikai erővel is megvédelmezni, tehát nem kötelesek passzívan asszisztálni az ilyen jellegű birtoksértő cselekményekkel szemben! A kárpótlási törvény, valamint a tagsági viszony megszűnése esetén felmerülő földkiadások foganatosítására kizárólag a törvényes keretek között van lehetőség, az önhatalmú földvisszavételek megengedése beláthatatlan következményekkel, anarchiával járna. Különösen Tabdin, ahol szinte minden tagnak két- három helyen van szőlőterülete, amely földterületek korábban mások tulajdonában voltak. Ezért — és az ültetvényeknek a földterületeknél nagyobb értéke miatt is — az eredeti földterületek visszaadása gyakorlatilag lehetetlen, ilyet egyébként a mostanra már körvonalazódó törvénytervezetek sem kívánnak bevezetni. Hosz- szú távon az új szövetkezeti törvény hatálybalépése és a tagok valódi tulajdonossá válása után egyébként mi is azt szeretnénk elérni, hogy a földtulajdonos és a földhasználó személye lehetőleg azonos legyen. Ez azonban a jogi feltételek biztosítása után a föld tulajdonosának és az ültetvény tulajdonosának megegyezése alapján valósulhat meg, de semmiképpen sem járhat a szerződés alapján jóhiszeműen szerzett jogok sérelmével, újabb igazságtalanságok okozásával. Végezetül megjegyzem, hogy Turcsán István erőszakos, birtoksértő módon elkövetett föld-visszafoglalási ügyében az arra illetékes hatóságoknak kell döntést hozniok. A cselekmény elbírálása a kizárás kérdésében a szövetkezet döntőbizottságára, a kártérítés mértékének megállapítása, illetve a bűncselekmény elbírálása pedig az illetékes bíróságokra tartozik! Tekintettel arra, hogy ezen — jelenleg folyamatban lévő — ügyekben még I. fokú döntések sem születtek, az ügynek, különösen annak sajtóban történt egyoldalú nyilvánosságra hozatala nem szerencsés eljárás .. . Mindezzel együtt Turcsán István cselekménye — véleményem szerint — annyira nyilvánvalóan törvénysértő, hogy azt semmilyen jogalkalmazó szerv nem tolerálhatja. Tabdi, 1991. május 6. Tisztelettel: dr. Gregus Ferenc, a Tabdi Szőlőskert Mgtsz elnöke RADNÓTI EMLÉKÉRE JÁNOSHALMÁN A szépen szólás diák művészei Nyolcvankét éve, 1909. május 5-én született Radnóti Miklós. Emlékének tisztelegve rendezték meg e tanévben is a jánoshalmi Radnóti Miklós Gimnáziumban a Radnóti-szavalóversenyt. A versenyzők Radnóti és egy mai magyar költő verséből készültek fel. A megyei középiskolák, a budapesti, a szegedi és a dunakeszi Rad- nóti-gimnázium, valamint a pécsi Radnóti-szakközépis- kola küldte el a legjobb versmondóját. A zsűri elnöke Havas Judit előadóművész volt, tagjai Krizsik Lászlóné, a Bo- lyai-gimnázium igazgatóhelyettese és Agócs Sándor, jánoshalmi születésű költő. A huszonkét versmondó közül a következők értek el helyezést: I. Gyurkity István (III. Béla Gimnázium, Baja), II. Gál Veronika (Radnóti Miklós Közgazdasági Szak- középiskola, Pécs), Szűcs Margit (Baksay Sándor Gimnázium, Kunszentmik- lós), Mihály Szilvia (Petőfi Sándor Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola, Kiskőrös), III. Márta István (Tiirr István Közgazdasági Szakközépiskola, Baja), Ba- lotai Sándor (Tóth Kálmán Szakközépiskola, Baja), Ditzendi Álojzia (Bolyai János Gimnázium, Kecskemét). Az I. és II. helyezettek tárgyjutalmat és oklevelet kaptak. A verseny valamennyi résztvevőjének, a jánoshalmi önkormányzat ajándékaként, a helyi születésű költők „Hónak kéne esni” című gyűjteményes kötetét adta át Szakái Lajos polgármester.
