Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-07 / 105. szám
4 • PETŐFI NÉPE1« 1991. május 7. A rendőr-főkapitányság „forró nyomos” ügyeletét este tíz óra után riasztották. Szolgálati kocsi szedte őket össze hazulról, majd Baja felé indult velük az autó. A három utas: dr. Szappanos András alezredes, Halasi István százados és dr. Bitó Tibor főhadnagy ekkor még csak pár szavas tájékoztatást kapott a megyei ügyeletestől. Rablás történt Baján, a tettes gázsprayt használt mielőtt elmenekült, és 400 ezer forintos zsákmányhoz jutott. Valamint cirka kétórás előnyhöz üldözőivel szemben az egyre barátságtalanabbá váló, esősre fordult, párás, sötét éjszakában. Négyszázezer a konyhaasztalon A bajai kapitányságra érkező kecskeméti nyomozók elsőként a sértett feljelentését vették kézbe. Sz. M. 35 éves kiskereskedő személyi adatai alatt a szokásos figyelmeztető formula: „Tudomásul vettem, hogy a hamis vádat és a hatóság félrevezetését a törvény büntetni rendeli”. Majd a sztori következett: Megelőző napon, azaz április 23-án este egy ismeretlen 25 év körüli fiatalember kereste föl Duna utcai lakásán a kiskereskedőt. Jóllehet, előtte sohasem látták még egymást, most egy meg nem nevezett közös ismerősre hivatkozva kölcsönért kopogtatott a vendég. Négyszázezer forintra volt szüksége, amit a jó lelkű Sz. úr meg is ígért azonnal, de az egy hónapnyi futamra kamatként hatvanezret kért. Megállapodtak abban is, hogy az ügyletről szabályos szerződés készül, amit két szomszéd tanúként ír alá, a kifizetésre, valamint az adminisztrációra pedig másnap este 9-kor kerülhet sor. Eltelt 24 óra, amikor is Sz. M. jóízűen fogyasztott vacsorája közben, percre pontosan kilenckor kopogtatott a tegnapi vendég az ajtón. Az üzleti ügyektől viszolygó feleség a szobába vonult. A két férfi a konyhaasztal és a félig elfogyasztott vacsora csendéletétől mit sem zavartatva folytatta a megkezdett tárgyalást és rövidesen a 400 ezer is előkerült. Alul az ezresek, középütt az ötszázasok, legfe- lülre jutottak a százasok, nagyságrend szerint, ahogy illik. Mind-mind használt bankó — állította 1 feljelentésében Sz., aki maga is tisztában volt azzal, I hogy a rendőrök előbb vagy utóbb, de csak felte- 1 szik a kérdést: ugyan melyik pénzintézetben tartot■ ta eddig a katonásan felsorakoztatott összeget? ■ Ezért kérdés nélkül azonnal felelt: otthon a szek- I rényben, s csak „falból” kért egynapi haladékot az idegen alaktól, mert a kölcsönadás tervének'jóváhagyásához mindenképpen szűkebb családjának véleményére is kíváncsi volt. A rablás ekkor történt. Míg egy pillanatra félrefordult Sz. a papírért, az idegen az arcába fújt a gázsprayvel. Aztán a pénzzel a kezében sebesen talpalt is kifelé a magasföldszinti lakásból. Nyomában a zokniban futó sértettel, aki természetesen kilátásba helyezte, hogy ha elkapja, akkor rövid úton agyonüti a gazembert. De nem kapta el. Mert az idegen beugrott az utcán járó motorral várakozó kék színű Ladába, a kormánynál ülő társa gázt adott, és csikorgó kerekekkel tűztek a Duna-híd felé. Az esetnek szemtanúja volt a kereskedő felett lakó egyik szomszéd, aki ameddig lehetett szemmel kísérte útjukat. És sikerült felírni a kocsi rendszámát is: PP 26-65. Ezen a ponton indult el a nyomozás. Fordulat Bonyhádon A rendőrök — jóllehet biztosnak látszott, hogy lopott kocsiról lesz szó — a tulajdonos nevét és adatait kérték a központi nyilvántartóból. Éjfél után érkezett meg 'd válasz: a Lada gazdája egy Bonyhádon élő nő. Újabb egy óra elteltével tisztázódott, hogy az illető még novemberben túladott járművén, amit — miért is lett volna másként (!?) — még most sem Íratott át. Az új tulaj a Pécs melletti Hidasra vitte a kocsit, majd április első napjaiban ismét Bonyhádra került. Hajnali kettőre meg volt a jelenlegi gazda neve is: Kajtár Zoltán, foglalkozása állattartó. Irány Bonyhád — határozott a nyomozást vezető dr. Szappanos, és vitték magukkal Sz. M.-et is, aki egyáltalán nem titkolta, hogy szívesebben menne inkább haza, mert egyre jobban erőt vesz rajta az álmosság. Ezenkívül — ki tudja miért — egyre nyugtalanabb, idegesebb is lett... Zuhogó esőben, de még virradat előtt gördült be a refidőrségi autó Bonyhádra, ahol csak néhány éjjeliőrt kellett felébreszteniük, hogy Kajtár Zoltán címeként megjelölt utca után érdeklődjenek. A meglepetés a ház előtt érte a kis csapatot. Az udvaron egy kék színű Latja állt. A rendszáma: PP 26-65. Maga Kajtár — Sz. M.-mel ekkor még szándékosan nem szembesítették — 25 év körüli fiatalember volt, akire igen-igen illett a rablóról elmondott személyleírás. Ugyanakkor mindent tagadott. Egész éjjel aludt — állította —, a kocsi itt állt a kertben és Baján sem járt az utóbbi időben sem ő, sem a jármű. — Mondtuk neki, hogy ez nem jó, mert a Ladát néhány órája látta valaki Baján — meséli el a beszélgetést Halasi százados — „Na jó, akkor ott volt!” Kivel? „Egy ismerősével”. Hogy hívják? „Nem tudja.” Kinél voltak? „Azt sem tudja”. Érre bevittük a helyi rendőrségre. Ott aztán Kajtár elmesélte az egész történetet. A csuda csak az volt, hogy az eleje nem stimmelt az Sz. úr által előadottal. Eszerint neki és Weigand Antal nevű — szintén bonyhádi — ismerősének német márkára volt szüksége. Elmentek Bajára, ahol a Béke téren idegenektől arról érdeklődtek: kinél vehetnének ebből a fizetőeszközből: Sz. M.- et, illetve a piactéren lévő butikját ajánlották. A férfihoz Weigand ment el és 5 ezer márkát kért tőle. „Rendben — felelte emberünk — de este, a lakásomra jöjjön. Az ára 250 ezer forint." A találkozóra már Kajtár ment el. Ez nem okozott gondot, Sz. átadta a márkát, megkapta a forintot, az üzlet megköttetett. „Igen ám — mondta neki ekkor a vevő — de nekem kellene még további 8 ezer.” Holnapra az is itt lesz, ígérte a kereskedő és ezzel elváltak. Eljött április 24-e, amikor az ügyesen „beetetett” Sz.-nél ismét csöngetett a vendég. A konyhaasztalra került a márka, forint helyett pedig Kajtár a gázsprayt húzta elő. A történet innentől egybevág a feljelentésben leírtakkal... Vátutazók pácban — Én márkát! — fuldoklóit az indulattól Sz., amikor a nyomozók előadták neki ezt a verziót. — Utoljára három éve láttam valutát, az is csak dinár volt. Ki is tartott emellett egészen addig, amíg a felesége el nem mondta az igazat. Délelőtt tíz óra felé, a rablást követő 13. órában, amikor már Baján volt a két tettes, meglett a gázspray üres doboza, a Lada kesztyűtartójában egy gázpisztolyt is leltek a kutatás során — tehát lassan összeállt minden mozaik a történetben. Sz. úr valóban valutát adott el. „De hangoztatta immár maga is — ez volt életében az első ilyen eset (!), megbánta nagyon, nem is tudja voltaképpen miért ment bele”. Az 5 ezer márkát Baján, a Szegedi úton vette a jugoszlávok- tól, majd másnap szintén tőlük szerezte az újabb 8 ezret. Az pedig igazán csak sajnálatos, hogy a Béke téren őt ajánlotta valaki, mint ismert valutá- zót. Még ilyet. . .! A rövidre sikerült, eredményes nyomozásnak volt egy „mellékterméke” is. Kiderült, hogy Kajtár és Weigand a bajai ügy előtt már Szekszárdon eljátszotta a „Hogyan juthatunk olcsón illegális valutához?" című ügyes kisjáték főpróbáját, pimaszságukat mutatja, hogy fényes nappal. Akkor háromezer márkát vettek először, ezt kifizették, majd a helyi MHSZ volt épülete előtt újabb kettő- - ezer átadására került volna sor. Délután kettőkor. Pénz helyett most is gázspray-vel fizettek, majd gyors iramban továbbálltak. A pórul járt ember ott is hamis feljelentést tett, Szekszárdon is olyan rablók után nyomoztak, akik forintot vettek el a károsulttól. És most már ott is eljárás indul a devizaszabályokat megszegő valutá- zó ellen, akár csak Bács-Kiskunban, Sz. úr esetében. Aki — minden bizonnyal — a hatóság félrevezetése miatt is felelni kényszerül a törvény előtt, rövidesen. Kajtár és társa pedig rablás miatt kerül bíróság elé, a nyomozás végső befejezését követően. Két ügyben — hacsak addig nem derül újabbakra fény ... Noszlopy KECSKEMÉTIEK LEVELE SZÉCHENYIHEZ — GAZDÁLKODÓ EGYESÜLET „Elvété a jó magot” A gróf és kecskeméti származású nevelőjének, bizalmasának, tanácsadójának kapcsolatait kutatva a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában találtam rá az egyik legelső helyi egyesület Széchenyinek elküldött levelére. Több okból is indokoltnak érzem közlését. Nem tudhatunk eleget az országgyarapítóról. Minden adalék árnyalhatja a róla kialakult képet. A kiskunsági mezővárosból elküldött levél tartalma, stílusa egyaránt tanúsítja, hogy itt fölismerték a reformer korszakos jelentőségét, tisztában voltak a szövetkezés, az egyletek — polgári átalakulás műhelyei — jelentőségével. A Széchenyi István fölhívására alakult pesti Casino után hamarosan a kecskeméti is megnyílt. A tőkeképző temetkezési egylet nyomtatott mérlege bizonyítja, hogy itt, a puszták metropolisában már akkor is éltek a könyvelésben jártas emberek. (Méltóságos Gróf Kegyes Urunk!) A Kecskeméti Öröklő és Tőkét alapitó Temetési Egyesület létre jövetele olta az ideigleni Pénztár állásának kimutatását mély tisztelettel bátorkodik ezennel bemutatni a Méltóságos Grófnak, mint az Egyesületek által Honunk lakosai jólétét megalapítható eszmék legelső valósítójának. Mert Méltóságod vala az, — ki mint jámbor földművelő keze — elveté a jó magot. Hullott abból az útfélre, hullott a sziklára, de hullott a jó földbe is: melyből kicsírázva most áldással biztatja Kormányunk szelíd nap melegétől szépen tenyésző e sarjadék, még az elfogultabbakat is. Innét keletkezett a mi Egyesületünk, melly még most ugyan kicsiny és köre csekély: de mi hajlékony kis vessző volt eleinte az a szálfa, melly idő idő jártával a világ tengerén úszkáló terhelt gályák árbocát adja! Igaz, kedvező körülmények ne- velék annyira. De ki tudja, mi rejlik a sors könyvében e kisded Egyesülés fölött is? lehet, hogy áldást hozand Városunk lakosaira, áldást talán még a környékre is — és ez Méltóságod műve. Ne vesse meg azért Méltóságod hódoló tiszteletét e kisded Egyesületnek: melly most fenndobogó szívvel kérkedik azzal, hogy ő is azok sorába tartozik, kik meleg kebellel fogják föl Méltóságod irányadását. E csekély nyomtatvány pedig szolgáljon mintegy belépési jegyül arra a színpadra, hol nagyobbak nagyobbra törekedő- leg gyűlnek egybe. Fogadja Méltóságod a jelen nyilatkozatot oly kegyes leereszkedéssel, mint a melly tiszta érzéssel ezt most benyújtani bátor Méltóságos grófnak mély tisztelettel a Kecskeméti Öröklő és Tőkét alapító Temetési Egyesület. Válaszolt a 655 tagú egyesületnek Széchenyi? További kutatás kiderítheti. Heltai Nándor • Az első kinyomtatott kecskeméti „zárszámadás”. • Részlet a „tőkét alapító” egyesület leveléből. Szövegelés EZ ITT A KÉRDÉS „Mitterrandnak 100 szeretője van, s az egyik AIDS-es, de nem tudja, ki az. Bushnak 100 testőre van, közülük egy terrorista, ám fogalma sincs, melyik az. Nekem 100 gazdasági tanácsadóm van, de köztük csak egy igazán bölcs. Sajnos, nem tudom, melyik az.” Gorbacsov A NAGY TITOK „A győzelem titka abban áll, hogy olyan ellenfelet válassz, aki elég nagy ahhoz, hogy számítson, és elég kicsi ahhoz, hogy meg is tudd verni.” Muhammed Ali BELEÉLÉS „Intuíción azt az emberi képességet értik, hogy egyesek másodpercek alatt képesek helytelenül megítélni bármely helyzetet.” F. Dürrenmatt író HA G YOMÁNYTISZTELŐK „Ami a jordániai halálbüntetést illeti, nem mondhatunk le az akasztásról, mert ez már hagyományos nálunk.” A külügyminiszter szövege HIÁNYPÓTLÓ „Gorbacsov nép nélkül, támogatók nélkül és főleg szeretet nélkül maradt. Mindezt most a hadsereg és a KGB helyettesíti.” Korotics, az Ogonyok főszerkesztője NÉZŐPONT KÉRDÉSE „Az optimista abban bízik, hogy minden úgy marad, ahogy van. A pesszimista ettől retteg.” W. Saroyan író TAPASZTALAT „Elvből gyűlölök minden forradalmat, mert még a legszentebb forradalom vívmányait is tönkreteszik a hatalomra kerülő ostobák.” C. Bottá olasz politikus ÖRÖMFORRÁS „A bejrútiak mindig vidámak lesznek, amikor meghall ják a sziréna hangját. E: ugyanis jó jel. Annak a jele hogy azért valami mégis műkő dik.” Libanoni képviselő vélemény TÖRTÉNELMI TABLÓ „1989: Németország — eg; nép vagyunk! 1991: Németor szág — egy nép vagyunk?” Lipcsei tüntetők táblaszövegi EREDMÉNYES NYOMOZÁS 13 ÓRA ALATT Pácba került a rablás károsultja Baján
