Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-07 / 105. szám
1991. május 7. • PETŐFI NÉPE • 5 Kell-e nekünk felnőttoktatás? A Művelődési és Közoktatási Minisztérium legfrissebb statisztikája igazolja azt az előrejelzést, miszerint a 90-es évek elején erőteljesen apadhat a felnőttoktatásban részt vevők száma. Az utóbbi hónapokban egyébként is több támadás érte a dolgozók tagozatait. Elsősorban az itt folyó oktatómunka színvonalát kérdőjelezték meg többen is. Van-e létjogosultsága a felnőttoktatásnak napjainkban? Fehér Istvánnal, a kecskeméti Dolgozók Németh László Gimnáziuma és . Szakközépiskolája igazgatójával e kérdés helyi jellemzőiről beszélgettünk. — Országosan van ahol gondot jelent a beiskolázás a felnőttoktatási intézményekbe, azonban Kecskeméten túljelentkezés mutatkozik. Két középiskolai, kilenc gimnáziumi és tizennégy szakközépiskolai osztályunk van jelenleg. Ennél még sokkal többre lenne igény, így a nyolcadikos bizonyítvány alapján szelektálunk. A szakmunkások szakközépiskolája a népszerűbb forma. Itt hároméves a képzés, és ez az egyetlen lehetőségük a továbbtanulásra azoknak, akik jó eredménnyel elvégezték a szakmunkásképzőt, de műveltségüket tovább szeretnék bővíteni. Mindent egybevetve, én optimista vagyok a felnőttoktatás jövőjét illetően. — Ugyanez az optimizmus az általános iskolai képzésükre is érvényes? — Egy hetedik és egy nyolcadik osztályunk van jelenleg, valamennyien tanköteles korú gyerekek. Az általános iskolák a legproblémásabb tanulóktól úgy szabadulnak meg, hogy hozzánk irányítják őket. Képzelje el azt a közösséget, amely mondjuk húsz iskola legkezelhetetlenebb tanulóiból áll. Nagyon keményen kell dolgoznunk, hogy eredményt tudjunk felmutatni ezekben az osztályokban. A létszám visszaesése itt valóban számottevő. Míg 1980-ban például 162 általános iskolai tanulónk volt, addig az elmúlt tanévben negyven. De még ebből is csak néhányan végzik el eredményesen az évet. 1989-—90-ben a huszonegy hetedikesből öten, a tizenkilenc nyolcadikosból pedig kilencen léphettek magasabb osztályba. Mindezek alapján az a tapasztalatom, hogy helytelen kiemelni ezeket a gyerekeket a normál közösségből. — Befolyásolja-e az esti és levelező tagozatok létszámát a már évek óta jellemző középiskolai helyhiány? — Talán éppen ennek megelőzését szolgálta két évvel ezelőtt a megyei tanács felkérése, amelyben kezdeményezték egy ifjúsági osztály indítását. Ez megvalósult, s immár a harmadik beiratkozáson is túl vagyunk. Azok a gyerekek jönnek ide, akik nem fértek be a nappali gimnáziumba. Tavaly például ketten kitűnő bizonyítványt hoztak. Nemrégiben zártuk le a következő tanévre a felvételeket. Két első osztályt indítottunk. — A felnőttoktatás létjogosultságát sokan a színvonalbeli hiányosságok miatt kérdőjelezik meg. — Mi nem válogatott gyermekanyaggal dolgozunk, mint a nappali gimnáziumok jó része. így hát összehasonli- tani sem lehet az eredményességünket. A mi iskolatípusunknak nem a főiskolára való felkészítés a feladata, hanem az általános műveltség megszerzése. A száznyolcvan-kétszáz érettségizőből minden esztendőben van 7-8 továbbtanulónk is. Tekintetbe véve, hogy ezek az emberek család és munka mellett vállalják a tanulást, ez nem is olyan rossz eredmény. Mindent egybevetve, az a véleményem, hogy a középfokú felnőttoktatás iránt még sokáig lesz igény. G. T. T. KOPÁTSY SÁNDOR SOROZATA AZ AGRÁRREFORMRÓL Falura a munkanélküliekkel? Akárcsak 1945-ben, most is akkor kerül sor az agrárreformra, amikor kivételesen súlyos veszély a nagy méretű munkanélküliség. Annak idején — helyesen — úgy döntöttek, hogy a földreform elsődleges célja nem a hatékonyság, hanem az, hogy minél többen megéljenek a mezőgazdaságból. Ez azért volt indokolt, mert akkor még a lakosság mintegy felének csak a mező- gazdaság adhatott megélhetési lehetőséget. Ezt a megoldási utat indokolta az is, hogy a politikai pártok számára az öngyilkossággal lett volna egyenlő, ha a racionális birtoknagyságra hivatkozva csak az igénylők harmadát elégítik ki. Mindehhez járult az az erős kisparaszti romantika, ami akkor a magyar haladó értelmiség többségét jellemezte. Ez abból származott, hogy a megelőző száz évben minden demokratizálásnak, minden progresszív polgári változásnak az első feladata szükségszerűen a földreform, a nagybirtokrendszer megszüntetése volt. Újból jön a parasztromantika? 1945-ben csak az elaprózott kisparaszti mező- gazdaság és a külterjes, sokprofilú nagybirtok között lehetett választani. Mindezen szempontok alapján utólag is helyes megoldásnak kell tekinteni az 1945-ös földreformot, és azt, hogy a hatékonysági szempontból indokoltnál sokkal kisebb parasztgazdaságokat teremtett. Sajnos, az újabb agrárreformra akkor kerül sor, amikor a gazdaság többi területén jelentős létszámleépítéssel kell számolni. Ebből fakadóan most nemcsak a mezőgazdaságban van kétszer annyi munkaerő, mint indokolt lenne, de még a többi ágazatban leépülő munkaerőből is sokan szeretnének legalább földhöz jutni, azaz a mezőgazdaságból valahogyan megélni, illetve a visszakapott földet eladni. Hiába tehát az a tényleges helyzet, hogy jelenleg a mezőgazdaságban körülbelül csak ötödannyi ember dolgozik, mint a földreform idején 1945 után, mert ez is sok, és nyomás van abban az irányban, hogy még többen élhessenek meg ott. Ez a veszély teszi szükségessé, hogy egyértelműen foglaljanak állást az illetékesek abban a tekintetben, hogy az agrárreform során milyen mértékben kell érvényesíteni a hatékonyság és milyen mértékben a foglalkoztatás szempontjait. Ha az agrárreformban a hatékonysági szempontokat érvényesítenénk és nem volnánk tekintettel a foglalkoztatási gondjainkra, a mezőgazdaságban legfeljebb a munkaerő 4-5 százaléka találna fő megélhetési formát és munkaalkalmat. Ezzel szemben a másik pólust jelentené az, ha a minél több ember foglalkoztatása lenne az elsődleges; ezzel elérhetnénk akár a 15 százalék körüli értéket is. A falusi polgárság alapjai Érdemes végiggondolni, hogy gazdasági szempontból mit jelentene az egyik, és mit a másik út. Ha az agrárreform a hatékonysági szempontokra épülne és megelégedne azzal, hogy a főfoglalkozású munkaerőnek csupán 4-5 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, minden különösebb mezőgazdasági dotáció nélkül Európa egyik legolcsóbban termelő mezőgazdasága jöhetne létre. Ehhez nemcsak az éghajlati és talajadottságaink megfelelőek, hanem a mezőgazdaságban dolgozók szakmai képzettsége is. Ez a megoldás megközelítőleg 30-50 ezer farmergazdasagot jelentene, melyeket bőven el tudnánk látni magasan szakképzett szakemberekkel. Alig tudott, hogy százezer lakosra vetítve nálunk sokkal magasabb az agráregyetemet végzettek aránya, mint bármelyik nyugati országban. Ezt a szaktudást eddig azért pocsékoltuk el, mert az egyetemet végzett agrárszakemberek szinte kivétel nélkül íróasztal mellett ültek. Egy kisparaszti mezőgazdaság esetében pedig nem volna megfelelő tér, üzemnagyság szakképzettségük gyakorlati hasznosítására. Érthetetlen módon eddig fel sem vetődött, hogy a sok kisbirtok teremtése azzal is jár, hogy munkaalkalom nélkül marad az agrárértelmiség nagy többsége. A farmergazdaságok létrehozását célzó agrárreform esetében viszont az agrárértelmiség jelenthetné az erős falusi polgárság alapját. Anyagilag erősek lennének, hiszen megfelelő méretek között gazdálkodhatnak, szellemileg erősek, hiszen a mező- gazdaság szakmai elitjéből verbuválták őket. A magyar falvak először lehetnének a népi polgárosodás erős bástyái. Ha viszont az agrárreform alapvetően arra épülne, hogy minél több ember számára biztosítson megélhetést, a magyar mezőgazdaság relatív elmaradottsága generációkra fennmaradna. Az optimálisnál sokkal kisebb üzemnagyság szükségszerűen szegény parasztságot jelentene, szűk, nagyon gyorsan gazdagodó kisebbség mellett. A falusi közösségeken belül nőne a politikai feszültség a nagyon differenciálódó jövedelmek következtében. Generációkra garantálva lenne a falvak társadalmi békétlensége. Nem kisebb baj az sem, hogy a mezőgazdaság nagy támogatást igényelne. Ha a mezőgazdaságnak háromszor annyi embert kell eltartania, mint amennyire szükség lenne, akkor a munkajövedelmek negyedét sem érnék el, amit csak igen nagy támogatással lehetne kiegészíteni elviselhető szintre. Mikor leszünk versenyképesek? Az ilyen kisparaszti gazdaságok technikai felszereltsége versenyképesen nem oldható meg. A racionálisnál sokkal kisebb birtokok képtelenek lennének a szükséges technika megvásárlására. Ezt még valamiféle gépszövetkezeti rendszer jórészt megoldhatná, de ennek lehetőségei is korlátozottak. A kisvállalkozás eleve képtelen lenne megvásárolni, még szolgáltatásként is, a korszerű technikát. Mivel az ilyen kisgazdaságok nem tudják lekötni a teljes családi munkaerőt, nem is vonzódnának a munkamegtakarítást jelentő technikához. Ez azonban egyre inkább azt is jelentené, hogy nem tudnák garantálni az európai piacokon megkívánt minőséget. A gazdaságtörténelem nem ismer példát arra, hogy munkaerő-felesleg esetén sor került volna a technikai fejlesztésre. Ha az agrárreformot a minél nagyobb foglalkoztatás szempontja alapján hajtjuk végre, akkor évszázados elmaradásunknak rakjuk le az alapjait. A szegény, képességeit, munkaerejét maradéktalanul kihasználni nem képes falu tudati elmaradottsága is természetes. Ez esetben a falu a konzervativizmus bástyája lenne, ahogyan az minden olyan országban az, ahol a birtoknagyság sokkal kisebb az optimálisnál. A fentiekből fakadóan minden agrárreformnak abból kell kiindulnia, hogy a munkaerő hány százalékának akar a mezőgazdaságban megélhetést biztositani. Amennyiben ezt az arányt a munkaerő 4-5 százaléka fölé visszük, eleve lemondottunk a mezőgazdaságunk nemzetközi versenyképességéről. (Folytatjuk) CHARLES BRONSON • CHUCK NORRIS • ARNOLD SCHWARZENEGGER • TONY CURTIS MÁJUSI AKCIÓÖÓ! MÁJUSBAN MINDEN MÁJUSI AKCIÓÖÓ! KAZETTA ÄRA 2000#A LEGJOBB ÉS A LEGOLCSÓBB! NINCS NÉLKÜL KÖLCSÖNZŐ! MINDEN VICO FILM SZINKRONIZÁLT! ÖRÜLÜNK A TAVASZNAK. ÖRÜLJENEK ÖNÖK IS! MÁJUSBAN VÁSÁROLJON A PJ :-I»3 -TOL! Tel.: 117-0320, 118-7484. Adunk: prospektust, kazettaborítót, posztert, pólót, táskát, reklámanyagokat. ÄtfICÖFILMJEI AZ ÖN KEDVENC FILMJEI! • JEAN-CLAUDE VAN DAMME • BRIGITTE NIELSEN • DUSTIN HOFFMAN • TIMOTHY DALTON * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * MÜHOLDVEVŐVÁSÁR 1991. május 13—17. Reklámáron, csak 5 napig KERESKEDŐKNEK, VISZONTELADÓKNAK MEGBÍZHATÓSÁG, VÁLASZTÉK Mielőtt bárhol vásárol, győződjön meg erről személyesen! ■JÖN EL M HJDVARB 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 44. (Hotel Platánus) UniELEGANT INFORM SATELLITE Tel.: 113-49-04 Fax: 133-68-38 Tel.:251-97-07 Fax:252-35-69 1789 * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * A Kerekegyházi Dózsa Mgtsz kötő-hurkoló átalányelszámolásos részleg alábbi lenyomató bélyegzője Kerekegyházi Dózsa Mgtsz Kötő-hurkoló átalányelsz. r. 1991. április 27-én ELVESZETT! Használata a jelzett időponttól ÉRVÉNYTELEN! 1461 A „VITENTEX” Kereskedelmi és Oktató Kft. P 727651—727700 sorszámú készpénzfelvételi utalványtömbje 1991. április 27-én ELVESZETT. Használata a jelzett időponttól ÉRVÉNYTELEN! 1460 ************************* MÉZ- ÉS VIASZFELVÁSÁRLÁS! Eszközök, kaptárak, műlép, invertcukor, kristálycukor, atkaölő szerek, tárolóedények TERMELŐI ÁRON. Kecskemét, Daru u. 14. (Izsáki útról nyílik.) Kedd, péntek, vasárnap. HUNGARONEKTÁR 74998