Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-07 / 105. szám

1991. május 7. • PETŐFI NÉPE • 5 Kell-e nekünk felnőttoktatás? A Művelődési és Közokta­tási Minisztérium legfrissebb statisztikája igazolja azt az előrejelzést, miszerint a 90-es évek elején erőteljesen apad­hat a felnőttoktatásban részt vevők száma. Az utóbbi hónapokban egyébként is több támadás ér­te a dolgozók tagozatait. El­sősorban az itt folyó oktató­munka színvonalát kérdője­lezték meg többen is. Van-e létjogosultsága a fel­nőttoktatásnak napjainkban? Fehér Istvánnal, a kecskeméti Dolgozók Németh László Gimnáziuma és . Szakközépis­kolája igazgatójával e kérdés helyi jellemzőiről beszélget­tünk. — Országosan van ahol gondot jelent a beiskolázás a felnőttoktatási intézmények­be, azonban Kecskeméten túljelentkezés mutatkozik. Két középiskolai, kilenc gim­náziumi és tizennégy szakkö­zépiskolai osztályunk van je­lenleg. Ennél még sokkal többre lenne igény, így a nyol­cadikos bizonyítvány alapján szelektálunk. A szakmunká­sok szakközépiskolája a nép­szerűbb forma. Itt hároméves a képzés, és ez az egyetlen le­hetőségük a továbbtanulásra azoknak, akik jó eredménnyel elvégezték a szakmunkáskép­zőt, de műveltségüket tovább szeretnék bővíteni. Mindent egybevetve, én optimista va­gyok a felnőttoktatás jövőjét illetően. — Ugyanez az optimizmus az általános iskolai képzésük­re is érvényes? — Egy hetedik és egy nyolcadik osztályunk van je­lenleg, valamennyien tankö­teles korú gyerekek. Az álta­lános iskolák a legproblémá­sabb tanulóktól úgy szaba­dulnak meg, hogy hozzánk irányítják őket. Képzelje el azt a közösséget, amely mondjuk húsz iskola legke­zelhetetlenebb tanulóiból áll. Nagyon keményen kell dol­goznunk, hogy eredményt tudjunk felmutatni ezekben az osztályokban. A létszám visszaesése itt valóban szá­mottevő. Míg 1980-ban pél­dául 162 általános iskolai ta­nulónk volt, addig az elmúlt tanévben negyven. De még ebből is csak néhányan vég­zik el eredményesen az évet. 1989-—90-ben a huszonegy hetedikesből öten, a tizenki­lenc nyolcadikosból pedig ki­lencen léphettek magasabb osztályba. Mindezek alapján az a tapasztalatom, hogy helytelen kiemelni ezeket a gyerekeket a normál közös­ségből. — Befolyásolja-e az esti és levelező tagozatok létszámát a már évek óta jellemző középis­kolai helyhiány? — Talán éppen ennek megelőzését szolgálta két év­vel ezelőtt a megyei tanács felkérése, amelyben kezdemé­nyezték egy ifjúsági osztály indítását. Ez megvalósult, s immár a harmadik beiratko­záson is túl vagyunk. Azok a gyerekek jönnek ide, akik nem fértek be a nappali gim­náziumba. Tavaly például ketten kitűnő bizonyítványt hoztak. Nemrégiben zártuk le a következő tanévre a fel­vételeket. Két első osztályt indítottunk. — A felnőttoktatás létjogo­sultságát sokan a színvonalbeli hiányosságok miatt kérdőjele­zik meg. — Mi nem válogatott gyer­mekanyaggal dolgozunk, mint a nappali gimnáziumok jó része. így hát összehasonli- tani sem lehet az eredményes­ségünket. A mi iskolatípu­sunknak nem a főiskolára va­ló felkészítés a feladata, ha­nem az általános műveltség megszerzése. A száznyolc­van-kétszáz érettségizőből minden esztendőben van 7-8 továbbtanulónk is. Tekintet­be véve, hogy ezek az embe­rek család és munka mellett vállalják a tanulást, ez nem is olyan rossz eredmény. Min­dent egybevetve, az a vélemé­nyem, hogy a középfokú fel­nőttoktatás iránt még sokáig lesz igény. G. T. T. KOPÁTSY SÁNDOR SOROZATA AZ AGRÁRREFORMRÓL Falura a munkanélküliekkel? Akárcsak 1945-ben, most is akkor kerül sor az agrárreformra, amikor kivételesen súlyos ve­szély a nagy méretű munkanélküliség. Annak idején — helyesen — úgy döntöttek, hogy a földreform elsődleges célja nem a hatékonyság, hanem az, hogy minél többen megéljenek a me­zőgazdaságból. Ez azért volt indokolt, mert ak­kor még a lakosság mintegy felének csak a mező- gazdaság adhatott megélhetési lehetőséget. Ezt a megoldási utat indokolta az is, hogy a politikai pártok számára az öngyilkossággal lett volna egyenlő, ha a racionális birtoknagyságra hivat­kozva csak az igénylők harmadát elégítik ki. Mindehhez járult az az erős kisparaszti romanti­ka, ami akkor a magyar haladó értelmiség több­ségét jellemezte. Ez abból származott, hogy a megelőző száz évben minden demokratizálás­nak, minden progresszív polgári változásnak az első feladata szükségszerűen a földreform, a nagybirtokrendszer megszüntetése volt. Újból jön a parasztromantika? 1945-ben csak az elaprózott kisparaszti mező- gazdaság és a külterjes, sokprofilú nagybirtok között lehetett választani. Mindezen szempon­tok alapján utólag is helyes megoldásnak kell tekinteni az 1945-ös földreformot, és azt, hogy a hatékonysági szempontból indokoltnál sokkal kisebb parasztgazdaságokat teremtett. Sajnos, az újabb agrárreformra akkor kerül sor, amikor a gazdaság többi területén jelentős létszámleépítéssel kell számolni. Ebből fakadó­an most nemcsak a mezőgazdaságban van két­szer annyi munkaerő, mint indokolt lenne, de még a többi ágazatban leépülő munkaerőből is sokan szeretnének legalább földhöz jutni, azaz a mezőgazdaságból valahogyan megélni, illetve a visszakapott földet eladni. Hiába tehát az a tényleges helyzet, hogy jelen­leg a mezőgazdaságban körülbelül csak ötöd­annyi ember dolgozik, mint a földreform idején 1945 után, mert ez is sok, és nyomás van abban az irányban, hogy még többen élhessenek meg ott. Ez a veszély teszi szükségessé, hogy egyértel­műen foglaljanak állást az illetékesek abban a tekintetben, hogy az agrárreform során milyen mértékben kell érvényesíteni a hatékonyság és milyen mértékben a foglalkoztatás szempontjait. Ha az agrárreformban a hatékonysági szem­pontokat érvényesítenénk és nem volnánk tekin­tettel a foglalkoztatási gondjainkra, a mezőgaz­daságban legfeljebb a munkaerő 4-5 százaléka találna fő megélhetési formát és munkaalkal­mat. Ezzel szemben a másik pólust jelentené az, ha a minél több ember foglalkoztatása lenne az elsődleges; ezzel elérhetnénk akár a 15 százalék körüli értéket is. A falusi polgárság alapjai Érdemes végiggondolni, hogy gazdasági szem­pontból mit jelentene az egyik, és mit a másik út. Ha az agrárreform a hatékonysági szempon­tokra épülne és megelégedne azzal, hogy a főfog­lalkozású munkaerőnek csupán 4-5 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, minden különö­sebb mezőgazdasági dotáció nélkül Európa egyik legolcsóbban termelő mezőgazdasága jö­hetne létre. Ehhez nemcsak az éghajlati és talaj­adottságaink megfelelőek, hanem a mezőgazda­ságban dolgozók szakmai képzettsége is. Ez a megoldás megközelítőleg 30-50 ezer farmergaz­dasagot jelentene, melyeket bőven el tudnánk látni magasan szakképzett szakemberekkel. Alig tudott, hogy százezer lakosra vetítve nálunk sokkal magasabb az agráregyetemet végzettek aránya, mint bármelyik nyugati országban. Ezt a szaktudást eddig azért pocsékoltuk el, mert az egyetemet végzett agrárszakemberek szinte kivé­tel nélkül íróasztal mellett ültek. Egy kisparaszti mezőgazdaság esetében pedig nem volna megfe­lelő tér, üzemnagyság szakképzettségük gyakor­lati hasznosítására. Érthetetlen módon eddig fel sem vetődött, hogy a sok kisbirtok teremtése azzal is jár, hogy munkaalkalom nélkül marad az agrárértelmiség nagy többsége. A farmergaz­daságok létrehozását célzó agrárreform esetében viszont az agrárértelmiség jelenthetné az erős falusi polgárság alapját. Anyagilag erősek lenné­nek, hiszen megfelelő méretek között gazdál­kodhatnak, szellemileg erősek, hiszen a mező- gazdaság szakmai elitjéből verbuválták őket. A magyar falvak először lehetnének a népi pol­gárosodás erős bástyái. Ha viszont az agrárreform alapvetően arra épülne, hogy minél több ember számára biztosít­son megélhetést, a magyar mezőgazdaság relatív elmaradottsága generációkra fennmaradna. Az optimálisnál sokkal kisebb üzemnagyság szük­ségszerűen szegény parasztságot jelentene, szűk, nagyon gyorsan gazdagodó kisebbség mellett. A falusi közösségeken belül nőne a politikai feszültség a nagyon differenciálódó jövedelmek következtében. Generációkra garantálva lenne a falvak társadalmi békétlensége. Nem kisebb baj az sem, hogy a mezőgazdaság nagy támogatást igényelne. Ha a mezőgazdaságnak háromszor annyi embert kell eltartania, mint amennyire szükség lenne, akkor a munkajövedelmek negye­dét sem érnék el, amit csak igen nagy támogatás­sal lehetne kiegészíteni elviselhető szintre. Mikor leszünk versenyképesek? Az ilyen kisparaszti gazdaságok technikai fel­szereltsége versenyképesen nem oldható meg. A racionálisnál sokkal kisebb birtokok képtele­nek lennének a szükséges technika megvásárlá­sára. Ezt még valamiféle gépszövetkezeti rend­szer jórészt megoldhatná, de ennek lehetőségei is korlátozottak. A kisvállalkozás eleve képtelen lenne megvásárolni, még szolgáltatásként is, a korszerű technikát. Mivel az ilyen kisgazdasá­gok nem tudják lekötni a teljes családi munka­erőt, nem is vonzódnának a munkamegtakarí­tást jelentő technikához. Ez azonban egyre in­kább azt is jelentené, hogy nem tudnák garantál­ni az európai piacokon megkívánt minőséget. A gazdaságtörténelem nem ismer példát arra, hogy munkaerő-felesleg esetén sor került volna a technikai fejlesztésre. Ha az agrárreformot a minél nagyobb foglalkoztatás szempontja alap­ján hajtjuk végre, akkor évszázados elmaradá­sunknak rakjuk le az alapjait. A szegény, képességeit, munkaerejét mara­déktalanul kihasználni nem képes falu tudati elmaradottsága is természetes. Ez esetben a falu a konzervativizmus bástyája lenne, ahogyan az minden olyan országban az, ahol a birtoknagy­ság sokkal kisebb az optimálisnál. A fentiekből fakadóan minden agrárreform­nak abból kell kiindulnia, hogy a munkaerő hány százalékának akar a mezőgazdaságban megélhetést biztositani. Amennyiben ezt az arányt a munkaerő 4-5 százaléka fölé visszük, eleve lemondottunk a mezőgazdaságunk nem­zetközi versenyképességéről. (Folytatjuk) CHARLES BRONSON • CHUCK NORRIS • ARNOLD SCHWARZENEGGER • TONY CURTIS MÁJUSI AKCIÓÖÓ! MÁJUSBAN MINDEN MÁJUSI AKCIÓÖÓ! KAZETTA ÄRA 2000#­A LEGJOBB ÉS A LEGOLCSÓBB! NINCS NÉLKÜL KÖLCSÖNZŐ! MINDEN VICO FILM SZINKRONIZÁLT! ÖRÜLÜNK A TAVASZNAK. ÖRÜLJENEK ÖNÖK IS! MÁJUSBAN VÁSÁROLJON A PJ :-I»3 -TOL! Tel.: 117-0320, 118-7484. Adunk: prospektust, kazettaborítót, posztert, pólót, táskát, reklámanyagokat. ÄtfICÖFILMJEI AZ ÖN KEDVENC FILMJEI! • JEAN-CLAUDE VAN DAMME • BRIGITTE NIELSEN • DUSTIN HOFFMAN • TIMOTHY DALTON * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * MÜHOLDVEVŐVÁSÁR 1991. május 13—17. Reklámáron, csak 5 napig KERESKEDŐKNEK, VISZONTELADÓKNAK MEGBÍZHATÓSÁG, VÁLASZTÉK Mielőtt bárhol vásárol, győződjön meg erről személyesen! ■JÖN EL M HJDVARB 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 44. (Hotel Platánus) Uni­ELEGANT INFORM SATELLITE Tel.: 113-49-04 Fax: 133-68-38 Tel.:251-97-07 Fax:252-35-69 1789 * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * A Kerekegyházi Dózsa Mgtsz kötő-hurkoló átalányelszámolásos részleg alábbi lenyomató bélyegzője Kerekegyházi Dózsa Mgtsz Kötő-hurkoló átalányelsz. r. 1991. április 27-én ELVESZETT! Használata a jelzett időponttól ÉRVÉNYTELEN! 1461 A „VITENTEX” Kereskedelmi és Oktató Kft. P 727651—727700 sorszámú készpénzfelvételi utalványtömbje 1991. április 27-én ELVESZETT. Használata a jelzett időponttól ÉRVÉNYTELEN! 1460 ************************* MÉZ- ÉS VIASZ­FELVÁSÁRLÁS! Eszközök, kaptárak, műlép, invertcukor, kristálycukor, atkaölő szerek, tárolóedények TERMELŐI ÁRON. Kecskemét, Daru u. 14. (Izsáki útról nyílik.) Kedd, péntek, vasárnap. HUNGARONEKTÁR 74998

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents