Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-30 / 125. szám

2. oldal, 1991. május 30. PETŐFI NÉPE Vélemények az Alkotmánybíróság döntéséről HOLNAP ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉS Miről tanácskoznak az önkormányzatok? A Települések Országos Szövetsége holnap tanácskozik, ám nem valamennyi tag részvételével, hiszen a létszám meg­haladja a nyolcszázat, hanem a küldöt­tekkel, akik egyenként tíz tagot képvi­selnek. A küldöttközgyűlés összehívásá­nak céljáról Köllncr Ferenc, a TÖOSZ főtitkára tájékoztatott. — Szervezeti kérdésekben és gyakor­lati feladatok végrehajtásáról kell dön­tenünk. Ami a szervezeti változtatáso­kat illeti: több szakmai munkabizottsá­got fogunk létrehozni. így tervezzük az önkormányzati gazdasági bizottság, a társadalompolitikai bizottság, a tele­pülésfejlesztési bizottság és a jószolgá­lati bizottság életre hívását. — Mi az értelme e „bizottságosdi- nak" ? Nem öncélú szervezkedésről van szó! A társadalompolitikai bizottság­nak például olyan fajsúlyos kérdések­ben kell majd szolgálnia a települések lakosságát, mint az oktatás, az egészségügy, a sport és általában a szo­ciálpolitikához tartozó tevékenységi kör. A településfejlesztési bizottságnak az 1570 tanács helyébe lépő, több mint kétszer annyi önkormányzat részére kell segítséget nyújtani településfejlesz­tési elképzeléseik kialakításához és vég­rehajtásához. — A küldöttközgyűlés igazi monda­nivalója azonban túlmutat a szervezeti korszerűsítésen. Most zajlanak a parla­mentben az önkormányzati tulajdon­ról folyó viták. Törvény készül erről, éppúgy, mint az államháztartás vitelé­ről. az egyházi tulajdon visszaadásáról, vagy a világkiállításról. Mindezek az összes önkormányzat elemi érdekeit érintik, tehát nekünk is állást kell fog­lalni e kérdésekben. Úgy gondoltuk, jobban hitelesítheti a testület vélemé­nyét, ha nem a szűkebb körű elnökség, hanem a küldöttközgyűlés nézeteit tud­juk tolmácsolni. — Nem túl szerencsés időpontot vá­lasztottak az összejövetelre, hiszen va­sárnap lesz a pedagógusnap. Pest és Bács-Kiskun megyében pedig közgyű­lést tartanak. A polgármestereknek ezekre az eseményekre kell készülni­ük .. . — Ez igaz, de az említett témák meg­beszélését nem halaszthattuk tovább. Hiszen mindegyik napirendi pontunk az önkormányzatok széles körének közvetlen jövőjével függ össze, s állás- pontúk érvényesítésére csak közös aka­rattal van esélyünk. S. J. (Folytatás az I. oldalról) Nehéz napok várnak a most ál­lamvizsgázó főiskolásokra is. A megye öt intézetéből kikerülve négyszáz fiatal pedagógus és mér­nök próbál majd elhelyezkedni. Közülük a levelezősök többségé­nek már van munkahelye. A nap­palin végzett diákoknak azonban csak néhány pályázatot hirdettek meg: a kecskeméti GAMF száz­húsz végzős hallgatója 3-4 kifüg­gesztett álláshirdetés között válo­gathat. Sokuk ugyan tanulmányi szerződésben áll valamelyik válla­lattal, a cégek többségének azon­ban kedvezőbb, ha lemond a kifi­zetett ösztöndíjról —- s vele az új diplomásról. A leendő iskolai és óvodapedagógusok fele — nagy­részt személyes ismeretségeknek köszönhetően — már biztos he­A kárpótlási törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntés szerdai ki­hirdetése után az MTI munkatársai Szabad Györgyöt, az Országgyűlés el­nökét és a hat parlamenti párt egy-egy vezetőjét kérték friss reagálásra. _ — Nyilvánvaló, hogy Göncz Áprád köztársasági elnök úr az Alkotmánybí­róság határozatára hamarosan reflek­tál, s úgy gondolom, hogy vissza fogja juttatni az Országgyűlésnek a törvény szövegét. Ekkor a törvényhozóknak kell majd mérlegelniük a döntés nyo­mán rájuk háruló feladatot, azt, hogy miként hozzák összhangba a törvény szövegét az Alkotmánybíróság által tá­masztott követelményekkel — mondta a T. Ház elnöke. Tölgyessy Péter (SZDSZ): ország­gyűlési képviselőként nem lehet felada­tom, hogy minősítsem az Alkotmány- bíróság határozatát, ám a teendők most már világosak. A köztársasági elnök nem írhat alá alkotmányellenes törvényjavaslatot, az Országgyűlés nem tehet mást, mint hogy egy olyan új szöveget fogad el a korábbi helyett, amely messzemenően és kifogástalanul alkotmányos. Cseh Sándor, az FKgP alelnöke sze­rint az Alkotmánybíróság döntése az­zal a veszéllyel járhat, hogy — a már jelenleg is érzékelhető termelési bizony­ismét napirend előtti felszólalással kezdte szerdán reggel 9 órakor plenáris munkáját az Országgyűlés. Ügyrendi kérdésben döntött ezután a T. Ház. Minthogy korábban nem fogadta el a kormány kérelmét a csőd­törvény kivételes eljárással való tárgya­lására, most a sürgősség kérdésében határozott, s — a határozatképesség határán ingadozva — megszavazta a tervezet mihamarabbi napirendre tűzé­sét. Az Országgyűlés — kivételes eljárási rendben - alkotott törvényt a helyi önkormányzatok idei céltámogatásá­ról. A most megszületett jogszabály a költségvetési törvényben biztosított ke­ret szétosztásáról intézkedik; ennek nyomán az elkövetkezendő napokban 6 milliárd 210 millió forint központi céltámogatást folyósítanak a pénzszű­kével küszködő helyhatóságok már fo­lyamatban lévő, illetve most kezdődő beruházásaihoz. A támogatott körbe tartoznak a többi között az érintett települések vízgazdálkodási, alapfokú oktatási, szociális és egészségügyi fej­lyen tudja magát, a többiek azon­ban jó esetben a megye és az ország távoli településein találhatnak ál­lást. A megyei munkaügyi központ legújabb előrejelzései szerint júni­usban körülbelül 6500 pályakezdő fiatal indul neki az életnek. Hogy közülük hányán kötnek ki a mun­kaközvetítő irodákban, hányán szorulnak munkanélküli-segélyre, azt még csak sejteni lehet. Az állás­talanok száma az utóbbi pár hó­nap alatt csaknem kétszeresére nőtt, a betöltetlen helyek száma elenyésző. A legtalpraesettebb fia­talok a most induló kis- és na­gyobb vállalkozásoknál próbálnak szerencséi, bár itt is a diplomások indulnak előnnyel. Egyre több pá­lyázathoz kéretik ugyanis oklevél és nyelvvizsgapapír. (Fejes) talanság és anarchia mellett —jelentő­sen visszaesik a mezőgazdasági terme­lés, s csökken az agrártermékek minő­ségi színvonala. Az alelnök mindemel­lett arra is felhívta a figyelmet, hogy a kárpótlás elodázása, a tulajdonviszo­nyok tisztázatlansága teret adhat a szélsőséges politikai megnyilvánulá­soknak, s mindenképpen tovább fo­kozza a társadalmi feszültségeket. Salamon László (MDF) hangsúlyo­zottan csak személyes benyomásairól nyilatkozott, előrebocsátva: társadal­milag és politikailag is rendkívül nehéz probléma megoldására vállalkozott az Országgyűlés, illetve a kormánykoalí­ció, amikor a kárpótlási törvényt meg­alkotta. Véleménye szerint mindegyik probléma megítélésében különböző jo­gi természetű érvek állnak egymással szemben. Mi úgy gondoltuk, hogy az alkotmányos kereteket megtartot­tuk, amikor a törvényben megfogalma­zott formákat és megoldásokat válasz­tottuk - mondta. Az Alkotmánybíró­ság döntését tiszteletben kell tartani. Ennek megfelelően az Országgyűlés előtt egy lehetőség áll: törvényhozói úton kiküszöbölni azokat a problémá­kat, amelyeket az Alkotmánybíróság nem érzett alkotmányos megoldásnak. Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezető­je emlékeztetett arra, hogy a párt már lesztései. A törvényjavaslat intézkedik arról is, hogy a meghirdetett pályázatra beérkezett, jogosnak ítélt, ám a keret­összeg szűkössége miatt most támoga­tásban nem részesülő igényeket az év második felében — a költségvetés ak­kori alakulásának függvényében új­ra áttekintik. Ily módon több mint 2 milliárd 260 milliós — meglehetősen sürgető — támogatási igény sorsáról kell majd határoznia az Ország- gyűlésnek. A törvényjavaslat — a várakozásnak megfelelően — éles megfogalmazások­tól sem mentes vita után született meg. Abban mind a kormánykoalíció, mind az ellenzéki pártok képviselői egyetér­tettek, hogy a helyi önkormányzatok­nak közszolgálati funkcióik ellátásá­hoz égetően szükségük van a költségve­tésben számukra már „félretett” pénz­re, s a parlamenti vita nem hátráltat­hatja az összegek mielőbbi folyósítását. A törvényt végül a helyenként éles vita ellenére jelentős többséggel fogad­ta el a Tisztelt Ház. Ezt követően a képviselők folytatták a világkiállítás Budapesten 1996-ban történő megrendezéséről szóló or­szággyűlési határozati javaslat általá­nos vitáját, amelyet hétfőn nem sike­rült kifejteni. Az általános vita lezárása előtt kért szót Antall József miniszterelnök. Rö­vid beszédében a világkiállítás megren­dezése mellett érvelt, kiemelve egyebek között azt, hogy az 1996-os pályázat mellett részben éppen a bírálók észre­kezdettől fogva rossznak tartotta a tör­vényt. A szocialisták ugyanakkor úgy tartják, hogy — különösen az agrár- gazdaság összeomlásának elkerülése érdekében — jó lenne nagyon gyorsan pontot tenni az ügy végére. * Áder János (Fidesz): — Az általános és a részletes vitában kifejtett érveinket amelyek a törvénytervet alkotmány­ellenességére vonatkoztak — részben alátámaszotta az Alkotmánybíróság döntése. Talán a legjobb lenne elfelejte­ni ezt a törvényjavaslatot. Természete­sen a kormánykoalíció — az ügy politi­kai tehetetlenségi nyomatéka miatt — az „ötletről” nem tehet le. Füzessy Tibor (KDNP): A döntés „kicsit" megdöbbent, mert az Alkot­mánybíróság korábbi, hasonló tárgy­ban hozott határozatainak indoklásá­ból azt véltem kiolvasni, hogy a tör­vény nem lehet ellentétben az alkot­mánnyal — mondta a párt frakcióveze­tője. Füzessy Tibor ennek alátámasztá­sára felidézte azt az alkotmánybírósági határozatot, amely szerint nem alkot­mányellenes, ha az állam lehetőséget ad a földdel való kárpótlásra, s nem alkotmánysértő, ha a korlátozott és sa­játos jogi helyzetű fedezet — a föld — elosztását a kárpótlás alapjául szol­gáló egyéb vagyontól eltérően állapítja meg az állam. vételei miatt döntött a kormány. Ugyanakkor arra is felhívta a figyel­met, hogy bármilyen kormány lesz ha­talmon Magyarországon, 1996-ban mindenképpen jelentős összegeket kell majd fordítania ezeréves államiságunk megünneplésére. Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a képviselők most nem adnak felhatalmazást a kor­mánynak az 1996-os magyarországi Expo szándéknyilatkozatának benyúj­tására, akkora BIE-nek módjában sem áll majd a közeli napokban sorra kerü­lő vezetőtestületi ülésein hazánknak megadni ezt a lehetőséget. Ezután soron kívül kért szót Pető Iván, s megfogalmazása szerint a minszterelnök által elmondottakkal egyetért, maga a legnagyobb ellenzéki párt is hasonló értelmű módosító indít­ványt nyújtott be, azonban a kormány által előteqesztett, s végül is szavazásra bocsátandó határozati javaslat nem szándéknyilatkozatra ad felhatalma­zást, hanem kijelenti, hogy Magyaror­szág 1996-ban Expót rendez. Egyszerű szándéknyilatkozat megadására az SZDSZ parlamenti frakciójának veze­tője szerint megvan a kormány hatás­köre. Mivel az általános vitában többen nem kértek szót, azt az elnök lezárta, s a határozati javaslatot részletes vitára bocsátották a képviselők. Erre — a módosító indítványok bizottsági meg­tárgyalását követően várhatóan a jövő héten kerül sor. Ezzel az Ország- gyűlés plenáris ülése befejeződött. Aknák a szombathelyi volt szovjet laktanya területén Egy éles, bár inditószerkezet nélküli, úgynevezett taposóaknát és egy gyakorló harckocsiaknát találtak Szombathelyen a volt szovjet laktanya területén építési munkálatok közben — tájékoztatták szerdán az MTI munkatársát a város önkor­mányzatának igazgatási osztályán. A robbanószerkezetet az éppen a városban tartózkodó tűzszerészek biztonság­ba helyezték, a helyszínt átvizsgálták. Ennek ellenére lehetséges, hogy a bontási, építési vagy állagmegóvási munkák során újabb robbanószerkezetek kerülnek elő. A területen dolgozó munkásokat mindenesetre kioktatták mire vigyázzanak a földmunkák során. Jelenleg 136 lakás felújításán dolgozik több vállalat a volt garnizon területén. A munkaterületre és a volt laktanyába egyébként engedély nélkül senki sem mehet be; s mint az eset mutatja, nem is ajánlatos. (MTI) Pályakezdők munka nélkül Több mint hatmilliárdos céltámogatás a helyhatóságoknak JÚNIUS 2-ÁTÓL VÁLTOZIK A VASÚTI MENETREND Kétóránként összeköttetés Kecskemét és a főváros között (Folytatás az 1. oldalról) A Budapest Belgrád Athén útvo­nalon és vissza új HELLAS nevű vonatpár közlekedik, a Bécs Bu­dapest—Belgrád között pedig új me­netrend szerint (a nappali órákban) ve­hető igénybe az AVALA vonatpár. Ezekre csak külföldre utazók szállhat­nak fel. Budapest- Szófia között meg­szűnik a POLÓNIA Expressz, helyette Budapest—Belgrád Isztambul vi­szonylatban a BALKÁN Expressz vo­natpárt közlekedtetik, melyet Kelebia és Budapest között belföldi utazásra is igénybe lehet venni. Új szolgáltatás­ként a Bécs Budapest Belgrád— Thessaloniki útvonalon a nyári fő­idényben (VI. 28—IX. 22. között) heti egy alkalommal autósvonat közleke­dik. A PUSKIN vonatpár — tekintet­tel a megváltozott körülményekre — Cegléd és Kiskunhalas érintése nélkül közlekedik, belföldi utazásra nem ve­hető igénybe, s a nemzetközi utasforga­lom miatt csak Kecskeméten és Kis­kunfélegyházán áll meg. Szeged és Budapest között újabb gyorsvonatpár beállításával reggeltől estig, mintegy kétórás gyakorisággal, gyorsvonat közlekedik. Ez Szegedről 9.20-kor (Kiskunfélegyházáról 10.06- kor), Kecskemétről 10.25-kor indul és 11.48-kor ér a fővárosba, s útközben Cegléden közvetlen csatlakozási lehe­tőség lesz Debrecen felé. Vissza Buda- pest-Nyugati pályaudvarról 12.25-kor indul és Kecskemétre 13.43-kor, Kis­kunfélegyházára 14.03-kor érkezik. Vasárnaptól a SZEGED Expressz neve MAROS Expresszre változik, és Szeged felé menet, Nagykőrösön is megáll. Cegléd—Kecskemét között vasárna­ponként (IX. 29-éig) kísérletképpen új személyvonatpár közlekedik az esti órákban. A vonat Ceglédről 21.45-kor indul és 22.15-kor érkezik a megye- székhelyre, vissza Kecskemétről 22.35- kor indul Ceglédre, ahol csatlakozása van Szolnokra. Ugyancsak új motorvonatpár közle­kedik Szolnok és Tiszakécske között. Szolnokról 18.30-kor, Tiszakécskéről 19.25-kor indul. Lakitelekről 20.20-as indulással új motorvonat megy Kis­kunfélegyházára (érkezik: 21.00-kor), s csatlakozása lesz Szentes és Szeged felé. Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza között — az utazási igények kielégíté­sére — új személyvonatpárt állítottak forgalomba, amely Kiskunhalasról 11.08-kor indul és 11.59-kor érkezik Félegyházára, ahol csatlakozása van a szegedi és a budapesti gyorsvonatok­hoz. Kiskunfélegyházáról 13.15-kor in­dul vissza és 14.03-kor érkezik Halasra, ahol szintén megfelelő csatlakozásokat biztosítottak Budapest felé. A változásokat bővebben a MÁV menetrendkönyve tartalmazza, ame­lyet már árusítanak a vasútállomáso­kon és a vasúti jegyirodákban, 120 fo­rintos áron. A nemzetközi menetren­dek ára 60, a területieké 40 forint. Nagykőrösön megáll az expressz! Ezernyi okot találtak kedves csipkelődésre az Ambrusok és a Balázsok, az uborkások és a barackosok. A kecskemétiek addig-addig bosszantották a nagykőrösi állomásnak csak odafüttyentö gyorsvonatokkal a szomszédvárosiakat, amíg el nem határozták; bármi áron gyorsvonati megállóhellyé léptetik elő főpályaudvarukat. Megkör­nyékezték képviselőiket, ők az illetékes miniszteri urakat, deputációztak, tósz- toztak az ügy érdekében. Büszkén hasonázhatta egy idő múltán a helyi közlöny: diadal, ezentúl minden szerelvény szusszan egyet városukban. Balszerencséjükre egy ellenlábas újdondász a titkos záradékot is világgá kürtölte legalább háromszáz példányban. Eszerint csak addig áll az alku, amíg rendszeresen legalább 5, azaz öt körösi polgár felszáll egy egy gyorsra. Tanács- uramékfogadkoztak persze, hogy az érdektelenség elképzelhetetlen, folyamatba tétetik a napi utaslétszám ... Több sem kellett a kecskemétieknek. Már a lassító kocsikból kihajolva érdeklődtek tettetett udvariassággal a vára­kozó körösiektől: — Ma ti vagytok a sorosok ? A vérmesebbek állítólag sétabotjukkal válaszoltak. H. N. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Magyarországra érkezik az ukrán államfő Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására csütörtökön hi­vatalos látogatásra Magyarországra érkezik Leonyid Kravcsuk, az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnöke. Az ukrán államfő látogatása alkalmával nyilatkozatot ír alá vendéglátójával, Göncz Árpáddal a magyar—ukrán kapcsolatok alapkérdéseiről. A látogatáshoz kapcsolódóan emellett számos más dokumentum aláírása is várha­tó a kétoldalú kapcsolatok különféle vetületeinek szabályozásáról. Az előzetes programnak megfelelően Leonyid Kravcsuk megbe­szélést folytat Antall József kormányfővel és Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével is. A Szovjetunió amerikai segítséget kér Mihail Gorbacsov egyik vezető tanácsadóját küldte Washing­tonba, hogy a Szovjetuniónak nyújtandó gazdasági-pénzügyi tá­mogatásról tárgyaljon. Jevgenyij Primakov már kedden, érkezése napján vezető amerikai politikusokat tájékoztatott Moszkva el­gondolásairól és tárgyalt a Nemzetközi Valutaalap, valamint a Világbank vezetőjével. A szovjet politikust szerdán fogadja Baker is, továbbá Michael Boskin, a Fehér Ház fő gazdasági tanácsadója és Nicholas Brady pénzügyminiszter. Primakov a hét második felében találkozik George Bush elnökkel is. Szovjet részről azt remélik: Bush elnök végül is engedélyezi, hogy Moszkva további, ezúttal másfél milliárd dolláros hitelre vásárolhasson az amerikai gabona- és élelmiszerfe­leslegekből. A másik nagy remény, hogy — Washington hozzájáru­lásával — Gorbacsov részt vehet a hét vezető nyugati ország júliusi, londoni csúcstalálkozóján s így maga kérhet nagyszabású támoga­tást. Lengyelországi biztonsági intézkedések a pápalátogatás idejére — A pápa szombaton kezdődő lengyelországi látogatása előtt, kedden látott napvilágot a belügyminiszter rendelete, amely II. János Pál lengyelországi látogatásának idejére az egész ország területén magánszemélyeknek megtiltja a fegyverviselést, tekintet nélkül arra, milyen engedéllyel rendelkeznek. A közlemény szerint minden, a közbiztonság veszélyeztetésére alkalmas fegyver viselése tilos. Ugyancsak a közrend védelmét hivatott szolgálni az a rendelet, amelynek értelmében abban a 11 vajdaságban, ahol a pápa látoga­tást tesz, ott-tartózkodása idején teljes alkoholtilalmat léptetnek életbe — sem az üzletekben, sem a vendéglátóhelyeken nem szabad szeszes italokat árusítani, illetve felszolgálni. Rakowski nem áll bíróság elé A lengyel szejm alkotmányos felelősséget vizsgáló bizottsága úgy döntött, hogy nem javasolja a parlamentnek bűnvádi eljárás indítását az állambíróság előtt Mieczyslaw Rakowski volt minisz­terelnök és iparj minisztere, Mieczyslaw Wilczek ellen a gdanski hajógyár felszámolásának kísérletéért. A bizottság jogi szakértői ugyanis úgy vélték, kockázatos volna e kísérlet, mivel az összegyűjtött anyagok nem bizonyítják, hogy a csődeljárás megindításával súlyos anyagi károkat okoztak volna. A jogászok szerint e kérdésben eddig kizárólag politikai nézetek és vélemények hangzottak el, míg Rakowski kormánya a nemzet- gazdaság hatékonyságát növelni akaró törvények alapján indította el a veszteséges vállalatok felszámolását. Franciaország: megbüntették a televíziót A büntetési feladatot nem kellett százszor leírniok a TF—1 francia televízió vezetőinek, viszont kedden este a legnézettebb műsoridőben, a híradó előtt be kellett mutatniok azt a közleményt, amelyben az audiovizuális tanács, a francia televíziók legfőbb felügyeleti hatósága megdorgálta őket. Az adó ugyanis népszerű délutáni gyermekműsorában két eset­ben is olyan rajzfilmeket sugárzott, amelyben rendkívül durva, erőszakos cselekmények voltak, ezt pedig a francia televíziózás szabályai szigorúan tiltják. A televízióról alkotott törvény lehetővé teszi az ilyen büntetés kiszabását, erre azonban első ízben került sor. A képernyőn csak felirat ismertette a tanács állásfoglalását, ahhoz a csatorna vezetése semmiféle kommentárt sem fűzött. Willy Brandt Kelet-Európáról Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) tiszteletbe­li elnöke szerdán Brémában a párt kongresszusán üdvözölte, hogy a bonni kormány szerződéses kötelezettséget akar vállalni arra: egyengetni fogja a rendszerüket megváltoztató kelet-európai or­szágok — Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország — útját az Európai Közösségekbe. Véleménye szerint nem szabad merő szónoki fordulattá lefokozni, hogy Varsó, Prága és Budapest régi európai városok, és hogy „áhítjuk azt a napot, amikor az összetartozás szót csupa nagybetűvel fogjuk írni”. India gyász után — választások előtt Indiában befejeződött a Radzsiv Gandhi halála miatt elrendelt egyhetes nemzeti gyász, és a {parlamenti {pártok felújították válasz­tási kampányukat. Az alsóházi képviselő-választások második és harmadik fordulóját a bestiális gyilkosság miatt május 23-a és 26-a helyett június 12-ére, illetve 15-ére tették át. Áz Indiai Nemzeti Kongresszus (I) vezetői megállapodtak, hogy Marasimha Raót, az ismert politikust, volt külügyminisztert vá­lasztják Radzsiv Gandhi utódául az elnöki székbe. A hivatalos döntést a pártelnökség következő ülésén jelentik majd be. Raót állítólag Sonia Gandhi, az elhunyt politikus özvegye javasolta. Döntöttek a párt vezetői arról is, hogy a parlamenti frakció vezető­jét az általános választások után jelölik ki.

Next

/
Thumbnails
Contents