Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-30 / 125. szám

Laö . KISSZÁLLÁSON LEÁLLT A VARRODA Béremelést követelnek az asszonyok Hétfő délután óta áll a munka Kisszálláson, a Kiskunhalasi Házi­ipari Szövetkezet varrodájában. Nem dolgoznak az asszonyok, mert nem éri meg nekik. Eddig órabért kaptak, most pedig teljesítmény­bért, ami számításaik szerint a havi kétezer forintot sem éri el. Hétfő óta a szövetkezet elnökével akar­nak tárgyalni, de ez eddig nem sike­rült nekik. Telefonon érdeklődtünk a halasi szövetkezetnél, ahol a főkönyvelő, Gyarmati Ferencné adott lapunk­nak tájékoztatást. — Nem régen értünk vissza a varrodából, ahol megpróbáltunk tárgyalni az asszonyokkal — mondja Gyarmatiné. — Miért sztrájkolnak Kisszállá­son? — Nem sztrájkolnak, szabadsá­got vettek ki. A munkát valóban beszüntették, de nem akarják, hogy ez sztrájknak minősüljön. — Miért állt le a munka? — Május 9-én — vezetőségi ha­tározat alapján — az eddigi órabé­res foglalkoztatásról átálltunk a da­rabbéres elszámolásra az összes varrodánkban, képtelenek vagyunk ugyanis követni az emelkedést. Mi tőkés bérmunkát végzünk. — Elértek a mostani tárgyalások­kal valamit ? — Sajnos, nem, pedig az újabb veszteség lesz, ha határidőre nem tudunk szállítani. — Akkor most mi következik? Reggel kimegy a szövetkezet elnöke, mert az asszonyok vele kí­vánnak tárgyalni. Ennyit tudok mondani. — Úgy tudom, önök átképzési tá­mogatást is kaptak ezért a kisszállá­st varrodáért. — Igen, 1989-ben. — Igaz. hogy most másik faluban készülnek újabb varrodát nyitni? — Folynak tárgyalások több te­lepüléssel is, erről az elnök úrral kellene beszélni. „ ... PETŐFI NÉPE BÁCS-KISKIJN MEGYEI NAPILAP XLVI. évf., 125. szám Ára: 7,90 Ft 1991. május 30., csütörtök HOLNAP Ünnepi könyvheti összeállítás (4. oldal) Alkotmányellenesek a kárpótlási törvény egyes rendelkezései Alkotmányellenesek a kárpótlá­si törvény egyes rendelkezései — állapította meg szerdán délután ki­hirdetett határozatában az Alkot­mánybíróság. Az Országgyűlés ál­tal elfogadott, de még ki nem hir­detett törvény aggályosnak tartott rendelkezéseinek vizsgálata után az Alkotmánybíróság pontonként válaszolta meg a köztársasági el­nök feltett kérdéseit. Ennek során, többek között megállapította, hogy alkotmányellenes az a kü­lönbség, amely a törvény rendelke­zése szerint az igényelt földtulaj­don és az egyéb javak között a 100 százalékos kárpótlás értékhatárá­ra nézve fennáll. Alkotmányba üt­közik továbbá az a különbségtétel is, amely a kárpótlás eltérő számí­tási módjából adódóan a földtulaj­don esetében teljes természetbeni helyreállításra vezethet, míg a kár­pótlási jegyek egyéb felhasználásá­val csupán olyan részleges kárpót­lás érhető el, amely az elveszett tulajdoni tárgy mai értékét meg sem közelíti. Az Alkotmánybíróság határo­zata következményeként a köztár­saság elnöke a kárpótlási törvényt mindaddig nem hirdetheti ki, amíg az Országgyűlés a törvény alkot­mányellenes paragrafusait meg nem változtatja. A határozat kihirdetése után Balsai István igazságügy-miniszter kijelentette: a kormány nem kíván­ja kommentálni az Alkotmánybí­róság döntését. (MTI) (Pártvélemények a 2. oldalon.) JÚNIUS 2-ÁTÓL: VÁLTOZIK A VASÚTI MENETREND Kétóránként összeköttetés Kecskemét és a főváros között Június 2-án, vasárnap 0 órától 1992. május 30-áig új menetrend lesz érvényben a MÁV-nál. Az eddiginél több vonatot indít a MÁV, s általában bővülnek a személyszállítási szolgáltatásai. Természetesen mindez érvényes a MÁV Szegedi Igazgatóságának a területére is. A Bács-Kiskun megyét érintő jelentősebb változá­sokat a 2. oldalon foglaljuk össze. Miről tanácskoznak az önkormányzatok? Az ország legtöbb települést ma­gába foglaló önkormányzati szö­vetsége, a TÖOSZ (Települések Országos Szövetsége) közgyűlését az év elején tartotta. Most — pén­teken — újra tanácskoznak. Mi­lyen céllal hívták össze a tagokat, s miért nem mindenkit, hiszen kül­döttközgyűlésre szól a meghívó. (Erről szól cikkünk a 2. oldalon.) A disznók adtak „tápot” a rabláshoz A bűnügyekben Magyarország már tiszta Amerika. Újabb és újabb esetekről írhatunk napról napra. Szorgalmas tettesek gondoskodnak témáról. Mert mi kell a szakmához? Egy álarc, egy pisztoly, esetleg kesztyű — és azután durr! bele. Akinek pedig még erre sem futja, annak elég a képzelet, ha lehet, jó színes, azzal köti le a rendőröket. Persze nem minden hátsó szándék nélkül. Hogy, hogyan és miért? Erről írunk a 3. oldalon. FÁZNAK A NÖVÉNYEK ____________ A z évszázad legfelhősebb májusa Június 1-jétől olcsóbb a gázolaj Június 1-jétől az Áfor-kutaknál 2 forinttal csökken a gáz­olajok ára — közölte az MTI-vel az OKGT illetékese. Ugyancsak a jövő hónap első napjától 15 százalékkal lesz kevesebb a gázolajok, tüzelőolajok, fűtőolajok termelői ára, hogy a vásárlók az őszi időszak előtt feltölthessék készletei­ket. Mint ismert, a háztartási tüzelőolaj ára már május 23-ától 2 forinttal csökkent. A távirati iroda kérdésére az OKGT-nél elmondták, hogy a motorbenzin ára június 30-áig nem változik. Emlékeztettek arra, hogy az 5 forintos kötelező biztosítási díj benzinárba való beépítésekor a vállalat literenként 2 forintot termelői ára terhére magára vállalt. Az idén egyébként mintegy 15-20 százalékkal csökkent a motorbenzin-fogyasztás az elmúlt év hasonló időszakához képest. (MTI) SZÁZHÚSZ FŐISKOLÁS NÉGY ÁLLÁSRA Pályakezdők — munka nélkül Május, június — az érettségik, szakvizsgák és államvizsgák ideje. Bár a könyvek mellett ma még kevés végzős diáknak van ideje azon tűnődni, vajon mi lesz az iskola után, őket is egyre inkább érinti napjaink szorongató gond­ja, a munkanélküliség. Megyénk középiskoláiban az idén csaknem 7300 fiatal végez. A gimnazisták közül — de a szakközépiskolások közül is — sokan jelent­keztek főiskolára, egyetemre. Lesz, aki siker­rel jár a felvételin, s lesz, aki nem. Néhányan jövőre újból nekivágnak, néhányan kudarcai­kon okulva — végleg lemondanak a továbbta­nulásról. A most vizsgázó középiskolások zö­me egyáltalán nem kívánkozik felsőfokú inté­zetbe. Ok jó munkahelyet szeretnének találni. Az elképzelések és a reális lehetőségek azon­ban egyre ritkábban találkoznak. A „sima” érettségivel rendelkező fiatalok ma már legfel­jebb néhány —- inkább lányoknak való — adminisztratív állásra pályázhatnak. A szak­munkástanulók a munkahelyek megszűnése és a szakma telítettsége miatt kerülnek gondba. A jó anyagi háttér ilyenkor gyakran besegíthet egy saját butik vagy műhely erejéig, ez a sze­rencse azonban csak keveseknek adatik meg. (Folytatás a 2. oldalon) '• ’ . - .Y-. : • .;L ■ ''A. . y* PN-INFORMÁCIÓK Holnap ülést tart a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Május 31-én, pénteken 9 órai kezdettel Kecskeméten, a megye­házán tartja ülését Bács-Kiskun Megye Közgyűlése. A tervezett napirendi pontok között szerepel a megyei és települési önkor­mányzatok együttműködésével foglalkozó előterjesztés, valamint a megyei önkormányzati hivatal ideiglenes szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályozás. Egy másik előterjesztés a Pedagógiai Intézet és a Sporthivatal feladatának felülvizsgálatáról készült. Döntenek pénzügyi és vállalkozási, fejlesztési kérdések­ben, pályázatok kiírásáról, elbírálásáról és személyi ügyekben is állást foglal a közgyűlés. Megújul a dunaegyházi Kis-Duna Nem csak a dunaegyháziaknak öröm: 1991-ben végre valóban komfortossá teszik a Kis-Duna-parti üdülőközpontjukat. Elkészül a községet a folyóval összekötő út. Kikotorják, strandolásra teszik alkalmassá a holtágat. Remélik, hogy a turizmus haszna a falucska újabb beruházásait segíti majd. Jánoshalma gyarapszik Rekonstrukciók, közműépítések jellemzik Jánoshalma városfej­lesztési programját ezekben az években. Elkészült a város és Mélykút között 18 millió forint költséggel, az új gázátadó állomás. Ezzel jelentősen javítható az említett két település, továbbá Bácsalmás, Tataháza és Mátételke gázellátása is. Például Jánoshalmán most már lehetővé válik a gázvezeték­hálózat teljes kiépítése. Eddig ugyanis az igényeknek csak a felét tudtak kielégíteni. Pályázatok a gázprogramra Képviselő-testületi ülés Kiskőrösön A kiskőrösi képviselő-testület tegnap döntött a szemétkezelés módjáról. A jelenlegi telepen priz- mázzák, földdel letakarják, majd ezután füvesítik, fásítják a terüle­tet. Mintegy 10 évig lesz alkalmas a városi hulladék elhelyezésére a mostani szeméttelep. Az ezutáni helyét is szükséges kijelölni, amely­re a homokbánya (a helyiek által ismertebb nevén az Öregszőlő) le­hetne alkalmas, ahol a talajvizsgá­lat elvégzéséről is intézkednek. Vi­ta nélkül, 1 tartózkodással döntött a testület arról, hogy a kiskőrösi óvodák II. körzet vezetője tovább­ra is Kotlámé Bürgés Erzsébet le­gyen. Ezután személyi kérelmeket bíráltak el. Az elmúlt hónapokban végzett munkájáról számolt be ezt követő­en dr. Szenohradszki Béla polgár- mester. A Kiskőrös Városért Alapít­vány kuratóriumának titkára, Sol­ti Kálmán tájékoztatta a testületet arról, hogy az alapítványból há­rom kiskőrösi gyermek tanulásá­hoz szeretnének hozzájárulni. Je­lenleg az önkormányzat által át­utalt 100 000,— Ft képezi az ala­pítványt, amelyet ki mit tud és zenei hangverseny bevételével is szeretnének gyarapítani. A város polgármestere emlékeztette a tes­tület tagjait, hogy régebben többen felajánlották már tiszteletdíjukat, amelynek befizetésére immár lehe­tőség nyílt. A későbbi tervek kö­zött szerepel az is, hogy az alapból időseket támogatnak, sőt nyugdí­jasház létrehozását is elképzelhető­nek tartják. A kiskőrösi gáz­program megvalósítására kiírt pá­lyázatra 9 pályamű érkezett, amelyből egy agárdi gmk terveit tartották alkalmasnak arra, hogy a Dégázhoz benyújtsák vélemé­nyezésre. Ezt követően meghallgatták Nedró Mihály, a művelődési, köz­oktatási és sportbizottság vezetőjé­nek előterjesztését a II. világhábo­rús emlékmű felállításáról. Három makettet mutatott be, ezeket egy hónapra a városban közszemlére teszik, s a lakosság szavazhat ar­ról, hogy egy később meghatáro­zott helyen majd melyiket állítsák fel. A legalkalmasabbnak tartott szobor felállítására júliusban tesz ajánlatot egy szakmai zsűri, majd augusztusban, vagy október 23-án leleplezik az emlékművet. Cs. I. A május idén nemcsak aranyat érő estő hozott, hanem rendkívüli időjárást, zord hideget és éjszakai fagyokat. A Kecskeméti Agrome­teorológiai Obszervatórium adatai szerint a májusi középhőmérséklet több mint 3 Celsius-fokkal maradt el a sokéves átlagtól, 12,5 °C volt, aminél alacsonyabbat csak 1946- ban mértek ebben az évszázadban. Májusban általában kilenc nap szokott lenni az úgynevezett nyári nap — amikor 25 °C-nál melegebb van —, ilyen az idén e tavaszi hó­napban nem is volt. Végül is az aszályos évek után a májusi csapa­dékmennyiségnek, a 122 millimé­ternek, örülhetnénk. Ezzel nem is lenne baj, annál inkább a napsüté­ses órákkal. Ezek száma 1911 óta nem volt ilyen kevés, mindössze 133 óra. A vetett, ültetett növények — főleg a koraiak — bizony megsíny­lették a májusi időjárást. Ha a talaj hőmérséklete el is érte a vetéshez szükségeset, a magok egy része el­feküdt, belerohadt a földbe. Ha kikeltek a növénykék, fejlődésük nagyon vontatott. Igen sokan fi­gyelhették az utóbbi napokban például az uborkatáblákat, hiszen a május eleji vetésűek még csak most kezdenek bújni, már amelyik magja nem pusztult el. Nem szá­mítható még ki az sem, hogy a csírakori betegségek a növekvő növényeket hogyan sorvasztják a továbbiakban. Hasonló a helyzet nem egy más melegigényes zöld­ségfélénél, a paradicsomnál, papri­kánál, a dinnyeféléknél, melyek­nek akár magja, akár a kiültetett palántája igencsak megsínylette az időjárás viszontagságait. A „csak lesz jobb” reménykedése helyett ezeken a helyeken célszerű újra-, vagy pótlásra vetni, ültetni. Nem jobb a szőlőknek sem, an­nál is inkább, mert a korai fajták közül többet éppen a rügyfakadás után ért az áprilisi fagy. A szeren­csésebbek, az éppencsak barkásak „csupán” megfáztak, ezek még re­generálódhatnak. Az elfagyottak- ban azonban már 20—60 százalé­kos károsodás mutatkozik. Az elő­ző években május közepén már az első permetezéseken túlestek a gaz­dák, most erre egyrészt a szőlők fejlődési állapota, másrészt — sze­rencsére — a peronoszpóra vissza­maradása miatt nem volt szükség. G. E. Növekszik Kelet-Európa eladósodása A kelet-európai országok adóssága (beleértve a Szovjetuniót is) tavaly tovább emelkedett, és az egy évvel korábbi 117 milliárd helyett 1990-ben már 134 milliárd dollárt tett ki — derül ki a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WIIW) szerdán nyilvánosságra hozott becsléseiből. Ezzel szemben a kelet-európai országok keményvaluta-tartalékai 32-ről 23 milliárd, a Szovjetu­nióé 15-ről 5 milliárd dollárra csökkentek egy év alatt. 5,4 milliárdról 6 milliárdra emelkedett a térség kereskedelmi passzívuma a Nyugattal szemben, annak ellenére, hogy több or­szág — elsősorban Magyarország és Lengyelország — fejlett or­szágokba irányuló exportjának értéke jelentősen növekedett. A deficit növekedését viszont jócskán segítette Románia és Jugo­szlávia Nyugatról származó behozatalának emelkedése. Az intézet idei évre szóló jóslatai meglehetősen borúlátóak: „A recesszió folytatódik az idén is, mivel a legtöbb országban kivéve a Szovjetuniót — a piacgazdaságra való áttérést restrikciós politika kíséri költségvetési és pénzügyi téren, illetve a jövedelmek tekintetében egyaránt” — írja a jelentés.

Next

/
Thumbnails
Contents