Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-18 / 115. szám

PETŐFI NÉPE 1991.05. 18., 3. oldal RENDŐRSÉGI VIZSGÁLAT FOLYIK Egy balotai rémhír nyomában Rejtélyes éjszakai látogatásról suttognak a balotaiak, amikor egy titokzatos autó ismeretlen hullával a faluba érkezett, majd eltávozott. A hímek mi is utánanéztünk Balo- taszálláson. A polgármesteri hiva­talban tudnak az esetről, s a sírásó­hoz irányítanak. — Van annak már egy hete, a múlt csütörtökön (május 9-én) haj­nalban volt itt egy autó — mondja a hatvan körüli őszülő nő, a falu sírásója. — Tudja, éjszaka is hall­gatom a rádiót, s akkor éppen a kétórás híreket már befejezték. Hallottam, hogy megáll a tanya előtt egy autó, a kutyák is ricsajoz- tak, felkeltem hát, hogy kinézzek az ablakon. Máskor is úgy szok­tam, villanyt nem gyújtok. — Szoktak ilyen késön is halot­tat hozni? — Előfordul ritkán ... Szóval kinéztem és láttam, hogy kiszáll a kocsiból egy bajuszos.férfi. Kimen­tem én is a kapuhoz, mert azt hit­tem, most hozzák, akit másnap te­metnem kell. De ismeretlenek vol­tak. Kérdezte a bajuszos, itt van-e a hullaház. Mondtam, hogy jó he­lyen járnak, de a hullaház odébb van. Azt mondja, akkor menjek velük, mert hoztak egy halottat, be akarják rakni. Csakhogy semmi­lyen papírjuk nem volt róla. Se orvosi, se rendőri. — Mit mondott, hol és miért halt meg? — Azt mondta, messziről hoz­zák, összeszurkálták. Hát én papir nélkül át nem veszem, vigyék Ha­lasra, mondtam. — Maga látta a holttestet? — Csak kimentem, mert kinyi­totta hátul a kocsi ajtaját, hogy nézzem meg, ha nem hiszem. De alig odanéztem, valami cipőfélét láttam, már be is csukta, mert ki­szólt neki valamit a sofőr, de nem magyarul. Nem tudom, milyen nyelven beszéltek, aztán elmentek. — Megfigyelte az autót? — Nem különösebben. — Személykocsi volt? — Igen. Hátul kétfelé nyílt az ajtaja. Üveges volt. Arról, hogy ki irányíthatta hoz­zá éjjel az idegeneket, nincs elkép­zelése. Bár azt mondja, szólt néhá- nyaknak a dologról, a rendőrség­nek csak most, egy héttel az eset után jelezte. Érdeklődésemre a kiskunhalasi rendőrkapitányságon a következő tájékoztatást kaptam. Folyik az adatgyűjtés a felme­rült kétségek ellenére. A tanú nem tud egyértelmű választ adni né­hány kérdésre, ráadásul elég hosz- szú idő telt el a feltételezett ese­mény és a rendőrség értesítése kö­zött. A jelenlegi ismereteik szerint nincs más tanúja a látogatóknak sem a faluban, sem a megyében. Ezúton kérik mindazok segítsé­gét, akik esetleg útbaigazítást adtak a feltételezett idegeneknek a jelzett időpontban (május 8-áról 9-ére vir­radóra két és három óra között), vagy az esetről bármi felvilágosítást tudnak adni. H. T. NÉMET PROFESSZOR A SZŐLŐMŰVELÉSRŐL Megbarátkozhat a környezetvédelem és a termelés A szőlőtermesztés speciális te­rületéről, ugyanakkor napjaink­ban erőteljesen előtérbe kerülő témaköréről, lényegében a gaz­daságos termelés és a környezet- védelem összehangolásáról tar­tott tegnap előadást dr. E. Hom- righausen giesseni professzor a szőlőtalaj-takarással foglalkozó nemzetközi szervezet tiszteletbeli elnöke. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete által szervezett or­szágos szakmai kerékasztal-talál­kozón a giesseni professzor diaké­pek segítségével mutatta be kísérle­teit, ezek gyakorlati alkalmazását, valamint az eredményeket. A dombvidékeken, a lösz- és ho­moktalajokon létesített szőlőültet­vények sorközei (maga a talaj) erős eróziós hatásnak van kitéve, pél­dául esőzések, szélviharok esetén. A talaj megóvása igen nagy fel­adat, amelyet korábban fehér- és vöröshere telepítésével gondoltak megoldani. Azonban, mint kide­rült, ez kedvezőtlen: a méhek külö­nösen a virágzás időszakában elle­pik a területet, s az elkerülhetetlen permetezésekkor nagy részük el­pusztul. Kísérletek bizonyították, hogy a helyi gyomflóra meghagyá­sa a legcélszerűbb talajtakaró, amit viszont művelni kell: „mul- csozzák” a szőlősorközöket — speciális kaszálógépszerű eszköz­zel, amely a talajt is mintegy föl­borzolja —, és közben 2-5 centimé­terre vágják a növényzetet. Az al­Adóköteles az üdülés? A magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló jogszabályt módosító 1990. évi III. törvénnyel megszűnt a szakszervezeti üdülés adómentessé­ge. Ezen a nyáron sokan emiatt fél­nek — a még mindig olcsónak szá­mitó —- szakszervezeti beutalót kér­ni, hiszen nem tudják mekkora adó­terhet vesznek ezzel a nyakukba. Meiszburgcr Ferenc, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsé­ge üdülési és szanatóriumi főigazga­tója elmondta: a MSZOSZ már ko­rábban kérte a Pénzügyminisztériu­mot, tisztázzák még az üdülési sze­zon kezdete előtt az adózás feltétele­it. A PM jövedelemadók főosztályá­tól ezekben a napokban kapták meg a hivatalos választ. Eszerint akkor nem kell személyi jövedelemadót fi­zetni a beutaló után, ha a nyaraló az üdülési díj önköltségének legalább a felét maga fizeti. Ha ennél keveseb­bet vállalnak magukra a beutaló árából, akkor az önköltségi ár fele és a befizetett térítési díj különbsége számít adóköteles jövedelemnek. Csak abban az esetben nem kell adót fizetniük a beutaltaknak, ha a szak- szervezet, vagy a munkáltató — szo­ciálpolitikai megfontolásból — a té­rítési díjat magára vállalja. A pontos részletekről a „hatályos adóügyi jogszabályok” című kiad­vány tájékoztatja az érdeklődőket. KGYR (Ferenczy-EUROPRESS) földi homoktalajokon a szélerózió meggátlására Homrighausen pro­fesszor a gyomnövények öt-tíz centiméteres szármeghagyását ja­vasolta. Mint elmondotta, az ilyen jellegű gyepesítés és művelés ked­vező hatással van a talaj szerkeze­tére és vízháztartására, a csapadék nem folyik el, ezt a föld könnyen beszívja és a gyomnövényzet meg­gátolja a szél- és vízeróziót. Az is igen lényeges, hogy az ilyen módon művelt szőlőültetvényekben meg tudnak élni a hasznos mikroszer­vezetek, gombák, valamint a rova­rok és bogarak is. A geisseni professzortól arról ér­deklődtem, hogy a gyepesítés, a Nem kis erőfeszítést vállal ma­gára a mélykúti önkormányzat, ha úgy dönt, nekirugaszkodik egy új óvoda építésének. A többi között erről is tárgyalt a Kiss Csepregi Ákos polgármester vezette képvi­selő-testület csütörtöki ülésén. A mai ínséges időkben fejlesztés­be, új beruházásba fogni már ön­magában is bátorságot és optimiz­must feltételez. Még inkább igazol­ja ezt a jövőbe vetett bizalmat, hogy a fejlesztés a következő nem­zedékért, a mélykúti gyerekekért történne. Igaz, számtalan valós gond indokolja hogy a több éve halogatott döntés végre megszüles­sen. Zsúfoltság, öreg elhasználó­dott épületek, levegőzésre alkal­mas zöldterület hiánya jellemzik a három jelenlegi óvodát. Közel húsz óvodáskorú kisgyer­mek ebben az évben bölcsődés ma­radt, mert az intézmények nem tudják befogadni őket. Ugyanak­kor a GYED lehetősége, de a nö­vekvő munkanélküliség is oka ta­lán, hogy a három év alatti gyer­mekkel inkább otthon maradnak az anyák, így a bölcsőde lassan önmagától felszámolódik. sorközművelés növeli-e a szőlőter­mesztés költségeit. — Ellenkezőleg, csökkenti — válaszolta Homrighausen profesz- szor úr. — Mulcsolni ugyanis évente csupán három alkalommal kell, viszont a tárcsás talajlazításra hatszor-hétszer van szükség. Tehát a sorközművelés gép- és élőmun­kaigénye felére csökken. — Megtudtam, hogy ön már négy alkalommal járt Magyaror­szágon. Melyek az összehasonlítha­tó tapasztalatai? — Tíz évvel ezelőtt voltam itt először, akkor elég siralmasnak láttam a környezetvédelmi helyze­tet. A javulás azóta lényeges, már láttam nagyon szép ültetvényeket Eger és Keszthely környékén, va­lamint az etyeki részen, ahol jól megoldották a sorközök gyepesíté­sét is. — Bács-Kiskunban a szélhatás, vagyis a defláció okoz gondot, en­nek megszüntetése az egyik fontos környezetvédelmi feladat. Ön mit javasol? — Semmiképpen se vessenek pillangós növényeket a sorkö­zökbe, az előadásomban említet­ten túl még azért se, mert a talaj vízkészletét ezek csökkentik, mintegy vízkonkurensei a szőlő­nek. Magasabb szárral a gyom­növényeket hagyják meg, azt műveljék és telepítsenek minél több szélvédő erdősávot olyan fafajokból, amelyek vízigénye kevés, jó szárazságtűrők. Csabai István A szenátorok a gazdaságosabb üzemeltetésre törekedtek, amikor úgy döntöttek, a bölcsődei csoport mellé — ha egyáltalán lesz beíra­tott bölcsődéskorú — az épületen belül elhelyeznek egy „mini” óvo­dai csoportot is. Megjegyzem az is a mélykútiak derűlátását mutatja, hogy nem tar­tanak a bölcsődei tapasztalatok „begyűrűzésétől”. Bíznak benne, hogy mire az óvoda felépül, javul a gazdasági helyzet, s az anyák igé­nyelni fogják gyermekeik óvodai elhelyezését. > Mielőtt azonban döntenének az építkezés ügyében, megkérde­zik a község véleményét is, így határoztak a képviselők. Még ebben a hónapban közmeghall­gatást tartanak, amelynek fő na­pirendje ez a téma lesz. Annál is indokoltabb a döntés körültekin­tő előkészítése, mert a felépíten­dő óvoda helyének megválasztá­sa anyagi és egyéb szempontok­ból alapos átgondolást igényel, s a bevezetendő helyi adó erre va­ló felhasználására is jóváhagyást várnak a falutól. Hajós Terézia MÉLYKÚT BÍZIK A JÖVŐBEN Új óvoda építését tervezik Tóth László-hét Kecskeméten Hatodik alkalommal rendeztek rendhagyó diáknapokat a kecskeméti Tóth László Általános Iskolában. A Tóth László-hét elnevezésű színes programsorozat változatos versenyekkel indult, fociban, helyesírásban, matematikában és rajzolás művészetében mérték össze erejüket az alsós és felsős gyerekek. A legjobbaknak az esemény meghívott vendége, az iskola névadójának lánya, tir. Saskői Emimé Tóth Klára nyújtotta át az oklevelet. A szerdai anyák napi műsor csoportos és egyéni zenei-irodalmi produkcióival több osztálynyi tanuló mutatkozott be. Óriá­si érdeklődést keltett a csütörtöki bolhapiac, az „árusok” között könyvek, ásvány­gyűjtemények, kisállatok sokasága cserélt gazdát. A diákhét záróünnepségén Szécsényi László igazgató mondott beszédet, majd az iskolások koszorúzással emlékeztek meg a 96 éve született Tóth Lászlóról. A pénteki programbörze kulturális és szórakoztató jellegű rendezvényei: a Széchenyi-vetélkedő, a sportversenyek, a papírhajtogatás, agyagozás, gyurmázás, a Lutra-csere, könyvárusítás — az esős idő ellenére is — nagy sikert arattak a gyerekek körében. Lesz-e változás a postaablakok mögött? — Idegőrlő várakozni, türelmetlenek a sorban állók újabban a kecske­méti főposta felvételi ablakainál. Forgalmasabb napokon, a reggeli nyi­tástól az esti zárásig 4-6 ezren fordulnak meg itt. Zavarja az ügyfeleket a tájékozódásban a kettős információ. Az ablakok fölött változatlanok á régi piktogramok a postai szolgáltatásokról, lentebb viszont ellentmon­danak a képjeleknek a papírlapokon olvasható feliratok. A távirat-, levél- és pénzfeladók, a telefondíj-befizetők s a bélyegvásárlók egyértel­mű eligazítást szeretnének, és azt is, ha gyorsabban haladna a munka. Lehetséges? Válaszol Rostás Sándor megyei postahivatal-vezető: — Lassúak vagyunk, emiatt ért bennünket szemrehányás annak ide­jén, amikor még minden szolgáltatást egy helyen végeztünk. Ezen túlju­tottunk, megosztottuk a feladatokat a hét ablaknál dolgozó alkalmazot­tak között, akiknek a munkáját korszerű gépek is segítik. Ám a technika nem minden, előfordul, hogy egyes esetekben késleltetheti a kiszolgálást. A postai és az okmánybélyegeket, a képeslapokat és még néhány más cikket, a csekkekhez hasonlóan, eddig bele kellett tenni a nyomtatógép­be, amely rögzítette az értéket. Ézt a fölösleges műveletet, amely lassítot­ta a felvételi munkát, ezért elhagytuk. Szükség volt viszont a szolgáltatá­sok másfajta átcsoportosítására — ezt jelzik az új feliratok, amelyek nem maradnak sokáig így, ideiglenesen. A jövő héten jönnek a piktogram- tervezők, elkészítik a megváltozott munkarendnek megfelelő képjeleket, ezután könnyebb lesz a tájékozódás az ügyfelek számára. A sorban állás idejének csökkentése, persze, azon is múlik, hogy milyen gyorsan dolgoz­nak az ablakok mögött. (kohl) JÚNIUS 1-JÉTŐL ENERGIAÁR-EMELÉS Hogyan segítik a rászorulókat? j — Június 1-jétől emelkednek a legfontosabb háztartási energiahor­dozók fogyasztói árai. Ez az intézke­dés nem érinti a villamos energiát, mivel februárban már átlagosan 50 százalékkal emelkedett ennek az energiahordozónak a fogyasztói ára, igaz, ennek hatását a lakosság elsősorban júniusban, a számlák kézhezvételekor tapasztalja—mon­dotta Kardos Antalné, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szóvi­vője a háztartási energiahordozó fo­gyasztói árának emeléséről, illetőleg az ezzel kapcsolatos egyes szociálpo- litikai intézkedésekről tartott sajtó- tájékoztatón pénteken. A szóvivő kifejtette: a mostani energiaáremelés oka, hogy megszű­nik a fogyasztóiár-támogatás. Éz ta­valy 21 milliárd forintot tett ki, a költségvetés ez évre ezt 10 milliárd forintra csökkentette, ám a valósá­gosártámogatás 15 milliárd forintot ér el. Más a helyzet a földgáznál, amelynek áremelkedését első ízben októberben észleli a lakosság. A földgázért más árat fizetnek a fo­gyasztók és más árat — 5,10 forint helyett 12-13 forintot — az ipari fel­használók. Az áremelés a két ár kö­zötti különbség csökkentését céloz­za. A Népjóléti Minisztérium képvi­selője, Juhász Judit arról szólt, hogy az áremelések hatásának elviselésére milyen szociális intézkedésekre ke­rül sor. Mint mondotta: a kormány kétmilliárd forintot teremtett elő an­nak a szociális tervnek a megvalósí­tására, amelynek bevezetését már régóta tervezi a népjóléti tárca. A csomagterv lényege: azokat a csa­ládokat kívánják támogatni, ahol egy fizetésből élnek, és abból kell a gyermeket vagy gyermekeket eltar­tani, illetve ahol valamelyik család­tag tartósan munkanélküli, vagy egy nyugdijból tartják fenn önmagukat. Mintegy 400 ezer család tartozik eb­be a körbe. Az egyedülálló, egy vagy több gyermeket nevelő családok száma 235 ezer, közülük 100ezret kí­vánnak segíteni. A tartósan munka- nélküliek köréből 40-50 ezret, a 450 ezer egy nyugdíjból élő, idős ember közül 250 ezernek jut támogatás, amelynek mértéke a többletköltség fele. Égyelőre még nem lehet ponto­san tudni, hogy energiautalványok, illetőleg készpénz formájában kap­ják-e meg az érintettek a támogatást — hangzott el. A gyakorlati megva­lósításban messzemenően az önkor­mányzatokra számítanak, hiszen a fő cél az, hogy a szociális gondosko­dás komplex legyen. A csomagtervben nemcsak az energiaár-emelés kompenzálása sze­repel, szélesíteni kívánják az ingye­nes gyógyszertámogatást is, vala­mint a természetbeni juttatások kö­re is bővül, és fejlesztik a házigondo- zó-szolgálatot. Most fogják meg­kapni az önkormányzatok azt a 3,5 milliárd forintot, amelyet a nevelési célzatú támogatásra, illetőleg azt az 1,5 milliárd forintot, amelyet a la­káshitelkamat emelése okozta ter­hek enyhítésére fordíthatnak. Ösz- szesen 8 milliárd forintot kapnak a központi költségvetésből az önkor­mányzatok a családok anyagi terhe­inek enyhítésére — hangzott el. Csak kérdezem Azt mondják meg nekem őszintén, igaz lelkűkre, hogy mi most hülyék va­gyunk vagy okosak? Úgy értem, hogy mi, ma­gyarok. Annyi mindent hall az ember. Egyrészről agyelszí­vást emlegetnek, melynek során azok a tudós kopo­nyák távoznak az országból, melyekben a legélesebb az agy, másrészt viszont a ma­gyar munkást beszélő szer­számnak emlegetik csak Nyugaton. Bizonyos szem­pontból mindkét eset hízel­gő lehet ránk nézve, hiszen azt bizonyitjav hogy milyen intelligens itt Árpádnak sar­ja. Csakhogy egy más szem­pontból nagyon szomorú. A tudós a nagyobb jövede­lem és szakmai lehetőségek reményében távozik, a mun­kás ugyancsak, de az itthoni viszonyaik tükrében járnak jól! Mert ott azért a vendég- munkásnak kijáró kétes tisz­telettel állapítják meg java­dalmazását. Ott se olyan, mint amilyen itthon szeretett volna lenni. Egy Bács-Kiskun megyei svájci—magyar vegyes vál­lalat főmérnöke panaszolta, hogy termékeiket svájci technológiával, svájci mun­karendben és fegyelemmel, svájci színvonalon állítják elő, mert hiszen mindent a svájci piacon is adnak el. A magyar alkalmazottak fi­zetése azonban nagyon ma­gyar. Körülbelül annyi, amennyiből az ugyanezt a munkát végző svájci alkal­mazott csupán a hónap első három napján tengődhetne el, feltéve, ha igénybe veszi a különböző ingyenkony­hák hatékony segítségét is. De ő nem tengődik. A fiúk e gyárban dolgoz­nak. Svájcban szép zöld a fű. Az első mondatban leírt kérdésemet fönntartom. Hámori Zoltán J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents