Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-18 / 115. szám

1 2. oldal, 1991. 05. 18. PETŐFI NÉPE Zászlót bontott a Nemzeti Demokrata Szövetség TÖRVÉNYSZÉK, IDEGENFORGALMI ADÓ Képviselő- testületi ülés Baján A tegnapelőtti testületi ülés nem ke­vesebb mint 13 napirendi pontja bősé­ges munkát adott a képviselőknek, akik — a délután 2 órai kezdés ellenére — pontosan esti háromnegyed tízkor fejez­ték be a tanácskozást. Döntés született arról, hogy az ön- kormányzat törvényszék létesítését kez­deményezi. Az ügyrendi és jogi bizott­ság történelmi, gazdaságföldrajzi és a kedvező szakember-ellátottságra ala­pozott érvekkel készítette elő a határo­zati javaslatot. Baján már három évszá­zaddal ezelőtt, 1699-ben törvényszék alakult. A város a Pécs és Szeged közötti fővonal központjában fekszik, Bács- Kiskun megye-- Kecskemét mellett — fontos pólusa, a bácskai terület centru­ma. A városi bíróságon tíz szakbíró, két közjegyző működik, az utánpótlást 5 fogalmazó képzésével tökéletesen meg­oldják. Teljes az ügyészség létszáma és a térségben 150 jogász praktizál. Az elmúlt ülésen idegenforgalmiadó­rendeletet alkottak, mely különbséget tett a külföldi és a belföldi állampolgá­rok között. Emiatt dr. Völgyesi László jegyző óvást emelt a törvényességre hi­vatkozva, és a jogszabály módosítását kérte. A vitában Pálmai József, a Sugo- vica Szálloda és kemping igazgatója, mint meghívott szakértő, rámutatott, hogy komoly gazdasági hátrányt jelent, ha egy 3 ezer forintos szállodai férőhe­lyért ugyanannyi adót kell fizetni, mint egy kempingbeliért. Ami egy szállodá­ban lakó külföldinek szinte nevetsége­sen csekély kurtaxának számít, az egy kempingben lakó belföldinek megfizet­hetetlenül drága lenne. A képviselők helyt adtak mind az óvásnak, mind a szakértő érveinek, és a díjtételeket a kö­vetkezőképpen módosították: szállodá­ban naponta és fejenként 80 forint, egyéb szálláshelyeken pedig 40 forint idegenforgalmi adó fizetendő a jövő év január 1-jétől. Deák Mihály interpellációjára a tes­tület úgy határozott, hogy a német mű­velődési központ további munkálataira versenytárgyalást ír ki. G. Z. Hatpárti megbeszélés az Alkotmány­bíróságról Az Alkotmánybíróság jog- és hatáskörét érintő megbeszélést kezdtek pénteken a parlamenti pártok, illetve a függetlenek képvi­selői Duna-parti irodaházukban. Az egyeztető tárgyalást Kónya Im­re, az MDF frakcióvezetője kezde­ményezte egy hónappal ezelőtt. Az eszmecserére meghívták az Alkot­mánybíróság elnökét is, Sólyom László azonban az első találkozó­ról levélben mentette ki magát, mert a testület pénteken teljes ülé­sen foglalkozik a kárpótlási tör­vény alkotmányosságát „firtató” köztársaság elnöki megkereséssel. Kónya Imre a megbeszélés célját illetően elmondta, hogy az igaz­ságszolgáltatás új rendjének kidol­gozása, egységes koncepció alap­ján, elodázhatatlan feladat. Az átalakításhoz időre van szükség, azt azonban csak fokozatosan, az ország teherbíró képességét figye­lembe véve, a kormány által meg­határozott ütemben lehet elvégez­ni. A találkozót megelőzően az Al­kotmánybíróság is megküldte ter­vezetét, amely jelzi: a testület maga is kívánja az Alkotmánybíróságról szóló törvény felülvizsgálatát, a szükség szerinti változtatásokat. A BÁCSMAG KFT. pályázatot ir ki számviteli osztályvezető munkakör betöltésére A pályázat feltételei: számviteli főiskola vagy legalább mérlegképes könyvelői végzettség. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó szakmai önéletrajzát és a végzettséget igazoló okiratok fénymásolatát. Fizetés megegyezés szerint. Pályázattal kapcsolatos felvilágosítást a 29-182- es telefonon vagy személyesen a Kecskemét, Jókai u. 34. sz. alatti irodaépületünkben adunk. 1954 Az-utóbbi hónapokban ismét bi­zalmi válság alakult ki Magyaror­szágon az életszínvonal általános csökkenése, a kezdetleges politikai intézményrendszer és a közintéz­mények működési bizonytalansá­gai, illetve az erkölcsi normák fel­lazulása következtében. Ez a vál­ság veszélyezteti a rendszerváltás békés jellegét, súlyosan torzíthatja a demokratikus átalakulás eredeti céljait — hangoztatta a Pozsgay Imre és Bíró Zoltán nevével fémjel­zett Nemzeti Demokrata Szövet­ség alapító nyilatkozata, amelyet pénteken tettek közzé a szervező­dés budapesti zászlóbóntó rendez­vényén. Mintegy négy-ötszázan jelentek meg péntek délután a Budai Viga­dóban, a Nemzeti Demokrafa Szö­vetség már hetekkel korábban be­harangozott alapító gyűlésére. A padsorokban számos neves poli­tikus, illetve közéleti személyiség foglalt helyet, köztük Szűrös Má­tyás, Király Zoltán, Beke Kata, Pomogáts Béla. Az érdeklődők a helyszínen vehették kézhez a szer­veződés alapító okiratát, alapsza­bály-tervezetét, s már a helyszínen kitölthették a belépési nyilatkoza­tot. A mozgalom főbb törekvéseit összegző nyilatkozat a komor helyzetelemzés végkövetkeztetése­ként megállapította: Magyaror­szágon tömegek fordultak el a köz­A nyugdíjasok alkotmányosjoga, hogy törődjenek velük—mondták a Nyugdíjasok Országos Érdek­egyeztető Kamarája vezetőségi tag­jai pénteki sajtótájékoztatójukon, amelyen a nyugdíjak értékmeg­őrzésére kialakított álláspontjukat ismertették. A kamara véleménye több kérdés­ben egyértelmű. Mindenekelőtt szükségesnek tartják a rohanó inflá­ció miatt a nyugdíjaknak—szükség esetén akár negyedévenkénti — emelését, a munkabérek növekedé­sének arányában. A legnagyobb (Folytatás az 1. oldalról) elárulni a nevét, és — mivel a nyo­mozás érdekében erre kérték — bizonyos részleteket nem említett. Azt viszont elmondta, hogy a he­lyiségbe lépő, harisnyaálarcos fegyveresek láttán rettenetesen megijedtek. Ne feledjük: másod­szor támadtak rájuk két hónapon belül, idegileg az elsőt még ki sem heverték. —- Azzal fenyegettek, hogy szét­lövik a kezemet, ha nem nyitom ki a széfet. Ezért adtuk oda a pénzka­zettát, abban volt a 70 ezer forint. Amikor megkapták szaladtak kife­lé, de még az egyikük a földhöz vágta a telefont. Érdekes módon: a kézi kapcsolású központban a pos­tások hallották ezt a zajt. Ők hívták a rendőrséget is. KECSKEMÉT Bár egy régi, még érvényben lévő rendelet értelmében április 15. után nem kellene füteniük, a tavaszi tél mi­att május 15-én reggel mégis újra bein­dították a hőközpontot a Kecskeméti IKTV távfűtőüzemében. így már azon a szerdai délutánon átjárta a meleg az egész megyeszékhelyi hálózatot, azaz 12 ezer lakást. Mint ahogy azt Szabó Ferenc üze­meltetési vezetőtől megtudtuk, azóta folyamatosan fűtenek, egészen addig, amíg az időjárás azt megkívánja. El­mondta azt is, hogy a rendelet szerint az idényen kívüli szolgáltatásért teljes fűtési díjat kasszírozhatnának, ám ettől eltekintenek. Utólagos elemzés alapján állapítják meg. mennyit kell a fogyasz­tóknak fizetniük. Az elbírálásnál figye­lembe veszik, hogy a téli hónapokénál kevesebb energiát kell felhasználniuk. HALAS Kiskunhalason Balázs János, a fűtő­mű vezetője tájékoztatásunkra el­mondta, hogy mivel csütörtökön az át­laghőmérséklet nem érte el a tíz fokot, pénteken hajnalban már fűtötték az óvodát, a délelőtti órákban pedig a la­kásokban is beindult a távfűtés. Legutóbb négynapi megtakarilásról kaptunk információt, ám mint most megtudtuk — ez a tartalék hamar elfo­élettől, s akikben mégis él a részvé­tel igénye, azok nem találják he­lyüket a jelenlegi politikai szerve­zetekben. Az alapítók ezért látják szükségesnek új politikai erő létre­hozását, új társadalmi szervezet felépitését. A szervezet főbb céljai közé tartozik a nemzeti érdekek és értékek következetes védelme, az átalakulás békés jellegének megőr­zése, a szociális biztonság növelé­se. A megjelentek előtt a mozgalom két „alapító atyja”, Pozsgay Imre és Bíró Zoltán mondott program­beszédet. Pozsgay Imre bevezetőként La­kitelek szellemét idézte fel, han­goztatván, hogy az akkori kezde­ményezés lényegét a történelem el­mosta. Ugyanakkor reménnyel szólt arról, hogy a hamvába holt gondolatok feltámaszthatóak, il­letve újrafogalmazhatóak. Él a re­ménye annak, hogy Monor, Laki­telek törekvései, a politikai egyez­tető tárgyalások, majd a szabad választások eredményei megren- dithetetlen folyamat részét alkot­ták, s még összerakható, ami da­rabjaira töredezett. A politikus hangoztatta, hogy az NDSZ nem kíván kihívást in­tézni a parlamentarizmus ellen, el­lenkezőleg: ténykedésével a kor- mányozhatóság megerősítését igyekszik szolgálni. A mozgalom nem enged az alkotmányon, a de­gond, sajnos, a régebben megállapí­tott nyugdíjaknál van, éppen ezért — hangsúlyozták — valamennyi nyugdíj értékét a megállapítás idejé­re vonatkozó bérekhez viszonyítva kell helyreállítani. A kamara vélemé­nye szerint az ily módon kiszámított nyugdijösszegeket már 1992. január 1 -jei hatállyal meg kell határozni. Fontosnak tartják azonkívül, hogy nyugdíjas házaspárok eseté­ben, ha valamelyikük meghal, ak­kor a házastárs továbbra is kapja meg az elhunyt nyugdijának leg­alább egyharmadát. Sokan saját A lassan akár „rablók által ve­szélyeztetett övezetté" nyilvánítha­tó Apostagon innentől olajozot­tan, lehet mondani összeszokottan dolgoztak a helyiek. Kiléptek a tá­madók az ajtón, megszólalt a sziré­na, támadásba lendültek a kőmű­vesek. Ekkor — és nem odabent, mint azt az első tájékoztatás alap­ján tegnap írtuk — dördültek el a lövések, de a gázpisztoly senkit sem sebesített meg. A rendőrség továbbra is várja azoknak a jelentkezését, akik a TC 86—09 forgalmi rendszámú, bézs színű, erősen kopott, a belső ajta­jánál behorpadozott, jobb oldalon téglával megdobált Wartburgot bárhol látták, illetve a benne ülők­ről felvilágosítást tudnak nyújtani. Noszlopy gyott, mivel az idény befejezése után április 17—29-éig, valamint május 8-án egy napra újraindultak a kazánok. Ez a mostani pótfűtés tehát ismét pénzbe kerül a lakóknak. BAJA Éppen az imént indítottuk meg a hőszolgáltatást tájékoztatott Biszák József, a baja-újvárosi fűtőmű vezető­helyettese, tegnapi érdeklődésemre. Óránként figyeljük a hőmérsékletet és a széljárást, a bajai meteorológiai állo­mástól pedig naponta háromszor ka­punk adatokat. A fűtés megkezdését az országos előírások szerint eszközöltük. Amint megtudtam, már reggel sokan telefonáltak, hogy fáznak, a döntés mégsem egyszerű. Ugyanis azok igény­lik a meleget, akik egész nap otthon tartózkodnak, kisgyermekesek vagy öregek. Ez azonban a lakótelep népé­nek kisebbik része. A többség tiltako­zik a fűtés, illetve az ezzel kapcsolatos költségek ellen. Az idei szeszélyes idő­járás miatt április 17-étől 12 napon át már fűtöttek, ez alaposan megterheli majd a lakók pénztárcáját. Pedig a vá­rosgazdálkodási vállalat két fél napot nem is számláz, mintegy ajándékba ad­ja. Ugyanez a helyzet a tegnapi félnapi hőszolgáltatással is. Ha ma ismét fel- melegszik az idő, akkor ez alapos ráfi­zetést jelent majd a vállalatnak - mondta Biszák József. mokrácián kívüli megoldások csá­bításának. A szövetség centrumjel­legét hangsúlyozva Pozsgay leszö­gezte: minden szélsőséget elutasí­tanak, bár nyilvánvalóan óriási ki­ábrándultság és nagy elégedetlen­ség tapasztalható az országban. Az NDSZ a „jelzők nélküli” értékek elkötelezettje, népben, nemzetben gondolkodik. Az NDSZ bázisát főként a mun­kavállalók körében keresi, s kiáll a munkavállalók és a munkaadók érdekeit kifejező erős érdekképvi­seleti rendszer megteremtéséért. Pozsgay hangoztatta azt is: az NDSZ múlt nélkül, már az új rend­szer talaján jött létre; szinte min­denki megváltotta a jogot arra, hogy a múltat a magánélet világá­ba zárja vissza. Bíró Zoltán a mozgalom filozofi­kus megokoltságát illetően markán­sabban fogalmazott: álláspontja szerint egész Közép-Kelet-Európa bajban van; a történelem még nem döntötte el, lehet-e demokráciát csi­nálni a szegénység, a nemzeti inge­rültség ilyen viszonyai közepette. Utalt arra is, hogy a Nyugat koráb­ban oly biztatónak látszó keze ma meglehetősen lagymatagon nyúlik Kelet felé. Bíró következtetése: a magunk útját kell járni; nincs más út, csak a magunké. A nyugati mo­dellt nem emelhetjük át a régióba; mások a feltételek, itt nem fog mű­ködni. (MTI) nyugdíjukból a rezsit is alig tudják egyedül kifizetni. Szóltak arról is: a kamara a leghatározottabban tilta­kozik a nyugdíjak bárminemű meg­adóztatása ellen. A készülő új nyug­díjtörvény kidolgozásában részt kí­vánnak venni, hogy a társadalom e jelentős rétegének valós érdekeit ér­vényesíthessék. A kamara delegációja, a sajtótá­jékoztatót megelőzően, járt Surján László népjóléti miniszternél, de a megoldásra váró kérdéseknek csu­pán egy részénél sikerült közös ál­láspontot kialakítaniuk. (MTI) Az elfelejtett hadsereg T örténelemtudományi konferencia Nyíregyházán Ali. világháború doni ütközetei­ben elpusztult II. Magyar Hadsereg sorsáról rendezett történelemtudo­mányi konferenciát az amerikai Highland Lakes-i Atlanti Kutató és Kiadó Társulat pénteken. Nyíregy­házán a Bessenyei György Tanár­képző Főiskolán. Az elfelejtett hadsereg címet vise­lő tudományos tanácskozáson négy előadás hangzott el a háború 1942—1943-as csatáinak körülmé­nyeiről. (A tervezett ötödik elő­adást Király Béla történész, ország- gyűlési képviselő, az Atlanti Kuta­ttok és Kiadó Társulat elnöke tartot­ta volna, de ő az Egyesült Államok­ban elszenvedett gépkocsibalesete miatt nem vállalhatta az óceánon keresztüli utazást.) A konferencia előadói kiemelték: Magyarország geopolitikai helyzete miatt kény­szerült Hitler esztelen háborújába. A második hadsereg frontra küldé­se határozott német követelésre történt, és az ország nem volt olyan helyzetben, hogy azt megtagadhat­ta volna. Azelőadó történészek sze­rint; ha az akkori vezetés nemet mond, 1944 helyett már 1942-ben bekövetkezett volna a német meg­szállás, s a hamarabb hatalmat ka­pó nyilasok még nagyobb vesztesé­gekbe sodorják Magyarországot. AII. Magyar Hadsereg tagjait az előadók és hozzászólók mártírok­nak nevezték, hiszen parancsot tel­jesítve kényszerültek a távoli keleti Í rontra. A katonák önhibájukon :ívül keveredtek az idegen érdeke­ket szolgáló háborúba, és ráadásul <a Donnal a német reguláris hadosz­tályt kellett felvállalniuk sokkal ki­sebb létszámmal és gyengébb fel­szereléssel. A sors kegyetlensége az is, hogy az értelmetlenül elpusztult több mint 100 ezer embert eddig gyászolni csak titokban volt sza­badjeltelen sírjaikra nem kerülhe­tett a megemlékezés virága. Az átalakulási folyamatok végre itt­hon és a Szovjetunióban is lehető­vé teszik, hogy a nemzet tiszteleg­hessen az ártatlanul elesetteknek, szembenézhessen tragédiájukkal azért, hogy soha ne ismétlődhessék a történelem. A nyugdíjasok alkotmányos joga, hogy törődjenek velük Apostagon helikoptert is bevetett a rendőrség A májusi télben megkezdték a távfűtést EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Kohl kancellár a Nyugat felelősségéről Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Jugoszláviában ne kerül­jön sor erőszak alkalmazására —jelentette ki pénteki bonni sajtókonferen­ciáján Helmut Kohl kancellár, aki a hét végén az Egyesült Államokba utazik hivatalos látogatásra. A német kormányfő hangsúlyozta, hogy a jugoszláviai helyzet súlyos, és számára minden értelmes kezdeményezés szóba jöhet Jugoszlávia belső békéjének megőrzése érdekében. Kohl elutasította, hogy a Nyugat mintegy páholyban ülve csak figyelje a kelet-európai országok, köztük a Szovjetunió átalakítási erőfeszítéseit, s akkor fogadja csak be őket, ha végrehajtották művüket. Ez a felfogás Kohl megítélése szerint „antipolitika”. A kancellár kijelentette: óriási moz­golódás várható az Európai Közösségekhez való csatlakozás körül, „vár­ható, hogy ebben az évtizedben a kelet-európai reformállamoktól, például Magyarországtól és Csehszlovákiától is érkezik majd (belépési) kezdemé­nyezés". Mint mondotta, ő is magáénak érzi azt a felfogást, hogy „a kilencvenes évek sikertörténete az európai egyesült államok létrehozása” lesz. A Pentagonale külügyminiszteri találkozója A Pentagonale kibővülése Lengyelországgal és a jugoszláviai helyzet szerepel legnagyobb súllyal a szervezet külügyminisztereinek ülésén, amely pénteken este kezdődött Bolognában. Az Olaszországot, Ausztriát, Ma­gyarországot, Csehszlovákiát és Jugoszláviát tömörítő együttműködési szervezet külügyminiszterei a működés egyéves mérlegét vonják meg. Meg­figyelőként ezúttal először — jelen van Lengyelország képviselője is. Az ülésen a Pentagonale-országok javaslatot dolgoznak ki arra, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében intézményesít­senek mechanizmust a politikai válságok és konfliktusok megoldására — mondták olasz külügyminisztériumi források az MTI tudósítójának a miniszteri ülést előkészítő diplomataértekezletet követően. A jugoszláv belpolitikai válságot nem emliti majd a kidolgozandó közös javaslat, de világos, hogy lényegében ez indította el a felvetést. A politikai válságkezelő mechanizmusra Berlinben, az Európai Biztonsági és Égyüttmüködési Érte­kezlet következő külügyminiszteri ülésén terjesztik elő a most elfogadandó közös tervezetet. Mcgoldódik-e az alkotmányválság Jugoszláviában? Többszöri halasztás után péntek délután megkezdődött az államelnök­ség újabb ülése, amelyen az elnökségi tagok és Ante Markovics szövetségi miniszterelnök vesz részt. A tanácskozáson dönteni kell az elnöki tisztség­ről: szerdán nem választották meg elnökké Stipe Mesicet, aki a rotáció szabályai szerint átvehette volna a funkciót Boriszav Jovícstól. Azóta számtalan egyeztetés történt, de a szemben álló felek álláspontja nemigen közeledett, s ha szavazásra kerülne a sor, valószínűleg ismét csak négy szavazatot kapna a horvát politikus. A nap folyamán ugyanis ülést tartott a Crna Gora-i parlament, amely úgy döntött, hogy a köztársaság nem tartja lehetségesnek azt, hogy Stipe Mesic legyen az elnök. Crna Gora szavazata döntő lehetett volna, mivel éppen Momir Bulatovics köztársasági elnök tartózkodása miatt nem kapta meg Mesic a szükséges többséget. Bulatovics akkor úgy nyilatkozott, hogy a Crna Gora-i elnökségi tag beiktatásának elmaradása miatt marad távol a szavazástól. Ez azóta megtörtént ugyan, de utóbb kitűnt, hogy mindez kevés ahhoz, hogy Mesic elnök legyen. Eagleburger Washington Kelet-Európa politikájáról A kelet-közép-európai országok átalakulása sikeres lesz. de gyorsabban kellene haladniuk a gazdaság privatizálásában. Washington elsősorban nem péfiTUTTanem technikai támogatást ad és-segíteni kívánja a demokrá-' ■ cia aí,apiijjézményeit: az önkormányza(okat,.a szakszer^gtyk^.a.^j^t. az igazságszolgáltatást — mondótta az amerikai külügyminiszter első helyettese. Lawrence Eagleburger, aki a térségnek nyújtott támogatás összehangolója az amerikai kormányban, hosszú idő után először adott részletes képet arról, hogyan tátja a Bush-kormány Közép- és Kelet-Euró­pa helyzetét, kilátásait, s mit kíván tenni. Csütörtökön az Eximbank washingtoni tanácskozásán hangsúlyozta: Kelet-Közép-Európa belátható ideig változatlanul stratégiai fontosságú kérdése marad az amerikai külpolitikának. A politika célja, hogy ezeket az országokat sikeresen beillessze a nyugati együttműködésbe, amely bé­két, virágzást hozott egymással századokon át harcoló országoknak. Reformországból liberális állam Magyarország politikailag nem „reformország” már, hanem egy liberális belső berendezkedésű állam, amelyben az emberi és polgári jogok semmi­ben sem különböznek a nyugati normáktól — írja az Antall-kormány egy évét értékelő cikkében a Neue Zürcher Zeitung. A tekintélyes svájci lap részletesen foglalkozik azzal, hogy külföldről kedvezőbben ítélik meg a magyarországi helyzetet, mint ahogyan a magyar lakosság vélekedik a belső viszonyokról. A lap szerint a magyar kormány gazdasági területén is ért el eredménye­ket. s ezek között említi a külkereskedelem orientációváltását, a külkeres­kedelmi aktívumot. Ugyanakkor az ellenzék joggal veti a kormány szemére — véli az NZZ —, hogy a parlament számos másodrangú kérdéssel foglalkozik és késik jelentős gazdasági törvények kidolgozása. Az ország súlyos gondjaként értékeli az újság a növekvő munkanélküliséget és szól arról, milyen dilem­mát okoz a régi rendszer haszonélvezői iránti bánásmód megválasztása. A lengyel kormány leértékelte a zlotyt A lengyel kormány péntekre virradóra leértékelte a zlotyt. Egy dollár ezentúl 11 100 zlotyt ér az eddigi 9310 helyett. Leszek Balce- rowicz az utolsó pillanatig kitartott ugyan a mesterségesen leszorított dollárárfolyam mellett, de végül is kénytelen volt meghajolni azon érv előtt, hogy a jelenlegi állapot fenntartásával versenyképtelenségre kárhoztatják a lengyel parasztok termékeit a hazai piacon az olcsó dolláron behozott nyugati termékekkel szemben, s csődbejuttatnak exportra termelő vállala­tokat. Balcerowicz a tanácskozás után ugyan nem a fenti, számos szakértő által hangoztatott véleménnyel indokolta a döntést, hanem a dollárnak a nyu­gat-európai valutákkal szembeni felértékelődésével, annyit mégis elismert, hogy az intézkedés hozzájárulhat az export fellendítéséhez. Valószínűleg sokan vitatják majd a miniszterelnök-helyettes pénzügyminiszter azon kijelentését is, hogy a dollár árfolyamának emelkedése csak minimális hatással lesz az inflációra. á

Next

/
Thumbnails
Contents