Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-17 / 114. szám
2. oldal, 1991.05. 17. PETŐFI NÉPE Az országos sajtószolgálat közleménye Irodát nyitott hazánkban a Testvérvárosok Világszövetsége A Magyarországi Németek Szövetségének Elnöksége május 16-ai ülésén ismételten foglalkozott a vagyoni kárpótlás kérdésével. Az Elnökség köszönetét fejezi ki Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság elnökének, hogy a kárpótlási törvénynyel kapcsolatban az Alkotmánybírósághoz intézett levelében figyelembe vette a magyar- országi németek érdekeit is. Az Elnökség továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy a jogegyenlőség biztosítása érdekében a magyarországi németeket azonos elbírálás alapján, azonos időben és azonos mértékben kell kárpótolni, mint más érintetteket. A magyarországi németség ebben a szellemben kérelmet intézett az Országgyűléshez, amelyet a mai napig 29 187 személy írt alá. Népcsoportunk kollektív büntetése — deportálása, elűzése, vagyonától történő megfosztása — 1944. második felében kezdődött el. A kárpótlási törvény hatálya — 1949. június 8-a — elfogadhatatlan számunkra, ugyanis a magyarországi németség túlnyomó többségét kirekeszti a kárpótlásból. A korábbi kollektív büntetést most kollektív diszkrimináció követné. Az Elnökség kifejezi reményét, hogy az Alkotmánybíróság döntésénél figyelembe veszi a magyarországi németség jogos igényeit is. A Magyarországi Németek Szövetségének Elnöksége Német segítséget remél a saját és sorstársainak rejtélyes betegségét előidéző rejtélyes kórokozó kiderítéséhez az egykor Orenburg- ban dolgozó magyarok szövetségének elnöke. Mint Isaszegi Béla az ADN hírügynökség budapesti tudósítójának elmondta, talaj- és vízmintákat adott át német orvosoknak abból a térségből, ahol a hetvenes évek második felében mintegy 7500 magyar munkás. Megalakult a Testvérvárosok Világ- szövetségének első magyarországi irodája Gödöllőn jelentették be a város vezetői csütörtökön a nemzetközi szervezet itt rendezett háromnapos konferenciájának zárása alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Claude Wiguin, a szövetség főtitkár-helyettese elmondta, hogy az 1957-ben alakult szövetségek 76 országból csaknem 4000 város a tagja. Most a magyarországi településeknek is fölkínálják, hogy bekapcsolódjanak a szervezetbe, s így a fiatal önkorMég nincs bírósági döntés abban az ügyben, hogy a Független Kisgazda- párt december közepén megtartott nagyválasztmányi ülése folytatásának tekinthető-e az április 27-ére összehívott nagyválasztmányi ülés, vagy nem, és azt az új pártalkotmány szerint kellett volna-e összehívni. Csütörtökön a Fővárosi Bíróság, dr. Almásy Mária bírónő elnökletével, elnapolta a döntést, mivel meg akarja ismerni a két nagyválasztmányi ülés jegyzőkönyveit, és határozatait, valamint a két eseményre kiküldött meghívókat. Györgyi Árpád, a párt Ellenőrző Bizottságának elnöke fordult bírósághoz annak eldöntésére, hogy melyik pártalkotmány szerint törvényes a párt működése a régi szerint, vagy pedig az új szerint, amelynek 26. pontjáig jutott el a december közepi nagyválasztmány -—, vagyis kinek volt joga összehívni a küldötteket április végére. Györgyi Árpád — mint ismeretes — már a viharos nagyválasztmányi ülés előtt kétségbe vonta annak legitimitását, mert szerinte a decemberben részlegesen elfogadott pártalkotmány szerint megválasztott küldötteknek lett volna helye a tanácskozáson. Új elemként terjesztette be a felperes a csütörtöki tárgyalámérnök és szerelő dolgozott a földgázvezetek építésén. Közülük több mint kétszázan haltak meg azóta egy rejtélyes betegségben, amelyet dr. Mózsa Szabolcs budapesti orvos „cumulative somatic late eíTects’'-ként, vagyis „halmozott testi utóhatásokként” diagnosztizált. Isaszegi szerint a minták elemzése jelenleg három különböző német intézetben folyik, de ha lenne még jelentkező, az orenburgiak mányzatok a testvérvárosi kapcsolatok ápolásával számos tapasztalat birtokába juthatnak a demokrácia közigazgatási szabályainak gyakorlati alkalmazásáról. Éppen a világszövetség által létrehozott gödöllői új iroda jóvoltából is megnyílt az út, hogy a kapcsolat- rendszert minél inkább kiszélesítsék a települések. Lehetőség van rá, hogy az önkormányzati testületek mellett különböző szakmai, művészeti vagy sportszervezetek, klubok, közösségek is felvegyék a kapcsolatot. A szövetség son, hogy az április 27-ei nagyválasztmány határozatait a bíróság semmisítse meg, hiszen — megítélése szerint — az ülést törvényellenesen hívta össze az országos vezetőség. Oláh Sándor főtitkár — aki annak idején a „régi” küldöttek részvétele mellett tört lándzsát — a keresetnek esetleg helytadó ítéletet kommentálva az MTI kérdésére kifejtette: „ha a bíróság kimondja, hogy az áprilisi nagyválasztmányi ülés és annak határozatai törvénytelenek voltak, akkor a bírónő Torgyán József társelnökké választását is érvénytelennek nyilvánítja”. Györgyi Árpád elmondta: „ha a bíróság megállapítja, hogy az áprilisi nagyválasztmány összehívása nem felelt meg a párt alapszabályának, abban az esetben törvényszerűen érvényesülnie kell az Ellenőrző Bizottság azon jogának, hogy új nagyválasztmányi ülést hívjon össze — mégpedig a bírósági ítélet után 15 napon belül”. Arra a kérdésre, hogy nem árt-e a pártnak, hogy ilyen gyakran tart nagyválasztmányi üléseket, Györgyi Árpád hangsúlyozta: valóban árt, de az még többet árt, ha törvénytelen üléseket tart, és túl sokáig fennmarad az ex-lex állapot. szóvivője tud még további talaj-' és vízmintákkal szolgálni. Bevallott célja megtalálni a kórokozót,vame!y munkatársainál — és őnála is — a légző- és emésztőszerveket, a nemi szerveket, a bőrt, izomzatot és a vérkeringést támadja meg, véres hasmenést. a fogak és a haj kihullását eredményezi. Isaszegi szerint az első vizsgálatok máris azonosítottak néhány mérgező anyagot a mintákban. nagy hangsúlyt fektet a gazdasági együttműködések előmozdítására is. Franciaországban például 1200 településen osztottak ki kérdőíveket, hogy milyen témakörökben tudnának kooperálni magyar városok gazdasági egységeivel, a válaszokat összegyűjtik, továbbítják, a kapcsolatfelvétel első lépéseinek zökkenőit elegyengetik. Mindez a népek egymáshoz közeledését, a majdani egységes Európa megteremtését szolgálja hangsúlyozta a szövetség főtitkár-helyettese. (MTI) Kié legyen a felügyelet? Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának ülése A szövetkezetek, illetve a Magyar Gazdasági Kamara törvényességi felügyeletét — összhangban a jogállamiság elvével — a jövőben ne a kormány gyakorolja. Ezzel a javaslattal értett egyet csötörtöki ülésén az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottsága. A testület által egyhangúlag támogatott tervezet értelmében a felügyeletet—az egyesülési jognak megfelelően—az ügyészség közreműködésével a bíróság látja majd el. Az előterjesztésről — kivételes eljárásban — várhatóan hétfőn tárgyal az Országgyűlés. A pártok vezérszónokainak, illetve az alkotmányügyi bizottság előadójának álláspontja ismeretében e kérdésben vita nélkül dönt a parlament. A kormány az egyes társadalmi szervezetek feletti törvényességi felügyeletet fokozatosan szünteti meg. Az MTI tudósítója úgy értesült, hogy a Magyar Vöröskereszt, illetve a Magyar Tudományos Akadémia nem kerülhet ügyészi felügyelet alá, mindkettőről új törvény születik majd, s abban rendezik e kérdést. Az alkotmányügyi bizottság csütörtökön befejezte az önkormányzatok hatásköréről szóló tervezethez benyújtott módosítások tárgyalását. A törvényjavaslatot az elfogadott módosító indítványokkal egészében támogatja. így nincs akadálya. hogy a részletes vita a jövő héten megkezdődjék. A testület belekezdett a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló tervezethez érkezett módosítások megvitatásába, ám néhány indítvány megvitatása után határozat- képtelenség miatt berekesztették az ülést. (MTI) A REJTÉLYES BETEGSÉGEK KIDERÍTÉSÉRE Orenburg! talajminták német orvosoknak Elnapolták a kisgazdák perét A politika és az állampolgárok Államtitkári vélemények az Ántall-útról Zárónyilatkozat elfogadásával, csütörtökön délután, befejezte munka- programját Budapesten az Európa Tanács égisze alatt A politika és az állampolgár címmel megtartott nemzetközi konferencia. A tanácskozás résztvevői gyakorló politikusok, képviselők, társadalmi szervezetek vezetői, újságírók — az állampolgárok politikai aktivitásának összefüggéseit elemezték a kétnapos eszmecserén. Különös figyelmet szenteltek az úgynevezett nem kormányzati szervezetek — egyesületek, mozgalmak, csoportok — és a tömegtájékoztatás szerepének az állampolgár politikai aktivitásának növelésében. A konferencia záródokumentuma megerősítette a résztvevők elkötelezettségét a parlamenti demokrácia mellett, amely az egyetlen módja a szabadság és az emberi jogok tisztele„A Magyar Orvosi Kamarának olyan párt- és felekezetsemleges országos szervezetté kell válnia, amely létszáma és egységes fellépése révén alkalmas az orvosi hivatás tekintélyének helyreállítására, az orvosok széles körű képviseletére, érdekeik védelmére, munkakörülményeik alakítására” — összegezte az Orvoskamara feladatát új elnöke, dr. Brooser Gábor, a Népjóléti Minisztérium csütörtöki szóvivői tájékoztatóján. Hozzáfűzte: „a kamara nem reformszakszervezet, hanem a hivatásukat gyakorló, felelőséggel bíró, a szakmai és az etikai normákat meghatározó és beteljesítő orvosok egyesülete kell hogy legyen.” A szervezet taglétszáma megduplázására törekszik, arra, hogy meghatározó erővé váljon. (A 37 255 magyarországi orvos közül jelenleg 18 240-en tagjai a szervezetnek.) téré épülő társadalom működtetésének. Ugyanakkor a parlamenti demokráciák működésének hiányosságaira rávilágítva, a résztvevők szorgalmazták az állampolgári öntevékenységnek keretet teremtő nem kormányzati szervezetek hálózatának bővítését. Az önszerveződések támogatása érdekében a résztvevők, a többi között, javasolták, hogy a politikai pártok szenteljenek nagyobb figyelmet a nem kormányzati szervezetek működésének; a sajtó tartózkodjék a szenzációhajhászástól, s biztosítson nagyobb lehetőséget az önszerveződések propagálásának; a parlamentek megfelelő törvényekkel támogassák a szervezetek működését, egyben vessenek gátat a gazdasági koncentrációnak a tömegtájékoztatásban, miáltal biztosíthatják a média független fejlődését, a pluralizmus érvényesülését. (MTI) Az elnök — az új tisztségviselők nevében is — elismerően szólt arról a munkáról, amellyel elődei újra életre hívták Magyar- országon az Orvoskamarát. A szervezet semmiféle diszkriminációt nem alkalmaz — hangsúlyozta —, a politikát különválasztja az orvosi munka különleges hivatásától. Szeretné elérni, hogy döntése meghatározó legyen abban, hogy ki ne legyen orvos. Bár a kamara nem vitatja például a természetgyógyászat jelenlétét, ám tiltakozik a sarlatánok ellen — hangoztatta. A jogkörökről szólva elhangzott: a hatásköröket a leendő kamarai törvény rögzíteni fogja. Azonban, ha a helyzet úgy kívánja — mondta Brooser Gábor —, felemelik szavukat a minisztérium vagy a parlamenti bizottság döntései ellen. (MTI) Antall József miniszterelnök izraeli látogatása nemcsak a kétoldalú viszony egészét tekintve járult hozzá a kapcsolatok fejlesztéséhez, hanem ilyen alkalmakkor szinte szokatlanul konkrét eredményeket is hozott - hangoztatta Somogyi Ferenc külügyi államtitkár, akit — a látogatáson részt vett másik két államtitkárral együtt — a tapasztalatok összegzésére kért az MTI, valamint a Népszabadság külön- tudósítója. Somogyi Ferenc utalt arra, hogy a látogatás során aláírt beruházásvédelmi egyezmény és a műszaki-tudományos együttműködési megállapodás alapján, az eddig kialakult kapcsolatokra építve remélhetően kézzelfogható továbblépés történik az izraeli—magyar kapcsolatokban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Izrael s a térség egésze — különösen az Öböl-háborút követően a nemzetközi érdeklődés középpontjába került, s ez fontossá tette, hogy Magyarország, amely földrajzilag távol fekszik a térségtől, de az itteni problémák megoldásában mindenképpen érdekelt, világosan kifejtse álláspontját. „Nagyon lényeges, hogy mindazt, amit a magyar miniszterelnök kiegyensúlyozott külpolitikánkról, az Izraellel és az arab országokkal egyaránt fenntartani szándékozott jó kapcsolatokról mondott, megértésre talált a vendéglátók részéről. Ez jó alapot teremt arra, hogy kapcsolataink fejlesztése más partnerek tekintetében ne okozzon visszaeséseket ... A külügyi államtitkár értékelése szerint a zsidósággal, az antiszemitizmussal kapcsolatos magyar álláspont világossá tétele minden bizonnyal hozzájárul az előítéletek oldásához is; bár tette hozzá — itt nem remélhető egy csapásra gyökeres változás. Éppen a közvetlen gazdasági, kereskedelmi, kulturális, lakossági kapcsolatok bővülése eredményezheti személyes kontaktusok kialakulását, egymás jobb megismerését, s e hosszan tartó folyamat révén oldhatók a fenntartások, a görcsök, alakulhat ki a bizalom. S ebben igen nagy szerepe van az Izraelben élő csaknem negyedmilliós magyarajkú lakosságnak. „Eddig egyetlen külföldi látogatásom alkalmával sem merült fel ennyi konkrét együttműködési terv, lehetőség” — folytatta az összegzést Marto- nyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára. Mint hangsúlyozta, az elmúlt négy évben a két ország kereskedelmi forgalma megnégyszereződött, de vezető üzletemberekkel folytatott mostani megbeszélései azt igazolták, hogy jelentős további fejlődésre van lehetőség, s e továbblépéshez nagy lendületet adott a miniszterelnöki látogatás. A tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy idén októberben megtartják a magyar —izraeli gazdasági vegyes bizottság első ülését, amelyet üzletemberek találkozójával is összekötnek, elősegítve a közvetlen kapcsolatépítést. Martonyi János elmondta azt is: izraeli tárgyaló- partnereinek kölcsönös vámcsökkentésre vonatkozó javaslatot terjesztett elő, s ezt kedvezően fogadták. É vám- csökkentés megkönnyebbíthetné a ma- yar exportcikkek vegyipari termé- ek, PVC-áruk, izzólámpák, bútorok — bejutását az izraeli piacra, természetesen a kölcsönösség alapján. Esély van arra, hogy az októberi vegyes bizottsági ülésen erről már megállapodást is köthet a két fél — tette hozzá. Ugyancsak a konkrét eredmények közé sorolta, hogy az izraeli külkereskedelmi hitelbiztosító intézet 15 millió dolláros hitelkeretet nyit Magyarország számára, az ide irányuló exportszállítások finanszírozására. Ez lényegében azt jelenti, hogy az intézet garanciát vállal az exporthitelekre. Biszterszky Elemér művelődési és közoktatási államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy 1990 januárja óta oktatási, tudományos és kulturális egyezmény van a két ország között. Most e megállapodás erre az évre vonatkozó konkrét programjait határozták meg. Ezek közül kiemelte, hogy a mozgássérültek rehabilitációját támogató izraeli szövetség a Pető Intézettel már korábban szoros kapcsolatot alakított ki, s három olyan intézetet működtetnek, ahol a magyar módszer alapján gyógyítják a rászorulókat, egyben oktatják a szakembereket. Most az izraeli tárgyalópartnerek kifejezték azt a szándékukat, hogy a Pető Intézet fejlesztésére létrehozott nemzetközi alapítványhoz —az izraeli hasonló cél ú szövetség mellett—állami szinten is jelentős összeggel járulnak hozzá. (MTI) Az orvosi hivatás tekintélyes visszaállításáért Események a világban „Franciaországot újra naggyá kell tenni” Franciaország egészének szolgálatát jelölte meg kormánya céljául az új francia miniszterelnök, Edit Cresson első nyilatkozatában. Kijelentette, kormányának az lesz a célja, hogy Franciaország, amely „történelmének új fordulópontját” éli át az egységes európai piac megteremtésével, „az erő helyzetében” jusson el 1993-hoz, „olyan erős legyen, mint Németország”. — Ehhez összehasonlítható mértékű iparra van szükségünk — mondotta, jelezve, hogy kormányának fontos célja lesz a gazdaság fejlesztése, de egyúttal meg kívánja teremteni a Mitterrand elnök által óhajtott „új lendületet” a francia politikában és gazdaságban. Bár azt mondotta, hogy kormánya „minden francia érdekeit” kívánja szolgálni, utalt arra, hogy 1993 nemcsak az EK új szakasza megnyitásának éve lesz, hanem a francia parlamenti választásoké is. Programjáról csak néhány elképzelést fejtett ki, annak részletes ismertetése várhatóan a jövő hét elején, valószínűleg kedden lesz a Nemzetgyűlésben. Gorbacsov: létfontosságú az idegen tőke A Szovjetunió számít a külföldi tőkebefektetőkre a mély gazdasági válságból való kilábalásban, de nincs szüksége olyan „aranyásókra”, akik csak a hasznot viszik ki az országból — jelentette ki Mihail Gorbacsov szovjet államfő szerdán a központ és a köz- társasági kormányok vezetőinek gazdasági válságprogramról zajló tanácskozásán. Gorbacsov így középutas álláspontra helyezkedett a külföldi tőkebefektetések szerepét illetően. Az elnök hevesen támadta azokat, akik úgy vélik, hogy a szovjet gazdaság külföldi beruházások nélkül is talpra állhat és akik szerint a nyitás a Nyugat előtt „rabszolgasorsot” jelentene. A tanácskozáson egy 8 pontból álló válságellenes programon vitatkoznak a köztársaságok és a szovjet kormányképviselő. A már körvonalazódott program olyan piacgazdaság létrehozását vetíti előre, amelyben a parancsuralmi rendszer elemei ötvöződnének a termelési és beruházási ösztönzőkkel. Törvény a KGB működéséről A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön törvényt fogadott el a szovjet állambiztonsági szervekről. Az új törvény meghatározza ezen intézmények nevét, működési elvét, kötelezettségeit és jogait, valamint tevékenységük ellenőrzési rendszerét. A szovjet állam történetében ez az első állambiztonsági törvény, amely nem titkos: eddig a KGB, az Állambiztonsági Bizottság tevékenységét 8 parlamenti és mintegy 800 kormányrendelet szabályozta, de valamennyi titkos volt. A most elfogadott törvény értelmében az állambiztonsági szervek hatáskörükön belül szavatolják a Szovjetunió és a tagköztársaságok állambiztonságát, és ezzel a céllal harcot folytatnak a külföldi államok titkosszolgálatainak és a nemzetközi szervezeteknek a Szovjetunió és tagköztársaságai ellen irányuló hírszerző tevékenységével és aknamunkájával szemben, védelmezik az állam alkotmányos rendjét, szuverenitását, területi integritását, műszaki- tudományos és védelmi erejét. Amerikai gabonahitel a Szovjetuniónak Az amerikai szenátus szerdán megszavazta a javaslatot, hogy újabb, ezúttal 1,5 milliárd dolláros kedvezményes hitelt nyújtsanak a Szovjetuniónak gabonavásárlásra. George Bush elnök egyidejűleg kijelentette, hogy szeretne eleget tenni a szállításokra vonatkozó szovjet kérésnek. Robert Dole republikánus szenátor 70:28 arányban elfogadott javaslata szerint a hitelt három részletben folyósítanák — a másik kettőt csak akkor, ha Moszkva eleget tett a feltételeknek: garantálnia kell a hitelek visszafizetését készpénzben vagy áruban és azt, hogy az élelmiszert nem használják fel a balti államok vagy más köztársaságok zsarolására. Számos törvényhozó ellenezte a szállításokat, mondván: ne segítsék a szovjet vezetést, amíg az nem adja meg a balti államok függetlenségét. A hitel érdekében Mihail Gorbacsov személyes üzenettel fordult George Bush elnökhöz. A segítség amerikai támogatói szerint a szállitásokra szükség van, mert különben éhséglázadások törnek ki a Szovjetunióban. Romániában is ellenőrzik a politikusok múltját Claudio Iordache, a Nemzeti Megmentési Front volt alelnöke olyan különbizottság felállítását kezdeményezte a képviselőházban, amely a volt Securitate aktáinak átvizsgálásával ellenőrizné a törvényhozók, kormánytagok és a vezető igazságügyi tisztségviselők feddhetetlenségét. A magas funkciókat betöltő személyek múltjának tisztának kell lennie, hogy a politikai zsarolástól való félelem nélkül láthassák el hivatalukat — hangsúlyozza a Temes megyei képviselő indítványa. Hivtkozott arra is, hogy más volt kommunista országokban már intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a felső államhatalmi szervekben ne maradhassanak olyanok, akik együttműködtek az állambiztonsági szolgálatokkal. A Securitate aktáit egy nemrég elhangzott hivatalos közlés szerint a nemzetvédelmi minisztérium felügyelete alatt őrzik, és senki számára nem hozzáférhetők. Lengyelország csatlakozik a Pentagonáléhoz A Pentagonale hamarosan kibővül, mert Lengyelország is bekapcsolódik az öt ország együttműködési programjaiba — közölte csütörtökön Gianni de Michelis olasz külügyminiszter. A Bolognában pénteken este kezdődő külügyminiszteri ülésen megfigyelőként már részt vesz a lengyel diplomácia irányítója is, Lengyelország teljes jogú felvételére pedig a Pentagonale következő csúcsértekezletén, a kormányfők tanácskozásán kerülhet sor. Ezt a tervek szerint július 26—27-én tartják Dubrovnikban. A Pentagonálénak jelenleg Olaszország, Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia és Jugoszlávia a tagja. — Lengyelország belépésével a Pentagonale lényegében felöleli az egész közép-európai térséget — mutatott rá Gianni De Michelis, aki elmondta, hogy más országok is élénken érdeklődnek a belépés iránt, leginkább Románia. — Mindez annak a jele, hogy a kezdeményezés vonzó — jegyezte meg.
