Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-15 / 112. szám

1991. május 15. • PETŐFI NÉPE • 3 ÖNKORMÁNYZATI ÜLÉS HALASON NAPKÖZBEN: Óvatos ajánlat egy regionális szemétégetőre „Bermuda-háromszög” a Kertvárosban (Folytatás az 1. oldalról) Ennyi szép és jó után miért hát mégis, hogy a polgármesterek is óvatosak voltak az ajánlásban, már-már mentegetőztek miatta, s a képviselők is ódzkodtak lelkesed­ni. Az utóbbi néhány év rettegett környezeti katasztrófái, ismert botrányai sejlettek fel mindannyi­unkban, de legalábbis zajos lakos­sági tiltakozások visszhangoztak a fülünkben. Az első döbbenet után azért érdemes lesz úrrá lenni babo­nás félelmünkön, s barátkozni a gondolattal, de legalábbis megis­merkedni vele. Ezt erősítették a közönség soraiból érkezett hozzá­szólások is. A vállalkozók részletes leírást, pontos biztonságtechnikai mérési adatokat, tapasztalatcsere lehető­ségét ígérték a meggyőzés érdeké­ben. Ehhez aztán széleskörű, nyílt és alapos lakossági tájékoztatás, később pedig felelős érvekkel tá­mogatott döntés kell társuljon, le­gyen az széna avagy szalma. Felelős, érvekkel támogatott döntés. Jó néhányszor szóba ke­rült a későbbiek folyamán csak­úgy, mint a nyílt és alapos lakossá­gi tájékoztatás kérdése. A demok­ratikusan megválasztott, legitim önkormányzat ugyanis legutóbbi döntésére csattanós tiltakozást ka­pott választóitól, 55 aláírással megerősítve. A nyomaték kedvéért a kertvárosiak személyes megjele­nésükkel is súlyosbították a bead­ványt, kivárva a testületi ülés leg­végét, amikor a téma végre sorra kerülhetett. Hosszan tartó, valójában meg­győző bizonyítékokkal nem tisztá­zott csatározás kezdődött a ható­ság és a lakók között egy kertváro­si terecske beépítése miatt. A ható­ság váltig állította, hogy a Gyárfás és Margaréta utca által bezárt há­romszögletű tér eredetileg, a ren­dezési terv szerint is építési lakóte­lekként, saját helyrajzi számmal szerepelt, csak eddig nem tudták eladni. Ezzel szemben a lakók szin­tén váltig azt állítják, hogy a tér tér volt, ahova most házat emelnek, ott száz éve is utca húzódott. Köz­területiségét mi sem bizonyítja job­ban, mint hogy ott húzódnak a közművezetékek: víz, gáz, telefon. A keserves összefeszülés attól kapott a „megszokottól” dráma­ibb színezetet, hogy most a lakók választókként apelláltak testüle­tükhöz, s ezt többször hangoztat­ták is. A döntésükkel szembenéző szenátorok bátorsága pedig hirte­len fogalomzavar áldozata lett. At­tól bátor-e egy képviselő, hogy ko­rábbi döntését megalapozatlan­nak, elhamarkodottnak meri nyil­vánítani, vagy attól-e, hogy kitart mellette, történjék bármi, nem hagyja, hogy tiltakozással tegyék lehetetlenné az önkormányzat munkáját. A választ egyelőre elodázta a tes­tület azzal, hogy elfogadta a lakók meghívását a „Bermuda-három- szögbe”, ahogy az egyik felszólaló nevezte a helyszínt, mondván, itt süllyed el az ész, az igazság, ha a ha­talom kitart a döntése mellett. H. T. NEM RABLÓK JÁRTAK NÁLUK! — Az anyukámat beszorították a sarokba — panaszolja a női hang a telefonba —, mert nem akart fizetni. Kertész Józsefnének hívják. Kunszálláson, a Zrínyi utca 14. szám alatt lakik. Mi történt, asszonyom: rablás? — Nem rablókkal gyűlt meg a bajom, hanem egy számla miatt, ezért telefonált maguknak a kislányom. — Számla? — Igen, amellyel a Filantróp Környezetvédelmi és Fűtés­technikai Vállalat félegyházi kirendelt­ségétől Keserű Pál és Bíró Albert 17 ezer forintot akart tőlünk kicsikarni. — Milyen alapon? — Készülünk átállni a gázfűtésre, s ezért megrendeltük a Filantróptól a ké­ményünk megfelelő átalakítását. Kibé­lelték műanyag és alumíniumcsövei, három és fél méter hosszan. És most itt ez a számla, összesen 17 ezer forintról. Nem lopjuk mi a pénzt! — Hiszen ez a számla hiányos. — Épp ezért mérgelődöm. Huszonöt évig dolgoztam a kereskedelemben. Tudom, hogyan kell egy ilyen jegyzéket kiállítani. Részletezve, úgy. hogy ki­tűnjön: mennyi egy-egy áru. ebben az esetben a felhasznált anyagok egvségá- ra, külön-külön. Ez nem dem i ,ffi- lantroposok számlájából l > men hagyták az egységárrovatok.u — Ez az egyik baj — veszi at a szól Kertészné férje. — A másik, hogy a 13 ezer 600 forint kiadáshoz, amelyet a fele­ségem végül is aláírt, utólag hozzácsap­tak 3400 forint áfát. Nem vagyunk mi ennyire gazdagok! Külön 500 forintot fi­zettem egy embernek azért, hogy kifúrja a kémény pincében levő betonalapját. A padláson Bíró Albert velem bontatta le a téglakéményt. Én készítettem el és vit­tem fel a padlásra a munkához szükséges betont. Nem hozott magával szerszámo­kat, adtam neki. Kérte, hogy figyeljem: Iccr-c már a műanyag cső a kémény szo­• Kertész űr — aki Keserű Pál szerint egészen fel volt „dobva” a kémény­átalakítástól ... bai részébe? A keze alá dolgoztam, a se­gédmunkása voltam, mégis ezt „érde­meltük”. Mikor a feleségem megtagadta a fizetést, Keserű Pál azzal vágott vissza: „Könnyű így reklamálni, amikor már kész a munka!" Miért? Előbb nem lehetett. Az asztalon kitöltetlen csekk. A Fi­lantróp Vállalaté. Keserű Pál, fűtéstechnikai kirendelt­ségvezető, Kiskunfélegyháza: —Kertészék kislánya „rázta a port”, ő jelentette szülei esetét a szerkesztőségnek utal a telefonáló kilétére Keserű úr. Az nem igaz, rágalom, hogy én vagy a kollégám beszorítottuk volna Kertész Józsefnét a sarokba. Bíró Albertról nyu­godtan kijelenthetem: a légynek sem tud­na ártani, érte a kezemet tűzbe teszem. A munka .. . meg az anyagok ..., hogy sokba kerültek? Velünk a polgármester úr Kunszálláson nagyon meg volt eléged­ve, hiszen a vállalati ár alatt, 30 százalék­kal olcsóbban dolgozunk. Égy olyan ké­mény belelő idomot, amelyet az üzletben 900 forintért adnak, felegyházi ipari ta­nulókkal jóval kevesebbért, 350 forintért készíttetünk el. Kertészék mégis soknak találják a 17 ezer forint fizetnivalót. — Mi egyösszegű munkabér-megálla­podás alapján dolgozunk. Kertészék az áfát visszaigényelhetik. Azon, hogy a megrendelők elégedetlenek velünk, rop­pant csodálkozom. Kertész úr, amikor náluk jártunk, egészen fel volt „dobva", hogy a kéményüket milyen jól átalakítot­tuk. Ilyen esetünk egyébként már volt — de azt nem jelentették sehol. — Hol történt? — Már nem emlékszem. Túlvagyunk az ötezredik kéményátalakításon. Kertész Józsefék ettől függetlenül sze­retnék tudni, hogy mit miért — milyen egységár alapján — kell fizetniük. Mint megrendelőknek, joguk van hozzá, hogy a számlát teljesen kitöltve láthassák. Addig a kitöltetlen (és befizetetlen) számla marad az asztalon. Kohl Antal Befizetetlen csekk az asztalon *reÍ2rf bC,ÍZC,C,lcnül marad a cstkk “ ««»»•«», míg az egységárakat is nem közük a szolgáltatók. A háziasszony (képűn (Straszer András felvételei) A pénz beszél A lakógyűlést a közeli iskola egyik tantermében rendezték meg. Mi, résztvevők nem éppen angyali türelemmel hallgatjuk az elnököt, aki arról beszél, hogy, sajnos, emelni kell a közös költséget, mert mindennek rohamosan emelkedik az ára és ha talpon akarunk maradni, akkor kénytelenek va­gyunk követni a tendenciát. Az ideges lakók kü­lönféle ötletekkel állnak elő, hogy szerintük ho­gyan lehetne mérsékelni a fizetnivalót. Például azáltal, hogy lekapcsoljuk a villanyt, elzárjuk a vizet stb. Vagyis eléggé „talajmenti” megoldások­kal ... Ülök a kényelmetlen, kincstári széken, s azt ve­szem észre, jólesik beszívni a rég elfelejtett iskola­szagot, ami pontosan olyan, mint sok-sok évvel ezelőtt volt az akkor még református elemi népis­kolában. De minden más alaposan megváltozott. A tanteremben van televízió, számítógép, diavetítő és természetesen könyvek, könyvek. Közöttük az űrhajózás atyjának, Ciolkovszkijnak Távol a föld­től című fantasztikus regénye. Mi annak idején még A megfagyott gyermekről, Mikes Kelemen bujdosásáról és a szántó-vető ember életének gyö­nyörűségeiről tanultunk, A tábla fölött akkor is a koronás címer függött, éppen úgy, mint most, kö­rülírva a „hiszekegy” kezdő soraival. .. Szóval, szép emlékek ezek, de most ebben a tanteremben más is van: szinte életnagyságban, a tábla melletti falon — vagyis éppen szemben a gyerekekkel — a Lottó Ottó figurája pénzes­zsákkal, négylevelű lóherével, patkóval, vagyis a szerencse összes szimbólumával. Lottó Ottó természetesen örömöt, vidámságot, magabiztos­ságot sugároz, mint mindenki, akinek tele van a pénztárcája. Engem azonban zavar, hogy ide, a negyedik osztályos gyerekek szeme elé, mint példaképet, mint vezérlő, követendő eszményt állították ki. Jó, persze, tudom én, hogy az úgynevezett nagy Élet­ben a pénz beszél, a kutya ugat, a karaván halad. De talán előbb meg kellene tanítani a nebulókat arra, hogy szeresd felebarátodat (ne csak a pénzt), hogy tisztelt atyádat (akkor is, ha nincs pénze), s hogy a legdrágább kincseket a sors nem csengő aranyakért adja és a szépség, a boldogság nem vásárolható meg. Tudom, morális közhelyek ezek és önmagára valamit is adó gyülekezet elzavarná prédikátorát, ha állandóan ilyesmivel ostorozná őket a szószék­ről. De azt is tudom, hogy elvben mindenki egyet­ért ezekkel a moralizálásokkal, a gyakorlatban azonban úgy viselkedünk, mintha azok csak má­sokra vonatkoznának. Vagyis farizeusok vagyunk. Kitesszük Lottó Ottót a gyerekek elé, azután arról beszélünk, hogy legfőbb érték a tudás, mert azt senki nem veheti el tőlünk. Közben arra gondo­lunk, hogy otthagynánk katedrát, íróasztalt, gya- lupadot, ha bejönne az ötös azzal a 150 millió­val... A lakógyűlésen, természetesen, emelni kellett a közös költséget. Akkor úgy vettem észre, hogy Lottó Ottó még magabiztosabban vigyo­rog, bele az arcunkba. — dorgál — Csökken a mezőgazdasági termelés A KÖZVÉLEMÉNY AZ ABORTUSZRÓL: A nők emberi joga A magyar közvélemény el­utasítja a terhességmegszakítás engedélyezésének szigorítását — állapították meg a Népesség­tudományi Kutatóintézet mun­katársai a hazai abortuszhely­zetet, a lakosság erre vonatko­zó véleményét vizsgálva. A megkérdezett lakosok több­sége aggódik ugyan a magyar népesség fogyatkozása miatt, de úgy véli: a nők emberi joga eldönteni, megtartják-e terhes­ségüket, vagy sem. Az állam eb­be nem szólhat bele, nem szab­hatja meg, hány gyermek szü­lessen a családban. Ezt a véle­ményt a vallásos emberek több­sége is támogatja. A lakosok megítélése szerint a terhességmegszakítás engedé­lyezésének szigorítása nem eredményezné a születések szá­mának növekedését, fokozná viszont a társadalmi feszültsé­get, és a nők közül sokan illegá­lis módon szüntetnék meg a nem kívánt terhességet. Márpe­dig ezáltal veszélyeztetnék egészségüket, sőt, életüket, il­letve a későbbi, kívánt terhes­ség megtartását. Ezeket a véle­ményeket igazolják a külföldi tapasztalatok — hangsúlyozták a kutatók. Azokban az orszá­gokban ugyanis, ahol tiltották a terhességmegszakítást, növe­kedett a csecsemőhalandóság, a gyermekek és a nők egészségi állapota kedvezőtlenebbé vált. Sem a családnak, sem az or­szágnak nem lenne jó az, ha nem kívánt gyermekek szület­nének — vélekedett a hazánk­ban megkérdezett emberek 71,8 százaléka. Az abortusz teljes li­beralizálásával elsősorban a magasabb iskolai végzettségű­ek, az értelmiségiek, illetve a vezető munkakörökben dolgo­zók, a budapesti lakosok érte­nek egyet. Az abortusz teljes tilalmát viszont a nyolc osztály­nál alacsonyabb végzettségűek, a segéd- és betanított munká­sok, a három- és többgyerme­kesek támogatnák. A megkérdezettek túlnyomó többsége úgy foglalt állást, hogy ha indokolt — például, ha a terhesség kihordása veszé­lyezteti az anya életét, fennáll a veszélye annak, hogy a szüle­tendő gyermek nem lesz egész­séges — engedélyezzék az abor­tuszt. Nagyon fontos lenne — derült ki a vizsgálatból —, hogy tájékoztassák a fiatalokat: ho­gyan, milyen eszközökkel lehet megelőzni a terhességet, ami­kor nem kívánják azt, kik ho­gyan segíthetik a családterve­zést. Évek óta kismértékben csökken a mezőgazdasági termelés. Tavaly a bruttó termelési érték 6,4 Százalékkal maradt el az 1989-estől. A növényter­melés teljesítménye 11,4 százalékkal volt kisebb, az állattenyésztésé pedig 1,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól — tűnik ki a Központi Sta­tisztikai Hivatal jelentéséből, amely a mezőgazdaság elmúlt évi teljesítményét elemzi. Gabonafélékből 18,5 százalékkal ke­vesebb termést takarítottak be a múlt évben, mint 1989-ben. Különösen je­lentős — mintegy 36 százalékos — volt a kukorica terméskiesése. Emellett szá­mottevő a gyümölcstermesztés 9,1 szá­zalékos visszaesése. Az állatállomány — a sertés kivételével — általánosság­ban minden fajtánál csökkent. Vissza­esett a vágóállatok tenyésztése és az állati termékek termelése is. Az értéke­sítési feszültségek itt jelentkeztek a leg­élesebben. Az élelmiszeripar bruttó termelése is csökkent, de kisebb mértékben. 0,9 százalékkal mérséklődött 1990-ben. Egyes ágazatokban például: a tej­iparban és a húsiparban —, mindenki számára jól érzékelhetően, felerősöd­tek a válságjelenségek. Mezőgazdasági termékekből 12,6 százalékkal kevesebbet vásároltak fel Magyar napot tartottak kedden az Újvi­déki Mezőgazdasági Vásáron, ahol 25 cég mintegy 500 négyzetméteren mutatja be áru­kínálatát. A magyar napot kóstolóval, árusí­tással is egybekötik, s a békéscsabai Majo­rettek és a fúvószenekar gondoskodott vi­dám hangulatról. A magyar napon megjelent a vajdasági gazdasági és politikai élet számos neves személyisége, akik előtt Zivoczky Pé­ter, a kereskedelmi tanácsos helyettese mél­tatta a kiállítás jelentőségét és a magyar— jugoszláv gazdasági kapcsolatok távlatait. Tavaly rekordarányú volt a forgalom a két ország között; ennek tekintélyes részét épp a mezőgazdasági termékek tették ki, s a vásá­ron ezért az eddigieknél jóval gazdagabb vá­lasztékot vonultattak fel a hazai vállalatok. Az újvidéki vásáron Magyarország 1978 1990-ben az előző évhez képest. Ezen- belül a növényi termékek felvásárlása 21,2 százalékkal, az élő állatoké és az állati termékeké pedig 7 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a piacgazdaság térhódítását jelzi: növekedett a terme­lők közvetlen értékesítése mind belföl­dön, mind a határokon túl. Az élelmi­szergazdaság külkereskedelmi árbevé­tele — a forgalom 3 százalékos csökke­nése ellenére — mintegy 200 millió dol­lárral haladta meg az 1989-es szintet, s így az ágazat bevétele több mint 2 milli­árd dollárt tett ki. A mezőgazdaságban 73 ezerrel keve­sebben dolgoztak tavaly, mint az azt megelőző évben. Az ágazatban foglal­koztatottak bruttó átlagkeresete 18,4 százalékkal növekedett. A gazdálkodás szervezeti kereteiben jelentős változások történtek a műit évben. Növekedett — a kisszövetkeze­tek számszerű gyarapodásából adódó­an ■— a szövetkezetek száma, ám érzé­kelhetően megindult a téeszek bomlási és átalakulási folyamata is. Ebben a szektorban is egyre inkább teret nyer a gazdasági társasági forma. A nagyüze­mi keretek közt gazdálkodók árbevételarányos nyeresége az 1989-es 4,4 százalékos szintről 2,4 százalékra esett vissza. (MTI) óta önálló pavilonban mutatja be termékeit, az idén lényegében duplájára növekedett a kiállítási terület. A Bábolnái Mezőgazdasági Kombinát új keltctógépcsaláddal jelentke­zett, a Labor műszergyár minősítő és ellen­őrző műszereket kínál eladásra. Az Oeil- motorgyár kisfogyasztású és környezetkímé­lő motorokat állít ki, ezek az olasz Acme motorgyár licence alapján készülnek. A kiál­lítók között van a Terimpex, amely ipari létesítményeket is telepít és tervez, azonkí­vül, hogy hagyományos húsipari exportská­lát vonultat fel. Vegyipari termékeket mutat be a Chemolimpex és a Richter Gedeon Rt., az Anivet Kft. pedig állattenyésztési termé­keket, műtéti felszereléseket gyárt. Az Árpád zöldségtermelő szövetkezet friss árukkal je­lentkezett, terményeinek nagy sikere van. RENAULT Kecskeméten, AZ ALFÖLD ÁRUHÁZBAN Gyári képviselet, márkaszerviz májusban vásárolnak Renault-19-et, ajándékba kapnak egy kitűnő többsebességes kerékpárt is! RENAULT Kecskemét Május 1. tér. Telefon: 76/22-644/63 (És még egy Renault-cim: Tiszakécske, Szabolcska u. 13. T.: 76/41-198) Magyar nap Újvidéken

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents