Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-15 / 112. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1991. május 15. ÉLES VITA AZ EGYHÁZI INGATLANOK SORSÁRÓL Elfogadták az új számviteli törvényt Az Alkotmánybíróság határozata az államosítási jogszabályokról (Folytatás az 1. oldalról) „Annak, hogy a vallásszabadság a gyakorlatban megvalósuljon, az állam és az egyház szétválasztása a biztosítéka” —jelentette ki felszólalásában Mészáros István, az SZDSZ vezérszónoka. A tárgyalandó törvényjavaslat a szabaddemokraták megítélése szerint ennek a kritériumnak több szempontból sem tud megfelelni, mert az egyházak nem jutnak a működőképességükhöz szükséges javak megfelelő mennyiségéhez, állandóan függőségben lesznek az állami költségvetéstől, s így magától a politikától is. A törvényjavaslat ezenkívül egy egész aknamezőt helyez a társadalom talpa alá: a szóban forgó ingatlanok nagyobbik részének jelenlegi tulajdonosai és használói, nevezetesen az önkormányzatok és a közintézmények diktátumként értékelik a javaslatot; számos társadalmi réteg elégedetlenségét váltja ki, hiszen jogosan tiltakoznak majd azok, akik azt tapasztalják, hogy működő közszolgáltatások (iskolák, kollégiumok, szociális otthonok) szűnnek meg; pénzügyi bomba robbanna, hiszen a költségvetési kihatásokról még csak felmérés sem készült; a tízéves visszaadási határidő pedig teljes bizonytalanságot okoz az ingatlanpiacon és a beruházások területén. Az SZDSZ ebben a formában nem fogadja el a törvényjavaslatot, mert több kárt okozna, mint hasznot. A Független Kisgazdapárt meggyőződése, hogy az egyházaknak vissza kell kapniuk évszázados tulajdonukat — jelentette ki Kováts László, a párt vezérszónoka. Méltatta az egyházak szerepét a hitéletben, az oktatásban, a nevelésben, az egészségügyben, szociális és kulturális téren. Reményét fejezte ki, hogy a kormány az ország gazdasági helyzetének rendbetétele után módot (Folytatás a: I. oldalról) „Sokat szenvedett népek értik meg a legjobban egymást. Izrael és Magyar- ország népei is ezek közé tartozna” — jelentette ki Antall József azokra a baráti szavakra válaszolva, amelyekkel Dov Silanszki, az izraeli törvényhozás elnöke köszöntötte öt kedd délután a Kneszet épületében. A magyar miniszterelnököt katonai tiszteletadással fogadták a parlarpent előtt. A Kneszet elnöke személyes emlékeit felidézve, szólt a zsidóság szenvedéseiről, hiszen — mint mondotta — ő maga is egy litvániai gettóból, majd németországi táborokból került Izrael földjére. „A zsidó nép soha nem fogja elfelejteni azokat, akik azokban az időkben vele voltak” — hangoztatta Dov Silanszki, méltatva Antall József édesapjának embermentő tevékenységét. A magyar kormányfő válaszában megállapította, hogy a félelem akkor is, később is megbénított sok embert, tisztességeseket is. „Ez is közös vonása a diktatúrának” — mondotta. „Itt azt tapasztaltam, hogy Izraelben a zsidókat ért gyalázatból és a szenvedésből erkölcsöt alkottak; úgy gondolom, hogy ugyanígy kell cselekedni a kommunizmus esetében is, bemutatva a Gulagot, a lágerek világát, a pusztítást”. Antall József reményét fejezte ki, hogy jövőben a két parlament között is szoros munkakapcsolat alakul ki. Ezután került sor a hivatalos üdvözlésre a Kneszet üléstermében, ahol a díszpáholyban helyet foglaló miniszterelnököt és kíséretét ugyancsak Dov Silanszki köszöntötte a képviselők nevében. A parlamentben tett látogatás előtt Hajim Herzog államfő ebédet adott Antall József tiszteletére. Késő délután Simon Peresz, az ellenzéki Munkapárt vezetője, szálláshelyén, a David király hotelben kereste Jugoszláviában minden politikai erő a szövetségi államelnökség élén szerdán esedékes váltásra összpontosít; nyilatkozott egyéves tevékenységéről Boriszav Jovics leköszönő elnök, s több nyilatkozatot is adott Stipe Mesic alelnök, aki szerdán veszi át a tisztséget Jovicstól. Boriszav Jovics szerint az elmúlt egy év alatt a törvényes és a szeparatista erők összecsapásának szemtanúi voltak. Ő már május 15-én, egy évvel ezelőtt figyelmeztetett a nacionalista törekvések veszélyeire, de akkor ezt a nyilatkozatát azok az erők támadták a leghevesebben, akik az ország szétzúzására törekszenek — így Jovics. Szerinte az elnökség eddig csak politikai eszközökkel élt, de mára kiderült, hogy a figyelmeztetések és felszólítások már nem elegendőek hangsúlyozta az elnök, aki szerint a május 9-én elfogadott elnökségi határozat átmenetet jelenthet a válság megoldásához. Változatlanul szemben állnak egymással azonban különböző erők, s ezek érdekei ellentétesek. A fő akadály — fejtegette Jovics — a szeparatista, soviniszta és nacionatalál arra, hogy biztosítsa az egyházak gazdasági autonómiáját. A kisgazdák tíz év helyett öt évre javasolják módosítani a visszaadás időtartamát. Az iskolai hitoktatás újbóli bevezetése körüli felzúdulásra utalva Kováts László kijelentette: hiába választották szét az államot és az egyházat, az államnak összes közjogi intézkedése során támaszkodnia kell a vallásra. Az MSZP vezérszónoka, Jánosi György — előrebocsátva. hogy a szocialista frakció elfogadhatatlannak tartja a törvénytervezetet — úgy ítélte: a kárpótlási törvény után a kormánykoalíció most a civil szféra egy újabb kiválasztott rétegének akar kedvezményeket juttatni, s ez várhatóan súlyos társadalmi feszültségeket kelt majd. Elhibázottnak minősítette a törvény- tervezetet Fodor Gábor, a fiatal demokraták vezérszónoka is. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy a törvényalkotók a kárpótlási törvényhez hasonlóan a reprivatizációból indultak ki, s az 1948-as tulajdoni állapotot vették alapul. A szocialista frakció álláspontjához hasonlóan, Fodor Gábor is azon a véleményen volt: az ingatlanrendezésnek ez a módja, a különböző működő intézmények feladása súlyos társadalmi feszültségeket gerjeszt. A Fidesz — mintegy alternatív koncepciót jelentő —javaslatait ismertetve Fodor Gábor elmondta: álláspontjuk szerint egyszeri, induló vagyoni juttatást kell biztosítani az egyházak számára, majd stabil összegű, de a költségvetéstől elkülönülő éves támogatást, melyet kiegészítene az oktatási, egészség- ügyi tevékenységhez folyósított normatív támogatás. A kereszténydemokrata frakció — miként erről vezérszónokuk, Tóth Sándor beszámolt egyetértéssel fogadta fel a magyar kormányfőt, akinek délutáni programjával egyidejűleg érkezett Jeruzsálembe ugyanabba a szállodába — James Baker, a közel-keleti körúton járó amerikai külügyminiszter. Antall József és Simon Peresz, a legnagyobb izraeli ellenzéki erő, a Munkapárt vezetőjének keddi találkozóján Peresz a közel-keleti válság megoldására a kormányétól eltérő lehetőségeket fejtett ki tájékoztatott László Balázs kormányszóvivő. A pártelnök szerint most rendkívüli történelmi alkalom kínálkozik a válság megoldására, s ezt ki kellene használni. A munkapárt támogatja a „területért békét” elvet, s támogatná egy jordán—palesztin konföderáció gondolatát is. „A mai világban nem a terület számít, hanem egy állam gazdasági ereje és fejlettsége” — tette hozzá. Abban azonban Peresz véleménye sem tért el az izraeli kormányétól, hogy nagy lehetőségek rejlenek Magyarország és Izrael gazdasági együttműködésének további kibontakoztatásában. Antall József szálláshelyén fogadta Jichak Modai pénzügyminisztert is, akivel a pénzügyi és bankkapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt Kupa Mihály pénzügyminiszter társaságában. Különös figyelmet fordítottak konkrét, jövőbeni gazdasági projektek közös megvalósításának lehetőségeire, s a harmadik piacon való együttműködésre. Megállapították, hogy a kapcsolatok bővítésének szerződéses keretei immár adottak, most már mielőbb tartalommal kell telíteni ezeket. Nagy figyelmet keltett magyar részről, hogy Izraelnek szabadkereskedelmi megállapodása van az Egyesült Államokkal, egyidejűleg az EGK társult tagja, s ez e két területen segíti kereskedelmét. Antall József este vendéglátói tiszteletére fogadást adott szálláshelyén. Izraeli programja ma zárul. lista politika. Értelmetlen lenne háborúzni és szétzúzni az országot — szögezte le a szerdán a távozó elnök, aki hivatali ideje alatt több ízben adott jóváhagyást a hadsereg bevetéséhez. Stipe Mesic szövetségi alelnök a Tanjugnak adott interjújában elmondta, hogy hivatalos elnöki ideje alatt feltételeket kell teremteni az együttélés módjainak rendezésére. A régi szövetségi formát mindenki bírálja, ezért újat kell kialakítani, s addig el kellene fogadnia Ante Markovics miniszterelnök programjának több elemét —- mondotta Mesic — aki szerint bár továbbra is lesznek feszültségek és politikai leszámolások, a fegyveres összetűzést reményei szerint azonban el lehet kerülni. Jobb szerény eredményekkel tárgyalni, mint hatékonyan háborúzni hangsúlyozta az elnökség horvát tagja, aki azonban minden jugoszláv nemzet érdekeit tükröztetni kívánja elnökségi ideje alatt. Mesic semmilyen konfliktustól sem tartott, s nyilatkozatában kijelentette: szerdán zökkenőmentesen megtörténik az elnöki váltás. az előterjesztést, és koncepcióját tekintve támogatja a törvényjavaslatot. A KDNP képviselője — hangsúlyozva, hogy nem lenne szerencsés hitvitákat folytatni a parlamentben — kifejtette: nem az ateistákkal szállnak szembe e törvénytervezet tárgyalása során, hanem azokkal, akik nem akarják a normális működéshez szükséges feltételeket megadni az egyházaknak. A parlamenti pártok és a függetlenek vezérszónokai után négy bizottság számolt be a képviselők állásfoglalásáról. Az alkotmányügyi bizottság szoros szavazati eredmény mellett alkalmatlannak ítélte a javaslatot az általános vitára. A gazdasági, továbbá a költség- vetési, valamint az emberi jogi bizottság tagjai ellenben úgy találták, hogy a törvényjavaslat alkalmas az általános vitára bocsátásra. A délutáni szünetben az Országgyűlés dr. Szabó Lajost (FKgP) jegyzőjévé választotta. Erre azért volt szükség, mert dr. Pásztor Gyula jegyző, pártja frakcióvezetője lett. A délutáni ülés második részében először tárgyalták a képviselők a törvényjavaslatot rendkívüli eljárással, sürgősséggel a számviteli törvényt. A javaslatot előterjesztő Szabó Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár a törvényjavaslatot a piacgazdaság jogi feltételrendszere kialakításának egyik alapvető törvényeként értékelte, amelynek célja a gazdasági átalakítás segítése, és a nemzetközi piacgazdaság logikájának megfelelő szabályozás. A törvény alapján megbizható tájékoztatás nyújtható az érintettek jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről. A tervezet az éves beszámolóra helyezi a hangsúlyt, a belső számvitel saját hatáskörben alakítKÉRDÉSES EGY SZOVJET—AMERIKAI CSÚCS IDŐPONTJA Bush elnök sajtótájékoztatója Nem tudja megerősíteni azt a szovjet szóvivői bejelentést, hogy nyárra kitűzték volna a csúcstalálkozót —jelentette ki keddi sajtóértekezletén George Bush. Az amerikai elnök hangoztatta: nincs megállapodás a csúcstalálkozó időpontjáról. Közölte, hogy bizonyos feltételek esetén kész elmenni Moszkvába, és szeretné remélni, hogy erre sor is kerül — mondotta. A célzás feltehetően a nyitott fegyverzetkorlátozási kérdésekre: a hagyományos haderőcsökkentési egyezmény szovjet végrehajtására, illetve a hadászati támadórakétákat csökkentő START-szerződésre vonatkozik. Az előbbi kérdésről a héten tárgyal Washingtonban Mihail Moiszejev szovjet vezérkari főnök. Bush elmondotta, hogy Mihail Gorbacsov szovjet államfő szeretne részt venni a hét vezető nyugati ország júliusi, londoni csúcstalálkozóján. Bush véleménye szerint ez csak akkor célszerű, ha a részvétel pozitív fejleményt hoz (azaz a Szovjetunió támogatást kap a Hetektől — a tud.), ezért e kérdésről még tanácskozik a hét ország — közölte az amerikai elnök. Nem túl derűlátó a közel-keleti rendezést illetően, de a térségben általában mindig váltakozóan javultak, illetve romlottak a rendezés kilátásai — mondotta Bush. James Baker amerikai külügyminiszter a jelek szerint a hét végén lényegében eredmény nélkül tér majd vissza negyedik közvetítési kísérletéről. Bush megerősítette a keddi értesülést, hogy Washington fegyverzetkorlátozási tervet készít elő a Közel-Keletre, de részleteket nem közölt. Bush a várakozásnak megfelelően bejelentette: Robert Gatest jelöli a CIA, a Központi Hírszerző Hivatal élére a múlt héten lemondott William Webster helyett. Gates az amerikai titkosszolgálat veteránja, az elmúlt két és fél évben pedig a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója volt. Szovjetszakértő, aki általában igen borúlátóan ítéli meg a szovjet reformok távlatait. Gatest már 1987-ben jelölték a CIA élére, de a szenátus ellenállása miatt az elnök a jelölést visszavonta. A törvényhozók azzal érveltek, hogy Gatesnek is szerepe volt a törvénysértő Irangate-akciókban. Bush elnök most hangoztatta, hogy ilyen gyanúk alaptalanok, s az előzetes tanácskozások alapján biztos a szenátus támogatásában. Az amerikai elnök betegsége miatt — rendhagyó módon — háromnapos hétvégét tartott, s kedden lépett először a nyilvánosság elé. Bush a következő időszakban orvosai tanácsára korlátozza utazásait. ható ki. Az értékelés alapja a beszerzési és előállítási költség, az adatokról tájékozódni a Cégbíróságnál letétbe helyezett jegyzőkönyvből, illetve a hivatalos formában közzétett beszámolókból lehet. Azokkal szemben, akik valótlan adatokat szolgáltatnak, szankciókat alkalmaznak. Ezeket a Büntető törvénykönyv és a szabálysértésekről szóló törvény módosításával határozzák pontosan meg. Az államtitkár elmondta, hogy a törvény életbe lépésével új nemzetgazdasági tájékoztatási rendszer kidolgozására lesz szükség. Eddig ugyanis a számviteli adatok, a mérlegbeszámolók képezték ennek az információs rendszernek az alapvető adatbázisát, az éves beszámoló adatai azonban túl későn állnak majd rendelkezésre. Szarvas Béla (MDF), a költségvetési bizottság előadója beszámolt arról, hogy a bizottság a benyújtott 78 módosító indítvány közül 29-et támogatott, 13 esetben a képviselők egyharmada értett az indítvánnyal egyet, így azokról is szavaznia kellett a T. Háznak. A törvényjavaslat nagy érdemeként említette, hogy olyan komplex számvitelrendszer kiépítését célozza, amely fel kíván zárkózni az Európai Gazdasági Közösség számviteli rendszeréhez, felépítésében, követelményrendszerében követi az EGK irányelveit, és középpontjába nem a statisztikai adatszolgáltatás igényét, hanem a vállalkozást állítja. A bizottság nevében ezért a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta. A frakciónkénti felszólalók után a plénum mintegy egy órányi szavazással döntött a módosító indítványokról, majd a képviselők egyhangúlag, 218 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadták az új számviteli rendszert megalapozó törvényt. A Financial Times szerint Magyarország a befektetők fő piaca Magyarországon szép csendben jelentőssé vált a külföldi befektetés mérete: tavaly a kelet-európai térség új nyugati beruházásainak fele Magyarországra jutott — idézte Kádár Bélát, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét kedden a Financial Times, a brit üzleti körök lapja. Az újság budapesti tudósítója hozzátette: ez persze nemcsak Magyarország sikerét példázza, hanem azt is, milyen kevés jutott a térség többi országába. A lap szerint most lassan ismét erősödni kezd a nyugati befektetés Kelet- Európában, a kommunizmus utáni eufória hamisnak bizonyult első nekibuzdulása után. Budapest már nem hasonlít annyira „aranylázban” égő városra, a Fórum Hotelt már nem foglalják le hónapokra előre nyugati üzletemberek, de azért a külföldi befektetéseknek továbbra is fő célpontja Magyarország, a térségbeli gazdasági kísérletek hagyományos laboratóriuma — írta a Financial Times. Tavaly 750 millió és egymilliárd dollár közötti külföldi tőke gyökerezett meg Magyarországon, bár ez csak töredéke annak, ami tavaly a külföldi befektetésekért Kelet-Európával versengő dél-európai vagy délkelet-ázsiai országokba került — vélekedett a brit üzleti lap. A vállalati kimutatások szerint az év végén 93,2 milliárd forintnak (1,53 milliárd dollárnak) megfelelő külföldi tőke működött a magyar cégekben, az 1989. végi 29,3 milliárd forint helyett. A kormány becslése szerint az idén további egymilliárd dollárra lehet számítani — írta a Financial Times, amely szerint a külföldi tőke eddig a lapkiadásban és a cukorgyártásba hatolt be mélyen Magyarországon. A vegyes vállalatok száma az 1989. végi 900-ról márciusig 7500-ra nőtt és még 1200 más cégben is volt külföldi részesedés. A lap szerint a külföldi befektetőket vonzza a kormányszintű lelkesítés, a nyugati jogászok dicsérik a külföldi befektetési törvény és a társasági törvény nyugati színvonalát. Hivatalos személyek szerint a magyar a világ legliberáli- sabb befektetési rendszere, hiszen a szolgáltatásba is be lehet ruházni és többségi részesedést lehet szegezni különleges engedélyek nélkül. Ám az elvek mögött a gyakorlat még nehézkes: továbbra is zavaros a tulajdoni rendszer, nem könnyű megszerezni az állami vagyonügynökség jóváhagyását, fölös számú partnerrel kell végtelenbe nyúlóan tárgyalni, lassú a bejegyzési eljárás — írta a Financial Times és hozzátette: bár a helyzet napról napra javul, e nehézségek láttán igazán megkapó, milyen szépen növekszik a külföldi befektetés Magyarországon. Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint alkotmányellenesek az államosításokról rendelkező egyes jogszabályok, ezért megsemmisíti azokat. A döntésről az Alkotmánybíróság kedden az alábbi határozat közzétételét kérte a Magyar Távirati Irodától: „Az Alkotmánybíróság hétfői zárt ülésén meghozta határozatát az egyes államosítási jogszabályok tárgyában. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy: — az egyes házingatlanok állami tu- lajdonbavételéről szóló 1952. évi 4. törvényerejű rendelet, — a közforgalmú gyógyszertárak állami tulajdonbavételéről szóló 1950. évi XXV. törvény, — az egyes, iparvállalatok állami tulajdonbavételéről szóló 1948. évi 25. törvénycikk, — az egyes ipari és közlekedési vállalatok állami tulajdonbavételéről szóló 1949. évi 20. törvényerejű rendelet, valamint a felsorolt jogszabályokhoz kapcsolódó végrehajtási rendelkezések A gazdaságban zajló tulajdonváltási folyamattal összhangban lassan átalakul a bankszektor tulajdonosi összetétele is, és a folyamat várhatóan felgyorsul a jövőben. Az állam közvetlen részesedése a bankok alaptőkéjéből tavaly mintegy 33 százalékos volt. Ez az arány az előző évhez viszonyítva már csökkent —• derül ki a Magyar Bankszövetség közelmúltban közzétett összegzéséből. A nagybankoknál az állam átlagos tulajdonosi részesedése 42 százalék. Az azóta alakult középbankok csoportjában az állam tulajdoni hányada már csak 9 százalék, sőt 19 középbankban és szakosított pénzintézetben már egyáltalán nincs az államnak részvénye. Ez a tendencia, vagyis az állami részvénytőke arányának csökkenése a következő években várhatóan folytatódik, valószínűleg tovább gyorsul, mivel az új pénzintézeti törvénytervezet előreláthatólag korlátozza a bankokban az egy tulajdonosra eső részesedést. Ez a korlát — türelmi idővel — vonatkozik majd az államra is. A következő években a nagy bankoknál egyrészt új részvények kibocsátáKábítószer-kereskedőket vett őrizetbe a rendőrség Pécsett. A három helybéli fiatalembert május 9- én, csütörtökön állították elő, miután a pécsi Ámor bárban egy igazoltatást követően 730 gramm hasist találtak náluk. Az esetről csak kedden tájékoztatták a sajtó képviselőit, mert addig a nyomozás érdekében hírzárlatot rendeltek el. A pécsi sajtótájékoztatón Czu- kor János rendőr őrnagy, a nemzetközi szervezet és kábítószeres bűnözés elleni szolgálat déldunántúli regionális kirendeltségének vezetője elmondta, hogy a hasiskereskedőkre az Interpoltól kapott információ alapján bukkantak rá. A két foglalkozásnélküli alkotmányellenesek, ezért azokat határozatának a Magyar Közlönyben való közzététele napjától — megsemmisíti. Mivel a határozat az államosítási jogszabályokat a jövőre nézve semmisítette meg, a döntés nem érinti a megsemmisített jogszabályokon alapuló állami tulajdonbavételeket. Ugyanakkor nem érinti az államnak az államosítási jogszabályokban kilátásba helyezett kártalanítási kötelezettségét sem. A kártalanításra vonatkozó jogszabályok megalkotásának elmaradása miatt mulasztás megállapítását kérő indítványok tárgyában az Alkotmánybíróság eljárását 1992. április 30-áig felfüggesztette, tekintettel arra, hogy a kárpótlási törvényhozás megkezdődött. Az Alkotmánybíróság azokat az indítványokat, amelyek egyes konkrét ügyekben lefolytatott államosítási eljárások törvényességének felülvizsgálatára irányulnak, mint hatáskörébe nem tartozókat, visszautasította.” sával, másrészt a jelenlegi állami részvények limit feletti részének eladásával mehet végbe bizonyos privatizációs folyamat. A vállalatok és szövetkezetek tulajdoni hányada a bankokban jelenleg 35 százalék. A pénzintézetek 15 százalékos arányban tulajdonosai más pénzintézetek részvényeinek, a bankszektor teljes alaptőkéjéből a külföldi tőke aránya 11 százalékot ér el. Néhány százalékban részesednek csupán a bankok részvénytőkéjéből az intézmények, illetve magánszemélyek. A bankreform után 1987 elején öt kereskedelmi bank alakult. A tavalyi év végén pedig már több mint 30 pénzintézet működött hazánkban, ezeknek 108 igazgatósága és 864 fiókja volt. (Az aránytalanságokat azonban jól érzékelteti, hogy az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. hálózatához 645 fiók tartozik, épti«&vjs hozzájárul ahhoz, hogy az OTP a legnagyobb lakossági bankiteAstfl- valyi év végén 13 kereskedelmi bank kizárólagosan magyar tulajdonban volt, 8 vegyes, illetve külföldi tulajdonú bank, továbbá 9 szakosított pénzintézet működött hazánkban. szakmunkás és harmadik társuk, egy egyetemista összesen egy kiló, kenderből előállított hasisgyantát — latin nevén canabist — próbált értékesíteni. Mindhárman beismerő vallomást tettek. A magyar törvények a kábítószer készítését, megszerzését, tartását, forgalomba hozását, behozatalát, kivitelét, vagy az országon történő átvitelét egytől öt évig, minősített esetekben pedig kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják. A pécsi kábítószerkereskedők ügyének vizsgálatát a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság folytatja. (MTI) Kölcsönös bizalom JOBB TÁRGYALNI MINT HÁBORÚZNI Váltás a jugoszláv államelnökség élén A bankrendszer tulajdonosi struktúrájának változása Levél a román elnökhöz, korlátozott nyilvánossággal „A magyar miniszterelnök a román elnökhöz írott levelében szorgalmazta a kétoldalú kapcsolatok kulcskérdéseinek megoldását. Arról a reményéről írt, hogy az érdemi előrelépés lehetővé fogja tenni a hivatalos politikai szintű kontaktusokat is” — ismertette a levél egy részét kedden az MTI kérésére Herman János, magyar külügyi szóvivő. A Távirati Iroda aznap délelőtt jelentette, hogy a román külügyi államtitkár, a román rádiónak adott interjújában, Iliescu elnök magyarországi meghívásáról beszélt. A vizitet a magyar kormányfő abban a levélben kezdeményezte — mondta a diplomata —, amelyet Somogyi Ferenc magyar külügyi államtitkár adott át szombaton a román államfőnek. Herman János emlékeztetett arra, hogy tavaly novemberben Göncz Árpád köztársasági elnök, a mostani miniszterelnöki levélben foglaltakhoz hasonló tartalmú szóbeli üzenetet intézett Ion Iliescu elnökhöz. Ez az üzenet melyet Szokai Imre helyettes külügyi államtitkár ismertetett a román elnökkel — is konkrét javaslatokat tartalmazott. A külügyi vezetés bízik abban, hogy már a közeli jövőben válasz érkezik a miniszterelnöki levélben foglalt magyar javaslatokra. A szóvivő kitért az MTI-nek e javaslatok részleteit firtató kérdése elől, mondván: „A két fél nem állapodott meg a levél nyilvánosságra hozásában, ezért a magyar fél szerint, további részletek ismertetése nehezítené az előrelépést.” (MTI) Hasiskereskedőket tartóztattak le Pécsett BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP Kiadja: a Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. Felelős kiadó: Preiszinger András, Martin Feldenkirchen Főszerkesztő: dr. Lovas Dániel Készíti a Petőfi Nyomda Rt., Kecskemét, Külső-Szegedi út 6. 6001 Felelős vezető: Sebesvári László vezérigazgató. Telefon: 28-777 1991. V. 15-én, megrendelés sorszáma: 130005 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatal címe: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A 6001 Telefon: 27-611. Telexszám: 26-216 bmlv h. Telefax: 29-898 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy nőnapra: 199. Ft. negyedévre: 597,— Ft, félévre: 1194,— Ft, egy évre: 2388,— Ft. ISSN 0133 —235x
