Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-06 / 80. szám

1991. április 6. • PETŐFI NEPE • 5 VILÁGBANKI HITEL — RIS­ES KÖZÉPVÁLLALKOZÓKNAK IS Kölcsön a gazdáknak — kedvező feltételekkel A magyar mezőgazdaság fejlesz­tésére és szerkezetének korszerűsí­tésére a Világbank részvételével in­dított programok az átlagosnál jobb pénzügyi feltételeket kínálnak. Az elmúlt év utolsó negyedében már az ötödik világbanki program megvalósítása kezdődött meg , a gabonaprogram, a növénytermesz­tési, az integrált állattenyésztési és az agráripari fejlesztési programok után most az integrált mezőgazda­sági exportprogram következett. E célra a nemzetközi pénzügyi szer­vezet 100 millió dollárt bocsátott a hitelek kihelyezésével megbízott magyar pénzintézetek rendelkezé­sére, a Magyar Nemzeti Bank köz­beiktatásával. Az összeg legna­gyobb részét az ilyen rendeltetésű hitelfolyósítással foglalkozó hét pénzintézet közül a Kereskedelmi Bank Rt. helyezi ki. Kik és milyen célra, milyen feltételekkel igényel­hetnek e tőkéből kölcsönt, s bő ne­gyedév elteltével milyenek a banki tapasztalatok a hitelfelvételről? Er­ről érdeklődtünk Zsuffa Ervinné fő­osztályvezetőnél és Bank Róbert fő­előadónál. — Mi az integrált mezőgazdasági exportprogram célja? — Áz alapvető célok: versenyké­pes, minőségi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek előállítá­sának segítése, közvetett vagy köz­vetlen exportszándékkal, a mező- gazdasági termelés hatékonyságá­nak növelése, többek között a ma­gántermelés ösztönzésével és a me­zőgazdasági menedzserek üzleti, vezetési gyakorlatának továbbfej­lesztésével — összegzi a főosztály- vezető. Mint a jelentkezők a rendel­kezésre bocsátott tájékoztatóból megtudhatják, a program kereté­ben a következő tevékenységek fej­leszthetők: mezőgazdasági termelés és feldolgozás, a tárolást, anyag­mozgatást és árukezelést is beleért­ve; az agrárgazdasághoz kapcsoló­dó termelő, szolgáltató és kereske­delmi tevékenység; az erdészet és az elsődleges fafeldolgozás; mezőgaz­dasági vállalkozások nem mezőgaz­dasági jellegű tevékenységé; falusi turizmus; mezőgazdasági szolgálta­tásként végzett marketing- és keres­kedelemfejlesztési tevékenység. Kik pályázhatnak hitelkére­lemmel? — Széles a lehetséges pályázók köre. Mezőgazdasági nagyüzemek, a feldolgozó üzemek közül azok, akiknek éves árbevétele nem éri el — átszámítva a 2 millió dollárt, erdészeti, elsődleges fafeldolgozást végző szervezetek és vállalkozások, kistermelők, egyéni és társas vállal­kozók, ha mezőgazdasági tevé­kenységet, vagy azzal kapcsolatos szolgáltatást, marketingmunkát vé­geznek. — Mire kérhetnek pénzt? — A hitelcéloknak megfelelő gé­pek, berendezések, építőanyagok, tenyész- és hízóállatok, növényi szaporítóanyagok vásárlásához, valamint a Világbank által elfoga­dott konzulensekkel végeztetett szolgáltatások finanszírozására. Ez utóbbira hallhatnánk pél­dát? — Szervezési, műszaki és egyéb tanácsadás, piackutatási tevékeny­ség. a vezetői információs rendszer korszerűsítése és hasonló szolgálta­tások. — A hiteligénylöknek három fő szempont alapján bírálják el a kérel­mét. Megvalósítható-e a fejlesztés műszaki szempontból és egyben megfelel-e a jogszabályokban előirt biztonsági, környezetvédelmi, egész­ségügyi követelményeknek; a kérel­mező kellőképpen hitelképes-e, s van-e hitelfedezeti biztosítéka; a működtetéshez szükséges szakértel­met és gyakorlatot tudja-e igazolni? — Ha a kérelmező megfelel a banki szempontoknak, akkor a fejlesztés megtérülési ideje és a hite­lek visszafizetésére való képessége alapján — legfeljebb 10 évnyi fu­tamidőre, maximum 3 éves türelmi idővel változó mértékű, jelenleg évi 23,5 százalékos kamatra kaphatja meg az igényelt összeget. Az is felté­tel, hogy a pályázónak a fejlesztés teljes költségének legalább 20 szá­zalékát kitevő saját erővel is rendel­keznie kell. — A kis- és középvállalkozók kö­zül eddig hányán, mennyit és milyen fő célokra vettek igénybe a keretből? —fordultunk Bank Róherthez. — Február közepéig összesen 558 millió forintnyi világbanki hi­telt helyeztünk ki az integrált mező- gazdasági exportprogram kereté­ben. Ezt miptegy 70 kérelemre fo­lyósítottuk, de csaknem ugyan­ennyi ügy most van elbírálás alatt. Értékben a nagyüzemek igényeltek nagyobb összeget, de számszerűleg a kérelmezők fele kistermelő, kis­vállalkozó volt. Érdekes és a mező- gazdaság pillanatnyi helyzetéből megítélve kissé ellentmondásos, hogy az egyéni gazdálkodók által igényelt hitelösszeg egyharmada a sertéstenyésztés, csaknem egyne­gyede pedig a szarvasmarha-tehe­nészet ágazat fejlesztéséhez volt szükséges. Ám ha belegondolunk, ez a jó, hiszen a sertéssel és a tejter­meléssel éppen az a baj, hogy nem eléggé korszerűen, magas költsé­gekkel folyik a munka, s emiatt vált sok helyen versenyképtelenné. Nem a megszüntetés, hanem a gazdasá­gossá tétel a járható út! Azt, hogy az erre irányuló szán­dék és a megvalósítás tervezett módja szakmailag kellőképpen megalapozott-e, a bankhoz benyúj­tandó hitelkérelmi pályázattal kell alátámasztani. Ennek elkészítésé­hez a vállalkozók több oldalról is számíthatnak segítségre. — Bankszerveink részletes felvi­lágosítást és tanácsot adnak min­den hozzájuk forduló hiteligénylő­nek — állítja Zsuffa Ervinné. Nagyobb vidéki fiókjainknál is sa­ját szakéHőket alkalmazunk, akik méltányök1 dijázás 'tllénéb'en nieg- vizsgálják az elképzelések megvaló­síthatóságát és azt, hogy a kérelem megfelel-e mindenben a banki felté­teleknek. Vannak esetek, amikor viszont bankunk igényel további szakértői vizsgálatot, ami már a mi költségünkre végeztetünk el. Ilyen téren kiváló az együttműködésünk több intézménnyel, szervezettel, például a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemmel, az FM Műszaki Intézetével, s számos nagy külke­reskedelmi céggel. — Milyen okok miatt utasítják el a legtöbb kérelmet?- Mivel a szakmai hiányossá­gok orvosolhatók, a legtöbb gon­dot az okozza, ha nincs kellő bizto­síték a hitel visszafizetésére. Igyek­szünk megértőek lenni, de a rugal­masságnak is van határa. A legjobb garancia az, ha az igénylőnek jól értékesíthető árukészlete van, amit közraktárban tud elhelyezni és köz- raktárjeggyel dokumentálni. Tőzs­dei cikkekre, például gabonára, húsra gondolok. Jó biztosíték a fej­lesztés révén létrejövő új eszköz is, — ha forgalomképes. Ez azonban egyedi elbírálást igényel, hiszen pél­dául egy kamion értékét is döntően meghatározza, hogy van-e külföldi útvonalengedélye, vagy ilyennel nem rendelkezik. Végül még két idetartozó, hasz­nos információ. A mezőgazdasági beruházások tényleges bekerülési értékének 20, valamint az igénybe vett hitelösszeg kamatainak 50 szá­zaléka az adóbevalláskor a vállal­kozási nyereségadóból a fejlesztés megkezdésétől számított 5 évig visszatartható. Schöffer Jenő Robotok térhódítása Az ipari robotok fejlesztése egyre inkább az emberszemléletü fejlődésre irányul, vagyis olyan rendszerek létesítésére, amelyek a legkevesebb testi megerőltetést és beavatkozást teszik szükségessé. Segítségükkel lehetővé válik akár az ember nélküli műszakok szervezé­se is, a balesetmentes kiszolgálás. Az ipari robotokkal megoldható az anyagmozgatás és a szerelés gépesítése, az emberi munkaerő átcsoportosítható kevésbé fárasztó és egyhangú műveletek végzésére, amelyek­ben az emberi értelem hatékonyabban érvényesül. Az ipari robotok robbanásveszélyes, mérgező, valamint forró és radioaktiv környezetben is elvégzik a szükséges műveleteket anélkül, hogy a távvezérlést ellátó kezelőt egészségi ártalom vagy balesetveszély érné. Az ipán robotok munkába állítását alapos felkészültséggel kell megtervezni, különben a hatékonyság es annak függvényében a gazdaságosság nem érvényesül. Az ipari robotok lejlesztese kiterjed a biztonságtechnika tökéletesítésére is, amit a védőrendszerek hivatot- ak ellátni. A veszélyes területeket mechanikus, villamos és elektronikus reteszelőkkel, enysorompokkal védik a behatolás ellen. (Ennek ellenére mégis előfordulhatnak balese- S'víf'fl?'1™1 programozás vagy karbantartás közben elkövetett emberi hibából). A vedekezes érdekében egyes robotok csökkentett sebességgel mozognak, ha a programhordozo kazetta nincs a helyén. ÁPRILISI MÁZUNK Min tafarm tervek yess(jn]^ palántázzunk! Tavaly szeptemberben nyolc napot töltött Hollandiában egy húszfős cso­porttal Csupor Lajos kerekegyházi gaz­dálkodó. Áz ottani farmeroknál tett látogatás csak elmélyítette elhatározá­sát, hogy előbb-utóbb egy minta­farmergazdaságot hoz létre. — Nem most kezdett gazdálkodni. Mivel foglalkozott eddig ? — Volt már csirke- és tojóállomá­nyom, most törzslibáink vannak, meg 50 sertés, hat szarvasmarha. Bérelünk 70 hold területet a környékbeli tsz- ektől, ezen van legelő, búza. zab és rozs. Ennyivel már el lehet indulni egy mintafarm tervezéséhez. Persze nem egyedül, segítséget kértem és kapok több intézménytől, így a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemtől, a KAHYB- tól, az Agrárgazdasági Kutató Intézet­től. Sőt, arról is tárgyalunk, hogy a leendő mintagazdaság referenciaüzem is lehet. — Ezek szerint a tervezésen már túl van ? — Amúgy átabotájjan. Egyelőre a pontos tervek még nincsenek meg, csak a durva elképzelések. Nem tőlünk függ, hogy elkészítsük a pontosításo­kat, hanem a törvényalkotástól. Jó len­ne ugyanis összehozni a földeket, lehe­tőleg nem túl messze a tanyától. Ha a kárpótlási törvény megszületik, erre van esélyünk. Bár, akármilyen törvény lesz, nekünk remélhetően nem válik hátrányunkra. Mi ugyanis valóban gazdálkodni, dolgozni akarunk, nem pedig nyerészkedni a földdel. Ha a tör­vények életbe lépnek, a földek dolgát rendezni lehet, úgy számolunk, körül­belül fél év múlva már az állatok is az ólakba telepíthetők.- Végül is hogyan épül majd fel a mintagazdaság ? — Mintegy 200 hold földdel bírnánk el, ez az a nagyság, amennyivel ezen a gyenge adottságú területen már érde­mes kezdeni. Fele szántó és fele legelő lenne. A szántón megtermelnénk ma­gunknak a szemest, hiszen saját gép­parkunk és kis keverőnk van, a legelő pedig a marháknak és a libáknak kell. Most kétezer törzslibánk van, lehetne emelni a számukat. Ehhez az ólak befo­gadóképessége pont elegendő. A keményebb dió a 120 kocára kigon­dolt sertéstelep lesz. Ezt holland rendsze­rűre szeretnénk, korszerűre, például a 9 „Jó lenne összehozni a földeket a tanya közelébe.” számítógépes etetőrendszer ki sem ma­radhat belőle. Aztán van még egy ál­munk, de az már a második lépcsője a ter­veknek: egy kis vágóhíd. Ezzel a teljes ver­tikum összeállna, kevésbé lennénk ki­szolgáltatva. Ugyanis van ajánlat arra, hogy a külföldi feldolgozósorért fizethet­nénk az onnan kikerülő áruval. Már a piaccal is számolnak ? Hogyne. Csak éppen az egésznek ez az egyik legkényesebb pontja. A mai ára­kon, a mai bankkamat mellett, a mai bi­zonytalan bel- és külpiaci helyzettel szá­molva ... De tudja, ha nem reményked­nék, hogy ez egy kicsit jobbra fordul, sem­minek neki nem fognék. Arra meg nem vagyok képes ... Meg azért vannak biz­tató kiindulási alapjaim, például az én termelésemre vonatkoztatott önköltség- számitásaim. Beszélgetésünk során sok olyan ösz- szefüggést mondott el, ami nem származ­hat csak gyakorlati tapasztalatból. Nem is. A hátam sokszor borsódzik attól, hányán fognak vagy fognának bele a mezőgazdasági munkákba. Pe­dig ehhez sem elég a szándék, megalapo­zott tudásra óriási nagy szükség van! Meggyőződésem, hogy a farmergazda­ságban sem fecsérlödik el az agrármérnö­ki diplomám, de az sem, amit élelmiszer- ipari technikumban tanultam. Áprilisban a konyhakertben még mindig a kultúrák indítása köti le a figyelmünket. A hónap elején vethetünk még hónapos retket, nyári retket, fejes salátát, zöldborsót, vöröshagymát és spenótot, valamint ültethetünk burgonyát és káposztaféléket. Ilyenkor kerüljön a földbe a hosz- szú tenyészidejű, téli tárolásra szánt sárgarépa is. A hónap köze­pén vetjük a zöldborsó késői, a bokorbab és a csemegekukorica legkorábbi szakaszát. Ne feledkez­zünk meg az igen egészséges céklá­ról sem és vethetünk póréhagymát is, amelyet majd mint friss zöldsé­get még a hó alól is szedhetünk. Április végén kell vetni a bokorba­bot és a csemegekukoricát máso­dik szakaszban, a futóbabot és kedvező időjárás esetén — az uborkát, tökféléket és a dinnyefé­léket. Ezek a melegigényes zöld­ségnövények esetleg károsodhat­nak ugyan a kései fagyoktól, de annak kockázatát érdemes vállal­ni, mivel a fagyosszentek elmara­dása esetén jóval korábban hoz­nak termést, mintha vetésükkel május közepéig várnánk. Még ko­rábbivá és biztonságosabbá tehet­jük a kabakosok termesztését, ha palántát nevelünk belőlük. Május­ban ültessük ki állandó helyükre. A házikert kis fóliasátrában ne­veljük a paradicsom-, a paprika- és a tojásgyümölcs-palántákat. A jó minőségű palánta titka a ritka ve­tés (400-500 db/négyzetméter), a kelés utáni hőmérsékletcsökkentés — amelyet intenzív szellőztetéssel érünk el — és a megnyúlás elkerü­lése érdekében végzett kevesebb öntözés. Ne ijedjünk meg, ha a pa­lánták napközben kissé meglan­kadnak, esetére, de reggelre bizto­san ismét visszanyerik feszes álla­potukat. A kiültetés előtt néhány nappal azonban bőségesen öntöz­zük be a palántákat. Ezután ugyanis új gyökerek fejlődnek és a palánták felszedésekor kevésbé sé­rülnek. A fóliasátorban a palántán kívül nevelhetünk saját célra primőröket is. Április elején már fűtés nélkül is ültethetünk paradicsomot, sőt dupla fólia alatt paprikát és ubor­kát is. Az ilyen vegyes sátrak ter­mészetesen csak kiskertben enged­hetők meg, mert a különböző zöld­ségfélék igényeit (öntözés, szellőz­tetés, növényvédelem) nagyon ne­héz összeegyeztetni. Aki áruter­mesztéssel foglalkozik, egy sátorba csak egyféle zöldségfajt ültessen. A szabadföldön apró fogások­kal egyenletesebbé és gyorsabbá tehetjük a kelést és a kiültetés utá­ni eredési. A magvak keléséhez, a fiatal palánták megeredéséhez el­sősorban vízre és megfejelő hőmér­sékletre van szükség. Éppen ezért már a talaj-előkészítést és az öntö­zést is úgy végezzük, hogy a lehető legjobban gazdálkodjunk a talaj vízkészletével és ne hűtsük le a ta­laj felső rétegét a túlságosan gya­kori öntözgetéssel. A Bács-Kiskun megyei homok­talajokon általános gyakorlat az, hogy közvetlenül a vetés vagy ülte­tés előtt fordítjuk (ássuk) fel a ta­lajt. A fellazított talaj nagyon gyorsan kiszáradhat. Éppen ezért gereblyézés előtt feltétlenül tömö- rítsük a talajt hengerezéssel vagy ritkás taposással. Vetés után ismét tömörítsük a talajfelszínt, hogy a csírázáshoz szükséges nedvesség alulról tudjon pótlódni. Száraz ta­lajon célszerű vetés előtt alaposan öntözni, 30-40 liter vízzel négyzet- méterenként, vetés után 5-10 liter négyzetméterenként a vízadag. A kelést és a kezdeti fejlődést je­lentősen gyorsíthatjuk, ha az ágyú­sokat lyuggatott fóliával takarjuk. A palánták kiültetésénél a vízzel és a hőmérséklettel úgy tudunk a leg­jobban gazdálkodni, ha nem a ha­gyományos ültetőfával (fúróval) ül­tetünk, hanem ültetőkanállal, és nem felülről öntözünk vagy erősen locsolunk, hanem az ültetőkanállal készített résbe a palánta belehelye- zése után öntünk néhány deciliter vizet. Igaz, hogy az ültetéshez így két személyre van szükség, de a víz közvetlenül a gyökerekhez jut és a talajfelszín porhanyós marad, ezért nem is szárad ki és kevésbé hűl le. Érdemes kipróbálni ezt az ültetési módot. Meg fognak lepődni a kü­lönbségen, különösen akkor, ha víz helyett tápoldatot (10 liter vízbe 1 deciliter Peretrix II. folyékony mű­trágya) használnak. Dr. H. N. Növényvédelem A mostani időjárás változékonysága, valamint a februári hideg következtében az idei kitavaszo­dás késett az előző évekhez képest. Ez a kertészeti munkákat is késleltette, még jelenleg is metszenek (főleg szőlőben), végzik a ritkításokat, talajforga­tásokat. Áprilisban tehát nagy gondot kell fordí­tani a növényvédelmi munkákra. A jól időzített kezelésekkel meggátolhatjuk a kárositók fellépé­sét, elterjedését. Ä későbbi permetezések számát így lecsökkenthetjük, kevesebb vegyszerrel szeny- nyezzük a környezetet. Az álló kultúrák közül legtöbb problémát az alma védelme okozza, ezen belül is a lisztharmat, illetve varasodás elleni védekezés. Zöld bimbós állapotban még használható varasodás ellen — a Rézoxiklorid 50 WP (0,3%), de később már perzselést okozhat mind a lombon, mind a gyü­mölcsön. Lisztharmat ellen hatásosak a kénké­szítmények, de eredményesebb a két gombabeteg­ség ellen a kombinált készítmények felhasználása (pl. Chinoin Fundazol 50 WP 0,1%-os, Sythane 12 EC 0,04%, Topaz MZ 62,5 WP 0,2%, Rubigan 12 EC 0,04%-os töménységben.) A kórokozó gombák elleni védekezéssel egy időben ha a fáinkon volt az előző évben közönséges levélpiro­sító almalevéltetü adjunk a permetléhez Bi 58 EC-t (0,1 %), Anthio 33 EC-t (10,2%), illetve kör­nyezetkímélő készítményt, a Pirimor 50 DP-t (0,1%). A sodrómolyok, takácsatkák ellen már ebben a korai időszakban szükséges védekezni, a piros gyümölcsfa-takácsatka lárvakelése is inten­zív. Felhasználható készítmények sodrómolyok ellen a Zolone 35 EC (0,2%), Ditrifon 50 WP (0,2%), Unitron 40 EC (0,2%), míga mozgó atkák ellen Neoron 500 EC (0,15%), a tojásalak ellen Apolló SC (0,05%). Piros bimbós állapotban nő a két gombabetegség fertőzése, ezért folytatni kell a védekezést az előzőekben felsorolt készítmények valamelyikével, kivéve a réztartalmú szereket. Eb­ben az időszakban várható az aknázómolyok raj­zásának kezdete is. A lepkék ellen a rajzáscsúcs idején a dimeotát hatóanyagú Bi 58 EC-vel (0.1 %) hatásos védekezni, amely a levéltetvek ellen is megfelelő védelmet nyújt. Virágzáskor veszélyt jelenthet továbbra is a két gomba, de csapadékos, hűvös időjáráskor a monília ellen is szükséges védekezni. Hosszan elnyúló virágzás esetén Or- thocid 50 WP (0,2%) + Thiovit S (0,3%) vagy Chinoin Fundazol 50 WP(0,1 %) vagy Rubigan 12 EC (0,04%) felhasználását javasoljuk. A virágzás ideje alatt a méhekre veszélyes nö­vényvédő szerrel tilos a fákat kezelni! A csonthéjas gyümölcsfáknál közös betegség­ként a monília és a klaszterosporiumos levéllyu- kacsosodás léphet fel. A monília különösen avi- rágzáskori hűvös, ködös, csapadékos időjárásban jelent nagy veszélyt. Ekkor Orthocid 50 WP-t (0,2%), Ronilan 50 WP-t (0,1%), Rovralt (0,1%), Dithane M 45-öt (0,2%) javasolt felhasználni. Őszibarackban a tafrinás levélfodrosodás elleni védelmet kell folytatni Orthocid 50 WP (0,2%), Buvicid K (0,2%), Efuzin 500 FW (0,1 %) felhasz­nálásával. A sziromhullást követően a kártevők elleni védelem sem maradhat el, különösen akkor nem, ha virágzás előtt nem történt védekezés elle­nük. Várható a barackmoly (hernyó), levéltetvek, sodrómolyok, levélbarkók, takácsatkák, poloska- szagú szilvadarazsak, aknázómolyok megjelené­se, károsítása. Nagyon jó hatású a Zolone 35 EC (0,2%) + Nissorun 10 WP (0,05%) kombináció a fenti kártevők ellen. Szőlőben a rügypattanás idején már védekezni szükséges a rovarkártevők ellen. Veszélyt jelent­hetnek a kendermagbogarak imágói, a szöilonca áttclclő hernyói, valamint a szőlőlevélatka és gu- bacsatka kifejlett egyedei. Jó védelmet nyújt a Zolone 35 EC (0,15—0,2%), vagy Ditrifon 50 WP (0,2%), + Mitac 20 EC (0.3%), vagy Neoron 500 EC (0,15%) vagy Nissorun 10 WP (0,05%) keve­réke. A készítmények felhasználása során az előirt óvó rendszabályok betartása kötelező! Gazdakönyvtár Alig egy évtized alatt a Kertészpraktikák sorozat méltán közismert, közkedvelt lett a kertészkedők között. Közérthe­tően ad közre szakmai ismereteket, sok-sok rajzzal érteti meg a laikussal a kertészkedés alapjait, újdonságait. A soro­zatnak most három új füzete került a könyvesboltokba, 69 forintos egységáron. Főző József a földicper-tcrmcsztés újdonságait adja közre Szamócatermesztés másképpen címmel. A kötet nem a nagy felületen termelők számára íródott, hanem a kiskerteseknek szól. Bemutatja a szaporítási módokat (zöld- vagy frigópa- lántáról), a termőhely kiválasztásának szempontjait, a táp­anyagellátás, talajfertőtlenítés főbb tudnivalóit, a forgalom­ban lévő főbb fajtákat. Praktikus tanácsok segítenek az ágyások kialakításában (sor- és tőtávolság megválasztásá­ban), a talajtakarásban, az ültetvények ápolásában, végül a szüret főbb tudnivalóit mondja el a szerző. I)r. Sipos Béla Zoltán Gyümölcsfák alakító metszése címmel írt összefoglalót a gyümölcstermő növények sajátosságainak, azok általános szabályainak és fogásainak megismertetésére. Szól a metszés szükségességéről és hatásáról, a gyümölcstermő növények metszésének különbözőségéről (fa, bokor, cserje stb.), majd sok képpel illusztráltan magyarázza el a gyümölcs- termő növények termőrészeit, külön-külön sorolva a héjasok (dió, gesztenye, mogyoró), a bogyósok (málna, ribiszke, kösz­méte, szamóca) jellemzőit. Alapfogalmakat magyaráz a met­széssel kapcsolatban, majd a gyümölcstermő növények koro­naformáit mutatja be. A kötetet a koronaalakítás főbb tudni­valói és az apró, hasznos tanácsok sora zárja. Dr. Tóth Elek és felesége így csináltunk házikertet eimmel megjelent könyvecskéjükben azoknak adnak tanácsot, akik most kezdenek a ház körüli kert kialakításához. Saját példá­jukon keresztül vezetnek be a kertépítés rejtelmeibe. Elmesé­lik, ők hogyan alakították évtizedeken át családi házuk kö­rül a telket. A kiskert talajművelésével kezdődik a kertépítés: sorra véve a legfőbb munkákat cs az ezekhez szükséges eszközöket (ásó- és kapatípusok). A legelemibb ismereteket mondják el a gyümölcsös telepítéséről, a metszésről, a beta­karításról, a károsítok elleni védekezésről, ezek szerszámai­ról, eszközeiről. A könyvet a szőlőtermesztésről és a kert dísznövényeiről szóló rövid ismertető zárja. G.-né k. m.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents