Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-27 / 98. szám

1991. április 27. • PETŐFI NÉPE • 7 SZIGORÚAN BIZALMAS (3.) — A KA TASZTRÓFA OKAI „Vesszőfutásnak nevezhetném” KALENDARIUM • „A megfagyottak rajvonalai.’' Hiába remélte Grassy, hogy Sztálingrád elfoglalása után kap­nak német légi támogatást a doni „szovjet beszögellés” megszünteté­sére. A közvélemény nyomására, meg a kiugrási tárgyalások érdekében Kállai miniszterelnök hazarendel­te az újvidéki „hideg napok” miatt Grassyt, így elmaradoztak a hír­adások. A Honvédelmi Minisztéri­umba helyezett vezérőrnagyot Ru- my Lajos ezredparancsnok tájé­koztatta, a 23. tábori postahivatal­ban 1943. február 6-án feladott hosszú levelében, a katasztrofális katonai helyzetről. Levél az ezredparancsnoktól Szakszerűen, hideg tárgyilagos­sággal nemcsak a csapatmozgások­ról számolt be, hanem a katonák hangulatáról is. Bizakodtak, noha alig volt tartalékuk, lóhiány korlá­tozta mozgásukat, nem építették ki a hátsó állásokat. A szomszédos magyar hadosztálynál kezdődött január 12-én a szovjet támadás. Váltakozó sikerű harcok után, 16- án kaptak parancsot néhány kilo­méteres visszavonulásra. (Közben az ellenség 100 méterre megközelí­tette az ezred harcálláspontját.) „Sajnos, a nehézfegyverek egy ré­szét fogatolás hiányában meg kel­lett semmisíteni.” Ostrogoscht 3 napig védték. „Sok véres veszteség volt, de sok volt a fagy veszteség is. A hideg 30 és 42 °C között ingado­zott. Megfagyott küzdővonalakat találtam. A németek zöme előbb vonult el, mint mi.” Szinte elképzelhetetlen szenve­dések közben próbálták elkerülni a körülzárást, majd a kitörést. „A térden felül érő hóban órákig tartó küszködés következett. Vesszőfu­tásnak nevezhetném. Az egész mozgás alatt a nádasban kétoldali tűzben voltunk. Olyan volt a kép, mint egy körvadászat, melyben a bekerített nyulakat lövik. A ná­dasban partizánok is föltűntek. [...] A harcokban felőrlődtünk. Ha nagy veszteségeink voltak is, de a 13. könnyű hadosztály, esküjé­hez híven, kimagaslóan teljesítette kötelességét. Hibák, mulasztások, bűnök Másnap Grassy utóda, Hollósi Kuthy László vezérőrnagy írt be­számolót Mészöly Elemér vezérka­ri ezredesnek, a vezérkar osztály- vezetőjének. Úgy érezte: a ször­• Vissza­vonulás ... nyűségekről, semmit sem elhall­gatva, tájékoztatni kell a magyar honvédelem irányítóit. A legvadabb képzeletű írók fan­táziáját fölülmúló borzalmakkal kezdődik a bizalmas jelentés. „Visszamaradtak a megfagyottak raj vonalai.” Tíz pontban foglalta össze a ka­tasztrófa okait. A legfontosabbak: 1. Merev védelem. Egy árokrend­szer mélység nélkül. Ezt a németek követelték. 2. A nagy kiterjedés. Nálam 4 zlj. 17,5 km-en. 3. Kevés tüzérség, kis hordtávolság. 4. Ló- és motorhiány. 5. Harckocsi­támogatás hiánya. 6. A nagy hi­deg. 7. Tartalékhiány a felső és középső vezetésnél. 8. A védőállás visszavételének késői elrendelése. 9. A legfelsőbb vezetés tartalékai­nak késői bevetése. 10. Épp levál­tás volt folyamatban. Olyan pa­rancsokat kapunk, hogy szégyel­lem. Nem sokat törődnek velünk. A németek a végén kibírhatatla- nok voltak. E sorokat csak Neked szántam. A Vörös Jancsinak azon­ban odaadhatod.” A tábornok emlékiratai A hadosztály történetével — mint olvasható e sorozat bevezető­jében említett — Bártfai Szabó László cikkében Szabó Péter had­történész foglalkozik újabban, saj­tó alá rendezte Hollósi Kuthy László emlékiratait. A Kecskeméti Közlöny azt ígér­te 1943. február elsejei számában, hogy rövidesen mindenki hírt kap hozzátartozója felől. Sok-sok ház­ban vert tanyát csakhamar a kese­rű gyász. 1945 szeptemberében Hitler sas­fészke közelében elfogták Grassyt. Kiadták Jugoszláviának. Nyilvá­nosan akasztották föl. A levelek címzettjei közül a jobb sorsra érde­mes dr. Kiss Endre börtönben, Lisz- ka Béla polgármester—tudtommal —külföldön fejezte be életét. Heltai Nándor ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT Ápity Zs. Milos pópa tragikus sorsa Hercegszántón egykori plébánosukról szentmisével, majd az azt követő gyászszertartással emlékeztek meg a helybéli és a bajai görög­keleti szerb hívek, valamint a családtagok. Az emlékbeszédet Sztepa- nov Rodován mohácsi esperes mondta. A fél évszázada történt esemé­nyeket emlékezetünkbe idézni már csak azért is szükséges, mert a történet jó néhány része sokáig homályban maradt, tanulságai vi­szont máig hatók. HALK SZAVÚ, JÓSZlVÜ EMBER VOLT Ápity Zs. Milos 1914-ben, Pomázon született. A Sremski Karlovci teológián végzett. Diakónussá szentelése után megnősült, felesége Tadity Zorica régi, bajai szerb család leszármazottja. 1938-ban szen­telték pappá, egy évvel később Hercegszántó és Baja szerb pravoszláv plébánosa lett. Csendes, halk szavú, jószívű, hivatásának élő ember volt. Ma is így emlékeznek rá egykori hivei, ismerősei. .. FELHŐS, SÖTÉT ÉJSZAKA 1941 tavaszán megromlott a viszony a tengelyhatalmak és Jugo­szlávia között. Csonka Magyarország déli részén is megkezdődött —elsősorban — a szerb értelmiség üldözése. Ápity Zs. Milosnak ápri­lis első hetében mindennap jelentkeznie kellett a hercegszántói község­házán, és este a templomkulcsot is le kellett adnia. Életének utolsó „szabad” napjait egy vasrácsos ablaké szobában kellett töltenie, az ajtó előtt fegyveres katona állt. A pópa családja Baján tartózkodott ezekben a vészterhes napokban. Egy nap Ápity Zs. Milos meglátogat­ta őket, és amikor visszafelé indult Hercegszántóra, a bátmonostori magyar hívek szóltak neki, ne menjen a plébániájára, mert a községi borbély — aki csendőrségi ügynök volt — feltüzelte ellene a szélsősé­ges, fanatikus embereket. A pópa nem hallgatott a figyelmeztetésre, így hazaérvén azonnal letartóztatták azzal a váddal, hogy a szerb templom tornyából lámpával jelzéseket adott le a Bácski Brégen lévő jugoszláv katonai egységeknek. (Emlékezzünk rá, a kulcsot minden este le kellett adnia a községházán!) A vádat megalapozva látták azáltal, hogy előző este egy tüzér főhadnagy Bácski Breg határából néhány ágyúlövést adatott le Hercegszántó irányába. De hozzájárul az is, hogy a felhős sötét éjszakában a hold hol elbújt, hol előjött, amit egyesek jeladásnak véltek . . . GYILKOSSÁG A CSATORNAPARTON A letartóztatott pópát iszonyatosan megverték, csontjait összetör­ték. Nagypénteken (1941. április 12.) hajnalban a közeli kanálishoz hajtották. Az összekötött kezű férfiút Nagy János szakaszvezető két revolverlövéssel a kanálisba lőtte. A szörnyű cselekedetben részt vett Kun Szabó Antal zászlós és Andrássi József szakaszvezető is. Az ár a csatornából a Dunába sodorta a holttestet. Mohácsnál fogták ki, és eltemették az ottani szerb temetőben. Természetesen, a Horthy-hadbíróság mindennemű nyomozási eljárás megindítása elől elzárkózott. 1945 után a népbíróság háborús bűnösként ítélte Nagy Jánost halálra, Kun Szabó Antalt 15 év és Andrássi Józsefet öt év börtönre. A TILTÁS ÉRVÉNYBEN MARADT Az 1950-es évektől erről a szörnyű eseményről beszélni is tilos volt, es a pópa emlékét sem ápolhatták hívei, Magyarország Tito-ellenes- “Se miatt. Sok hátrány érte a pópa fiát, aki azonban a legnehezebb időkben is bátran viselte apja családi és keresztnevét. A közhiedelem- ben meg sokakban úgy él, hogy a lámpával a szerb templom tornyá- bol jelt adó pópát a torony ajtajában várták, majd lőtték agyon, t félreértést végképp el lehet oszlatni a történtek felidézésével. A her­cegszántói és a bajai szerb pravoszláv hívek tudják, hogy Ápity Zs. milos nem volt árulója népe új hazájának. Emlékét kegyelettel őrzik. olvasható a hercegszántói temető halottasházában lévő emléktáblán, amelyen a második világháborúban elesettek, a depor- taiasban elhunytak: sokácok, szerbek, magyarok és zsidók nevét örökítettek meg. Dr. L. Gy. A SZILVESZTER IS, AZ ÚJÉV IS: VASÁRNAP Kell-e nekünk állandó naptár? Szökőévben keddet kedd követ februárban Egyáltalán nem biztos, hogy az emberiség legna­gyobb találmányai tökélete­sek. Az időmérésre szolgáló naptár sem az. Sok nyűggel jár például, hogy az ünnepna­pok minden évben más és más napra esnek. Ebből lett elege a kecskeméti Csitos László­nak, ezért találta ki az állan­dó naptárt. Eszerint minden évben az év minden napja a hétnek mindig ugyanarra a napjára esik. Arra kértem, magyarázza el ezt részlete­sebben. Íme: — Az érvényben levő naptár szerint egy év 365 napból, négy- évenként 366-ból áll. Az 52 teljes hetet (52 x 7 = 364) és plusz egy, illetve két napot jelent. A plusz egy nap miatt a követke­ző év minden napja egy napot, a plusz két nap miatt két napot eltolódik. Például 1986-ban a ja­nuár elseje szerdára esett, ’87- ben csütörtökre..., ’91-ben már azért keddre, mert közben volt egy szökőév, két nap eltolódás­sal. — Eddig világos. De hogyan lehet azt a plusz egy, illetve két napot kiiktatni a naptárból? — Meg kellene egyezni abban, hogy minden év január elseje va­sárnap legyen. Ebben az esetben az évi plusz egy, azaz a 365. nap miatt a december 31. is vasár­napra esne. Olyan évben lenne célszerű bevezetni az állandó naptárt, amikor a január elseje egyébként is vasárnapra esik. Ilyen volt 1989, és ilyen lesz 1995. — És ha szilveszter szerdára esik? — Ismétlem: ha az év első napja vasárnap, akkor az utolsó napja is az. — Négyévenként a szökőév 52 hétből és plusz két napból áll. Az emiatti csúszással mit kezd az ál­landó naptár? — Február 29. ezután is lenne. Azonban nem jelölném naptári nappal. Az állandó naptár sze­rint február 28. mindig keddre esne, 29. lehetne szintén kedd vagy akármi, de március 1. min­dig szerda. — Hol a helye a húsvétnak az állandó naptárban? — A húsvét első vasárnapja most is mindig a tavaszi napéj­egyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap. Ha a hold­tölte vasárnap, akkor a húsvét a következő vasárnapra esik. Az állandó naptár szerint a húsvét- vasámap lehet: március 26., áp­rilis 2., 9 vagy 23. — A többi ünnepek milyen napra esnének? — Mint említettem: január el­seje vasárnapra. Március 15. szerdára, május 1. hétfőre, au­gusztus 20. vasárnapra, a kará­csony hétfőre és keddre, a szil­veszter vasárnapra. — Milyen előnyökkel járna az állandó naptár? — Kezdem azzal, hogy miként a nyári és a téli időszámítást, ezt is legalább Európa minden or­szágában be kellene vezetni. Kö­vetkezésképpen a nemzetközi vá­sárok, konferenciák, sportese­mények akár egyszer és minden­korra egyeztethetők. A nem rendszeres események időpontját is könnyebb lenne meghatározni. Nagy segítség lenne, ha előre tudnánk mindig, hány munka­napból áll egy év. A társintézmé­nyek együttműködését, a szállí­tási határidőket, a vonatok, a buszok stb. menetrendjét egysze­rű lenne összehangolni — és csak egyszer kellene megcsinálni, mert mindig az maradna érvényben. Egyszer és mindenkorra meg le­hetne tervezni és össze lehetne hangolni a tanítási idő kezdetét, végét, a szünidőt, a továbbképzé­sek időpontját. A mitidig más és más napra eső ünnepek miatt nem kellene a tömegközlekedési menetrendeket, a boltok nyitva­tartási idejét újra és újra megvál­toztatni. Az ilyen változtatások kiadással járnak, sok-sok nyűg­gel és a tévedés ezernyi veszélyé­vel. No, és persze, elég lenne ke­vesebb naptárt készíteni, amivel rengeteg papírt megspórolhat­nánk .. . — Epen ezért a naptárkészítők lennének az elsők, akik megfúr­nák az ötletet. Egyébként felkí­nálta már hasznosításra? — Részletes ismertetést elő­ször a Magyar Tudományos Akadémiának küldtem. Az EL­TE fizikai tanszékén vélemé­nyeztették, levelükben mellékel­ték a — kifejezésükkel élve — szakértői véleményt. Ami azzal fejeződött be, hogy a „szakértő” mentegetőzött: tulajdonképpen ő nem naptárszakértő. A talál­mányi hivatalban megállapítot­ták, hogy a bejelentés nem felel meg a műszaki követelmények­nek, tehát nem találmány. Más helyekről nem válaszoltak, illet­ve nem kaptam hasznosítható véleményt. — Belenyugodott? — Már-már elfelejtettem az egészet, amikor egy tévéműsor­ban a naptárakról volt szó. Úgy emlékszem, svájci volt a hölgy, akinek az állandó naptár tervét ismertették. Eszerint az év min­den napja a hétnek ugyanarra a napjára esik. Kissé bosszantott volna, ha bevezetik a svájci talál­mányt. — Úgy tűnik, az embereknek megfelel a nyűglődéssel járó régi naptár. Lehet, hogy a maga ötlete szerinti időbeosztást unalmasnak találnánk. — Mások is mondták, de min­denkinek azt válaszoltam: én másban keresem az izgalmat. Almási Márta Április 27.—május 3. JELES NAPOK Május: A hónap nevének eredete vitatott. A latin Maius hónapot Ovidius szerint a meglett korúak tiszteletére nevezték el. Valószí­nűbb, hogy Maia istennő, vagy férfi párja, Maius volt a névadó. A gö­rögöknél Maia a Pleiászok egyik csillaga, Zeusz szeretője, Hermész anyja. Árkádiában élt földi életé­ben, ott szeretett bele a legfőbb is­ten. A Külléné hegy barlangjában szülte meg fiát, Hermészt, akiből az istenek követe, a kereskedők, ván­dorok, szónokok, versenyzők, or­vosok, a csalók és tolvajok istene lett. Maia halála után változott csil­laggá. A Maia szó anyácskát, daj­kát jelent; aki a növekedés, a szapo­rulat felett bábáskodó istennő. Má­jus hónap volt az ókorban Európa- szerte az engesztelő és tisztító szer­tartások ideje. Május régi magyar neve Pünkösd hava, a hónap legje­lesebb egyházi ünnepe után. Nevez­ték Ikrek havának is (csillagászati hónap, május 21—június 21-éig tart). Május 1. Régóta egyházi ünnep. A római katolikus egyház a mun­kás Szent Józsefet ünnepeli ezen a napon, a britek Walpurgis angol­szász királylányra, apátnőre emlé­keznek. 1889-ben a II. Internacio- nálé a nemzetközi munkásmozga­lom ünnepévé, a munka ünnepévé kiáltotta ki. * Népszokásaink jeles nappá tették e napot. Pogány ere­detű szokás nálunk a zöld lombok­ba öltözöttek felvonulása, a házak, istállók zöld ágakkal díszítése, a májusfa állítása, a pünkösdi király, királynő választása (mindnek euró­pai gyökerei is vannak). A keresz­ténységnél május 1. a pünkösdi ün­nepkör része. Majálisokon, utcabá- lakon köszöntik a tavaszt. Falva- inkban a XV. sz. óta élő szép szokás a májusfa állítása, mely a természet újjászületésének, az ifjúságnak a szimbóluma. Sudár, törzsén gallya­itól megtisztított, hegyén lombos fát választottak a legények, éjszaka vágták ki, hajnalra állították fel a lányos ház elé, együttesen, vagy mindenki a maga szeretője otthona elé. A májusfákat szalagokkal, zsebkendővel, virággal, teli üveg­gel, hímes tojással stb. díszítették fel, mielőtt a földbe ásták volna. Erdélyben a legény monogramját vagy nevét is rávéste a fára. A má­jusfa elárulta, ki kinek udvarol, ki­nek állították a legszebb fát, kinek a fáját csúfította el haragosa. A májusfaállítás titokban, hajnal­ban történt; a fabontás már nyilvá­nosjátékokkal, versenyekkel tarkí­tott ünnep, ahol kimuzsikálták, ki­táncolták a fát az alakoskodók, válságpénzt gyűjtve. NÉVNAPTÁR IV. 27. (szombat): ZITA: A Fe- licitás női név német rövidüléséből, de lehetséges az is, hogy a latin Cita név átvétele a németben. A latin szó jelentése: sebes, gyors. * MARI­ANN: A több nyelvben meglevő Marianne név francia ejtéséből. * PETÚNIA: A sok színben pompá­zó dél-amerikai eredetű virágfaj névátvétele. * PINTYŐKE: Újabb keletű névadás a vörösesbar­na hátú, fehérrel díszített, fekete szárnyú énekesmadár nevéből. * Köszöntjük a névnapjukat most tar­tó Anasztáz, Arisztid, Péter, Poppe, Tas, Tullia, Zoárd nevű olvasóinkat is! IV. 28. (vasárnap): VALERIA: A latin Valerius férfinév női párja; nevük a latinban egészséget jelent. A Valikat köszöntsük pünkösdi szegfűvel (Primula vulgaris) vagy íris pumilával! * ASZTER: Görög szó, csillagot jelent. * DORISZ: Két név egybeesése. 1. Angol Doris: Dorothea, Dorothy származéka. 2. Görög hitregebeli név, Dorisz volt Okeanosz és Thetisz lánya; jelenté­se. Lándzsa. * PATRÍCIUS és női párja a PATRÍCIA: jelentésük: ró­mainak született nemes. * PAT­RIK: A patrícius név ír rövidülése. 4« Köszöntjük a névnapjukat most tartú Bulcsú, Demény, Fedora, Pál, Patony, Tárkány, Teodóra, Vitália, Vitális, Vitéz, Vitold, Vitolda nevű olvasóinkat is! IV. 29. (hétfő): Péter: A görög Petrosz névből latinosított rövidü­léssel. Jelentése: kőszikla. * RO­BIN: A hasonló francia és angol névből, ezek a Róbert önállósult becézőjéből. * Köszöntjük a név­napjukat most ünneplő Antónia, Hu­gó, Kata, Katalin, Róbert. Szibilla, Tihamér nevű olvasóinkat is! IV. 30. (kedd): ZSÓFIA: A gö­rög Sophia név régi magyar olvasa­tából ered. Jelentése: bölcsesség. * IZOR: Az Izidor hazai nyelvújítási alakváltozata. 4« KITTI: Az angol Kitty névből, a Katalin önállósult becézője. 4« ROZAMUNDA: Név­elemének összetevői: dicsőség vé­delem, oltalom. * TERCIA: A la­tin Tertius név nőnemű alakja, je­lentése: leánynak született harma­dik gyermek. 4« Köszöntjük a név­napjukat most tartó Búzád, Hilda. Ildikó, Karina, Katalin, Marianna, Rozmarin, Tertulia, Tivadar nevű olvasóinkat is! V. 1. (szerda): FÜLÖP: A görög Philipposz rövidüléséből. Jelentése: lókedvelő. * JAKAB: Ószövetségi név. * AMARILLA és az AMA­RILLISZ: Az Amaryl, Amaryllis nevek latinos változatából szárma­zik, jelentése: fényes. * BERTA: Perchta istennő nevéből. Ő volt a téli napfordulónak, vagyis a fény születésének a germán istennője. * MAJA: Több név egybeesése. 1. A római Maia istennő, május hó­nap névadója. 2. Mária és a Mari­anna német becézőjéből. * TÉ­TÉN Y: Török eredetű régi magyar személynévből. 4« ZSAKLIN: A francia Jacqueline névből, a Ja­kab női párja. 4= Köszöntjük a név­napjukat most ünneplő Bánk, Bene­dek, Benignusz, Dávid, Jákob, Ja- kus, Jeremiás, József, Zsigmond ne­vű olvasóinkat is! V. 2. (csütörtök): ZSIGMOND: A germán Siegmund, Sigismund névből ered, jelentése: győzelmes védő. 4« ATÉNÉ: Paliasz Athéné görög istennőnek, az ipar, a művé­szet és a tudomány védnökének ne­véből. Görögország fővárosának neve is e névből származik. 4< MI­NERVA: Athéné görög istennő la­tin megfelelője. 4« PELLEGRIN: A latin Peregrinus név rövidülése, jelentése: jövevény, zarándok. Kö­szöntjük a névnapjukat most tartó Atanáz, Né tus nevű olvasóinkat is! V. 3. (péntek): IRMA: Az Ir- m(in) kezdetű germán női nevek önállósult német becézőjéből. Az előtag Irmin gérmán istenség nevé­vel azonos. 4= TÍMEA: Jókai Aranyember c. regénye alapján ter­jedt el, valószínűleg a görög Efti- mea rövidüléséből. Ez esetben ele­meinek jelentése: jó + tisztelet. 4: ANTONELLA: Az Antónia olasz továbbképzése. 4« HORÁC: A né met Horaz névből, ez a latin Hóra tius rövidülése, mely híres roma nemzetségnév. 4= JUVENÁL A Juvenalis római költő nevének rövidüléséből, ifjút jelent a szó. * TIMON: A görög szó jelentése: tisztelet, megbecsülés. 4« Köszönt­jük a névnapjukat most ünneplő An­tónia, Katalin, Maura, Sándor, Té- niax nevű olvasóinkat is! MEGYÉNK JELESEI IV. 27. 160 éve Neustadt(Hes- sen)-ben születettBraun Károly filo­zófus, csillagász. 1861-ben lépett a jezsuita rendbe. A Haynald alapí­totta kalocsai csillagvizsgáló első igazgatója volt. Ő találta fel a spektroszkópot. Gyenge egészsége miatt korán visszavonult, elhagyta Kalocsát. Három könyvet írt meg­figyeléseiről. IV. 29. 155 éve született Baján Munkácsi Flóra (Feleky Miklósné) színész. Tízéves korától gyermek­szerepeket játszott Aradon és Nagyváradon, 1855-től Bécsben ta­nult. Hazatérve a Nemzeti Színház művésze. Pályájának kezdetén éne­kes, később romantikus drámák ér­zelmes szerepeit játszotta óriási si­kerrel. Főbb szerepei: Ophélia (Shakespeare), Miller Lujza (Schil­ler), Gauthier Margit (Dumas). IV. 30. 105 éve született Kecske­méten Dékány István filozófus, szo­ciológus. Jogi, később filozófiai doktorátust tett, majd közgazda­ságtant tanult. Oktatott a kolozsvá­ri és a budapesti egyetemen, a Ma­gyar Filozófiai Társaság főtitkára, később alelnöke, a Magyar Társa­dalomtudományi Társulat elnöke volt. Szerkesztette a Magyar Filo­zófiai Könyvtár első 13 kötetét, a Pedagógiai szakkönyvek sorozat 9 kötetét. 1965-ben hunyt el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents