Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-27 / 98. szám

8 • PETŐFI NÉPE • 1991. április 27. „ELÖREGSZIK A NÉPSÉG Falunézőben Dunaszentbenedeken • A faluház építése nem mehet az alap­ellátás rovására. • Duna­szent- benedeki gyerekek kis­csoportos foglalkozása a volt pártházban berendezett könyvtár­helyiségben. (Méhes Éva felvételei) Verseny helyzet az idegennyelv-oktatásban Új vizsgarendszer, nagyobb követelmények, több lehetőség Áthaladóban az aprófalvak so­rába tartozó Dunaszentbenede­ken, egy — már tető alatt lévő — félkész épület látványa késztetett megállásra bennünket. Sehol egy ember, állt a munka. Ezért a pol­gármesteri hivatalban Sztupovszky Mária jegyzőtől kérdeztük: — Mi tesz ez? Mert hogy nem lakóépület, azt az első pillantásra sejtettük. — A készülő _faluházat látták — válaszolta. — Építését 1988-ban kezdték el, bontott területen. A tervezése olyan, hogy többféle hasznosításra, közművelődésre, oktatásra és egyéb rendezvényekre alkalmas lesz majd. Ugyanis a régi művelődési intézmény parányinak bizonyult, ezért onnan, átmeneti­leg, átköltöztettük a könyvtárat a volt pártházba. Egyelőre ugyanott tartja összejöveteleit a nyugdíjasok klubja, s ott zajlanak a különböző kiscsoportos gyermekfoglalkozá­sok is. — S mikorra készül el a faluház ? — toldottam meg az előző kér­dést. — Nem tudom megmondani. Majd ahogy engedik az anyagiak. Ugyanis azt a kevéske pénzt, ami az úgynevezett normatív állami tá­mogatásból és a helyi forrásokból összejön, elsősorban az alapellá­tásra kell költeni. Ennek rovására nem mehet a faluház építése, bár­mennyire is szükség volna rá már manapság. Most azt tartjuk a leg­fontosabbnak, hogy zökkenőmen­tes legyen az iskolai oktatás, zavar­talan az egészségügyi ellátás. Anyagi gondjainkat enyhíteni pró­báljuk oly módon is, hogy pályáza­tot nyújtottunk be a faluházhoz tartozó tornacsarnok létesítésének a támogatására, s úgynevezett cél­pályázatot működési kiadásaink megsegítésére. Egyébként a falu­ház, ha lassan is, mindenképpen elkészül majd. — Megfelelő-e ma a falu egész­ségügyi ellátása? — Nem hiszem, hogy bárkinek is oka lenne panaszra. Úszóddal közös körzeti orvosunk van, aki hetente két napot rendel Benede­ken. Nálunk van a Géderlakot és Uszódot is ellátó fogorvosi körzet központja. — S az iskolások milyen körül­mények között tanulnak, van-e ele­... gendö typterem?. — Az iskola több helyen műkö­dik, tanteremhiány nincs, hiszen jelenleg mindössze száznégy a ta­nulólétszám. — De hiszen ez egy tizede sincs a falu ezeregyszáz főnyi létszámá­nak . . . — így igaz. Nálunk is elöreg­szik a népesség: csupán hat szü­letés jut körülbelül harminc ha­lálesetre. Jó hír közlésével zárult rövid beszélgetésünk. A posta az idén bővíti a telefonhálózatot Duna­szentbenedeken. Erre társulásos alapon nyílt lehetőség: anyagi hozzájárulásukat adva, ötvenö­tén kértek új távbeszélő-készülé­ket lakásukba. — Crossbar . ..? — Majd, ha Kalocsán is lesz. Rapi Miklós Idén márciustól vezették be az új típusú állami idegen nyelvi vizsga- szabályzatot, s Kecskeméten az el­sők között bonyolították le e mód­szer alapján a vizsgákat. A tapasz­talatokról dr. Keresztes Nagy Imre nyelvtanárt kérdeztük. — Az új típusú nyelvvizsga há­rom részre osztható. Szóbeli, írás­beli és a kettő együttesével komp­lex bizonyítvány is megszerezhető, mégpedig alap-, közép- és felsőfo­kon. Tudni kell a jelentkezőknek, hogy alapfokon is van írásbeli, a középfok kiegészült egy teszttel, amelyben egy idegen nyelvű szö­veg meghallgatása után egy tucat kérdésre kell válaszolni igennel, nemmel vagy az angolnál cselesen azzal is, hogy nem szerepelt. Felte­hetően sok hallgató bánatára a nyelvtani teszt középfokon meg­maradt. — Nehezebb az új? — Más, sokoldalúbb, mint a ré­gi. Megnőtt a beszédértés szerepe, ha azt valaki elrontja, akár az egész vizsga is sikertelen lehet. Az új vizsgáztatás előkészítése azon­ban jól sikerült, az ELTE Idegen­nyelvi Továbbképző Központja igen sok és hasznos kiadványt je­lentetett meg. Nemcsak a hallga­tóknak, hanem a tanároknak is se­gítséget jelentettek a Kecskeméten is megtartott próbavizsgák, s a fel­készüléshez jó szolgálatot tesznek a ma már általánosnak vehető kül­földi tévéműsorok is. — A Rigó utcai ITK azonban monopolhelyzetben van ... — Az állami nyelvvizsgát akkor lehet annak nevezni, ha egységes követelményt támasztanak. Ezért a vizsgáztatás, úgymond nem pri­vatizálható. Miután a külföldi vizsgafokozatok letételének lehe­tősége révén versenyhelyzet alakult ki, a Rigó utcai központ is arra tö­rekszik, hogy mielőbb kölcsönösen elismerhetők legyenek a különbö­ző külföldön és itthon letett vizs­gák. Nem siránkozni kell hát, ha­nem felkészíteni a hallgatókat. — Ez több idő? — Legalább 20-25 százalékkal. Az viszont tapasztalható, hogy erősödnek az iskolai alapok, lénye­gesen jobban felkészült diákok jönnek az általános és középisko­lából a nyelviskolába. — Ha már a nyelviskolánál tar­tunk, ön hosszú ideje vezette a TIT- nyelviskolát, és 25 éven át volt az idegen nyelvi szakosztály elnöke. Most pedig, a hírek szerint, mind­kettőtől megválik. — Ez igaz, de az okokról részle­tesen a májusi elnökségi ülésen fo­gok szólni. Döntő tényező azon­ban, hogy különválik a TIT-től az általam vezetett GAMF-nyelvis- kola. Ilyen törekvések már máskor is voltak, s egy 1300 fős mamut nyelviskola hatékonyan már nem irányítható. A váltás után kisebb adminisztrációval dolgozunk, és a tanfolyamok szervezésében is lesz néhány újdonság. A helyszín a régi, a GAMF, és a tanárok egy része is. — Akkor verseny lesz? — Már van. Ennek eredménye, hogy Kecskeméten az infláció elle­nére csökkentek a tanfolyami dí­jak. És még így is valószínűsíthető, hogy meg tud élni egymás mellett a négy nagy nyelviskola (Bábel, Coventry, Gamf, TIT), és több ki­sebb vállalkozás is. De remélhető­leg nemcsak az árak versenyeznek majd, hanem a hallgatók eredmé­nyei is. — Lesz-e továbbra is kihelyezett nyelvvizsga? — Tárgyalunk az ITK-val, sze­retnénk, ha Kecskeméten is lenne egy decentruma az Állami Nyelv­vizsga Bizottságnak. Abban a vá­rosban, ahol évente folyamatosan kétezren vesznek részt a nyelvok­tatásban, s 800-1000 próbálkozó a vizsgának is nekivág, ott éppúgy indokolt, mint Sopronban, vagy Veszprémben. A megyeszékhelyen egyébként is jók a feltételek. Jól képzettek a tanárok, az itt élő mintegy húsztagú angol kolónia bekapcsolódása az oktatásba je­lentősen növelte a színvonalat, a Bábel könyvesboltban megkapha­tok a legújabb külföldi és hazai kiadványok, hang- és videokazet­ták. Érdekes megfigyelés, hogy fo­lyamatosan növekszik a hallgatói létszám, az angol mellett a német nagyobb hangsúlyt kap, kevesebb az olasz, s az üzleti életben nő az igény, hogy tanítsuk nyelviskolá­ban az oroszt is. Váczi Tamás Jegyezze meg a férfiakról! A régi Kínában arra a kérdésre, hogy „hány gyermeked van?”, a megkérdezett csak fiai számát mondta meg, a leányokat nem is említette. A gyerekhez való vi­szonyt évezredeken át tulajdonkép­pen Konfucius filozófus mondása határozta meg: „Egy fiú többet ér, mint tíz lány.” * Angyal Bandinak, a legrégebbről ismert betyárnak a valóságos neve Ónody András volt. A korabeli per­iratokban regényesség és hősiesség nélkül, közönséges marha- és lótol­vajként, megátalkodott rablóként szerepelt. Leghíresebb tette a karca­gi és a mezőtúri vásárok szétverése volt. A kalandjairól kiadott pony­vafüzetekben, a róla szóló mondák­ban, történetekben viszont népi hősként tisztelték, tetteiről dalok, mesék, népszínművek sokasága született. * Egy reprezentatív felmérés sze­rint a tíz éve házas amerikai férjek hetven százaléka ismerte el, hogy volt vagy van házasságon kívüli kapcsolata. A nemleges választ adó harminc százalék fele része „még reméli”, hogy előbb-utóbb félrelép­het. * Hazánk egyes vidékein még né­hány évtizede is sajátos módon ad­ták tudtára a házasulandó legény­nek a választott lány érzelmeit, il­letve a szülők döntését. Ha nem volt kedvükre a lánynézőbe jött le­gény, a szűrét kitették, kiakasztot­ták a tornácra vagy az eresz alá. Ha viszont szívesen fogadták, a legkö­zelebbi látogatáskor a ruhásládából vették elő a szűrt s az ujjábán leg­többször még jegykendőt is talált a házasodni szándékozó legény. * Régen orvosi felügyelet és gyógy­szerek nélkül próbálták az alkoho­listákat szenvedélyükről leszoktat­ni. Az akkori elvonókúra során a részeges italába szárított béka po­rát, vakondok, patkány vérét csö­pögte tték bele titokban. Szigorúbb kúránál haldokló verejtéke, halott­mosó víz került a szesztestvér poha­rába. * „ .. . az utóbbi napokban Ma­gyarország ellen szórt alantas gya­núsítások messze meghaladják a megengedhető határokat... nem marad más kiút számomra, mint­hogy személyes elégtételt követeljek az államfőtől... Mivel azonban Ön beteg aggastyán, Benes külügy­miniszterrel kívánok megvereked­ni ... a legsúlyosabb feltételek mel­lett kívánok vele párbajozni...” — E párbajkihívást 1935-ben, hat­vanhét éves korában Horthy Mik­lós tette Masaryk csehszlovák köz- társasági elnöknek címezve. A leve­let azonban — máig ismeretlen ok következtében — a címzett nem kapta meg, a dokumentum csak a háború után került elő a kormány­zó titkos irattárából. * A pásztoroknál akkor avattak bojtárrá valakit, ha már ügyesen tudott bárányt lopni, és nem kap­ták rajta. Az avatás úgy történt, hogy a lopott bárányt bográcsban megfőzték. A bojtárjelölt a bogrács mellé ülhetett, sőt a neki tetsző hús­darabot vehette ki a bográcsból és bort is ihatott. A felavatás után ren­dezték a bérét, és elkezdődött a számadó bojtárságra való felkészü­lés időszaka. 450 MILLIÓ FORINTOS ALAP IFJÚSÁGI ÉS SPORTCÉLOKRA Kik és hogyan pályázhatnak? Dr. Kulin Sándor, Nagykőrös parlamenti képviselője nagy jelen­tőségű javaslatot tett a költségve­tés tárgyalásakor. Ennek értelmé­ben az Országgyűlés elfogadta, hogy a társadalombiztosítási alap­ból ifjúsági és szabadidősportcé­lokra elkülönítsenek 450 millió fo­rintot. A képviselő az alap kuratóriu­mának elnöke lett, s legutóbbi be­szélgetésünkön arra kértük, ismer­tesse, milyen célokra és hogyan le­het pályázni a pénzekért. — Először is azt kivánom leszö­gezni —- mondja dr. Kulin Sándor —, hogy ez a 450 millió forint nem alapítvány, hanem alap. Nagyon nagy a különbség, hiszen az egyik esetben csak a kamatokat lehetett volna felhasználni, míg az alap ese­Kecskemét Megyei Jogú Vá­ros Önkormányzata 5 millió forintos Közoktatási Alapot hozott létre, a helyi oktatási in­tézmények, pedagógusközössé­gek és egyének pedagógiai tevé­kenységének támogatására, — kísérleti tantervek, tan­menetek, tankönyvek, oktatási modulok készítésének, — környezetvédelmi szemlé­tében az összes pénzt e célra lehet fordítani. — Mi a pályázat célja? Az ifjúsági és szabadidő- sportban részt vevők tevékenysé­gének és a tevékenység feltételei megsegítésének támogatása az egészség megőrzéséért. Ennek ér­telmében az alap költségvetési fel­adatokat nem vállal át. — Kik pályázhatnak? — Az ifjúság testedzésében, a diák- és szabadidősportban konk­rét és ellenőrizhető feladatot válla­ló helyi szervezetek, jogi szemé­lyek, kisközösségek, egyesületek. — Kiket, miket támogatnak? Hosszú lenne a felsorolás, szervezeteket és közösségeket min­denképpen. Pl. munkahelyi és la­kóközösségeket, természetjáró-, szabadidő- és rekreációs tevékeny­let kialakítását célzó kezdemé­nyezéseknek, a vizuális kultúra fejlesz­tésének, a helyi művészeti, építé­szeti, várostörténeti hagyomá­nyok ápolásának, népszerűsíté­sének, — szemléltető eszközök fej­lesztésének, készítésének és ter­jesztésének, — hazai és külföldi tanul­ségben, mozgássérültek, fogyaté­kosok, különböző betegségben szenvedő csoportok sporttevé­kenységét, a diáksportot kiegészí­tésként, óvodás és iskolás úszások­tatást, ilyen korú gyermekek játé­kos sport-, tánc- és mozgáskultú­rájának megalapozását. De többek között feledésbe me­rült vidám, játékos, eszköz nélküli vagy minimális eszközigényü — el­sősorban szabadtéri — játékok, vetélkedők, sportok visszahonosí- tását és elterjesztését is szeretnénk elérni. Ne hagyjuk ki a tudomá­nyos és gyakorlati sporttal kapcso­latos orvosi tevékenység feltételei­nek javítását, továbbá a vázolt te­rületen hasznosítható módszerek kidolgozásának támogatását, ezeknél az a fontos, hogy az ered­mányutakon, tapasztalatcseré­ken, szakmai tanfolyamokon, továbbképzéseken való részvé­telnek, — szakmai és tanulmányi versenyeknek, tehetséggondo­zásnak segítésére. Az alapra pályázhatnak ok­tatási intézmények, egyének és alkotóközösségek, diákok és felnőttek. A pályázatnak tar­talmaznia kell a feladat rövid leírását, a fő költségvetési mu­tatókat, a saját ráfordítást, egyéb forrásokat, az önkor­mények közvetlenül alkalmazha­tók legyenek a gyakorlatban. — Hogyan lehet pályázni? — A kuratórium titkársága — 1565 Budapest, Váci út 73., illetve a megyei társadalombiztosítási igazgatóságok —, a részletes ki­írást és a feltételeket a pályázók­nak elküldik. Nyilvánvalóan is­mertetni kell a közösség eddigi te­vékenységét, a megvalósítandó programot és célt, a felelőst, a résztvevők körét, a rendelkezésre álló pénzeszközöket, az ellenőrzés lehetséges módjait. — Mikor és hogyan bírálnak el? — A pályázat folyamatos és nyi­tott. A kuratórium az ez évben, október 31-éig beérkezett pályáza­tokat bírálja el. Előnyben részesül­nek a helyi erőforrásokat is moz­gósítani képes pályázók. B. O. mányzati támogatás iránti igényt és a megvalósítás várha­tó határidejét. A pályázatokat a polgármes­teri hivatal oktatási és kulturá­lis irodájára kell beküldeni (Kossuth tér 1.). A beérkezett munkák értékelését, rangsoro­lását és elbirálását az önkor­mányzat oktatási bizottsága végzi. A beküldési határidő: 1991. május 31. A pályázatok elbírá­lásának határideje: 1991. júni­us 15. Pályázat a Közoktatási Alapra

Next

/
Thumbnails
Contents