Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-24 / 95. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1991. április 24. HAT RÉGIÓ JUTOTT PÉNZHEZ Vállalkozóközpontok létesülnek Bács-Kiskun kimaradt Az a pályázat, amelyet a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hirdetett meg — regionális vállalkozóközpontok létrehozására — az előzetes várakozásokat messze felülmúló sikerrel zárult. Ezért a tervbe vett három hónap helyett hat régió részesülhet az alapítvány és a PHARE-program által rendelkezésre bocsátott pénzalapból, összesen 19,5 millió ECU-ból, vagyis több mint másfél milliárd forintból. — Hogyan értékelték a pályázatokat?—kérdeztük dr. Marosán Györgytől, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Vállalkozásfejlesztési Irodájának ügyvezető igazgatójától. — Ez a pályázat, reményeim szerint, csak az első, afféle „pi- lotproject” a később létrejövő sorban. Legfőbb célja: a vállalkozások élénkítésé. Ehhez, természetesen, pénz kell, de legalább ilyen fontos az is, hogy a meghatározott régiókban tudatosodjon: milyen problémáikat lehetne sikeres vállalkozással megoldani. Nagy örömünkre a pályázók többsége megértette és elfogadta ezt a szemléletet, hiszen az ötven-egynéhány beérkezett pályázat közül 42 megfelelt az előzetesen meghirdetett feltételeknek. — Minek alapján döntöttek hat régió mellett? — Figyelembe kellett vennünk, hogy az adott régió gazdasági helyzete — az országos átlaghoz viszonyítva — menynyire súlyos. Milyen reményt látunk arra. hogy egyes problémái vállalkozásfejlesztéssel megoldhatók lennének, s nem hagyhattuk figyelmen kívül azt sem, hogy jellegzetes terepe-e az illető régió a vállalkozások fejlesztésének. Vagyis, hogy elsősorban mezőgazdasági vagy ipari jellegű vállalkozás várha- tó-e (esetleg vegyesen), és milyen szerepe van a térségben az idegenforgalomnak. — Kik a nyertesek? — A székesfehérvári régió és öt megye: Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár- Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Somogy. — Ők mire számíthatnak? — Elfogadott pályázatuknak megfelelően, áprilisban el kell készíteniük az üzleti tervet, amelyhez az alapítvány pénzügyi és módszertani segítséget nyújt. Az üzleti terv elfogadását követően az abban megfogalmazott projectek finanszírozásához 30-35 millió forintot tudunk adni. — Mire például? — A kezdő vállalkozók képzésének beindításához és folytatásához, tanácsadó-hálózat kiépítéséhez, szakmai oktató- és propagandaanyagok, kiadványok elkészítéséhez, inkubátorházak létesítéséhez, adatbankok működtetéséhez. Mindennek, természetesen, az a feltétele, hogy a régió részére kialakított vállalkozásfejlesztési koncepciót az alapítvány kuratóriuma megfelelőnek találja. Ezen túlmenően a PHARE- programból rendelkezésünkre álló 9,5 millió ECU, vagyis több mint 1,5 milliárd forint a bankok pénzével kiegészítve hitelként lesz felhasználható. Az Alapítvány az érintett régióval közösen kiválaszt egy bankot a szóba jöhető pénzintézetek közül, amely mintegy 200 millió forinttal fogja majd egy-egy régióban a vállalkozásfejlesztési törekvéseket támogatni — magyarázza az ügyvezető igazgató. — Arra is gondoltunk, hogy a hitelkérelmezők egy része úgy szeretne ígéretes vállalkozásba kezdeni, hogy az igényelt kölcsönre nem tud kellő fedezetet nyújtani, mert nincs nagy vagyona. Nekik a kockázatot átvállaló — s ugyancsak általunk létrehozandó — garanciaalappal szeretnénk lehetőséget teremteni az induláshoz. — Milyen feltételekkel kaphatnak majd hitelt a vállalkozók? — A feltételek várhatóan közel megegyeznek az alapítvány szokásos, pénzkihelyezési feltételeivel. így a mai helyzet alapján évi 23-24 százalékos kamatot kell fizetni a felvett pénz után, amit, 1-2 év türelmi idő közbeiktatásával, 4—7 év alatt lehet törleszteni. Forgóeszköz- hitelt egyelőre nem tudunk e pénzből adni, bár tudom, igény bőven lenne rá. — Azok a megyék, akiknek most elutasították a pályázatát, miben bízhatnak? — Az elutasításnak az esetek nagy többségében egyetlen oka volt: az,,hogy pénzkereteink végesek. Ám éppen attól felvillanyozva, hogy nagyszámú megalapozott pályázattal találkoztunk, az alapítvány keresi a lehetőségét, hogy már ez év második felében pénzügyi segítséget tudjunk adni más régióknak is, hiszen átgondolt elképzeléseik hasznosításának egyedül a forráshiány az akadálya. — Hogyan teremthető meg a pályázatok alapján elkezdődött munka nyilvánossága? — Ez bizony alapvető kérdés, s mi úgy is kezeljük. Nagyon fontos, hogy mindenütt világossá váljon: az elképzeléseket nem felülről erőltették a régiókra! Ott, helyben kellett kitalálni, hogy milyen vállalkozásfejlesztési koncepció mellett törnek lándzsát. Az elkészült tervet is először a helyieknek kell megvitatniuk, s a vállalkozóközpont sem az alapítványnak lesz alárendelve, hanem saját felügyelőbizottságának. Abban pedig a városi önkormányzatnak, a banknak, a helyi nagyvállalatoknak, a vállalkozóknak, a régióban működő társadalmi és szakmai szervezeteknek és még másoknak is ott a helyük. Sokat várunk a helyi sajtótól is, hogy folyamatosan tájékoztatják a régió lakosságát a munka menetéről, majd a vállalkozások sikeréről, netán gondjairól, nemcsak információs kötelességüknek tesznek eleget, hanem a széles körű társadalmi betekintést — mondhatnám erősebben: az ellenőrzést — is megkönnyítik. Schöffer Jenő — ÚJ KÖNYVEK: Ballagási emlékkönyv. (Kossuth K., 160 Ft) — Húsvéti leporelló. (Képzőművészeti K., 42 Ft) — Locsolóversek (Leporelló) (Képzőművészeti K., 39 Ft) — Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok. (Mérleg) (Európa, 135 Ft) — Idegen szavak és kifejezések szótára. 9. kiad. (Akadémiai K., 180 Ft) — J. K. Jerome: Három ember egy csónakban. (Háttér, 185 Ft) — Milyen szert használjunk. 2., vált. kiad. (Mezőgazdasági K., 165 Ft) — Növényvédő szerek, műtrágyák 1991. (Mezőgazdasági K., 198 Ft) — Nyári munka nyugaton. 1991. (Glória, 250 Ft) — Nosrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár. (Helikon, 190 Ft) — A. Szolzsenyicin: Hogyan mentsük meg Oroszországot. (Magvető, 99 Ft) — Szőlősgazdáknak régi és új művelésmódok. (Mezőgazdasági K., 170 Ft)—Terhesség, szülés, változó kor. (Medicina, 250 Ft)—Donald H. Weuss: Hogyan fejlesszük memóriánkat? (Menedzserek kiskönyvtára) (Park, 79 Ft). Magyar—német, német —magyar útiszótár. 13. kiad. (Akadémia-Terra, 120 Ft) —J. Castley—A. Hailey: Rémület a levegőben. (Magvető, 128 Ft) — Bernáth Eric: Társasági italok. 2. kiad. (Élvezetek gyöngyszerei.) (Presztízs, 98 Ft) — Kassai Tibor: Szemenszedett bölcsességek. (Múzsák, 88 Ft) — Hank Mitchum: Cheyene. (Postakocsi, 89 Ft) —Charles Perrault: Hüvelyk Matyi. (Gulliver, 189 Ft) —• „Puska” helyett... angol nyelvtani segédkönyv tanulóknak. (Multimix, 45 ”pt) _ „Puska” helyett... német nyelvtani segédkönyv tanulóknak. (Multimix, 45 Ft) — Szép versek 1990. (Magvető, 120 Ft) — Vég Gábor: Magyarország királyai és királynői. (Maecenas, 200 Ft) — Elonald H. Weiss: Problémamegoldás alkotó módon. (Park, 79 Ft) — Franciaország autótérképe. (Kartográfiai V., 70 Ft) — Jugoszlávia autótérképe. (Kartográfiai V., 99 Ft) — Kelet-Európa autótérképe. (Kartográfiai V., 70 Ft) — München térképe. (Kartográfiai V., 50 Ft) — Nápoly térképe. (Kartográfiai V., 99 Ft) — Párizs térképe. (Kartográfiai V., 50 Ft). J elképes értékűnek is felfogható, hogy a világhírű Bajor Motor Művek, azaz közismertebb nevén: BMW tavaly októberben egy privát vállalkozás vezetőjével, Neményi Bélával, a Neményi Rt. elnök vezérigazgatójával írt alá szerződést gépkocsi kizárólagos magyarországi importálására. A németek ezzel a döntésükkel is jelezték: bíznak a gazdaságunk talpra állásában, s főleg a magán- vállalkozók sikerében. A közelmúltban, a fővárosban, a Magyar Sajtó Házában megtartott sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy a Neményi Rt. külföldi tőkével független hazai vállalkozás, amelybe a valaha volt slágerénekes 70 millió forinttal „szállt be”, biztosítva magának ezzel a 80 százalékos tőkerészarányt. Neményi úr elmondta azt is, hogy már az első évben legalább ezer darabot szeretne értékesíteni a luxusjárművek közé sorolt BMW-ből. A tájékoztatót követően az újságírók megismerkedhettek az rt. reprezentatív, Hegyalja úti autószalonjával. Láthattunk itt 318 i, 524 TD, 730 i típusú kocsikat, s a csúcsmodellt, a BMW 850 i-t. Az egyik sarokban egy K—75-ös, 750 köbcentis, 75 lóerős, 3 hengeres, vízhűtéses motorkerékpár kellette magát. Megvallom, nem túl sokáig mustrálgattam a kétségtelenül nagyon mutatós, 13 300 márkát érő kétkerekűt. Engem inkább egyik négykerekű társa, a 850-es érdekelt. Élve a sajtóbemutató adta lehetőséggel be is ültem az álomautóba. Az ülések rendkívül kényelmesek, a műszerfal könnyen áttekinthető, a kormány állítható. A motorháztető alatt 5000 köbcentis motor várta, hogy beindítsam. Sajnos, nem indíthattam be a szalonban. Pedig szívesen kipróbáltam volna ezt a sportos luxusautót, amely a mérések szerint álló helyzetből, 6,8 másodperc alatt gyorsul fel száz kilométeres sebességre. A maximális sebesség 250 ki- lométer/óra, de csak azért, mert szabályozással ennyire korlátozták. • A Neményi Rt. autószalonjában eleinte elsősorban a magánvállalkozók közül számítanak vásárlókra. BMW-BEMUTA TÓ Luxus kettő és négy keréken Na és a legfontosabbról se feledkezzünk el: az árakról. Neményi úrtól tudom, hogy a különböző kocsik ára típusoktól, felszereltségtől függően 1,5 és tízmillió forint (!) között mozog. Az elnök vezérigazgató ehhez hozzáfűzte: ebben az árban már a vám is benne foglaltatik. Igaz, a 25 százalékot kitevő áfa nem. A Neményi Rt. elsősorban a vállalkozói körből számít vásárlókra. Ami azt illeti, mostanában bizonyára kevés tollforgató lesz a vevők között. Egyelőre én is maradok a kis Polskinál. Szép az a 850- es BMW, de a márkahűség sem kutya! Kép és szöveg: Gaál Béla • V k 75-ös molorkmkpár 15 50(1 márkái ír niinoi és kívülről. A LEGDRÁGÁBB: 300 EZER FORINT ______________ B ajai szerző könyve Sokan azt gondolják, hogy a régi pénzek gyűjtése nem több, mint kedvtelés, netán a meggazdagodás egyik lehetősége. Nos, az igazi éremgyüjtő nemigen válik meg féltett kincsétől, így a gyűjtés inkább viszi a pénzt, mint hozza. Aki pedig a numizmatikát — a történettudománynak a régi pénzekkel foglalkozó segédtudományát, mint Becherer Károly — műveli is, sok értékes adatot nyújthat a történészeknek a régmúlt idők gazdasági viszonyainak megismeréséhez. A bajai éremgyűjtők — a húszéves helyi csoportnak hatvan-egynéhány tagja van — büszkék arra a szerény küllemű, de gazdag tartalmú könyvecskére, mely saját kiadásukban jelent meg, s melynek szerzője a csoport titkára, Becherer Károly földhivatali mérnök. — Mi vezette, amikor az utolsó két évben minden szabad idejét a kiegyezés utáni 25 év magyar pénzeinek szentelte? — kérdeztem a szerzőt. — A 48/49-es szabadságharc bukása után hosszú ideig, egészen az 1867-es kiegyezésig nem vertek magyar feliratú pénzeket. A kiegyezéskor vezették be a forint — krajcár pénzrendszert, mely 1892-ig maradt aztán érvényben. Ekkor következett a korona —T fillér bevezetése, az infláció letörésére. Az ok egyébként érdekes gazdasági összefüggésben keresendő. A kiegyezéskor az arany és ezüst értékaránya 1:15 volt még, majd a múlt század kilencvenes éveire az ezüst olcsóbb lett, és megkezdődött a Monarchiába való beáramlása. Az emlitett arány 1:23- ra csökkent. A nyugati országok sorra áttértek az aranyalapú valutára, így Ausztria—Magyar- ország sem tehetett mást. — Bizonyára vannak érdekességek az akkori pénzek között is! — Hogyne! A 10 Krajczár például olyan értékes pénznek számított, hogy ezüstből készítették. Egyébként ez már a tízes pénzrendszerben értendő, előtte, egészen 1857-ig 60 krajcár tett ki egy forintot. A 10 krajcáros 1867-es példányai — mindössze ezer darabot vertek belőlük az első országgyűlés képviselői és egyéb jeles személyiségek számára —, szinte megszerezhe- tetlenek ma már. Érdekességek még a dukátok is, melyek majdnem színaranyból készültek, így köznapi fizetőeszközül nem használhatták őket, hiszen az arany nagyon puha fém. Az 1870-es egy dukátból mindössze egyetlen példány, egy próbaveret született. Az Osztrák—Magyar Bank 1878-ban alakult meg, mely első ízben 1880. május 1-jével bocsátott ki tíz-, száz- és ezerforintos papírpénzt. A bankjegyek két oldalán azonos ábra szerepelt, az egyik oldalon német, a másikon magyar nyelvű felirattal. Az 1000 forint nagyon ritka, hiszen óriási pénznek számított: még a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményében sincs meg. Igaz, hogy a fémpénzeket Körmöcbányán vagy Gyulafehérváron verették, míg a bankjegyeket Bécsben nyomták. — Végezetül még egy kérdés: melyik a könyvében szereplő legértékesebb pénz? — Az már említett aranydukátok 1881. évi verete. Ebből, úgy tudjuk, összesen 43 példány készült. A dukátok 20 milliméter átmérőjű, 3,49 gramm súlyú, 986-os finomságú pénzek. Az említett évjárat egy darabja jelenleg 300 ezer forintot ér. Gál Zoltán
