Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-24 / 95. szám
BAJÁN ÉS VIDÉKÉN BAJA*VIDÉEE 8. oldal | 4. oldal 5. oldal Pedagógiai napok — '91 j-------------------------- 1 Á TLAGOSAN ÉVI NYOLCEZER 6. oldal Luxus kettő és négy keréken A Kovács családnál Mátkán Ennyi lesz a kötelező biztosítás díja? Az MTI információja szerint április 25-én, csütörtökön várhatóan megszületik a döntés, hogy július 1-jétől mennyibe kerül majd a szerződéses kötelező felelősség- biztosítás éves díja. Az Állami Biztosításfelügyeletnek pedig legkésőbb április végéig kell közzétennie a tarifákat. Ezt megelőzően azonban a díjkalkuláció kialakítása érdekében legalább egy alkalommal összeül az érdekelt tárcák, az ORFK, a biztosítók, az Érdekegyeztető Tanácsban részt vevő érdekképviseleti szervek képviselőiből, továbbá független szakértőkből álló gépjármű-felelősségbiztosítási bizottság. A kiszivárgott hírek szerint a személygépkocsiknál öt kategóriát állítanak fel, s az átlagos éves biztosítási díj 8000 forint körül alakul majd — legalábbis a Magyar Biztosítók Szövetségének javaslata szerint. A gépjármű-tulajdonosoknak a díjmegállapítást követő két hónapban, legkésőbb június 30-áig kell megkötniük a szerződést valamelyik biztosítóval. A határidő betartása minden járműtulajdonos érdeke, mert július elseje után a károkozónak, szerződés hiányában, a teljes kárértéket meg kell fizetnie, nem beszélve a 10 ezer forintig terjedő bírságról. ■ SLperon nope BÁCS-KISKEN MEGYEI NAPILAP XLVI. évf., 95. szám Ára: 7,90 Ft 1991. április 24., szerda Mindenkinek rossz időben jön a gyerek? Ma szavaz a parlament a kárpótlási törvényről Ülést tart a megyei közgyűlés Hosszúnak ígérkezik Bács- Kiskun Megye Közgyűlésének április 26-ai ülése. A kecskeméti megyeházán 9 órakor kezdődő tanácskozáson, egyebek között, áttekintik a volt megyei tanács és végrehajtó bizottság határozatainak hatályosságát, beszámoló hangzik el a megyei múzeum és a levéltár helyzetéről, előterjesztést vitatnak meg az 1990. évi költségvetés végrehajtásáról, valamint a közgyűlés tagjainak költségtérítéséről és tiszteletdíjáról. Döntenek vezetői állások betöltéséről, bérfejlesztésről és a közgyűlés bizottságainak kiegészítéséről is. ERDŐGAZDÁLKODÁS MÁS FORMÁBAN A tulajdonos és a kezelő Cikkünk a 2. oldalon olvasható Formabontó módon, az interpellációkkal és kérdések megtárgyalásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés, mert a délelőtti órákban a bizottságok a kárpótlási törvénytervezethez benyújtott csatlakozó módosító indítványokkal foglalkoztak. (A parlament jogi osztályától származó értesülés szerint a képviselők 23 újabb javaslatot terjesztett elő, közülük az illetékes bizottságok mindössze hatot támogattak egyöntetűen.) A napirend elfogadása előtt ezúttal is több képviselő kért szót. Hága Antónia (SZDSZ) arra kérte a képviselőket, hogy vessék latba a befolyásukat az elharapódzó kilakoltatási hullámcsökkentésére. G. Nagyné Maczó Ágnes (MDF) megdöbbenésének adott hangot, hogy Sidó Zoltánt, a szlovákiai magyarság kiemelkedő személyiségét atrocitás érte Pozsonyban. Arra kérte Antall Józsefminiszterelnökötésaparlament illetékes testületéit, hogy foglaljanak állást az ügyben. Az interpellációk és kérdések elhangzása után a kárpótlási törvényjavaslat tárgyalására tért át az Országgyűlés. Az illetékes bizottságok vezetőinek rövid vita-összefoglalója hamar rávilágított arra, hogy az egyes módosító indítványok feletti döntés még mindig nem kezdődhet meg, mert akadnak olyan javaslatok, amelyek ügyében az alkotmányt is érintő értelmezési nézeteltérés alakult ki a koalíciós pártok és az ellenzék között. Szigethy István (SZDSZ) ugyanis arra figyelmeztetett, hogy az önkormányzati lakásvagyont érintő javaslatok — miszerint a kárpótlási jegy fizetőeszközként funkcionálna a volt tanácsi lakások megvásárlásánál — korlátozzák az önkormányzatok alapjogait. Ezért az ilyen irányú indítványokról a parlamentnek kétharmados többséggel kellene határozatot hoznia. Szabó Iván (M DF) a gazdasági bizottságnevében nem vitatta ugyan, hogy az önkormányzati alapjogokat érintő javaslatok ügyében kétharmados többség kell, de álláspontja szerint erre most mégsem lesz szükség, hiszen az indítványok nem kötelező érvényű előírásokat tartalmaznak. Szigethy István szerint viszont akadnak „kényszert” tartalmazó előírások is. Balás István (MDF) másfelől közelítette meg a problémát. Álláspontja szerint nem érthető az önkormányzatok érzékenykedése, hiszen a parlament tagjai az egykori állami tulajdon lebontására szövetkeztek, s az önkormányzatok maguk is „potya” állami tulajdonhoz jutottak. Az alkotmányjogi vita értelmezését az elnöklő Szűrös Mátyás az alkotmányügyi bizottságnak utalta ki. Az elrendelt szünetben az alkotmányügyi bizottság állást foglalt a vitás értelmezési kérdésben, s ezután az elnöklő Szűrös Mátyás véglegesen lezárta a kárpótlási törvény részletes vitáját. Megkezdődött a szavazási procedúra, amelynek során 400 módosító indítvány sorsáról döntenek a képviselők, mielőtt —legkorábban szerdán - név szerint szavaznak a törvény egészéről. (Folytatás a 2. oldaton) BAJÁN IS MEGALAKULT A MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT Testvérvárosi segélyszállítmány Waiblingenből A történet tulajdonképpen ott kezdődik, hogy dr. Ulrich Gauss, Baja németországbeli testvérvárosának, Waiblingennek a főpolgármestere meghívta hivatalos látogatásra Éber András bajai polgármestert, aki a képviselő-testület határozata értelmében, feleségével, dr. Éber Agnes német szakos főiskolai tanárral együtt eleget is tett a meghívásnak. Az ott folytatott megbeszélések célja a két város közötti együttműködés továbbfejlesztése volt, melynek keretében a waiblingeniek többirányú, így például szaktanácsadói segítséget ajánlottak fel. A két polgármester tanácskozásainak következtében érkezett Bajára a múlt hét végén a Máltai Szeretetszolgálat 40 tonnás nyerges vontatója, két kisebb gépkocsi kiséretében. (Folytatás a 3. oldalon) BOMBA HELYETT GOMBA Titokzatos objektum KI TUDJA, MIT REJT A FÖLD? (Nagykőrösi különtudósítá- sunk.) Különös, találgatásokra okkal alapot szolgáltató objektum található BácsKiskun megye határától mindössze néhány kilométerre északra. Nagykőröstől tíz, Lajosmizsétől szintén megközelítően ekkora távolságra található a nagyerdei-hantházai bázis, amely az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok központi lőszerelosztó bázisa volt. Illetve, az avatatlan külső szemlélő ennyit tudhat meg a különböző rangú katonai szakértőktől, akik e sovány információt is nevük elhallgatása mellett adják meg. S hogy miért is nevezzük ezt az információt soványnak? Az arrafelé kanyargó, Cegléd—Hantháza közötti vasúti szárnyvonalat — megszüntetése előtt — éppen e bázis irányában meghosszabbították, s a környékbeliek emlékezete szerint hatalmas forgalmat bonyolított le, méghozzá a legkülönbözőbb, de alapvető építőanyagokból. Éveken át és szerelvényszám érkezett ide a cement, a sóder és az óriási méretű betongyűrű. Meg — nyilvánvalóan — a legkülönbözőbb hadianyag, de ezekről majd később. A vasútvonal megszüntetése után a hatalmas katonai teherautók útiránya lett a nagyerdei-hantházai bázis, amiről azt sem árt megjegyezni, hogy a közvetlen közelében található egy természetvédelmi terület is, a Strázsadomb, amely növényvilágát és felszínét tekintve, a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz hasonlítható. A szovjet csapatok távozása után a 138 hektáros objektum meglehetősen szomorú képet mutat. A 9800 négyzet- méteres beépített területű ingatlanokból csak 3 ezer négyzetméternyi maradt, ezek többségét még az 1930-as években építették. (Most éppen ezeket az épületeket fogják hasznosítani, bombák helyett gombáknak adva helyet, egy angol—magyar kft. közreműködésével.) Az objektum területén tett séta félelmetes és lehangoló egyszerre. Még a napokban is gyakori, hogy aknára, trotiltöltetre bukkannak, s a terület északi oldala előtt óriási erdőpusztítás is történt. A lőszerraktárak mindegyike összetolt homokdombok között feküdt, nyilvánvalóan azért, hogy egy-egy telitalálat esetén kisebb legyen a rombolás. Többszörös és magas szögesig Folytatás a 2. oldalon) 5. oldal FOLYTATÓDÓ TÁRGYALÁSOK AZ EK-VAL A teljes jogú tagságig hosszú az út A lengyel küldöttséggel hétfőn és kedden folytatott megbeszélésekkel negyedik fordulójába lépett az Európai Közösség és a három közép-kelet-euró- rdi ország között külön- cülön megkötendő társu- ási szerződésekről folytatott tárgyalássorozat. Magyarország és Csehszlovákia küldöttségeivel egy-egy héttel később tárgyal a közösség. A negyedik fordulót megelőzően a közösség miniszteri tanácsa bizonyos engedményeket ajánlott fel a három országgal folytatott társulási tárgyalásokat illetően, mivel előzőleg a lengyel küldöttség nyilvánosan bírálta a közösség ajánlatát, és kitűnt, hogy a csehszlovák és a magyar álláspontot is nagy távolság választja el a közösség javaslataitól. A miniszterek április 15-én egyrészt jelezték arra való készségüket, hogy az „európai szerződések” elvi bevezetőjében, a pre- ambulumban említés essék arról, hogy a társuló országok végső célja a csatlakozás, de rögtön hozzáfűzték, hogy az nem automatikus. Másrészt jobb piacra jutási lehetőséget ígértek a három országnak a közösség számára „kényes” exportcikkek — a mezőgazdasági, az acélipari, a textilipari áruk — terén. A mostani, negyedik fordulóban válik el, mit jelent mindez a gyakorlatban. (Folytatás a 2. okk ’/m) A legdrágább: 300 ezer forintj BAJAI SZERZŐ KÖNYVE
