Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-24 / 95. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1991. április 24. Ma sza váz a parlament a kárpótlási törvényről (Folytatás az 1. oldalról) A vita lezárása után Balsai István igazságügy-miniszter tartotta meg záró expozéját. Hangoztatta: a törvényjavaslat mintegy négy évtizedes jogalkotási késlekedést próbál behozni. A törvényjavaslat jelenlegi formájának kialakulását megelőző vitákat összegezve, a miniszter emlékeztetett arra. hogy a tervezet végső soron kompromisszumos megoldásokat tartalmaz két szélsőség, a „mindenkinek mindent” és a „senkinek semmit” között. Utal arra is, hogy a törvényjavaslat kimunkálása során gyakran keveredtek a kárpótlással, illetve az általában vett privatizációval kapcsolatos elképzelések. Ennek tudható be, hogy számos olyan elképzelés vetődött fel, amely egyfajta állampolgári jogú juttatásként fogta fel a kárpótlást. Sokan úgy érveltek, hogy az elmúlt évtizedekben a legnagyobb igazságtalanságot azok a munkavállalók szenvedték el, akik hosszú éveken keresztül nem kapták meg munkájuk ellenértékét. Balsai István nem tagadta ennek az érvelésnek a jogosságát, ám úgy vélte, hogy a munkavállalók érdekeit elsősorban a készülő privatizációs jogszabályok keretében lehetne figyelembe venni, úgynevezett vagyoni értékű jog juttatásával. A viták megerősítették a kormányt eredeti álláspontjában, miszerint az állam által és a magánszemélyek tulajdonában okozott károkat kell orvosolni, mégpedig korlátozott mértékben. Ezzel együtt a kormány nem zárkózik el az elől, hogy a közeljövőben más jogszabályokban rendezzék a kisebbségeket ért különféle károkat, illetve külön jogszabály intézkedjék a személyes szabadságukban korlátozottak jóvátételéről. Balsai István úgy vélte, hogy a kárpótlási törvényjavaslat a legcélszerűbb megoldást választotta, amikor a kompenzáció eszközéül a kárpótlási jegyeket választotta. A viták eredményeként a kormány elfogadhatónak tartja, hogy bizonyos hiteleknél ezeket a speciális értékpapírokat saját pénzforrásként is fel lehessen használni, illetve fizetőeszközként funkcionáljanak a lakásvásárlásnál. Az igazságügy-miniszter a törvényjavaslat BALABONTÁS! Kecskeméten, a helyőrségi klubban (Lechner Ö. u. 3—5.) április 25-én, csütörtökön, 10—17 óráig. 36514 ma) SZIGMA-SZEV SZERELVÉNYBŐL! megnyitotta (ÚJ mintatermét) BAJÁN a Dr. Csanádi u. 5. szám alatt (volt papírbolt helyén, tel.: 79/26-841) Hazai és import burkolólapok, szerclvényáruk, PVC-lefolyók és -idomok, központi- és padlófűtés-berendezések, csaptelepek (KLUDI, GROHE, MOFÉM) széles választékával várjuk kedves vásárlóinkat! Nyitva: hétfőtől péntekig 7.30—17 óráig, szombaton 8.00—12.00 óráig. 0/4/1 VÁLLALJUK minden erő- és tehergépjármű-típus motorjának FÖTENGELY-KÖSZÖRÜLÉSÉT, HENGERFEJ-FELÚJÍTÁSÁT. Rövid határidő, pontos munka! TOOLTECHNIK Szerszám- és Készülékgyártó Kft. 6131 Szánk, Pf. 25 Tel.: 77/31-562, 77/31-995; Telex: 26-704. Telefax: 77/31-816 (Új Élet Szakszövetkezet-major) 1376 * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * SZŐLŐ-, GYÜMÖLCSTERMELŐK, FIGYELEM! Tisztelettel meghívunk minden érdeklődőt gyakorlati gépbemutatónkra, melyen CARPI 1000 és 2000 literes, vontatott kerti permetezők, függesztett, csigás talajfelszín-alakító és gyomirtó gép, függesztett nyesedékzúzó és Heger két- és háromfejes eke láthatók működés közben. A BEMUTATÓ HELYE: Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz, Gerö-major (Kecskeméttől, az 54. sz. úton, a 6—7. km között balra, 1,8 km aszfaltút végén). IDEJE: 1991. április 26., 10 óra 1391 * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * elfogadására kérte az Országgyűlést. A honatyák Balsai István válasza után megkezdték a szavazást a törvényjavaslathoz benyújtott több mint 400 módosító indítványról és csatlakozó módosító indítványról. A keddi zárásig szavazásra bocsátott 150 javaslatból alig néhányat fogadott el a T. Ház. Szabad György házelnök a plé- num előtt bejelentette, hogy Bra- tinka József (MDF) képviselőt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése alelnökévé. Baka Andrást (MDF) az Európa Tanács Emberi Jogi Bizottsága bírájává választotta. Szabad György gratulált a képviselőknek. Az Országgyűlés szerdán reggel 9.00-kor folytatja a szavazást a kárpótlási törvényhez beterjesztett módosításokról. A törvény egészéről a képviselők név szerint voksolnak majd. (MTI) Erdőgazdálkodás más formábai (Folytatás az 1. oldalról) Kétnapos rendezvényre került sor Bugacon, az erdészek nem oly régen kialakított fellegvárában, amelyre az ország egész területéről érkeztek, a 125 éves Országos Erdészeti Egyesület szervezésében, az állami erdőgazdaságok vezető szakemberei. Nem kisebb fajsúlyú kérdéseket vitattak meg, mint egyebek között az erdőgazdálkodási ágazat átalakulása, az erdészet szervezeti, államigazgatási irányítása, vadászat, vadgazdálkodás. A fönnhatóság álláspontját a Földművelésügyi Minisztérium erdészeti faipari főosztályának vezetője, Dauner Márton képviselte, aki keményen állta a sarat a gyakorlatban gazdálkodó erdészekkel szemben, akik bizony nem kímélték kérdéseik, ellenvetéseik elmondásakor. Azzal tulajdonképpen senki nem vitatkozott, hogy a szervezeti változtatás szükséges, a privatizáció elkerülhetetlen. Az állami tulajdonú erdők leendő, elképzelés szerinti gazdálkodási rendjével, illetve a tervezett szervezeti rendszer — és részletei — felvázolásával kapcsolatosan azonban merültek fel kifogások. A mai állaFELMENTIK-E A RENDŐR TÁBORNOKOKAT? A vád és a védelem egyetértenek A vád cs a védelem képviselői egyaránt a vádlottak felmentését kénék kedden, a Budapesti Katonai Bíróságon a rendőr tábornokok ügyének 7.. nyilvános tárgyalási napján. A dr. Hildenbrand Róbert hadbíró ezredes vezette büntetőtanács először dr. Bánhegyi Gábor őrnagy, katonai ügyész vádbeszédét hallgatta meg. A katonai ügyész perbeszédében hangsúlyozta: a tárgyalt ügyben kivételesen figyelembe kell venni, hogy a vádlottakat a politikai és társadalmi átalakulás időszakában elkövetett bűncselekmény miatt állították bíróság elé. Kijelentette: a vádiratban rögzített tényállásokat, a történtekkel kapcsolatos megállapítások nagy részét fenntartja, de a jogi következtetéseket — a tárgyaláson lefolytatott 36 órás bizonyítási eljárás eredményeire tekintettel — nem lehet fenntartani. Ugyanis a tárgyaláson olyan mennyiségű új bizonyítékot ismerhettek meg a résztvevők, amelyek alapján megkérdőjelezhető a vádlottak magatartására vonatkozó korábbi büntetőjogi minősítés. Dr Bánhegyi Gábor mintegy félórás beszédében a következő kérdésekre adut meg a választ: a módosított alkotmány hatályba lépése után. 1989. október 23- ál követően érvényesülhettek-e annak előírásai egyik napról a másikra? Megvalósult-e a mai napig a hatályos alkotmány minden rendelkezése? A vádlottak hozhatlak volna-e olyan intézkedést, amelyekkel megakadályozhatták volna a titkos operatív eszközök további alkalmazását? Az ügyész hangsúlyozta: szinte fel sem lehet sorolni azokat az alkotmányhoz fűződő, még elmaradt jogalkotásokat, amelyekre ugyanaz az 1990. április 30. volt a határidő, mim az új nemzetbiztonsági törvény előterjesztésére. A vádlottak saját hatáskörükben intézkedtek az alkotmányellenessé vált bizalmas nyomozások számának radikális csökkentésére, a figyelések, a lelefonle- hallgatások és levélellenőrzések megszüntetésére. Az operatív tiszteknek eligazításokat. értekezleteket tartottak, továbbá előterjesztéseket készítettek az illetékes állami vezetőknek, annak érdekében, hogy a BM Állambiztonsági Szolgálatának szervei — közöttük a BM Ili/ III. csoportfőnöksége az állampolgári jogokat tiszteletben tartva, kizárólag a nemzetbiztonság érdekeit jelentősen sértő, illetve a büntető törvénykönyvbe ütköző bűncselekmények felderítésén fáradozzanak Az adott helyzetben többet nem is lehettek; ezt bizonyítja többek között Németh Miklós volt miniszterelnök tanú- vallomása is. A tett intézkedéseken kivül pedig más cselekvésre —jogszabályi felhatalmazás hiányában — nem is volt lehetőségük — állapította meg dr. Bánhegyi Gábor. A katonai ügyész értékelése szerint a vádlottak személy szerint nem adtak utasítást alkotmányt, illetve személyiségi jogokat sérlő titkos eszk "tők alkalmazására. csak akkor, amikor állambiztonsági okokból, a közbiztonság megóvása érdekében arra feltétlenül szükség volt. Az iratmegsemmisítésekkel kapcsolatban a katonai ügyész megállapította: az eljárás során nem lehetett azt a célt bizonyítani, hogy Pallagi Ferenc hivatali kötelességét megszegve azért intézkedett az iratoknak jegyzőkönyv nélküli megsemmisítésére, hogy lehetetlenné tegye azok utólagos értékelését, történelmi feldolgozását. Dr. Bánhegyi Gábor végül is indítványozta a katonai bíróságnak, hogy a vádlottakat bűncselekmény hiányában mentse fel a szolgálatra jelentős hátránynyal járó elöljárói intézkedés elmulasztása bűntettének vádja alól. Ugyancsak mentse fel, bizonyíték hiányában, Pallagi Ferencet a hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vád alól. A katonai ügyész után az I. rendű vádlott Pallagi F'crcnc védője, dr. Horváth József ügyvéd mondta el perbeszédét. Hangsúlyozta: a büntetőeljárás kezdetétől fogva emberi és védői meggyőződése volt, hogy az 1. rendű vádlott nem követett el bűncselekményt. A katonai ügyész álláspontjával teljes mértékben egyetértve indítványozta a katonai bíróságnak. hogy mentse fel Pallagi Ferencet bűncselekmény, illetve bizonyíték hiányában az ellene emelt vádak alól. A védő utalt arra, hogy Pallagi Ferenc a jog- államiság keretébe kívánta állítani a BM Állambiztonsági Szolgálatot. Dr. Ferenczy Attila ügyvéd, a II. rendű vádlott dr Horváth József kirendelt védője kijelentette: a volt csoportfőnök hivatása teljesítése során „a barikád mindkét oldalát látta", s felismerte a társadalmi haladás útját. Az új helyzetben arra törekedett, hogy az általa irányított belső biztonsági szolgálat tevékenységét az alkotmány és a törvények tiszteletben tartásával végezze. Az utolsó szó jogán Pallagi Ferenc elmondta: a tárgyalás során mindvégig tapasztalta a bíróság tárgyszerű, körültekintő eljárását. Kérte a katonai bíróságot, vegye figyelembe védője és a katonai ügyész indítványát. Az I. rendű vádlott • szavai után a büntetötanács elnöke a tárgyalást berekesztette; a per 25-én, csütörtökön dr. Horváth JózseflI. rendű vádlott utolsó szó jogán tartható beszédével folytatódik, s előreláthatólag kora délután hirdet határozatot a katonai bíróság. (MTI) mi erdőgazdaságok területeinek tulajdonosa, az állam, illetve annak kezelője elkülönül majd egymástól — így a szakigazgatási elképzelés. Az előbbi kormányzati hatáskör lesz, melynek gyakorlója az állami erdők vagyonfelügyeleti kollégiumának választott testületé. A kezelők, az erdészkerületek, gondnokságok, erdőigazgatóságok rendszeréből állna majd az elképzelések szerint. Ugyanakkor vélhető, hogy nem kis gondot fog okozni a pénz, pontosabban annak hiánya, hiszen a feldolgozás — privatizálva — leválna az erdészet alaptevékenységéről. A megoldás az lehet, hogy az állami erdészetek önnfenntartóként működnének, a lehető legnagyobb költségminimalizálással, a dolgozók javadalmazását szakmai elvárások határoznák meg. Az amivel azonban ma mindenképpen számolni kell, az az erdészeti termékek piacainak összeomlása, amit visszafelé számolt folyamattal lehet kivédeni. Tehát a piaci helyzet felmérése utáni feldolgozói egész, rész-, illetve külföldi tőkés privatizációval. Az átszervezés költséges voltáról szintén bontakozott ki vita,l melyet ilyen megfogalmazással I hagytak függőben: ez a változási nem okoz költségnövekedést, I „csak” esetleg bevételkiesést. (Azl bizonyosan nem más lapra tartozó | téma viszont, hogy a ma működői állami erdőgazdaságok zömének! helyzete siralmas.) Külön nagy téma az’ erdő- esi vadgazdálkodás kapcsolata, I amelyhez a legkülönfélébb fóru-| mokon szólnak hozzá nem értők és hozzáértők. A gyakorló erdőgazdálkodók álláspontja szerint az erdő és vad egységes egészt kell hogy képezzen. Hogy ez elérhető legyen, fellépést terveznek a „nagyobb for-1 mátumú” bíróságoknál. A tanácskozás után néhány per-1 cet sikerült beszélgetni Dauner Mártonnal, aki elmondta, hogy a kétnapos rendezvényen csak az állami erdőgazdaságok sorsáról esett szó, de az erdőgazdálkodási ágazat programjából természetszerűen nem maradhatnak ki a szövetkezeti erdészetek, illetve a már itt-ott megjelenő, magántulajdonú | erdészetek sem. G. E. Ki tudja, mit rejt a föld? (Folytatás az 1. oldalról) drótkerítés, aknazárral, naponta felszántott és boronáit friss homok védte az objektumot kintről is, bentről is. Légi bombákat, aknákat, lőszereket, rakétahajtómüveket tároltak itt jó néhány darabjait is most szedegetik össze ... S vannak itt olyan hangárok is, amelyekben nyilvánvalóan önjáró rakétákat tárolhattak. S a Pesti út mentén, az úttól mindössze negyven-ötven méterre, olyan objektumok vannak, amik meglódítják az ember fantáziáját. Aprócska dombok ezek, fűvel, bozóttal, bokrokkal borítottam Mögöttük betonalapzat. S hogy ez mire szolgált? S mennyi van ilyen „tereptárgyból”? Egyelőre nincs rá felelet. A legérdekesebb azonban az, hogy az objektum átadásakor nem derült fény az ide szállított építőanyagok sorsára. Egyszerűen nincs meg a beton. Igaz, a környékbeliek óriási — föld alatti — betonsilókról beszélnek, de egyelőre hivatalos, konkrét információ nem áll rendelkezésünkig sem az állítás megerősítéséhez, sem megcáfolásához. Ballai Ottó A teljes jogú tagságig hosszú az út (Folytatás az 1. oldalról) A közösség bizottságának szóvivője a kedd déli sajtóértekezleten, kérdésekre válaszolva, közölte, hogy Frans Andriessen közösségi biztosnak a múlt héten előterjesztett terve a „társult tag” (affiliate member) státusának létrehozására nem képezte a lengyelekkel folytatott megbeszélések tárgyát, mivel az a bizottság alelnökének magánjavaslata, nem pedig a bizottság hivatalos álláspontja. Andriessen indítványa szerint a csatlakozás és a társulás között létre kellene hozni egy harmadik, „társult tag” kategóriát: ez csak bizonyos területeken terjesztené ki az érdekelt államokra a tagsággal járó kötelezettségeket és jogokat. Csatlakozás esetén, mint ismeretes, ezek alól legfeljebb időleges felmentést ad a közösség, a társulás pedig, amelyről most tágyal a három országgal a közösség, nem tartalmaz tagsági jogosítványokat. A magyar munkásokat Japánban képezik ki Göncz Árpád fogadta a Suzuki elnökét Göncz Árpád köztársasági elnök kedden, a Parlamentben fogadta Osamu Suzukit, a japán Suzuki Motor Corporation elnökét, aki hétfőn érkezett Magyarországra. A találkozóról kiadott közlemény szerint a japán üzletember beszámolt a hat év alatt előkészített magyarországi vegyes vállalat tervéről és várható termelési programjáról. A többi között elmondotta, hogy a vállalat által foglalkoztatott mintegy 1100 dolgozót hat hónapos tanulmányútra Japánba küldik, így a helyszínen ismerkedhetnek meg a távol-keleti munkamódszerrel és gondolkodással. A Suzuki cég elnöke jelezte, hogy erőfeszítéseket tesznek a magyarországi import bővítése érdekében, és mezőgazdasági termékek mellett ipari cikkek vásárlására is lehetőséget látnak. Göncz Árpád részletesen szólt arról, hogy a megvalósuló vegyes vállalat lényegesen több, mint egy projekt; biztosítja, hogy a magyarok megismerjék és megtanulják a japán mentalitást, munkamódszert. Az új vegyes vállalat gyakorlati megvalósítása annak a magyar politikai, gazdasági döntésnek, hogy fejlesszük, bővítsük kapcsolatainkat a csendes-óceáni térséggel, és megvalósítsuk gazdaságunk több lábon állását. A köztársaság elnöke kifejezte reményét: a jövőben további japán tőkeberuházásokkal számolhatunk, amely hozzásegíti országunk gazdaságát ahhoz, hogy mielőbb túljusson a nehézségeken. ********************************************** BÁCS-KISKUN MEGYÉI NAPILAP Kiadja: a Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. Felelős kiadó: Preiszinger András, Martin Feldenkirchen Főszerkesztő: dr. Gál Sándor Főszerkesztő-helyettes: Ballai József Készíti a Petőfi Nyomda Rt., Kecskemét, Külső-Szegedi út 6. 6001 Felelős vezető: Birkás Béla elnök vezérigazgató; Telefon: 28-777 1991. IV. 24-én, megrendelés sorszáma: 130004 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatal címe: 6000 Kecskemét. Szabadság tér 1/A 6001 Telefon: 27-611. Telexszám: 26-216 bmlv h. Telefax: 29-898 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra: 199,— Ft, negyedévre: 597,— Ft, félévre: 1194, Ft, egy évre: 2388, Ft. ISSN 0133 —235x
