Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-22 / 93. szám

1991. április 22. • PETŐFI NÉPE • 3

MÓDOSÍTOTTÁK A LAKÁSÉPÍTÉSI TÁMOGATÁST

Kft. alakul a Félegyházi Hírek, a kábeltelevízió, a tv-stúdió fenntartására

Elég nehéz követni napjainkban a megélhetési viszonyok rohamos változását, s egyéb körülmények alakulását. Ilyen helyzetbe jutott a rendelet- alkotás és -alkalmazás is. Jellemző eset, hogy Kiskunfélegyházán az április 18-ai ülésen már az 1991. első negyedévében hozott önkormányzati rendeletek módosításáról kellett szavazniuk a városi képviselőknek. A mindennapi élet túlhaladta a néhány hónappal előbbieket.

A lakáselosztás és -gazdálkodás támogatásáról szóló, 2/1991. (II. 6.) számú az egyik ilyen, kiegészítésre szorult rendelet, amely a támogatást kiterjeszti az ingatlan bővítésére, az ehhez nyújtott bankkölcsön törlesztőrészlet-fizetésének megkönnyítésére. A legutóbbi módosítás szerint Kiskunfélegyházán az a család, személy részesíthető ilyen támogatásban — ha az egyéb feltételeknek már korábban is megfelelt —, amelynek az egy személyre számított tiszta jövedelme, az egyedülállóknál nem több, mint 7000 (hétezer) forint, a gyermekét egyedül nevelő szülő esetében havi 6000 (hatezer) forint, családban pedig havi 5200 (ötezerkétszáz) forint. A támogatási mérték a törlesztőrészlet növekményösszegének legfeljebb száz százaléka lehet. Formája vissza nem térítendő vagy visszatérítendő kamatmentes kölcsön.

A visszatérítendő támogatás másik formája az, amelyet egy összegben nyújt az önkormányzat legfeljebb ötvenezer forint (50 000) értékhatárig annak a személynek, családnak, amelyik ezzel az OTP-kölcsön-tartozását teljes egészében ki tudja egyenlíteni. A támogatás visszafizetési határideje legfeljebb három esztendő, de az igénylőnek két kezesről szükséges gondoskodnia. A testület állás- foglalása szerint a három év alatt visszatérített összegeket ismét be lehet majd fektetni, ha pedig a városnak a költségvetési támogatásból származó 7 (hét) millió forintból netán pénzmaradványa lenne, azt csak szociális célra szabad felhasználni.

A képviselő-testület módosította a vásári és piaci helypénzdíjszabás február 28-ai keltezésű önkormányzati rendeletet is. Eszerint a pecsenyesütők,

italmérők, kisiparosok és kiskereskedők a sátorral, halifaxszal elfoglalt közterületért naponta és négyzetméterenként 50 (ötven) forintot fizetnek Kiskunfélegyházán, kivéve azokat, akik a Béke téri piacon árusítanak. Őket négyzetméterenként és naponta 20 (húsz) forint díj terheli. Ugyanennyit fizetnek a közterület használatáért négyzetméterenként és naponta a mutatványosok, körhintá- sok, viszont a használtcikk-árusítással elfoglalt területért napi és négyzetméterenkénti helypénzként 10 (tíz) forintot kell fizetni e rendelet kihirdetése után.

Az 1991. január 31 -ei ülésen vitatta meg a városi képviselő-testület a helyi hírközlés helyzetét s fejlesztésének lehetőségeit. Ennek kapcsán hirdetett pályázatot a Félegyházi Hírek, a helyi kábeltelevízió és tv-stúdió fenntartására, működtetésére. Három pályázat érkezett, s ebből a Primőr Kft., a Minimax Híradástechnikai Kft. együttes pályázatát tartotta legalkalmasabbnak az önkormányzat, mert mindhárom hírközlési forma fenntartására, működésének fejlesztésére vállalkozott. A két társaság a városi önkormányzattal együtt közös kft.-t alapít, melyben 34 százalék az önkormányzat, 33 a Primőr és ugyanennyi a Minimax tulajdonrésze.

Az elképzelés szerint a társaság műszaki fejlesztéssel korszerűsíti a tévéstúdió, a városi újság tevékenységét, a kábelrendszerre vonatkozóan pedig szerződést köt a városi hálózatnak mind a 3500 (háromezer-ötszáz) tulajdonosával. Később, amint a fejlesztés anyagi feltételei megteremtődnek, s a sugárzás jogi és egyéb körülményei is kedvezően alakulnak, a társaság 150 wattos televízióadó üzembe helyezésével javítja a hazai és külföldi műsorok vételét Kiskunfélegyházán, valamint a város körzetében. A Primőr Kft. külföldi partnereinek a közreműködésére is számít ebben a tevékenységben. Amíg a tervezett társaság meg nem alakul, a Félegyházi Hírek a régi formában s a városi önkormányzat költségvetése alapján jelenik meg minden második héten.

(k. a.)

i iliíiliigOj Igtife: \(\ V.o.'-.si'd

Munkaerő- mozgás határokon át

Magyarország munkaügyi minisztere, Kiss Gyula is részt vesz a kedden, Prágában kezdődő nemzetközi munkaügyi tanácskozáson — tájékoztatták az MTI-t a tárcánál. Az európai országok munkaügyi miniszterei — nem hivatalos találkozón—a Kelet-Közép-Euró- pában zajló gazdasági folyamatok hatásairól, a gazdasági nehézségek, a munkanélküliség miatti külföldi munkavállalásokról, a kivándorlásról cserélnek véleményt.

A témával már foglalkozott a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is, megállapítva, hogy Ke- let-Európából elsősorban Nyugat- Európába, Ausztráliába, Kanadába és az Egyesült Államokba indulnak majd sokan munkát vállalni, de nehéz helyzetet eredményezhet a munkaerőmozgás Közép- Európában is.

A fejlett országok regionális és nemzetközi szervezeteinek segítségével a beruházásokkal, a kereskedelmi kapcsolatok bővítésével csökkenthető a kivándorlás mértéke, ezek a programok viszont csak hosszabb távon érhetnek el eredményt. Ezért az ILO fontosnak tartja, hogy a munkaerő nemzetközi mozgását mindkét oldalról, tehát az anyaország és a fogadó ország részéről egyaránt ellenőrizzék, szervezzék. Énnek hatékony eszköze, ha ezek az országok kétoldalú megállapodásokat kötnek. Ezek segítségével pontosan meghatározható: milyen formában és hányán vállalhatnak munkát külföldön, s a nemzetközi egyezményeknek megfelelően rögzítik a munkavállalás, munkabiztosítás feltételeit. Az ILO szükségesnek tartja, hogy a külföldön munkát vállalók és családtagjaik megfelelő színvonalú egészségügyi és más jellegű ellátása érdekében az adott országok kétoldalú társadalombiztosítási megállapodásokat is kössenek. Javítani szükséges az országok közötti információs együttműködést is. (MTI)

. j * O

Gyorsaság és garancia

Jó lenne, ha meg tudnánk fizetni

Az Interlab egy az egészség- ügyi magánvállalkozások közül, a maga területén mégis az egyetlen Magyarországon. Az állami laboratóriumaink számára még vélhetően hosszú ideig elérhetetlen csúcstechnológiát hozták hazánkba műszerparkjukkal. Az osztrák orvos tulajdonos 12 millió schillinget fektetett ebbe a vállalkozásba, s havi egymillió forintos rezsi- költséggel üzemelteti azt.

Mire képes az Interlab? Bármilyen vizsgálat elvégzésére, így például vérkép-, vizelet-, véralvadás-, AIDS-, terhességi teszt, tumormarkerek ..., de ellenőrzik a szív, a máj, a vese, a hasnyálmirigy és a pajzsmirigy működését is.

Tárnái Ákos, az Interlab magyar ügyvivője szerint a gyorsaság, a minőség és a garancia jellemzi munkájukat. Megtörtént esetekkel támasztja alá lét- jogosultságukat, amikor a beteg a gyors diagnosztizálásnak köszönhette életét. Náluk ugyanis legfeljebb egy hétig kell várni az eredményre.

Az Osztrák Orvosi Kémiai és Diagnosztikai Laboratórium tulajdonosa mégis többször fontolgatta már a vállalkozás felszámolását. Míg kapacitásuk akár napi 500 beteg ellátására is lenne, addig például a kecskeméti szűrésük két napja alatt alig negyvenen éltek e lehetőséggel. Jelentkező, persze, bőven lett volna, de elriasztotta őket a fizetendő összeg nagysága. Az Interlab vizsgálatai ugyanis korántsem nevezhetők olcsónak. Ám a nyugati alapanyagok, a számunkra elérhetetlenül drága technika költségeit valakinek meg kell fizetnie. De miért a betegnek? Hiszen a társadalombiztosítás a betegellátásra befolyt összegből köteles volna finanszírozni a lakossági szűrővizsgálatokat. A hiba csupán annyi, hogy az Interlab- hoz hasonló egészségügyi magánvállalkozások és a társadalombiztosítás viszonya még tisztázatlan.

A tb-vel kötött megállapodást Tárnái Ákos szerint egy minisztériumi levél akadályozza, amely tiltja, hogy a társadalombiztosítás bármilyen egészségügyi vállalkozással szerződést kössön. Így hiába szorgalmazzák a kapcsolatfelvételt, és ajánlják fel kapacitásukat lakossági szűrések elvégzésére. Továbbra is csak néhány jól menő cég engedheti meg magának, hogy dolgozóit saját költségén vizsgálatra küldje. Elvégre a több mint 3500 forintos célirányos, minden szervre kiterjedő, plusz a nők számára elengedhetetlenül fontos 1200 forintos nőgyógyászati vizsgálatot nem mindenki engedheti meg magának. Persze, vannak esetek, amikor a pénz másodlagossá válik. így sokan fordulnak az Interlabhoz meddőségi vizsgálatra, hogy megrövidítsék a várakozás és bizonytalanság hosszú éveit. A gyakran akadozó és nehézkes ügymenet helyett itt ugyanis gyors diagnózist remélhetnek.

Az Interlab Kecskemétet szemelte ki első vidéki referencia- helyéül. Az, persze, még kétséges, hogy lesz-e ebből valami. Félő ugyanis, hogy az osztrák tulajdonos fogja a schillingmil- liókat érő berendezést, s úgy dönt, hogy nem zörgeti tovább hazánk kapuját. Megy oda, ahol tudnak élni a felkínálkozó lehetőséggel, azaz: ahol tudnak fizetni.

G. T. T.

FOGYÓKÚRÁRA FOGOTT TENYÉSZKOCÁK

Miért ment tönkre egy vállalkozó?

Sok mindent produkál az élet, de olyat, hogy az ember harapja meg a kutyát, azaz a sertést nem hizlalják, hanem fogyókúrára fogják, azt csak nagyon ritkán. Márpedig van ilyen, nem is olyan túlságosan messze a megyeszékhelytől, itt, Hetényegyházán. Szabó Menyhért 1972-ben váltotta ki az iparengedélyét és lett önálló lakatos kisiparos.

— Szerkezeti munkákat, nyílászárókat készítettem,, s a szakmában nem tartoztam a legrosszabbak közé. A múlt évben azonban be kellett szüntetnem a működésemet, mert senkinek sem kellett az egyre dráguló vasszerkezet. Úgy gondoltam, az embereknek ezután nagyobb szükségük lesz sertéshúsra, mint vasajtóra, s belevágtam a tenyésztésbe 1

Összejött egy kis pénze, s azon vásárolt nagyon olcsón a Hetény- egyházi Egyetértés Szakszövetkezettől egy telket, ráépített egy 12 férőhelyes — modern — fiaztatót és egy szoba-konyhás lakást. A fi- aztatóban egy évben négyszer lehet elletni a kocákat, de alkalmas süldőnevelésre, hizlalásra is. Amikor az ól, a karámok elkészültek, vásárolt 24 anyadisznót, két kant, de ekkorra már elfogyott a pénz.

— A múlt év júniusában bementem a bankba és újrakezdési kölcsönt vettem fel. Szívesen adtak, hiszen jó hírem volt, sohasem maradtam el az adóval, az esetleges kölcsön-visszafizetéssel. A négy- százezer forintot kamatmentesen adták, négy évre, s az első részletet decemberben kellett volna visszafizetnem, de nem tudtam ...

Oka volt ennek is. A múlt év augusztusában pestis elleni védőoltást kapott az akkor már megszaporodott sertésállomány, a 24 anyakoca és a 75 süldő. Egy hónapig azonban nem lehetett eladni őket -— ennyi volt az egészségügyi várakozási idő —, ám az állatokat etetni kellett. Szeptember végére a süldők ára lezuhant, mindössze 1200-1300 forintot ígértek egy 30

kilós malacért. A felnevelt állatok eladhatatlanná váltak.

— Nagy nehezen sikerült a 35 kilóra felnövekedett malacokat végül is 1400 forintért eladni. Nyomban eleséget kellett vásárolnom, mert a kocák másik fele megellett, s hetven malacot volt szükséges legalább választási súlyra felnevelni. Decemberre annyira kevés volt a pénzem, olyan alacsony ára volt a disznónak, hogy a választási malacokat 200—500 forintért adtam, de nem egyet elajándékoztam, mert nem tudtam nézni, hogy éheznek a jószágok. Ebben a kilátástalan helyzetben az anyakocák fele ismét 90 malacot ellett, ezekből csupán ötvenet sikerült értékesítenem bagóért, mert a másik fele, a kocák alultápláltsága miatt, elhullott. Nézze meg ezeket a malacokat -— mutatott a karámban, az éhesen követelőző kocákra —, ezek decemberben még 180-200 kilósak voltak, de most alig érik el az egy mázsát.

Az anyakocák — ha egyáltalán annak lehet nevezni a késpenge vastagságú, inkább rosszul tartott süldőkre emlékeztető állatokat — rövidesen ismét ellenek, de miután összesen hat zsák — háromszáz

kiló — takarmánya van Szabó Menyhértnek, éhségükben a szalmát is megeszik. Rossz volt nézni ezeket a tenyészállatokat, mert napról napra meg kell küzdeniük az éhséggel, egyre kevesebb lesz a súlyuk.

. — Kilátástalan a helyzetem, képtelen vagyok kiutat találni ebből a zsákutcából. Azt hiszem, egyetlen megoldás van: megölni az állatokat és itt, a tanya mellett elföldelni, mert arra sincs pénzem, hogy Soltra vitessem a tetemeket. Tíz napig feküdtem a kórházban, ideg-összeroppanásom volt, s ha nem veszem be a dilibogyót, dü- höngeni kezdek. Családi életem is tönkrement, feleségem és fiam elhagyott, hiszen minden pénzemet az állatokba öltem. Nekem csak egyetlen utam maradt: a börtön . . .

Szabó Menyhért esete — sajnos — nem egyedülálló sem ebben a községben, sem a megyében. A korábban sertésneveléssel, -hizlalással foglalkozó kistermelők, vállalkozók többsége ráfizetett vagy jelentős veszteséget szenvedett. Valamennyien a „gazdaságpolitika” áldozatai.

Gémes Gábor

Cigányul tanuló pedagógusok Szolnokon

Cigány nyelvet tanul a négy, legtöbb cigány lakossal rendelkező Jász- Nagykun-Szolnok megyei település — Szolnok, Újszász, Mezőtúr és Öcsöd — tizenkét pedagógusa. A kezdeményezés dr. Kollár Józsefnek, a köztársasági megbízotti hivatal munkatársának nevéhez fűződik, aki levelet küldött a mintegy harmincezer cigány lakost számláló megye polgármestereinek, kérve, hogy segítsék az országosan is új kezdeményezés megvalósítását.

A tizenkét pedagógus minden hétfőn a megyeháza könyvtárában ismerkedik a cigány nyelvvel. A tanítás, a tanszerköltség, az utazás ingyenes. A tapasztalatok szerint azokat a nevelőket, akik beszélik a nyelvet, a cigányság körében nagyobb tisztelet övezi. Hatékonyabb lehet az iskolai oktató-nevelő munka is, s a nyelv ismeretében a pedagógusoknak könnyebb megnyerniük a cigány gyermekeket az iskolai közösség számára. (MTI)

Felhívás az egyetemes magyarsághoz!

— Mi, a Kárpát-medence magyar közéleti, kulturális, ifjúsági szervezetei felhívással fordulunk az egyetemes magyarsághoz, a világ közvéleményéhez, különös tekintettel a velünk szomszédos nemzetekhez — ezekkel a szavakkal kezdődik az a deklaráció, amelyet az Intrafórum péntektől vasárnapig Budapesten tartott találkozójának résztvevői fogalmaztak meg.

Mint ismeretes, az Intrafórum a határon túli magyar ifjúsági szervezetek és a hazai magyar ifjúsági szervezetek közös fóruma. A mostani, immár negyedik rendezvényen először vettek részt a Magyar Köztársaság parlamenti pártjai, a határon túli magyar pártok és a magyarországi nemzetiségi szervezetek küldöttei is.

A találkozón elfogadott nyilatkozat kimondja: Hisszük, hogy térségünk nemzeti, kisebbségi kérdéseit csak egymást megismerve, elismerve, párbeszéd útján lehet megoldani. Karel Capek mondta:

„Csak azt gyűlölhetem igazán, amit nem ismerek.”

Ebben a párbeszédben egyenrangú feleknek kell részt venniük. Ehhez azonban elengedhetetlen a félelmek feloldása, azaz, hogy mindenki ott érezhesse otthon magát, ahol született, és bárhol is él, ne akadályoztassák anyaországával, honfitársaival tartott kapcsolataiban.

Ezzel párhuzamosan fordulunk honfitársainkhoz: Ne idegenben sirassuk szülőföldünket, mert akkor hamarosan nem lesz mit siratnunk. Ezt megakadályozandó keressük azokat a tényezőket, amelyek ezen folyamatokat megfordíthatják. Mindannyiunk felelőssége egyenként egytizenötöd milliomodnyi magyarság.

Mi, a Kárpát-medence hat országának magyar ifjúsága békességet keresünk mind szomszédainknak, mind magunknak. Hisszük: közös múltunk alapjain új épületet kell emelnünk — fejeződik be a nyilatkozat. (MTI)

A Föld napja Magyar- országon

Ma az egész világon rendezvények sora figyelmeztet arra, hogy a környezetvédelem valamennyi állampolgár ügye. Budapesten már vasárnap megkezdődött a Föld napja eseménysorozata: délután a Városházán fórumot rendeztek a közlekedés okozta légszennyezésről. Ma Budapest több helyszínén lesz tiítakozó felvonulás az egyre fojtóbb légszennyezés miatt. Éste fórumot tartanak a Kertészeti és Élelmi- szeripari Egyetemen, ahol a szaktárcák képviselőitől talán választ kaphatnak az érdeklődők arra, miért nincs változás körülöttünk, miért nem lehet nagyvárosainkban levegőt venni. Tiltakozó megmozdulásokra kerül sor több településen: a tervek szerint Gödön a fideszesek és a zöldek szerveznek pikniket; Röszkén utcai demonstrációval hívják fel a figyelmet a környezetszeny- nyezésre, Szombathelyen gázálarcos felvonulásra, kerékpáros demonstrációra készülnek. Nyíregyházán elébe mennek a tiltakozásnak, áprilisban fokozottabban ellenőrzik a gépjárművek környezetszennyezését. Ma országszerte több iskolában, más tantárgyak helyett, a környezetvédelmi ismereteket tűzik napirendre, egy sor településen fákat ültetnek, szemetet gyűjtenek, takarítanak, szépítik lakóhelyüket. (MTI)- Nézze, ez a koca néhány nap múlva ellik.