Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-20 / 92. szám
1991. április 20. • PETŐFI NÉPE • 3 KÍVÜLRŐL NEM LEHET RENDET CSINÁLNI A pártok botrányos pénzügyei nyomában Nemrégiben a miskolci székhelyű Magyar Demokrata Keresztény Párt botrányától volt hangos a sajtó. A párt országos elnöke, Vörös Pál ugyanis magához véve a pártkasszát, elhagyta az országot. Alighogy ez a vihar elcsendesedett, máris itt az újabb, most a Független Kisgazda- párton belüli pénzügyi vádaskodások adnak okot a megállapításra: nincs minden rendben a pártok anyagi ügyei körül. Ezért kerestük fel az Állami Számvevőszék két munkatársát, akik annak a szervezetnek a dolgozói, amely a párttörvény értelmében a pártok törvényes gazdálkodásának kizárólagos ellenőre. — E botrányok kapcsán felmerül a kérdés: pusztán az a tény, hogy egy szervezet pártként bejegyeztette magát, elegendő indok-e ahhoz, hogy a költségvetéstől milliókat kapjon? — Most már nem, korábban azonban elég volt — válaszolja dr. Elek János, az Állami Számvevőszék tanácsosa. — 1989 végén nyílt meg a jogi lehetősége annak, hogy a társadalmi szervezetek megfelelő feltételek megléte esetén pártként működjenek, illetve állampolgárok pártot alapítsanak. E lehetőséggel élve pár hónap alatt közel hetven — ma is működő — párt jött létre, és jegyeztette be magát az illetékes bíróságon. Az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása alapján az ország- gyűlés hozott egy olyan határozatot, mely szerint minden, akkor párttá alakult társadalmi szervezetet az általuk bevallott taglétszám arányában támogatnak az általános választásokig. így tizenöt párt között osztottak szét 101 millió forintot. Az országgyűlési határozat ugyanakkor nem írta elő kötelezettségként a pártok számára taglétszámuk rögzítését. A pénzek igénylése teljes mértékben önbevallás alapján történt. így ! nem volt mód a tényleges létszám | ellenőrzésére, mint ahogy tiw siuyy, .; * A második szakasz 199tT $nuaC 1-jétől az általános választásokig tartott, amikor 40 párt kapott költségvetési támogatást. A választások óta azonban a párttörvény szabályozza, hogy kik, milyen alapon kaphatnak pénzt. Ez a törvény erőteljesen leszűkíti ezt a kört, mivel kimondja, nem jogosult költségvetési támogatásra az a párt, amely a választásokon a választók egy százalékának szavazatát nem kapta meg. Ezzel 11 -re csökkent az államilag támogatott pártok száma. Ebbe beletartozik a hat parlamenti párt, és ezeken kívül még az MSZMP, az MSZDP, a Hazafias Választási Koalíció, a Vállalkozók Pártja, és az Agrárszövetség. A pártok támogatására szánt keretösszeget az Országgyűlés szavazza meg, ez 1991-ben körülbelül 400 millió forint. — Ezek szerint a mostanában felszínre került szabálytalanságokat a korábbi szabályzatlan helyzet idézte elő? — Valóban, a súlyos problémákat, visszaéléseket azoknál a pártoknál találjuk, amelyek még a választások előtt igényeltek, és kaptak pénzt. — A közvélemény egyre inkább azt tapasztalja, hogy jószerivel minden megtörténhet egy-egy párt háza táján. Elég, ha az ember csak a szociáldemokraták botrányos viselkedésére gondol. Az Állami Számvevőszék vizsgálata, ellenőrzése mire terjed, mire terjedhet ki? - A Számvevőszék csak a gazdálkodás törvényességét vizsgálhatja. A vizsgálatok elsősorban arra összpontosulnak, hogy az állami támogatást és az egyéb pártpénzeket a hatályos pénzügyi, számviteli szabályok szerint könyvelték-e el. De már arra sincs se jogköre se hatásköre, hogy a pénzek felhasználásának hatékonyságát, célszerűségét vizsgálja. E tekintetben a pártok csupán tagságuknak tartoznak felelősséggel. — Vizsgálja a Számvevőszék vagy más erre hivatott szervezet, hogy a bejegyzett párt vezetője, tisztségviselője milyen múlttal rendelkezik, volt-e büntetve, vagy sem? — Ezt senki sem vizsgálja, mert ez mindenféle személyiségi jogot sértene. Az egyesülési törvény az egyesülési jogot általánossá teszi, s a párttörvényben sincs ilyen megszorítás. A közösségre tartozik, hogy maguk közül kit választanak meg vezetőnek. — A Számvevőszéknek nincs arra jogosítványa — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Kovács Árpád főcsoAásártifhlőfidjúk áz egyílfpátíeliM: magának gépkocsit. Ez bárkinek szíve joga, amennyiben a tagság eltűri, ez a párt belső ügye. A Számvevő- szék nem hatóság, hanem az Országgyűlés legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve. Egy olyan szervezet, amely, ha visszaéléseket tapasztal, akkor azt a megfelelő hatóságnál jelzi, azon keresztül intézkedik. Tehát a Számvevőszék eljárást kezdeményez törvénysértés esetén az ügyészségnél, bíróságnál vagy gazdasági visszaélésnél a Pénzügyminisztériumnál. — Milyen esetekben került már sor párt ellen eljárás kezdeményezésére? — Nem a miskolci eset az egyetlen, ahol visszaélések történtek. A Magyar Nemzeti Kereszténydemokrata Munkáspárt például a mai napig nem tett eleget annak a kötelezettségnek, hogy pártként bejegyeztesse magát, pedig már kiutaltak számára mint pártnak kétszázezer fo* rintot. Ezért eljárást kezdeményez* tünk az ügyészségnél a párt ellen csalás bűntette miatt. Az MSZDP-t, miután állandóan feljelenthetik egymást, intézkedési terv készítésére köteleztük. A Magyar Liberális Néppártnál az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok és törvénysértő gyakorlat miatt szükségessé vált, hogy a párt számláján maradt pénzt a Pénzügyminisztérium útján zároltassuk. Ha a Számvevőszék úgy találja, hogy egy párt a párttörvényt sértő módon gazdálkodik, az ügyészségen keresztül kezdeményezheti, hogy az indítson keresetet a párt ellen bíróság előtt, amely majd elszámoltatja a pártot, adott esetben meg is szüntetheti azt. Ilyen eljárás folyik a Magyar Liberális Néppárt ellen. Több párt — például a Magyar Függetlenségi Párt — próbálja átmenteni vagyonát úgy, hogy társadalmi szervezetté alakul át. Ez törvénytelen, a Számvevőszék ezekben az esetekben törvényességi óvást kezdeményezett a Legfőbb Ügyészségnél. Az előbb említett viták, törvényszegések azonban nem meghatározóak. A pártok többsége ugyanis kínosan ügyel arra, hogy gazdálkodása áttekinthető legyen. Hiszen eredményes politizálásuk érdekében érthetően szeretnék elkerülni a botrányt. — A már régen működő demokráciákban is ilyen formában történik a pártok ellenőrzése? — Sokkal, sokkal enyhébben. Az alapvető különbséget azonban abban látom a magyar és az európai, valamint az amerikai pártellenőrzési gyakorlat között, hogy ott a tagság nagyon éber. Az emberekbén benne él, hogy amit mondjuk egy párt támogatására befizetett, az az ő pénze. Egy-egy kipattanó botránynál nem a Számvevőszékért kiáltanak, hanem — kis túlzással — azonnal leváltják a pártvezetőséget. Ezekben a demokráciákban óriási a közösség ereje H. M. CIGÁNYKÉRDÉS HALASON — BELVÁROSBÓL TANYÁRA Az egyik és a másik ember szabadsága Nem kis döbbenést váltott ki Halason a polgármester, Tóth Zoltán azon kijelentése, amelyet a napokban egy ifjúsági klub vendégeként kérdésekre válaszolva tett. Az inkriminált mondat pedig az, hogy a belváros állami házaiból a környező tanyákra telepítik ki a cigánycsaládokat. Mielőtt a pletyka kiszínezi az elképzeléseket, egyenesen a polgármestert, Tóth Zoltánt kerestem meg, adjon bővebb magyarázatot az elhangzottakra. — Egyrészt azokat a városi házakat szeretnénk megmenteni. amelyek ha tovább várunk, annyira tönkre fognak menni, hogy jószerével már csak lebontani lehet őket, pedig valaha szép polgári házak voltak. Másrészt pedig a lakóik veszélyt jelentenek a környezetükre. Az ő számukra szeretnénk felajánlani, hogy vásárolunk tanyákat, ahol tudnának gazdálkodni, legalább az élelmüket meg tudnák termelni, s nem állnának sorba a városházán segélyekért. — Gondolom, a cigányoktól nehéz lesz elvárni, hogy parasztként gazdálkodjanak, hiszen azon túl, hogy idegen az életvitelüktől, nem is értenek hozzá. De főképpen milyen jogcímen gondolja ezt végrehajtani? — Nyilván csak azokkal lehet ezt megvalósitani, akik vállalkoznak rá. Aki nem vállalja, azzal nem tudunk mit csinálni. Illetve van egy másik elképzelés, hogy a régi Cserepesen telkek kialakításával egy rendezett telepet létrehozni úgy, ahogyan ők szeretnék. Erre a helyi etnikai érdekképviseleti szervezet be is nyújtott egy pályázatot. A két módszer kombinálásával a városnak legalább a közepét rendezni lehetne. Túl azon, hogy lakásokhoz jutnának és rendeznénk a környezetünket, elérnénk azt is, hogy ne tartsák ezek az emberek állandó rettegésben a szomszédaikat. —- Kétségtelenül nagy népszerűség övezné az ön elképzelését a lakosság egy részéről. Véleményem szerint azonban legalább akkora felháborodásra is számíthat, — mint liberális szabad demokrata politikus. En nem voltam soha vadliberális. Úgy gondolom, hogy az egyik ember szabadsága addig terjed, míg a másik ember szabadságát nem sérti. Ha valaki veszélyezteti a környezetét, ahhoz egyszerűen nincs joga. — Ki fogja eldönteni, hogy melyik család veszélyezteti a mások szabadságát? — Hiszen naponta ötven rendőrségi feljelentés van ... — Tehát akkor a rendőrség fogja meghatározni, hogy ki az összeférhetetlen, renitens család? — Nagyon jól tudjuk mindnyájan, hogy kik azok. Naponta ötven jogcímet lehet találni arra, hogy velük szemben eljárjunk. Tévedés ne essék, nem mi csináljuk ezeket, ők teremtik meg. — Úgy értettem a szavaiból, hogy ezekről az elképzelésekről a cigányság önkormányzati képviselője is tud. — Igen. Egyértelműen végigbeszélgettük már ezeket vele is. Ő is tisztában van azzal, hogy igenis vannak Kiskunhalason olyan emberek, akikkel lehetetlen együtt élni. de ezeknek ily módon mégis egy lehetőséget adunk. — Megbocsásson, de meglehetősen naiv elképzelésnek tartom, hogy pontosan ezekkel az emberekkel békésen kompromisszumra lehessen jutni. — Nos lehet, hogy így van, de akkor ne jöjjenek segélyekért, lakáskiutalásokért se a városházára. Milyen alapon segítsünk egyeseket mások rovására? Természetesen csak ott tudunk cselekedni, ahol a tulajdonjog révén beleszólásunk van bizonyos dolgokba. — Ez ismét nem kevés pénzébe fog kerülni a városnak ... — Ha valamitől tartok, az éppen az, hogy anyagiak miatt nem sikerülnek ezek a tervek. Bár van remény, hogy kapunk némi pénzügyi segélyt a megyei közgyűléstől, de elkerülhetetlenül áldozatot kell hozni. Talán még annyit fontosnak tartok hozzáfűzni, hogy semmiképpen sem kampányszerű akcióról van szó. Sok más elemmel együtt ez is része annak, hogy Halason normalizálódjon a helyzet. Ezen a tűzoltó munkán túl nekünk koncepciózusán törekednünk kell arra, hogy a cigányság következő generációja felzárkózhasson. Hajós Terézia ÚJDONSÁG A DELI KENYERPIACON Csak azért is van pékség Mélykúton • Veizer István: Ebben a gőzkemencében semmilyen mellékanyag nem termelődik. • Gavlik Ferenc mozgóárus Jánoshalmán árulta a Veizer- kenyeret. • Szép, fehér mélykúti kenyerek. (Méhesi Éva felvételei) tam munkát. Ők a garanciák arra, hogy naponta jó minőségű A tanácsoknak már nem sok idejük volt hátra, az önkormányzati választásokra még nem került sor, amikor a helyi tanács ülésének írásos anyagából megtudtuk: Mélykúton Veizer István magánpékséget kíván létesíteni, s a még hiányzó 2 millió forint banki kölcsön felvételéhez kezességet kér a tanácstól. Kérésének nem tettek eleget, mondván, nem akarják újabb kötelezettséggel terhelni a majdani önkormányzatot. Az érvelést el kellett fogadni. Igen ám, de Veizer István akaratos embernek bizonyult. Csak- azért is megcsinálta péküzemét. Mélykút és a Délvidék több más településének kenyérpiacán megjelent a Veizer-kenyér. Ennek hírére látogattunk a községbe, a Zrínyi utca 1. szám alatti új pékségbe. — Hogyan sikerült mégis előteremteni azt a hiányzó kétmilliót? — kérdeztem Veizer úrtól. — Nagy családi összefogással és az Országos Kereskedelmi és Hitelbank bajai kirendeltségének a segítségével. Gyorsan, alig több mint egy hónap alatt befejeztük az építkezést, mert szent meggyőződésem volt, hogy Mélykúton van létjogosultsága egy helyi pékségnek. Tudni kell, hogy valamikor volt itt péküzem, a Bajai Sütőipari Vállalathoz tartozott. Annak idején felújították, majd rá fél évre megszüntették. Hosszú ideig üresen állt az épület. Én 1990 márciusában meg akartam vásárolni a ba- jaiaktól, de a vétel nem jött ösz- sze. A mintegy 800 ezer forintot érő kemencét szétverték, s az épületben ABC-áruházat nyitottak. Ezután döntöttem úgy, hogy új péküzemet építek itt, a Zrínyi utcai telken, ahol egyébként vegyes boltja van a feleségemnek. Itt áruljuk a kenyeret is. Egyelőre házi jellegű fehér veknit és kerek kenyeret kínálunk vevőinknek. —- Hallottuk, hogy máshová is szállítanak. . . — Igen, a legtöbbet Bajára, aztán Bácsalmásra, Jánoshalmára, Borotára és Rémre. Hetente átlag 100 mázsát sütünk és adunk el. Az említett helyeken szívesen vásárolják a hagyományos gőzkemencében sült mélykúti kenyeret. Négy maszek, mozgó pékárukereskedővel vagyok szerződéses viszonyban, ők viszik szét Barkas gépkocsikkal naponta a vásárlók által várt időben, kora reggel a kenyeret. — S ha mégis megmarad valamennyi a napi sütésből...? — Természetesen ilyen is előfordul, hiszen kilóra, pontosan nem lehet felmérni az igényeket. S bár ez a kenyér olyan, hogy megfelelő tárolással egy hét múlva is fogyasztható, ennek ellenére itt, helyben leértékelt áron, 15 forintért adjuk a másnapos kenyeret. A lisztet ugyanennyiért kapjuk. A friss kenyeret 29 forintért áruljuk. — Van egy régi gyermekmondóka, így kezdődik: „Süt a pék, süt a pék három tepsi süteményt . . .’’Az ön pékségében sül- e majd sütemény is? — Terveim szerint augusztustól készítünk kiflit, majd zsemlét, fonott kalácsot, brióst és kuglófot. Ehhez a technológia egy része már megvan, folyamatosan meglesz a többi is. Egyébként a kísérleti sütéseket már megkezdtük. — Hányán és kik dolgoznak most önnél? — Jelenleg négy szakmunkáspékmester és négy segédmunkás a létszám. Három pékmester, Györki László, Baksai Péter és Baksai István annak idején itt dolgozott az említett és megszüntetett régi péküzemben. Elkerültek Mélykútról, s én biztos voltam abban, hogy szívesen visszajönnek. A negyedik szakember Nagy Benedek, ő a bácsalmási péküzemből jött hozzám. Úgy gondolom, azzal is jót tettem, hogy a kényszerből elment pékeknek újra itthon biztosítotpékáru kerüljön ki ebből az üzemből. — Ha már ennyire szívügyének tekintette a pékség létesítését, engedje meg, hogy megkérdezzem: ön is pék? — Á, dehogy. Az alapszakmám géplakatos, de dolgoztam zöldség-gyümölcs felvásárló szakmunkásként, voltam hentes segédmunkás, kombájnos, sertéshizlaló és zöldségtermelő is. A sertéstartást természetesen fel kellett számolnom, mert egészségügyi szempontok miatt nem fért meg a péküzem mellett. — Mit jelent az ön kenyere ezen a vidéken? — Meggyőződésem, hogy javítottam az ellátáson, a választékon, s talán ösztönző a térségben működő más sütőipari cégekre is, hogy jobb minőséget produkáljanak. Rapi Miklós NÉPI ÜLNÖKÖK BÁ CS-KISKUNBAN Az alacsony tiszteletdíj ellenére ■ a működéshez elegendő számban Bács-Kiskun megyében nem veszélyezteti a bíróságok munkáját a népi ülnökök hiánya. A kecskeméti és a kiskunfélegyházi városi bíróság kivételével lényegében mindenütt sikerült megválasztani a szükséges számú népi ülnököt — mondta dr. Bodóczky László, a megyei bíróság elnöke. Bács-Kiskunban összesen 532-en vállalták ezt a megbízatást. A Kecskeméten lévő 76 és a félegyházi 2 üres helyet viszont várhatóan már csak az őszi pótválasztások során lehet betölteni. A megyeszékhelyen sajátos gondot jelenthet az, hogy a 200 népi ülnök munkáját 124-nek kell elvégeznie, másrészt a megyei munkaügyi bírósághoz megválasztott népi ülnökök nagy része egyúttal hasonló feladatot lát el a városi bíróságoknál is. Ez egyeztetéstigénycl. de a bíróságok működésében nem okozhat fennakadást. Ugyanakkor e helyzetben egy-egy népi ülnök számára ez a munka a korábbi, évi egy hónappal szemben esetleg két-három havi elfoglaltságot is jelent. S mivel a munkaerőpiacra, az új körülményekre a bíróságoknak is tekintettel kell lenniük — tudomásul véve azt, hogy a munkáltatók nem szívesen engedik el dolgozóikat hosszabb időre, még ha kifizetik is a távollétüket így várhatóan a nyugdíjas népi ülnökök számíthatnak hosszabb ideig tartó felkérésre. Körükben viszont a rendkívül alacsony tisztelctdíj okoz feszültséget, s részben talán ez is magyarázat arra, hogy miért volt igen nehéz feladat, s miért is nem sikerült megtalálni a kellő számú népi ülnököt. A nyugdíjasok ugyanis egy napra 125 forintot kapnak. Ez pedig olyan kevés, hogy méltatlan ilyen tisztség betöltéséért. Az Igazságügyminisztérium is így látja ezt, mert a pénzügyi tárcának benyújtotta igényét a díjemelésre. A jelenlegi összeg háromszorosát kérte, ám ezt elutasították. így nem maradt más hátra: az IM a saját tartalékából próbál valamelyest segíteni. Egy-két hónapon belül várható emelés, a tiszteletdíj azonban valószínűleg nem lesz több 250 forintnál. A megyei elnök mindezek ellenére nem számít arra, hogy emiatt a 209 nyugdíjasból többen lemondanának megbízatásukról. A szakmai ismeretek bővítése érdekében egyébként tájékoztató előadásokat is szerveznek a népi ülnökök számára. V. T.
