Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-20 / 92. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1991. április 20. A nemzetiségi kérdés nem teljesen román beliigy MITTERRAND ELNÖK BUKARESTI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA A nemzetiségi kérdés nem tisztán román kérdés, hanem kis különbséggel az összes európai ország kérdése is, sőt azt is mondhatnám, hogy ezek a kérdések Afrikára is vonatkozhatnak, minthogy az államokat bizonyos oligarchiák, csoportok, etnikumok más etnikumok fölötti uralmára építették, tehát nemcsak román kérdés, de olyan kérdés, amelyet Románia is ismer — jelentette ki Francois Mitterrand elnök pénteki bukaresti sajtóértekezletén. Az ANSA, az olasz hírügynökség tudósitója a francia államfő véleményét kívánta megismerni a román kormány nemzetiségi politikájáról, amelyet Francia- országban és más európai országokban kemény bírálatok értek. Francois Mitterrand nagyon fontosnak nevezte, hogy létrejöjjön egy statútum, amely lehetővé teszi minden nemzetiség jogainak tiszteletben tartását. Arra van szükség, hogy mindenki ott érezze jól magát, ahol él és akkor fogja jól érezni magát, ha tiszteletben tartják jogait. Ez a belső törvényektől is függ. A románok most dolgozzák ki alaptörvényüket és ez a kérdés az egyik fontos kérdés lesz az alkotmányban. Mikor az alkotmányt közzéteszik, akkor én is elmondhatom, mi a helyzet — mondotta a francia államfő. Kínos jelenetre került sor a sajtóértekezlet vége felé. Carolina Ilica, a Vatra Romaneasca szóvivője — kérdését többször is újrafogalmazva — Mitterrand elnök tavalyi budapesti nyilatkozatát támadta, amely Magyarország első világháború utáni területi veszteségeire utalt. A szóvivő asszony, kitérve arra is, hogy a románok évezredek óta laknak Dacia ősrégi területein, számon kérte a francia vendégtől, hogy minek alapján tette akkori nyilatkozatát. Mitterrand elnök rezzenéstelen arccal hallgatta a szó- özönt. „Ha Önök is, a másik fél is azt óhajtják, hogy egyesítsék mindazokat a kisebbségi csoportokat, amelyeket a történelem e kontinens összes szegleteibe szétszórt, akkor sosem fognak kijutni ebből a zsákutcából. Mi azt szeretnénk, hogy Románia maradjon úgy, ahogy van, ugyanakkor törődjön azzal, hogy a nemzetiségeknek lehetőségük legyen önazonosságuk megőrzésére” — mondotta a francia államfő. Mitterrand kijelentette, hogy Budapesten a kisebbségi jogokról beszélt, nincs azon a véleményen, hogy országokat felosz- szanak, ha azok az országok nem folyamodnak terrorhoz és üldöztetéshez a kisebbség kultúrájának eltüntetése érdekében. A francia elnök végezetül hangsúlyozta, hogy nem döntőbíró Magyarország és Románia között, és ha felkérnék erre a szerepre, akkor sem vállalná. Baker békekörűton Az eddigi gyakorlattól eltérő, szokatlan titoktartással övezett tárgyalásokat folytatott pénteken Izraelben James Baker amerikai külügyminiszter, aki az Öböl-háború óta harmadik közel-keleti kőrútjával igyekszik biztosítani az arab—izraeli békefolyamat beindítását. Reggel izraeli kollégájával, David Levivel tanácskozott csaknem két órán át, majd Jichak Samir kormányfő fogadta őt, délután újból tárgyal Levivel. Az izraeli sajtó pénteken közölt értesülései szerint a kormány ezúttal kemény amerikai nyomásgyakorlásnak van kitéve mind a javasolt regionális konferencián való palesztin képviselet, mind a megszállt területek betelepítésének ügyében. Az amerikai külügyminiszter szombaton Jeruzsálemben a megszállt területeket képviselő palesztin személyiségekkel találkozik, majd a jordániai Akabába utazik, hogy Husszein királlyal tanácskozzék. Szaúdi illetékesekkel is találkozik a washingtoni diplomácia vezetője, majd Kairóba megy, ahol vasárnap fogadja őt Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. James Baker Kuvaitba is ellátogat, majd ezután, valamikor a jövő hét elején utazik Damaszkuszba. Izraelben arra számítanak, hogy mostani körútja során a külügyminiszter visszatér Jeruzsálembe. KOHL VELEMENYE Teljes jogú tagság az ezredfordulóig Jelentős kijelentésnek, a kereszténydemokrata kormányfő szájából újnak, egyben a német szabaddemokraták (FDP) álláspontjával megegyezőnek minősítette pénteken Bonnban Hermann Otto Solms, az FDP Bundestag-frakció- jának elnöke Kohl kancellárnak azt a megállapítását, miszerint reális lehetőséget lát arra, hogy Magyarország még ebben az évtizedben az Európai Közösségek teljes jogú tagjává váljon. A kijelentést Kohl a Bonnban járt SZDSZ- küldöttség tagjait fogadva tette. A kancellár a napokban a csehszlovák parlament elnökével, Alexander Duhcekkel találkozván szintén hasonló szellemben nyilatkozott: célja az, mondotta, hogy Németország az évtized végén minden szomszédjával európai közösségben éljen, nemcsak gazdaságiban, de politikaiban is. Hermann Otto Solms az SZDSZ-küldöttséggel közösen tartott pénteki sajtóértekezletén felidézte: eddig a kormánykoalíciKÖLTSÉGVETÉS VAN — DE ALIGHANEM TÖBBSZÖR IS MÓDOSÍTANI KELL ón belül vita tárgya volt, hogy a kelet-európai országok, mindenekelőtt Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia előtt mikor tárják ki az Európai Közösségek ajtaját. A kancellár korábbi nyilatkozataiból az Európai Közösségek „idő előtti felhígításától” való aggodalom csendült ki. Ellentétben vele, az FDP markánsan a mihamarabbi ajtónyitást szorgalmazta. (Folytatás az 1. oldalról) letesebb információt e koncepcióról tegnap nem kaptunk. Elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy a széchenyivárosi általános iskolára szánt 44 millió forint a bizottságok nyomására került a költségvetésbe. A beruházás idei megkezdését lehetségesnek tartotta a polgármester, de mint mondta, a befejezés valószínűleg áthúzódik a következő évre. A homokbányái iskolában szeptember elsején megindulhat a tanítás. Merász József — kérdésünkre válaszolva — elmondta, hogy az önkormányzatok egyes vagyontárgyairól szóló, a későbbiekben az A város működőképes marad ígéri Merász József kecskeméti polgármester Országgyűlés elé kerülő törvény hosszú távon határozhatja meg a város lehetőségeit, az idei költség- vetésben még nem is vették figyelembe. Véleménye szerint a törvény elfogadása nagymértékben presztízskérdés a kormány és az önkormányzatok között, vissza- táncolás az alkotmányhoz és az önkormányzatokról szóló törvényhez képest, amelyek már meghatározzák az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak körét. A kecskeméti polgármester szerint előfordulhat, hogy a törvény elfogadása után az önkormányzatok az Alkotmánybírósághoz fordulnak. A sajtótájékoztatón megkérdeztük Merász Józseftől: mi volt az Kormányszóvivői sajtótájékoztató Az 1995-ös Budapest—Bécs Világkiállítás támogatásáról született kormánydöntést jelentős állásfoglalásként értékelte László Balázs szokásos pénteki kormányszóvivői sajtótájékoztatóján. László Balázs a továbbiakban közölte az újságírókkal, hogy az SZDSZ-nek a kárpótlási törvényhez kapcsolódó beadványáról hozott alkotmánybírósági döntést a kormány tudomásul vette. Antall József miniszterelnök pénteken átiratot intézett Szabad Györgyhöz, az Országgyűlés elnökéhez, hogy a döntés nyomán a parlament a jövő héten folytassa a kárpótlási törvénytervezet megvitatását. A sajtótájékoztató végén László Balázs bejelentette: a Magyar Gazdasági Kamara, valamint az Országos Szövetkezeti Érdekképviseleti szervek törvényességi felügyeletét a kormány a jövőben nem kívánja ellátni. A törvényjavaslat szerint e társadalmi szervezetekre az egyesülési törvény előírásai vonatkoznának. Szólt arról is, hogy a kormány felhatalmazta Gálszécsy András tárca nélküli minisztert a magyar —brit kábítószerügyi megállapodás aláírására. Elmondta azt is, hogy a kormány, miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a személyi szám használatának megkövetelését, felkérte a minisztériumokat és az országos hatáskörű szerveket: haladéktalanul mérjék fel, milyen változtatásokra van szükség nyilvántartásaikban. A Belügyminisztérium vezetésével — a javaslatok feldolgozására, a kormányzati előterjesztés kimunkálására — ad hoc bizottság jön létre. A kormányszóvivő kérdésére válaszolva megerősítette: Antall József május első felében utazik Izraelbe, s folyik a miniszterelnök egyiptomi látogatásának előkészítése is, Antall József moszkvai útjának még nincs „szilárd” időpontja — mondta a szóvivő. (MTI) POHANKOVICS ISTVÁN NEM KÍVÁN LEMONDANI „A kölcsönnel nem a a családi kasszát segítettem” oka, hogy a költségvetés előter- jesztőjeként tartózkodott a szavazásnál? A tartózkodás annyit jelentett — válaszolta a polgármester —, hogy ez a költségvetés már eltávolodott attól a koncepciótól, ami az én, illetve a gazdasági és költségvetési bizottság eredeti előterjesztése volt. M. Á. Az SZDSZ nemmel szavaz A Szabad Demokraták Szövetsége tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését, amely végülis — elegendő információ híján — nem foglalt állást a kormánykoalíció kárpótlási törvényjavaslatának alkotmányosságáról. Mindazonáltal áz SZDSZ az alkotmányossági szempontokon túl gazdasági és politikai megfontolásokból is elveti a kormánykoalíció kárpótlási elképzelését, ezért képviselői a törvényjavaslat ellen fognak szavazni — tette közzé Eörsi Mátyás országgyűlési képviselő a szabaddemokraták véleményét a párt pénteki sajtótájékoztatóján. (Folytatás az 1. oldalról) más. Tudom jól, hogy politikai kérdésekben, botránykeltéseknél ezt össze szokták keverni. A Nép- szabadságnak adott válaszomban teljesen önszántamból mondtam el, hogy két hozzátartozóm szakszövetkezeti tag. Eszembe sem jutott az én alig kétéves tagságom, amiről azt sem tudom, hogy 1989. decemberi vagy tavaszi. Csak jelképes volt a belépésem, miként a bátyámé is. Tulajdonjogilag nincs földterületünk. A testvéremmel együtt használjuk az édesapám földjének egy részét. Üzleti kapcsolatom sincs a szövetkezettel. Fiatal, nem termő szőleim vannak. Az elmúlt évek során összesen 7-8 mázsa szőlőt adtam le, míg tavaly ősszel az édesapám hét mázsát. Ez „gigantikus” összeget, tízezer forintot ér. A pénzt azonban a mai napig nem vette föl. Tehát ezzel a szóban forgó kölcsönnel nem a családi kasszát segítettem. — Pártja csütörtöki sajtótájékoztatóján az is elhangzott, hogy a jegyzőkönyvek nem tartalmaznak olyasmit, amit azt bizonyítaná, hogy vezetőség döntött volna a kölcsönről. — A rágalmazó állított valamit először, így neki kell bizonyítania, hogy hiánytalanul megvannak a jegyzőkönyvek; azután pedig azt, hogy egyikben sem szerepel ez a kérdés. Sajnálatos ippdpn ugyanis a jegyzőkönyvek nagyobbik fele nincs meg. Olyan állapotok uralkodtak tavaly nyáron és decemberben a vezetőségváltás körül, hogy ha majd büntetőeljárásra kerül sor, konkrét bizonyítékokkal, tanúkkal fogom alátámasztani bizonylatok, jegyzőkönyvek elvesztését, eltűnését. — Arról is szó van, hogy a párttagsági viszonyát felfüggesztik. — Ma, pénteken a főtitkár úrral elmegyek az elnökségi ülésre. Remélem, hogy nem velem fogják kezdeni. Nem érzem magam bűnösnek. Nem követtem el olyan vétséget, ami indokolná a kizárásomat. Ha a politikai, hatalmi harcban kellek áldozatnak, akkor elég szomorú a helyzet. Sem a párttagságról, sem az államtitkári megbízatásról nem mondok le önszántamból. — Tervez ellenlépéseket? — Az első menetben csak sajtóhelyreigazításokat kértem. Most már polgári pert indítottam anyagi kártérítés nélkül, kizárólag erkölcsi jóvátételért a rágalmazóim ellen. Bencze Andrea Kelet-Európa már nem amerikai célpont A mintegy ezer kelet-európai célpontra már tavaly óta nem irányulnak az amerikai hadászati atomrakéták, míg a Szovjetunió vonatkozásában változatlanul a célpontok ezrei szerepelnek a katonai tervekben. A The Washington Post pénteki jelentése szerint a terveket szovjet vonatkozásban is folyamatosan módosítják, tekintetbe véve a VSZ feloszlását, egyes szovjet egységek felbomlását és az atomfegyverek kivonását a balti országokból. A lap adatai szerint az amerikai hadászati atomerő jelenleg mintegy 12 000, rakétákkal, repülőgépről vagy tengeralattjáróról indítható robbanófejjel rendelkezik, azok több mint 9000 célpontra irányulnak. Az amerikai ismeretek alapján a Szovjetuniónak mintegy 11 000 robbanófeje van, azok 7000 célpontra irányulnak az Egyesült Államokban és másutt. A kisgazdapárt elnöksége meghallgatta Pohankovics Istvánt (Folytatás az I. oldalról) addig — az elnökség szerint —, bármiféle nyilatkozat, állásfoglalás hangulatkeltés, a párt és a koalíciós kormány lejáratására irányuló cselekedet.” Ezzel kapcsolatban Oláh Sándor az elnökségi ülés utáni rögtönzött sajtótájékoztatón kijelentette, egyetért a közleménnyel, sőt, „nagy valószínűséggel az vélelmezhető, hogy Pohankovics pénzügyi szabálytalanságot nem követett el. Az is egyértelmű, hogy személyes érdeke nem fűződött ahhoz, hogy a párt pénzét támogatásként a szakszövetkezetnek átutalják.” Az elnökség ugyanakkor intézkedett, hogy megfelelő jegyzőkönyvek hiányában meghallgassák azokat a volt elnökségi tagokat, akik e döntésben szerepet vállaltak. Ezektől a személyektől a párt főügyésze írásos nyilatkozatot szerez be. Ugyanakkor az elnökség sajnálja, hogy az Ellenőrző Bizottság vizsgálata az ügynek ezen ágára nem terjedt ki. Oláh Sándor különben személyesen kérte fel csütörtökön délután Pohankovics Istvánt, hogy jelenjen meg az elnökség ülésén. A párt csütörtöki sajtótájékoztatóján Ómolnár Miklós szóvivő felvetette Györgyi Árpád, az Ellenőrző Bizottság elnöke feddhetetlenségének kérdését. Györgyi Árpád pénteken a sajtóban cáfolta, hogy bármilyen fegyelmi ügy miatt szüneteltette volna néhány évvel ezelőtt ügyvédi tevékenységét. Az elnökség pénteken elhatározta, hogy erre az ügyre a következő ülésén visszatér, de a Nagyválasztmány előtt nem hoz határozatot, mert el akarja kerülni azt a látszatot, hogy a testületet Nagy választmány előtt bárki hangulatkeltéssel vádolhassa. A párt országos vezetősége vasárnap ülést tart, amelyen megtárgyalja a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos politikai kérdéseket. Mint a párt főtitkára, pénteken a sajtóval közölte, annak érdekében, hogy a parlament elfogadja a kárpótlási törvényt, a vezetőség vasárnap ajánlást fogad el arról a három sarkalatos kérdésről, amelyet majd a frakciónak elfogadásra ajánl a szavazás során. Az elnökség fontosnak tartaná, ha a koalíció három pártja kedden délelőtt megbeszélést tartana, amelyen világossá válna, hogy a parlamenti szavazás során az egyes pártok képviselői milyen álláspontot fognak képviselni, azaz milyen támogatásra számíthat a kisgazdák véleménye a kárpótlással kapcsolatban. (MTI) LITVÁNIA: Bevetésre kész szovjet katonák A szovjet hadsereg újabb épületek megszállására készül Vilniusban: megbízható értesülések szerint a katonák a litván Csernobil: csaknem 10 ezer áldozat Valójában nyolc-tízezer áldozatot követelt a csernobili nukleáris erőműben bekövetkezett robbanás — jelentette ki csütörtökön Londonban a Csernobil körüli zárt biztonsági övezet tudományos igazgatója. Vlagyimir Csernusenko az angol televízió egyik adásában, illetve egy londoni sajtóértekezleten elmondta: a radioaktív fertőzés mértéke a valóságban sokkal nagyobb volt, mint amit a szovjet hatóságok közöltek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel. A bejelentett 3 százalékkal szemben ugyanis valójában a reaktorból a 190 tonna radioaktív hasadóanyag 60-80 százaléka szabadult ki. Az erőmű 30 kilométeres körzetében 650 ezren tartózkodtak. Közülük — tekintettel arra, hogy bevonták őket a katasztrófát követő elhárító munkálatokba — 8-10 ezren vesztették életüket a sugárfertőzés következtében. Csernusenko megindokolta azt is, miért hozta nyilvánosságra a fenti adatokat. Mint mondta, korábban arra számított, hogy a szovjet hatóságok megfelelő intézkedéseket hoznak, s a helyzetet őszintén fogják kezelni. Öt év elmúltával nyilvánvalóvá vált, hogy ezt meg sem kísérelték. — Most — mondta a csernobili katasztrófa miatt ugyancsak jelentős sugárfertőzést elszenvedett tudós, akinek az orvosok mindösz- sze 2-4 éves túlélést jósoltak —, mielőtt meghalok, fel kellett hívnom a világ figyelmét a tényekre. A hivatalos szovjet közlések szerint a nukleáris katasztrófa közvetlen következményeként mindösze 32-en haltak meg. hírközlési objektumokat és a bankok épületeit kívánják elfoglalni —- jelentette ki pénteki vilniusi sajtóértekezletén Audri- us Adzuhalis, a litván parlament sajtófőnöke. Adzubalis szerint a litván kormány értesülései „nagyon megbízható” forrásokból származnak, s nagyon is elképzelhető, hogy a hadsereg birtokba veszi a szovjet tulajdonú épületeket (Gorbacsov elnöki rendeleté értelmében a bankok szövetségi tulajdont képeznek). A litván sajtószóvivő szerint a katonaság előkészületei a feszültség szítását célozzák, meg akarják bontani a köztársaságban kialakult egyensúlyt.
