Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-03 / 77. szám
PHILIPS Electro-Digit Kft. 6500 Baja, Eötvös u. 3. Joker Kft. 6500 Baja, Dr. Csanádi u. 2. KERI-KER Video-Shop 6300 Kalocsa, Csupó I. u. 1. Lovass Kft. 6300 Kalocsa, Csajda u. 8. Média Kft. 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zs. u. 3 EZ IS A dupla videokazettához egy FSX 60 hangkazettát adunk ajándékba. 4 • PETŐFI NÉPE • 1991. április 3. ÁGASEGYHÁZA, MATHIÁSZ SZAKSZÖVETKEZET Szociális gondoskodás pro és kontra Korábban s még ma is a szociális gondoskodást leszűkítjük egykét dologra, a segélyezésre, a támogatásra, pedig e két szó mögött ennél több húzódik meg. Erre a tapasztalatra az ágasegyházi Mathi- ász János Szakszövetkezetben tehettünk szert, ahol igyekeznek teljes tartalommal megtölteni a szociális gondoskodás fogalmát. — Tagságunk sajnos elöregedett — mondta Hostyánszki György elnök —, az átlagéletkor 58 év. A 352 tag közül 168 járadékos van. S itt szeretnék időzni egy ideig'. Ajáradékos az a szövetkezeti gazda, aki nem dolgozott a közösben, de 1983-tól fizette az évi 2400 forintot. Nálunk ez a több mint másfél száz idős ember — mert a férfiak 70, a nők 65 éves koruk elérése után válnak járadékossá — kap saját jogán és a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség hozzájárulásával kiemelt, átlagosan 4600 forint járadékot. Ez nagyon kevés, de mégis valami, főleg azok számára, akiknek nincs más jövedelmük, egyedülállóak vagy munkaképtelenek. A közös gazdaság — túl ezen, még a múlt évben is — mintegy százezer forintnyi segéllyel támogatta járadékos tagjait. Voltak nagyon elesett emberek, akiknek a szakszövetkezet tűzifát adott, építőanyagot szállított, kijavították a tetőt, a kerítést, s ki tudná mindazt felsorolni, amivel az idős tagok életét, gondjait megkönnyítették. Éveken keresztül, de még a múlt évben is egynapos kirándulásra vitték a járadékosokat, valamilyen meleg vizű fürdőhelyre. Mindez csupán már a múlt, s a járadékon kívül marad az önkormányzat által adható szociális segély, amelyből ebben az évben két szakszövetkezeti járadékos összesen havi 3500 forintot kapott. Miért beszélünk a gondoskodásnak e bevált és megszokott formáiról múlt időben? S itt a szak- szövetkezet elnökét kell ismét idézni: — Szociális támogatásra nincs pénz, s ha életbe lép a föld-,'illetve szövetkezeti törvény, még ennyit sem tudunk biztosítani. Ebben az évben az erőgépeket költségtérítéses formában üzemeltetjük, s nyilvánvaló, egyetlen traktoros sem fogja önköltséges alapon a tanyára szállítani a tüzelőnyagot, a tápot, a kukoricát, vagy valami mást. S mindezekhez még járul valami. A járadékosok nagy része kiadta földjét művelésre, s ami még ennél is rosszabb, eladta, s a kevéske vételárat már felélte. A múlt évben egy házaspár szociális otthonba való elhelyezéséről is intézkedni kellett, ugyanis ellátni sem tudták magukat. Ami ennél is elszomorítóbb, az a szociális célokra fordítható összeg csekély volta. * Miért nem tudják támogatni a szakszövetkezeti tagokat? — motoszkált bennünk a csupán félig megválaszolt kérdés. — Alapvetően a gazdaság helyzete szabja meg a szociális gondoskodásra fordítható pénz nagyságát. A múlt évben három olyan csapás érte a szakszövetkezetét, amelyről jórészt nem tehetünk, s ezért 6,3 milliós veszteséggel zártunk. A három ok: a varrodánk a Habselyem Vállalat összeomlásával hárommilliós veszteséget „termelt”, holott az előző évben 5 milliós volt a nyeresége. A másik okként az aszályt említem, amely 2,5 milliós veszteséget okozott, s miután szőlőről volt szó — ezen a vidéken nem lehet mást termelni —, nem kaptunk kártérítést. A harmadik „ütést” a bankkamatok kifizetése mérte ránk, amely 2,8 millió forint volt. A kilábalás módját a zárszámadás előtt már kimunkálták. A veszteséges ágazatokat átszervezték, azaz az erőgépeket költségtérítéses formába adták, a szőlőt haszonbérletbe, s megtehették volna, hogy az 55 asz- szonynak munkát adó varrodát, illetve a 34 munkást foglalkoztató bútorüzemet egyszerűen bezárják. Nem ezt tették! — A varrodába új gépeket vásároltunk, a régieket a Habselyem Vállalat elvitte, s most piacot keresünk termékeinknek. A bútorüzem exportra termel. Amíg a múlt évben mindenki leépített, mi egy új, 16 munkást foglalkoztató raklapüzemet hoztunk létre, s 4 ezer darab raklap vár elszállításra. Miért mondtam el mindezt? Érzékeltetni szerettem volna, miért nem jut pénz szociális célokra, de nyomban hozzátenném: az új munkahelyek teremtése, az emberek, szakszövetkezeti tagok, alkalmazottak foglalkoztatása a gondoskodás egyik formája főleg egy olyan községben, ahol nincs más lehetőség ... Gémes Gábor Azok a hatvanas évek Divatban vannak a hatvanas évek. Az öltözködésben, a hajviseletben, a slágerekben, de még a művészetekben is. Mégis kicsi a valószínűsége, hogy a Magyar Nemzeti Galéria pusztán divatból rendezte volna meg nagyszabású, a hatvanas évek magyar művészetét áttekintő kiállítását. Nemcsak képzőművészeti kiállítással állt elő a galéria, hanem a korszak egészét felidéző bemutatóval, a hatvanas évek teljes körű dokumentálásával. Ossze- gyűjtöttékazévtized eseménykrónikáját, a történések vizuális—fotó—dokumentumait. a szóbeli visszaemlékezéseket, a hivatalos és a nem hivatalos művészeti élet tényeit —, elsősorban agovábbi kutatások céljából. Mindezekből a dokumentumokból terjedelmes katalógust állítottak össze, amely a legkülönfélébb szempontok alapján dolgozza fel a korszak gazdasági, politikai, tudománytörténeti, művészeti jelenségeit. A feltárás izgalmához vagy akár a katalógushoz képest a Rejtett dimenziók című kiállítás akár szerénynek is tűnhet -— véli az egyik rendező, Beke László, aki Horváth Györggyel, Dévényi Istvánnal és Nagy Ildikóval közösen vállalkozott e fontos kultúrtörténeti esemény létrehozására. Háromszáz négyzetméter kiállítási terület állt rendelkezésre mindössze, és legalább annyi kihagyhatatlant ki kellett hagyniuk, mint amennyit beválogattak. Koncentrált anyag került a közönség elé, s olyan, ami nem volt látható az elmúlt húsz évfolyamán. Kétszáz műtárgy—festmények, szobrok, grafikák —, a korszak fő művei úgy kerültek egymás mellé, hogy a sorrendiségből új összefüggések mutatkoznak. Például Kondor Béla repülőmodelljei és Megyeri Barna függesztett szobrai között nehéz nem észrevenni a rejtett összefüggést. A válogatás művekre, a ma is maradandónak Ítélt jó művekre koncentrál. És nem zár ki egy művészt sem, az akkori kultúrpolitikai elismertség okán. de ugyanígy nem lehet oka a jelenlétnek pusztán az akkori ellenzékiség, háttérbe szorítottság. A hatvanas években már életművel rendelkező művészek — Kassák Lajos, Anna Margit, Korniss Dezső, Martyn Ferenc t— néhány képével indul a kiállítás. Hogy aztán a hetvenes-nyolcvanas években kialakult értékrend szerinti vezető művészek, Schaár Erzsébet, Vilt Tibor, Kondor Béla, Ország Lili, Deim Pál • Haurer Dóra: Pompeji park. • Berczeller Rudolf: Ember és gép. alkotásai tűnjenek fel. És hogy megjelenjenek az új értékelés szerinti új generáció legjobbjainak—Jovanovics Györgynek, Bálint Endrének egyáltalán nem szokványos művei. Tetten érhető e kiállításon az európai művészet folyamatainak és eredményeinek korabeli magyarországi integrálása. Hiszen — és ez ezúttal markánsan érzékelhető — 1963—64-ben a magyar művészetben igen erős informel, tasiszta, absztrakt, expresszionista áramlat volt jelen. Hogy 64—66-ban megjelent az új absztrakt nemzedék (Stúdió kiállítás), és az évtized végére felbukkant a hard edge, a hiperrealizmus és a minimal art. S 1966-ban már happeninget is rendeztek Magyarországon. Jelentős vállalkozás a Nemzeti Galériáé, mert ilyen nagyszabású dokumentáló, elemző, értelmező kiállítást — leszámítva a székesfehérvári múzeum korszakértékelő húszéves kiállításfolyamát — kortárs művészetről nem rendeztek még Magyarországon. Kádár Márta
