Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-03 / 77. szám

1991. április 3. • PETŐFI NÉPE • 3 A TÖRVÉNYJAVASLAT VITÁJA ELŐTT Versenyhelyzetben az ügyvédek Az Országgyűlés rövidesen megkezdi az ügyvédségről szóló törvényjavaslat általános vitá­ját. A törvény megalkotását megelőzően Kecskeméten két új ügyvédi munkaközösség ala­kult, amelyek közül a 4. számú vezetőjét, dr. Mészáros Attilát kérdeztük a megalakulás körül­ményeiről, az új törvény várha­tó hatásáról. — Hogyan sikerült az új ügy­védi munkaközösség létrehozá­sa? Korábban köztudottan nehéz volt az ügyvédi karba bekerülni. — Valóban, a korábbi rend­szerben az Igazságügyi Minisz­térium állapította meg országos szinten az ügyvédek létszámát és ez, valamint más egyéb kö­rülmény is nehezítette az ügyvé­di karba történő felvételt, tehát egyfajta kontraszelekció érvé­nyesült ebben a vonatkozásban is. Az ügyvédi munkaközösség gyakorlatilag átalakulással jött létre, a korábbi 214. számú jog- tanácsosi munkaközösség ala­kult át, mégpedig a jelenleg ha­tályosjogszabályok alapján. Az Országos Ügyvédi Tanács ké­relmünkre engedélyezte a mun­kaközösség megalakítását, ezt követően pedig a kamara el­nöksége engem és társaimat, Baloghné dr. Nagy Máriát és Dr. Pencz Kamillót felvett ügy­védnek. Működésünket 1991. április 1 -jén kezdtük meg. — Az új munkaközösségek megalakulása bizonyára fokoz­za a versenyhelyzetet az ügyvé­dek között? — Valószínűleg nem min­denki fogadta egyforma öröm­mel az új közösségek megala­kulását, hiszen ez konkurenciát jelent. Mi azonban úgy gondol­juk, hogy nem ez a fő kérdés, hanem az ügyfelek érdekeit kell jól felkészülten, „minőségileg” úgy képviselni és kiszolgálni, hogy ez döntse el az igazi érték­rendet. Tehát a versenyhelyzet- nek az ügyfél érdekeit kell szol­gálnia és aki e versenyhelyzet­ifi i*«i'Mt/i s i _« !..>.•• Sj j t! rt.j.\c : ■ . ... .j ben nem tud talpon maradni, arról csak maga tehet. A várha­tóan több ezerre növekvő ügy­védi létszám ezt a versenyhely­zetet csak fokozni fogja és en­nek csak az ügyfél láthatja hasznát. — Említette, hogy jogtaná­csosi munkaközösségük alakult át ügyvédivé. Ez a képviselet „terjedelmét” is érinti? — Míg a jogtanácsosi mun­kaközösség alapvetően csak gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók ügyeit intéz­hette, addig ügyvédként bár­mely magánszemély érdekeit polgári, büntető és más ügyben is képviselhetjük. Korábban én több mint hat évig büntetőjo­gászként az igazságszolgálta­tásban dolgoztam, így büntető ügyeket is vállalhatok. Termé­szetesen a gazdasági ügyek kép­viseletével sem hagyunk fel, a gazdasági társaságok jogi ügye­inek intézésére, külkereskedel­mi engedélyek beszerzésére is szakosodtunk. — Visszatérve az új ügyvédi törvényre, melyek a javaslat lé­nyegesebb elemei? — Felelőtlenség lenne a tör­vényjavaslat elfogadása előtt tényekről nyilatkozni. Minden­esetre úgy tűnik, az ügyvédi tevékenység alanyi jogon lesz gyakorolható, tehát ügyvéd az lehet, aki cselekvőképes, bün­tetlen előéletű magyar állam­polgár, jogi egyetemi végzett­séggel és szakvizsgával rendel­kezik, továbbá akit a kamara felvett a névjegyzékbe. A javas­lat szerint az eddigi munkakö­zösségi rendszer is változik, le­hetőség lesz magánügyvédi te­vékenységre, társas ügyvédi iro­da nyitására vagy ügyvédi munkaközösség alakítására. Mindezekhez azonban enge­délyre lesz szükség; aki az elő­feltételeket igazolta, azt a ka­maraügyvédnek felveszi. Fenti­ekre azonban csak a törvényja­vaslat elfogadása után kerülhet sor. Gémes Gábor ".livi; •. ;bd?lr;.’,..pf5 '»Uh , ••y'vJtin;:; vri?r, t ,.v KÉPERNYŐ A jóból jókor kell a sok Beszélgetéseken könnyen kiszalad sokak száján: az elmúlt héten nem volt mit nézni a tévében. Az elmúlt héten néha a választék bősége zavart. Leginkább szerdán. Szívesen végignéztem volna a mis­kolci betétekkel dúsított kaposvári Sirály-előadást, de időnként át kel­lett kapcsolni — mert olyan izgal­masan alakult a mérkőzés — a spa­nyol-magyarra, majd a Tavaszi Fesztivál hangversenyeire. Kedden sem volt sokkal könnyebb a válasz­tás. Bár mindinkább aggaszt a tö­megkultúra elamerikanizálódása, a talmi csillogás, igencsak kiváncsi voltam az Oscar-dij átadására. Pro­fi műsort, profi televíziós tálalást lát­hattunk, hallhattunk. Mondják, igen érdekes, tanulságos volt közben a régi filmhíradó meséje, nemkülön­ben az idén szándéktalanul kedve­zőtlen tévés helyzetbe került Tavaszi Fesztivál. (Legalább háromszor üt­között más színvonalas, kulturális közvetítéssel. Nehéz volt hétfőn is eldönteni, hogy a Tavaszi Fesztivált is ajánló Stúdió ’91-et programoz­zuk, vagy magát a fesztivált...) Közben a Kecskeméti Városi Te­levízió is a készülék elé csábított néhányszor. ( Ha már a fesztiválok­nál tartunk: messzemenően egyetér­tek a kecskeméti rendezvénysorozat külsőségeit e héten hétfőn keményen bíráló szavakkal. Jó, jó, tudható, hogy a korábbiakból is hiányzott a messzelátó koncepció, a most meg­mutatjuk szenvedélye, a fesztivál idegenforgalmi vonzása a nullával volt egyenlő, de legalább a már egy­szer elért színvonalat, a tiszteletre méltó minőséget kellene megőrizni.) * * * Igazi „szomorúságaink” is voltak az elmúlt héten. Befejeződött A kli­nika. Míg „Carola magasra töP’-t, a sorozat, ha lehet, még tovább seké- lyesedett. Újabban mind idegesítőbb a szereplőket beszéltető negédesség, természetellenes közvetlenkedés, a professzorék családi kirakata. Mintha elfeledkeztek volna a gyer­mekgondozóra bízott gyerekükről. Egyetértettek ezzel a családmodel­lel a német nézők? A magyarok re­mélhetően fejcsóválva vették tudo­másul az orvosházaspár nemtörő­dömségét. Jobb szinkronnal kedve­zőbb véleményt formálhatnánk a még valamikor biztosan fölbukkanó sorozatról? Elképzelhető! Hála lakosságunk talán mégis­csak jobb ízlésének, a Dallas vetítése közben nem ürülnek ki az utcák, nem téma fodrásznál, buszon, hiva­talban a dúsgazdag texasi családok vetélkedése. Némely szereplő libe­gős, túlfűtött, a köznapi hanghordo­zást, az élőbeszéd természetességét csúfoló beszéde már-már elviselhe­tetlen. * * * Még az ismertség, a népszerűség sem óv meg senkit a tévedéstől. A gondos felkészülés ellenére is be­csúszhatnak hibák, félreértések, em­lékezetkihagyások. Gyors szerkesz­tői kiigazítás csak növelné a tévé tekintélyét. Nem hagyhatók tévedésben száz­ezrek, milliók. A Német Szövetségi Köztársaság ma is Német Szövetségi Köztársaság, még ha D. 0. műsorve­zető másként is tudja. M. Á. is tet­szetős mendemondáknak ült föl, amikor a kispesti vagány, Puskás Öcsi egy állítólagos jópofa megjegy­zését általánosította tévesen az aranycsapatra, mely szerint „kis pénz, kis foci; nagy pénz, nagy foci". Az ügy lényege: Hidegkutiék még szerettek focizni, „nagy pénzt" a legritkábban kaptak. Aligha segítet­te—pedig kommentátorként az lett volna a feladata — zilált fociügye­ink tisztázását a Bayern München és a Ferencváros pénztárkönyve né­mely tételének az összefüggésekből kiragadott összehasonlítása. Tudat­ta: a német bajnokcsapat „csak" x összeget költ labdarúgó-szakosztá­lyára. A Fradinak egy évtized alatt nincs ennyi pénze! Mit érnek az ilyen tetszetős, féligazságokból levont kö­vetkeztetések? Arról nem is szólva, hogy éppen a végre sikeres spanyol- országi kiruccanás után kellett to­vább pocskondiázni focistáinkat ? Heltai Nándor A PÉNZ VILÁGA Fordulat a gazdaságban? Hárshegyi Frigyes a fizetési mérlegről, az inflációról, a forint kilátásairól Előzetes adatok szerint az 1990-es folyó fizetési mér­leg 150-200 millió dolláros aktívummal zárult. A nehézségek ellenére bizonyos kedvező folyamatok is jellemzik a gazdaság teljesítményét és kedvezőek 1991 első számai is. Az idei kilátásokról kérdezte a Tőzsde Kurír munkatársa az MNB elnökhelyettesét, Hárshe­gyi Frigyest. — A folyó fizetési mérleg ilyen mértékű aktívuma — ami megfelel a nemzeti jövedelem öt százalékának — óriási fordulatot jelez. A többlet a növekvő és liberalizált import ellenére a dinamikusan bővülő ki­vitel eredményeképpen keletkezett. Az export emelke­dése ráadásul nemcsak a hagyományosan Nyugatra szállító gazdálkodói kör teljesítménye, hanem azoké is, akik ezeken a piacokon újnak számítanak, illetve ez ideig Keletre szállítottak. A privát szférában is kedvező folyamatok zajlanak. A lakossági devizabe­tétek növekedése mögött feltételezhetően elsősorban a teljesített szolgáltatások bevételei állnak. A külke­reskedelmi forgalom, a szolgáltatások, a turizmus szá­mai egyaránt felfelé ívelő irányzatot tükröznek. 1991 első negyven napjában az export- és más bevé­telek tartósan meghaladják az import devizaigényét, s a többlet fedezi az adósságokat terhelő kamatokat is. — Vannak, akik úgy vélik: a gazdaság átrendeződése a sokkhatás következménye, és aligha lesz tartós. So­kak szerint egyenlő az esély a fellendülésre és a nagy visszaesésre is. És tény, hogy a gazdaságra az idén új terhek sora nehezedik. — A számok — egyelőre legalábbis — nem az utóbbi várakozást támasztják alá. Igaz, hogy az ener­giaimportért már dollárral fizetünk, aminek fedezetét az ország minden józan számítás szerint egy év alatt képtelen kitermelni. Ezért a tervek arról szólnak, hogy körülbelül 1200 millió dollárnyi :— havi 100 milliónyi — folyó fizetésimérleg-hiányra kell beren­dezkednünk az idén. Magam derűlátóbban Ítélem meg a helyzetet. Persze döntő az olaj világpiaci árá­nak alakulása. Ha 20 dollár körül lesz, netán lejjebb megy, a hiány kisebb lesz. A tervekben ugyanis 26-27 dolláros olajárral kalkuláltunk. Ténykérdés viszont, hogy olajból a világpiacon túlkínálat van, az Öböl­háborúnak vége, emberi számítás szerint drasztikus olajárcsökkenésnek kell bekövetkeznie. És ne feled­jük: augusztus ata 4Ö0 millió dollárért importálunk olajat, miközben a tervben rubelimport szerepelt! A folyó fizetési mérleg ennek ellenére aktív. — Az utóbbi hónapok teljesítménye vélhetően nem mutat tiszta képet a felfokozott leértékelési várakozá­sok miatt. — Ez természetesen módosította az év eleji számo­kat. Decemberben látható volt, hogy jelentős export- szállítmányok a leértékelésre várva nem hagyták el az országot, vagy az eladók szóltak a külföldinek: ne utalja át a pénzt. — Leértékelési várakozásról viszont még mindig hal­lani. —- Az inflációs ráták közötti különbség természete­sen előrevetíti az időnkénti korrekció szükségességét, máskülönben felbillen a folyó fizetési mérleg. Ám a gazdaságban nem lehet mechanikusan gondolkodni. Magyarországon az árak évtizedek óta nem úgy ala­kultak, mint ahogy a piacgazdaságokban. Nálunk az infláció több mesterségesen keltett elemet tartalmaz (adóemelések, a szubvenciók leépítése). Az infláció nagyobbik hányada ezért tavaly is az első félévben hozott központi intézkedések következménye volt. Most is lendít rajta például az energiaárak köz­ponti emelése. De ez az év első felében is megint lökésszerűen jelentkezik. A második félévben viszont szerintem enyhülésnek kell bekövetkeznie. Ha van termelés, van áru, ráadásul élénk az importverseny, az árak nagyobb mérvű emelkedése egyszerűen indoko­latlan. Ez jól látszik most a mezőgazdaságban. Ter­mészetesen nem közömbös a lakosság magatartása sem. Az infláció nagymértékben ezzel is összefügghet. A határidős valutakötésekből ítélve egyébként a gaz­daság szereplői most nem számítanak leértékelésre. Sőt több hónapos távon sem. Egy mindenesetre biz­tos: ha a folyó fizetési mérleg a vártnál jobban alakul, belátható időn belül nincs szükség a forint leértékelé­sére. — A gazdaságot dinamizáló tényezők sorában jelen­tős súlyt képviselhet a piaci mechanizmusok további térnyerése. A pénzügyi szférában miként jelentkezik ez? — A pénzügyi politika lényeges változása, hogy mind nagyobb térhez jutnak a piaci kamatok. Ha a kamatpolitika követni tudja a piaci mozgásokat, ennek következtében a befektetők pozitív reálkamat­hoz juthatnak. Ennek hatással kell lennie az inflációra és a forint árfolyamára is. Az MNB azzal is számol, hogy — amint ez a piac- gazdaságokban természetes — a jegybanki hitelek formájában történő forrásbevonás helyét mindinkább a kereskedelmi banki hitelfelvétel és a különféle be­fektetések veszik át. Ennek jegyében a gazdálkodó­szféra közvetlenül, tehát banki közvetítés nélkül is felvehet külföldi céghiteleket, illetve tőkéhez juthat. Ilyen forrásból mintegy 500 millió dollár beáramlásá­val számolunk. Ez persze lehet több is. Hamarosan megteremtődnek az előfeltételei a hazai devizapiac létrehozásának is. — Ön szerint mikorra képzelhető el a piaci devizaár­folyamok érvényesülése a gazdaságban? :— A koncepció nagyjából már összeállt, most a technikai részletek kimunkálása folyik. Ha a tartalé­kok szintje, a folyó fizetési mérleg megfelelő alakulá­sa, az infláció enyhülése megengedi, a második félév­ben bevezethető a rendszer. R. E. S. O. S. JELZÉSEK A GYERMEKFALUBÓL Kinek-kinek javítani a maga munkáján Gabriella ismét dolgozhat Segélykérő jelzéseket kap­tunk, még az év elején, a kecske­méti Vízmű utcai S. O. S.-falu­ból. A tavalyi megnyitás óta há­rom anya hagyta ott saját belá­tásából a munkahelyét, egynek, Stocker Gabriellának pedig fe­gyelmi büntetésként felmondott a falu vezetője. Minden kezdet nehéz. Ezért is érdekelt minket közelebbről: ho­gyan élnek, minek örülnek, mi­ért bánkódnak az anyák, és Gabriellától valóban végleg bú­csút vettek-e? Lillának sikerült. Kis cipők és csizmák egy előszobában ... Bár nem történt baleset, fegyelmit kapott: a faluvezető elbocsátotta. Izsók Lilla az anya-alkalmazottak közt a legidősebb. Meghűléssel ágyban fekszik, ami­kor benyitunk hozzá. Várom, hogy felépüljek, hiszen így a gye­rekeket is nehezebben bírom ellátni. Ragaszkodnak magához ? Örömmel tapasztalom, hogy igen. Az intézetekből való gyerekekről az a hír járja, hogy fékezhetetlenek. Nem igaz. Én hatot ne­velek. K. Zsolti, az egyik, amíg nevelőszülők­nél volt, lopott, csavargott és állatokat kín­zott. Miért? Mert ahová kihelyezték, a lány­testvére volt a kedvenc, őt viszont ki nem állhatták a szülők. Zsolti nálam könnyen ke­zelhetővé vált. Megszeretett. Ha látnák, ami­kor odabújik hozzám . . .! Az érzelmileg is erős kapcsolat itt már meg­van látjuk Lilla mamánál. Bodor Mária családja öttagú. Társáé, Fejér­né Könyves Ildikóé ennél is nagyobb. Hét gye­reket nevel. Az egyik négyéves, de már nyolc műtéten esett át. Két testvérével félárva. Ildi­kó szeretné őket és velük együtt saját, 15 éves Nikolett lányát is békességben, szeretetben fel­nevelni. ... Gabriellának (egyelőre) nem w Azonban a nevelés bonyolult, olykor ku­darccal is járó folyamat. Hál még, ha csonka családokban, apák nélkül nőnek fel azelőtt is hányatott életű s nem mindig kiegyensúlyo­zottan fejlődő gyerekek, mint itt, az S. O. S.- -faluban! A Pécsről való Stocker Gabriella is megfizette a tanulópénzt kezdeti tapasztalat­lanságáért, s azért, hogy nehéz helyzetében — neki, Bodor Máriának, Baranyi Rózsának és Fejérnének ez a véleménye magára hagy­ta Juhász Mihály faluvezető. Az előzmények, röviden: Gabriella család­jában Adám, a legidősebb fiú vette át a pa­rancsnokságot, ő akart dirigálni a kisebbek­nek is. Emiatt „hatalmi viszály” alakult ki közte és az anya között. Az anya hiába szeret­te volna, hogy maradjanak együtt, s hogy Adám ne pártoljon el a testvéreitől — a fiú átment egy másik anya családjába. A kudarc megingatta Gabriellát az anyai szerepkörben. A faluvezető szemében szálka volt, hogy nem tudta megőrizni a családot, együtt tartani mind a négy gyereket. Amikor pedig Juhász Mihály megkérdezte tőle: „Akarsz-e hét gyereket nevetni, vagy sem?’ Gabi nem állt vele szóba többé. A sikertelen­ség után, hogy Ádámot nem bírta visszatarta­ni — sportnyelven szólva —, álljon alá ekkora tehernek? Nem. Inkább a néma tiltakozást választotta. Ám a harag nem csak rossz ta­nácsadó — idegességet is szül az emberekben. Feszültséget és figyelmetlenséget okozhat. így történhetett, hogy egy alkalommal két gyerek elszaladt Gabriellától, s már nem tudta meg­akadályozni, hogy kirohanjanak az úttestre. Nem kitaposott úton — Igazságosan ítélt Juhász úr? Egyáltalán, az a kérdés, hogy ki alkalmas és ki nem gyer­mekek nevelésére, vagy egy ilyen fák vezetésé­re, meghatározza az S. O. S.-mozgalom létét. Ön hogyan látja ezt a problémát, professzor úr? — fordulok dr. Benczédy Józsefhez, az S. O. S. Gyermekfalu Magyarországi Egyesületének egyik alelnökéhez, aki éppen Kecskeméten jár. — Fiatal faluról van szó, ahol a botladozá- sok eleinte természetesek — válaszolja Ben­czédy úr. Ennek részben pedagógiai okai vannak, részben pedig gyakorlatlanságra és emberi gyengeségre vezethető vissza. — Emberi gyengeségre ? — Igen. Az anyák is fiatalok, még sok min­dent meg kell tanulniuk, ami a gyerekekkel való törődést illeti. Nem helyes például, amit az egyik anya csinált, hogy egyik gyerekét már 7 óra 5 perckor kitette az ajtó elé. „Mehetsz az iskolába!" 4— Jó időbeosztással megelőzhető az ilyen korai indítás. — Feltétlenül. Szűcs Gábor alelnök társam­mal és másokkal meglátogattam az itteni ?S. O. S.-családokat. Hét anya közül néggyel .-beszélggttünk,,, Szót ,prte,Uüak velük. Telj^cij meghatódtunk, hogy a nem édes gyerekekből négyet vagy hetet vállalnak. Tiszteletet és meg­becsülést érdemelnek ezért! Elhivatottság, alázat, vallásos buzgalom- S bizonyára nagyobb segítséget is.- Itt kinek-kinek van miben javítania a maga munkáján. Jó lenne, ha az anyák komo­lyabb érdeklődést mutatnának a nevelési kér­dések iránt. Elhivatottság, alázat és vallásos buzgalom - ezeknek a tulajdonságoknak is hasznát vehetik az anyák,! akiket én elsősor­ban az apácákhoz hasonlítanék. — Juhász úrról milyen benyomás alakult ki Önökben? Pedagógiai bizottságunk véleménye, hogy jól felkészült vezető. Ami Stocker Gabri­ellát illeti, egy pártatlan bizottság megvizsgál­ta, hogy jogos volt-e az elbocsátása. A bizottság elvégezte a munkáját. — A döntés?- Súlyos volt az ítéletem akkor Stocker Gabriellával szemben — feleli kérdésemre Ju­hász Mihály. — Tehát? — Nőnapi ajándékként visszahelyeztem a munkakörébe. Újra áz övé a ház és a gyerekek. — Mit szól a nőnapi ajándékhoz, Gabriella ? Dolgozhat. — Nőnapi ajándék? Nehogy elhiggye! A felsőbb vezetőség nyomására helyezett visz- sza Juhász Mihály. Az egyhónapi távoliét megviselt engem és a gyerekeket. De azért örülök, hogy újra itt lehetek köztük. Kohl Antal • Fejemé hét gyereket nevel. (Méhesi Éva felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents