Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-03 / 77. szám

2 • PETŐI I NÉPE • 1991. április 3. Kissinger: a baltiak függetlensége elkerülhetetlen A szovjet fejlődés várható útja: a birodalom felbomlá­sa. újabb kísérlet az elnyomásra, végül laza államszövet­ség kialakulása, amelynek tagjai Oroszország, Ukrajna, Bjelorusszia, Kazahsztán és valószínűleg több más köz­társaság. kivéve a baltiakat, akiknek kiválása elkerülhe­tetlennek látszik írta kedden Henry Kissinger. A volt amerikai külügyminiszter a The Los Angeles Times számára írt cikkében figyelmeztetett arra a ve­szélyre. hogy a szovjet polgárháború tömeges emigráció­hoz vezethet a szomszédos, törékeny új demokráciákba, illetve a szomszédos közel-keleti országokba. Szerinte a szovjet haderők elnyomó intézkedései átcsaphatnak a környező területekre is. A világ és a Szovjetunió számára egyaránt egy olyan államalakulat lenne ideális, amely elég erős önmaga meg­védéséhez. de nem olyan központosított, hogy képes le­gyen geopolitikai támadásokra — írta Henry Kissinger. A szovjet vezetők végül felismerhetik, hogy biztonsá­gukat nem a terjeszkedés, hanem a védekező alapállás szolgálhatja a legjobban, hiszen csak így kaphatják meg a számukra létfontosságú segítséget, beruházást és tech­nológiát. Feszült helyzet a választások után Albániában Hét halottja van a keddi összetűzéseknek Meg nem erősített hírek sze­rint Shkodrában már hét halottja van a kedden történt összetűzé­seknek, miközben a fővárosban, Tiranában is rövid idő alatt rend­kívül feszültté vált a helyzet. A shkodrai eseményekről ér­kező töredékes hírek szerint az Albán Munkapárt helyi irodája elé vonultak a Demokrata Párt hívei, akik állítólag pokolgépet akartak elhelyezni az épületnél: a rendőrség ekkor nyúlt fegyver­hez. Tiranában tömegek vonultak kedden az utcákra, elsősorban a Demokrata Párt fővárosi köz­pontjának környékére. (Ez mindössze néhány saroknyira esik a magyar képviseletnek is helyet adó követségi negyedtől, ennek megfelelően a negyedet mind fokozottabb karhatalmi készültség őrzi. Kedd délután a városrészben szemmel láthatóan újonnan beszerzett eszközökkel felszerelt, pajzsos és arab feliratú rohamsisakkal ellátott rendőri erők jelentős csoportja tűnt fel, teljes készültségben.) A tiranai tömeghangulatra jellemző, hogy az egyik főut­cán az MTI tudósítóját cso­portosuló helybeliek állították meg, és egy háztetőre muto­gattak, ahol véleményük sze­rint géppuskaállás volt lát­ható. Az MTI fotóriporteré­nek teleobjektívjével jól lát­szott, hogy csupán egy furcsa szögben megdőlt kéményről volt szó — ám erről a helyie­ket nem lehetett meggyőzni. Az utcán elhangzottak olyan vélemények is, hogy kedd estére általános felkelés várható Tira­nában: a hírt azonban nem lehe­tett megerősíteni. Tovább mészárolják az iraki kurdokat Az iraki ellenzék egyik legfőbb vezetője, Maszud ßarzani hétfőn felszólította a nyugati kormányo­kat, hogy adjanak segítséget az ira­ki kardoknak. Barzani a Kurd Demokrata Párt vezetője — az amerikai és a francia elnökhöz, a brit kormány­főhöz és az ENSZ főtitkárához in­tézett üzenetében azt állította, hogy az iraki kormányerők való­sággal mészárolják a kurd lakossá­got. A bagdadi kormány csapa­tai ártatlan emberek ezreit gyilkol­ták le, a tüzérség bevetése és az állandó bombázás pedig újabb ez­rek halálát okozta. Ennek követ­keztében több mint hárommillió kurd hagyta el lakóhelyét, s mene­kült a hegyekbe, vagy indult Irán és Törökország felé — mondta. Barzani élelmiszerek, gyógyszerek és sátrak küldését kérte, egyben felszólítva az ENSZ Biztonsági Tanácsát: hozzon intézkedéseket a „kollektív mészárlás” leállítására. Ellenzéki források szerint hét­főn több ezer kurd lakos hagyta el az észak-iraki Arbil és Dahuk vá­rosát, miután a bagdadi rádió beje­lentette, hogy az iraki csapatok elérték ezeket a településeket. A teheráni rádió szerint a két iraki szent városból, Nadzsafból és Ker- balából i* elmenekült a lakosság többsége, de ezek a helyek még ellenállnak az iraki kormányerők ostromának. Egy iraki ellenzéki szervezet hétfői közleménye szerint csak az elmúlt 24 órában mintegy 30 ezer iraki kurd lépte át a török határt. Rohweddert meggyilkolták Hétfőre virradóra Düsseldorf Oberkassel nevű negyedében meggyilkolták Detlev Roh­weddert, a keletnémet vagyonügynökség veze­tőjét. A karlsruhei főállamügyészség közlése szerint a merényletet a „Vörös Hadsereg Frakció” (RAF) elnevezésű terrorszervezet követte el. Rohweddert lakásában érték a ha­lálos lövések, ainelvek feleségét is megsebesí­tették. A vagyonügynökséget a keletnémet fordu­lat után hozták létre, azzal a feladattal, hogy nyolcezer — egykoron népi tulajdonba tartozó — vállalatot értékesítsen, találjon számukra új tulajdonost. Rohweddert és a vagyonügy­nökséget az elmúlt hetekben fokozódó bírálat érte a privatizálás erőltetése miatt, különösen azt követően, hogy a nyugati beruházási kedv mindeddig elmaradt a várakozástól. Ezzel szemben nyugatnémet áruk árasztották el a keletnémet piacot, bezárásra kényszerítve az ottani üzemeket, tömeges munkanélküliséget okozva. A nyugatnémet politikusok — kezdve Kohl kancellártól egészen Vogelig, az ellenzéki szo­ciáldemokraták vezetőjéig — megdöbbené­süknek adtak hangot a gyilkosság kapcsán. A Vörös Hadsereg Frakció nem először gyil­kol meg vezető nyugatnémet gazdasági szak­embert. Utoljára Alfred Hcrrhausent, a Deutsche Bank elnökét gyilkolták meg a 80- as évek végén. Göncz Árpád, a köztársaság el­nöke kedden hivatalában fogadta a David Boren szenátor, az Ameri­kai Szenátus Nemzetbiztonsági és Hírszerzési Bizottságának demok­rata elnöke által vezetett delegáci­ót. A megbeszélésen Magyaror­szágnak a Varsói Szerződés kato­nai szervezetének felbomlása utáni biztonsági helyzetéről volt szó. A köztársaság elnöke kifejtette, hogy országunk biztonságát az összeurópai biztonsági rendszer keretében képzeljük el. A térség országai egymás között, valamint a Szovjetunióval kötnének kétol­dalú megállapodásokat, s ezekben az alapszerződésekben az emberi jogok, a környezetvédelem, és a gazdasági kérdések mellett megfe­lelő hangsúlyt kapnának a bizton­ságpolitikai kérdések is. A szenátorok azon kérdésére, hogy hazánk milyen további gaz­dasági, politikai támogatást vár az USA-tól, a köztársaság elnöke el­mondotta: bízunk abban, hogy az amerikai törvényhozás mielőbb módosítja azt a számunkra hátrá­nyos besorolást, amely Magyaror­szágot „a nemzetközi kommuniz­Elvi döntés az államosításokról Ülésezett az Alkotmánybíróság Az MTI értesülése szerint az Alkotmánybíróság a keddi zárt ülésén elvi döntést hozott az álla­mosításokkal kapcsolatos indít­ványok ügyében; a határozat nyilvánosságra hozatalára azon­ban csak a közeljövőben kerül sor. Ennek elsősorban az az oka, hogy a nagy jelentőségű döntést mégírásba kell foglalni, s a doku­mentumot valamennyi alkot­mánybíró aláírja. Csak ezután kerülhet majd a nyilvánosság elé a nagy érdeklődéssel várt alkot­mánybírósági határozat, amely egyébként teljes terjedelmében megjelenik a Magyar Közlöny­ben. Az Alkotmánybíróság állam- polgári kezdeményezésekre vizs­gálta, hogy az 1940-es évek vé­gén, illetve az 1950-es évek elején végrehajtott államosítások és az ezek alapját képező jogszabályok sértik-e az alkotmányt. Különö­sen azért nagy a várakozás az Al­kotmánybíróság döntése iránt, mert egyes vélemények szerint a testület állásfoglalása jelentős mértékben befolyásolhatja a kár­pótlási törvény parlamenti vitá­jának alakulását. ÜLÉSEZETT A KECSKEMÉTI ÖNKORMÁNYZAT Költségvetés van, lakáskoncepció nincs (Folytatás az 1. oldalról) s mindössze 25 millió forint a gazdál­kodási tartalék. Ennek ellenére a vá­rosatyák többsége vita nélkül elfo­gadta a 2,968 milliárd forintbevétel­lel és 2,943 milliárdos kiadással szá­moló idei költségvetést. Amelynek szöveges indoklásában továbbra is szerepel a kissé nyugtalanító mondat a helyi adók valószínűleg idén j úlius- tól szükségessé váló bevezetéséről. Dr. Sarkadi Zsolt, a lakás- és in­gatlangazdálkodási bizottság elnö­ke a bizottság által készített bérla­kás-gazdálkodási koncepcióhoz szóban csak annyit fűzött hozzá, hogy az elsősorban alapelveket, és nem konkrét intézkedéseket tartal­maz. A koncepcióhoz kapcsolt ja­vaslattervezet szerint a közgyűlés létrehozna egy elkülönített lakásala­pot, valamint egy lakáscélú alapít­ványt, utóbbit 10 millió forintos tő­kével. Hosszabb vita után a képvise­lők elvetették a javaslatot, illetve visszautalták a bizottságnak az elő­terjesztést, mert — mint többen is megjegyezték — kiolvasható ugyan belőle a jószándék, a koncepció azonban nem. A képviselő-testület egyebek mel­lett megtárgyalta és elfogadta a köz­gyűlési határozatok végrehajtásá­nak ellenőrzésére, egyes közterüle­tek elnevezésére, a nyugdíjkorhatárt elért intézményvezetők nyugdíjazta­tására vonatkozó előterjesztéseket. A Ciróka Bábszínház támogatásá­val kapcsolatos előterjesztést vi­szont levették a napirendről azzal, hogy a kulturális és sportbizottság vizsgálja meg még egyszer a bábszín­ház működésének feltételeit, s az ön- kormányzat csak azután döntsön. Napirenden kívül tájékoztatta a képviselőket Varga László, a szociál­politikai és családvédelmi bizottság elnöke arról, hogy a hajléktalanok ideiglenes elhelyezésére kijelöltek Kecskeméten egy Bethlen körúti •épületet, ahol népkonyhát is nyit- nak.. MerásziázsefegylkéixLésiejí'ái- laszolva elmondta, hogy a polgár- mesteri hivatal irodavezetői posztja­ira — egy kivétellel — újra kiírják a pályázatokat. Április 15-én, azaz a következő közgyűlés napján 13 órá­tól közmeghallgatást tartanak a vá­rosházán a képviselők Kecskemét polgárai számára. Ä tegnapi kecskeméti önkor­mányzati ülés bizonyos szempont­ból —mint a polgármester meg is je­gyezte — „történelmi jelentőségű”: először fordult elő, hogy amikor be­fejeződött, az utcán még nappali vi­lágosságvolt. M.Á. mus ellenőrzése alatt álló” es „nem piacgazdasági” országok között tartja számon. Kérte továbbá, hogy a washingtoni kormány — ahogy eddig is — támogassa ha­zánkat a különböző nemzetközi, gazdasági és pénzügyi szervezetek­ben. Szólt arról is, hogy számítunk a további amerikai müködőtőke- befektetésekre, mivel a visszajelzé­sek szerint a közép-európai térség országai közül itt a legkisebb a kockázat és legnagyobb a haszon reménye. A találkozón részt vett Charles Thomas, az Egyesült Álla­mok budapesti nagykövete. Mi marad állami tulajdonban ? Száz százalékig állami tulajdon­ban marad a fegyverkereskedelem, az energiatermelés, valamint a kő­olaj- és földgázbányászat. Az MTI információja szerint — a szakmi­nisztériumok javaslatai alapján — elkészült az a vállalati lista, mely kije­löli: mit, és milyen arányban lehet privatizálni a különböző ágazatok­ban. A lajstrom megkülönbözteti azo­kat a vállalatokat, amelyek tulaj­donjogában magyar többséget kell fenntartani; az állam többségi része­sedésével működő cégeket; illetve a teljes egészében állami tulajdonban maradó egységeket. Az utóbbiak közésoroljaaTechnika Külkereske­delmi Vállalatot és az Investcenter- Tradeinform Vállalatot. Nem válto­zik a hazai hő- és vízerőművek, a paksi atomerőmű, valamint az Or­szágos Villamostávvezeték Vállalat és a Magyar Villamos Müvek Tröszt központjának helyzete sem. Egyál­talán nem privatizálják a Gáz- és Olajszállító Vállalatot, a Kőolajku­tató és a Geofizikai Kutató Vállala­tokat, az OKGT központját, továb­bá a kőolaj és földgáz bányászatával foglalkozó intézményeket. A terv szerint téljes egészében állami tulaj­donban marad a Városépft ésTTudo- "manyos es TervezőTnteze'f is" " AUSZTRIA LOTTÓ A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 13. játékhét eredményei a következők: Hattalálatos nem volt. Jackpot van. A következő hétre átvitt nyereményalap összege 12 263 675 schilling. 5 plusz 1 talá- latos 8 darab van, nyereményük egyenként 510 986 schilling. 338 darab öttalálatos van, nyereményük egyenként 18 141 schil­ling. 17 399 darab négytalálatos van, nye­reményük egyenként 469 schilling. 302 417 darab háromtalálatos van, nyereményük egyenként 33 schilling. Nyerőszámok: 3,6,24,31,34,44, a pót­szám: 23. 2 darab Joker van, nyereményük egyen­ként 2 750 595 schilling. A jokerszám: 640 591. (MTI) MIÉRT JELENTETTEM FEL KARSAI PETER IGAZGATÓ URAT? Szaddám Húszéin milliárdjai Az amerikai pénzügyminisztérium közzétette 49 olyan vállalat névjegyzé­kéi, amely segédkezett Irak felfegyverzésében és hadviselésében, továbbá Szaddám Ruszéin iraki elnök dollármilliárdjainak külföldi elhelyezésében. A pénzügyminisztérium 49 vállalatot és 37 személyt nevezett meg az ügyben. A vállalatok többsége, összesen 32 cég, Nagy-Britanniából kerül ki, a többi pedig Egyiptomban, Libanonban és Jordániában, továbbá Brazíli­ában, Németországban, Olaszországban és Hondurasban tevékenyke­dik. Kel amerikai üzletember is érintett a tranzakciókban. A lista közzétételével egyidejűleg az amerikai kormány megtiltott minden üzleti kapcsolatot a szóban forgó cégekkel, tekintettel az Irakkal szemben még mindig érvényben lévő ENSZ-embargóra, és megadott egy telefonszá­mol, hogy bárki feljelenthesse azokat, akik megszegik a rendelkezést, vagy egyáltalán bármiféle információval kívánnak szolgálni az ügyben. Mint közölték, a bejelentéseket bizalmasan kezelik. Drasztikus áremelés a Szovjetunióban A moszkvai üzletek az áremelések előtti utolsó elkeseredett vásárlói roha­mok levonulása után minden korábbi­nál elkeserítőbb képet mulattak. Az állami boltokban keddtől átlagosan 60 százalékkal emelkedett az élelmiszerek és különféle fogyasztási termékek ára. Egyes cikkek esetében a növekedés el­éri a 200-300 százalékot. A kormányzat ..a belső fogyasztói piac stabilizálását” várja az intézkedéstől. Áz immár halaszthatatlan lépés fel­tehetőleg még inkább aláaknázza Gor­bacsov és a központ helyzetét, felerősíti az. országban már-már szikrázó politi­kai feszültséget. A mostani áremelés révén több évti­zedes árak tűnnek a múltba. A szovjet étkezési szokásokban alapvető szerepet játszó kenyér ára átlagosan 200 száza­lékkal. az üzletekből szinte teljesen hi­ányzó hús ugyanennyivel, a tej ára 130 százalékkal, a cukoré 135 százalékkal emelkedett. A gyermekruházati cikkek esetében 195 százalékos az áremelke­dés. (Az emelés mértéke köztársasá­gonként változó lehet, a százalékok a központ által maximált szintet jelzik.) A mostani áremelés nem érinti a gyógyszereket, a benzint, a szeszes ita­lokat és a kávét. A szovjet kormány az áremelésnek mintegy 85 százalékát igyekszik kom­penzálni, elsősorban a nyugdíjasoknál és diákoknál, valamint a többgyerme­kes családoknál. Az 1987 óta húzódó árreformtól a jelenlegi kormány azt re­méli, hogy mintegy 90 milliárd rubellel szűkíti a lakosságnál kint levő, árufe­dezet nélküli pénzmennyiséget, amely egyes becslések szerint megközelíti a 300 milliárd rubelt. Hivatalos véleke­dések szerint a mostani áremelés a fo­gyasztás visszafogása révén a „piac egyes szektoraiban kiegyensúlyozot­tabbá teheti a keresletet és a kínálatot”. Tisztelt Főszerkesztő Úr! A Petőfi Népe XLVI. évfolyamának 62. számá­ban (1991. március 14., csütörtök) A parlament nem adta ki Karsai Pétert címmel riport jelent meg. Mint érintett fél, szeretnék reflektálni a riportban kö- zöltekre. Zámbó László vagyok, aki Karsarúr szerint „banális dolog”-gal terheltem a bíróságot. Remélem, mint az ügyben szereplő másik félnek, nekem is megadatik az a jog, hogy nyilvánosan is elmondhassam véleményemet a rólam is szóló riportról, és lcközlik cikkemet. A riport több, nem a tényeknek meg­felelő, valótlan állítást is tartalmaz ve­lem kapcsolatban. Az Önök újságíróját ezen állításokért, mivel riportról van szó, nem hibáztatom. Mint egyszerű ál­lampolgár, a jánoshalmi Városi Önkor­mányzat állampolgárok által közvetlen választott KDNP-képviselője teszem meg észrevételeimet. E minőségben ért jogsérelem Karsai Péter iskolaigazgató részéről az önkormányzati ülésen, és an­nak szünetében. Sajnálatos, hogy a par­lament Karsai Péter úr mentelmi jogát nem függesztette fel, annak ellenére, hogy a mentelmi bizottság a felfüggesz­tést javasolta. Ezért a bíróság feljelenté­semmel nem foglalkozhat. Karsai úr szerint a mentelmi jog fel­függesztésének javaslatakor a bizottság „melléfogott", mert ő országgyűlési képviselőként nyilatkozott az önkor­mányzati ülésen. Az alkotmány és a de­mokrácia szellemével állna szemben az, ha ő mint honatya olyan kijelentéseket tehetne a mentelmi jog védelme alatt, mint amilyenekért én a bírósághoz for­dultam. Véleményem szerint nagyon is állampolgárként nyilatkozott. Miért is jelentettem fel Karsai Péter urat? 1990 novemberében a városi önkor­Engem nem véd a mentelmi jog mányzat megválasztotta bizottságait. Nyílt szavazással, többségi szavazattal a nevelési—oktatási—kulturális—ifjúsápi —sportbizottság (NOK1S) elnökévé vá­lasztottak. Ezen az ülésen Karsai úr nem volt jelen. Egy későbbi ülésen (no­vember 29-én) — amikor a bizottságok külsőiméin önkormányzati tagjainak megválasztására Ttérült sor — felszólalt. Bizonygatta alkalmatlanságomat a bi­zottsági elnöki tisztségre. Lejáratott, az önkormányzati tagok és a város polgá­rai előtt is. Gúnyolódva, remek „nyúl- szakembernek” nevezett, akit alkalmat­lanság miatt kirúgtak a 15. munkahelyé­ről. A riportban is többször hangoztatja szakmai alkalmatlanságomat. Állítása valótlan, rágalmazó, mert se­honnan ki nem rúgtak, tehát 1990-ben sem. Három diplomával rendelkező ag­rármérnök és mérnöktanár vagyok. Több éve tanítok a szakközépiskolá­ban. A termelésben dolgoztam évekig. Volt több munkahelyem, de nem 15. Manapság szerencsére nem hátrány, ha valaki többoldalúan képezte magát, vagy mert ütközni az előző rendszer kis­király vezetőivel. Munkahelyeimet saját akaratomból változtattam, fegyelmim nem volt. A becsület, lelkiismeret, tisz­tesség vezérelt minden tevékenységem­ben. A jelenlegi munkahelyemen volt ugyan munkaügyi vitám, de a munka­ügyi döntőbizottság és a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság is nekem adott iga­zat. Tragikusnak tartom, hogy személyes ügyeimet nyilvánosság elé teregetve kell bizonygatni igazamat, de Karsai úr ri­portban állított rólam valótlan, hitel­rontó tényeket. Egzisztenciálisan tett tönkre, ezért kénytelen vagyok feljelen­tésem valódi okát leírni, mert Karsai úr riportbeli nyilatkozatából bölcsen kife­lejtette. Feljelentésem hitelrontásért, rá­galmazásért, becsületsértésért tettem meg. A legsúlyosabb tényt, a becsületsér­tést, Karsai Péter igazgató úr az 1990. november 29-ei önkormányzati ülés szünetében tette meg. Ekkor hatszem­közt — önkormányzati képviselőtársa­im jelenlétében (akiket „nevesíteni” tu­dok) — felhevülten, tegezve, eltorzult arccal, magából kikelve az alábbiakat nyilatkozta (idézem Karsai úr obszcén szavakat is tartalmazó mondatait): „Mit ugráltok? Kinyalhatjátok a p .. . mat, a f... ba se vagytok, csinálhattok bármit, mert engem véd a mentelmi jog!" Eddig az idézet, amelynek előzménye az volt, hogy képviselőtársam megelé­gelve Karsai úr hitelrontó nyilatkozatát, azt mondta, hogy majd találkozunk a bíróságon. Karsai úr a riportban kifej­tette, hogy „azt bizonygatni, hogy ki mondott valótlant, fölösleges lenne”. Véleményem szerint nagyon is bizonyí­tani kellett volna a bíróság előtt a való­ságot, mert akkor kiderült volna, hogy ez nem más, mint pártállami módsze­rekre utaló koncepciós rágalomper elle­nem. Karsai úr megválasztásom előtt nem is ismert, én sem őt. Választáson együtt nem indultunk, így nem lehet részemről semmi politikai indíttatása az ügynek, mint ezt Karsai úr a parlament előtt a mentelmi jogának tárgyalásakor nyilatkozta. Bűnöm az, hogy nem a Karsai úr által jónak tartott személyt választotta meg a városi önkormányzat a NOKIS bizott­ság élére, hanem engem. így mint intéz­ményvezető munkakapcsolatba került velem. Lehet, tudja rólam, hogy kritikus vagyok, és nem bólintok mindenre fejet. E ténnyel függ össze az is, hogy a NO­KIS bizottság egyes tagjai memorandu­mot adtak be ellenem, szintén alkalmat­lanság miatt, azzal vádolva, hogy bi­zottsági elnöki minőségemben lejára­tom az önkormányzatot. Gondolom, a tényekkel alá nem támasztott memo­randummal azt szeretnék elérni, hogy tisztségemről az önkormányzat levált­son, hogy ne láthassak bele a Karsai úr által vezetett intézmény ügyeibe. Erre a memorandumra mint szakmai alkalmatlanságom újabb bizonyítékára hivatkozik a riportban Karsai úr. E hi­vatkozásnak szépséghibája, hogy a me­morandumot író bizottsági tagok mind­egyike valószínűleg elkötelezettje Kar­sai úrnak. Ketten közvetlen munkatár­sai, a másik kettő bizottsági tagnak pe­dig a családtagja (felesége, leánya) a közvetlen beosztottja Karsai igazgató úrnak. Bizony, itt egy lyukból fúj a szél! Nem tudom, hol a határ, amikor a politikai indíttatás mögé bújva, de nagyon is egyéni célokért, embert, egzisztenciát le­het tönkretenni! Meddig lehet felelősségre vonás nél­kül egyik embernek a másikat egészségi­leg is teljesen tönkretenni hitelrontással? Az ellenem indult mesterséges érdekhaj­sza engem annyira megviselt, hogy 2 millió km-es balesetmentes vezetés után most karamboloztam. Én életben ma­radtam, a kocsim totálkáros. Ember vagyok, vannak hibáim, de nem hiszem, hogy másságomért egy jog­államban meg kell büntetni. Mert velem ez történt. Feljelentésem miatt pedig mennem kell(ene). Pedagógus létemre nem mindegy, hogy tanítványaim mit tudnak és hisznek rólam, mit olvasnak az újságban. Ezért is kérem a Tisztelt Főszerkesztő Urat ismételten, hogy ne­kem is adassék meg, hogy elmondhas­sam véleményemet, mivel az Önök által közölt riportban történt meg az újabb nyilvános lejáratásom. Nem volt szándékom levelet írni, de a riport megjelenése erre kény szeri tett. Bár engem, mint önkormányzati képviselőt, nem véd mentelmi jog. A levelemben kö- zöltekért vállalom a felelősséget. Tisztelettel: Zámbó László, önkormányzati képviselő (KDNP) Jánoshalma Göncz Árpád amerikai szenátorokkal találkozott

Next

/
Thumbnails
Contents