Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-03 / 77. szám

r ((& bajtíidéee Baján és vidékén s. oidai Április 1-jén megszűnt a VSZ katonai szervezete A Varsói Szerződés katonai struktúráinak április elsején befejezett ténnyé vált felszámolása történelmi jelentőségű esemény. A múlt lezáru­lásával új alapokon álló, a mai realitásoknak és az európai követelmé­nyeknek megfelelő kapcsolatok kialakítására fordíthatjuk és fordítjuk figyelmünket — ismertette a magyar álláspontot az MTI tudósítójának kérésére Herman János, a Külügyminisztérium szóvivője, azzal kapcso­latban, hogy a VSZ katonai szervezete vasárnap hivatalosan is beszüntet­te működését. Herman János kijelentette, hogy „az utolsó állomásra”, a-Varsói Szerződés teljes felszámolására legkésőbb az európai biztonsági és együttműködési értekezlet 1992 tavaszi, helsinki utótalálkozójáig sort kell keríteni. Hazánk egyébiránt támogatja a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság javaslatát a VSZ Politikai Tanácskozó Testületé soron következő ülésének ez év közepére tervezett összehívásáról. A szóvivő hangoztatta, hogy a demokratikus fejlődés következetes végigvitele, a helsinki elvek, a párizsi dokumentumok tiszteletben tartá­sa, az európai integrálódás, a regionális együttműködés bővülése a stabi­litás megőrzésének legjobb útja kontinensünkön, és ezen belül Közép- Kelet-Európában. Emlékeztetett arra, hogy térségünkben már megkez­dődött a kapcsolatok új alapját jelentő kétoldalú szerződések kidolgozá­sa. A katonai biztonság terén is partnerségre törekszünk. Magyarország ugyanis a kooperatív biztonsági rendszert a kétoldalú szerződések és a nemzetközi jogi, politikai kötelezettségek teljes tiszteletben tartása ösz- szességeként képzeli el — mondta a szóvivő. BÉRVITA POLITIKAI KÖVETELÉSEKKEL Bányászok a Kreml tárgyalóasztalánál Mondjon le Gorbacsov és Pavlov A moszkvai Kremlben kedd délelőtt megkezdődtek a tár­gyalások a szovjet kormány és a sztrájkoló 300 000 bányász képviselői között. A kemény­nek ígérkező alkudozás, ame­lyen a bányászok egyebek kö­zött 150 százalékos béremelést, a szovjet elnök és a kormány lemondását szeretnék kiharcol­ni, várhatóan három napig tart. A kormány részéről a párbe­szédet Valentyin Pavlov kor­mányfő vezeti. A tervek szerint Mihail Gorbacsov is találkozik a több mint ötven bányaüzem képviselőivel. A kormány elő­zetesen bejelentette, hogy a megbeszélésen nem kerülhet­nek szóba politikai követelések. A tanácskozásra azon bányák képviselői is meghívást kaptak, amelyek nem támogatják a munkabeszüntetéseket. Az el­nöki szóvivő keddi közlése sze­rint a 195 meghívott bányász­ból 40 képviseli a sztrájkolókat. A sztrájkbizottságok vezetői előzetes nyilatkozataikban ha­tározottan értésre adták, hogy amennyiben a moszkvai vezetés nem mutat hajlandóságot vala­mennyi követelésükről tárgyal­ni, nem folytatják a megbeszé­léseket. A legradikálisabb kuznyecki bányászok Mihail Gorbacsov és Valentyin Pavlov lemondása mellett koalíciós kormányt és az oroszországi bányáknak a köztársasági kormány felügye­lete alá helyezését követelik. A tárgyalásokon részt vevő egyik donyécki küldött úgy vé­lekedett a Rabocsaja Tribuna című központi újságban, hogy gazdasági követeléseik teljesíté­se után esetleg elállnak a politi­kai jellegűektől. A bányászok és a kormány megegyezését ne­hezíti, hogy kedden léptek élet­be az új kiskereskedelmi árak, amelyek az alacsony keresetű rétegek számára komoly teher­tételt jelentenek. Mihail Gorbacsov szóvivője kedd délután közölte a sajtóval, hogy a tárgyalásokon a gazda­sági követelésekről folyik a vi­ta. Valentyin Pavlov kormányfő a tanácskozás elején kijelentet­te, hogy a kormánynak nincs felhatalmazása politikai kérdé­sek megvitatására. Vitalij Igna- tyenko annak a meggyőződésé­nek adott hangot, hogy a talál­kozón sikerül szót érteni és megtalálni a megfelelő megol­dást. A szovjet kormány korábban elzárkózott attól, hogy közvet­len párbeszédet folytasson a bá­nyászokkal. A tanácskozás lét­rejötte a szóvivő szerint annak az ésszerű kompromisszumnak az eredménye, amelyre az or­szágban kialakult súlyos hely­zet elemzése után jutottak a fe­lek. Versenyhelyzetben az ügyvédek 3. oldal A PETŐFI NÉPE ÉS A SZERENCSEJÁTÉK RT. MEGYEI TOTÓJA Száz szelvény a jutalma bácsborsódi olvasónknak (7. oldal) Megkedvelték a hajósi borokat II I 5^oldal |_ __________________________ M atkói kistermelők perelik a Petőfi Tsz-t wmmmmmmmmmmmmmmm HOLNAP: Halasi hegesztők dicsérete PETŐFI NEPE BÁCS-KISKIJN MEGYEI NAPILAP XLVI. évf., 77. szám Ára: 7,90 Ft 1991. április 3., szerda Göncz Árpád nem fogadta el a honvédség parancsnokának fölmentési kérelmét A HADSEREG PÁRTOK FELETT ÁLLJON! Göncz Árpád köztársasági elnök nem fogadta el Lőrincz Kálmán altábornagynak, a Magyar Honvéd­ség parancsnokának beosztásából való felmentési ké­relmét — közölte kedden kora délután a Parlament­ben tartott sajtótájékoztatón Pick Róbert ezredes, főhadsegéd, a köztársasági elnök katonai irodájának vezetője. Elmondta: Göncz Árpád kedden délelőtt fogadta Für Lajost. A találkozót a honvédelmi miniszter kérte, aki átnyújtotta a parancsnok felmentési kérelmét. A köztársasági elnök konzultációk után úgy döntött: nem fogadja el Lőrincz Kálmán lemondását. Az altá­bornagy katonai felkészültsége, vezetői rátermettsége alkalmassá teszi e beosztás betöltésére. Miután fel­adatát az alkotmánynak és a honvédelmi törvénynek megfelelően látta el, s ajogszabályokban nem történt változás, ezért Göncz Árpád, aki egyúttal a Magyar Honvédség főparancsnoka is, továbbra is igényt tart Lőrincz Kálmán munkájára. Pick Róbert azt is elmodta, hogy a parancsnok a köztársasági elnöknek írt levelében részletesen megin­dokolta felmentési kérelmét. Mivel Göncz Árpád és Für Lajos megbeszélése nem volt eredménytelen, va­lószínűnek látszik: mindazon feltételek teljesülnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy felelősséggel lehes­sen vállalni a Magyar Honvédség vezetését. Az elnök és a miniszter négyszemközt tárgyalt — mondta a főhadsegéd. A megbeszélésen hangsúlyt kapott a Ma­gyar Honvédség nemzeti jellege, pártok felett állása; az a követelmény, hogy a honvédség nem lehet párt­harcok színtere. Az is elhangzott, hogy a honvédség a térség stabilitásának kulcsa. Az átszervezés szüksé­ges ahhoz, hogy az új védelmi koncepcióhoz alkal­mazkodó korszerű struktúra alakuljon ki, de a hon­védségnek inkább a középirányító szervezetei azok, amelyek nem felelnek meg a kor követelményeinek. A szervezeti felépítésről szólva Pick Róbert el­mondta: ez majdnem minden országban eltér. Téves az az állítás, hogy Magyarországon kettős vezetés alakult ki. A Magyar Honvédséget a parancsnok, Lőrincz Kálmán irányítja. A parancsnokság alá tarto­zik a kiképzési, szárazföldi, légvédelmi, anyag-techni­kai főcsoportfőnökség. A vezérkar pedig a legfelső tervező, szervező, koordináló szervezet, amely szintén a parancsnokság alárendeltségében működik. (MTI) ÜLÉSEZETT A KECSKEMÉTI ÖNKORMÁNYZAT Költségvetés van, lakáskoncepció nincs Negyedszer került a kecskeméti önkormányzat elé a város idei költségvetési terve tegnap délután, de ezen a közgyűlésen végül is vita nélkül elfogadták. A másik, legin­kább érdeklődésre számot tartó napirendi téma, a bérlakás-gazdál­kodási koncepció viszont keserűbb sorsra jutott: a képviselők vissza­adták további kimunkálásra a la­kás- és ingatlangazdálkodási bi­zottságnak. Körmöczi Béla, a költségvetési és gazdasági bizottság elnöke elfo­gadásra javasolta a „C” változat­nak nevezett, többször átdolgozott költségvetési tervet, azzal együtt, hogy elismerte: igen messze van már az eredeti elképzelésektől, és az a 270 millió forint többletkölt­ség, amely a képviselők módosító javaslatai alapján került bele, na­gyon is megnehezíti a megvalósí­tást. Merász József polgármester egyenesen álomnak nevezte a ter­vet: a fedezeti oldal egyes tételei ugyanis teljesen bizonytalanok, inflációval a tervezet nem számol, (Folytatás a 2. oldalon) TEREMNEK-E GÁZPALACKOK A VASKÚTI ERDŐBEN? Beszerző körút Borotán A tett halála az okoskodás. Bizonyára ismerte ezt a régi mondást — melynek egyéb­ként az ellenkezője is igaz —, az a háromtagú társaság, mely felkarolta Kovács Béla felsőnyéki illetőségű állam­polgár ötletét, miszerint pénzt kellene csinálni. Sőt javasla­tot tett a módszerre is: gázpa­lackot kell szerezni, arra van most kereslet. Hogy honnan? Hát, természetesen, ahol van, a gázcseretelepről. így történt, hogy kézzel­fogható hasznot is hozott az a rokonlátogatás, melyet a fel­sőnyéki fiatalember Horváth Józsefnél, illetve annak uno­kaöccsénél, Horváth István Szilveszternél tett Baján, a Zsivánovics utcában. Az ép­pen huszadik esztendejét be­töltött Horváth István Szil­veszter így emlékezik vissza március 25-ére: — Kovács Béla adta a tip­pet, hogy megcsináljuk a bal­hét. Úgy 17 óra tájban indul­tunk az én Ladámmal. Konk­rét tervünk nem volt, végül Borotán kötöttünk ki. Keres­tük a cseretelepet, de először nem találtuk. Én csak 3 éve vagyok bajai, a környező fal­vakat nem ismerem. Meg is kérdeztük egy hölgytől, hogy merre van a telep, de ő sem tu­dott felvilágosítást adni. Vé­gül csak megtaláltuk. Nem csináltunk semmit, körbenéz­tük a terepet, aztán visszajöt­tünk Bajára. A három cimbora nem kí­mélte a költséget, fáradságot: este 11 órakor még egyszer visszamentek Borotára. Ko­vács betett még egy gumisze­relő vasat a kocsiba. A csere­telep kerítése mellé álltak, majd Kovács és Horváth Jó­zsef bemászott a kerítésen. Kisvártatva Kovács vissza­mászott, és az idősebb Hor­váth által kiadogatott 11,5 ki­lós propán-bután palackokat átvette, maid s fiatalabb Hor­váth kezébe nyomta, aki elis­merésre méltó ügyességet fej­tett ki a csomagolástechniká­ban. Hét palackot hátrara­kott úgy, hogy a csomagtérte­tőt még le lehetett csukni. A hátsó üléseket nem is szed­ték ki, mégis elfért itt további 18 palack. A huszonöt palack értékemintegy 115ezerforint, ebből következik, hogy a kis csapat tagjai körülbelül 5 ezer forintos órabérért „dolgoz­tak”. A triumvirátus elöl foglalt helyet a Ladában. Felsőszent- ivánon keresztül Bácsbokod- ra mentek, innen Vaskút felé folytatták útjukat. Még Vas­kút előtt — a kivágott megy- gyesnél—balra fordultak, az erdőben lerakták a palacko­kat, melyeket azután fenyő­ágakkal letakartak. Munka után édes a pihenés. A társa­ság 26-án 9 óra felé ébredezett a Zsivánovics utcai hajlék­ban. Az értékesítés nem okozott gondot számukra. Tudták, hogy Köő József, a Szabadság úti Spéci autósbolt gazdája ol thatatlan rokonszenvet érez a gázpalackok iránt, szinte gyűjtőnek számít. Nos, Köő úr nyolc palackra volt vevő, de előzékenyen vállalta a fu­varozást is. Saját kocsiján hozta be az árut az erdőből. A rendőrségi meghallga­tásnál bizonyos ellentmondás támadt a tekintetben, hogy tudta-e Köő József a palac­kok származását. A Ko­vács + 2 Hoiyáthból álló trió szerint igen. Viszont a ve vő :s joggal gondolhatta • Iáit tárgyakról van szó. (Nyil­ván máskor is szokott erdei sé­tái során 25 PB-palackba bot­lani.) Volt még egy vevő, aki tíz palackra tartott igényt. Sanyi nevű fiatalember a Lőwy Sán­dor utcából. Ő is vállalta a fu­varozást, és még nagyvona­lúbbnak is bizonyult a Spéci tulajdonosánál: kétszáz fo­rinttal többet, 2 ezer forintot fizetett palackonként. A falusi ember jó megfigye­lő, feltűnik neki az idegen. Elég az hozzá, hogy némi la­kossági segítséggel a rendőr­ség estére összegyűjtötte a sze­replőket, akik minden bi­zonnyal hosszabb ideig élvez­hetik az állam vendégszerete­tét. Gál Zoltán Olaj­csapdában Kelet- Európa A szovjet függőség nem szűnt meg, csak átalakult Az ■ osztrák gazdaságtudományi intézetek szerint a demokratizáló dás folyamata, az átállás a piacgaz­dálkodásra, nem csupán az egyes volt tervgazdálkodó államok szá­mára jelent belső nehézségeket, ha­nem az egész csoport számára is Ennek legkézzelfoghatóbb példája az ásványolaj, amit a Szovjetunió eddig szállított—, s amit ez év janu­ár 1 -je óta már csak nyugati deviza ellenében szállít — az éppen érvé­nyes világpiaci áron értékelte az Amerika Hangja. A bécsi gazdaságkutató szakem berek értesülése szerint a szovjet szakértők kiszámították, hogy a dollár- és a világpiaci árakra való átállás évi 12 milliárd dollárral na­gyobb bevételhez juttatja a Szovjet­uniót. Lehet, hogy ez így lesz, lehet, hogy nem. Egy dolog bizonyos: a volt csatlós államok közgazdaságát a szovjet intézkedés úgy érinti, mint derült égből a villámcsapás. íme néhány példa: Csehszlovákia 1989-ben még 16,8 millió tonna ás ványolajat importált a Szovjetunió­ból. 1991-re 13 millió tonnában ál­lapodtak meg. Azonban ezt decem­ber végén a szovjet exportőrök 7,5 millió tonnára csökkentették. Meg a csökkentett mennyiség kompen­zációjának módja is problémát je­lent. A Szovjetunió ugyanis nem fogadja el többé a volt csatlósok áruit, hanem dollárt követel vagy pedig nyersanyagot — mivel a ter­melt árucikkek minősége már nem felel meg a szovjet kívánalmaknak. A legrosszabb helyzetben Bulgá­ria van. Ott az illetékesek arról be­szélnek, hogy felhasználták már a legutolsó csepp olajat is. Bulgária fizetésképtelen. A múlt évben a bol­gár és a szovjet tárgyalófelek meg­állapodtak 6,5 millió tonna ás­ványolaj szállításában 1991-ben — mégpedig bolgár árucikkek fejében. Mégis, december 20-a óta egy csepp olaj sem került Bulgáriába. Lengyelország és Magyarország más megoldást választott. Meg­emelte a benzin árát. Jugoszláviá­ban is megdrágultak az ásványolaj- termékek. A Szovjetunió már eddig is bizo­nyította, hogy — mint például Csehszlovákia esetében — a szerző­désileg biztosított szállítási mennyi­séget és időpontot nem feltétlenül tartja be. Ez csak fokozza a volt csatlós államok függését a szovje­tektől. Hiszen Rotterdamban nemigen tudnak ásványolajat vásárolni tekintve devizahiányukat. Függe­nek továbbá az állandóan változó világpiaci áraktól — miután ezek az árak semmiféle stabilitást sem mu­tatnak fel. Ugyanis az árképzés nem logikus megfontolás alapján történik, hanem mint a börzén —, a Pcrzsa-öbölbcli háború és egyéb kiszámíthatatlan események hatására. « C4 S.-CxYER^^^g a maga munkáján 3. oldal MI MARÁD ÁLLAMI TULAJDONBAN? 2. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents