Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-11 / 59. szám

1991. március II. • PETŐFI NÉPE • 3 Szánk, Béke utca 71. Takaros sarokház, gon­dozott élőkért. Kapornyai Lajosék laknak itt — akik megnyerték a Petőfi Böjti Népe nagydíját, a láda narancsot. NEGYVEN ÉVE ELŐFIZETŐINK, MOST MEGNYERTÉK A FŐDÍJAT! Elvittük Kapornyaiékhoz, Szánkra, a láda narancsot — Csak tessék beljebb kerülni! — invitálja pén­teken délután szerkesztőségünk kis küldöttségét az asszony. — Már vártuk magukat, különösen azután, hogy táviratban tudatták: mi győztünk — meséli a férj. A nagyszobában telepedünk le, az asztalra kortynyi konyak is kerül. — Nevetett nagyon a postás, amikor megjött, és mondta, nincs nagy baj. Hát látom: mi nyertünk! Képzelheti, hogy mekko­ra öröm volt! Aztán Szánk nem nagy falu, itt mindenki mindenkit ismer — azóta is egyre-másra kérdezik: megkaptuk-e már, sőt, van, aki kérni szeretne a narancsból. Kapornyaiék nyugdíjasok. A férj hosszú ideig közhivatalnok volt, azután az olajosoknál talált magának munkát; ugyanott, ahol a felesége is. Most is büszkén emlékeznek a cégre: jó volt a légkör, barátokként dolgoztak ott. És, persze, nehéz volt átállni a nyugdíj aséletre. — Két műszakban, tizenkét órás váltásban dol­goztam, de még hosszú ideig menetrendszerűen fölébredtem reggel ötkor — bólogat a férj, jelezve: nagy úr a megszokás. — Tudják, mióta járatjuk a Petőfi Népét? — kérdezi az asszony. — 1951 óta! — vágja rá a férfi. — Igen, éppen negyven éve vagyunk törzsolvasói. Bár — tétová­zik, hogy elmondja-e —, bár, amikor legutóbb fölment az ára, lemondtuk. Le, de már két nap után hiányzott, egy hét múlva pedig csak a postást lestem, nem dobja-e be megint. így aztán örültem, amikor ismét előfizethettem és elhatároztam: most már nem is válók meg az újságtól soha, én már kitartok mellette! Jólesik ezt hallgatni a szerkesztőknek, hiszen nemrég voltunk kénytelenek bejelenteni, hogy áp­rilis 1-jétől drágább lesz a Petőfi Népe is, persze még mindig jóval olcsóbb, mint más napilapok. Finom házi szalámit kapunk uzsonnára, friss kenyérrel, csípős, ecetes paprikával, sőt, aki ezt nem szereti, ízletes őszibarackbefőttet fogyaszthat. Falatozás közben Kapornyai Lajos^la»o«dja^©le.-... ményét lapunkról. *— Tgfetacs!^ megjellfiík* bénáé gond is: tej, baromfi, sertés, föld. Nekünk is van például egy eladó hízónk, olyan 180 kiló körüli, olcsón odaadnám, de még meg sem kérdezték az árát. Tartanék ugyanis egy anyakocát, mert meg­szoktam, hogy van, hiányzik, ha nincs. — Pedig drága ám a nevelése — veti közbe a feleség —, egy mázsa táp 1200 forint, s nekünk mindent így kell megvenni, boltban. — Még szerencse — teszi hozzá a férje —, hogy azért itt a ház körüli kert ellátja a konyhát, a húst magunknak termeljük, így igazából csak kenyeret, cukrot, sót, tejet kell venni a háztartáshoz. A Petőfi Böjti Népe keresztrejtvényét lányukkal, Klárival együtt fejtették meg. Alig kezdtünk be­szélni róla — ő is az olajosoknál dolgozik, Halason —, máris megérkezik: vége a munkaidőnek. A fényképezéstől elzárkózik, ám a ládából kivesz egy narancsot, próbálni. Kapornyaiék úgy elég jó egészségben vannak, áfflra kórházat eddigi életükben ők sem tudták efefül^j; dicsérik nagyon a félegyházit, ahol kitű­nő ellátás jutott osztályrészükül. — Fogyasszanak csak! — biztat bennünket a férfi, amikor felesége egy tál házi sütésű hájas süte­ménnyel jelenik meg. — Valamikor én de nagyon szerettem enni — mereng el a múlton —, és fő célom volt, hogy elérjem súlyra az egy mázsát. Egy ültő helyemben megettem egy egykilós csirkét pör­költnek megcsinálva, el is értem a 98 kilót — és infarktust kaptam. Azóta kisebb az étvágyam ... A láda narancs — a Bács-Hun Gmk ajándéka — ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna — búcsúzunk. Lám, a vak szerencse milyen jól látta, hogy egy régi előfizetőt kell választania — ezt akarattal sem rendezhette volna jobban az élet. Ballai József Csökkenő kereslet, feszesebb gazdálkodás AZ UN1VER ÁFÉSZ KÜLDÖTTGYŰLÉSE Tegnap Kecskeméten, az SZMT-székházban került sor az Univer ÁFÉSZ küldöttgyűlésére, melyen a szövetkezet 13 ezer tagjá­nak képviseletében 140 küldött je­lent meg. Az elfogadott napirendek kö­zött első a múlt év gazdálkodásá­ról szóló jelentés volt. E szerint az áfész tavaly, 2,8 milliárd forintos árbevétel mellett, 75,6 millió forin­tos nyereséget ért el. Az idei üzlet- politikai elképzeléseket — érezhe­tően — nagymértékben befolyá­solta a lakosság, a fogyasztók egyéb terheinek növekedése, ami tetszik, nem tetszik, erőteljesen rá­nyomja bélyegét a szövetkezet gaz­dálkodására. Annál is inkább, mert az árnövelésekben a költsé­gek növekedését is csak csínján le­het érvényesíteni a kereslet látható csökkenése miatt. Az idei pénzügyi tervezés sarokpontja a 60 millió forintos nyereség, illetve a vagyon­nevesítés. Ez utóbbira azonban, mint elmondták, csak jövőre ke­rülhet sor, hiszen nincs elfogadott szövetkezeti törvény, és az idén lesz alkalom arra, hogy felmérjék azoknak a teljes körét, akiket a manőver érint. A hozzászólók javaslatot tettek például egy jórészt szociális célú alapítvány életre hívására, szóltak arról a kezdeményezésről, mellyel a szövetkezet a kistermelőket akarja jobban magához kötni. Az 1991-es esztendőről Szarka Balázs, az áfész elnöke, a vita ösz- szefoglalójában ezt mondta: „cé­lunk, hogy a szövetkezet működő­képesen fennmaradjon, és ehhez elsősorban az szükséges, hogy az eddigi közvetítő szerepet koordi­nálóvá lehessen formálni”. G. E. X OLCSÓBBAN KAPHATÓ a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat baromfiboltjaiban (piaccsarnok, Petőfi S. u.) PULYKA MÁJ-SZÍV 150 Ft/kg helyett 110 Ft/kg, SZABV. KÍVÜLI BONTOTT P. KACSA 75 Ft/kg helyett 58 Ft/kg, SZABV. KÍVÜLI CSIRKECOMB 155 Ft/kg helyett 125 Ft/kg. ■tgKcun Keressék fel boltjainkat! 64 KECSKEMÉTI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLU4T V / A Bácska Kereskedelmi Vállalat Rákóczi úti lakástextilboltjában 2000 Ft feletti vásárlás esetén 10% engedményt adunk Kiskunfélegyházán, a tanácsháza alatti kisáruházba különlegesen szép, török alkalmi ruhák és blúzok érkeztek több színben és fazonban. 15/3 pénz nincs • Beink* Gvörgvné cs Gvovai Istvánné gondozónőket búcsúztatják a gyerekek a kecskeméti Klapka utcai bölcsődében. (Méhesi Éva felvétele) Ki tartsa el a bölcsődéket? Hónapok óta tart a vita: kell-e bölcsőde? Felszámolása, illetve drasztikus csökkentése mellett leginkább a szakmai hozzáértést nélkülözők érvel­nek. Akadnak, akik már a más­fél-kétéveseket óvodában he­lyeznék el, mások szerint a gondozónők vállalják saját la­kásukon a kicsik ellátását. — A 0—3 éves korosztály igényei alapvetően különböz­nek az óvodásokétól, ezt mini­mális élettani ismeret birtoká­ban bárki felismeri — érvel Po- korny Zoltánná bölcsődei fel­ügyelő. — Elég az élelmezést, a pelenkázást vagy a ruhákat említenem. A generáció ellen való vétek volna, „kis óvodás­sá” tenni a másfél-kétéveseket. Számukra az élettanilag szük­séges feltételeket — ha már a szülő nem vállalhatja a böl­csődék tudják biztosítani. Ha nehéz évek állnak is mögöt­tünk, bátran állíthatom, hogy erre fel vagyunk készülve. — Kihasználatlanok-e a kecskeméti bölcsődék ? Szó sincs róla. Bizonyos átrendeződés tapasztalható ugyan, hiszen míg korábban a városközponti bölcsődék vol­tak túlzsúfoltak, addig ma már a széchenyivárosiak kihasz­náltsága a legmagasabb. Ösz- szességében a 705, önkormány­zathoz tartozó bölcsődei helyre 755 gyereket vettünk fel eddig. Ez viszont korántsem a végső adat, hiszen nálunk folyamato­san, egész évben történnek a felvételek. Felduzzaszthatja a létszámot az üzemi bölcsődék felszámolása is. Már megszűnt a Vízmű-bölcsőde, s várhatóan a nyáron felszámolják a kon­zervgyárét és a barneválét is. Ily módon a 145 gyermek jó részét nekünk kell majd átvál­lalnunk. — Mennyiben felelnek meg ma a kecskeméti bölcsődék a központi elvárásoknak? — Négy négyzetméter gyer­mekenként az előírás, ezzel szemben nálunk 3,1 négyzet- méter az átlag. Míg a csopor­tok létszáma ideális körülmé­nyek között legfeljebb 10 fő lenne, addig nálunk 12-es lét­szám a jellemző. Gondozónő­ink több mint 80 százaléka szakképzett, a többiek alap- képzettséggel rendelkeznek. — Egyesek szerint a bölcső­dék felszámolásával kellene kényszeríteni az édesanyákat, hogy otthon ápolják gyermekü­ket egészen óvodáskorig. Mi er­ről az ön véleménye? — A választást a szülőre kell bízni. Nem befolyásolhatjuk kényszerrel az anya döntését. A 0~—3 éves gyermekek gondo­zásának legideálisabb helyszi­Március elejétől a kecs­keméti bölcsődések szülei 40 százalékkal többet fizet­nek gyermekük ellátásáért, mint egy hónappal koráb­ban. A napi térítési díj 30 forintról 42 forintra való emelését nem pusztán az infláció indokolta. A költ­ségvetés ugyanis egy huncut garast nem különített el a bölcsődék állami támogatá­sára. E korosztály intézmé­nyes ellátása tehát teljes egészében az önkormányza­tok pénzügyi lehetőségei­nek függvénye. _____________________________ n e, természetesen, a család. Ha egy szülő mégsem ezt választja, annak minden bizonnyal meg­van az oka. A motivációk kö­zött eddig is gyakori volt a szakmaművelés, az egyedülál­lók problémája. Napjaink meg­élhetési gondjai, az inflációs hatások, a munkahelyféltés to­vább bővíti azoknak a körét, akik rákényszerülnek a mun­kába állásra. Könnyű megjó­solni azt is, hogy az 1975— 1977 között született népesebb korosztály szülőképes korba kerülésével tovább nő majd az igény a bölcsődék iránt. Dr. Gubacsi László, az Egészségügyi Alapellátási In­tézmények Igazgatóságának vezetője elhamarkodott lépés­nek tartaná a bölcsődei férőhe­lyek radikális csökkentését. — A statisztika nem a reális képet mutatja. Papírforma sze­rint 705 bölcsődei férőhelyünk van ugyan, de a valóságban 70- nel kevesebb, azaz 635 gyermek szakszerű ellátására vannak meg a lehetőségeink. 1982-ben, amikor megszűnt a Batthyány utcai bölcsőde, az ottani férő­helyeket felosztották a város többi intézménye között, hogy a költségvetés ne csökkenjen. Elsőként ezt a hibás lépést kell helyre tennünk. Leépítjük a „rátett” férőhelyeket, de a költ­ségeket meghagyjuk. Ily mó­don valamelyest ellensúlyozni tudjuk a hiányokat. Legfeljebb egy kicsi vagy egy fél bölcsőde felszámolásáról lehet szó a jö­vőben, azt azonban nagyon alapos előkészületnek, a de­mográfiai mozgások kiszámítá­sának kell megelőznie. Pillanatnyilag 97 gyermek részesül kedvezményes ellátás­ban a kecskeméti bölcsődékben — mutatja a statisztikát az in­tézmény gazdasági igazgatója, Nyirády Imréné. Ez csaknem 13 százaléka az összes bölcsődés- nek, ami várhatóan tovább emelkedik a térítési díj emelésé­vel. Az új rendelkezés szerint azonban a szociális helyzetük miatt kedvezményt igénylők ezentúl az önkormányzat jegy­zőjének engedélyével kaphat­ják azt meg. — Javul-e 1991-ben a bölcső­dék ellátottsága? — A költségvetésből nem adnak normatív alapon pénzt e korosztály ellátásához. Az ön- kormányzatnak saját bevételei­ből kell kigazdálkodnia a fede­zetet. Összehasonlításképpen az óvodások éves fejkvótája 15 ezer forint (a ráfordítás kb. 55 ezer). Ez természetesen koránt­sem elegendő a kiadásokra, de a bölcsődések még ennyit sem kapnak. Érvényes költségveté­sünk az 1991 -es esztendőre még nincs. Az előzetes megbeszélés szerint az 1990-es előirányzatot kapjuk, a 20 százalékos bérau­tomatizmussal kiegészítve. Ta­valy 50 millió 564 ezer forint volt a bölcsődékkel kapcsola­tos összes kiadásunk. Ebben benne foglaltatik a gépkocsive­zetők, adminisztratív dolgozók fizetésétől kezdve a játékvásár­láson át, a karbantartási mun­kálatok költségéig minden. Je­lentősen megcsonkította a be­szerzési keretünket az elmúlt évben az az önkormányzati rendelkezés, amely 2 százalé­kos megtakarítást irányzott elő, ily módon elvont 1 millió 45 ezer forintot. Mivel az élel­miszeren nem takarékoskodha­tunk, spóroltunk a játék, a ru­ha vásárlásánál. —- Ezek szerint az idén to­vább „rongyolódnak” bölcsődé­ink ? — Erről azért nincs szó. Amire a gyermek ellátása ér­dekében szükség van, azt meg kell venni. A helyzeten úgy próbálunk javítani, hogy az előző évek bölcsődénkénti költségvetési gyakorlatát egy központi elosztással váltjuk fel. így az étkezési normatíván kívül minden kiadás az alapel­látási intézményen fut majd keresztül. Belső ellenőrzések­kel derítjük majd ki, hogy hol vannak hiányosságok, így szándékunk szerint, még eb­ben az esztendőben felszámol­juk a különbségeket a bölcső­dék ellátottsága között. * * * Minden bizonnyal sokáig tart még az országos vita a böl­csődékről. Mellette és ellene számos érv merülhet még fel. Jó lenne azonban, ha nem szü­letnének olyan döntések, ame­lyek tartósan megpecsételnék e korosztály sorsát. G. Tóth Tímea Igény van, -

Next

/
Thumbnails
Contents