Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-11 / 59. szám

^ ® PETŐFI NÉPE 9 1991. március 11. TÖRVÉNYTERVEZET A KÖZOKTATÁSRÓL A szülő program alapján választhat? A közoktatási törvény szakmai tervezetét a művelődési és közok­tatási miniszter felkérésére Gazsó Ferenc egyetemi tanár vezetésével egy szakértői munkacsoport készí­tette. A tervezetet szakmai vitára bocsátották, melynek részeként Kecskeméten is véleményt nyilvá­nítottak a pedagógusok. A Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Is­kola dísztermében tartott vitát Ga­zsó Ferenc tervezetismertetése ve­zette fel. A továbbiakban azokról a sarkalatos pontokról tájékoztat­juk az olvasót, melyek Gazsó Fe­renc szerint a legvitatottabbak. Az önálló felsőoktatási, a szak­képzési, valamint a közoktatási törvények tervezetét kell a közeljö­vőben az Országgyűlés elé terjesz­teni. Az iskolarendszer egészének törvényszintű szabályozása az utóbbiban történik meg. KMTTÖRVÉNY A szabályozási koncepció meg­választásakor a közoktatási tör­vény szakmai tervezetének megfo­galmazói abból indultak ki, hogy a törvényalkotás különleges álla­potban történik. A rendszerváltás érinti az oktatási rendszert is. Erre az időszakra pedig csak olyan tör­vényszabályozást lehet ráilleszteni, amely nem állja útját a változások­nak, de ugyanakkor keretek közé fogja azokat. így egy kerettörvény megalkotására láttak lehetőséget, melynek velejárója, hogy a körül­mények változásával négy-öt éven belül a módosult, állandósult vi­szonyokhoz hozzá kell alakítani a törvényt is. Mindez bizonytalansági eleme­ket is magában foglal ugyan, a tör­vényalkotástól mégsem lehetett el­tekinteni — vélte Gazsó Ferenc. A közoktatás, illetve az oktatási rendszer egészének átgondolását csak a társadalmi változásokkal összhangban lehet megoldani. SZABAD JSKO^A^PTUS A törvény teljesen szabaddá te­szi az iskolaalapítást. A működő iskolák állami elismerése azonban két tartalmi tényező függvénye, nevezetesen a nemzeti alaptanterv, valamint a vizsgakövetelmény­rendszer elfogadásának. Működ­hetnek államilag el nem ismert in­tézmények is, ám ezekben a tankö­telezettség nem teljesíthető. Iskolát bárki fenntarthat, de a törvény szerint az állam ellátási kötelezettsége egyetemes: minden iskolára kiterjed; valamint norma­tív alapú: a tanuló mindenkori is­kolájába magával viszi. Az iskolák túlnyomó többsége önkormányzati tulajdonba került. Ennek ellenére a fenntartás és a működtetés költségeit továbbra is az állami költségvetésből kell ki­gazdálkodni. De ki bánjon ezzel a pénzzel az iskola vagy az önkor­mányzat? A törvénytervezet több- csatornás működtetésben gondol­kodik. A TARTALMI SZABÁLYOZÁS MÉRTÉKE El kell dönteni azt, hogy milyen jogokkal rendelkezik a tulajdonos, s mi marad állami privilégium. A törvénytervezet megfogalmazói úgy vélik, hogy nem volna célszerű túlságosan fellazítani az iskolai munka tartalmi szabályozását. így hát kétféle egységesítő szabályozá­si mód maradna fenn: a kerettan- terv, mely az egyes pedagógiai sza­kaszok alapkövetelményeit szabná meg; valamint az ebből kinövő vizsgarendszer. A törvény a teljes tanszabadsá­got nem irányozza elő. Mi marad akkor az iskola autonómiája? Vá­laszthat a különböző tantervi meg­oldások és a tankönyvek közül. Alapvetően nem térhet el ugyan a kerettől, de speciális programokat — a helyi szükségleteknek megfe­lelően — kidolgozhat. Önálló tan­tervet, önálló programokat alkot­hat, a követelmény csupán annyi, hogy a standardizált központi kö­vetelményeket vegye figyelembe. A törvény kötelezi az államot, hogy ehhez biztosítsa a megfelelő tantervi és tankönyvi kínálatot. A törvény szerint minden isko­lának ki kell dolgoznia a maga pe­dagógiai programját, amit közzé kell tennie. E tekintetben az iskola teljesen szabadon dönt, mindössze az alkotmányos előírásokat kell szem előtt tartania. A meghirdetett pedagógiai program alapján vá­laszthat a szülő iskolát. Az állami ellenőrzés egy ismeret­szabályozással összefüggő vizsga- rendszer működtetésével valósulna meg. A tervezet szerint ez az állam által előírt egységes követelmé­nyek teljesítését mérné. Nemcsak állami, hanem fenn­tartói ellenőrzés is lehetséges. Szakmai kérdésekben az iskola és a fenntartó között támadt vita ese­tén annak eldöntése érdekében a törvény független szakértői testü­letek vagy intézmények vélemé­nyének kikéréséről rendelkezik. A vitás kérdés lezárása érdekében egészen a Közigazgatási Bíróság — tehát egy új intézményig — jut­hatnak el a felek. Az állam, ha az ellenőrzésnél úgy találja, hogy az állami követel­ményrendszert az iskola nem telje­síti, megtagadhatja a normatív tá­mogatást. Ugyanezt a fenntartó is megteheti. Szakmai szolgáltatóhálózat kia­lakítása és működtetése ugyancsak szerepel a törvénytervezetben. Ugyanakkor a megyei pedagógiai intézetek fenntartása megmaradna az önkormányzatoknál. AZ OKTATÁS SZERKEZETE A hazai két képzési szint (alap- és középfok) helyett a törvényter­vezet három (alapfokú, alsó kö­zépfokú és felső középfokú) szintet határoz meg. Ennek megfelelően választhatnak fejlődési lehetőséget a jelenlegi nyolcosztályos általános iskolák és a középfokú intézmé­nyek. A tervezet részletesen kitér az egyes iskolatípusok közötti át­menet és a megszerezhető végzett­ség kérdéseire is. ISKOLATANÁCS, ISKOLASZÉK Az iskola és társadalmi környe­zete közötti közvetlen kapcsolatte­remtést szolgálja az intézmény­szintű testületek (iskolatanács, is­kolaszék) létrehozásának lehetősé­ge. Az iskolahasználók vagy az in­tézmény kezdeményezésére alakul­hatnak meg, a nevelőtestület, az iskolahasználók és a diákképvise­lők tagságával működhet a testü­let. A közoktatási törvény tervezetét a széles körű szakmai vitában el­hangzottak figyelembevételével esetleg módosítják, s a majdani törvényjavaslatot újbóli szakmai vitát követően terjesztik az Or­szággyűlés elé. G. Tóth Tímea KÖNYVESPOLC Erdélyi magyar művészet a XX. században Sokféle publikáció jelent már meg Erdélyről, de mind ez idáig senki sem vállalkozott arra, hogy a századunkban itt született művészek és művek is­meretében, a folyamatok, stílustörekvések szám­bavételével hiteles áttekintést adjon az erdélyi mű­vészetről. Több évtizedes kutatómunka, több alkotóról megjelent monográfia után ezt a rendszerező fel­adatot végezte el a Kolozsvárról áttelepült Banner Zoltán. Az erdélyi művészet nyolc évtizedes törté­nete a magyar művészettörténet elválaszthatatlan része, elidegeníthetetlen eleme. Magyarországon inkább a nevesebb képviselő­ket, Koós Károlyt, Nagy Imrét, Gy. Szabó Bélát ismerjük. A kötetből a legújabbkori erdélyi művé­szet valódi arculata: festészet, szobrászat rajzoló­dik ki a grafika és az iparművészet műfajain ke­resztül. Felsorakoznak mindazok, akik egy sajátos művészeti kultúrát hoztak és hoznak létre, bár sokan közülük szülőföldjüket egy másik országra kényszerültek elcserélni. A kötet több mint hatvan színes képpel és kereken száz fekete-fehér repro­dukcióval a Képzőművészeti Kiadónál jelent meg. A függelék a művészekre vonatkozó lexikális adatokat js tartalmaz, így kézikönyvként is hasz­nálható. Érdekesség, hogy a színes képek felhasz­nálásával — rövidített szöveggel —, a könyvet angol és német nyelven is megjelentette a kiadó. SAJTOPOSTA MENETDÍJAK, KEDVEZMÉNYEK Közérdekű információk — MÁ V-utazásróI Mit ér az ilyen biztosítás ? Február 1-jén jelentős változás következett be a Magyar Államvasutak személyszállítási szolgáltatásában. Olvasóink jelezték: többször voltak szenvedő alanyai, vagy éppen tanúi kínos jeleneteknek, amikor jegypénztárosok és kalauzok fölényes hang­nemben oktatták ki őket és az érdeklődőket arról: egy-egy hosszabb utazás mennyibe kerül, s hogy kik és milyen kedvezményben részesülhetnek. A panaszosok szerint a legnagyobb gond manapság, hogy a tavaly kiadott menetrendkönyv szinte teljesen alkalmatlan a használatra, következéskép­pen nem tudja előre megtervezni a család: mekkora összeget kell fizetnie a vonatozásért. Az e témakört érintő leggyakoribb kérdéseket tolmácsoltuk a MÁV szegedi, valamint a vezérigazgatóságának, s a szakemberek tájékoztatása és a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 13/1991. (I. 18.) Korm. számú rendelet alapján az alábbiakat közöljük: Február óta a vonati viteldíj átlagosan 80 százalékkal magasabb. Fontos itt hangsúlyozni: díjszabásilag nincs különbség a személy- és gyorsvonat között. A jegyen lévő kilométerhatárig bármelyik vonat 2. osztályán lehet utazni. Az 1. osztályú tarifának megfelelő díjkülönbözetet persze meg kell fizetnie annak, aki e szolgáltatást veszi igénybe. És persze az expressz vonatra helyjegy váltása is kötelező. A díjváltozásról a vasútállomási hirdetmények segítségével lehet egyelő­re tájékozódni, ezzel kapcsolatosan nem tervez menetrendi pótfüzetet meg­jelentetni a MÁV, amely az összes közlendőit a várhatóan május végén megjelenő új menetrendkönyvében hozza majd nyilvánosságra. Az új díjté­telekről megjelent kis példányszámú kiadvány a budapesti Nyugati pálya­udvaron kapható, térítés ellenében. Február 1-jén változott a szociális kedvezményezettekre vonatkozó elő­írás, s eszerint: az öregségi nyugellátásra jogosult házastársak — vagyis a nők az 55., a férfiak a 60. életévük betöltése után — kölcsönösen felhasz­nálhatják egymás utazási kedvezményét. A három vagy több gyermekkel utazó szülők 90 százalékos mérséklésű menetjeggyel utazhatnak. 75 százalékos utazási kedvezményre jogosult a nem a lakóhelyén lévő oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, valamint esti és levelező tagozatos hallgatója, illetve az a hallgató, aki legalább egy tanév időtarta­mú és képesítést nyújtó tanfolyamon tanul. A már említett időponttól szűkült a közszolgálati kedvezményt igénybe vehetők köre, ugyanis a vonatkozó kormányrendelet kimondja: 50 százalé­kos utazási kedvezmény csak azoknak jár, akik költségvetési szerveknél, intézményeknél — vagyis például nem részvénytársaságoknál és kft.-knél — dolgoznak. Itt azonban megjegyzendő: a tavaly érvényesített kedvezmé­nyes utazásra jogosító igazolványok idén március 31-éig felhasználhatók. Nos, ezek a leglényegesebb tudnivalók a vasút új személyszállítási rend­jével összefüggésben, ám a polgár jól teszi, ha az utazása előtt minden — általunk nem érintett — kérdésről kellő részletességgel tájékozódik a helyi vasútállomáson. Végezetül elmondjuk — a félreértések elkerülése végett —, hogy a kor­mánydöntés alapján megemelkedett utazási költség fejében egyetlen szol­gáltatását sem tudja korszerűbbé, színvonalasabbá tenni a MÁV, így aztán továbbra is találkozhat az utas nem kellően tiszta kocsikkal, zsúfoltsággal, vagy-éppen várhaéjina-kósve érkező szerelvényt. — ------­CI KKÜNK NYOMÁN ríj-Q ('---ft 'nntpHrnArc S zabálysértési feljelentés a gázcseretelep-vezető ellen Február 18-ai Sajtóposta rova­tunkban olvasói panasz nyomán ír­tunk arról, hogy a szabadszállási gázcseretelepen sohasem tudja a ve­vő: mikor és hogyan károsítják meg. Hivatkoztunk a január végén történtekre, amikor a gázzal töltött palackokat feltehetően azért nem árusította az egység, hogy az árut február l-jétől már a magasabb díj­tételben adhassa el, mely módszer megengedhetetlen a kereskedelem­ben. E soraink nyomán vizsgálatot in­dított a nagyközségi gázcseretele­pen történtek kiderítésére az üze­meltető,, a Kunszentmiklós és Vidé­ke ÁFÉSZ, amelynek megállapítá­sáról és az intézkedésről az alábbi­akat közölte szerkesztőségünkkel Baski Jónás elnök: A szabadszállási telepünket vál­lalkozóként, szerződéses formában működteti Idei Sándorné, aki január második felében összesen 1728 da­rab 11,5 kg-os súlyú, propán-bután gázzal teli palackot kapott a Dél­dunántúli Gázszolgáltatótól. E mennyiség részbeni értékesítésére a hónap végéig sor került. Az ellenőrzés során bebizonyoso­dott, hogy az egyik gazdálkodó előre befizette a 30 palack árát még január 31-e előtt, ám csak 18-at szállított el. (A vételár-különbözetet visszafi­zették.) A megmaradt 12 palackot adta el az egység február 1-jén, már az új áron. Munkatársaim azt is felfedték: február legelején többen — saját ké­résükre —- olyan palackot kaptak, amelynek aljában volt csupán kevés gáz, amiért nem fizettek. Tekintettel arra, hogy az említett egység vezető­je az árusítási szabállyal kapcsolato­san mulasztást követett el, emiatt szabálysértési feljelentést tettem el­lene a Szabadszállási Polgármesteri Hivatalnál. Szerkesztői megjegyzés: A téli hetekben többen sérelmez­ték — például a szabadszállási tér­ségben is —, hogy hetekig nem ju­tottak hozzá egyetlen palacknyi propán-bután gázhoz sem. Az áfész- elnök válaszában nem kis meglepe­téssel olvastuk ugyanakkor, hogy volt vásárló, aki egyszerre 18 db-ot szállított el. Szerintünk az lenne a helyes gyakorlat, hogy ha egy ter­mékből hiányos az ellátás, átmeneti­leg csak a tényleges igényt kielégítő, korlátozott mennyiséget kaphatna abból a vevő. A kecskeméti Simon Ferenc csaknem fél éve keresi az igazát, no meg a hiányzó pénzét, ám ed­dig nem járt eredménnyel. Mivel korántsem egyedi az esete, közre­adjuk, abban reménykedve, elóbb-utóbb mégiscsak igazodik a változó élethez az a franya sza­bály, amely a jelek szerint minden­nek az oka. íme a történet, aho­gyan olvasónk elmondotta: Tavaly október 10-e volt, ami­kor Kadafalváról a kecskeméti központ felé jövet egy munkagép haladt el a Trabantom mellett, s annak szélvédőjét és bal oldali fényszórójának üvegét összetör­ték a felpördülő kövek. A Bácsmobil telepére vittem a kocsit, amelyet csakhamar megte­kintett a Hungária biztosító kár­szakértője, s közölte velem: csakis olyan minőségű üveget vegyek, mint amilyen tönkrement, mert a drágábbért nem tudnak fizetni a kötelező felelősségbiztosítás alap­ján ... Nosza, elindultam én az áru után, egyik boltból ki, a má­sikba be, de hiába, sőt még az áru­házak sem tudtak adni olcsó jár­műüveget. Kényszerhelyzetem­ben nem tehettem mást, mint hogy az egyik kereskedőnél megvettem egy 2300 forintos szélvédőt, ame­lyet 620 forintért azonnal be is sze­reltek a javítók. Futottam a biztosító Rákóczi úti irodájába a számlákkal, ahol közölték, előzőleg láttamoztas­sam azokat a kárfelvevővel. Ez is megtörtént, majd újra niegyek az illetékeshez a pénzért. Ő tudomá­somra hozza: teljesen közömbös számára, mit tartalmaz a számla. S például a 2300 forintos szélvédő­ért csak 740 forint kártérítést ad­hat. Ezt azonnal kifogásoltam, mire arra kért, másnap jöjjek visz- sza, majd egy szakértő ellenőrzi a felszerelt üvegek minőségét. Más­nap megint megjelentem e helyütt, ^hpj ugyanazon jigyiptéző az) a tanácsot adta: a különféle boltok­ból hozzak igazolásokat ^rról, hogy olcsóbb szélvédőket a jelzett időszakban nem árusítottak. Egy kerek napom ment rá, hogy üzletből üzletbe eljussak, ahol is igazolták papíron: csak olyan értékű áru volt, amilyet ne­kem is adtak. A következő reggel ott álltam a hivatalban, tucatnyi nyilatkozattal a kezemben. A tisztviselőnő végignézte vala­mennyit, majd azt felelte: ezek után a fiókvezető dönti el, kifizet­hető-e a károm teljes egészében, vagy sem. Csaknem egy hét elteltével megjött az értesítés, miszerint a biztosító — a vonatkozó szabá­lya értelmében — csakis a saját tarifája szerinti kártértést fizethe­ti. És meg is kaptam a pénzt, több mint másfél ezerrel keveseb­bet, mint amennyibe került az üvegtörés kijavítása. Én nagyon igazságtalannak tartom a biztosító eljárását. □ □ □ Osztjuk olvasónk véleményét, megjegyezve: nem lehet minden rendjén az olyan kockázatválla­lással, amely csak a felmerült tényleges kár felének kártérítésé­vel számol. Ideje lenne a biztosító kalkulációit összhangba hozni a járműalkatrészek árainak növe­kedésével. ÜZENJÜK „Felháborodott emberek nevében” jeligére, Bajára: ön kifogásolja, hogy a városban néhányan minimális ősz- szegért vásárolták meg a volt állami lakásaikat, majd azt busás feláron értékesítették. Noha e vonatkozás­ban nem tartunk kizártnak bizonyos mértékű jogellenességet, visszaélést, el kell mondanunk: az állami tulajdo­nú házingatlanok eladását-vételét immáron huszonkét éve teszi lehető­vé kormányrendelet. Utóbbi azt is tartalmazza, hogy a különféle ingat­lanoknál a helyi forgalmi érték hány százalékát képezi a vételár. Amíg ezt a vásárló nem fizeti ki maradéktala­nul, nincs lehetősége eladni a lakást. Amikor azonban e tulajdonát illető­en már kiegyenlítette a tartozását, szabadon értékesítheti az ingatlant. Ha a levelében sejtetett visszásságo­kat Ön konkrétumokkal is bizonyíta­ni tudja, a részletekről tájékoztassa a helyi önkormányzatot, amelynek módjában áll vizsgálatot kezdemé­nyezni. „Igazság-csoport” jeligére, Kecske­métre: Bár a megyeszékhely ez évre tervezett 2,8 milliárd forintnyi költ­ségvetéséből elsősorban csak az in­tézmények működtetésére, valamint a legfontosabb felújításokra és beru­házásokra futja, a városatyák még­sem szándékoznak jelentős helyi, vagyis a lakosság egészét érintő adót bevezetni. A képviselők egy része azt javasolja az önkormányzatnak, hogy a második félévtől csakis a gazdálko­dó szervezetekre vessen ki adót. Ez ügybeni végleges határozatát még eb­ben a hónapban meghozza a városi közgyűlés. Summa summárum: Önöknek nem kell tartaniuk attól, hogy a demokratikusan megválasz­tott képviselőik embertelenül meg­adóztatnak minden, jövedelemmel rendelkező állampolgárt. „Pirtói lakos” jeligére: A hatályos jogszabály kimondja, hogy a munka­ruha a juttatási (kihordási) idő eltelte után a dolgozó tulajdonába kerül. Ha eközben megszűnik a munkavi­szonya, a kollektív szerződés (mun­kaügyi szabályzat) rendelkezik afelől, vissza kell-e adni a ruhát, vagy azt kötelező megváltania. Javasoljuk, hogy ez utóbbiakat illetően a vállalati szakszervezeti bizottságtól kérjen fel­világosítást. Szűcs Albertnek, Tassra: Teljesen jogos azon sérelme, hogy hiába ren­delte meg a Kertészet és Szőlészet című lapot, ha nem kézbesíti rendsze­resen a posta, ön nagyon ráfizet, amennyiben az előfizetett kiadvány­hoz csakis áruspéldány révén jut hoz­zá. Tanácsoljuk, hogy e tárgyú rekla­mációjával forduljon a Szegedi Pos­taigazgatóság hírlaposztály-vezetőjé- hez, Hrabovszky Mátyásnéhoz, e cí­men: 6746 Szeged. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents