Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-06 / 55. szám
1991. március 6. • PETŐFI NÉPE • 5 Máthé Erzsi útja Katona József Színház-beli öltözőjében beszéltünk meg találkozót Máthé Erzsivel, ott, ahol egy éve is van már talán, hogy nem járt —, mondja némi rezignációval. Nem volt dolga. Régen kapott szerepet a színházban, és régen nincsenek már műsoron azok az előadások, amelyekben szerepelt. Miközben kimegy a társulati büfébe, amely itt van, két lépésnyire az öltözőjétől, hogy kávét hozzon, körülnézek. Köröskörül a falakon elhunyt nagy pályatársak portréi, vagy jelenetképek előadásokból. Mészáros Ági és Ladomerszky Margit a Warrenné mesterségében, Bajor Gizi, Tímár József, Várko- nyi Zoltán, Tőkés Anna és mások. — Nem én gyűjtöttem össze ezeket a képeket, hanem Gobbi Hilda, aki szintén itt öltözött. Halála után nem sokkal festés volt, a fotókat leszedték, kupacba rakták, aztán ott maradtak, az én szerepem csak annyi, hogy megkértem a gondnokot: tétesse vissza ezeket a képeket a falra. Gobbi Hilda emléke örökre itt él, nemcsak ebben az öltözőben, hanem minden pályatársa emlékezetében is.- Egyik felfedezőm ő volt — meséli Máthé Erzsi. — Nem akartam én színésznő lenni, kereskedelmit végeztem, gondoltam, valahol titkárnő leszek. De újra meg újra kaptam valami ösztönzést. Fizika—kémia tanárnőm például sokszor mondta: azért feleltet, mert szereti hallani az orgánumomat. Meg ilyenek. Úgyhogy mégsem titkárnőnek mentem, hanem felvételizni a Színiakadémiára (akkor még úgy hívták a főiskolát). A jelentkezők közül a 13-as sorszámot kaptam, szerencséje lesz, kislány, mondta ott nekem egy idős úr, talán titkár: tudja, hogy a Szeleczky Zita is 13-as volt a felvételijén? Hát a Szeleczkynek szerencsét hozott a szám, nekem nem: kidobtak. De akkor már izgatott a dolog, a végére akartam járni, megkérdeztem: van még hely, ahol próbálkozhatom? Volt, a Színészegyesületi Iskola, egyenest odamentem, ott felvettek. — Itt kerül a képbe Gobbi Hilda? — Igen, itt. Meg Várkonyi Zoltán, Rátkai Márton, Ascher Oszkár. Ők mind tanítottak ott, rangos tanári kar volt! Vizsgaelőadásunkat Gobbi Hilda rendezte, az Éjjeli menedékhelyet adtuk elő, én voltam benne Násztya. Gobbi már akkor is a világ legenergikusabb lénye és legkitűnőbb szervezője volt, elintézte, hogy vizsgaelőadásunkat a Nemzetiben tarthattuk meg (a régiben, az azóta leromboltban, a Blaha Lujza téren), a szinháztól kaptunk kosztümöket és mindenféle segítséget. Hilda pedig odaparancsolta az egész szakmát, a többi között Somló István, a Vígszínház akkori társigazgatója (Tol- nay Klári és Benkő Gyula voltak a társai) is látta a produkciót, és utána azonnal szerződtetett. — Utána azonban vidékre került, ugye? — Egy év múlva jött az államosítás, és én a pécsi színházhoz kerültem, ahol Szendrő József, a későbbi férjem volt az igazgatóm. Három év Pécs, majd a budapesti Nemzeti Színház következett. — Amelynek kamaraotthonában, a Katona József Színházban mutatkozott be Kossuth- né szerepében, Illyés Gyula Fáklyaláng című drámájában. Erről milyenek az emlékei? — Mindig csekély önbizalmú és nagyon drukkolós lány voltam, akkor kiváltképp. Emlékszem, egyetlen kérésem volt a rendezőhöz, a zseniális Gellért Endréhez: ne kelljen azt mondanom, hogy Lajos. A szöveg egy-két helyen így szólt, hiszen Kossuth feleségeként hogyan is szólíthattam volna az uramat másképp, de nekem, Máthé Er- zsi-Kossuthnénak ez mégis profánul hangzott. Csakúgy lelajo- sozzak egy ilyen óriást? Gellért beleegyezett, ezt a nevet nem ejtettem ki. — Aztán jött az Uborkafa, benne Máthé Erzsi Glavovics Piroskája, a szolgalelkű titkárnő, remek emberábrázolás és kiugró siker. Akkor ismerték meg igazán a nevét, és sorolták attól kezdve a színésztársadalom első vonalába. — Igen, ez szép emlék, és sok más is a régi Nemzetiben, amely után máig sír a szívem: A Bernarda háza Garcia Lorcá- tól, az Ezer év Karinthy Fe- renctől, és még annyi minden más . . . Szerepek hosszú sora a színpadon, rádiófellépések és mozifilmek, és a hatvanas évektől kezdve, amikor elindul nálunk is országhódító útjára a televízió, Máthé Erzsi „behatol” a lakásokba is, most aztán tényleg mindenki ismeri, az is, aki sohasem járt színházban, az is, aki nem ül be a mozi sötétjébe. És a szakma elismerő tisztelete, a közönség olykor rajongásig fokozódó szeretete hivatalos díjazásban is megnyilvánul: Máthé Erzsi művészete Kossuth- díjjal jutalmaztatik. Hosszú idő után most ismét foglalkoztatja a színháza, amelyet nyolc évvel ezelőtt önként választott: akkor választották külön a Katona Józsefet a Nemzetitől, és a Katonába sokan szerződtek át. Okosnak bizonyult a választás: a Katona József Színház azóta az ország első számú, a világ minden részében is tartalmas sikereket arató színház lett. Új produkciójában, a Lári-néni főhadnagy fel- szarvazásában fontos szerepe van Máthé Erzsinek is. Izgul, szorong, mint negyven év óta mindig. És siker, taps kíséri útját, mint négy évtizede mindig.- s -s A Kiskun- majsai Cipőipari Szövetkezet a tavalyi gazdálkodási feltételekhez viszonyítva jó évet zárt. A szandálok, cipők és csizmák iránti hazai kereslet csökkent, ezért a létszám egy részét átcsoportosították az Adidas-bérmunkára. A stras- bourgiak elégedettek a majsai- akkal, akik az elvárásoknak megfelelően már naponta kétezer pár edzőcipő-felsőrészt varrnak meg. 1990-ben több mint 200 ezer párat rakhattak kamionokba, míg saját termékeikből 120 ezer pár kelt el. Árbevételük 240 millió forint volt, nyereségük 8,3 millió. Az Adidasnak Maisáról • Az edzőcipő kérgét a kéregbehúzó géppel ragasztja Simon Istvánné. (Kép és szöveg: Méhesi Éva) : **> ■ • A bőr cipőfelsőrészeket szabászgépekkel vágják ki. • Tavaszi velúr comb- csizma bélését ragasztja Bablinczki Anikó és Ale László. BALLADAMONDÓ VERSENY NAGYKŐRÖSÖN Különdíj a bajai gimnazistának Arany János születésére emlékezve az elmúlt hét végén immáron negyedik alkalommal rendezték meg az Országos Középiskolai Balladamondó Versenyt. A kezdeményezés elismert fórummá vált, soha ennyien és ennyi helyről még nem voltak e seregszemlén Nagykőrösön. Bizonyos, hogy bátorság kell ahhoz, hogy valaki éppen Arany János balladáihoz nyúljon. Hiszen a szakemberek véleménye sem összecsengő. Van, aki azt állítja; életkornak és versnek, műfajnak nem sok köze van egymáshoz, más meg arra esküszik: túl liatal szájára nem illik a tragédia. Ugyanakkor a középiskolás (kamasz)kor a maga lüktető, habzsoló, mindent felfedezni és meghódítani akaró-vágyó nekirugaszkodása meg éppen a feladatok megoldására csábít, a versenyzők megmérettetik magukat, értelmező és versmondó képességüket. Gyukity István, a bajai III. Béla Gimnázium II./C osztályos tanulója (felkészítő tanára Hegedűs Józsefné Nagy Erika) a nagykőrösi balladamondó versenyen a zsűri különdiját érdemelte ki. „Nagyon közel állnak hozzám Arany János balladái. Egyrészt az, amit leír, maga a történet, már csak azért is, mert a történelmet magát is szeretem. Másrészről meg nagyon szeretem Aranyt, stílusát. Szerintem a magyar költészet fejedelme. S úgy tartom, itt, a nagykőrösi versenyen nem az a győztes, aki az első díjat kapja, hanem a nemzet a győztes, mert van ilyen költője. . . Nem is tudom, bizonygassam-e igazam. . . Hiszen Arany Jánosnak volt a legbővebb szókincse, valóságos, valódi költő volt ő ...” A fiatalember gondolkodik, mikor arról faggatom, vajon hogyan választja ki az elmondandó balladát: maga, vagy tanára is segíti ebben. „Is-is. Az első balladámat én választottam, közel állt hozzám, régebben már ezt előadtam, nevezetesen a Pázmány lovagról van szó. A többiekben tanárom segített.” A válasz komolyabb terveket is sejtet. .. „Nehéz ezt megfogalmazni, talán magam elől is titkolom még, de vannak bizonyos színészi hajlamaim. Erről azonban még korai beszélni.” Nagyon fontos az is, amit a gimnáziumról, osztálytársairól mond a balladamondó. „Nem. nem tartanak különcnek, belefér ez a dologba. Hiszen a másik meg matekversenyre megy. . . Örülnek az én sikeremnek, egyáltalán, egymás sikereinek közösen.” A zsűri elnöke, Bánffy György is elégedett. „Sokkal egységesebbé vált a mezőny, ami azt igazolja, hogy a felkészités színvonala országszerte erősödik. Ha nem is volt megrendí- tőcn nagy produkcióban részünk, de nem volt olyanban sem, amely után-megkérdőjeleztük volna: hogy került ide? Még egy örömteli és szerencsés tapasztalatom van, hogy nincs éles különbség a humán gimnáziumba vagy egy híradástechnikai szakmunkásképzőbe járó diák között. Ez nagy eredmény, azt igazolja, hogy sokat kárhoztatott ifjúságunknak nagy az affinitása a szép, az emelkedett, a jó iránt.” Említést érdemel az is, hogy a legjobb külföldi balladamondó díját a becsei Todor Dukin Gimnázium (Vajdaság) tanulója, Yarga Izabella nyerte el, tanára Varnyú Ilona volt. A. T. ÚJ KÖNYVEK Pintér Lajos: Kézjegy. (Szép- irodalmi K., 50 Ft) A Balaton turistatérképe. (Kartográfiai V., 49 Ft) — A Budaihegység turistatérképe. (Kartográfiai V., 70 Ft)— Bukarest várostérképe. (Kartográfiai V., 99 Ft) A Cserhát turistatérképe. (Kartográfiai V., 49 Ft) A Magas-Tátra turistatérképe. (Kartográfiai V., 36 Ft) A Mecsek turistatérképe. (Kartográfiai V., 49 Ft) — Prága térképe. (Kartográfiai V., 74 Ft) Románia, Bulgária autótérképe. (Kartográfiai V., 50 Ft) — A Vértes turistatérképe. (Kartoráfiai V., 49 Ft).
