Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-30 / 75. szám

1991. március 30. • PETŐFI NÉPE • 3 ) A PETŐFI NÉPE KÉRDÉSEIRE ZOMBORI MÁTYÁS VÁLASZOL „Egy évvel ezelőtt sokkal optimistább voltam9’ (Folytatás az 1. oldalról) Tétova kormány — De azért az elmúlt egy év alatt is történt egy s más, nem? — Hogyne, ez tagadhatatlan. A politikai életben rendkívül na­gyot léptünk előre. Van most már szabadon választott, legitim parla­mentünk, létrejött a köztársasági elnöki intézményünk. Magyarán: a politikai intézményrendszer ki­épült és stabilnak mondható. Ide tartoznak a helyi önkormányzatok is, melyek működéséhez elkészült a törvény. Viszont azt cl kell ismer­ni, hogy a gazdaságban nincs áttö­rés. Sőt, mondhatni: megtorpanás van. A Németh-kormány idején már megindult a gazdasági- törvény-alkotás, például a tőzsde alapjainak letétele 1986-ra nyúlik vissza, de beszélhetnénk a társasá­gi törvény megalkotásáról is. Az Antall-kormány működése alatt a bürokrácia nehézkesebbé vált, centralizációs törekvések jelentek meg. Utóbbira a legjellemzőbb például a vagyonügynökség. — Ha már itt tartunk: ön miként értékeli a kormány munkáját? — Ha egyetlen jelzővel kíván­nék élpi, azt mondhatnám: tétova. Világos gazdasági politikája az el­ső hónapokban nem volt, s tulaj­donképpen csak Kupa Mihály állt elő az első. kézzelfogható szakmai programmal. Sajnos, a kormány tétovasága és tehetetlensége az Or­szággyűlés munkájára is igen nega­tívan hat. Említhetném itt az elő­készítetlen törvényeket, a prioritá­sok hiányát stb. Az embernek az az érzése, hogy az MDF-frakció és saját kormánya sincs beszélő vi­szonyban egymással. Nagy*v^%j fenyegeti a parlamentet. Belefullad ugyanis a törvénykezésbe, hu nem történik érdemi változás. A kor­mány külpolitikájával kapcsolat­ban meg kell állapítani, hogy a nyugati integráció felé mindenkép­pen pozitív lépéseket tett. Ám ezenkívül súlyos hibák is jelentkez­tek. Bár nem tartozik szorosan ide, de úgy tűnik, Magyarországot leg­alább négyféle válság fenyegeti. Antall úr ugyebár nemrégiben azt nyilatkozta, hogy Magyarország nincs válságban, csak válságjelen­ségek vannak. Szóról szóra megis­mételte egyébként Kádár János 1988-as tavaszi nyilatkozatát. Válság pedig van — Négyféle válságot említett... — Először is gazdasági, s azon belül legfőképpen a keleti kereske­delem összeomlása fenyeget ben­nünket. Ez, egyebek mellett, válla­# /.ombori Mátyás: — Magyarorszá­gon nem elfogadott az ellenzékieskedés. (Fotó: Walter Péter) latok csődbe jutását, a munkanél­küliség növekedését jelenti. Az­után a külpolitikai válság, ami az egész kelet-európai régiót érinti. Azt hiszem, felesleges belebonyo­lódni a Szovjetunió, Csehszlová­kia, Románia, Jugoszlávia helyze­tébe. Ezek mind érzékeny pontok. A harmadik az önkormányzatok válsága. Igaz, egy önkormányzati kerettörvényt már alkottunk, de a mai napig nincsenek kapcsolódó törvények. Az önkormányzatok — mivel nem tudnak gazdálkodni — fizetésképtelenné válhatnak. A negyedik pedig a parlament vál­sága, amiről már előzőleg beszél­tem. VissZakäflyatödVa' a külpoli­tikára, mindenképpen sajnálatos, hogy sikerült JáZ 1 ösí&és szomszé­dunkkal rosszabb viszonyba kerül­ni. mint amilyenben egy évvel ez­előtt voltunk. — Elégedett-e a frakciója tevé­kenységével? — Két időszakra lehet bontani az SZDSZ-frakció tevékenységét. Az első szakasz az önkormányzati választásokig tartott és Tölgyessi Péter (a frakció akkori vezetője) fémjelezte. Ekkor az ellenzék a lé­téért küzdött. Nagyon sok ideoló­giai vitába belekényszerült. Ma­gyarországon nem elfogadott az ellenzékieskedés. Azzal a szemlé­lettel kellett fölvennünk a harcot, hogy aki a kormányt bírálja, tá­madja, az egyben nemzetellenes. Ezek a viták pedig nem tettek jót a parlamentarizmusnak, hiszen az emberek sokszor nem értették eze­ket a szópárbajokat. Ők csak azt látták, hogy egyre rosszabbul él­nek, míg a parlament nem azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amivel szerintük kellene. Az azóta eltelt időszakban ezek a viták csökken­tek. Én úgy gondolom, hogy a frakcióm bizonyos sikereket is elért. így például meg tudtuk aka­dályozni a centralizált önkor­mányzati törvény elfogadását. A javaslatnál sokkal liberálisabbat és európaibbat alkottunk. Eltérő nézetek — Csakhogy egyesek azt mond­ják, köztük Tölgyessi Péter is, hogy a mai SZDSZ szürkébb, arctala­nabb, mint indulásakor. — Kár lenne tagadni, hogy az SZDSZ-ben eltérő nézetek van­nak. A szövetség aZ új alapszabá­lyában egyértelműen hitet tett a liberalizmus mellett. Elsőként a kelet-európai pártok közül tagja lett a Liberális Internacionálénak. Nyilvánvaló, hogy taktikai kü­lönbségek vannak. Ez azonban természetes, és az MDF-hez képest mi még mindig egységesebbek va­gyunk. Egyébként pedig nem a szürkeség jeleként értékelném, hogy most már csak szakmai kér­désekhez vagyunk hajlandók hoz­zászólni. Nincs kampány, nem kell jelszavakat hirdetni, a törvényeket kell minél jobbá tenni. Ez esetleg nem olyan látványos, mint ami ed­dig történt. Ettől függetlenül, mint eddig is, elmondjuk a véleményün­ket. így akár a kormány munkájá­ról is. Februári küldöttgyűlésün­kön azt is kijelentettük, hogy a kormányzástól nem zárkózunk el. Ennek a kormánykoalíciónak a változatlan fennállását négy évig nem tartjuk kívánatosnak. Több, független közgazdász bevonásával egy válságkezelő programmal kí­vánunk’ még áprilisban' előlépni. Ez természetesen nem kis feladatot jelent a számunkra. — S hogyan áll a saját számveté­sével? Milyen reményekkel, tervek­kel vállalta a képviselőséget, miként látja ma? — Egy évvel ezelőtt optimistább voltam, illetve sokkal egyszerűbb­nek láttam a dolgot. Azt hittem, önmagában az, hogy többpárti parlamentünk van, sok mindent meg fog oldani. Nem láttam át, mi mindent kell majd átalakítani. Nincs az életnek egyetlen olyan te­rülete sem, ahol ne lenne szükség új törvényekre. Úgy gondoltam, hogy hatékonyabb lesz ez a parla­ment. Országos listán kerültem be és igen lojális voltam a pártommal szemben. Most már sokkal kriti­kusabb vagyok. Bencze Andrea SZÉTLŐTTÉK AZ IFA ABRONCSÁ T Fegyveres hajsza Fülöpháza határában (Folytatás az 1. oldalról) Az izgalmas éjszakai események egyik résztvevőjét, Lénárt Géza zászlóst tegnap sikerült elérnie munkatársunknak. Ő így mondta el a történteket: — A Tolna megyei rendőrség ügyelete éjjel két óra jelé kereste meg rádión a kecskeméti kapitány­ságot. Elmondták, hogy Dunaföld- vár irányából, az 52-es úton. egy lopott IFA-val három fiatalkorú hajt Kecskemét felé, akiket súlyos bűncselekmények elkövetésével gyanúsítanak. Előzőleg már meg­próbálták megállítani őket a duna- földvári hídon, de nagy sebességgel áttörték az úttorlaszt és menekül­tek tovább. A nyomukban egy Tol­na megyei járőrkocsival. Kecskemétről két gépkocsit küldtekazIFAelé. Az elsőt Gubacs- ka István törzsőrmester vezette, mellette ült Lénárt, a járőrvezető, a második volánjánál Kis 1. Róbert törzsőrmester, míg társa egy kato­nai rendész volt. Útközben igye­keztek olyan távolságot tartani egymás között, hogy ha Gubacs- káéknak nem sikerülne megállítani a 90-100 kilométeres sebességgel száguldó teherautót, akkor a hátul lévő még újból megpróbálhassa azt. — Számítottak arra, hogy fegy­verhasználatra sor kerül? — Persze, hiszen súlyos bűncse­lekményekről volt szó, de úz útzár áttörése is erre utalt. Ezenkívül vet­tük az üldöző kollégák rádióadását, akiket több ízben is megpróbáltak az útról leszorítani. Mielőtt talál­koztunk volna, letértek az 52-esről és Fülöpháza felé folytatták az út­jukat. Mi utánuk, és a falu előtt értük utol a két autót. Áthajtottak az alvó településen, elöl az ÍFA, nyomában a tolnaiak, utána a két kecskeméti „csíkos”. Itt kapták a parancsot a tolnai ügyele­testől: elrendeli a fegyverhasznála­tot. Ez az utasítás az üldözésben részt vevő Bács-Kiskun megyeiekre is vonatkozott. Előbb az első kocsi­bői lőttek a teherautó kerekeire, majd ahogy Szabadszállásra értek, a lakott területen belül nem folytat­ták a veszélyes akciót. Majd a nyílt terepen ismét előzni próbáltak a jár­őrkocsik, de az IFÁ vezetője csak folytatta a „leszorítósdit”. — Az országúiról egy mezőre fordult , ahol a földúton nemegyszer csak hajszálon múlt, hogy fel nem borultunk. Ekkor már a mi kocsink járt a nyomában elsőként: kihajol­tam az ablakon és a jobb hátsó ke­rékpárra célzott lövéseket adtam le a pisztollyal. Többször is eltalál­tam, de csak nagy sokára vált le a köpeny a felniről. Egyre jobban las­sultak, irányíthatatlanná vált, végül megállt. Körbevettük a három jár­őrkocsival, két-két oldalon felnyi­tottuk az ajtót és kiszállásra szólí­tottuk fel őket..Nem tettek eleget a követelésnek, így testi. kényszert kellett alkalmaznunk. A három jómadarat a tolnai rendőrök magukkal vitték. Ügyükben ott folytatódik a vizsgá­lat. N. N. M. Szövetség a munka- nélküliekért A megyében állás- és munkanélküliek szövetségé­nek létrehozását tervezi dr. Borbély Lajos jogtanácsos. Elhatározásának előzmé­nyeiről kérdeztük a kecske­méti férfit, aki elmondta: az országos helyzethez hason­lóan, Bács-Kiskunban és így Kecskeméten is nő a mun­kanélküliek száma. A jog­szabályokba ütköző felmon­dások napirenden vannak, az állás ás kereset nélkül maradt embereknek viszont mind a mai napig még nincs érdekvédelmi szövetségük. Ezt a hiányt szeretné pótolni Borbély úr mint jogász, aki messze elhatárolja magát mindenféle politikai befo­lyástól e társadalmi problé­ma kapcsán. Kizárólag jogi eszközökkel, s majd közgyű­lés összehívása után alkal­mazotti. mérnöki-műszaki, ipari, kereskedelmi, mező- gazdasági és egyéb szekciók közreműködésével képzeli el a rászorultak, az elbocsátot­tak érdekvédelmét. A szövetség, ha megvá­lasztják, támogatását kínál­ja fel azoknak, akiketjogsza- báJyba ütköző módon, pél­dául rábeszéléssel kicsikart dolgozói (!) felmondással tá­volítottak el munkahelyük­ről . . . Ez azokra az esetekre vonatkozik, amelyekben ja­vasolják a munkavállalók­nak: mondjanak fel, önként. A legtöbben általában tájé­kozatlanok saját jogaikról. A munkanélküliek szö­vetségének létrehozását elő­készítő bizottság nevében Borbély úr kéri mindazokat, akik részt akarnak venni a szervezet munkájában és ve­zetésében, jelentkezzenek a 76/22-003-as telefonon. Csütörtök kivételével, na­ponta 7—9 és 18—19 óra között várja az érdeklődők hívását. K — I RENDELET A DÍSZPOLGÁRSÁGRÓL, VÁROSI KITÜNTETÉS ADOMÁNYOZÁSÁRÓL Kiskunfélegyházának van költségvetése Kinevezték az egészségügyi hálózat igazgató főorvosát Csütörtökön, az esti órákba nyú­ló tárgyalás után. hagyta jóvá a kis­kunfélegyházi képviselő-testület a város idei költségvetését. Erről az önkormányzati rendelettervezetet Nagy József pénzügyi ellenőrző bi­zottsági elnök terjesztette elő. Ösz- szeállításakor még mindig hiányoz­tak azok a törvények, rendeletek, melyek a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét meghatároz­nák. Az év végéig várható kor­mányintézkedések hatását sem le­hetett előre tervezni. Ezért számsza­kilag lehet ugyan jó a költségvetés­tervezet. de a város szükségleteit mégsem tudja kielégíteni - mon­dotta az előterjesztő. A költségvetés a városi önkor­mányzat összes bevételét 1 008 235 ezer forintban állapította meg. Eb­ből 527 028 ezer az állami támoga­tás, a többi az átengedett központi adóból, az önkormányzat saját be­vételeiből, pénzmaradványból, áfa- visszatéritésből és az egészségügy társadalombiztosítási támogatásá­ból származik. A kiadások sorában 733 millió 746 ezer forint az általá­nos és középiskolák, szakmunkás- képzők, az alsófokú oktatási, mű­velődési intézmények, a városi kór­ház-rendelőintézet, az egyesített szociális intézmények, s a Móra Fe­renc Művelődési Központ fenntar­tását szolgáló kiadás. Mivel a költ­ségvetés a folyamatban lévő, vagy erre az évre előirányzott fejlesztési kiadásoknak kisebb hányadát ké­pes fedezni, a városi önkormányzat 15 millió 755 ezer forintos céltámo­gatást is igényelt, all. számú vízmű befejezésére, vastalanító építésére, szennyvíz- és csatornahálózat-, to­vábbá iskolabővítésre, egészségügyi intézmények műszerbeszerzésére, valamint vízvezeték-építésre. Döntött a képviselő-testület ar­ról, hogy a díszpolgárságot mint jogintézményt fenntartja, s önkor­mányzati rendelettel szabályozza. Az adományozott diszpolgári címé­ben pedig gr. Apponyi Albertet, idős Ágó Józsefet. Beniczky Feren­cet, Fazekas Ágostont, dr. Holló Lajost, Holló Lászlót, Jókai Mórt, dr. Kiss Istvánt, Kossuth Lajost, Magyarig Bélát, Móra Ferencet, Trefort Ágostont, gr. Tisza Istvánt és dr. Zámbó Dezsőt megerősíti. Díszes almanach vezetését rendeli el. amelybe a címükben megerősí­tett és az újonnan ebben részesített díszpolgárokat bejegyzik. Rendele­tet alkotott a képviselő-testület a Kiskunfélegyházáért Kitüntetés ala­pításáról, melyet az arra érdeme­seknek március 15-én, ünnepélyes keretek között, adnak majd át évente. Kiskunfélegyházán április köze­pén ünnepélyes keretek között ad­ják át rendeltetésének a város új intézményét, a családvédelmi köz­pontot, más néven egészségügyi alapellátó hálózatot, melynek igaz­gató főorvosává dr. Szabó Mária városi főorvost nevezte ki az önkor­mányzat képviselő-testülete. (k. a.) Áprilisban indul a Suzuki-üzlet A Világbank leányvállalata (IFC) is részt vesz a japán Suzuki magyarországi, közös vállalkozásában és ezzel az utolsó akadály is elhárult a 240 millió dollár értékű japán—magyar nagyberuhá­zás megvalósítása elől — közölte Lepsényi István, az autókon­szern elnök igazgatója az MTI tokiói tudósítójával. Elmondta, hogy áprilisban aláírják a végleges vegyes vállalati szerződést, amelyben — mint ismeretes — az eredeti terveknek megfelelően az IFC 9, a japánok 51 és a magyar partner 40 százalékos részesedést vállaltak. VERTÉK PILÁTUST A TEMPLOMBAN — NEM HÍMES, HANEM HÍMZETT TOJÁS VOLT A DIVAT • Az idős, kedélyes kiskőrösi szlovák asszonyok, akik elmesélték az éjféli locsolkodást. (Tóth Sándor felvétele) Nemzetiségiek régi húsvétja Nagyböjt, nagypéntek, feltáma­dás, locsolkodás. Húsvéthoz kap­csolódó szokások, fogalmak, álta­lában. Ugyanis területeriként, nép­csoportonként eltérőek a húsvéti hagyományok. Ez jellemző a nem­zetiségiekre is. A bunyevácok, so- kacok, rácok, svábok hagyomá­nyaiból dr. Mándics Mihály nyugal­mazott csávolyi iskolaigazgató, helytörténeti kutató elmondása alapján jegyeztünk fel néhány érde­kességet. A szlovákok régi locsol- kodásáról három idős kiskőrösi asszony: Kollár Andrásáé, Hidvári Istvánná és Grausza Pálné beszélt. A regélő szerint a húsvét előtti nagyböjtöt mindig egyformán tar­tották a magyarok, a bunyevácok és a svábok. S így van ez ma is, bár a szigorból engedett az idő. Dr. Mándics Mihály még emlékszik, hogy bunyevác nagyapja, nagyböjt idejére, a pipát is letette, s nagypén­teken a Nap felé fordulva gyónta meg bűneit. Mint a mohamedánok. Ez azzal magyarázható, hogy a bu- nyevácokat a törökök hozták ma­gukkal Magyarországra. Az is ér­dekes szokás volt. hogy a gyerekek verték Pilátust: faragott fűzfaágak­kal ütögelték a templom padjait a feltámadás előtti három napon. Az viszont sváb hagyomány volt. hogy fúvószenekar játszott a feltámadási körmeneten. Ezután sonka, tojás és fonott kalács került az ünnepi asz­talokra. S a vízbe, melyben a sonka meg a tojás főtt, templomi szentelt­vízből tettek egy parányit, a kályha tüzét pedig szentelt parázzsal táp­lálták. Valamikor nagy hagyomá­nya volt az ételszentelésnek is. Min­denki vitte a templomba a sonkát, a tojást, hogy a pap megszentelje, megáldja azt. A nemzetiségi legények külön csoportokban locsolkodtak, a mó­dosabb svábok fúvószenekar, a sze­gényebbek gombosharmonika- kísérettel. A bunyevác és a magyar férfiakat lamburazenekar, illetve a bunyevácokat bőrdudás jó barát kísérte el. Régebben szigorú sza­bály volt, hogy a locsolkodók csak a baráti kör lányait, asszonyait lá­togatták meg húsvét hétfőjén. A sváb legények hímes tojást és szalagot, a magyarok hímes tojást, a bunyevácok pedig cifra almát vagy narancsot és jázminkoszorút kaptak. Valamikor hajdanán — a Kalocsa vidéki tojásfestőkhöz ha­sonlóan minden bunyevác falu­ban volt négy-öt alma- és narancs- díszítő asszony, akik kormos viasz­mintákkal ékesítették a gyümölcsö­ket. Divat volt a kútból való locsolás is. A lányok azzal dicsekedtek: ki­nek van több szárítani való ruhája. A szíve választott, természetesen, megkülönböztetett kedvességben részesült, több ajándékot kapott. A régi szép szokások összekeve­redtek az évszázadok során. Jó pél­da erre. hogy a sokacok és a rácok hasonlóan ünnepeltek és ünnepel­nek ma is húsvétkor, azzal a kü­lönbséggel, hogy a sokacok az aján­déktojást nem festik, hanem him- zik. Például Hercegszántón még ma is ez a divat. S hogyan locsolkodtak a kiskő­rösi szlovákok? Annak idején éjfél­kor kezdték ásott kútból, vödörrel. Az ajtón belül jól leöntötték a lá­nyokat, aztán jöttek szerenádot ad­ni az ismerős lányoknak. Ha a kapu be volt zárva, átugrottak a keríté­sen, s akkor is bementek meglocsol­ni a kedves kis hölgyet. Rapi Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents