Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-30 / 75. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1991. március 30. • Bibó István gyermekeinek jelenlétében Göncz Árpád avatta fel a Bibéről elnevezett általános iskolát tegnap, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Őr községben. Bibó István-iskola « Az SZDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul Alkotmányt sért a kárpótlási törvény A szabaddemokraták szerint több pontjában is alkotmány- sértő elemeket tartalmaz a parlament elé terjesztett kárpótlási törvénytervezet. Ezért — amennyiben továbbra sem tisztázódnak bizonyos kérdések — felkérik az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja felül a jogszabálytervezet inkriminált tételeit —jelentette be Pető Iván, az SZDSZ pénteki sajtótájékoztatóján. A frakcióvezető hozzáfűzte: várnak a bejelentéssel addig, amíg nem körvonalazódik minden tekintetben a kormánykoalíció álláspontja, hisz új javaslatokkal esetleg áthidalják a tervezet jelenlegi törvénysértéseit. Kénytelenek lesznék viszont beadni felülvizsgálati kérelmüket, amennyiben a parlament a kárpótlási törvény vitájával kezdi következő ülését. Pető Iván emlékeztetett arra, hogy korábban már maga a kormány is az Alkotmánybírósághoz fordult a kárpótlási törvényben érintett kérdések tisztázására. A parlament elé került javaslat viszont több tekintetben is figyelmen kívül hagyta az Alkotmánybíróság határozatát. Török Ferenc országgyűlési képviselő ezután számba vette az SZDSZ által alkotmánysértőnek ítélt tételeket. Kifogásolta, hogy a tervezet és a kormánypárti módosítások különbséget tesznek a volt tulajdonosok között, illetőleg az egyes elvett vagyontárgyak között. A termőföld esetében ugyanis a volt tulajdonosoknak lehetőséget nyújtanának a természetbeni kártalanításra, ellenben más tulajdonokat illetően nem. Helytelenítette továbbá, hogy a terv a kárpótlás mértékében, a degresszivitásban is megkülönbözteti az állampolgárokat. Szintén alkotmánysértőnek tartotta, hogy a terv földdel kapcsolatos része a termelő- szövetkezetek tulajdonában lévő földek terhére kívánja a kárpótlást megoldani; jóllehet, az alkotmány védi a szövetkezeti tulajdont. Hasonlóan sérti az alkotmány önkormányzati vagyonnal kapcsolatos rendelkezéseit az a terv, amely szerint az ön- kormányzati tulajdonban lévő lakások megvásárlására a vagyonjegyeket fizetőeszközkénz lehetne felhasználni. A vagyonjegyeket illetően egy másik észrevételt is tett: az államnak az a tervezett joga, hogy időlegesen korlátozhatja a kárpótlási jegyek beváltását, hátrányosabb helyzetbe hozhatja azokat az állampolgárokat, akiknek kárpótlási jegye éppen az értékesebb vagyontárgyak privatizálásának idején nem érvényes. A gazdasági reform bonyolultabb, mint a politikai átalakulás A kelet-európai tőkebefektetés és akadályai A kelet-európai országok közül Magyar- országon nő a leggyorsabban a külföldi tőkebefektetés, de Magyarország is igen vontatottan halad a piacgazdaság útján — állapította meg a Szabad Európa Rádió a Journal of Commerce című amerikai kereskedelmi lapot idézve. Magyarországra is érvényes a megállapítás. hogy ..bele lehet fulladni a demokráciába'' — írta az amerikai újság. Egyszerűen nem haltak el a régi szokások. A gazdasági reform sokkal összetettebb probléma elé állítja Kelet-Európát, mint a politikai átalakulás — fűzte hozzá. Más országokról a Journal of Commerce a SZER szerint — a következőket írta: Lech Walesa lengyel elnök legutóbbi látogatásakor elbűvölte az amerikaiakat. Felszólította az üzleti élet képviselőit, hogy merészkedjenek a visszafelé vezető útra is, s fedezzék fel Lengyelországot, a „Kelet Amerikáját". Bármilyen csábítóan hatottak is Walesa elnök szavai, Lengyelországban az amerikai üzletemberek egészen mást tapasztalnak: kormánybürokraták hadával találják magukat szemben, s kiábrándultán térnek haza. Különösen elkeseritőnek tartják a kormányhivatalnokok hozzáállását. Hiányzik az átfogó befektetési törvény, adóreformot sem hajlottak végre. A nyugati üzletemberek Keleten értetlenül állnak a könyvelési módszer előtt, nem tisztázott a munkavállalók és a munkaadók viszonya, s a tulajdonviszonyok sem. így hál nem csoda, hogy Lengyelországban a beruházások összege eddig csak 30 millió dollárnyi. Húzódoznak a beruházók Romániától. Bulgáriától, Csehszlovákiától, sőt. még Ke- let-Némctországtól is. Jugoszlávia politikai ingalagsága sem csábítja őket. Az egyetlen kivételnek Magyarország számít, jóllehet az ottani állapotokat sem lehet rózsásnak nevezni — vélekedett a SZER az amerikai lap nyomán. Változó vámszabályok április 2-ától A pénzügyminiszter és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere módosították a vámszabályokat tájékoztatta a Pénzügyminisztérium az MTI-t. Az 1991. április 2. napján hatályba lépő rendelet legfontosabb rendelkezései a következők: Meghosszabbodik a mozgássérültek személygépkocsi-vámmentességének érvényesítésére vonatkozó határidő azok számára, akik 1991. január l-jét megelőzően kelt igazolással bizonyítják, hogy a tavaly megszüntetett vámmentességre jogosullak voltak és a gépkocsit a teljes vételár belföldi pénzintézeten keresztül történt átutalásával 1991. január 1. napja előtt megrendelték. Április 2-ától megszűnik a konvertibilis valutáért értékesítő boltok némely árucikkre vonatkozó vámmentessége. Ezután c boltok is vámot fizetnek valamennyi, külföldről beszerzett áru után. (MTI) A megállapodások nem helyettesíthetik a kormányzást és a törvényhozást Antall József a hatpárti egyeztető tárgyalásokról — A hatpárti egyeztető tárgyalások célja az lehet, hogy, a parlamentarizmusban szokásos módon, össznemzeti kérdésekben egyeztessék álláspontjukat a pártok, meggyorsítva ezzel a törvény- hozás munkáját. Szó sincs azonban arról, hogy Magyarországon újra valamiféle kerékasztal- tárgyalások lesznek nyilatkozta Antall József péntek délután az MTI munkatársának, aki a Fidesz Csütörtökön nyilvánosságra hozott indítványáról kérte a miniszterelnök véleményét. —Az átmenet időszakában rendezett kerekasz- tal-megbeszéléseknek az volt a jelentőségük, hogy az akkori országgyűlés politikai legitimációja hiányzott, így a nemzeti kerekasztal volt hivatott teret adni a különböző csoportoknak, hogy megtárgyalják a békés átalakulás kérdéseit. Ma szabadon választott országgyűlés működik Magyarországon, ezért természetesen eleve elleneznénk minden olyan elgondolást, amely arra irányulna, hogy országgyűlési döntéseket helyettesítő testület jöjjön létre. — Milyen alapvető kérdésekkel foglalkozna a Fidesz által javasolt fórum, amelynek létrehozását a három kormánypárt vezetői kedvezően fogadták ? — Mindenekelőtt szeretném leszögezni: a kormányzat és a koalíciós politikai pártok nevében több hasonló kezdeményezés történt az elmúlt időszakban, sőt hatpárti tárgyalásra is sor került. Én magam is felvetettem hasonló javaslatot a taxisválság időszakában, érintettem ezt a kérdést a március 19-ei parlamenti ülésen, valamint most szerdán, az agrárértelmiségi-fórumon elhangzott beszédemben. Külpolitikai, biztonságpolitikai, alkotmányjogi, alapvető fontosságú gazdaságpolitikai kérdésekről van szó; hogy csak az utóbbira említsek egy példát: az adósságállomány kezelésével kapcsolatos közös állásfoglalás segíthet elkerülni, hogy külföldön félreértsenek ezzel kapcsolatos megnyilatkozásokat. Olyan szociális kérdésekben is meg kell egyezni, amelyekkel kapcsolatban — s ezt kormányzat és ellenzék egyaránt tudja — pártpolitikától függetlenül szükség van népszerűtlen intézkedések meghozatalára. Az átalakulás, a piacgazdaságra való áttérés stratégiai szempontjai ezek. Ide tartozónak érzem még a múlt megitélésének néhány, közös vélemény kialakítására váró kérdését is. — A kezdeményezés első visszhangja vegyes benyomásokat kelt. Még a koalíciós pártok néhány vezetője is aggályát fejezte ki. Mi erről a véleménye? — Megítélésem szerint a kormánynak és a koalíciónak nem kell attól tartania, hogy a közvélemény a népszerűtlen intézkedéseket a kormány nyakába varrja, az eredményeket pedig az ellenzéki politikai pártok — a hatpárti egyeztetés jóvoltából — saját eredményüknek tüntetik majd fel. Gazdasági kérdésekben, például, eleve az szolgál a tárgyalás alapjául, hogy a tárgyalópartnerek fő vonalaiban fogadják el a kormány akcióprogramjában megfogalmazott elgondolásokat. Amiatt sem kell aggódni, hogy az ellenzék e fórumon kényszerítené rá kisebbségi véleményét a kormányra és a koalícióra, mintegy háttérbe szorítva a parlamenti többséget. Viszont segithet a megbeszéléssorozat abban, hogy uralkodóvá váljon politikai életünkben az önmérséklet, az elkerülhetetlen lépéseket ne használják ki egymással szemben a pártok. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy itt nem lehet szó semmiféle olyan paktumról, amelyet a pártok megválasztott vezető testületéinek, illetve parlamenti frakcióinak kikerülésével kötnénk. A megbeszéléssorozat csak a kölcsönös bizalmon, a kormány belső egyetértésén alapulhat, s élveznie kell a parlamenti frakciók támogatását, ezért biztosítani szükséges, hogy a frakciók és a pártszervek folyamatosan tájékozódhassanak a tárgyalásokról. — Kik vennének részt a megbeszéléseken ? — A pártokat irányító testületek és a frakciók vezetői, felhatalmazás alapján. Minden olyan kérdésben. amelyben mandátumuk a döntésre nem terjedne ki, csak feltételesen fogadhatnák el a megállapodást, amit később hagyna jóvá pártjuk illetékes vezető szerve vagy a frakció. így mód nyílna például arra, hogy a parlamenti felszólalások terén nagyobb önmérsékletet érjünk el anélkül, hogy ezzel csorbítanánk a képviselők jogait. — Mikor kezdődne és meddig tartana a Fidesz javaslata szerint nem a nyilvánosság előtt zajló tárgyalássorozat ? — A résztvevőket én hívom össze, mégpedig akkor, ha a politikai pártok vezető testületéi állást foglaltak a javaslat mellett. Az első ülésen dönteni kell arról, hogy milyen témaköröket, s milyen sorrendben tűzünk napirendre. Szelektálni kell, éppúgy, ahogyan a parlament „válogat” a rázúduló törvényjavaslatokból. Az érdemi tárgyalást pedig csak akkor lehet megkezdeni, ha az Országgyűlés összeült, a frakciók megkezdik munkájukat. A képviselőcsoportok folyamatos állás- foglalása nélkül ugyanis elképzelhetetlen az egyeztető tárgyalások sikere. Itt jegyzem meg: a munka hatékonysága érdekében támogatom a Fidesznek azt a javaslatát, hogy a nyilvánosság csak az egyes üléseket követően kapjon tájékoztatást a megbeszélésekről. A tét nagy: az ország stabilitása, a parlamenti kormányzás sikere. A testület működése közben fog eldőlni, hogy a politikai pártok mennyire lesznek konstruktívak abban a mechanizmusban, amely — még egyszer hangsúlyozom — a fő kérdéseken belül is csak az alapelvek egyeztetését teszi lehetővé. Az esetleges megállapodások nem helyettesíthetik sem a kormányzást, sem a törvényhozást — mondotta a miniszterelnök. (MTI) Tartható a tervezett infláció A kormányszóvivő sajtótájékoztatója Eladó bunkerek Df.r.tol 1 1 / \i ZJ IIISt » / I KAN«' Baja környékén (Folytatás az 1. oldalról) irodahelyiségek csak akkor kerülhetnek önkormányzati tulajdonba, ha a Vagyonügynökség vagy a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet nem tart rájuk igényt. Az egyházaktól kisajátított vagy államosított ingatlanokról külön törvény dönt. A tanácsi alapítású közüzemek, például mozik vagy a gyógyszertári központvagyona az önkormányzaté lesz. A beépítetlen,, állami tulajdonban álló belterületi földek, amelyek nem. állnak központi állami szerv kezelésében, szintén önkormányzati tulajdonba mennek át. László Balázs bejelentette, hogy Antall József miniszterelnök április 14. és 16. között Londonban részt vesz az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank megnyitásán. A kormányfő izraeli látogatása továbbra is napirenden van. időpontot azonban még nem egyeztettek. A kabinet úgy döntött, hogy további egyházi ünnepként pünkösdhétfőt javasolja az Országgyűlésnek kilencedik munkaszüneti nappá nyilvánítani. A szabályozást a munka törvénykönyve rögzítené. (MTI) Az elhárítókat elbocsátották (Folytatás az 1. oldalról) Botrány a román parlamentben Irak stabilitása amerikai érdek Szaddám titkos üzenete Bushnak Szaddám Húszéin iraki elnök titkos üzenetet küldött George Bushnak, amelyben rámutatott: Amerika szempontjából kívánatosabb egy stabil, általa vezetett Irak, mint egy felbomló ország. Az üzenetet Turgut Özal török elnök adta át közelmúlt washingtoni látogatásán — írta pénteken közölt cikkében az Evans—Novak szerzőpáros. Az ismert újságírók értesülései szerint Özal, aki nem szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Irakkal, készséggel továbbította az üzenetet, amely befolyásolhatja az amerikai politikát: tény, hogy Washington nem avatkozik az iraki polgárháborúba, amelyben a hadsereg nagy erővel csap le a felkelőkre. Evans és Novak szerint Özal közölte Bush elnökkel, hogy nem bízik Hasemi Rafszandzsani iráni elnök ígéretében, miszerint Iránnak nincs szándékában síita mohamedán államot szervezni Dél-Irakban. A török államfő egyúttal javasolta Washingtonnak, hogy Törökországra támaszkodva biztosítsa a stabilitást a térségben: az incirliki NATO-támaszpontot felajánlotta amerikai felderítőrepülések bázisául és javasolta, hogy az Egyesült Államok a légiós a tengeri támaszpontok mellett — állomásoztasson 5000 10 000 főnyi szárazföldi haderőt is az Öböl térségében. Mintegy 1500 szovjet katonai tanácsadó visszatérését tervezik Irakba —- jelentette pénteken a The Washington Times. Szovjet körökben cáfolták az amerikai hírszerzési forrásokra támaszkodó értesülést. Betiltották a zürichi titkosrendőrséget Zürich város tanácsa határozatban tiltotta be a svájci város politikai rendőrségének működését, amely évtizedeken át titokban megfigyelt számos állampolgárt, lehallgatta telefonbeszélgetéseiket. kartotékokat vezetett róluk, és provokátorokat épített be a demokratikus szervezetekbe. A zürichi városi tanács vizsgálatára azután kerülhetett sor, hogy 1989 végén a svájci szövetségi igazságügyminisztériumban véletlenül titkos kartotékokat fedeztek fel, melyek világossá lelték, hogy a politikai rendőrség az ötvenes évek eleje óta megfigyelt olyan svájci állampolgárokat, akik demokratikus mozgalmakban vettek részt vagy kelet-európai országokba utaztak. Kartotékot vezettek összesen 570 000 külföldi állampolgárról is. Csak zürichi politikai rendőrség levéltárában a város 55 000 lakójáról találtak nyilvántartást. A választott szervek ellenőrzése alól kivont politikai rendőrség felszámolása a város területén nem jelenti egyúttal a belügyi és katonai clháritás tevékenységének megszüntetését. amely szövetségi hatáskörbe tartozik. — A román szenátus pénteki ülésén Alexandra Birladeanu, a ház elnöke hevesen bírálta a Petre Roman vezette kormány programját, különösen a miniszterelnöknek a parlament előtt nemrég elhangzott jelentését. — A jelentés — hangsúlyozta a szenátus elnöke — nem a gazdaság és a román társadalom egészének valós helyzetét tárta fel. Az ország rendkívül súlyos helyzetben van, ezért egy olyan koalíciós kormányra van szüksége, amelyben valamennyi politikai erő részt vesz, felelősséget vállalva az országnak a válságból való kivezetéséért — hangoztatta. Alexandru Birladeanu élesen bírálta a Nemzeti Megmentési Front nemrég tartott országos értekezletén elfogadott alapszabályzatot, amely túl sok hatalmat ad a párt országos vezetője, Petre Román kezébe. Birladeanu kijelentette, hogy továbbra is a mozgalom tagjának tartja magát, magáénak vallja az 1990. májusi választások előtti időben érvényben volt programját, de helyteleniti politikai párttá való átalakítását, azokat az elveket, amelyek alapján ez megtörtént. A felszólalók Birladeanu beszéde után többségükben elutasították a szenátus elnökének szavait, szemére hányva, hogy a front belső ügyeit a parlamentben teregeti ki. ben, finanszírozni, a körzet mezőgazdasági üzemei viszont arra voltak kötelezve, hogy jégkárbiztosítást kössenek. A jégeső-elhárítást az idők folyamán nem kevés kritika is érte. 1989-ben lapunk munkatársának arról panaszkodtak: a rakétások az esőfelhőket is kilövik, miattuk nagy a szárazság (a statisztikai adatok azt mondták: nem kevesebb, több csapadék hullott). Állítólag veszélyesen megnőtt az ólomszennyezettség is — ez sem igaz, a közönséges közlekedés száz-kétszázszor több ólmot juttat a talajba. Állítólag a biztositó ráfizetett az elhárításra, mert több kártérítést és üzemeltetési költséget fizetett, mint amennyit biztosítási díjként kasszírozott. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szakemberei azonban úgy látják: a biztosítósok nem vették számításba azt. hogy a rendszer működtetésével többszörös kárt előztek meg. Majos János osztályvezető azt mondja: szakmai tekintélyüket növelte a több sikeres jégeső-elhárítás. A megszüntetés oka gazdasági: a vállalati rendszerben gazdálkodó biztosító automatikusan megszünteti a számára veszteséges tevékenységet (van olyan fejlett ország, ahol az ilyesmit állami pénzből finanszírozzák). Ezért a jégeső-elhá- rítókat valójában már tavaly elbocsátották, s most már csak az építmények eladása maradt hátra. A dusnoki üzemházra talán akad is vevő, ám, ki tudja, kapnak-e annyi pénzt a Baja környéki bunkerekért, amennyit azok építésére költöttek. A szántóföld közepén emelt betonbunkerek ugyanis csupán egyvalamire használhatók: rakétakilövésre. Van még néhány megmaradt rakéta és kilövőszerkezet is — sorsuk ezeknek is bizonytalan. Ugyan ki vesz manapság jégesőelhárító rakétát még ha bunkert is adnak hozzá ... B. J.
