Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-25 / 70. szám

1991. március 25. • PETŐFI NÉPE • 5 XTéhány éve egy nagy-nagy szőlészeti IN emlékbizottságban, körülnézve az asztalnál helyet foglaló főembereken, iro­nikusan megjegyezte valaki: „aligha lenne hivatalos erre a megbeszélésre szegény Mathiász. ha élne, mivelhogy ő csak egy­szerűen világhírű nemesítő volt.” Mit ke­resne az igazgatók, egyetemi tanárok, ilyen-olyan vezetők között? Valószínű: most se oszthatná meg tapasztalatait illeté­kes kecskeméti körökben, mert másutt rin­gott a bölcsője. Nyelvbotlásra, elírásra gondoltam, amikor először hallottam, olvastam, hogy csak tősgyökereseket hívnak ide meg oda. Az ismétlődések eloszlatták kételyeimet és nyilvánvalóvá vált, hogy Kecskeméten kétféle polgár létezik egye­sek szerint: tősgyökeres meg gyüttment. Ha itt látta meg valaki a napvilágot, ak­kor minden rendben, ha másutt, akkor kuss, még ha évtizedekig is dolgozott a város javáért. Miért nézték el elődeink a beköltözött Czollner Mihálynak és feleségének, szü­letett Béni Erzsébetnek a rengeteg jóté­konykodást? Jobb lett volna helybélire bízni a színház, vagy a városháza, vagy a Cifra-palota, vagy a . . . tervezését? Egyik-másik talán csáléra állna, de a mi kutyánk kölyke jutott feladathoz. A du­nántúli származék Csáktornyái főjegyző rri rr •• i r f) Tosgyoker: miért szállt szembe még a földesúrral is az önkormányzat érdekében? Hogy me­részelte az élete derekán ide települt Ka­tona Zsigmond kiállításokkal, mintasző­lővel, kiadványok közzétételével gyógy­szertár-tulajdonosként meg iparegyesüle­ti elnökként fölfrissíteni az álmos helyi közéletet? Miként nevezhette „hírősnek” Kecskemétet Petőfi, noha ő is a Ka- szapkúton kívül született. Kár volt ide­engedni Hancltel Károly urat; az elsők között próbálkozott kisszebeni létére a kecskeméti gyümölcs külföldi értékesíté­sével. Kiváló író létére Móricz Zsig­mond a Lövőpetriben született Gesztelyi Nagy Lászlót kérte meg a kecskeméti ta­nyák bemutatására: ő értett hozzá legin­kább, igen sokat tett lakóiért. Ugyan! A kiskunfélegyházi Szabó Kálmán, meg a szintén a körúton kívül született Papp László révén tudunk a középkori Kecs­kemét környéki falvakról a legtöbbet. M. Bodon Pál erdélyiként és Nemes szeghy Lajosné miért áldozott egy teljes életet Kecskemét zenekultúrájáért? Orosz Lászlót is ki kellene hagyni a Ka­tona-ünnepségek főbizottságából. Kitű­nő Bánk bán-tanulmányokat írt, múlha­tatlan érdemeket szerzett a drámaíró népszerűsítésében, de meggondolatlanul a nagytemplomtól távol sírt bele a vi­lágba. Miként ítélhettek nívódíjat mint az utóbbi évek legjobb városi útiköny­vének, a kecskemétinek, bár szerzőik eddigi életük első egynegyedét másutt töltötték? Mennyire tősgyökeres Kelemen Lász­ló, Kodály Zoltán, akiknek szüleit csak rövid időre vetette a véletlen erre a táj­ra, másutt tanulták a világot, a hazát, készülődtek hivatásukra? Még szerencse, hogy Jókaitól, Németh Lászlóig, a reformkor helyi nagyjaitól az Európára ügyelő huszadik századi polgártársakig nem azt nézték, hogy ki honnan jött, hanem: mit tett Kecskemé­tért, milyen színvonalon és hatékonyság­gal fejezi ki, képviseli a tegnapból a hol­napba forduló város értékeit, érdekeit, mennyire azonosult a tájjal. Tudja-e. hogy a „tősgyökerességet” a termő job­bak sohasem sorolták az úgynevezett haladó hagyományok körébe? Heltai Nándor Hogy mondta, elnök úr? A választók emlékezete többnyire azt ör/i meg a politikusról, amit ígér. Ennélfogva min­den választott feje fölött lebeg a számonkérés Damoklész kardja. Ez a diktatúrákban is el­képzelhető, elvileg. Ki merte volna azonban tüzetes vizsgálat tárgyává tenni Rákosi vag> Kádár beszédstílusát? Mindez abban az össze­függésben érdekes, hogy Franciaországban ki­adtak egy könyvet, amely az elnök beszédeit elemzi. íme néhány tanulságos megállapítás a Francois Mitterrand szótára című kötetből. Az elnök beszédeiből a saját személyének hangsúlyozása domborodik ki, s ezt a megál­lapítást az elemzést végző intézet kutatói az­zal támasztották alá, hogy Mi tier r and szókin­csében az „én” kifejezés — a névelők után — a negyedik helyen áll. Az alapul vett 68 rádióbeszéd 305 124 szavát tüzetesen vizsgál­va arra is felhívta a figyelmet, hogy elnöksége első hét esztendejében három igét használt a leggyakrabban a francia politika irányítója: a „lenni”, a „hinni” és a „mondani” igéket. A személyes vélemény és a közösségi szellem érdekes párhuzama, hogy a túltengő „én” mel­lett a „mi” csupán a 23. helyen áll. A mitter- randi „én” a mindenek fölé helyezett „szuper­én” jele. és valamiféle „csúcsbetegség” tünete­ként fogható fel — állítják fel a diagnózist a francia elnök beszédstílusának elemzői. (Kovács Béla raj/.a) TUDOMÁNYOS KISHÍREK FOGAMZÁSGÁTLÓ FÉRFIAKNAK ÖNZETLEN KUTATÁS A HARMADIK VILÁGNAK Vallott a néma sír Hallgat, mint a sír! — tartja a szólás- mondás a némaság végső fokozata­ként. Ez persze nem igaz. De a sír is lehet beszédes, ha megfelelő módon bírják szóra. A nápolyi rendőrök pél­dául értenek hozzá, amint a Le Monde tudósításából kiderül. A szervezett al­világ (camorra) titkai hozzáférhetetle­nek, a rivális bandák egymással is harc­ban állnak, és ezt cáfolhatatlan tények tanúsítják: a prolongált temetések, s a sírok felett elsuttogott bosszúfogadal­mak. És éppen ez adta az ötletet a rend­őröknek: rejtett mikrofont helyeztek a megboldogultak sírjára. Minthogy az egymással szembenálló klánok kulcs­emberei követték egymást néhány hó­nap különbséggel, egyszerre két forrás­ból is meghallgatták a részletekre oly kíváncsi rendőrök, hogy milyen körül­mények között, és kinek a golyói végez­tek a megboldogultakkal. A hozzátar­tozók ugyanis itt, a temető zavartalan csendjében természetesen külön- külön — beszélték meg a tennivalókat. A folytatás krimibe illő: vallottak a néma sírok. S hogy így történt, azt ti­zenkilenc bandita lefogása bizonyítja. Ú tszéli! (Fotó: Straszer András) Az egészségügyi világszervezet most befejezett vizsgálata bebizonyította egy férfiaknál alkalma­zott fogamzásgátló injekció hatékonyságát, ame­lyet hét országban 271 egészséges férfin próbáltak ki. A kiválasztott férfiak, hetente egyszer, injekció formájában kémiailag módosított tesztoszteront kaptak. A kezelés után fél évvel 157 férfi szervezete már nem termelt ondósejteket. Ezután még egy évig kapták az injekciót. Ezalatt sem a férfiak, sem női partnereik nem alkalmaztak semmilyen más fo­gamzásgátlási módszert. Ennek ellenére mindössze egyetlen női partner esett teherbe. Az injekciós kezelés megszűnte után négy hónappal ismés telje­sen normális volt a férfiak ondótermelése. A továbbiakban még azt kell megvizsgálni, hogy azoknál a férfiaknál is fellépett-e a kívánt fogam­zásgátló hatás, akiknél nem szűnt meg az ondóter­melés. ASZPIRIN A NÖVÉNYEKNEK Régóta ismeretes, hogy ha a váza vizébe egy aszpirint dobnak, a vágott virág később hervad el. Újabban két, egymástól független kutatócsoport (a Du Pont mezőgazdasági kutatóintézetében az Egyesült Államokban és a Ciba-Geigy bázeli labo­ratóriumában) is kimutatta, hogy a szalicilsav (az aszpirin hatóanyaga) aktiválja a növények védeke­ző rendszerét a betegségek ellen. A felfedezés lehe­tőséget nyújt a növények védelmére a gombák, baktériumok és vírusok okozta betegségek ellen. A növényeknek is van bizonyos „immunrend­szerük” a betegségek elleni védekezésre. Amikor baktériumok, gombák vagy virusok fertőznek meg egy növényt, a fertőzött rész jeleket bocsát ki, amelyek a még ép levelekben védekező fehérjék termelését indítják be. A kísérletek szerint a nö­vénybe szalicilsavat juttatva ez a folyamat gyorsan beindul. A jelenség tulajdonképpen nem is olyan megle­pő. ha arra gondolunk, hogy a szalicilsav természe­tes növényi anyag, amely nevét is onnan kapta, hogy a fűzfa (Salix) kérgéből vonták ki. A szalicilsavval végzett vizsgálatok lehetőséget nyújtottak arra, hogy közelebbről megismerjék a nö­vények védekező mechanizmusát, és új típusú, növé­nyi betegségek ellen hatásos szereket dolgozzanak ki. A gazdaságilag fejlett országoknak túl kell te­kinteniük saját jólétük horizontján, és a hannadik világ számára fontos kutatásokkal is foglalkozni- ok kell. Ez a véleménye dr. Akira Oyának, a Japán Egészségügyi Intézet igazgatójának, aki a trópusi betegségek szakorvosa. Szerinte fontos az olyan betegségek és járványok kutatása, amelyek Japánban ugyan nem fordulnak elő, ám a fejlődő országokban milliók halálát okozzák. A párizsi Pasteur Intézetet tekinti példa­képnek, amelynek kutatói nem hanyagolják el a fejlődő országok problémáit. Dr. Oya gondolatai nem sok visszhangra talál­tak hazájában. A kormány hivatalnokai nemrég azzal támadták őt. hogy pazarolja a kutatásra szánt pénzösszegeket, mert a kolera és a veszettség kutatásával foglalkozik, holott ezek a betegségek Japánban ma már nem fordulnak elő. NÖVEKSZIK A LÉGKÖR HIDROGÉNTARTALMA Amerikai kutatók mérései szerint 1985 és 1989 között évente 0.6 százalékkal nőtt a légkörben levő hidrogén mennyisége. A kutatók a mintákat hat különböző szélességi fokon vették, az északi és a déli sark között. A mintavétel rozsdamentes acél­tartályokba történt, az elemzéseket gázkromatog­ráfiával végezték. A kutatók a növekedést emberi tevékenységnek, elsősorban a metán oxidációjának tulajdonítják. Úgy vélik, hogy a hidrogén növekvő mennyisége is hozzájárul a vízgőz mennyiségének növekedésé­hez a sztratoszférában, ami viszont a sztratoszféri- kus ózon csökkenését okozza. HAJLÍTGATÁSI REKORD Hogy meddig bírják ki az üvegszálak az állandó ide-oda hajtogatást, most megmutatta egy új fény- vezeték: 10 millió hajlítással új világrekordot állí­tott fel. A mechanikai megterhelés — a hajlítás sugara 60 mm volt egyáltalán nem befolyásolta a vezeték optikai tulajdonságait. így meggyőzően bebizonyosodott, hogy a keres­kedelemben máris kapható új fényvezeték minden aggodalom nélkül alkalmazható a gépek vezérlő- műveiben. SZERZETESRENDEK MAGYARORSZÁGON A Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek A Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek — mint ne­ve is mutatja — női szerzet, azaz apácarend. Nem tartozik a sok év­százados múlttal dicsekedő rendek közé, ám másfél százados fennállá­sa alatt bebizonyította, hogy nél­külözhetetlen a katolikus leányne­velés területén. A rendet 1833-ban Szent Ágoston Regulája, valamint Fourier Szent Péter és Boldog Alix Le Clerc szabálya szellemében ala­pította Gerhardinger Boldog Má­ria Terézia Bajorországban. Notre Dame-nővéreknek is nevezték őket. Hivatalos elnevezése: School Sisters of Notre Dame, rövidítve S. S. N. D. Az alapító elsődleges cél­ként a leányok iskolai — és iskolán kívüli — nevelését és oktatását je­lölte meg. Ő maga is tanítónő lé­vén, megfelelő tapasztalatokat szerzett a XIX. század eleji leány­oktatásról, leánynevelésről. Amidőn megkezdte a rend a munkát, az alapító hármasával- négyesével küldte a nővéreket (apácákat, rendtagokat) a falvak­ba, a szegényekhez, valamint azokhoz, akik még ebben a kör­nyezetben is a legkiszolgáltatot­tabbak voltak: a gyermekekhez, fi­atal leányokhoz. Tudta, mi fordul meg a nőkön a családban és a tár­sadalomban, ezért akart nekik tu­dást, helyes értékrendet, szilárd vi­lágnézetet, és nem utolsósorban gyakorlati ismereteket is adni. 1848-ban az alapító áthajózott Amerikába, s ott is megvetette az alapokat; azóta már hét tarto­mányban dogoznak ott az iskola­nővérek. Boldog Mária Terézia 1858-ban jött Magyarországra, az akkori­ban még hazánkhoz tartozó Te­mesvárra, ahol megalapította az iskolanővérek magyar tartomá­nyát. A nővéreket tulajdonképpen Csajághy Sándor Csanádi püspök hívta Temesvárra, mert korábban megismerkedett hatékony műkö­désükkel. A századfordulóra a temesvári népiskolák (elemi iskolák) már mind a Miasszonyunkról nevezett iskolanővérek vezetése alatt álltak, sőt ők vezették az ottani tanitónő- képzőt és óvónőképzőt is. Nem vé­letlen, hogy a rend első magyar- országi anyaháza éppen Temesvá­ron volt. Temesvárról indultak a nővérek újabb és újabb iskolaalapításokra, elsősorban Erdélybe és a közeli Bánátba, Bácskába. Csupán né­hány helységnév az alapítás évszá­mával: Perjámos, 1860; Lippa, 1862; Gravica, 1864; Versec, 1864; Lugos, 1874; Szeged, 1873; Föl­deák, 1881; Kiskunmajsa, 1894; Debrecen. Svetits-intézet, 1896. Majd a további terjeszkedés mér­földkövei: Nagybecskerek, Nákó- falva, Kolozsvár, Dés, Gödöllő, Fonyód, Igái, Zsámbok, Puszta- mérges, Csorvás, Kétegyháza, Ma­kó. Az Iskolanővérek eleinte csak óvodákat, elemi iskolákat és árva­házakat vezettek, de hamarosan áttértek a nagyobb városokban a leányok középiskolai (gimnázium, tanitónőképző) oktatására (Te­mesvár! Kolozsvár, Debrecen, Sze­ged). A trianoni békeszerződés során a rend számtalan háza idegen or­szág területére került, ahol helyze­tüket az is nehezítette, hogy azok a katolikus magyar szülők, akik leányaikat a Miasszonyunkhoz já­ratták, nagyrészt elmenekültek a megszállás elől. Romániában és Jugoszláviában pedig az ortodox görögkeleti vallást támogatta az államhatalom. 1923-tól tehát Szeged lett a ma­gyar Notre Dame-apácák tarto­mányi központja. Az 1948. évi iskolaállamosítá­sok a Miasszonyunk-nővérek ok­tatási intézményeit sem kimélték. A máterokat kiebrudalták azokból az épületekből, amelyekben oly önzetlenül, hozzáértéssel és ügy­buzgalommal munkálkodtak a magyar katolikus leányok nevelé­se, tanítása érdekében. 1950 augusztusában azonban létrejött egy egyezmény az állam és a katolikus egyház között, amely­nek értelmében a Miasszonyunk­ról nevezett szegény iskolanővérek visszatérhettek két gimnáziumuk- ba-kollégiumukba, mégpedig Bu­dapestre és Debrecenbe, ahol azó­ta is vezetik a Patrona Hungáriáé Gimnáziumot, illetve a Svetits Ka­tolikus Leánygimnáziumot. Dr. Csonkaréti Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents