Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-21 / 67. szám

2 ® PETŐFI NÉPE # 1991. március 21. Szakadatlan szavazás a T. Házban (Folytatás a: 1. oldatról) Bemutatjuk az új főkapitányt harc leverése érdekében fejtett ki tevé­kenységet. A nyugdíjkiegészitéssel azo­nos összegű pótlékot ítéltek meg a kép­viselők azoknak, akik 1948. december 31-éig kapták meg a „Magyar Szabad­ságérdemrendet”, illetve akik az antifa­siszta harcban szerzett érdemeik miatt nemzeti gondozásban részesülnek. Nem fogadta el a T. ház azt a javas­latot. hogy részesüljenek nemzeti gon­dozási díjban azok, akik az 1956-os szabadságharcban megrokkantak, il­letve az elhunytak hátramaradt hozzá­tartozói, mivel erről Kelemen And­rás népjóléti államtitkár bejelentése szerint — új javaslat készül. Az egyedi kivételes eljárásokkal, va­lamint a Magyar Szocialista Munkás­párt által megállapított nyugdíjakat a honatyák határozata értelmében 1991. június 30. után nem folyósítják. A kép­viselők megvonták a társadalombizto­sítási főigazgató méltányossági jogkö­rét a törvény által szabályozott nyugdí­jak esetében. Egy másik elfogadott indítvány ér­telmében a törvény hatálya nem terjed ki azokra a 70 éven felüliekre, akiknek saját jogú nyugdíja 8500 forint alatt van, illetve özvegyi nyugdíja 7500 fo­rint alatt van. Az Országgyűlés ezt követően a tör­vényjavaslat egészéről név szerinti sza­vazással döntött. A szavazás eredmé­nye azt tükrözte, hogy a képviselők egyöntetűen a törvényjavaslat elfoga­dása mellett vannak, hiszen öt tartóz­kodás mellett valamennyi jelenlevő igennel voksolt. Az elfogadott törvényhez kapcsoló­dóan a képviselőknek dönteniük kellett a nyugdíjak felülvizsgálatához szüksé­ges adatszolgáltatásról szóló ország- gyűlési határozati javaslatról, illetve az ehhez benyújtott módosító indítvá­nyok sorsáról is. így — a képviselői módosítások ré­vén — bekerült a határozatba, hogy a Magyar Szocialista Párt kiemelt nyug­díjakkal kapcsolatos adatszolgáltatá­sának hitelesnek és teljes körűnek kell lennie. Elfogadta a Ház azt a szocialis­ta párti képviselői indítványt is, mely szerint a kormánynak nem áll jogában. A felsőoktatási intézmények felvételi rendje A felsőoktatási intézményekbe való jelentkezéses felvétel jogszabályi kerete az idén sem változott. Erre vonatkozó­an továbbra is az 1988 decemberétől hatályos MM rendelet a szabályozó. Ez nem törölte el az egyetemeken, főisko­lákon a felvételi vizsgákat, de jogot ad az egyes felsőfokú intézményeknek, hogy eldöntsék:, adnak-e és ha igen, milyen feltételek mellett adnak a jelent­kezőknek mentességet a felvételi vizsga — alól — válaszolt az MTI munkatár­sának kérésére Bakos Károly, a Kul­tuszminisztérium Felsőoktatási és Ku­tatási főosztályának főmunkatársa. A továbbiakban arra is kitért: idén már szinte minden felsőoktatási intéz­ménytípus él ezzel, a jogszabály adta lehetőséggel. Példaként említette: a mű­szaki felsőoktatási intézmények mint­egy fele nem szóbeliztet. A május 20-án és 21-én tartandó közös, (érettségi­felvételi) írásbeli vizsgán nyújtott telje­sítmény alapján döntik el, megütötte-e a mércét a jelentkező, vagy sem. A Gö­döllői Agrártudományi Egyetem pedig három karon (mezőgazdasági gépész- mérnöki-, mezőgazdasági gépész üzem­mérnöki —, továbbá mezőgazdasági főiskolai karon) egyáltalán nem felvé- teliztet. A jelentkezőket középiskolai eredményeik és nyelvtudásuk alapján bírálják el — emelte ki a minisztérium illetékese. A felsőoktatási intézmények köz­ponti írásbeli vizsgái június 24-én és 25-én lesznek. Ezt követően kerül sor a szóbelikre. Július 2 és július 16. között tartják intézménytípusonként az úgy­nevezett „ponthatárhúzó értekezlete­ket” amelyek eredményét a Művelődési és Közoktatási Minisztérium azonnal nyilvánosságra hozza. A jogszabály kimondja: mindenkit fel kell venni, aki az illető intézmény ponthatárhúzó értekezletén meghatá­rozott pontszámot elérte közölte Ba­kos Károly. Ha valaki az első helyen megjelölt iskolában nem felelt meg, an­nak jelentkezését automatikusan to­vábbítják a másodikként — vagy ha szükséges — a harmadikként megjelölt helyre. Felhívta ugyanakkor a figyel­met: aki nem érte el a felvételi pontszá­mút, az nem fellebbezhet. Megszűnt te­hát a korábban ismert „méltányosság” is. Kizárólag jogszabálysértés esetén emelhet panaszt a felvételiző. Ezt, pontszáma ismertetésének napjától, a következő munkanap végéig kell be­nyújtania az illető felsőfokú tanintézet vezetőjéhez. (MTI) hogy a jegyzékben szereplő személyek nyugdíját — vitás esetekben — a nyug­díjba vonulás időpontjában hatályos társadalombiztosítási jogszabályok alapján átszámíthassa, hanem ezekben az esetekben is az általános szabályo­kat kell alkalmazni. Az alkotmányügyi bizottság javaslatát is egyetértéssel fo­gadta a képviselők többsége. így a kor­mánynak ez év július 1-jéig be kell ter­jesztenie a nemzeti és antifasiszta ellen­állási mozgalomban részt vevők elis­merésének és ellátásának egységes rendszeréről szóló törvénytervezetet. Az elfogadott módosításokkal kiegé­szült országgyűlési határozati javasla­tot végül nagy többséggel — 237 igen szavazattal - elfogadták a képviselők; Az Országgyűlés ezután az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgá­latról szóló törvényjavaslatról döntött, amelyhez, rendkívül sok — 210 gépelt oldalnyi — módosító indítványt nyúj­tottak be a képviselők. Kelemen András, a Népjóléti Minisz­tériumpolitikai államtitkára úgy értékel­te a törvényjavaslatot, hogy az új nép- egészségügyet kíván megvalósítani, és a tisztiorvosoknak önállóságot és hatósági jogkört egyaránt biztosít. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi szakigazgatásban is meg kell jeleníteni az állami felelősség- vállalást, anélkül, hogy az egészségügyet magát központosítanák. Aláhúzta: a romló életkörülmények és a várható me­nekültáradat miatt szükség van országos szervezetre. Több módosító indítvány foglalko­zott a lakosság egészségi állapotának alakulásával, illetve az adatok nyilvá­nosságra hozatalával, valamint az egészségi állapotát veszélyeztető kör­nyezeti és egyéb tényezők megszünteté­se érdekében szabályozandó feladatok­kal. A többi között elfogadták a szoci­ális bizottságnak azt a javaslatát, amely szerint a szolgálat vegyen részt a lakosságot érintő és a megelőzést szol­gáló programok kidolgozásában és végrehajtásában. A több órás, ebédszünettel is megsza­kított szavazás után az Országgyűlés 159 igen, 29 nem szavazattal és 39 tartózko­dással elfogadta a törvényjavaslatot. Hosszas, a házszabályok tekinteté­ben gyakran bizonytalanságot tükröző Az amerikai kormány 70 száza­lékkal csökkenti a lengyel tartozá­sokat - jelentette be George Bush amerikai elnök szerdán, fogadva Lech Walesát. A lengyel államfő hivatalos látogatást tesz Washing­tonban, s az elnök mellett találko­zik James Baker külügy- valamint Richard Cheney védelmi miniszter­rel is. Lengyelországnak 2,9 milliárd dolláros adóssága van az amerikai kormánynál, a 70-es években szállí­tott élelmiszerért. Varsó évek óta KEMÉNY FIGYELMEZTETÉS BAGDADNAK Az amerikaiak lelőttek egy iraki gépet Az amerikai védelmi minisztérium szerdán megerősítette, hogy egy ameri­kai harcigép iraki vadászgépet lőtt le Takrít város közelében. Az incidens változást tükröz az ameri­kai taktikában, mutatnak rá Washing­tonban. Az amerikai kormány ugyan eleve hangoztatta, hogy a tüzszüneti egyezmény nem engedi meg az iraki légi­erő gépeinek repülését, de eddig hallga­tólagosan eltűrte a helikopterekkel foly­tatott támadásokat a kormányellenes felkelőkkel szemben. Emögött az a meg­gondolás volt, hogy a Nyugatnak nem érdeke Irak feldarabolása, illetve az Irán-barát síita mohamedán felkelők si­kere. A jelek szerint Washington most fontosabbnak ítéli Szaddám Húszéin megfegyelmezését, abban a reményben, hogy a hadseregre gyakorolt további nyomással meggyorsíthatja a rendszer bukását. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában a nagyhatalmak között folynak az előké­szítő tanácskozások a végleges fegyver­szüneti megállapodásról, amely többek között előírná az iraki vegyi- és biológiai fegyverkészletek felszámolását, valamint a háborús kártérítést. A BT várhatóan még a héten teljes ülésen foglalkozik a kérdéssel. szavazás után fogadták el a képviselők a társadalmi szervezetek idei támogatásá­ról szóló országgyűlési határozatot. Mint ismeretes, a társadalmi szerve­zetek támogatására elkülönített 400 milliós pénzalap odaítéléséről egy par­lamenti ad hoc bizottság foglalt állást, amely á beérkezett csaknem 600 pályá­zatból 172-t ítélt támogatásra érdemes­nek. A 400 milliós keretet négy területen — egészségügy; ifjúság- és gyermekvé­delem; környezetvédelem; kultúra és sport — osztották fel különböző egye­sületek, társadalmi szervezetek között. A szavazási nehézségek abból adód­tak, hogy a plénum az elosztásra javas­latot tevő parlamenti ad hoc bizottság jelentéséről nem volt hajlandó egyszeri szavazással dönteni, így egyenként kel­lett az összegszerű átcsoportosító ja­vaslatokról állást foglalni. A szavazás azonban nem is egy alkalommal „vak­vágányra” jutott, hiszen — mint arra az elnöklő Szűrös Mátyás előre figyel­meztette a képviselőket — elosztási tí­pusú döntéseknél nem lehet egyenként szavazni a módosításokról, mert így felborul a forrás oldal és a kiadási oldal pénzügyi egyenlege. A szavazás „ellehetetlenülése” láttán több képviselő is ügyrendi javaslatot tett a határozathozatal elhalasztására, s volt, aki egy új ad hoc bizottság felál­lítását indítványozta. Tölgyessy Péter (SZDSZ) pedig egyenesen úgy vélte, hogy a mostani szavazással mélypont­ra került a törvényhozás. Végezetül a képviselők átcsoportosítási javaslatai­val sikerült a 400 milliós pénzkereten belül maradni, sőt egymillió forint tar­talék még fenn is maradt, amelyet az­után visszaosztottak az igénylő szerve­zetek között. Az előterjesztő bizottság javaslatához képest legmarkánsabban a Hazafias Népfront utódszervezeté­nek, a Társadalmi Egyesületek Szövet­ségének támogatási keretéből faragtak le a képviselők: így a TESZ az előzete­sen megállapított 26 millió forint he­lyett csupán 13,5 milliót kapott. Telje­sen megvonták a támogatást az Orszá­gos Béketanácstól, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetségétől. Je­lentősen — 5,6 millió forinttal — nö­velték viszont a Történelmi Igazságté­tel Bizottságnak juttatott összeget. nem törlesztett, sőt. a kamatot sem fizette. Az amerikai kormány veze­tő szerepet szerepet játszott abban, hogy Leflgyelországnak hitelező nyugati államok legalább 50 száza­lékkal csökkentik az ország adós­ságait. Lengyelország teljes külföl­di adóssága 48,5 milliárd dollár, ebből 33,3 milliárd kormány- kölcsön. Az amerikai indoklás szerint a döntés egyedülálló és nem jelent precedenst sem Kelet-Közép-Euró- pa, sem más térségek számára. (Folytatás az 1. oldalról) A genfi központú szervezet kö­zölte, hogy 900 tonna élelmiszert sikerült Irakba juttatnia Jordániá­ból és Iránból, elsősorban kórhá­zak, árvaházak gondozottjai és egyéb különösen rászoruló rétegek számára, de a lakosság egésze to­vábbra is súlyos élelmiszerhiány­nyal kénytelen szembenézni. Olyan létfontosságú cikkek, mint például a liszt, megfizethetetlenül megdrágultak az átlagemberek számára. A Biztonsági Tanács Bagdad el­leni embargója tiltja a kereskedel­mi jellegű élelmiszer-szállításokat Iraknak, csak segélyszállítmányo­kat engedélyez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szállítók csak jelentette be kilépését, köztük a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, a garai, a kelebiai és a dunapataji termelőszövet­kezet. A közgyűlés méltányolva a kö­rülményeket, a kilépést 1990. de­(Folytatás az 1. oldalról) pedig a hiányos pályázati kiírás, aminek minden feltétele nem ke­rült közszemlére, lehet, meghatá­rozva sem volt. Ugyanakkor senki sem írta elő dr. Szabó Győző or­szágos főkapitánynak, hogy azt köteles kinevezni, akit a szakmai zsűri a legjobbnak minősít. A fela­datuk tudniillik arra szólt, hogy a jelöltek alkalmasságát elbírálják. A mi esetünkben mindhárman megfeleltünk, ezt a véleményét ki­fejezetten hangsúlyozta a megyei közgyűlés elnökének írt levelében Szabó úr. De fenntartotta azt a jogát, hogy az alkalmasak közül válasszon, azt, akivel a következő öt évben dolgozni akar. A válasz­tása rám esett. Megítélésem szerint is bombaként hatott a dolog, hogy a kifogástalannak elbírált dr. Tóth Antal, a korábbi főkapitány, aki közéleti szereplései révén is ismert volt széles körben, nem kapott bi­zalmat az országos főkapitánynál, s ez a „bomba” okozta az országos és a megyei sajtó fokozott figyel­mét. Egyébként így történt még másik kilenc vagy tíz megyében is, és erre irták azt az újságokban: „Szabó Győzőnek mindegy, ki lesz az új megyei főkapitány, csak ne a régi legyen.” Ehhez én nem tudok hozzászólni. De nem szeretnék semmiféle vitát sem utólag, nincs senki ellen harag a szívemben. Mi­ért is lenne? Végül is én lettem Bács-Kiskun megye rendőrfőkapi­tánya, legföljebb rám haragudhat­nak ezért mások. Tóth úrral né­hány napja pedig éppen ebben az irodában beszélgettünk: huszon- valahány éve ismerjük egymást, ő is nyomozó volt, mint én, egy évvel felettem járt az egyetemen, mond­hatom nyugodtan, nem csupán szakmai, hanem annál közvetle­nebb kapcsolatba kerültünk. Mi- közöttünk — nagyon remélem — ez idő szerint sincs harag, s úgy érzem, a másik pályázóval is ez a helyzet. Kezet fogtunk: én nyer­tem. Ennyi. Egyetlen gondolat még a keserűségről is. Tegnap kap­tam egy levelet a számtalan gratu­láló között, egy nyugdíjas rendőr kollégám, Rogics János írta. Nem hiszem, hogy megsértődik, ha idé­zek belőle: „Amikor megtudtam, hogy Te is pályáztál a főkapitányi címre, arra gondoltam, hogy lehe­tetlen, hogy megnyered. Ezt arra alapoztam, hogy tudtam: mögötted nem áll senki, soha nem is állt. Csak a szaktudásodban bíztam és végig drukkoltam neked...” Nem lehet bennem harag, keserűség, ha ilyen levelet kapok. És hasonló bátorí­tást érzek aktív kollégáimtól is. Szerintem a többség elfogad . . . — Bács-Kiskun az utóbbi 15 év­ben szép eredményeket ért el a bűn­üldözésben; tavaly harmadik volt az országban. Ugyanakkor a bűnö­egy nemzetközi segélyszervezeten keresztül juttathatják el rakomá­nyaikat az országba, ahogy ez pél­dául Jemennél történt az elmúlt héten: 20 000 tonna lisztet küldött Irakba az ICRC közvetítésével. Diplomaták közlése szerint lé­pések történtek az élelmiszer­embargó feloldására a közeljövő­ben, részben azért is, hogy leve­gyék a terhet az ICRC válláról. Roland Dumas francia külügymi­niszter szerint felül kell vizsgálni az Irak ellen Kuvait megszállása miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt embargót, mert humani­tárius szempontok miatt módosíta­ni kell annak rendelkezéseit. E>u- mas ezt a francia minisztertanács szerdai ülésén jelentette ki. cember 31-ei hatállyal — tudomásul vette. A számos elfogadott határozat közül a legfontosabb a BKR jövendő sorsát érintő döntés: előkészítik a rész­vénytársasággá való átalakulást. G. Z. zés mindenütt, itt is növekszik, s a Miranda-szabály bevezetésével ül­dözése egyre nehezebb. Mit gondol, sikerül megtartani az eddigi szintet? — Nézzük csak az elmúlt két hónap ügyforgalmi adatait! A megelőző év hasonló időszakához képest a bűncselekmények száma 24,3 százalékkal növekedett, az is­meretlen tettesek felderítési aránya ugyanakkor 12,1 százalékkal csök­kent. Az vitán felül áll, hogy orszá­gosan és Bács-Kiskunban is terjed a bűnözés, az üldözés feltételei vi­szont sem itt, sem másutt nem kö­vetik arányosan ezt. A megye 1983 és ’90 között a harmadik és a tizen­egyedik helyek között végzett, ha a felderítési mutatókat nézzük. Ha én most önnek azt mondanám, hogy idén is bizonyára a harmadik legjobb, azaz „dobogós” lesz a te­rület, akkor egészen biztosan meg­alapozatlan dolgot állítanék. Mire tehetek mégis ígéretet? Talán arra, hogy az idén máris nyilvánvalóan rosszabb körülmények dacára a felderítési mutatók aránytalanul nem csökkennek, és abban az in­tervallumban maradunk, ahol ko­rábban. — Ön a beiktatásakor tartott be­szédében a többi között a rendőrség politikamentessége mellett tett hi­tet. A rendőri állomány persze ugyanabban a társadalmi közegben él, amelyikben mindenki más. Gon­dolja, hogy érintetlenek maradnak az összes gazdasági és politikai ha­tástól? — Én tökéletesen tisztában va­gyok azzal, hogy a rendőr is em­ber, meghatározott társadalmi, politikai, gazdasági környezetben él, nyilván ezek hatásai a személyi­ségében érvényesülnek. A rendőr­ségről szóló törvény azt követeli meg tőlünk, hogy nem lehetünk tagjai politikai pártoknak — leg­alábbis ez áll abban a tervezetben, amit legutóbb olvastam. Úgy gon­dolom, hogy ez a törvényben is szerepelni fog. A politikamentes­séget én úgy értem, hogy a rendőr a szakmai munkájában csakis a hatályos jogszabályok, a törvé­nyek szerint járhat el és tevékeny­ségét nem befolyásolhatják politi­kai célkitűzések, elképzelések, a politikai pártok valamilyen presz- sziója, hatása. — Számít-e arra, hogy az orszá­gos főkapitány olyan kellemetlen feladatokkal bízza meg, mint ami­lyen például egy politikai szempon­tok alapján megtartandó tisztoga­tás elvégzése, vagy ezt eleve kizár­ja? — Nem lesz semmiféle „B listá­zás”, politikai szempontok szerinti diszkrimináció és ez alapján törté­nő szelektálás. Erre vonatkozó utasítást nem kaptam. Az egyetlen „útravaló”, amit a beiktatásomkor elmondtak: ennek a megyének a közrendjéért, a közbiztonságáért leszek felelős a jövőben. Göncz Árpád, magyar, Václav Havel csehszlovák elnök és több más kelet-európai személyiség nyil­vános fórumon vett részt kedden az­után, hogy a brüsszeli egyetemen díszdoktorrá avatták őket. A Frans Andriessen, az Európai közösségek bizottságának külkapcsolatokért felelős tagja vezette eszmecserén leg­több kérdés az EK és az új demokrá­ciák viszonyára vonatkozott. Göncz Árpád, Václav Havel és Bronislaw Geremek lengyel politi­kus egyaránt utalt országának arra a törekvésére, hogy minél előbb a közösség teljes jogú tagjává váljék, és a most folyó tárgyalások ered­ményeként lehetőleg még január elseje előtt társulásra léphessen ve­le. Ami a tagság időpontját illeti, Václav Havel úgy fogalmazott, hogy országa 2000 előtt szeretné ezt elérni, Göcz Árpád pedig azt hangsúlyozta, hogy olyan idő­pontban kíván Magyarország csatlakozni, amely mind a közös­ség, mind Magyarország számára — A megyei közgyűlésben fölvá­zolt egy modernizálási stratégiát, amelyből világossá vált, hogy át­szervezésre is gondol, nem beszélve a városi kapitányok pályáztatásá­ról. Mindenkivel együtt fog dolgoz­ni, vagy teljesen új gárdát vesz ma­ga mellé? — Szerencsés módon a BM ve­zetése is felismerte, hogy a rendőr­ség korábbi struktúrája nem eléggé hatékony. Ismert a közvélemény előtt is, hogy egy svájci cég „vilá­gítja” át a szervezetet, majd javas­latot tesznek egy hatékonyabb fel­építésre. A szervezeti változtatá­sok azonban nem csak a központ­ban szükségesek, hanem lejjebb is. Bács-Kiskun megyében szintén. Mondok példát: a korábbi népgaz­daság- és társadalmi tulajdon vé­delmi osztály a pártállam gazdasá­gi struktúrájára, a termelési eszkö­zök társadalmi tulajdonára épült. Ebben a formájában tehát, de leg­alábbis ebben a nagyságrendben, nem indokolt fönntartani a jövő­ben. Más. Ha már említette a Mi- randa-szabályt! Elismerem, hogy elegáns dolog figyelmeztetni a gya­núsítottat: nem köteles vallomást tenni, ilyen és ilyen jogai vannak. Ezzel viszont együtt jár, hogy a nyomozó hatóságok bizonyítási terhei növekednek. Előtérbe kerül­tek a tárgyi bizonyítékok, ami pe­dig a bűnügyi technika korszerűsí­tését igényli. Technikai mikrocent- rumot szeretnénk Kecskeméten, de a kapitányságokon szintén indo­kolt a fejlesztés. Személyi változta­tás is elképzelhető. Új lesz a kapi­tányságok vezetőinek a pályázta­tása, nyilván személycserék itt is bekövetkezhetnek. — Erre vonatkozóan van már el­képzelése? — Kérem szépen, én ma {az in­terjú a hét elején készült — N. N. M.) még azt sem tudom, hogy kik pályáznak, mert a leadási határidő sem járt még le. A személycserék­nél — ha lesznek egyáltalán — csak egyetlen szempont lehetséges: a szakmai alkalmasság. Ugyanez vonatkozik mindenféle változta­tásra. Én a főkapitányság, a kapi­tányságok munkatársaival évtize­dek óta együtt dolgozom. A köz­vetlen környezetemben sem hajtot­tam végre személycserét, nem vet­tem új gárdát magam mellé, és nem szándékozom így tenni másutt sem, csak azért, mert március 15- étől más a főkapitány a megyében. De még egyszer hangsúlyozom: ha szervezeti változtatásokra kerül sor, annak nyilván lesznek szemé­lyi vonatkozásai, ami azonban nem a személyek ellen irányul, ha­nem egy jobb, egy hatékonyabban működő rendőrség, a nagyobb közbiztonságot elősegítő struktúra érdekében történik. Noszlopy N. Miklós megfelelő. Bronislaw Geremek ar­ról beszélt, hogy az egyébként igazságos Öböl-háborúban a Nyu­gat sokkal nagyobb összegeket költött el, mint amekkora egyálta­lán szóba került Közép-Kelet- Európa új demokráciáinak támo­gatására, és nagyobb képzelőerőt sürgetett ebben a tekintetben. Doina Corneát a román fejlődés megítélésére vonatkozólag kérdez­te Frans Andriessen, és a román ellenzék vezető alakja azt hangsú­lyozta, hogy nincsenek meg az iga­zi demokratikus struktúrák. Göncz Árpádtól azt is megkér­dezte a vitavezető, hogy mit vár kulturális téren az Európához való közeledéstől. Az államfő azt felel­te, hogy olyan utat kell kiépíteni, amely kétirányú, ide és oda is lehet rajta közlekedni. Tréfásan hozzá­tette, hogy a magyarok ősei jókora zsákmánnyal tértek haza európai kalandozásaikról, most sem akar­nak üres kézzel megtérni, mármint a kulturális cserében. Tegnap Göncz Árpád hazaérke­zett Belgiumból. Dollár Walesa kalapjában A franciák az embargó feloldását javasolják Kilépések bejelentése (Folytatás a: I. oldalról) (Folytatás az 1. oldalról) Díszdoktorrá avatták az elnököt

Next

/
Thumbnails
Contents