Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-20 / 66. szám

^ ® PETŐFI NÉPE • 1991. március 20. MA IS ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Törvények lezáratlan vitája (Folytatás az 1. oldalról) ról szóló törvényt módosító javas­lat együttes általános vitáját. Balsai István igazságügyi mi­niszter expozéjában utalt arra, hogy a közigazgatás aránya és sú­lya megnövekedett. Mint mondta: a hatósági ügyben hozott határo­zatok bírósági felülvizsgálatának lehetővé tétele a törvényesség meg­tartásának fontos eszköze, így ré­sze a jogállamiság megteremtésé­nek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi önkormányzatok — államigazgatási ügyekben ma­guk is lehetnek ügyfelek az állam- igazgatási eljárás során. Őket is megilleti a jog, hogy bírósághoz forduljanak. A miniszter követel­ményként fogalmazta meg, hogy a közigazgatásra vonatkozó jogsza­bályok kerüljenek összhangba az alkotmány rendelkezéseivel, illetve a közigazgatáshoz kapcsolódó szervezetek váljanak alkalmassá a szélesebb körű feladatok ellátásá­ra. A kormány álláspontja szerint az igazságszolgáltatás egységét meg kell őrizni, ezért az rendes bí­rósági szervezetrendszerbe kell il­leszteni a közigazgatási bírásko­dást — szögezte le a tárca vezetője. Emlékeztette a plénumot, hogy az Alkotmánybíróság döntése értel­mében április l-jétől lehetővé válik valamennyi közigazgatási határo­zat bírósági úton való megtámadá­sa. A költségvetési törvény módosí­tásának szükségességét érintve Balsai István elmondta: évente 30- 40 ezer üggyel lehet számolni, ám a bíróságok működőképességük határához érkeztek. A személyi és anyagi feltételek megteremtése je­lentős költségekkel jár: csupán a fővárosnak 720 millió forintra van szüksége a közigazgatási bírásko­dás kiépítéséhez. A vezérszónokok beszámolója után az illetékes parlamenti bizott­ságok közül a költségvetési bizott­ság előadója azt kérte a plénumtól, hogy addig ne zárják le az általá­nos vitát, amíg a testület nem isme­ri meg részleteiben a költségvetési módosító indítványt. A felvetés­nek helyt adva az elnöklő Szűrös Mátyás felfüggesztette az általános vitát. A képviselők ezután a koncesz- szióról szóló törvényjavaslat álta­lános vitáját folytatták. Szűcs Ist­ván (MDF) időszerűnek nevezte a törvénytervezet napirendre kerülé­sét, mert „enélkül nem kopogtat­hatunk a piacgazdaság kapuján”. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy még nem készültek el a kon­cesszióval összefüggő ágazati tör­vények, s nem rendelkezik jogsza­bály az önkormányzati vagyonról sem. Kifogásolta, hogy a javaslat koncessziós kérdésekben az ön- kormányzatoknak csupán vélemé­nyezési jogot kíván biztosítani. Szerinte a helyi hatalmi szerveket egyetértési jog illetné meg, még ak­kor is, ha ezzel nehezebbé válik a pályáztatás. Palotás János (MDF) üdvözölte a törvénytervezetet, mert — mint mondotta — a kon­cesszió hiánya éves szinten már ed­dig is 10 milliárd forintos károkat okozott. A javaslatot összességé­ben jónak minősítette a képviselő, aki öt módosító indítványt nyúj­tott be. a törvény szűkítését, egyes fejezetek elhagyását javasolva. Délután az interpellációk és kér­dések tárgyalására tért rá az Or­szággyűlés. Nagy Attila (MSZP) korábban a miniszterelnökhöz nyújtott be in­terpellációt a demokrácia néhány alapkérdésével, s jelenleg hazánk­ban tetten érhető anomáliáival kapcsolatosan. A szocialista kép­viselő Antall József írásos válaszá­ra reflektálva nem ért egyet azzal, hogy a kormányfő az általa felve­tett anomáliákat a demokrácia ve­lejáróinak könyveli el. Miként azt sem fogadja el, hogy a kormány — miként a válaszból kitűnik — minden esetben a helyes úton jár. Nagy Attila így nem, a plénum ellenben elfogadta a miniszterel­nök válaszát. Az erdélyi menekültek munka- vállalása ügyében interpellált Raj Tamás a munkaügyi tárca vezető­jéhez. A szabaddemokrata képvi­selő rámutatott, hogy a hatályos jogszabályok szerint el kell utasíta­ni a külföldi állampolgárok mun­kavállalási kérelmét, ha az adott körzetben a munka elvégzésére magyar munkaerőt is találnak. Az erdélyi menekültekkel szemben manapság mind gyakrabban kí­vánnak érvényt szerezni ezen elő­írásnak. A munkanélküliség pedig — világította meg — a menekültek esetében azzal jár, hogy nem hosz- szabbítják meg tartózkodási enge­délyüket. Kérdésére, hogy a tárca mit tervez a helyzet rendezése érde­kében, Kiss Gyula munkaügyi mi­niszter elmondta: az újonnan elfo­gadott foglalkoztatási törvény meghatározza azon külföldiek kö­rét, akiknek nem kell munkaválla­lási engedélyhez folyamodniuk. E körbe tartoznak az erdélyi mene­kültek is. A választ a képviselő és a Ház elfogadta. Zimányi Tibor (MDF) a határon belül és azon túl tömegsírokban nyugvó politikai áldozatok ügyé­ben interpellált a bel- és igaz­ságügy-miniszterhez, kérve: vizs­gálják felül a rendelkezésre álló dokumentumokat, s teremtsenek lehetőséget arra, hogy valamennyi kivégzett megkapja a végső tisztes­séget. Boross Péter belügyminisz­ter válaszában beszámolt arról, hogy már megkezdték a meglévő akták felülvizsgálatát, s — a hoz­zátartozók késérére — máig 250 politikai okból kivégzett tetemét exhumálták. Nehezíti viszont a munkát, hogy az áldozatok mellett jeltelen sírokban földelték el a va­lódi bűnözőket is. Nagy Attila (MSZP) a földmű­velésügyi miniszterhez intézett in­terpellációt a mezőgazdaság nehézségei ügyében. A képviselő az alapvető gondokat a bel- és kül­földi piac katasztrofális beszűkülé­sében, a mezőgazdaság pénzügyi problémáiban és a fenyegető mun­kanélküliségben jelölte meg. Ger- gátz Elemér földművelésügyi mi­niszter válaszában kitért arra, hogy az elmúlt tíz évben nem nőtt az ágazat hatékonysága, és az utóbbi öt-hat évben mezőgazdasá­gi szempontból különleges körül­mények voltak. A választ Nagy Attila is és az Országgyűlés is elfo­gadta. Mihály Zoltán (MDF) az önkor­mányzatok vagyonmegosztását il­letően tett fel kérdést a belügy- és az igazságügy-miniszternek. Bo­ross Péter belügyminiszter válaszá­ban azt javasolta az érintett egyko­ri társközségeknek, hogy ahol le­het, állapodjanak meg, a vitákban pedig a bíróság döntsön, ne a Bel­ügyminisztérium. Raj Tamás (SZDSZ) ugyancsak a belügyminisztertől kérte, hogy egy BM-fennhatóság alatt álló ál­talános iskolai épületet adjanak át a zsidó közösségi iskola céljaira; a miniszter megígérte, hogy hamaro­san döntenek a kérésről. Csehák Judit (MSZP) kérdésé­ben azt firtatta: lesz-e lehetőség ar­ra, hogy a nyugdíjjogosultság alapjául szolgáló szolgálati időbe beszámítsák az 1968 előtt született gyerekek számát. Kelemen András népjóléti államtitkár csak az anya­gi lehetőségektől tette függővé en­nek megvalósítását. Röviddel fél hat után — a kon­cessziós törvény általános vitájá­nak lezárásával — befejeződött az Országgyűlés keddi munkanapja. Mivel az ülés végére a törvényho­zás határozatképtelenné vált, a törvénytervezet részletes vitára bo­csátásáról már nem tudtak dönteni a képviselők. A megszokott munkarendtől eltérően szerdán is ülésezik az Országgyűlés: várhatóan ekkor határoznak a képviselők az egyes nyugdíjak felülvizsgálatá­ról, valamint az ehhez szükséges adatszolgáltatásról. Ugyancsak a szerdai ülésnapon döntenek majd a társadalmi szervezetek 1991. évi költségvetési támogatá­sáról is. (MTI) PARLAMENTI FOLYOSO Népegészségügy — tisztiorvosi szolgálat (Folytatás az I. oldalról) járványügy állami feladatainak hatósá­gi koordinálásáról. Ennek az alapja az a törvényi megállapítás, hogy az egész­ségügyi ellátás állami feladat s ak­kor ezt valamilyen szervezetnek nyil­vánvalóan felügyelnie kell. Ez azonban nem érinti maguknak az egészségügyi intézményeknek az autonómiáját, ezentúl sem szól bele senki terápiás kér­désekbe. — Az új szolgálat tehát hatósági szempontból gyakorol felügyeletet a népegészségügy, a közegészség- ügy-járványügy cs a gyógyítás fölött: ellenőrzi bizonyos feltételek meglétét. Pontosan így van: a szabványt követeli meg mindenütt. De semmi mást —- tévednek, akik attól félnek, hogy a szolgálat nem tudom milyen előírások szerint dönt majd fejleszté­sekről. — Mi lesz a köjálokkal? — Akik eddig itt dolgoztak, élvezik a bizalmat, továbbra is,státuszukban maradnak, a szervezet neve azonban változik. — És a tisztifőorvosi hivatal? A legegyszerűbben úgy mondhat­nám: megszűnnek a volt megyei tanácsi egészségügyi osztályok, és ezek helyébe szerveződnek meg centrális aláren­deltségű dckoncentrált szervként élükre pályázat útján keresnek vezető­ket, akik utána kinevezéssel nyerik el tisztségüket. Maguk a hivatalok a me­gyei önkormányzati keretek között működnek majd. Az új szolgálatok megszervezésével végre teljesen egysé­ges lesz a magyar népegészségügy — azaz: a megelőzés —, a közegészség- ügy-járványügy — korábban, szovjet minta alapján, az ottani viszonyokat másolva itt is ezt tartották a legfonto­sabbnak — egységes szervezetben tevé­kenykedik. Ráadásul megszűnnek a ré­gi nómenklatúrához tartozó osztályok, amelyek az egypárt hatalma idején nyilván politikai jellegű feladatokat is elláttak. Azaz: az új törvény korszerű­síti az egész egészségügy hatósági fel­adatait ellátó rendszert, ilyen értelem­ben fontos része a rendszerváltásnak. B. J. PARLAMENTI FOLYOSÓ «Vagy megtörtént, vagy nem” • l)r. Horváth l.ás/ló:— Minden ügyiratot áttanulmányoztam. (Fotó: Walter Péter) Tázláron a helyi választá­sok során feltételezett vissza­élések miatt emelt törvényes­ségi óvást a Legfelső Bíróság elutasította. Erről tájékoztat­ta hétfőn délután napirend előtti felszólalásában dr. Hor­váth László (FKgP) Bács- Kiskun megyei képviselő a parlamentet. — Dr. Szabó Erika Bács- Kiskun megyei képviselő intézett annak idején ebben az ügyben kérdést dr. Boross Péter belügy­miniszterhez. Ezt követően nyúj­tott be törvényességi óvást a leg­főbb ügyész, s ezután döntött a Legfelső Bíróság. Az ön neve ed­dig ezzel kapcsolatban nem sze­repelt — fordulok dr. Horváth Lászlóhoz. — Ez igaz, csakhogy most a tázláriak hozzám fordultak. — Kik? — Nem hiszem, hogy ez lé­nyeges lenne, de megmondha­tom. Pártom vezetőségi tagjai, több pártonkívüli és maga a képviselő-testület is. — Miért? — Mert a parlamentben, s így az ország előtt hangzott el a feltételezés a visszaélésekről. Ezért fontos, hogy ha ez a gya­nú nem igazolódott, a falu ugyanitt tisztázhassa is magát. Hadd legyen végre Tázláron békesség. — Mert ugye a kedélyek igencsak felborzolódtak. Képvi­selő úr mit tett volna, ha dr. Sza­bó Erika helyett önhöz fordul­nak akkor az ügy elindítói? Mit mondhatnék erre? Természetesen foglalkoztam volna a kérdéssel, de én mind a két oldalt megkérdeztem volna. Annál is inkább, mert mind a két oldalon van igaz­ság. Én nagyon tisztelem dr. Szabó Erikát és éppen ezért a felszólalásomban sem érintet­tem a személyét. — Pedig úgy hírlett, Tázláron egyesek nyilvános bocsánatké­rést vártak volna tőle. — Valóban azt kérték tőlem, hogy én szólítsam föl erre a par­lament előtt. Két héttel ezelőtt kerestek föl. De amíg szakér­tőkkel át nem tanulmányoztam az iratokat, még a fölszólalásra sem voltam hajlandó. Tanács­adóimmal megállapítottuk, hogy a bocsánatkérésig nem le­het elmenni. Az ítélet ugyanis nem mondja ki egyértelműen, hogy nem volt visszaélés. Kizá­rólag annyit, hogy egy idő után ezt már nem lehet bizonyítani. Tehát: vagy megtörtént vagy sem, de az idő lejárt. Bencze Andrea BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP Kiadja: a Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. Felelős kiadó: Preiszinger András, Martin Feldenkirchen Főszerkesztő: dr. Gál Sándor Főszerkesztő-helyettes: Bullái József Készíti a Petőfi Nyomda Rt.. Kecskemét, Külső-Szegedi út 6. 6001 Felelős vezető: Birkás Béla elnök vezérigazgató. Telefon: 28-777 1991. III. 20-án, megrendelés sorszáma: 130003 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatal címe: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A 6001 Telefon: 27-611. Telexszám: 26-216 bmlv h. Telefax: 29-898 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a nírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra: 199, Ft, negyedévre: 597, Ft, félévre: 1194. Ft, egy évre: 2388, Ft. ISSN 0133 — 235x KDNP: ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS Kemény kritika, határozott állásfoglalás Március 16-án és 17-én került sor a Kereszténydemokrata Nép­párt országos választmányi ülésére Budapesten, a párt központjában. Csaknem háromszáz küldött vett részt a tanácskozáson, megyénket tizenegyen képviselték. Az elnöki beszámoló után mó­dosítottuk alapszabályunkat. A változtatásokkal demokratiku­sabb, modernebb, hatékonyabb működést tudunk a pártnak bizto­sítani. Az elnökség lemondása után választásra került sor. Nyolc­vanhét százalékos szavazati arány­nyal ismét dr. Surján László lett az elnök, dr. Varga László pedig az általános elnökhelyettes. Az ötta­gú alelnökségbe választottuk dr. Pálos Miklóst, dr. Hasznos Mik­lóst, dr. Farkas Gézát, dr. Szilágyi­né Császár Teréziát. Dr. Füzessy Tibor, a parlamenti frakció elnöke hivatalból lett tagja a testületnek. A régi elnökségből dr. Birkás Já­nos és dr. Lukács Tamás nem vál­lalták a jelölést. A politikai vitában a parlamenti frakció és a megyék képviselőinek felszólalásaival az eddigieknél jó­val keményebb kritikákat, határo­zottabb állásfoglalásokat hallot­tunk minden részről. A parlamenti frakció is folytatja az elmúlt há­rom hétben tanúsított kemény ki­állását. Mindannyiunk megelége­désére a nemzet jövője szempont­jából a legfontosabb kérdésben, a kárpótlási ügyben a legkisebb párt­nak, azaz a miénknek jutott a leg­nagyobb szerep. Ezt rugalmas ér­dekképviselettel, szakértelemmel, békítő jó szándékkal értük el. To­vábbra is szeretnénk a kárt szenve­dettek érdekeit képviselni azzal, hogy arra törekszünk: a kárpótlási jegyek életjáradékra, önkormány­zati lakásvásárlásra, lakáskölcsön- re átválthatok legyenek. Ugyan­csak kitartunk a reprivatizáció megvalósítása, az elvett vagyon természetbeni visszaadása mellett. Új alkotmányt szeretnénk, mert véleményünk szerint a jelenlegi gátja a rendszerváltásnak. Nagyon fontos a Justitia törvény. Kívána­tos, hogy az állami vállalatok a lehető leghamarabb magánkézbe, részvényesek kezébe kerüljenek. Továbbra is különös gonddal képviseljük a vallásos emberek, az egyházak, az üldözöttek, a szegé­nyek problémáját. Megyénk világkiállítás-párti (vál- lalkozásos alapon). Választmányi ülésünkön követeltük, hogy a szom­szédos országokban állítsák vissza a nemzetiségi autonóm területeket. Hiszünk benne, hogy a rendszervál­tás minél előbb és tökéletesen végbe­megy és hosszú szenvedések után jobb élet köszönt ránk. Dr. Molnár Sándor, a KDNP Bács megyei elnöke Az első szovjet ezred hazaindult Kecskemétről (Folytatás a: I. oldalról) szerint, mindenütt jó, de legjobb ott­hon, s ez bizonyára mindannyiuk- nak eszébejut a hosszú út alatt. Úgy búcsúzzunk el, hogy tartsák meg jó emlékezetükben ezt a várost, jó érzé­sekkel gondoljanak Kecskemétre. A sorkatonáknak azt kívánom, hogy leszerelésük után könnyen il­leszkedjenek be a polgári életbe, s munkálkodjanak a két ország gaz­dasági együttműködésén. Minden jót kívánok. Egy szovjet tiszt köszöntötte ez­után a katonákat, s kívánt minden jót Kecskemét város lakóinak. A két ország Himnuszának elhangzása után az alakulat díszmenetben vo­nult el a parancsnok, a vendégek és hozzátartozók előtt, majd az ezred tisztjei és katonái vonatra szálltak. A szovjet gépesített lövészezred szerelvénye déli 12 órakor kigördült a laktanyaváros iparvágányáról. Gémes Gábor • A KÁRPÓTLÁSI HIVATAL KÖZLEMÉNYE. A Kárpótlási Hivatal elnöke, dr. Tütős Sándor kedden megbeszélésre hívta össze különböző érdekkép­viseleti szervek tisztségviselőit, akiknek tájékoztatást adott az 1938—1945 közötti időszakban kárt szenvedettekre vonatkozó jogszabály előkészületi munkáiról. A tanácskozás napirendjén ezúttal a volt deportáltak, munkaszolgálatosok, gettó­ba zártak, őrizetbe vettek, internáltak és más joghátrányban részesültek nyugdíj­kiegészítésének rendezése szerepelt. A tárgyaláson megállapodtak abban, hogy aki a korábbi felhívás alapján még nem jelentkezett, az legkésőbb ez év április 30-áig jelentse be igényét az erre rendszeresített adatlapon a Kárpótlási Hivatalban (1077 Budapest, Kürt u. 6.). (MTI) Az IZSÁKI ÁFÉSZ psl háztartási boltjában Desiré fajtájú, fémzárolt vetőburgonya kapható. Nagyfrakciós 25,- Ft/kg.- Kisfrakciós 28,- Ft/kg. i Érdeklődni lehet: a 76/74-155/20 telefonszámon. 975 AUTÚBONTÚ Soltvadkert, Bocskai u. 17. József Attila Mgtsz. Soltvadkert. Telefon: 78/31-309. 55 ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ^ Olasz póló 10-féle színben, * 250 Ft-os áron. ♦ Farmernadrágok, dzsekik ♦ nagy választékban! * ♦ Reebok sportcipő 39-40-es ♦ méretben, 1000 Ft. * ♦ RAMARA ruhabolt, ♦ Lajosmizse, Szabadság tér 5. ♦ ^ Nyitva tartás: « hétfőn 12—18 óráig, ♦ keddtől péntekig 9—18 óráig, ♦ » szombaton 9—13 óráig. « w . 962 ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Tiszakécskén, a Termálfürdő és a tiszai kemping között levő SZÁLLODAI MINŐSÉGŰ oktatási központunk idegenforgalmi hasznosításához PARTNERT KERESÜNK. Minden variációról tárgyalunk. Érdeklődni: Tiszakécske 76/41-590, Budapest 1/1571-868 ; 960

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents