Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-20 / 66. szám

1991. március 20. • PETŐFI NÉPE • 3 ŐSZINTE SZÓVAL Mibe került a bajai emlékünnepség? Városszerte elterjedt a szóbeszéd, hogy a bajai Mészá­ros Lázár-emlék ünnepség hat-, sőt tízmillió forintba ke­rült volna. — öntsünk tiszta vizet a pohárba — kértem meg Papp Zoltánt, a polgármesteri hivatal szóvivőjét. — Előrebocsátom, hogy a képviselő-testület e célra legfeljebb 700 ezer forintot szavazott meg. Jóllehet még nem érkezett be minden számla, de az biztos, hogy a költségek ez összegen belül maradtak. Megemlítem, hogy a testület úgy foglalt állást, hogy egy ilyen nagy, nemzeti ügy nem lehet pénzkérdés. Ami a részleteket illeti: a hazaszállítás költségeit a Honvédelmi Minisztérium és az angol kormány viselte. Az angol légierő repülőgépén érkeztek meg a hamvak a fővárosba. A Malév kedvezmé­nyes díjszabással sietett a város segítségére, hogy az ang­liai exhumálásnál és az ünnepi átadásnál Baja delegációja — Nagy András országgyűlési képviselő, Ronkovics Jó­zsef ezredes, dr. Kőhegyi Mihály múzeumigazgató — jelen lehessen. A Mészáros Lázár Gépesített Lövészdandár a rende­zés minden momentumában részt vett. Az emléktábla költségeihez a Mészáros család leszármazottai is hozzájá­rultak: a New Yorkban élő Negyedi Szabó Margit példá­ul 950dollárt küldött e célra. A Mészáros Lázár-emlékér­meket a bajai éremgyüjtö csoport verette, saját költségén. A méltó megemlékezéshez szinte mindenki hozzájá­rult. akár munkájával, akár anyagiakkal, akár jelenlété­vel. Sajnos, akadt néhány hitvány ember, aki a Déri-kert­ben kitűzött zászlók közül ötöt leszaggatott vasárnap hajnalra. A rendőrség mindent elkövet, hogy a megvetés mellett büntetésüket is megkapják. G. Z. NEM HAJLANDÓK SAJÁT ZSEBRE ETETNI AZ ORSZÁGOT Telt ház lesz a fajszi művelődési házban Ugyan már az Országgyűlés is foglalkozott hétfőn a sertéstartók nehéz helyzetével, még konkrét megoldásról nem hallani. Múltko­riban azt írtuk, március 21-éré Hor­váth Lajos fajszi gazda tiltakozó nagygyűlésre verbuválja a környék­beli sertéstenyésztőket. A tiltakozás célja: petíciót továbbítani a kor­mánynak, melyben követelnék, ve­gye magára a sertéspiac felborulá­sával járó terheket. Horváth Lajostól arról érdeklőd­tünk, mi várható csütörtökön este Fajszon. — Délután öt órakor kezdődik a nagygyűlés a művelődési házban. A rendőrségnek bejelentettük az akciót, de a rendet saját gárdával kívánjuk fenntartani. Ittas szemé­lyeket, szájaskodókat, provokáto­rokat nem engedünk be. Fegyelme­zetten akarjuk lebonyolítani a de­monstrációt. Könnyen meglehet, hogy a négyszáz fős terembe nem férünk be. Gondoskodtunk róla, hogy az udvaron is legyenek hang­falak. Az elmúlt napokban sokan üzentek vagy telefonáltak, hogy csatlakoznak hozzánk. Vannak olyan községek, ahonnan autó­busszal jönnek. Javában festik már a demonstrá­ló táblákat a fajszi gazdák. Oláh Imre. a Vállalkozók Pártjának el­nöke támogatásáról biztosította a nehéz helyzetbe került sertéstartó­kat. Ő maga is jelen lesz az összejö­vetelen, mint hírlik, beszédet fog mondani. Feltehetően több kisgaz­da országgyűlési képviselő érkezik, dr. Andriska Géza SZDSZ-es kép­viselő is jelezte részvételi szándékát. Szerkesztőségünket sokan keres­ték telefonon a megye különböző részeiből, hogy ismertessük a de­monstráció pontos idejét és helyét, mert ezen az estén ott akarnak lenni Fajszon. Nos, még egyszer: március 21., délután öt óra, Fájsz, művelő­dési ház. — zsékovács — ESKÜT TETTEK A VÁROSI KÉPVISELŐK Huszonkét ülnököt választottak Félegyházán Kiskunfélegyházán Ficsór József polgármester március 15-ét köszöntő beszédével kezdődött az önkormányzati képviselők ülé­se. A forradalom és szabadságharc évfordulójának előestéje terem­tette meg az ünnepi alkalmat arra is, hogy Petőfi városának hu­szonhét képviselője hivatali esküt tegyen. A napirend szerint a polgármesteri hivatal átszervezéséről kidol­gozott tervezetet tárgyalta meg elsőként a testület. Érdeklődtek, mi indokolja az átszervezést, ugyanakkor a hivatal osztályszerkezeté­nek a fenntartását. Foglalkoztatta a testületet az is, miként gyako­rolja a hivatal a felügyeletet a város különböző intézményei fölött, s lesz-e megfelelő munkakapcsolat a képviselői szakbizottságok és az osztályok vezetői között, és*mi történik azokkal, akiknek mun­kájára a hivatal nem tart igényt. A polgármester válaszában megemlítette: bár négy hónapja mű­ködik az önkormányzat polgármesteri hivatala, jogszabályt azon­ban a mai napig sem láttak, amely megjelölné a hivatali hatáskörö­ket, a köztisztviselők jogállását. Az újonnan létesítendő gazdasági osztály feladatköre még ismeretlen. Annyi bizonyos, hogy a terve­zett vállalkozási és információs csoport a gazdasági osztály része lenne, ahol a vállalkozni szándékozó polgárok kellő felvilágosítást kaphatnának, s egy helyen lehetne elintézni a vállalkozással össze­függő ügyeket. Tavaly november óta a polgármesteri hivatalhoz senkit .sem vettek fel, akik eltávoztak vagy nyugdíjba vonultak, azoknak a helyét nem töltötték be. Ha az úgynevezett dekoncent- rált intézmények létrejönnek, hozzáértő emberekre ott is szükség lehet. Az átszervezési tervezet kidolgozásánál igyekeztek érvénye­síteni a költségcsökkentés szempontjait. A lakosság számára is kedvező lesz, hogy a legnagyobb ügyfélforgalmú osztályokat a városháza földszintjén és első emeletén fogják elhelyezni. A városi jegyző a január 31 -ei képviselő-testületi határozat alap­ján kidolgozta a Volán helyi személyszállítási díjtételeinek alkal­mazására az önkormányzati rendelettervezetet, melyet a testület 26 igen és 1 ellenszavazattal jóváhagyott. Eszerint a vonaljegy 14 forintba kerül, az általános bérlet egyvonalas változata havi 320 forint, az összvonalasé 420 forint, a tanuló- és nyugdíjasbérlet ára 105 forint Kiskunfélegyházán. Március végén lejár a bírósági ülnökök megbízatása. Kiskunfél­egyházán a bíróság zavartalan működéséhez szintén szükségessé vált huszonkét népi ülnök megválasztása. Angyal Tóth Balázs, Balázs József, Csenki Antal, Darai Barnabásné, Dora István, Farkas Dezsőné, Fábián Józsefné, özv. Fekete Ferencné, Huszka Ferencné, Ipacs Péterné, Kiss Sándorné, Kovács Károly, Magyari Pálné, Miklós László, Molnár Józsefné, Molnár Sándorné, Néme- di Varga Józsefné, Ottó József, Parádi Györgyné, Réczicza István­ná, Sipos Imre, Zoboki Mihályné válaszolt igennel a felkérésre. Valamennyiüket ellenszavazat nélkül választotta meg a városi képviselő-testület. Az önkormányzati képviselők foglalkoztak a nem lakás célját szolgáló építmények bérleti díjának módosításával. Ennek kap­csán a jövő hónap elsejétől ötven százalékkal emelik a garázsok bérleti diját. Az egyesített szociális intézmény, a városi bölcsődék intézményi étkeztetésének, valamint a városi kórház élelmezési- nyersanyag-költségének a megállapításáról készített előterjesztést elfogadták. A következő testületi ülést március 28-án tartják Kiskunfélegy­házán, amikor is a városi költségvetés javaslatokkal, a szakbizott­ságok ülésén összegezett észrevételekkel kiegészített változatát ter­jesztik az önkormányzat elé. (k. a.) MIT ÉR A RENDELET, HA NEM HAJTJÁK VÉGRE? Privatizációs (elő)csatározás Lakiteleken Azasszonyremegazokogástól. Élel­miszereit már kipakoltatta a lakiteleki önkormányzat a tőserdei Napsugár ut­cai üzletsor egyik, faházas boltjából, mire kedden délelőtt odaérünk. — Nem ... tudok ... szóhoz jutni! Kiskereskedő vagyok. Tavaly május­ban kaptam vegyes- és élelmiszerke­reskedői szakmára működési enge­délyt. És ma, tessék, kitett az önkor­mányzat, mert szerinte jogtalanul — engedély nélkül — helyeztem odébb az üzletet! Nekem tiszta a lel­kiismeretem. Szabóné zokogása lassacskán hüp- pögéssé csendesedik, így már köny- nyebben szót érthetek vele. Igazság­talannak tartja először is, hogy öt kiköltöztették, noha tavaly több íz­ben kérte a nagyközségi és a megyei tanácstól is, hogy a Háry étterem mellett telket vásárolhasson vagy bé­relhessen. Egyikhez sem kapott hoz­zájárulást. Így saját maga, önhatal­múlag telepítette át egy másik telekre azt a faházas üzletet, amelyet koráb­ban a Kecskeméti Süti')- és Édesipari Vállalattól bérelt. Abból indult ki: az élelmiszerboltra nagy szükség van az alapellátás érdekében. Azonban tö­rekvését keresztezte a sütő- és édes­ipari vállalat. A nyilvános meghirde­tést mellőzve, Szabóné megkérdezése nélkül, másnak engedte át a bolt tu­lajdonjogát. — Keresem az orvoslást arra, hogy a vállalat engem így kirekesztetett a vásárlásból — mondja az asszony, aki a szomszédos étterem tulajdono­sának, Mázán Zsoltnak az üzlettársa. — írtam Szegedre, a köztársasági el­nök megbízottjának, dr. Farkas Lászlónak is. hogy segítsen, lépjen az ügyemben. Úgy tudom, a Környezet- védelmi és Területfejlesztési Minisz­tériumhoz továbbította a kérelme­met, amelyben a döntés felülvizsgála­tát kértem és a telek megvásárlásá­nak lehetőségét. Kecskeméten vagy Lakiteleken nem hallottak Antall mi­niszterelnök úr március 1-jei rendele­téről, amely az állami vagyon privati­zációjával kapcsolatban tartalmaz útmutatásokat? — Mire céloz, asszonyom ? — Arra, hogy bármilyen állami tu­lajdon eladását, egy hónapon belül, két országos napilapban és a helyi újságban is meg kell hirdetni. — Ez megtörtént? — fordulok a még mindig remegő Szabónétól a ki­pakolásnál jelen lévő bizottság egyik tagjához, dr. Újváry Kálmánhoz, La­kitelek Polgármesteri Hivatalának műszaki főelőadójához és a sütőipari vállalat képviselőjéhez. Egyöntetűen állítják: nem tettek közzé — a rendeletnek megfelelően — országos és helyi hirdetést. így iga­zi versenyhelyzet sem alakulhatott ki. Nagyobb bajnak tartják, hogy itt most egy kényszerintézkedés befeje­zésére kerül sor. — Kényszerintézkedés ...? — Igen, hiszen Szabó Elekné olyan területet foglalt el, amely fölött nem jogosult rendelkezni. Akkor jelentet­te be a polgármesteri hivatalban a faház áttelepítését a Háry étterem ud­varáról, amikor a költözködést már véghez^ vitte. — így volt?— kérdezem az asz- szonytól. — Nézzenek szét ezen az üzletso­ron! Egészen a sarokig, és még to­vább is, büfék és kocsmák sorakoz­nak mindenhol, holott a nyaraló ven­dégek majd kenyeret, kiflit, tejet és szalámit is vennének. Ezért fordul­tam már tavaly június 14-én a megyei tanács vb műszaki osztályához: „Sze­retném az ABC-hez (faházhoz) szük­séges területet megvásárolni. Kérel­memmel kapcsolatban 8 napon belül sürgős választ kérek! Amennyiben nem kapok, úgy elfogadottnak tekin­tem a kérelmemet, és elkezdem az építési munkákat.” Szabónénak nem kell éppen a szomszédba menni, ha rámenősen akar elintézni valamit. Azonban mi­ként lehetne törvénytiszteletet köve­telni a polgártól, ha a márciusi mi­niszterelnöki privatizációs rendeletet sem mindenütt tisztelik egyformán. Pályázni, hirdetni — kell. Máskü­lönben a települések lakói hamar pusmognak vagy összedugják a fejü­ket: — Mi is történik itt itt. . ? Az állami tulajdonú faház a sütő- és édesipari vállalaté. Áruforgalmi vezetőjétől, az ugyancsak jelen lévő Bagi Árpádtól érdeklődöm: — Önök 1985-ben kértek enge­délyt arra, hogy az alapellátás javítá­sáért a Napsugár utcában élelmiszer- boltot nyissanak. Nem érte meg? — Már tavaly is minimális forga­lom volt, ezért gondolkoztunk vala­milyen megoldáson — feleli Bagi Ár­pád. — Szabóné megkeresett minket, hogy megvenné a boltot. Mi nem ad­tuk. Abba viszont belementünk, hogy a múlt év december 31-éig 30 ezer forint bérleti díjért használhatta. Ezután következett a mai, sírós nap, amelyen — részben a 30 nappal korábbi országos és helyi meghirde­tés elmulasztása miatt is — Szabó Eleknében az a gyanú támadt, hogy őt kirekesztik az állami tulajdon meg­vásárlásából. Végül is mégsem ez tör­tént. Amikor az asszony és az üzlet­társa 200, sőt 300 ezer forintot aján­lott a faházas boltért, ki tudja, milyen megfontolásból, Vankó József az elő­ző (újdonsült) vevő visszalépett a vá­sárlástól Szabóné javára. Odaadom neki annyiért, amennyiért én vettem — lehetünk ta­núi Vankó úr nagylelkűségének. — Hetvenezer forint plusz az áfa, és vi­heti. Nyélbe ütötték tehát az üzletet, amelyen mindvégig egy rendőr is ott volt. A terület használatát illetően majd megegyezik egymással a kiske­reskedő és az önkormányzat. Ne­künk, üdülővendégeknek pedig az a fontos, hogy a büfé hátán büfé tőser­dei üzletsoron a most 60 (akkor, nyá­ron, már lehet, hogy 100) forintos sör mellé legalább egy helyen kiflit, ke­nyeret és tejet is kapjunk. Kohl Antal Kecskeméti bonviván Torontóban Néhány napja Kanadába utazott Turpinszky Béla, a Kecskeméti Ka­tona József Színház népszerű bonvi- vánja. — Teljesen váratlanul ért a meg­hívás — mesélte az indulást meg­előzően. — Igaz, négy-öt évvel ez­előtt, egy szegedi előadást követő­en, megkeresett a Torontói Magyar Színház igazgatója, gratulált a játé­komhoz, s már akkor felvetődött, hogy meghívnak vendégszereplésre. Mi tagadás, azóta én erről már meg is feledkeztem. . — A jelek szerint ők. viszont nem. Milyen szerepre kértek fel? — A Lili bárónő és a Leányvásár című operett bonvivánjaként lépek közönség elé Kanadában. — Hány előadásra vállalkozol? — Tízre. Azután repülök haza, hi­szen itthon nem ért még véget az évad. — A kecskeméti színház vezetői minden teketória nélkül elenged­tek? — Volt egy kis probléma, hiszen az eredeti elképzelések szerint játsza­nom kellett volna a Mayában, mely­nek most kezdődnek a próbái. De Lendvay direktor igen megértő volt, vagyis mentesített e feladat alól, hogy ne kelljen lemondani a torontói ven­dégszereplésemet. — Anyagilag is megéri ez a kirucca­nás ? — Nagyon remélem, ugyanis most épül a házam Kecskeméten, s aki ek­kora nagy fába vágja a fejszéjét, az pontosan tudja: ilyenkor minden fil­lérnek helye van. De természetesen szakmai szempontból sem mellékes számomra ez a vendégszereplés. — Jelenleg tartanak a Torontói Magyar Művészeti Hetek. — Igen, hallottam erről, s lehetsé­ges, hogy a két premier, melyen bon- vivánként színpadra lépek, szintén c rendezvénysorozat programjaihoz tartozik. Majd kiderül ez is odakint. — koloh — • I urpins/k) Béla és Vágj Vnnumária a kecskeméti 'színház színpadán. A mérnöki kamara csoportgyűlése Baján Tegnap délután tartotta évi taggyűlését a Magyar Mérnöki Kamara Bácskai Csoportja a bajai vízügyi főiskolán.. A vá­ros környékéről és Tolna me­gyéből — ott még nem alakult meg az önálló csoport — érke­zett tagok előtt Rónay István elnök számolt be a megalaku­lás óta eltelt időszak, kereken egy esztendő munkájáról. Amint elhangzott, a vezető­ség a legfontosabb feladatának a mérnökök helyzetének vizs­gálatát, illetve az érdekképvise­letet tartotta. Jelenleg egyetlen mérnök sincs a környéken állás nélkül, de ez — amint több fel­szólaló is kifejtette —, nem te­kinthető végleges állapotnak. A csoporttagok — nem ke­vesebb, mint 14 szakterületet megjelölve — felajánlották szakértőként való közreműkö­désüket az önkormányzatok­nak. A bajai polgármesteri hi­vatal máris felkérte a kamarát a Béke tér rendbehozatalával kapcsolatos tervpályázat elbí­rálásában való közreműkö­désre. G. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents