Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-18 / 64. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1991. március 18. LÉPEGETÉS A PIACGAZDASÁG FELÉ • • Üzemanyagárak — üzemanyag-forgalom ÜZEMANYAGÖLTÖ ÁLLOMÁSOK SZÁMA BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÜZEMELTETŐK SZERINTI MEGOSZLÁSBAN, 1989. DECEMBER 31-ÉN A 92-es oktánszámú benzin árváltozása 1902-1991.III.7-ig A kőolaj belföldi termelő árának változása 1905-1990 Idő (év/hó) Az üzemanyagforgalom alakulása Bács-Kiskun megyében (az .eladott mennyiség alapján) Ezen belül Összes Megnevezés forgalom értékesítés értékesítés ÁFOR kutaknál SHELL kútnál 1990. I. félév az 1989. I. félévi %-ában AB 86 97,1 88,5 96,6 AB 92 oktán102,1 98,8 99,2 AB 98 számú 149,8 145,4 147,7 AB 95 (ólommentes) benzin 4,7-szeres 4,7-szeres- ' Gázolaj 86,1 70,0 ' ÜZEMANYAGOK ÖSSZESEN 99,0 96,1 109,1 SAJTÓ POSTAL : Hová lett a sertés védőára? Válaszol: a földművelésügyi miniszter A motorbenzin fogyasztóiárváltozásai az elmúlt időszakban felgyorsultak. 1990. évben négy alkalommal változott az ára, ugyanannyiszor, mint az előtte eltelt 7 év során összesen. Míg az árváltozások mértéke az 1982—1989-es években — a 92-es oktánszámú motorbenzint vizsgálva — 8,3—10 százalék között emelkedő volt, addig 1990. év során 3 alkalommal, 13—57 százalék között emelkedett, egyszer pedig 20 százalékkal csökkent, de 1991 januárjában már ismét 19 százalékkal növekedett a motorbenzin fogyasztói ára és megközelítette a „blokádot” megelőző árszintet. 1991. február 16-ától, külső és belső piaci hatások eredményeképpen, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt — úgymond — „saját kockázatára és eredménye terhére” csökkentette — a január 17-én megemelt üzemanyagárak közül — a benzinek árát literenként 2 forinttal, a gázolajét viszont 6 forinttal megemelte. Mivel jelenleg kőolajból a világpiacon túlkínálat van, további árcsökkenéssel számolhatunk a benzinek áraiban. Az 1990. október 26-án kezdődött „taxisblokád”-ot követően a kormány 1991. január 1-jétől szabadáras terméknek minősitette az üzemanyagot, ettől kezdve a termelők és forgalmazók saját döntésük alapján alakítják az árakat, az állam csak az árakban literenként fix összegben beépített adóra tart igényt. A kőolaj belföldi termelői árának változása az elmúlt 6 évben egészen másfajta trendet követett, mint a benziné. (Pontosabban: a benzin ára nem követte a kőolaj belföldi termelői árának változását.) Egy darabig csökkent, majd 1987 márciusától enyhén —1-6 százalékkal — emelkedett. Ezek az árak a világpiaci árhoz alakított, illetve prognosztizált fiktív belföldi termelői árak voltak, amelyeknél a szovjet olajat jóval olcsóbban tudtuk beszerezni 1990. év végéig. Bács-Kiskun megye üzemanyag-forgalma 1990.1. fél évében mintegy 98 millió liter volt, egy százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi. A forgalmazott üzemanyag mennyiségének 65 százalékát különféle benzinek képezték, 35 százalék a gázolaj volt. A benzinforgalom 8 százalékkal nőtt, a gázolajé 14 százalékkal csökkent az 1989. I. fél évihez képest. A benzinek közül legnagyobb mennyiségben a 92-es oktánszámút forgalmazták a megyében, az összes forgalmazott benzinmeny- nyiségnek mintegy felét. A 86-os oktánszámú benzin kivételével valamennyi benzinfajta eladott mennyisége növekedett. Leginkább a 95-ös oktánszámú ólommentes benziné, amelynek forgalma 4,7-szeresére növekedett egy év alatt. Egyelőre csak az Áfor néhány saját üzemanyagkútjánál ad el ilyen minőséget a megyében. Jelentősen, mintegy 1,5-szeresére növekedett a 98-as oktánszámú benzinforgalom is. E két utóbbi benzinfajta forgalomnövekedése is mutatja azt a jelentős gépjárműállomány-változást, amely az utóbbi egy-másfél évben hazánkban és a megyében is végbement, továbbá a nyugateurópai benzinfogyasztás megváltozásának hatását — áttérését az ólommentes benzinre —, amely a turizmuson keresztül megyénkben is érezhető volt. A 92-es oktánszámú benzinforgalom 2 százalékkal növekedett, míg a 86-osé 3 százalékkal csökkent. A csökkenésben jelentős szerepet játszik, hogy az Áfor-ku- taknál jó néhány 86-os kútoszlopot megszüntettek, illetve a kétütemű-keverékekhez is 92-es oktánszámú benzint használnak 86-os helyett. Bács-Kiskun megye területén különféle gazdálkodók (Áfor, áfé- szek, mgtsz-ek, Shell és Interag Kft.) 1989. december 31-én a megye 116 települése közül 52-ben 64 üzemanyagtöltő állomást működtettek. Á települések közül 6 helységben működött kettő vagy ennél több üzemanyagtöltő állomás. A töltőállomások közül a Shell és Interag Kft. 1 darabot, az Áfor 20 darabot üzemeltetett 1990. E fél év végén a megyében. Az Áfor a Bács-Kiskun megyei 20 üzemanyagtöltő kútjánál a megyei forgalmának 49 százalékát adta el 1990. I. fél évében, az egy évvel korábbi mennyiség 96 százalékát. Az Áfor-kutaknál eladott gázolaj mennyisége 30 százalékkal csökkent, a benzineké 4 százalékkal növekedett. 1989-ben a Bács-Kiskun megyében megfigyelt 792 háztartás adatai alapján egy főre 3377 forint üzemanyagköltség jutott. Az aktív keresős háztartásokban magasabb volt az egy főre jutó átlag 3848 forint, amely közel kétszerese a két évvel azelőttinek (193,7 százalék). Az aktív kereső nélküli háztartásokban jobban nőtt az egyébként alacsonyabb fajlagos költség (217,6 százalék). Járműalkatrészre ugyanakkor 1989- ben fejenként 767 forintot költöttek. Ezen belül az aktív keresős háztartásokban 909 forintot, 3,3- szer többet, mint 1987-ben, mig az inaktív háztartásokban 261 forintot, 2,9-szer többet, mint két évvel korábban. Csüllög Mihály tájékoztatási főelőadó KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága ÜZENJÜK „Gazdálkodó” jeligére, La- josmizsére: Szakemberek szerint tavaly nyáron az évszázad legsúlyosabb aszálya sújtotta a magyar mezőgazdaságot. A károsultak sorában találhatók a kistermelők is, akik megsegítésére 1 milliárd forint, úgynevezett célhitelkeretet hozott létre a kormány. E pénz kezelésével, kiutalásával kapcsolatos banki teendőket az egyéni gazdaságok két legnagyobb hazai hitelezője, az Országos Takarékpénztár Részvénytársaság, illetve az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Részvénytársaság végzi. Úgy tudjuk, e hónap közepén járt le a határidő, amelyen belül az érintett kistermelők benyújthatták igényüket az OTP helyileg illetékes fiókjához, amelynek formanyomtatványát kellett kitölteniük. Akik — közöttük Ön is — éltek e lehetőséggel, s a kárukat igazolta a helyi önkormányzat, 22 százalékos kamat felszámolása mellett kaphatják meg a hitelt, amelynek összege az igazolt terület első hektáráig (fél hektárnál nagyobb föld esetén) 5000, minden további hektár után 7000 forint. Még annyit: ha a hitelfelvevő kéri, a kölcsön visszafizetésére ez év november 30-áig türelmi időt ad a pénzintézet, amely részére azonban legkésőbb a jövő év végéig kötelező rendezni a tartozás számláját. Kövérnének, Kecskemétre: A rákkutatást szolgáló, „Generációk” elnevezésű alapítvány Debrecenben található, ahol a helyi egyetemek kezdeményezték e humánus rendeltetésű vállalkozást. Mint arról értesültünk, az alapítványhoz csatlakozó vállalatok dolgozóinak egészségi állapotát ingyenesen vizsgálják meg az orvosok. Hogy a más helységben, illetve megyében lévő munkahelyek felvehetik-e a kapcsolatot az alapítvánnyal, arról nincs értesülésünk. Javasoljuk Önnek, hogy ez ügyben közvetlenül a Debreceni Orvostudományi Egyetemtől kérjen felvilágosítást, melynek címe: 4012 Debrecen, Nagyerdei körút 98. Lakatos Antalnak, Kiskunhalasra: Az idén március 1. előtt megállapított munkanélküli-segély, illetve átmeneti munkanélküli-járadék mindaddig megilleti a jogosultat, míg le nem jár a folyósítás ideje. Az említett időpont után benyújtott ilyen tárgyú kérelem alapján azonban már a nemrégen hatályba lépett foglalkoztatási törvénynek megfelelően kap munkanélküli-járadékot a rászoruló. Ezen új ellátás igénylésének egyik feltétele, hogy az illető személy az utóbbi négy évre vonatkozóan legalább egy évnek megfelelő munkaviszonyt igazoljon. Marosiéknak, Kalocsára: Az étkezési hozzájárulással kapcsolatos korábbi jogszabályok ma már nincsenek érvényben. Ebből következően a cégek maguk határozzák meg (kollektív szerződésükben vagy munkaügyi szabályzatukban), hogy támogatják-e, s milyen formában a munkahelyiétkeztetést. E téren jelenleg többféle a gyakorlat; van, ahol a dolgozók pénzt kapnak, másutt utalványt. „Nagybaracskai lakos” jeligére: A közelmúltban módosított honvédelmi törvény értelmében a férfiak hadkötelezettsége az 50. életévük betöltésével szűnik meg. A tartalékos katonai szolgálat időtartama nem haladhatja meg a 10, a sorkatonai és a tartalékos katonai szolgálat együttes időtartama pedig a 22 hónapot. Az utóbbi időben ismétlődő panaszok érkeznek lapunkhoz a kistermelőktől, akik amiatt keseregnek, hogy sertéseiket nem veszik át a felvásárlók. Ahol pedig sor kerül az átvételre, az sem jár megbékéléssel, hiszen a volt tulajdonosok keveslik az árat, melyet az állataikért kapnak. A napokban a jakabszállási Kieső Erika is ugyanezt a problémát tette szóvá, majd így folytatta: — Szeretném tudni: hová lett a sertés védőára? Tavaly sokszor olvastuk a közlést, hogy ez a védőár 62 forint kilónként. Mostanában nagyon hallgatnak erről az illetékesek. Vagy talán már hatályát vesztette a vonatkozó jogszabály? Errefelé jelenleg 57 forintos egységáron veszik át a meghizlalt sertéseket. Nagyon kevés ez a pénz. Ami a bevételeinkből megmarad, abból nem futja az új állomány és az ahhoz való takarmány beszerzésére. Termelői oldalról nem nagyon rokonszenves nekem, hogy mostanában 20 százalékkal csökkentik néhány állatforgalmi és húsipari cégnél a sertéshús árát. Nem a mi bőrünkre megy az ilyesféle árintézkedés? Az ármérsékléssel összefüggő olvasói bírálatra válaszunkat a Kunsághús igazgatóhelyettesének a korábbi — újságunkban február 23-án megjelent — nyilatkozatából vesszük, s e szerint: A világpiacon sok a sertés a fizetőképes kereslethez képest. Gyakorlatilag összeomlott a szovjet piac, Nyugaton pedig csak a minőségi húsreszek iránt van kereslet. Ä kisüzemben — magángazdaságokban — nevelt sertések zöme pedig zsíros és izomszegény, s ez az E levél az egyik megyei városból érkezett szerkesztőségünkbe. Feladói nem kívánják magukat megnevezni, megelőzve így a szeme- lyeskedéseket és egyéb kellemetlenségeket. Soraikat azért jelentetjük meg, mert korántsem egyedi esetről van szó: „Harminckét lakásos társasház kisebbségi lakóinak panaszát adjuk elő. Három évig nem volt közgyűlésünk. A közös képviselőnk munkáját sem ellenőrizte a helyi szám- vizsgáló bizottság. Ment minden a maga útján. Azután elérkezett a tavalyi esztendő tavasza, amikor a lakók egy része rendkívüli gyűlést hívatott össze. Napirenden a pénzügyi elszámolás helyzete volt. Ott derült ki: a képviselőnk nem tud minden forint hollétéről elfogadható magyarázatot adni. Az ügy tisztázására két hetet kapott. De sokkal több idő elmúlt. Már szeptember volt, amikor újra közgyűlésre került sor, amely vizsgálatot rendelt el. Ennek során fény derült ara: nem volt szabályosan vezetve a pénztárkönyv. Végül is négy évre visz- szamenőleg lapoztak a vizsgálók, megállapítva, hogy 23 ezer forint hiányzik a közösség kasszájából. E hónapban megint közgyűlést tartottunk, s a lakók leváltották az illető közös képviselőt, akit köteleztek a kár megfizetésére, amelyre 10 hónapot kapott, s kamatmentességet. Ezt a döntést a jelen lévő 18 lakótárs közül 14-en támogatták. Mi, akik a véleményünkkel kisebbségben maradtunk, ezúton is közöljük: nem értünk egyet a jószívűség, a méltányosság efféle módjával. A közösségünk pénzéért áru nem kell a nyugat-európai piacon. Ebben a helyzetben egyetlen megoldás a hazai fogyasztói igény megtartása, ami csak árcsökkentéssel lehetséges. Ami pedig a védőárat illeti, arról egyebek között a következőket nyilatkozta a parlament március 5-ei ülésén dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter: — A vonatkozó rendeletben szereplő, adott minőségű termékekre a továbbértékesítés vagy -feldolgozás céljára történő felvásárlások esetén meghirdetett legalacsonyabb árnál alacsonyabb ár szerződésben érvényesen nem köthető ki. Ez az ár tehát adott minőségű termékhez kapcsolódik. Eltérő minőség esetén van mód arra, hogy az eladó és vevő az úgynevezett védőárnál alacsonyabb árban megállapodjon. Ahol ezzel kapcsolatosan jogsértés történik, a minisztériumnak is lehetősége van a vizsgálatra és a szükséges intézkedés megtételére. A sertésértékesítési gondok azonban ahhoz is vezethetnek, hogy nem érvényesülnek a kellő árak. E helyzet elkerülésére körülbelül 4 milliárd forint alap létrehozására kerül sor, s ennek célja olyan piaci helyzet megteremtése, amely lehetővé teszi a hatósági fel- vásárlási ár alkalmazását. * A miniszteri tájékoztatás szerint a felvásárlási anomáliák orvoslására van kilátás. Nem tudjuk azonban: a konkrét intézkedéseket meg tudják-e várni azon gazdák, akik a túlsúlyos állataikat már képtelenek miből takarmá- nyozni. .. való felelősséggel nem áll arányban az ennyire elnéző magatartás. Meg aztán azt is tudjuk, hogy bíróság előtt az ekkora pénzhiánynak szigorú jogi következményei is vannak...” SZERKESZTŐI MEGJEGYZÉS: A társasházi ügyek intézése — hatályos jogszabály értelmében — a demokratikus elvekre épül, ami annyit jelent: főbb kérdésekben a lakótársakból álló közgyűlésnek van döntési hatásköre. Első alkalommal akkor határozatképes e fórum, ha a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában számított kétharmada jelen van, vagy megfelelően képviselteti magát. Ha érdektelenségből, vagy egyéb okból nincsenek kellő létszámban a gyűlésen, a másodszorra összehi- vottak már a megjelenési arányuktól függetlenül dönthetnek. Az idézett levélből nem tűnik ki, hogy azon a márciusi közgyűlésen volt-e kétharmados jelenlét. Ha nem, akkor jogszerűtlen a határozata. Ez esetben új fórumot kell összehívnia a közösségnek. Amennyiben törvényesnek minősül a közösségi döntés, az attól számított 60 napon belül bíróság előtt megtámadható. Fontos tudni: ez utóbbira akkor van lehetőség, ha a kifogásolt határozat a kisebbség jogos érdekeit lényegesen sérti. Szerkeszti Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 /A Telefon: 27-611 Egyet tízet, felet kap? Hétfő reggel volt, a gyerek szokásosan készült az iskolába és szokásosan várta a reggelijét. Átugrottam a lakáshoz legközelebbi, a Batthyány utca 24. szám alatti boltba, ahol többek között zsemléket vásároltam. Rögtön felfigyeltem én a félmaréknyi méretű termékekre, de időm nem volt az üzletben reklamálni. Odahaza azután kissé jobban szemügyre vettem a sütőipar remekeit, s megállapítottam: egyik sem nagyobb egy kis baracknál. Azután hamar rádöbbentem a picike zsömlék előnyére. Például arra, hogy aki nem tud rágni, áz is fogyaszthatja, hiszen csak le kell őket nyelni. És az sem utolsó szempont: a kicsi péksüteményre csak kevés vaj és szalámi fér rá, ami takarékosság a javából, nem is szólva arról, hogy ennyi falat nem hizlal túlságosan. E hatásos érvek mellett majdhogynem jelentéktelen az a tény, hogy a súlyhiányos zsemléket is darabonként 2 forint 50 fillérért adta a kereskedő. Elmondhatom hát: egyet fizettem, felet kaptam ... Szabó Ernő Kecskemét A kisebbség hangja
