Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-18 / 64. szám

A SZABADSÁG MÉLTÓSÁGÁVAL A NEMZET ÜNNEPÉN T udósítások itthonról és külföldről Pénteken reggel 9 órakor a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren a magyar állami élet vezetőinek részvételével megtartott ünnepséggel megkezdődött a március 15-ei meg­emlékezések sorozata. A fellobogózott Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás mellett, felvonták a magyar állami lobogót. Reggel 9 órakor kürtszó jelezte a magyar köztársasági elnök érkezését. Göncz Árpád fogadta a felsorakozott dísz­zászlóalj parancsnokának jelentését, majd ellépett a katonák tisztelgő sorfala előtt. Dobpergés közepette zászlóvivő honvé­dek hozták az állami lobogót, amelyet a Himnusz hangjai mellett vontak fel. Ezután állami vezetők koszorút helyeztek el Kossuth Lajos szobrának talapzatán;a megemlékezés virágait Göncz Árpád köztársasági elnök, Szabad György, az Országgyűlés elnöke és Antall József kormányfő helyezte el. A köztársasági elnök ünnepi beszédet mondott. Göncz Árpád hangoztatta: március 15-e mindig is féltve őrzött, szeretett nemzeti ünnep volt. Különös örömre ad okot, hogy e nap hosszú idő után visszanyerte jogos fényét. Amikor március 15-ét ismét nemzeti ünnep rangjára emelte az ország, akkor ezzel magát is minősítette. Most nyíltan vállaljuk, s ennek tanújelét adtuk, hogy 1848 eszméit magunkénak vall­juk, s a jövőre tekintve tanulságaiból okulni kívánunk. 1848 a magyar történelem azon ritka pillanatainak egyike, amikor egybeolvadt a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelem. Ugyanez jellemezte a magyar történelem másik dicsőséges mozzanatát, az 1956-os forradal­mat is. Mindkét forradalom végső célja a polgári-társadalmi forradalom, az igazi demokrácia, a respublika volt. A jelen­korra vár, hogy a köztársaság eszméjét kiteljesítse, élő való­sággá tegye. ^ (Folytatás a 2. oldalon) Izemanyag- árak — üzem­anyag­forgalom 4. oldal KECSKEMÉTI TAVASZI NAPOK ■ A Magyar Sajtó Napja • Mórás* József polgármester nyi­totta meg a rendezvénysorozatot és a Székely kiállítást. Cikkünk a 3. olda­lon olvasható. 1 AranytólI a legjobbaknak A sajtó felelőssége: őrizze meg függetlenségét a kormánypárttól és az ellenzéktől egyaránt. Le­gyen tükör mind a kor­mánykoalíció, mind az ellenzék számára, bírálja ugyanolyan keményen mindkettőt — hangsú­lyozta Dörnbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének saj­tónapi ünnepségén pénte­ken, a Budapesti Nemzet­közi Vásár központjá­ban. Egyet kell számonkér- ni a sajtótól és képviselői­nek önmáguktól: a hig­gadt tárgyilagosságot — mondotta Dörnbach Ala­jos. A sajtó felelőssége az is, miként kezeli a szél­sőséges megnyilvánuláso­kat, amelyek napjaink­ban a társadalom egyes rétegeiben s egyes poli­tikusok részéről tapasz­talhatók. Nem szabad komolytalannak tekinte­ni ezeket — hangoztatta —, mert a társadalom ke­vésbé tájékozott s az in­dulatok által motivált ré­tegei esetleg manipulál­hatók. S napjainkban (Folytatás a 2. oldalon) peron népé HARANGZÚGÁS A SZÜLŐVÁROSBAN, BÁJÁN Hazai földben pihen Mészáros Lázár Ezrek és ezrek siettek az ünnep reggelén a Déri-kert­be, hogy a Hősi emlékműnél felravatalozott Mészáros Lá­zár földi maradványai előtt leróják kegyeletüket. A tisz­telgésre felsorakozott a helyi, Mészáros Lázárról elnevezett gépesített lövészdandár dísz­százada és a több mint ötven éve Mészáros Lázár nevét vi­selő cserkészcsapat is. A kaposvári honvéd fúvós- zenekar 48-as indulókat ját­szott, majd pontosan 10 óra­kor, a Himnusz hangjaival megkezdődött az országos jellegű március 15-ei megem­lékezés. Petőfi Sándor Isten csodája című versét Hegedűs D. Géza szavalta, majd Für Lajos honvédelmi miniszter mondott beszédet. Egyebek között szólt a múlt és a jelen kapcsolatáról: — Mészáros Lazár kora egész Európában a nemzeti újjászületés és a polgári sza­badság megteremtésének időszaka volt. Ezért küzdöt­tek a 19. század első felének nagy magyarjai, a korabeli Magyarország színe-java, a reformkor nagy nemzedéke. Három nagy feladattal kellett szembenézni, megfelelni a történelmi kihívásnak. Vissza kellett állítani az^ország és a nemzet önállóságát, függet­lenségét, állami szuverenitá­sát. Másodjára: le kellett bontani egy elavult, életkép­telen és megcsontosodott tár­sadalmi, gazdasági és politi­kai berendezkedést. A polgá­ri szabadság nevében egy életképes, dinamikus, jogsza­bályokkal pontosan körülírt rendszert kellett teremteni. Végül harmadjára: fel kellett vállalni akkor is a kétfelé sza­kított magyarság ügyét, gondját, minden baját. Ma sem kisebb a dolgunk. • Útban a végső nyug­helyre. (Straszer András fel­vételei) Kísértetiesen ismétlődik a történelem. Ugyanazokat kell tennünk, ugyanazok a kihívások érnek bennünket. Mert nekünk is meg kell őriz­nünk a rövidesen, néhány hét múlva teljesen visszanyert nemzeti függetlenségünket. Nekünk is le kell bontanunk az életképtelen gazdasági és politikai berendezkedést, he­lyette az egyéni vállalkozá­son, az egyenlő esélyeken, a szabadságon nyugvó új. rend­szert kell teremteni. És ne­künk is fel kell vállalnunk — mert nem tehetünk mást — a ma már ötfelé szakított magyarság minden gondját és baját — hangoztatta a honvédelmi miniszter. Vitéz Szakály János, a Ma­gyar Szabadságharcosok Vi­lágszövetsége angliai cso­portjának elnöke emelkedett (Folytatás a 2. oldalon) Teljes a káosz 5. oldal SAJTÓPOSTA 4. oldal Hová lett a sertés védőára? Egyet fizet, felet kap? 4. oldal Bébi­ételek, immár dollárért 5. oldal Incidens a Múzeum-kerti ünnepségen A Múzeum-kerti ünnepségen, a miniszterelnök beszéde alatt kisebb incidens történt: fiatalok körülbelül 10 fős csoportja transzparenst bontott ki, ame­lyen nyomdafestéket nem tűrő felirat kíséretében fasisztának bélyegezték meg a kormányt, és MDF-ellenes jelszavakat is han­goztatva Kína-barátsággal vá­dolták. A rendőrség a körbenál- lók segítségével a fiatalokat el­vezette a helyszínről, és az elle­nük vizsgálatot indított. A hely­színen tartózkodó magasrangú belügyi tisztviselők véleménye szerint cselekedetük kimeríti a garázdaság fogalmát, de az el­hangzott jelszavak miatt a poli­tikai motivációt szintén mérlege­lik. (MTI) Kiosztották a Az Országház felújított Kupolatermében Göncz Ár­pád, a Magyar Köztársaság elnöke pénteken átnyújtotta a Kossuth- és a Széchenyi- díjakat. Az ünnepségen megjelent Antall József mi­niszterelnök és Szabad György az Országgyűlés el­nöke. A tv-közvetítés jóvol­tából először lehetett tanúja az emelkedett pillanatok­nak a nézőközönség, a szé­les közvélemény. Göncz Árpád üdvözlő beszédében örömének adott hangot, hogy március 15-én tehet eleget törvényes köte­lezettségének. Szólt arról, hogy a magyar szellemi élet — annyi nehézség és bi­zonytalanság ellenére — képes volt versenyben ma­radni a világgal. Képes az egyetemes nemzeti kultúrát most is sajátos magyar ér­tékekkel gazdagítani. Kife­jezte meggyőződését, hogy a nép meg tudja teremteni a maga virágzó gazdaságát, a derűs, független és de­mokratikus Magyarorszá­got. Azt, amely nemcsak vágyaiban és szavakban, hanem szellemében és telje­sítményében is európai. A beszédet követően Göncz Árpád — a Kossuth- és Széchenyi­díjakat miniszterelnök előterjeszté­sére — a tudományok, a műszaki alkotások, a kuta­tás, a műszaki fejlesztés, a kulturális és művészeti al­kotások, a gyógyítás, az oktatás-nevelés terén kivé­telesen magas színvonalú, példa értékű, nemzetközileg is elismert tevékenységükért átadta a Kossuth- és a Szé- chenyi-díjakat. (Folytatás a 2. oldalon) BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVI. évf., 64. szám Ára: 5,80 Ft 1991. március 18., hétfő • Für Lajos miniszter be­szél a szakmunkás­képzőben

Next

/
Thumbnails
Contents