Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-02 / 52. szám
^ ® PETŐFI NÉPE • 1991. március 2. AZ MDF ELNÖKSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA Távlatnyitás és távlatvesztés keveredik (Folytatás az 1. oldatról) Az Országgyűlésben túlfeszített iramú törvényhozó munka folyik a rendszerváltozás politikai, közjogi és gazdasági megalapozása érdekében, de ez a munka nehezen tud lépést tartani azzal a gyorsasággal, amellyel negyven év felhalmozódott fejlődési zavarai most válságjelenségek formájában tűnnek elő. Működésbe léptek a szabad önkormányzatok, de költségvetési nehézségek, hatásköri viták és tisztázatlan tulajdonjogi kérdések miatt mostanáig nem tudták igazolni a közvélemény várakozásait. A rendkívüli aszálykár, a KGST- piac összeomlása és az Öböl-válság rendkívül súlyos következményei ellenére működőképes maradt a magyar gazdaság, fenntartotta a költségvetési egyensúlyt, és 2 milliárd dollár fizetési- mérleg-többletet ért el 1990-ben. 1991- ben olyan költségvetése van az országnak, amelyre a Nemzetközi Valutaalap középtávú hitelszerződést alapozott. Ezzel megteremtődtek egy szerkezet- átalakítási program finanszírozásának feltételei. Elkészült a kormány négyéves gazdasági programja. Ugyanakkor fontos gazdasági törvények hiánya és nehéz hitelfeltételek akadályozzák a szerkezetátalakítás felgyorsulását, miközben minden magyar család súlyos gazdasági terheket visel. Megindult a piacgazdaság intézményrendszerének kiépítése, radikálisan csökkent a vállalatok költségvetési támogatása. A piac törvényeinek kezdődő érvényesülése következtében, hosszú évek óta példátlan módon, jelentősen csökkent a hús és a tejtermék ára. Ugyanakkor az áremelések sorozata táplálja azt a közérzetet, mely szerint maga a rendszerváltozás okozta a válságot. Ezt a közérzetet politikai eszközzé teszi a visszarendeződés szándékával fellépő demagógia. Nem alakult ki közmegegyezés a diktatúra vezető személyiségeinek és haszonélvezőinek politikai, gazdasági és erkölcsi felelőssége kérdésében. Ez a megoldatlanság újra és újra ingerültséget kelt a békés forradalom ellen, nemcsak azokban, akik tartanak a történelmi igazságtételtől, hanem azokban is, akik bíznak benne. A felelősség nem éri utol a felelősöket, ugyanakkor százezreket érnek naponta alaptalan vádaskodások. A kormányzó koalíció és az önkormányzati többséget szerzett ellenzéki pártok között stabilizáló egyensúlyhelyzet állandósulhat, de csak akkor, ha a meghatározó erők határozottan taktikai érdekeik fölé helyezik alkotmányos felelősségüket. Az MDF elnöksége úgy látja, hogy ma minden felelős erőnek döntenie kell, és állást kell foglalnia abban a kérdésben, hogy politikáját a békés rendszerváltozás gazdaságilag is eredményes befejezésének szándékára vagy a hatalmi harc logikájára kívánja alapozni. Mi arra fogunk törekedni, hogy a távlatnyitás jelei szerveződjenek kiegyensúlyozott folyamattá. Nem keresünk és nem tartunk számon politikai ellenfeleket. Támogatjuk és a folyamatok fel- gyorsítására biztatjuk a kormányt. Bízunk az MDF parlamenti frakciójában, és bízunk a koalíciós partnereinkben, mert úgy gondoljuk: elvi és politikai vitáink egy stratégiai szövetség keretei között zajlanak. Nem állunk viszont a kétségbeesés, a távlattalanság, a nemzeti megosztottság és a kicsinyhitűség pártján. Ezeket le akarjuk győzni.” (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Szaddám Húszéin Algériába menekül? Meglepő hírt közölt péntek délutáni számában az általában igen jól tájékozott francia lap, a Le Monde: Szaddám Húszéin néhány napon belül lemond Irak elnökének tisztéről és Algériában menedékjogot kap. A lap ezt az értesülését „jól tájékozott algériai forrásokat” idézve közölte és azt írta, hogy erről már javában folynak a tárgyalások a két ország között — mégpedig az Egyesült Államok bevonásával, de csak „közbeiktatott megbízottak” útján. NB I-cs női kosárlabda-rájátszás a 7—14. helyért: Kecskeméti SC—Ganz Mávag 101-72 (49-33). VÁSÁR Kecskeméten a tavaszi fesztivál alkalmából március 15—31. között kereskedőknek és kézműveseknek Jelentkezés: Idegenforgalmi és Kulturális Rendezvényeket Szervező Iroda, Kecskemét, Batthyány u. 16. IV/17. Tel.: 76/27-735. 754 S ___________r T íz óra. Megindul egymás felé a két csoport. A földfoglalók vállán nemzetiszín zászló. Varga Mihály nekidurálja magát és a nemzetiszín szalaggal átkötött fejszével nagyokat üt a zászlónyélre. 10 óra 30 perc. A zászlók, a bérelt területek kerítésén kívül, lobognak a csípős szélben. A két csoport újra szétválik. A földfoglalók és hozzátartozóik visszaindulnak a tanyába. A bérlők és társaik is elhagyják a helyszínt. Es e félóra alatt? Feszültség, indulat, kiáltások, hangos és halk hangok. Józanabb érvek és kifaka- dások. Dr. Gellért Tibor, a Varga család ismerőse, így fogalmaz: — Énszerintem ez a dolog már 81-ben is jogellenes volt. Nem is tudott róla a Varga bácsi, hogy bejegyezték a földjét. Kiosztották a területet olyan embereknek, akiknek összeköttetésük, rokonuk, ismerősük magas beosztású, vagy éppen tsz-elnök volt. Őtőle meg elvették, közben rengeteg a parlag föld, amit ki lehetett volna osztani. Nem tartom igazságosnak. Egy, szintén kokárdát viselő, nevét megmondani nem óhajtó hölgy: ez a kerítés nem szentencia. A gyümölcsös? Azt csinálnak vele, amit akarnak! A szövetkezetiek persze nem méltóztattak kijönni, hogy rendezni lehessen a dolgot. A hátunk mögött megszólal egy sztentori hang: megengedik, hogy felvilágosítsam a társaságot a törvény dolgairól? A válasz: nem kér(Folytatás az I. oldalról) mint lezárni az egyes nyugdíjak felülvizsgálatával, illetőleg egyes nyugdij-kiegészitések megszüntetésével foglalkozó törvényjavaslat és a témával kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját. Napirenden szerepel még — a szokásos interpellációk és kérdések után — a helyi önkormányzatok és szerveik, a köz- társasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása, s ha még lesz idő, a képviselők megkezdik a részletes vitát a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvény- javaslatok felett. Kérdésekre válaszolva Szabad György elmondta: korábban valóban folytak tárgyalások az Országgyűlés és a Magyar Televízió vezetői között arról, hogy a televízió átalajük! Mi békességet akarunk, nem világosságot. Majd egy kiáltás: mi a földet akarjuk! Kokárdát visel Szabó László is: — A magyar embernek alapvető indíttatása, hogy a földért mindent megtesz. Ezt a mai dolgot izgalmasnak tartom. Drukkolok a földfoglalóknak. Azt mondják: művelni akarják a földet. Tudomásul kell venni, hogy fordult a világ kereke. Ahogy látom, békességes magatartással akarják visszakövetelni a tulajdonukat. A társaságtól kissé hátrább húzódva áll az egyik érintett, Dombóvári Henrik, bérlő: — Nekünk a földfoglalókhoz semmi közünk. A szakszövetkezettel kötöttünk hosszú távú szerződést 2001-ig. Tulajdonképpen azt sem tudtuk, kié volt valaha ez a terület. Kicsit megmosolygom a dolgot, aztán majd meglátjuk. Mindenesetre a tavaszi munkáknak nekikezdünk. Varga István: — Majd válaszol a szövetkezet elnöke arra, mi lesz a mostani bérlőkkel, meg a gyümölcsösükkel. Hogy adhatta ki a tagság földjét? Ráadásul olyannak, aki nem is tagja a szövetkezetnek. Kérem szépen, mi megvárjuk a törvényt. Ezzel mi nem bántottunk senkit, hogy levertük a karókat. A sajátunkért harcolunk. Felkavarodik az indulat, már saját dolgaikat is sorolják az emberek. A hangzavar egyre nagyobb, szó esik Talfájáról, tehenekről, kítja jelenlegi parlamenti közvetítési rendszerét. A megbeszélések azonban elakadtak, s a parlamenti vezérkar azóta sem kapta meg a kilátásba helyezett írásos javaslatot. A nyilvánosságra került legfrissebb elképzelésekről (az egyes csatornán sugárzott helyszíni parlamenti közvetítések megszüntetéséről) maga Szabad György is csak a sajtóból tájékozódott, nem számítva egy. az intendáns nyilatkozata utáni telefonhívást. Mindazonáltal a házelnök úgy véli, egyelőre nem döntésről van szó, ezért kérte a frakciók vezetőit, hogy házbizottsági ülésen fogalmazzák meg álláspontjukat a tévéközvetítésekkel kapcsolatban. Az MTI munkatársa az iránt érdeklődött: megfelel-e a valóságnak az az értesülés, miszerint szigorításokat terveznek bevezetni a bizottsági munka nyilvánossága terén. Vagyis: főleg a gyakran zárt ülésen tanácskozó bizottságok tagjait korlátoznák az ülésről adózásról, nem létező agrárpolitikáról is. A bérlők közül Szeri László mondja el véleményét: — Ez az eljárás törvénysértő. Mi jóhiszeműen béreljük a területet, a jó gazda gondosságával műveljük. A továbbiakat a jognak kell rendezni. Addig is, természetesen, műveljük a földet. Károkozást nem tűrünk el! Minden éjszaka ugyan nem fogunk őrséget állni, de ha feldúlva találjuk, a rendőrséghez fordulunk. Visszamegyünk a beszélgetők közé. Valaki a barackos lefényképezését ajánlja, a szakmát is emlegetve. Erre Varga István így szól: — Nem akarunk mi ujjat húzni a bérlőkkel. Bár ők is tehetnek erről az egészről. Az első pillanattól tudták, hogy azé a nyugdíjas bácsié a föld, mégis elvették tőle. Hogyan köthettek olyanra szerződést, amibe én nem egyeztem bele? A harmadik bérlő, Dómján Gergely szól közbe: — Amikor mi ezt a földet béreltük, 86-ot írtunk. Akkor maga sem verte volna le a karókat, higgye el. Varga István válaszol: — Nem akarom én, hogy szedje ki a barackfákat, magát kártalanítja a szövetkezet. Ne haragudjon ránk. Hiszen mi még csak nem is beszélgettünk egymással soha. És ismét egy azonosíthatatlan hang: — Lehetetlen ez a helyzet. Mi, parasztok, egymást marjuk .. . Gál Eszter adott nyilatkozataikban, sőt, esetleg megtiltanák, hogy az illetékes bizottság tagjain kívül más képviselők is jelen legyenek a zárt üléseken. Szabad György leszögezte: a bizottságok maguk döntenek arról, hogy zárt ülést tartanak-e, ilyen irányú kezdeményezést sem ő, sem a Ház elnöksége, sem a Ház- bizottság nem fog tenni. Hozzáfűzte, hogy a bizottsági üléseken elhangzottak nyilvánosságra hozatala ugyancsak a bizottságok hatáskörébe tartozik. A sajtótájékoztatón beszámoltak arról, hogy jelenleg méri fel Budapesten az Egyesült Államok kongresszusának küldöttsége miként használhatja fel a magyar Országgyűlés legjobban a kongresszus által nyújtott 1,2 millió dolláros támogatást, amellyel törvényhozásunk információs rendszerének korszerűsítését, számító- gépes rendszerének kialakítását segítik. ZÁSZLÓVAL JÖTTEK, NEM KARÓVAL Mit jelent a szerződéses biztosítás? Kormányszóvivői tájékoztató Várhatóan július l-jétől váltja fel Magyarországon a kötelező gépjármű-biztosítás eddigi, benzinárba beépített finanszírozási rendjét a szerződéses rendszer. Ám az átmenet időszakában, április 15- étől jelentős mértékben emelkedik a benzinárba beépített biztosítási díjhányad — tájékoztatta a sajtó képviselőit Király Péter pénzügyminisztériumi államtitkár a kormány csütörtöki ülését követő, szokásos pénteki szóvivői sajtókonferencián. Az államtitkár elmondta, hogy a benzinárak kényszerű emelkedésében megnyilvánuló beépített biztosítási díjemelés mértékéről még folynak az egyeztetések. A biztosító szövetség egyébként azt javasolja, hogy a jelenleg beépített, literenkénti 1 forint húsz fillérrel szemben 9 forint 40 fillérre emelkedjen a literenkénti biztosítási hányad. Király Péter hangsúlyozta: a kötelező biztosítási rendszer átfogó felülvizsgálatát — illetve az addig érvénybe lépő beépített díjtétel-emelkedéseket — az tette szükségessé, hogy szakadék tátong a kárrendezésre kifizetett összegek és a biztosítási bevételek között. Ennek áthidalására a költségvetés még az idén 4 milliárd forinttal támogatja a kötelező gépjármű-biztosítást, ami március végéig „tart ki”. Az államtitkár a szerződéses rendszer várható előnyei közé sorolta, hogy bevezetésével hazánkban is megvalósítható lenne a „testre szabott” kötelező biztosítás. A bonus elvet alkalmazó rendszerben a balesetmentes vezetők alapdíjtételei akár 50 százalékkal is csökkenhetnek, a gyakran karambolozó sofőrök viszont akár 100 százalékkal megemelt biztosítási díjat is fizethetnek. A rendszer életbe léptetéséig azonban még jelentős egyeztető munka van hátra. A sajtókonferencia másik meghívott vendége, Siklós Csaba közlekedési miniszter a kormányülés másik fontos napirendjéről tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy a közlekedési tárca előterjesztése alapján a kormány átfogó jelentést hallgatott meg a magyar vasutak állapotáról, a vasútfejlesztés távlati koncepcióiról. A téma időszerűségét indokolja, hogy a jelenleg is hatályos, 1968-as vasúti törvény már nem felel meg a kor követelményeinek; a vasút állapota pedig közelít a kritikus határokhoz. Ennek érzékeltetésére a miniszter megemlítette, hogy a 130 ezer vasutas bére mintegy 30 százalékkal elmarad az országos átlagtól, s egyre nagyobb körükben a feszültség. Az utazóközönség szemszögéből nézve elfogadhatatlanok a „kosztól ragadó”, pontatlanul közlekedő vonatok. Mindezek alapján a közlekedési tárca azt az elvet képviseli, hogy az üzemeltetés legyen a vasúti társaságok feladata, a pályafenntartási, -építést pedig az állam vállalja magára. A vasút a pályák használatáért bérletet fizethetne. A kormány csütörtöki ülésén elvben elfogadta a közlekedési tárca előterjesztését. Következő lépésként július 31-éig részleteiben is kidolgozzák az állam és a vasút kapcsolatának rendszerét. Az új vasúti törvény javaslata pedig várhatóan októberben kerül a kormány, majd az Országgyűlés elé. A kormány elfogadta a Kupa Mihály pénzügy- miniszter által beterjesztett négyéves gazdasági programot, amelynek célja a magyar gazdaság stabilizálása és a konvertibilitás megteremtése. A kormány elfogadta a Magyarország IMF- kvótájának emeléséről szóló javaslatot, amelyet ezután az Országgyűlés elé terjesztenek jóváhagyásra. Ennek megfelelően Magyarország jelenlegi 530,7 millió SDR kvótája 754,8 millióra emelkedik. "ijrVí SiÉP'lfoSfi ,Mi, parasztok, egymást marjuk” '^Folytatás az 1. oldalról) A Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. Kecskemét PÁLYÁZATOT HIRDET PETŐFI NÉPE FŐSZERKESZTŐI munkakörének betöltésére Pályázati feltételek:-» felsőfokú végzettség, —> vezetői és újságírói gyakorlat, —► erkölcsi feddhetetlenség,-» nyelvismeret (német vagy angol) és Bács-Kiskun . megye társadalmi, politikai, gazdasági viszonyainak ismerete előnyt jelent. A pályázat tartalmazza a pályázó életrajzát, a végzettséget és nyelvtudást igazoló okiratok másolatát, néhány írását, valamint a lappal kapcsolatos elképzeléseit. A pályázatot ajánlott levélben a kft. ügyvezető igazgatójának kérjük beküldeni: Preiszinger András, Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. Kecskemét, Szabadság tér 1/A Beküldési határidő: 1991. március 16. 697 Hétfőn alighanem befejeződik a kárpótlási törvény vitája
