Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-02 / 52. szám
1991. március 2. • PETŐFI NÉPE • 3 A közkegyelem hordalékai Vádemelés a mélykúti bűnöző ellen Különösen gyalázatos, minden, jóérzésü ember lelkét megrázó bűnügyben emelt vádat a Kiskunhalas Városi Ügyészség vezető ügyésze. Rablással, erőszakos nemi közösüléssel és más bűncselekményekkel a számláján a közkegyelemnek „köszönhetően” szabadult nem egészen öt év letöltött börtönbüntetése után tavaly nyáron a 33 éves Lakatos István mélykúti lakos. Három hónap sem telt el, amikor a vádirat szerint újrakezdte a már lételemévé vált bűnözést. Szeptember 20-án, éjféltájban betört egy 82 éves mélykúti asszony házába. Durva ütlegelés közben pénzt követelt, majd többször megerőszakolta az idős asszonyt, aki késsel a torkán a bántalmazások következtében képtelen volt védekezni. Mivel a magatehetetlen ember a pénzt nem adta, elő, Lakatos feldúlta a lakást. így talált rá a néni — segélyekből megtakarított — négyezer forintjára, amit hajnal felé magával vitt, megfenyegetve az idős asszonyt, hogy újra eljön, szerezzen több pénzt, mert megöli. A sértett feljelentése és személyleírása alapján két napon belül ráterelődött a gyanú a vádlottra, azonban a néni a szembesítés során — bár felismerte — nem merte határozottan állítani, hogy a férfi azonos a támadójával, aki természetesen tagadott. Volt az ügyben egy másik gyanúsított is, éppen a sértett félreérthető vallomása alapján, így Lakatost elengedték. Három hét sem telt el, amikor október 12-én, este a vádlott ismét útjára indult. Ezúttal egy 83 éves mélykúti asszony házába mászott be, aki előbb azt hitte, a fia érkezett. Amikor a szólításra nem kapott választ, rettenetesen megrémült, hiszen hallott az előző esetről, és segítségért kiáltott. A támadó azonban nem sok időt hagyott neki, ököllel esett a fejének, s közben pénzt követelt. A durva ökölcsapásoktól az idős néni áll- és arccsontja eltörött, sőt, eszméletét is vesztette, így elő sem tudta volna adni a párnája alá rejtett hétezer forintját. Az eszméletlen asszonyt a vádlott többször megerőszakolta, majd — miután nem találta a pénzt — otthagyta. Már kivilágosodott, amikor a néni annyira magához tért, hogy összeverve, véresen kitámolygott segítséget kérni. Kórházba szállították, ahol műtéti beavatkozásra került sor. A helyszínre érkező nyomozók ezúttal értékelhető és azonosítható lábnyomot találtak, s a nyomkövető kutya sem tévedett. Egyenesen Lakatos szobájába vezette a rendőröket. A tények immár elegendőek voltak az őrizetbe vételhez, illetve az előzetes letartóztatáshoz, bár a vádlott továbbra is konokul tagadott, s védője szabadlábra helyezést kért. A többszörösen büntetett előéletű férfi megtagadta a vallomástételt, a nyomozóhatóság azonban folytatta a bizonyítékok gyűjtését, most már laboratóriumi vizsgálatot is kérve a helyszínen talált vérnyomokról és hajszálakról. Csak az így összegyűjtött együttes bizonyítékok tették lehetővé, hogy a társadalomra különösen veszélyes visszaeső bűnözőt újra bíróság elé állíthassák. H. T. A miniszter leállíttatta a pécsi lombikbébiprogramot A népjóléti miniszter a lombikbébiprogram felfüggesztését kérte a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorától, mert egy állampolgári bejelentés nyomán inditott vizsgálat jogi és etikai hiányosságokat tárt fel. Az 1985-ben kezdődött programmal kapcsolatos első kétséget az támasztotta, amikor 1989-ben, a műtéti beavatkozást követő 313. napon — vagyis tíz hónapra — jött a világra egy újszülött, akit „lombikbébiként” regisztráltak. Szakemberektől kapott értesüléseik szerint a pécsi szülészeti klinikán végrehajtott beavatkozások során elmulasztották közölni a donorokkal, hogy milyen célra használják fel ivarsejtjeiket, illetve nem kérték ahhoz a beleegyezésüket. Az ellenőrizhetetlen eredetű ivarsejtek felhasználása mind a személyiségi, mind pedig a származási jogviszonyokat alapvetően sértheti, s még annak veszélye is fennállhat, hogy évek múltán testvérek vagy féltestvérek házasodnak össze — nem tudván semmit a köztük lévő vérségi kapcsolatról. Az adatok szerint a megtermékenyítést megelőzően nem végeztek genetikai, and- rológiai és AIDS-vizsgálatokat sem, aminek lehetséges következményei szintén komoly aggodalomra adhatnak okot. NOVENYTERMESZTOK! • • O V r E N Y T E R M E T rr o K Kis- és nagygazdaságok! Ahogy megfelelő alap nélkül nem áll biztosan a ház, úgy megfelelő tápanyag-utánpótlás nélkül nincs jó termés! * Ha a talajvizsgálat eredménye és a termeszteni kívánt növény tápanyagigénye alapján műtrágyáz, akkor ráfordításai a betakarításnál biztosan megtérülnek. * SZOLNOKON, a TISZAMENTI VEGYIMŰVEKNÉL — közvetlenül a termelőtől — termelői áron vásárolhatják a hidegen granulált szuperfoszfát és N-P-K műtrágyákat, teljes választékban. * 1991. március 1-jétől a kisfogyasztókat is kiszolgáljuk — 10 kg-os és 50 kg-os zsákokban — raktárról (hétfőtől péntekig 8.00—14.30 között), termelői áron. Tájékozódjon és, a jövőnk érdekében, gazdaságosan műtrágyázzon! TISZAMENTI VEGYIMŰVEK 5007 Szolnok, Pf. 1 Tel.: 56/35-800 Tx: 23-658 Fax: 56/36-732 58 A fák a rezervátumban is meghalnak Folytatódik a tájrekonstrukció a Kolon-tónál • A szomorú jelen. Furcsa fényképfelvételeket hozott szerkesztőségünkbe Bálint Vilmos fotós, izsáki önkormányzati képviselő. Kivágott fatetemek, kopár dűlőút. Mint elmondta: kedvelt időtöltése a Kolon-tó bejárása. Szívesen kirándul a családjával a nagyközség melletti gyönyörű természet- védelmi terület rejtett útjain, ösvényein. Télen, tavasszal, nyáron, ősszel egyaránt találnak a vidéken csodálni valót. A fényképei viszont olyan helyzetet örökítenek meg. ami háborító. Nem tudja, mi indokolhatja, hogy a terület déli részén — az úgynevezett alsó-matyói töltés mentén —- kivágják a fasort? De a kérdéseket továbbiakkal is megtoldotta ... Mikortól rendelkezhet a helyi önkormányzat a Kolon-tó nádasainak jövedelmével? Volt idő, amikor a borairól nevezetes község lakói kétszer arattak: télen és nyáron. A decemberi és januári „búza” a nád volt. Termett bőven: a szépen rendbe szedett, megtisztított nádat nem volt nehéz értékesíteni. Eljön-e az idő, amikor a Kolon- tó vándorait a természetvédők nem űzik ki az „embertől védett” területről. Mikor lesz látogatható a nemrég, sok-sok millióért kitisztított szép, háromhektáros, szabad vízfelület? Amióta a Kiskunsági Nemzeti Park a gazdája a Ko- lon-tónak, miért gyérült meg a nagykócsag-, a szürkegém-, és a selyemgémállomány? A felvetésekkel a legilletékesebbet, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságát kerestük föl. A szakemberek szívesen, készségesen vállalkoztak a válaszadásra. Mim elmondták: számukra az a jó, ha a természetvédelmi területek szomszédságában lévő települések lakói tájékozottak. Ismerik az intézmény terveit, problémáit. így kevesebb a félreértés. Vágásérettek A fairtásról Bundity Gábor erdészeti felügyelő beszéli. — Természetesen mi sem szívesen engedjük a területre a fűrészes brigádot. Papp László területkezelő javasolta, hogy vágjunk, mert a matyói töltés fái kiöregedtek — a viharok könnyen elbánnak velük. Egyébként is: tájidegen, nemes nyárfákról van szó. Miután az erdőfelügyelőségtől megkértük és megkaptuk az engedélyt, a munkál terv szerint cl is végeztük. Mivel a Kolon-tóban az utóbbi időben — nagy örömünkre — megemelkedett a vízszint, olyan fákkal pótoljuk a kivágottakat, amelyek jobban bírják a magasabb vízállást. — Kísérleti telepítésekkel — „tájidegen" fákkal, például amerikai nyárral — másutt is találkozhatunk a rezervátumban. Azokat is kivágják? — Több gazdának is van erdeje a tájon. Minden fakivágást előzetes vizsgálatok, korrekt engedélyezési eljárás előz meg. A telepítések is előre tervezettek. Ha ültetünk — és ez igen ritkán történik — általában szürke nyárral és fűzzel próbálkozunk. De hangsúlyozom: igen ritka az emberi beavatkozás. • Méhesi l-.\a arelm felvételei 1981-ben készüllek a Kolon-tó környékén. A nád haszna visszajut — És mi lesz a nádasok hasznával? — A Kolon-tó nádasait, igen elhanyagolt állapotban, a KNP igazgatósága 1981-ben vásárolta, illetve a kezelői jog átadásával szerezte. Azóta igen tetemes költséget emésztett föl az avas nád vágása, amely most már évente, megközelítőleg, nyolcszázezer forint hasznot hoz intézményünknek. A munkák szabályozottan, a természetvédelem elsődleges szempontjainak figyelembevételével, szigorúan meghatározott időben történnek. A megmaradó foltokat és szegélyeket a szakemberek gondosan kijelölik. Az így kialakult fiatal és idős nádfoltok változatossága kiváló fészkelő- és életteret kínál, amely a vízi és a gázlómadarak paradicsomává avatja a Kolon-tót. Mivel az elképzelések szerint a természetvédelmi és a műemlék- védelmi területek nem kerülnek önkormányzati tulajdonba, nem hisszük, hogy az izsáki községi kassza bevételeit gyarapíthatná a már említett hét-nyolcszázezer forint. Megnyugtatásul mondom: a tetemesnek nem mondható összeg általában visszakerül oda, a gondoskodás csatornáin. A Kolon-tói nád minősége, sajnos, nem a legkiválóbb (édesvízi, mocsári). Félő, hogy a jelenlegi nádkonjunktúra sem tart sokáig ... Újabb tavacskák A mocsárnak valóban van már egy jelentős nagyságú, igen szép tava — mondotta Kákonyi Árpád hidrológiai felügyelő — a kotróhajót tavaly elszállították. Sokan hitték: örökre lezárult a tavasítás. Most örömmel újságolhatom: van remény a további tisztításra. A Közös Piac országai által finanszírozott, úgynevezett FAR-prog- ram kuratóriumánál van egy pályázatunk — remélhetjük, örömteli döntés születik hamarosan. A terv szerint, számos apró vizes foltot hoznánk létre a nádasokban. Nem hajóval, hanem kerekes kotróval dolgoznánk. És a kitermelt anyagot ballonos lFÁ-val szállítanánk el. így lehetőség lenne, hogy a mainál jóval több látogatót tudjunk fogadni a területen. Oldani szeretnénk a mai zártságot, humanizálni a rezervátumot. Ez. persze, nem jelentené a turizmust vagy a horgászat engedélyezését. De jóval több diákot, természetbúvárt fogadhatnánk a bio- kincsesház eddig zárt részein is. Visszaköltöznek Szenek Zoltán ornitológiái felügyelő a védett madarak érzékelhető fogyásáról beszélt: — Azt gondolom, senki sem állítja Izsákon, hogy a természetvédelem pusztította ki a védett madarakat a vidéken. Elismerem azonban, hogy csökkent a kócsagok és a gémfélék száma a Kolon-tónál. Ennek legfőbb oka, hogy 1984—85-ben szinte teljesen kiszáradt a tómeder. Már nem volt sehol szabad vízfelület. így a madarak, táplálék híján, továbbvándoroltak. Az idén minden jel arra mutat — sosem látott számban költöznek vissza a tóhoz a vízi és a gázlómadarak. A vízállás jó. Szabad vízfelület is van. Nagyon remélem tehát: a gazdagodást felfedezhetik majd az izsákiak. Farkas P. József i
