Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-13 / 61. szám
4 9 PETŐFI NÉPE t 1991. március 13. A TANYÁK JÖVŐJE — A JÖVŐ TANYÁJA A MODELL:______________________ J ászszentlászló Jelenleg 2 gyerekes, fiatal, ja- kabszállási illetőségű házaspár lakja a jászszentlászlói Farkastanyát. A kicsi, elhanyagolt épületekkel beépített tanyához sohasem tartozott nagy földterület. A tsz-tag férj és a bolti eladó, jelenleg gyermekgondozási segélyen élő feleség 2 hektárt kukorica-, zöldségtermesztésre, 7 hektárt szőlőművelésre bérel. Mivel sok állatot tartanak, másfél hektár kaszálóról is gondoskodtak. A villamosított tanya vízellátását hidroforral működő fúrt kút biztosítja. Régi és új gazdák A Nagy-Gál-tanya tulajdonosa egyike a környéken önállóan gazdálkodóknak. Eladta belterületi lakását, nagy tervekkel költözött a község külterületére. Az eredetileg kőműves képesítésű családfő látástól vakulásig dolgozik. Épületei jó minőségűek, ötletes beépítésűek, de messziről föltűnik; eltérnek a környező tanyáktól, nélkülözik a helyi jellegzetességeket. Az elmúlt hónapokban kétségessé vált a nagy munkaráfordítással kialakított tejtermelő gazdaság jövője. Gépi fejőberendezésén kívül van kisteherautója, MTZ traktora, fűkaszája. Kétosztatú, régi lakóházát fürdőszobával bővítette. A földek tagosításáig a környék egyik legnagyobb gazdasága volt a Csányi-tanya. 1947-ben mintegy 40 hektár tartozott a tanyatelekhez. A tulajdonos és felesége belépett a termelőszövetkezetbe, ma is kint laknak tsz-nyug- dijasként. Hatalmas udvaruk kissé túlméretezettnek tűnik az eredeti birtoktest megcsonkítása miatt. Most 4 szobás (!). a régi, lebontott lakóház helyén épített fürdőszobás, telefonos házban laknak. Az udvari étkezőkonyhában főznek, reggeliznek, ebédelnek, vacsoráznak télen- nyáron. Fóliás zöldség- és virág- termesztésből élnek. A növény- termesztéshez kerti traktort, beépített permetező- és öntözőberendezéseket használnak. Termékeiket saját gépkocsin szállítják Kecskemétre, a fővárosba. A gazdálkodást Kiskunfélegyházán élő gyermekeik és esetenként alkalmi munkások segítik. „Bent” és „kint” Régebben magam is bolyongtam a jászszentlászlói határban, az esetleírásokat azonban egy tavaly októberben készült modell- tervből vettem. A község tanyás külterületének rendezési javaslatát, dr. Onódi Gábor témafelelős irányításával, dr. Ángyán József, dr. Keszthelyi Tibor (valameny- nyien a Gödöllői Agrártudományi Egyetem oktatói) és a kecskeméti Markolt László építészmérnök készítette. A kiragadott példaleírásokból is nyilvánvaló, hogy az elmúlt évtizedekben átalakultak a tanyák. Funkciójuk, lakóik életkora, megközelítési lehetőségük szerint tovább differenciálódtak. Újra és újra bizonyítják életképességüket, tanúsítják, hogy még hosszú ideig számolni kell e külterületi településformával. „A korábbi években többé-kevésbé Teírt’ tanyás térségekben napjainkra megélénkült az építési tevékenység” — olvasható Markolt Lászlónak a rendezési tervet indokoló bevezetőjében. Mind tanácstÜla- nabbá és tehetetlenebbé váltak az építési hatóságok, mert a korábbi határozatok, irányelvek képtelenek voltak a tanyás térségek átalakulási folyamatainak értelmezésére. Még az 1975-ben kiadott vonatkozó rendelet is szigorúan korlátozta a külterületi építkezéseket. Az itt-ott meglévő rendezési tervek pedig figyelmen kívül hagyták a belterület és a külterület eltéréseit. „Bent” az épületek (tömegük, elhelyezkedésük) a meghatározók, „kint” termelési funkcióik (a környező földterületek, ezek térbeli szerkezete). Külterületi főutca Ha valamikor, most a mező- gazdaság újabb átrendeződésekor közérdek a korszerű szabályozás, korlátozás, ösztönzés, a gazdálkodási keretek és az új vagy az eltorzított régi igények, feltételek és a hatósági magatartás összhangjának a megteremtése. A modellterv készítői csak ott rendelnének el építési tilalmat, ahol ezt a védőövezetek, természetvédelmi, esetleg nagyüzemi mezőgazdasági érdekek megkövetelik. Úgy vélik, hogy a móriegáti belterület és az úgynevezett „régi falu”, az 54014 számú, szilárd burkolatú út céltudatosabb számba vétele és továbbvitele a bugaci útig segítené az említett kristályosodási gócok fejlődését. A tervezők 6 övezetet különböztetnek meg a bugaci, kiskunfélegyházi, szanki, bócsai földekkel kezező jászszentlászlói határban. Helytelenítenék az erdőgazdaság területén új tanyák építését,a túlnépesedés miatt körültekintő mérlegelést javasolnak Móricgáton, gondoltak a bugaci idegenforgalom lehetőségeinek kiaknázására, az üdülőtanyákra. Mellékeltek egy felújítási mintatervet és 2 új beépítési tervet. * * * Ezt a modellt is megvitatják március 21-én, csütörtökön a kecskeméti, A tanyák távlatai című országos szakmai konferencián, a megyei önkormányzat székházában. Életrevalóságát, használhatóságát, színvonalát majd a gyakorlat dönti el. Heltai Nándor • Csányi István kertész (archív felvétel) KÖNYVESPOLC Uj útikönyvek A Külföldi városkalauzok I A Moldva folyó partján elte- sorozatban, javított kiadás- rülő, majd’ kétmillió lakosú ban jelent meg Szombathy főváros megismerésére csal a Viktor Prága című könyve. | könyv. Világi és egyházi műemlékei, gótikus és barokk épületei, a IX. századtól épült Hradzsin, az óváros, a székes- egyházak, a Károly híd, patinás negyedei, apró terei tették a turizmus egyik frekventált helyévé; hangulata szülte számára az „Arany Prága” nevet. A városismertető kötet általános csehszlovákiai tudnivalókkal kezdődik, majd a város történelmének, kultúrájának rövid összefoglalása, ÍHÍEjj5imiüÍHÍi5ii;it5i5ji5jmj5imÍHÍHii5j5iinjS liSireiiSiniiriirnräii« j|5|B|aBSlBSlBS|Bj|jj •mm :::::::: iiliiiii : :::: í:: í ■ y ; j lAisr iiíiíi iOi !Si !Di iöi il 1 I iii; isi üü ii"? iiü: ÜT ii5iE iii iii Mit tanuljon a leendő gazda ? BESZÉLGETÉS AZ AGRÁRÁTALAKULÁST KÍSÉRŐ KÉPZÉSRŐL Lövőpetri, Alsónémedi, Nyíracsa, Vá- mospércs neve az „újkori” földfoglalások révén bevonul a magyar történelembe. Törvények híján terebélyesedik a föld után vágyó gazdák mozgalma, s óvatos becslések szerint még az idén 20-25 ezer egyéni gazda próbálkozik a boldogulással. A termelés beindításához a föld nélkülözhetetlen, ugyanakkor nem elégséges feltétel; hiszen eszközökre, tőkére, értékesítő- és felvásárlószervezetekre, valamint mindezek működtetéséhez a szaktudásra elengedhetetlenül szükség van. A földfoglalások jelzik, hogy a gazdatudat már létezik a magyar rögön. De párosul-e hozzá a szakmai ismeret? Ez utóbbiról beszélgettünk dr. Wallendums Árpáddal, a Földművelésügyi Minisztérium gazdaképzésért is felelős osztályvezetőjével. — Az agrárátalakulás visszavonhatatlanul megindult. Követi-e a képzés a politikaigazdasági folyamatokat? Nem követi, hanem előtte jár. A gazdaképzést 1989 decemberében hirdette meg az akkori MÉM. Látható volt, hogy a mezőgazdasági struktúra nem marad változatlan, s a várható folyamatoknak elébe mentünk. Gazdabizonyítványt még nem adtunk, a képzés a múlt év őszén kezdődött, s az első végzett gazdák szeptemberben kapnak oklevelet. — Kik és hol koptatják az iskolapadokat? — Az oktatás hat középiskolában kezdődött: Kétegyházán, Jászapátiban, Csurgón, Szekszárdon, Kőszegen és Pápán. A hallgatók mezőgazdasági szakközépiskolát vagy szakmunkásképzőt végeztek, s most egyéves, bentlakásos, iskolarendszerű képzést kapnak. Nyilvánvaló, hogy nem elméleti szakembereket kell az iskoláknak kibocsátaniuk, hanem olyanokat, akik maguk végzik el a mezőgazdasági munkát, s képesek a biológiai-gazdasági folyamatok befolyásolására, irányítására. Ennek megfelelően a tanterv rugalmas, nem egy központi, órákra szabott tananyagra épül. Lehetőség van a konkrét helyhez, a tájkörzethez alkalmazkodni, így a hallgatók speciális igényei kielégíthetők. Tanulmányoztuk a nyugat-európai iskolákat, számos, náluk bevált módszert átvettünk. Hetente 14 óra az elmélet, 26 a gyakorlat. Ez az arány összhangban van a képzés céljával is. A hagyományos mezőgazdasági tárgyakon állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, gépészet -— kívül jelentős óraszámban tanulnak gazdálkodást, falusi életmódot, vendéglátást, idegen nyelvet. — Az intézmények nyíltan hirdetik, hogy a képzés kísérleti. Fél év múltán milyen tapasztalataik vannak? Röviden azt mondhatnám, szélsőségesek. Az látszik, hogy a gazdákra, a tulajdonosi szemléletre, a hagyományos értékek újrafelfedezésére szükség van; vagyis az új típusú képzés a mezőgazdaság természetes kísérője lesz. Az indulás körzetenként váltakozó sikerű: egyes helyeken túljelentkezés volt, másutt csupán öten-hatan érdeklődtek. Ami érdekes: a hagyományos agrártérségekben sem volt elég jelentkező. Persze, mindezekből érdemi következtetéseket még aligha szabad levonni. Általános tapasztalat viszont, hogy a diákok szívesen, szorgalmasan tanulnak, a fizikai munkától sem riadnak vissza. — Vélhetően paraszti származásúak, földjük van, megszokták az effajta munkát. Készülnek az önálló gazdálkodásra a mostani diákok? — Természetes, hogy egy új iskolatípusba a leginkább elkötelezettek jelentkeznek. Azt azonban nem akarjuk, hogy végzett diákjaink nadrágszíjparcellás gazdálkodásra készüljenek fel. A magyar birtokszerkezet várhatóan nem is ilyen lesz; a nagyüzemtől a kettő-öt hektáros gazdaságokig sokféle méret megtalálható lesz a jövőben. A mi feladatunk az, hogy a hallgatókat az árutermelésre és a piacgazdálkodási szemléletre készítsük fel. Az így megszerzett ismereteket mindenféle gazdaságtípusban eredményesen alkalmazhatják. — Feltételezve, hogy a kísérlet beválik: milyen lesz a jövendő gazdaképzése? — Várhatóan megmarad a négyesztendős, érettségit nyújtó alapképzés a kertészeti, gépészeti, állattenyésztési és növény- termesztési ágazatokban. Ezt követi az ötödik évben a szakosodás, a tulajdonképpeni gazdaképzés. — A magyar agrároktatást eddig is azzal vádolták, hogy túlszakosodott. Az új koncepció ezt a hagyományt látszik őrizni. A nagyüzemekben még elképzelhető a speciális tudás hasznosulása, ám a magángazdák inkább az általános ismereteket igénylik majd. Az NSZK mezőgazdaságáról igazán nem állítható, hogy nagyüzemi, a speciális oktatás mégis jellemző rá. A kertészeti iskolákban hétféle szakot tartanak fönn, Magyarországon csak négyféle szak létezik. Csupán a példa kedvéért említem: elképzelhető, hogy egy családnak üvegházi kertészete van, s a felnövekvő gyerek erről a szakmáról akar a lehető legtöbbet megtudni. Németországban beiratkozhat üvegházi kertész szakra, nálunk nincs ilyen. Bizonyos, hogy belátható időn belül a mezőgazdaság minden ágában megmarad a nagyüzem is, tehát a speciális képzés sem idejétmúlt koncepció. Éppen ellenkezőleg, a szakosítást nem szabad politikai célokból feláldozni. — Mikorra várható a módosított képzési rendszer elterjedése? Semmit nem akarunk az iskolákra rákényszeríteni, az igényekkel együtt változik az oktatás. Tavaly hat osztályban indult a gazdaképzés, az idén, várhatóan, 20 helyen kezdik el. Csak ott szabad hozzáfogni, ahol érdeklődnek iránta, s ahol az oktatás feltételei megteremthetők. — Ha a mezőgazdaságban kialakul a családi vállalkozás, akkor a gazda mellett a gazdaasszony is tevékeny részese a termelésnek. Hogyan szerezhetnek ők ismereteket? — Nyolc helyen — Vépen, Szentlőrin- cen, Zircen, Velencén, Tamásiban, Kenderesen, Jánoshalmán, Marcaliban — kezdődött el a gazdaasszonyok felkészitése. Egy évig tanulnak a mezőgazdasági végzettségűek, másfél évig a gimnáziumban érettségizettek, két évig az általános iskolát befejezők. A tananyag megközelítően három részre tagolódik: mezőgazdasági témákra, a család ellátására, és az úgynevezett kiegészítő ismeretekre, mint a varrás, kézimun- kázás. V. Farkas József fi iiiififi I •1 ii:::::::: ÍiÍ:iÍÍÍÜ iiű: iií: iiiii iüii iitTi turisztikai főbb ismérvei követik egymást. Gyakorlati útmutató és sok-sok, kitünően használható térkép és vonzó fotó teszi teljessé a kötetet. A Külföldi útikönyvek sorozat új kötete igazán újdonság: Albániáról szól Réti György munkája. A Balkán-félsziget délnyugati részén lévő 28 748 km2-nyi kis országról, melyet hárommillióan laknak (hazánk területének területük is, lakosszámuk is csak egyharma- da). Az ország az Adriaitenger menti sávban ásványkincsben gazdag, északabbra termékeny dombvidék, majd az Alpok karsztos mészkőlánca váltja a domborzati képet. A nagy turisztikai lehetőségek hazája ez az ország, ahol a rejtélyek, az elszigeteltség, a szegénység, az európaihoz semmiben sem hasonlóság fogadja az utazót. Évszázados, szinte érintetlen települések, élő néprajz, az évezredek kultúráját őrző műemlékek, a vallási sokszínűség teszi igazán vonzóvá a turisták számára Albániát. A politikai helyzet stabilizálódásával remélhetően hamarosan gyakori úti cél lesz a magyar turistáknak is a csodaszép ország! k. m.
