Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-13 / 61. szám
2 d PETŐFI NEFE • 1991. március 13. PARLAMENTI FOLYOSÓ Torgyán fölött eljárt az idő? • Kocsenda Antal: — Nem volt szerencsés Torgyán úr beszéde. Az elmúlt hét sem telt „Torgyánta- latiul”, és még saját frakciójában is sikerült vitát. sőt. indulatokat kavarnia. Radikális elképzeléseit — melyeknek Budapesten, a Testnevelési Főiskolán adott hangot — egyesek alkotmánysértőnek értékelték. A közismert kisgazda frakcióvezér, egyebek mellett, kifejtette, hogy még a kormány átvételétől sem rettenne vissza, „amennyiben népének érdeke úgy kívánná”. Mindenesetre a hétfő délutáni plenáris ülés kezdete előtt a kisgazda frakció padsoraihoz vezető ajtónál, a folyosón, a képviselők hangosan, egyikük-másikuk magából kikelve vitatkozott. Kocsenda Antal Bács- Kiskun megyei képviselőt nem találtuk közöttük, s amikor a későbbiekben sikerült megkérdeznünk, mértéktartással nyilatkozott. — Önnek mint az FKgP alelnöké- nek mi a véleménye Torgyán József hét végi nyilatkozatáról? — Én nem hallottam a beszédét, mert nem voltam hivatalos a szombati. általa szervezett nagygyűlésre. így csak az újságokból—melyek részleteket közöltek — tudtam tájékozódni. Ahhoz azonban, hogy a megnyilatkozást értékelhessem, mindazt ismernem kell. ami ott elhangzott. A frakció hétfő délelőtti ülésén Torgyán úr megígérte, hogy a beszéde teljes szövegét átadja képviselőtársainak. — Tehát akkor a frakció foglalkozott ezzel a kérdéssel. Mégis, valamilyen vélemény kialakult önökben? — Éles vita zajlott. Én annyit tudok most mondani, hogy nem tartom szerencsésnek a frakcióvezető megnyilatkozását. Annál is inkább, mert nem a párt álláspontját tolmácsolta, ezt a programot nem egyeztette a párt országos vezetőségével. Ő most is kifejtette, hogy nem a kisgazdák, hanem a saját nevében beszélt. Szakértőkre hivatkozott, akik segítségével kidolgozta ezt a programot. — S ön úgy látja, hogy ennyire különválasztható a frakcióvezetői és a személyes vélemény? — Éppen ebből fakadt a vita a frakcióülésen is. Mi úgy véljük, hogy teljesen nem választható külön. — Van-e annak jelentősége, hogy erre a nagygyűlésre kit hívott meg Torgyán úr? S ha igen, akkor nem fenyegetik ezek a lépések a párt, esetleg a frakció egységét is? — Nem hiszem, hogy ne lenne jelentősége a meghívottak kiválasztásának. Már csak azért is, mert minden egyes rendezvényen a megjelenők reprezentálják az eseményt. Ez a nagygyűlés inkább Torgyán József híveit igyekezett összehozni. így nyilvánvaló, hogy azokat látta szívesen, akik egyetértenek radikális megnyilatkozásaival. Az egységgel kapcsolatban pedig, mint már mondottam is, nem tartom szerencsésnek ezt a szombati nagygyűlést. — Érthetem az ön szavait úgy, hogy nem tartozik Torgyán úr táborába? — Én nagyon sok rendezvényen vettem részt Torgyán Józseffel együtt, például Bács-Kiskun megyében is. Abban az időben volt egy olyan értelmű pozitív szerepe, hogy az embereket a félelemküszöbön átlökte. Sokszor kimondta azokat a dolgokat, amiket mások nem mertek. Ehhez az ő radikális megnyilatkozásaira többé-kevésbé szükség volt. Most azonban tudomásul kell venni: már más az igény. Ez a stílus ma, és elsősorban a törvényalkotás munkájában, nem szerencsés. S azok a feszültségek, amelyek személye körül és még a kisgazdapárton belül is megmutatkoznak, elsősorban ebből táplálkoznak. — Lesz-e az ügynek folytatása? Oláh Sándor főtitkár úr a kisgazdapárt nevében már elhatárolta magát a beszédtől. S mi tartjuk magunkat ahhoz, hogy ez kizárólag Tor- gyán József személyes véleménye volt. Bencze Andrea Baker—Samir megbeszélés (Folytatás az I. oldalról) nyát egymással párhuzamosan kell kezelni. Avi Pazner Samir és James Baker amerikai külügyminiszter délelőtti megbeszéléseiről nyilatkozott a ieruzsálemi rádiónak. A találkozón nem volt szó a „terület békéért” elv izraeli elfogadásáról — válaszolta egy kérdésre. George Bush amerikai elnök múlt héten elhangzott kongresszusi beszédében ennek szellemében tartotta rendez- hetőnek az izraeli—arab viszályt. Samir elégedett volt Bakerrel folytatott tanácskozásával — mondta Pazner, s bizakodásának óvatosságát hangsúlyozva hozzátette: „talán megvan a lehetősége a változásnak egyes arab országokban, amelyek eddig még csak fontolóra venni sem voltak hajlandók Izrael állam elismerését”. Magyarázata szerint „egyes arab országok talán megértették” azÖböl-válságból, hogy „a veszély nem Izraelből, hanem máshonnan származik”. A találkozón, amely négyszemközti tanácskozásként kezdődött, az arab- izraeli viszályon túlmenően az Öböl-térség biztonsága, a közel-keleti fegyverzet-ellenőrzés és a regionális gazdasági együttműködés volt még terítéken — tudatta a szóvivő. Koalíciós megállapodás a kárpótlási törvény fő kérdéseiről A Miniszterelnöki Sajtóiroda az alábbi közlését kérte az MTI-tőI: A koalíciós pártok és parlamenti képviselőcsoportok vezetőségei, valamint a kormány képviselői kedden egyeztető megbeszélést tartottak a pártok együttműködése, a hatékony parlamenti munka és jogalkotás problémáiról, azok közül is kiemelten a kárpótlási törvény megalkotásának felgyorsítási lehetőségeiről. A megbeszélés résztvevői á kárpótlási törvény minden lényeges sarokkérdésében közös nevezőre jutottak. A megállapodás részleteit a kormány a legközelebbi ülésén, illetve az egyes pártvezetőségek és parlamenti képviselőcsoportok is megvitatják. A koalíciós pártok vezetői politikai magatartásukban önmérsékletre törekvést vállaltak, az eredményes jogalkotói munka és a társadalmi megbékélés érdekében. A bíró visszaadta az iratokat az ügyésznek (Folytatás az 1. oldalról) — A vizsgálat alapján megállapítható, hogy Pintér László paranoid személyiségzavarban szenved. Vélt sérelmei, kóros élményei hatására tudata fokozatosan beszűkült. így egyetlen gondolat, a bosszú határozta meg cselekedetét, amikor a bombariadót bejelentette. A bíróság egy ízben már elnapolta a tárgyalást. Ahhoz, hogy a tárgyalás folytatható legyen, újabb elnapolás szükséges. Ezt a törvény ide vonatkozó szakasza kizárja. Ezért a bíróság az iratokat az ügyésznek visszaküldi, további nyomozati cselekmények, vizsgálatok elvégzése érdekében. Szőcs Gézának, az RMDSZ főtitkárának múlt heti szenátusi beszéde után, hétfőn a román képviselőházban Pillich László igyekezett eloszlatni az évfordulóval kapcsolatos félreértéseket és tudatlanságot a románság körében, amelyet számos napilap táplál napok óta rosszhiszemű hangulatkel téssel. Meglepően építőjellegű és józan hangvételű beszédben reagált Pillich László felszólalására a Nemzeti Megmentési Front Hargita megyei képviselője. loan Oancea kijelentette, hogy az RMDSZ biztosítékait a A Bács-Kiskun megyében eddig példa nélküli eset könnyen válhat a jogtörténet érdekes momentumává. Nincsenek még terrorizmusellenes törvényeink, ezért kellett, a jelen esetben a hatóság félrevezetése miatt, emelni vádat. Nem történt volna meg a hatóság félrevezetése, ha — rágondolni is szörnyű — valóban felrobban a gyár. A védő kifogást emelt a megfogalmazás ellen: védence a portást vezette félre, aki nem számít hatóságnak, ellenben az üzemvezető tényleg a hatóságot vezette félre, amikor a rendőrséget értesítette. Gál Zoltán megemlékezés senki ellen nem irányulójellegéről tudomásul kell venni és megértéssel kell fogadni. Felszólította az összes erdélyi képviselőt és szenátort, hogy egyesült erővel törekedjenek az etnikumközi feszültség enyhítésére. „El kell határolódnunk a szélsőségesség és sovinizmus minden formájától, bármelyik oldalról is jöjjön. Nem folytathatjuk tovább az etnikumközi uszítás politikáját” — hangsúlyozta a front képviselője. A romániai magyarok abban reménykednek, hogy ez a felszólalás a kormánypárton belüli szemléletváltozás első jelének bizonyul majd. AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE A MEGA MÓR V PETŐFI BIZOTTSÁG VÁLASZA A Megamorv Petőfi Bizottság örömmel és bizakodással olvasta a sajtóközleményeket, amelyek arról tudósítottak, hogy az MTA új vezetése új bizottságot nevezett ki a szibériai Bar- guzinban fellelt — és minden eddigi vizsgálatunk alapján Petőfi Sándorral egyezést mutató — földi maradványok azonosítására, a Petőfi-kutatások folytatására. Ugyanakkor a közlemény tartalma és hangvétele alapján továbbra sem tartjuk meggyőzőnek az MTA Petőfi Bizottságának hozzáállását a tudományos együttműködés feltételét illetően — szól a közlemény, mely az ügy eddigi hivatalos magyar kezelésével kapcsolatos számos kifogásának felsorolása után végül így zárul: Most. félretéve a múltbeli sérelmeket, bízva Antall József miniszterelnök úr, a parlament és az MTA új vezetésének támogatásában, ismét törekedni fogunk a kért. segítőkész együttműködésre. Az új MTA-bizottság konkrét megkeresésére minden, rendelkezésünkre álló dokumentumot átadunk. Nagyban hozzájárulna a tudományos igazság mielőbbi kiderítéséhez, ha az elkövetkező időszakban mind az érintettek, mind a sajtó, a rádió és tv arra törekedne, hogy az üggyel kapcsolatos közlemények mindkét fél véleményét egyidejűleg tartalmazzák. Ebből a szempontból továbbra is fontosnak tartanánk, ha a kormány az MTA-n kívül külföldi szakértőkből álló bizottságot is felkérne az azonosításra. Az eddigi vizsgálatokat végző amerikai és svájci tudósok hajlandók Magyarországra jönni és egy nyilvános fórumon ismertetni az azonosságra utaló eredményeiket. Az MTA új bizottságának ez minden bizonnyal segítséget jelentene a vállalt feladat teljesítésében. Sikeres együttműködésünk reményében minden kezdeményezést örömmel támogatunk, csak célratörő, és ne halogató legyen. Józan, reményt keltő hang a román parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) Az egyik „kiszáll”, a másik belendül (Folytatás az 1. oldalról) kotmánybírósági eljárásra lesz szükség. Mi ugyanis alkotmányellenesnek tartjuk például a földvisszaadás kérdését: kiknek, milyen arányban? Húznak egy határt, ami fölött már csak részleges lesz a kárpótlás? A kárpótlási jegy tudja-e pótolni azt, amit tulajdoni veszteség címén az állampolgárok elszenvedtek? Valamint a most jogos tulajdonos téeszekkel szemben ez a kárpótlási jegyes megoldás jogszerű lehet-e? Ezek a kérdések azok ugyanis, amiket először meg kellene válaszolni ahhoz, hogy törvény születhessen. Dr. Józsa Fábián, ugyancsak Bács- Kiskun megyei (MDF) képviselő másként látja ezt: — Azért tartjuk fontosnak a kárpótlási törvény minél előbbi elkészítését, mert ettől reméljük, hogy a privatizáció — ami a magyar gazdaság talpra állításához elengedhetetlenül fontos — lendületet fog venni. A kárpótláson keresztül teremtődnek meg egy üzleti, vállalkozói középosztály • l)r. Józsa Fábián: — Ettől reméljük, hogy a privatizáció lendületet fog venni. (Fotó: Walter Péter) létrejöttének a lehetőségei. Tehát ezért fontos, hogy minél gyorsabban, a lehető legjobb megoldásokat tartalmazva készüljön el ez a törvényjavaslat. Mi úgy véljük, hogy a külföldi tőkére lehet támaszkodni, sőt, sokat is remélhetünk tőle, de a magyar gazdaság motorjának mint a világon mindenütt: a saját belső erőnek kell lennie. A kárpótlási törvénytervezet, ami azon túl. hogy az állampolgárok széles rétegeinek tulajdonhoz jutását szolgálja, az előbb említettet hivatott megteremteni. Az SZDSZ aggályaival kapcsolatban azt mondhatom, hogy jogilag meg lehet találni azokat a formákat, amelyek az alkotmánysértésnek még a gyanúját is eloszlathatják. Ők azt szeretnék, ha nem jönne létre a kormánykoalíció pártjain belül megegyezés. Ez az SZDSZ szempontjából érthető. Mi viszont efelé haladunk, és ez hamarosan, remélhetőleg a jövő hónap elejére, tető alá fog kerülni, s el lehet fogadni a törvényt. (bencze) Búcsúzik a legendás kurucszobor? (Folytatás az I. oldalról) csátandó ingyenes vagyonjegyekre fordítanák. Dr. Várnai László (MSZP), az ügyrendi és jogi bizottság elnöke felhívta a*testület figyelmét, hogy jogszabályok határozzák meg, hogy a kitűzött prémiumfeltételekről a mérleg- készítést követő harminc napon belül értékelés és döntés szülessen. Hosszadalmas vita kezdődött ezután az előterjesztésben megfogalmazott feltételek értelmezéséről. A vita hevében Kántor András (SZDSZ) képviselő azt is megkérdőjelezte, miért akarnak jutalmakat osztani egy rosszul működő, veszteséges vállalat vezetőinek. Bár az este folyamán többször választ kapott, miszerint az üzem „sajnos” nyereséggel zárt, a kérdést újra még újra feltétté. ‘ mondván, hogy őt tavaly így tájékoztatták. Bár hosszas szavazási procedúrák során születtek részleges döntések, a későbbi zárt ülésen végül ezeket is hatályon kívül helyezte a testület, s új előterjesztést kérve, rendkívüli ülésen kívánja újratárgyalni. Ezt követően tájékoztató hangzott el a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Kiskunhalasi Kirendeltségének vezetőjétől a város munkaerő- helyzetéről. Kocsis István ötpontos javaslattal sürgette, a munkanélküliség kezelésének érdekében, a hathatós együttműködést. Pajor Kálmán (MDF) javaslattal élt egy tanulmányterv sürgős elkészítésére a város foglalkoztatásáról. Úgy tűnt azonban, a napirendre tűzött témát inkább csak kipipálni akarta az önkormányzat, mert a javaslatok fölött érdemleges válasz nélkül elsik- lott. Megvitatta még, és a k iegészí- tésekkel elfogadta a testület az első fél évi munkatervét. A kiegészítések között az is szerepelt, hogy legalább a rendkívüli ülések időpontjait helyezzék át hétfőről olyan napokra, hogy a város országgyűlési képviselői is részt vehessenek rajtuk. Az egyéb kérdések tárgyalása során elővásárlási jogot adott a szenátus a Kunép Vállalatnak két évre a Mátyás tér és Sárkány utca közötti építési területre. Elvetette ugyanakkor azt az előterjesztést, amely a Köztársaság utca 3. szám alatti területet — a lebontott művelődési ház, korábban a városi közgyűlések épületének telkét kívánta eladni. Mivel a hajdani, szép, városképi jelentőséggel bíró épület tönkretétele érzékeny pontja ma is a lakosság lelkiismeretének, a terület pedig a város legértékesebb telke, a szenátus úgy döntött, alaposabb megfontolás tárgyává teszi a hasznosítását, jelenleg nem kívánja értékesíteni. Az interpellációs válaszadások következtek végül. Pajor Kálmán (MDF) képviselő a Baky-kastélyhoz kért nyilvános telefonfülkét. A létesítés költségeit az önkormányzat felvette a pénzügyi terv feltételesen teljesítendő,tételei sorába. Dr. Gszelmann Ádám (MDF) a búsuló kuruc szobrának rohamos állagromlása ügyében interpellált, s szakértői felülvizsgálatot javasolt. A Képző- és Iparművészeti >, Lektorátus szakvéleménye szerint sürgős restaurálás után a legendás szobrot védett helyre, múzeumba vagy más középületbe kell szállítani, s a helyére faragott másolatot állítani. Ezt követően a polgármester a nyilvános ülést berekesztette, s a testület a már említett zárt ülésen folytatta munkáját. Hajós Terézia Hazatért Baja nagy fia Kamarai küldöttség Bonnból A Magyar Agrárkamara meghívására tegnap viszont látogatásra érkezett Kecskemétre a bonni székhelyű Észak-Rajna-Westfalia Kamara igazgatója, dr. Gerhard Lessmann és helyettese, dr. Horst Wagner. A vendégeket dr. Gál Gyula, a megyei agrárkamara ügyvezető igazgatója fogadta, aki tagja volt annak a magyar kamarai delegációnak. amelyik a múlt évben Bonnban járt. Akkor agráripari, valamint oktatási vállalatokat, illetve intézményeket látogattak meg. A kapcsolatfelvétel hatására már partneri viszony is kialakult megyei termelők és ottani konzervgyárak között. A bonni kamarai küldöttség tegnap először a Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalathoz látogatott, ahol dr. Molnár István igazgató az általános tájékoztató után azonnal az üzleti lehetőségeket puhatolta. Megállapodás született arról, hogy a német kamara vezetői kecskeméti tőkebefektetés lehetőségére hívják fel élelmiszer-ipari tagvállalataikat, s a hús-, a konzerv- és gabonaipar iránt érdeklődőket még a tavasszal összehozzák magyar partnerekkel. A bonni küldöttség ellátogatott az Univer ÁFÉSZ-hez, a Kecskeméti Konzervgyárba és a szőlészetiborászati kutatóintézetbe. Ma és holnap keceli, kiskunmajsai, sükös- di, kalocsai agrártermelő és feldolgozó szövetkezetekkel, valamint vállalatokkal ismerkednek, áttekintik az üzleti kapcsolatok lehetőségét, majd együttműködési megállapodás aláírására kerül sor a bonni és a megyei kamara között. Cs. I. (Folytatás az 1. oldalról) hadügyminiszterének földi maradványait felravatalozták. Mészáros Lázár földi maradványait néhány napja hozták haza Angliából, s március 15-én szülővárosában, Baján helyezik végső nyugalomra. Az elnök búcsúbeszédében hangsúlyozta: Mészáros Lázár az első tudós katona volt. Könyvet írt, s akadémiai tag is lett munkája alapján, amely a hadseregszervezés mindmáig érvényes alapelveit foglalta össze. Méltatta a tábornok emberi tisztességét, tapintatát, amely például lehetővé tette: ne érezzék a császári hadseregből a szabadságharc oldalára állt katonatisztek azt, hogy megszegték katonai esküjüket. Göncz Árpád végezetül arról szólt: nagyon szomorú, hogy a történelem mindmáig megakadályozta, hogy a tábornok maradványai idehaza nyugodjanak. A család feltétele az volt, hogy Mészáros Lázár földi maradványai független Magyarországra kerüljenek. Göncz Árpád hálás köszönetét fe(Folytatás az 1. oldalról) kárpótlási jegyeikkel. A Fidesz úgy ítéli meg, hogy ha ezeket a kérdéseket a törvény meghozataláig nem tisztázzák, s az Alkotmánybíróságnak később kell hatálytalanítani fontos, tömegeket érintő paragrafusokat, akkor a képviselők most egyrészt elodázzák a fontos döntéseket, másrészt (mivel a földek visszaadása napok alatt megjezte ki Mészáros Lázár családjának azért, hogy a hamvak hazakerülhettek. A búcsúbeszédet követően Mészáros Lázár földi maradványait Bajára szállították. Délután fél 3 órakor gördült be a bajai városháza elé a Mészáros Lázár honvéd altábornagy földi maradványait szülővárosába visszahozó gépkocsioszlop, a Mészáros Lázárról elnevezett bajai gépesített lövészdandár páncélos felvezető járművének kíséretében. A felsorakozott díszszázad feszes vigyázzban, a közönség meghatott csendben fogadta az 1848/49-es magyar szabadságharc katonájának hamvait. Búzás László ezredes, a fővárosi helyőrség parancsnokhelyettese átadta a koporsót Éber András polgármesternek, illetve Baja város népének. A Himnusz elhangzása után Mészáros Lázár földi maradványait a városháza tanácstermében ravatalozták fel. Itt róhatják le holnap du. 2 és 7 óra között kegyeletüket a város polgárai. G. Z. történhet) anarchiába sodródhat az ország. Orbán Viktor frakcióvezető az általuk megrendelt közvéleménykutatás eredményét ismertetve hangsúlyozta, hogy a kárpótlással kapcsolatban manipulálják a közvéleményt, semmi jel nem mutat arra, hogy valóban tömegek óhajtanák a privatizációnak ezt a formáját. A Fidesz is elhallgat
