Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-09 / 34. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1991. február 9. • • •• OBOL-HABORU Az amerikai védelmi miniszter a harcok színterén Belonogov Iránban Dick Cheney amerikai védelmi minisz­ter és Colin Powell tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke pénteken délután megérkezett Szaúd- Arábiába. Útjuk első állomásán, Taifban az elűzött kuvaiti emírrel folytattak meg­beszélést, majd ellátogattak egy sivatagi légitámaszpontra, ahol jelenleg az ameri­kai légierők gépei állomásoznak. A kato­nai vezetők a tervek szerint szombaton folytatják útjukat Rijádba, ahol a szaúdi vezetőkkel, valamint a szövetséges had­erők amerikai parancsnokával, Norman Schwarzkof tábornokkal és vezérkarával kívánnak tárgyalni. Ugyancsak pénteken befejezte három­napos teheráni látogatását Alekszandr Belonogov szovjet külügyminiszter­helyettes, aki Ali Akbar Velajati külügy­miniszterrel és helyettesével, Mahmud Vaezivel folytatott eszmecserét az iráni elnök béketervéről. Elutazása előtt Belo­nogov újságíróknak elmondta: Teherán és Mpszkva egyaránt úgy véli, hogy a lehető leghamarabb véget kell vetni az Öböl-háborúnak. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a bombázásoknak mind több polgári áldozata van Irakban és rá­mutatott: az iraki polgári célpontok szándékos bombázása nem áll összhang­ban az ENSZ Biztonsági Tanácsának ha­tározataival. FOLYTATÓDIK AZ IRAKI HADSEREG PUHITASA Bombák és röplapok a levegőből A szövetséges légierők gépei péntekre virradóra is folyamatos támadásokat in­téztek Bagdad és környéke ellen. Több­ször bombázták Bászrát és más dél-iraki városokat. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése szerint a határtól mintegy ötven kilométerre fekvő iráni városokban húsz­nál több nagy erejű robbanást hallottak. A bagdadi rádió jelentése szerint a szö­vetségesek az éjszaka folyamán 138 bere­pülést hajtottak végre, és az iraki légvé­delem állítólag egy szövetséges gépet le­lőtt. Ezzel iraki állítás szerint 302-re emelkedett a lelőtt szövetséges gépek szá­ma. A szövetségesek ezzel szemben 31 gép elvesztéséről adtak hírt. A hajnali órákban, röviddel a Rijád elleni iraki rakétatámadás után az ameri­kai légierő gépei megsemmisítették azt a dél-iraki rakétaállomást, ahonnan a fel­derítési adatok szerint a szaúdi fővárosra kilőtték a Scud-rakétát. Egy későbbi be­ívelés-során azr amerikai gépek három nyugat-iraki kilövőállást támadtak, a * hírt közlő amerikai katonai-forrás szerint azonban nem biztos, hogy a támadás eredményes volt. Az Izrael elleni eddigi rakétatámadásokat Irak nyugati részéből hajtották végre. A BBC jelentése szerint a koalíciós erők repülőgépei az utóbbi napokban 25 millió röplapot szórtak le Bagdadra és más iraki városokra. A röplapok a szö­vetséges államoknak az Öböl-háborúval kapcsolatos álláspontját ismertetik. Az AP szerint az Öbölben harcoló amerikai katonákkal könnyen előfordul­hat, hogy hazai fegyverekkel találják szemben magukat. A hírügynökség ame­rikai kongresszusi forrásból származó ér­tesülése szerint az Egyesült Álla­mok az utóbbi hat évben 1,5 milliárd dollár értékben szállított fegyvert Irak­nak. A Kereskedelmi Minisztérium 1985 -—1990 között pedig 750 amerikai válla­latnak adott engedélyt robbanóanyagok, atomenergetikai berendezések, lézertech­nika, számítógépek, repülőgépralkatré- szek, vegyi és biológiai fegyverek készíté­séhez. szükséges .-anyagok közvetlenül Irakba irányuló exportjára. A belgrádi magyar nagykövet nyilatkozata az újvidéki tv-nek Maradandó következménye az ügynek véleményem sze­rint nem lesz, mivel mind a két félben megvan a jóakarat és a szándék a fegyvervásárlás tisztázására, s hogy kiderítsék, mi történt valójában -jelentette ki az újvidéki televíziónak adott nyilatkozatában Őszi István belgrádi magyar nagykö­vet. Kölcsönös a szándék, hogy előre tekintsünk, s arról tárgyaljunk, miként működjünk együtt a jövőben, s mi a legfontosabb feladat — fűzte hozzá a nagykövet, aki szerint az együttműködés történetében múló pillanatról van csupán szó, mivel együttélésünk mind a múltban, mind a jövőben évszázadokra szól. A vajdasági magyarság helyzetére vonatkozó kérdésre válaszolva Őszi István leszögezte: nem olyan ügyről van szó, amibe a Jugoszláviában, a Vajdaságban élő magyarokat bele lehetne keverni. Nincs okuk arra, hogy félelmeik legyenek, nincs alapja, hogy vádakat hangoztassanak velük kapcsolat­ban, s hogy őket emiatt bármilyen hátrány érhesse. • Élősertésexport-pályázat Az Agrárpiaci Rendtartási Koordináló Bizottság a sertéstermelésben kialakult feszültségek levezetésére megvizsgálta a többlet árualapok csökkentésének le­hetőségeit, és ezzel kapcsolatban döntést hozott. A külpiaci helyzet ismeretében a bizottság arról határozott, — amint arról az MTI-t tájékoztatták - hogy 100 ezer élősertés exportjára pályázatot ír ki. Ennek lényege, hogy az exportálni szándékozók ma­ximum 15 százalékos exporttámogatásban részesül­hetnek, amennyiben az általuk exportálni kívánt élő­sertés legkésőbb április 30-ig elhagyja az országot. A pályázat részletes feltételeit február 13-án hirdetik meg. A pályázat február 27-ig nyújtható be, az elbírá­lásra, eredményhirdetésre február 28-án kerül sor. Az árualapok csökkentése érdekében a húsipari vállalatok jelentős kedvezményekkel élénkítik a ke­resletet: így például a Budapesti Húsnagykereskedel­mi Vállalat telephelyén lévő, Soroksári úti boltjában péntekenként 10 órától, szombatonként 8 órától a lakosság részére nagykereskedelmi áron értékesíti a félsertést. A vevő kérésére díjmentesen bontást és darabolást is végeznek a helyszínen. A Budapesti Húsipari Vállalat boltjaiban a sertéscombot 250 fo­rint helyett 220 forintért, a hosszúkarajt 200 forint helyett kilónként 174 forintért, a rövidkarajt 250 he­lyett 224-ért, az étkezési zsírt a teljes kereskedelmi hálózat részére 41 forint helyett 28 forintért kínálják. Hasonló kedvezményeket biztosítanak vidéki hús­ipari vállalatok is. A balmazújvárosi Húsüzem példá­ul a kolbásznak való apróhúst 20 kilós tételben kilón­kénti 150-160 forint közötti áron adja a kereskedel­men kívüli vásárlóknak. (MTI) Személycserék a szovjet titkosszolgálat élén Az utóbbi évek legjelentősebb személyi változásai zajlottak le az utóbbi nappkban a KGB, a szovjet titkosszolgálat élén —jelen­tette pénteken az Izvesztyija című szovjet lap. Távozott a KGB első elnökhelyettesi funkciójából Filipp Bobkov hadseregtábor­nok, aki 45 éven át dolgozott a „cégnél”. Az Izvesztyija vele kapcsolatban megjegyezte: egyik oszlopa volt a szervezetnek. — Voltak olyan esztendők, amikor valójában Filipp Bobkov irányította a KGB-t, bár az elnöki tisztet más töltötte be — írta róla a lap. Értékelése szerint a tábornok korábban „meglehetősen komoly szerepet játszott az ország politikai életében.” Egyebek között ő foglalkozott a másként gondolkodókkal, és felügyelete alá tartozott az ötös számú, vagyis az államellenes tevékenységgel foglal­kozó részleg. Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke kö­zölte az újsággal, hogy a hatvanhat éves tá­bornok a jövőben a szovjet védelmi miniszté­rium tanácsadójaként dolgozik majd. Ugyancsak felmentették tisztségéből a KGB-elnök másik helyettesét, a szintén hat­vanhat éves Vlagyimir Pirozskovot. Az elnök úgy nyilatkozott az Izvesztyijá­nak, hogy mindkét helyettese még tavaly kérte a felmentését. A személyi változásokat azonban csak most hajtották végre, sőt egyes személyi kérdések Vlagyimir Krjucskov közlése szerint — államfői szinten dőltek el. A KGB elnökének első helyettesévé Vik­tor Gruskót nevezték ki, aki eddig a szovjet titkosszolgálat elhárító részlegét irányította. Az ő helyét egy „német szakértő", Gennagyij Tyitov vette át, aki fiatal kora óta a KGB hírszerzésénél teljesít szolgálatot. A lap jelentése nem szól arról, hogy a másik elnökhelyettesi posztot betöltötték-e, vagy sem. Az Izvesztyija Vlagyimir Krjucs- kovot idézve mindössze annyit közölt, hogy további személycserék is történtek, és két viszonylag fiatal, 40-45 év körüli kádert bíz­tak meg vezető beosztással. A tekintélyes szovjet lap a KGB élén tör­tént változások kapcsán óvott az elsietett következtetések levonásától, és megjegyezte: a személycserék feltehetőleg nem vezetnek a bizottság munkájának lényeges módosulásá­hoz. Az Izvesztyija szerint egyébként a sze­mélycserék (a Mihail Gorbacsovhoz lojális) Vlagyimir Krjucskov helyzetét erősítették meg. Autóbusz-tarifa, sajtó, egészségügy Képviselő-testületi ülés Baján Szinte érezhető volt a megkönnyebbülés, amikor a képvi­selők a csütörtöki testületi ülésen két napirendi pontot - - Éber András polgármester indítványára — levettek a megtár­gyalandó ügyek listájáról. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal kapcsolatban ugyanis magasabb jogszabály megjelenését várják, az Egészségügyi és Szociális Alapellátó Hálózat tevékenységének módosítása pedig elvesztette aktu­alitását, miután az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság sürgősségi indítvánnyal a hosszú nevű intézmény létének jogosultságát kérdőjelezte meg. A kettő helyett azonban öt új napirendi pontot vettek fel, így a délután 2-kor kezdődő ülés fél 10-kor ért véget. Általános megdöbbenést keltett egy, az ülés előtt kiosztott fénymásolat. Az MTA értesíti a helyi csillagvizsgálót, hogy költségeit a továbbiakban nem tudja viselni. A fűtőolaj elfo­gyott, a vízvezetékrendszer befagyott, és komoly károk ke­letkeztek. A város népének áldozatkészségéből létrehozott intézménynek két dolgozója maradt. A magyar tudomány megbecsülésének jellemzésére álljon itt egy adat: a több nyelvvizsgával rendelkező fizikus-igazgató havi illetménye bruttó 8500 forint. A Bács-Volán napokban kinevezett igazgatója, Böröcz Pál jelezte, hogy az új tarifát mielőbb be kell vezetni, mert a vállalat az év első két hónapjának deficitjét is nehezen viseli. A testület helyt adott az érveknek, így a helyi autóbusz menetjegyeinek ára március 1-jétől a következő: vonaljegy 14 Ft, tanuló- és nyugdíjasbérlet 115 Ft, vonalbérlet 350 Ft, összvonalas bérlet 460 Ft. A tanintézetek kilométerenként 33 Ft-ot, óránként 165 Ft-ot fizetnek. A városi sajtóval kapcsolatos határozat szerint a Bácskai Napló február 15-ével megszűnik. Helyette ugyanezzel a névvel heti hirdető újságként — melyben a terjedelem egyne­gyede az önkormányzatot illeti —, az M + M Szoftverház Kft. gondozásában ingyenes lap jelenik meg. A polgármeste­ri hivatal gondoskodik a régi előfizetési díjak visszaadásáról. Mintegy kétórás vitát eredményezett az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság sürgősségi indítványa az Egészség- ügyi és Szociálpolitikai Alapellátó Hálózat megszüntetése iránt. Ez intézkedés egyedülállóan az egész országban —, egy kézbe integrálta az alapellátást, tehát például a ren­delőintézetet, a körzeti orvosokat, illetve a szociálpolitikát, így a családsegítő szolgálatot. A vélemények erősen megosz­lottak, végül a testület kitartott december 4-ei határozata mellett, tehát együtt maradt az említett két terület. G. Z. (Folytatás az I. oldalról) rendszeres találkozókat javasolt, mert ezek hozzájá­rulhatnak a „gyanakvások eloszlatásához”. Ezzel kapcsolatban felmerült egy Kecskeméten létrehozan­dó közép-európai intézet megalapítása, amelynek társintézményét Pozsonyban is létre lehetne hozni. Meciár szlovák kormányelnök utalt arra, hogy a Szlovákiában élő kisebbségek helyzetét az Európa Tanács megvizsgálta, és az európai átlagnál jobbnak találta. Göncz Árpád válaszában kifejtette: ő úgy értékeli, hogy a Magyarországon élő szlovákok hely­zetének javításához nagymértékben hozzájárulhatná­nak az anyaország lakói. Ebben az összefüggésben a legsürgősebb feladatnak nevezte az oktatásban való részvételt és óvónők küldését szorgalmazta. Frantisek Miklosko történelmi jelentőségűnek ne­vezte a mostani látogatást és kiemelte Göncz Árpád érdemeit a szlovák- magyar kapcsolatok erősítésé­ben és jobbításában. Kora délután a Külügyminisztériumban tárgyalt Frantisek Miklosko és Vladimir Meciar. A szlovák vendégeknek Jeszenszky Géza kül­ügyminiszterrel folytatott megbeszélésén elsősorban a kétoldalú kapcsolatok humanitárius dimenziójának kérdéseiről, azaz a kulturális, oktatási, tájékoztatási, s különösképpen a nemzeti kisebbségekkel kapcsola­tos kölcsönös együttműködés fejlesztéséről esett szó. A két fél egyetértett abban, hogy az összeurópai normák maradéktalan érvényesítésére, a kölcsönös­ségre épülő párbeszédre van szükség. Ezért megfelelő szintű szakértőkből álló vegyes bizottságokat hoznak létre egyebek között a nemzeti kisebbségek sajtó- és kultúrtermékekkel történő ellátásának, oktatási lehe­tőségeinek javítása, a közös történelem egységes szemléletének alakítása, valamint a kulturális terület egyéb nyitott kérdéseinek rendezése érdekében. Antall József miniszterelnök pénteken az Ország­házban fogadta Frantisek Mikloskot és Vladimír Me- ciart. Meghallgatta Meciar tájékoztatását a bősi vízlép­csőről, és egyetértett vele abban, hogy az ezzel kap­csolatos kérdésekről további tárgyalásokra van szük­ség Magyarország, valamint a Cseh és Szlovák Köz­társaság kormánymeghatalmazottjai között. Antall József hangoztatta a találkozón, hogy a két ország együttműködésének keretében tovább kell fej­leszteni a gazdasági és kulturális kapcsolatokat Ma­gyarország és Szlovákia között. Egyetértettek abban, hogy a Magyarországon, illetve Szlovákiában élő nemzeti kisebbségeket támogatni kell igényeik minél teljesebb kielégítésében. Frantisek Miklosko, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Vladimír Meciar, a szlovák köztársasági kormány elnöke és az általuk vezetett magas rangú szlovák delegáció magyarországi látogatásának első napja a Parlament Gobelin Termében tartott közös sajtókonferenciával fejeződött be. Magyar részről Szabad György, az Országgyűlés elnöke, valamint Jeszenszky Géza külügyminiszter volt jelen. TEJDEMONSTRÁCIÓ UTÁN Kölcsönös engedmények A tejdemonstráció befejeztével — amikor a földművelésügyi miniszternek a petíciót a bizottság átnyújtotta — a miniszter egyeztető tárgyalásra hívta meg a tejtermelők képviselőit. A találko­zóra február 6-án került sor, amikor mindkét fél engedményeket tett, változ­tatott korábbi álláspontján. — Ki miben engedett — kérdeztük Vancskó Gergelytől, a Kiskunsági Szar­vasmarha-tenyésztők Választmányának titkárától. — A termelők vállalták, hogy önkor­látozással nem 10, hanem 15 százalékkal csökkentik a tejtermelést a tavalyihoz képest. A Földművelésügyi Minisztéri­um pedig méltányolta a termelőknek a felvásárlási árra vonatkozó kérését és kimondta, hogy az idei sem lehet alacso­nyabb, mint a tavalyi átlagár, azaz 13,80 forint. Ez tulajdonképpen már garantált ár, amit a termelők kértek. — Lényegében tehát megtörtént a ki­egyezés? — Sajnálatos módon nem sikerült a termelőknek elfogadtatni azt a nézetet, hogy nem a tehén sok, hanem a tej. Azt akartuk ugyanis, hogy a 10 ezer forintos támogatást ne a levágott tehén után ad­ják, hanem a tej 4 ezer 500 literrel való csökkentésekor. A tehénlevágás követ­kezményei máris jelentkeznek, mert itt nálunk — de amint hallom, más me­gyékben is — megjelentek az osztrák és jugoszláv felvásárlók, akik ugyan nem vevők a hűtőházainkban készen álló, el­ső osztályú marhahúsra, de 40-50 forin­tért meg akarják venni az élő marha ki­lóját. így tehát a 10 ezer forinttal tulaj­donképpen nem a magyar termelőt tá­mogatják, hanem a külföldi exportőrt, ráadásul egyúttal konkurenciát teremtve saját magunknak. — Hogyan rendeződik azoknak a tá­mogatásoknak a visszafizetése, amelyeket korábban a fejlesztéshez vettek igénybe a termelők ? — A minisztérium megbízza az érdek- képviseletet annak felmérésével, hogy az önkorlátozás milyen problémákat okoz a termelőknél a korszerűsítési és állo­mányfejlesztési hitel, illetve a magánter­melőknél az újrakezdési kölcsön visszafi­zetésében. A konkrétumok ismeretében az ügyek egyedi intézésére kerül sor. — Ez a kistermelőkre is vonatkozik ? — Igen. A kistermelők körében a fel­mérést a szövetkezetek végzik, a magán- termelők hozzánk fordulhatnak. — Volt-e olyan kérés, amit elutasítot­tak? — A privatizáció ügyében felvetett ké­rést nem igazán támogatta a minisztéri­um, csak annyit jelentett ki, hogy a ter­melők tulajdonszerzési törekvéseit tá­mogatja. A termelők viszont azt kérték, hogy az állami feldolgozó vállalatok pri­vatizálásánál a külföldi tőke részaránya ne haladhassa meg a 49 százalékot. A termelők előre látják a többségi kül­földi tulajdonnal működő élelmiszer­ipari vállalatok kettős kedvezőtlen hatá­sát. Ismert, hogy élelmiszeriparunk iránt multinacionális cégek érdeklődnek, nyil­vánvaló, hogy túltermelés esetén nem az otthoni, hanem az itteni gyárak termelé­sét fogják korlátozni. Másodszor: saját nyereségük növelésére a felvásárlási ára­kat fogják letörni, erre már van is példa. A martfűi olajipari gyárat a legnagyobb külföldi konkurensünknek adták el. Máris olcsóbb import napraforgóval ri­ogatja a termelőket. Ez a szerződésköté­sek időszakában kiválóan használható az árak letörésére. A tőke működésének alapvető törvényszerűségéről van szó, arról, hogy a jövedelem maximalizálásá­ra törekszik. Nem a tőke az erkölcstelen, hanem a rövidlátó ember a buta. B. Nagy Éva SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUMBAN Atrépülések hazánk fölött? l~ 'A Honvédelmi Minisztérium egyet- egyelőre nem jött válasz a magyar já­ért azzal a javaslattal, hogy az Ország- vaslatra. gyűlés oldja fel a decáKVéri zárt ülésen'“'**' Elhangzott: a Magyar Honvédségnél' hozott határozatának titkosságát —je­lentette ki Keleti György ezredes, a tár­ca szóvivője pénteki sajtótájékoztató­ján. Erről egy kérdés kapcsán szólt, amely azt firtatta, hogy használják-e átrepülésre a magyar légteret az Öböl térségében harcoló szövetséges erők. A jugoszláviai fegyvereladási ügyle­tet firtató kérdések megválaszolása elől is kitért a szóvivő, illetve többször is felolvasta az ezzel kapcsolatos kor­mányközleményt. Keleti György el­mondta: Für Lajos honvédelmi minisz­ter szeretne találkozni jugoszláv kollé­gájával, hogy a két ország katonai együttműködéséről tárgyaljanak, de májusra befejeződik az átállás a 12 hó­napos sorkatonai szolgálatra, de már februárban — a honi légvédelemnél szolgáló 2800 sorkatona kivételével — leszerelik azokat, akik letöltötték az egy évet. A határőrségnél szolgálóknak azonban csak novemberre fejeződik be az átállás. Akiknek most még egy évnél tovább kell szolgálniok, azok leszerelé­sükig havi 6140 forint jövedelempótló segélyben részesülnek a 12. hónapot követően. Szó volt arról is, hogy a Magyar Honvédség lemond több katonai gya­korlótér használatáról, s azokat átadja polgári hasznosításra. Mészáros Lázár hamvai Baján „Örömmel és büszkeséggel tölt el a tény, hogy március 15-én hazatérnek az 1848-as forradalom és szabadságharc, az első független Magyar Kormány hadügyminiszterének, a Magyar Hon­védség megteremtőjének és névadójá­nak, Baja város hajdani országgyűlési képviselőjének. Mészáros Lázár hon­véd ezredesnek hamvai... Több mint száz évig pihent egy angliai kisváros, Titley temetőjében, ahol sírját, emlékét az ottani lakosok, valamint a még élő rokonok, méltó módon ápolták, ezért nekik köszönetét illik mondanunk. Mészáros Lázár végrendeletében úgy rendelkezett, hogy addig, amíg hazája földjén megszálló, idegen hadsereg vaft: nem kíván hazatérni. Csak a sza­bad haza jelenti számára a hazát. Ed­dig a politika gátolta, most a politika segíti hazatérését.” Egyebek mellett, ezt kívánja elmon­dani hétfőn délután a parlament plená­ris ülésén, napirend előtti felszólalásá­ban Nagy András bajai országgyűlési képviselő. Köszönetét fejezi ki a Hon­védelmi Minisztériumnak a hazahoza­talhoz és a végső nyugalomra helyezés­hez nyújtandó segítségért. Egyébként Nagy András arról is tá­jékoztatta lapunkat, hogy Baján, már­cius 15-én a temetésen a honvédelmi miniszter mond majd beszédet. Ebből az alkalomból Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke tiszteletét teszi a sírnál. S ezt annál is inkább fontosnak tekinti, mert eddigi munkássága során Mészáros Lázár életpályájának kutatá­sával is foglalkozott. B. A. Szövetséget alakítanak a megyei önkormányzatok (Folytatás az 1. oldalról) ilyen jellegű tevékenységet. Amit persze nem lehet, így vi­szont a megyék további ellenté­telezést várnak. A hivatali szervezet kialakí­tása mindenütt ideiglenes jelle­gű, de hasonló elveken épül fel, s a cél a későbbiekben is az, hogy az a megyékben azonos tartalmat fogjon át. A megyei elnökök önkormányzat-barát törvények megalkotásában bíz­nak, hogy a helyi ügyekben megmaradjon a települések döntési joga, ne vehessék azt át a kormányzati hivatalok. A megyék keresik a helyüket az érdekképviseleti feladatok el- m látásában. S bár volt olyan véle­mény is, hogy minden megye ön­állóan kapcsolódjon valamelyik, már meglévő társuláshoz, végül mégis úgy döntöttek — az előbbi lehetősép megtartásával—: a 19 megye társul, s a megyék szövet­ségeként lép fel. A véglegesítés­hez azonban szükséges a közgyű­lések jóváhagyása. Ugyanakkor szorosabb kapcsolatokra törek­szik a szövetség mind a Települé­si Önkormányzatok országos Szövetségével, mind pedig a me­gyeijogú városok szövetségével. V.T. MAGYAR—SZLOVÁK TÁRGYALÁSOK Vegyes bizottságok a kisebbségek helyzetének ' javitasara

Next

/
Thumbnails
Contents