Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-05 / 30. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1991. február 5. SPECIÁLIS PÉLDA A SOK KÖZÜL A szavazatok csapdájában A kecskeméti Speciál Kft.-t javító-szerelő szolgáltatóüzeméből a Kecskemétvin Borgazdasági Kombinát (ma: rt.) alakította tavaly tavasszal. A fiatal vállalkozásnál a kombinát által novemberben végeztetett vizsgálat leírását behozták szerkesztőségünkbe. Tanulságokkal szolgált, csakúgy, mint az érdekeltekkel való beszélgetés: tapasztalnom kellett, hogy vezetők és beosztottak homlokegyenest mást mondanak ugyanarról. Az itt következő történet helyszíne, szereplői tehát a nevezett kft., illetve annak tagjai, dolgozói. Ha valaki mégis saját környezetére ismer, az nem a véletlen műve. Menni vagy maradni? Azt ugyan nem lehet pontosan tudni, hogy korábban ráfizetéses volt-e az üzem munkája, a dolgozók arra emlékeznek, hogy a kombinát nem volt velük megelégedve. A járműjavító műhely vezetője, Szabó László szerint így akartak tőlük megszabadulni, hogy az üzemből kft.-t alakítottak. Amint ez megtörtént, a kombinát dolgozóinak azonnal fizetést emeltek, visz- szamenőleg. Tény, hogy az ötlet fentről jött, s fentről is hajtották végre. Az akkori vezérigazgató menedzselésével. A dolgozóknak két választásuk maradt: mennek vagy maradnak. Akadtak, akik elhitték: kft.-ben jobb lesz. Tulajdonképpen így kelleje lennie, de nem ígyjeű- 4, kft. . 'm int közvetlen érdekeltségen .alapuló vállalkozási fönn m csa IHeBe?* tőség. Élni is tudni kell vele. Az ügyvezető igazgatói posztra kiírt pályázatot Makovinszky Endre nyerte el. Korábban a kombinát műszaki főmérnökeként hozzá tartozott az üzem irányítása. Szabó László a következőképpen mesélte el a dolgozókkal kötött szerződés aláíratásának történetét (Csendes László, a gépjavító műhely vezetője jelenlétében): A munkaszerződés első változatából állítólag kifelejtették a teljesítménybérezésre vonatkozó részt. A javított változatot az érdekeltek közül valahányan zúgolódva fogadták, voltak, akik alá sem akarták írni. Erre Makovinszky Endre kipakolta egymás mellé a munkakönyveket és a szerződéseket, s azt mondta az embereknek: válasszanak. Damásdi Kálmán, a kádárműhely volt vezetője is így ismeri a történetet. Kérdésemre, hogy miért nem akarták a teljesítménybérezést, azt válaszolta: kikötésük volt, hogy a vezetők biztosítsák a munkafeltételeket. Nevezetesen a folyamatos munkaellátottságot, a vidékre utazás elfogadható körülményeit, az alkatrész-, anyagellátást, illetve vegyék figyelembe, hogy általában a helyszínen derül ki, mi kell az adott munkához. S mert mindebben nem került sor megegyezésre, az emberek nem akarták aláírni a szerződést. A boríték sovány, a szó hangos Ilyen előzmények után néhány szakember mindjárt az elején ott is hagyta őket. Akik maradtak, folyamatos munkával is kevesebbet keresnek. Csendes László és Szabó László elmondták: üzemeikben 8- 10 forintot esett a régi, jó szakembereik átlagos órabére. A 245 forintos rezsiórabérnek 0,20, illetve 0,23 százaléka illeti meg őket. A faiparosok egy 150 forintos raklapért 20 forintot kapnak. Damásdi Kálmán arról is beszélt: akinek nem tudnak munkát adni — ez történt például Ko- zsup Mihály villanyszerelővel —, azt ráállítják raklapszegezésre. Az eredmény: öt-, öt és fél ezer forintos nettó kereset. Sokan a vállalati kölcsön miatt nem tudják otthagyni a kft.-t, a növekvő munkanélküliség közepette egyébként is nagyon nehéz újra elhelyezkedni. Meg azután — tették hozzá a forgácsolóműhely dolgozói, köztük Szentmiklósi Lajos és Bimbó József—, az is számít nekik, hogy régóta itt dolgoznak. De meddig jelent ez köteléket? Mindenesetre a kft.-vé alakulás óta 23- an mentek máshová dolgozni. Akikkel nem az irodában beszélgettem, azt is elmondták: a vezetők közötti ellenségeskedés, s az a hangnem, amit velük szemben megengednek maguknak, legalább annyira oka a rossz munkahelyi légkörnek, mint a sovány boríték. A vizsgálati anyag tartalmazza, hogy problémákat megoldó párbeszédek maradtak el, az ügyvezető igazgató tárgyalókészségének hiánya miatt. A műszaki vezetőnek, Germán Bélának az éles, támadó hangvételére (és ilyen hozzáállására) panaszkodtak az emberek. Ilyen és hasonló dolgok mérgezik a kft. légkörét, miközben gazdasági eredményeik romlanak. A novemberi vizsgálat megállapította: árbevételi tervüket csak 76 százalékban teljesítették. Ezzel szemben az eladott munkákra felhasznált anyag- költség meghaladta a tervezettet, ugyanez vonatkozik a bérkiáramlásra. Amennyiben a tervezett létszám az induláskor rendelkezésre álló minőségben marad meg — mutat rá a vizsgálat —, folyamatos munka mellett a megfelelő árbevétel elérhető Jett volna: A raktárkészlet: súlyos arany? Bár a pénzügyi mérleg még nem készült el, Domokos Gábomé gazdasági vezető az eddigi számításokból is látja, hogy mínusszal zárják az évet. Ha a borkombináttól átvett raktárkészlet nem terhelné gazdálkodásukat, talán nullszaldósra alakulna a pénzügyi egyenleg. A vizsgálatot végzők is enyhén szólva fur- csállották, hogy miért vett át a kft. 12,5 millió forint árú raktárkészletet, s ha már átvette, miért vásárolt újabb 3,5 millió forint értékű anyagot, alkatrészt, amikor négymillió forint értékűre volt szükségük egész idő alatt? Napnál világosabb, hogy a kft. nem tudja felhasználni a hatalmas készletet. Domokos Gábomé emlékezik még rá, hogy dr. Nagy Lajos, a „Kecskemétvin” jelenlegi vezér- igazgatója ígérte; felülvizsgálja szindikátusi szerződésüket. Azt ugyan nem tisztázták, hogy konkrétan mire gondolt, de feltételezhetően a raktárkészlet-átvételre, hiszen emiatt van visszatérő vitájuk. Vizsgálatra ugyan azóta sem került sor, nekem viszont kijelentette a vezér- igazgató, hogy esze ágában sincs visszavenni a készletet. Arra való a kft. „szürkeállománya”, hogy kitalálják, hogyan lehetne a feleslegtől megszabadulni. Nos, az értékesítésre egyetlen kísérlet történt eddig, az is sikertelen volt. Makovinszky Endre azzal érvel: az autóalkatrészek egy része azóta valutáért kapható, gyártásukat abbahagyták, vagy abbahagyják, tehát kincset érhet még az a sokat átkozott készlet. Lehet, mondják erre a munkatársai, de addigra a hiteltörlesztés és a hitelkamat megeszi a kft.-t. Szerintük minden másként van Dr. Nagy Lajos és Makovinszky Endre egyetértenek abban, s . ... • -,y hogy a kombinát nem azért alakított kft.-t a szolgáltatóüzemből, mintha szabadulni akart volna tőle. Amíg a pénzügyi mérleg el nem készül, biztosat nem lehet tudni, de úgy gondolják, nem lesz veszteséges a vállalkozás. Még az ominózus raktárkészlettel sem. Makovinszky Endre szerint problémák sincsenek a kft.-nél — fizetőképesek, csak a kombinátnak tartoznak —, a munkahelyi légkör pedig az országot nyomasztó gondok miatt rossz, ha rossz egyáltalán. A vezérigazgató néha ígérte a szindikátusi szerződés felülvizsgálatát. Az ügyvezető igazgató és a műszaki vezető állítják, hogy a dolgozók keresete nem csökkent teljesítménybérben, sőt, van, akinek 20-25 százalékkal növekedett. Germán Béla úgy véli, azért nem bírják a stílusát (a gorombaságát, kiabálását), mert nem tűri a lazaságot. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért olyan magasak a normakövetelmények, az előírásokra hivatkozott. Miért nem más kulccsal kalkulálnak? Mert a vállalási díjból visszaszámolva ennyit fordíthatnak munkabérre. Többet pedig nem kérhetnek a munkáért: verseny van. Egyébként akik máshová mentek dolgozni — így Makovinszky Endre —, azok a több pénzért tették, meg azért, mert „borzalmasan nehéz átállítani teljesítménybéres munkára azokat, akik évtizedekig órabérben dolgoztak.” A munkaszerződés aláíratásakor nem tette ki a munkakönyvét, de tény, hogy megmondta: érvényes szerződés nélkül senkit nem foglalkoztathat. Nem igaz, hogy nincs tárgyaló- készsége, tőle még egyetlen munkás sem ment el szót értés nélkül. Ami pedig Damásdi Kálmánt il- letti: meggyőződése, hogy alkalmatlan volt a feladatára, azért keltett nsegválniok. És rgy*'W-*«* yáüb . . . Vezetők és beosztottak között feloldhatalannak tűnik az ellentét. Nem kétséges, hogy az előbbiek akarata érvényesül mindig, egyszerűen azért, mert ők vannak olyan helyzetben. Kontrolijuk nincs: ma már (vagy még?) senki nem szól bele a termelőszervezetek belső ügyeibe. A munkásoknak szavazati joguk nincs. A tagoknak van, a törzstőke-részesedésük arányában. A Speciál Kft. törzstőkéje 50 százalékának a borgazdasági rt., 30 százalékának Makovinszky Endre a tulajdonosa. Alapszabályuk értelmében a taggyűlésen 75 százalékos szavazati arány szükséges a döntéshozatalhoz. Az ügyvezető igazgatót egymagában 30 százalék illeti. Tehát minden úgy van, ahogyan ő akarja. Kié ez a kft.? * * A fenti cikk kéziratát még a megjelenés előtt megmutattuk az érintetteknek. A 15 nyilatkozó közül hatan: dr. Nagy Lajos, Makovinszky Endre, Szabó László, Damásdi Kálmán, Germán Béla, Domokos Gábomé írásban kérték, hogy a cikk ne jelenjen meg. Egyrészt arra hivatkoztak, hogy a benne foglaltak nem felelnek meg a valóságnak: ezt azonban konkrétumokkal nem tudták alátámasztani azok, akikkel erről beszéltünk. Ugyanakkor azzal érveltek, hogy a cikkel az egész kollektíva érdekét sértjük; lévén, hogy ennek olvastán komoly vállalatok elállnak majd megrendelési szándékuktól. De hát mi nem azt írtuk, hogy a Speciál Kft. rosszul dolgozik! (Ezen túl, úgy gondoljuk, hogy egy vállalkozás üzleti sikereit elsősorban nem újságcikkek, hanem munkájuk minősége, ára, hatékonysága stb. határozza meg.) Más kérdés, hogy cikkünk valóban sérti a kollektíva egy részének érdekeit. Másokét viszont pártfogásába venni igyekszik. Ezért íródott. Almási Márta ATTÓL OLCSÓBB, HOGY NEM DRÁGUL Műholdról a vilásot! Egyre több a műholdakról érkező tévéprogramok vételére alkalmas berendezés az országban. Budapest és a vidéki városok egymáshoz közel épült házaiban, lakótelepein a közös, kábelhálózattal kiépített rendszer terjedt el, míg azok a tehetősebb polgárok, akiknek az otthona egy ilyen közösségi rendszerbe ma még — különböző okok miatt — nem kapcsolható be, valamint „az éter vadászai" egyéni műholdvevő-rendszert telepítenek. Milyen feltételeket kell teljesítenie annak, aki otthonában szeretné élvezni az RTL, a Sky, a SAT 1, az Eurosport és a többi, ma már közismert műholdas tévéműsor adását? Mit kell tudni a vételi jogról, s mit a műszaki követelményekről? Várhatók-e a lakosságot kedvezően érintő változások a műholdas televíziózás terén a közeljövőben? — Ezekkel a kérdésekkel fordultunk a Magyar Műsorszóró Vállalatnál Nagy Albert osztályvezetőhöz és Földi Antal előadóhoz. PÉLDÁUL AZ ASTRA — Elöljáróban tisztázzuk: a témánkban szóba kerülő műholdakat két csoportba kell osztani. Az egyik a speciális adási rendszerben közvetlenül műsort sugárzó műholdak, a másik pedig a hírközlő, műsorcllátó szervezetek részére műsorátvitelt biztosító mesterséges égitestek csoportja — szögezi le Nagy Albert. — Az első típusba tartozókhoz nem kell engedély, de a vételhez meglehetősen drága kiegészítő egység szükséges. A második csoport esetében azonban a programtulajdonos engedélye kell a vételhez, amit az illetékes állami szerv három Eutelsat- és egy Astra-prog- ramra meg is szerzett. Ezek a Sky Channel, a Super Channel, a TV 5, illetve az MTV Europe. A magyar távközlési hatóság ezen programok vételét, szétosztását a megállapodások értelmében minden jogdíj és müsordíj fizetése nélkül engedélyezheti. A többi — elsősorban a nálunk leginkább elterjedt ASTRA-program jogi helyzete nem tisztázott. Az a vélemény mindenképpen téves, hogy az ASTRA műsorszóró műhold, ezért a róla érkező adások szabadon vehetők! Ám tény, hogy a voltaképpen illegálisan nézett műholdprogramok gazdái nem veszik igazán komolyan a dolog jogi oldalát, s emiatt a hatóság is sok esetben elnéző magatartást tanúsít. Ettől, persze, fennmarad az igény: jó lenne rendezni a helyzetet! — Aki egyéni műholdas vevőrendszert telepit, az ma már több tucat program között válogathat, még ha a kódolt műsorokat le is számítjuk. Aki viszont közösségi kábelhálózatról kapja otthonába — igaz, jóval kisebb költséggel — a képet, az általában kevesebb műsor között választhat, s ebben ■— ha nem az AM-mikro lánchoz csatlakozott — még a magyar csatornák is benne vannak. Mi a különbség oka? MIÉRT CSAK NYOLCAT AZ ÖTVENBŐL? — Természetesen, a közösségi rendszer antennája és vevőfeje is alkalmas akár 50-60 műsor vételére, csakhogy a kábelhálózat ennyi műsor befogadására és megfelelő minőségű továbbítására képtelen, s nincs szabad frekvencia sem ilyen sok műsor sugárzásához. Az egyéni vevőnél ezek a problémák fel sem merülnek. A képlet tehát a következő: vagy sokat tudó egyéni rendszer, minimum félszázezer forintért, de inkább ennél is jóval többért, vagy pedig — ahol van rá lehetőség — közösségi rendszer, olcsón, sok száz lakás, s elviselhető költséggel néhány bekapcsolt lakás esetében — válaszolja Földi Antal. — Mi a közösségi rendszer kiépítésének a feltétele? — Elsősorban az, hogy legyen kellő számú jelentkező, hiszen így sokfelé oszlanak a költségek. Ugyanis a komplett vevőrendszer igen drága, s a kábelhálózat kiépítése sem filléres kiadás. Ez utóbbival magyarázható, hogy a sűrűn beépített területekre javasoljuk elsősorban ezt a rendszert, amelynek kiépítéséhez a kábeleket vagy a földben, esetleg a meglévő távközlési hálózat alépítményeit használva vezetjük, vagy pedig a levegőben. A telepítőnek — akár közület, akár magánszemély, be kell szereznie egy előzetes telepítési, az üzembe helyezés után pedig egy üzemeltetési engedélyt is. Ha egy rendszerről van szó, ez több dologra kiterjedő méréssorozattal, minőségi vizsgálattal jár —ezek összköltsége megközelitheti a tízezer forintot. Egyéni vevőnél nincs hálózatbevizsgálás. a kérelmezőt csak az okmánybélyegek ára, valamint a hatóságnak évente fizetendő felügyeleti díj terheli. Ez utóbbi összege lakásonként nem több évi 100 forintnál — mondja Nagy Albert. * TILOS ÉS BÜNTETIK — Hogyan szankcionálják az engedély nélküli vételt ? — Ha ez kiderül, adnak egy többnyire 15 napos határidőt a mulasztás pótlására. Ezután viszont már 10 ezer forintig terjedhető pénzbírság jár a távközlési szabálysértésnek minősülő esetért. — Hírlik, hogy hamarosan újabb programokkal bővül a vételkínálat, hiszen üzembe helyezik az ASTRA lB-t, s talán nemsokára az IC-t is. Az ország egész területén foghatók lesznek az onnan sugárzott műsorok ? — Habár valamennyi, jelenleg tévéműsort sugárzó műhold adása jobban vehető az ország nyugati, mint keleti felén, megnövelt átmérőjű antennával és jól kiépített berendezéssel nincs akadálya a megfelelő vételnek. A kódolt programok, persze, azután is csak dekóderrel válnak nézhetővé. — Bővülhetnek a közösségi rendszerek is az új műsorokkal? , — Sajnos, általában csak a többiek rovására, vagyis program- cserével, hiszen, mint említettem, a kapacitásuk műszaki okok miatt véges. — Az újdonság tehát inkább az egyéni vevők tulajdonosainak szól. Lehet arra számítani, hogy olcsóbbodnak e berendezések, s ezáltal több lakásban bővül a műholdas „menü"? — Relatíve már az is olcsóbbodás, hogy e berendezések árai nem tartanak lépést az inflációval. Az extra igényeket azután is meg kell fizetni majd, akik viszont még nem nézhetik otthonukban a műholdas programokat, jól teszik, ha lakókörnyezetükön belül összeszövetkeznek, mert így viszonylag csekély költség árán mindennap az egész világ jelenik meg készülékük képernyőjén. Schöffer Jenő BÁRDOS FERENC: Bajai harangok BARANGOLÁSOK A VÁROS MÚLTJÁBAN A címlapon Baja egyik jelképének, a régi ferences templomnak a fotója. Jól illik a szerző választotta hangulatos címhez — Bajai harangok —, és az alcím megfogalmazta programhoz: Barangolások a város múltjában. ‘ Bárdos Ferenc nyugalmazott könyvtár- igazgató, a múzeum egyik alapítója, nyolcvan esztendejének java részében szenvedélyesen gyűjtötte a város múltjával kapcsolatos adatokat, kutatta az évszázados dokumentumokat. A bőséges anyagból tíz ilyen könyvecske is kitelt volna. A szerző nem a történész, hanem a lokálpatrióta, a városáért rajongó polgár szemszögéből válogatott. Nem rettenti el az olvasót az adatok tömegével, hanem éppen ellenkezőleg, olvasmányos történeteivel kedvet ébreszt az egykor Kis-Pestnek is nevezett, virágzó kereskedőváros múltjának tanulmányozására. A könyvből megismerkedhetünk a város nagy szülötteinek, Jelky Andrásnak, Mészáros Lázárnak, Türr Istvánnak életével, munkásságával. Külön fejezet szól a rettenetes 1840. május 1-jei tűzvészről, az 1956-os árvízről. Az egykor élő népszokások, hajdani hangulatos farsangok, a tisztes iparok, a betyárvilág „jelesei” — mind-mind megelevenednek Bárdos Ferenc munkájában. Külön érdekesség, hogy a szerző összegyűjtötte az összes, Bajáról szóló verset. Irodalmi értékű a feldolgozásában a rádióból ismert Súgó Vica balladája, mely a Duna egyik mellékágának, a közvetlenül ■ a főtér alatt húzódó Sugovica néveredetének egyik lehetséges magyarázatát adja. Gál Zoltán Tőzsdeszótár reálkamatláb: a piaci kamat- színvonal és az árszínvonalemelkedés különbségeként számított mutató, amely a tőkebefektetés tényleges hozamát fejezi ki. refinanszírozás: a pénzintézetek által felvett hitelek. . rendkívüli közgyűlés: részvénytársaság közgyűlése, amelyet az évente legalább egyszer megrendezésre kerülő közgyűlésen kívül az igazgatóság vagy a részvényesek kezdeményezésére hívnak össze, valamilyen fontos aktuális kérdés megtárgyalása céljából. részjegy: egy társaság tőkéjéből vagy egy vagyonból való részesedést igazoló okirat; ilyen például a részvény vagy a tőke- befektetési részjegy. részvény: egy részvénytársaság tagságát igazoló okirat, amely szólhat névre vagy bemutatóra. Köpenyből (a tulajdonképpeni okmányból) és az osztalékszelvényeket és a szelvényutalványt tartalmazó ívből áll. A részvény tulajdonosa — a részvényes — igényt formálhat az osztalékra (tulajdona arányában kifizetett nyereségre), tőkeemelésnél elővételi joga lehet az új részvényekre, a társaság felszámolásakor pedig jogosult a bevétel tulajdonrészesedés szerinti hányadára. A részvényesnek tőketulajdona arányában szavazati joga van a közgyűlésen. A leggyakoribb részvényfajta a bemutatóra szóló törzsrészvény, amely egyszerű átadással ruházható át, és ezért alkalmas arra, hogy kereskedelmi forgalomban részt vegyen. A törzsrészvényekhez nem társulnak azok az előnyök és kisebbségi jogok, amelyeket az alapszabály az elsőbbségi részvények tulajdonosainak biztosít. részvényalap: tőkebefektetési társaság, amely vagyonát kizárólag részvényekbe fekteti. részvénybevonás: részvények kényszerű bevonása az alaptőke csökkentése céljából.
