Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-05 / 30. szám

1991. február 5. • PETŐFI NÉPE • 5

A legbiztonságosabb jármű

Az elmúlt esztendő polgári légi forgalmában mintegy 1500 személy vesztette életét, ami jelentős statisztikai javulást jelent a korábbi évekhez képest. A repülés biztonságosabbá válását jelzi, hogy míg a hatvanas években százezer utasra jutott egy-egy légi baleset, most ötszázezerre. Ez a szerencsétlenségek részeseinek, sajnos, nem vigasztaló, de a többi utasnak reményt keltő. A gépmadarakkal utazók millióihoz viszonyítva a szerencsétlenül jártak száma e jármű esetében a „legkedvezőbb”, a vasúti, a vízi és különösen a közúti közlekedés sokkal több áldozatot szed.

Figyelemre méltó a repülőszerencsétlenségek okait vizsgáló szakembereknek az a megállapítása, hogy a balesetek 70 százaléka az összmenetidő hat százalékát kitevő manőverekre, a felszállásra és leszállásra esik. Az indulásra és a közvetlen felemelkedésre az éppúgy vonátkozik, mint a „rárepülésre” és a landolásra. A többi vizsgálatok is azt bizonyítják, hogy még a süllyedés jelent veszélyzónát, de korántsem olyan arányban, mint az említett műveletek.

A repülőkatasztrófáknak mindössze öt százaléka történik „fent”, amikor a gép már elérte a megfelelő repülési magasságot és utazósebességet.

• Képűnkön egy csaknem bekövetkezett szerencsétlenség szerencsés „főszereplőjét” láthatjuk, a Cessna—404-es repülőgépet, amelynek — kikerülve a magasfeszültségű vezetékeket is — sikerült egy floridai felüljáróra kényszerleszállást végrehajtania.

végi: a keli r-i:i rópai turizmusnak?

•' /vVV'V •

' "-A •V-'Ví' •

r l

Siófok nem tud versenyezni Mallorcával

Sajnos, minden jel arra mutat, hogy az idén az idegen- forgalmunk is válságágazattá süllyed. Amiről a szakemberek évtizedekig csak álmodtak, az mára valóság lett: konvertibilissé .váltak a szocialista országok egymás közötti elszámolásai. Csakhogy ennek, a lényegében örvendetes változásnak egy sor igen romboló, káros mellékhatása is van. A változások, ráadásul, az idegenforgalomban is olyan gyorsak, hogy az idén szinte biztosan még csak a hátrányok jelentkeznek.

A hátrányok pedig igen számosak. Mivel ezután dollárral kell fizetni a zlotyért, leváért, forintért, a lengyel, magyar, bolgár turista az egykor olcsó, de mára méregdrágává lett testvérországok helyett az ugyancsak drága, de legalább „valódi nyugati” üdülőhelyeket keresi fel. A kelet-európai országok két fő vonzereje szűnt meg egyik pillanatról a másikra: az egyik az itteni nyaralás olcsósága, a másik pedig a politikai ok, azazhogy: nem lehetett máshova menni. A mi egyik legfőbb turistaforrásunknak számító Csehszlovákia polgárai ugyan még hozzájuthatnak a forinthoz koronáért is — hiszen egyedül velük sikerült megállapodnunk —, de az oly régen áhított Olaszország, Spanyolország vagy az NSZK bizonyára erősebb vonzást jelent majd a csekély számú kelet-európai tehetősebb turisták számára. Ugyanis azzal is számolni kell, hogy a szerény jólétben élő középrétegek a volt szocialista országokban, csakúgy, mint nálunk, gyorsan szegényednek, így sokan közülük az idén már

akkor sem jönnének a Balaton mellé, ha semmi sem változott volna az országok közötti elszámolásban.

A forgalomkiesés nagyságát egyelőre becsülni sem lehet. A volt szocialista országok turistái az elmúlt két évtizedben nagyjából kétharmados arányt tettek ki a hozzánk érkezők között, és az idegenforgalmi bevételek mintegy fele származott ebből a térségből. Hasonló arányban oszlottak meg a kiutazó magyarok is a rubel- és a nem rubelelszámolású célországok között. Mivel azzal nem biztathatjuk magunkat, hogy a Keletről elmaradókat „valódi” dolláros turisták pótolják, várhatóan drámai bevételcsökkenésre kell számítani. Az idegenforgalmi hivatalok közül máris jó néhány a teljes profilváltás gondolatával foglalkozik.

Persze, talán még nincs minden veszve. A szocialista áruforgalom összeomlása sem lett volna ilyen váratlan és nem járt volna ekkora veszteségekkel, ha előre látjuk azt, amit lehetett előre látni. Ha idejében megkezdtük volna a tárgyalásokat elsősorban a szovjetekkel, de a többi kelet-európai partnerrel is, ha mi javaslunk áthidaló megoldásokat, ha nem várjuk tétlenül az eseményeket. Az idegenforgalomban sincs ez másként. A volt szocialista országoknak továbbra is közös érdekeik fűződnek ahhoz, hogy az egymás országaiba irányuló turizmust fenntartsák. Hiszen jórészt olyan szállásokról, olyan szolgáltatásokról van szó, amelyek színvonaluk miatt, legalábbis egyelőre, egyébként nem versenyképesek a turizmus világpiacán.

P. É.

Házak, otthonok gyerekeknek

KISKOROS

Az alig húsz éve várossá lett Kiskőrös ifjúsági házának története rendhagyó: a fiatalok maguk hozták rendbe. Nagy összefogással, sok munkával, ötlettel, olcsó építőanyaggal teremtették meg létezésük színhelyét. A hajdani ifjúsági vezető, Takács Gábor cseppet sem restellte cselekedetük rugóit: azt, hogy meg akarták mutatni: így is lehet!

A földszintes épületre emeletet húztak, ez lett a Pilvax kávéház, a bejáratnál levő kis szobát a kalocsai Rubin szövetkezetnek adták ki. (Két „legyet” ütöttek: a betérő fiataloknak olcsó és szép holmit kínáltak, a bérleti díjat pedig a rezsire fordították.)

Most elhagyottan találtuk az épületet. A Rubin-bolt megvan, megszokták, megszerették a város lakói. Szombatonként a házban adják össze az ifjú párokat. Gyereket, ifjút nem találtunk, sőt, programot sem.

— Mi lesz az épület sorsa? — kérdeztük dr. Szentendrei Istvántól, a város önkormányzatának jegyzőjétől.

— Az épület tulajdonjogát sikerült tisztázni, a Nemzeti Gyermek- és Ifjúságvédelmi Alapítványé. Az alapítványtól már megkaptuk a

jelzést, hogy szívesen adnák át gyermek- és ifjúsági ház céljaira, az önkormányzat részére.

Ilyenformán az már biztos, hogy a város és a környék ifjúsága veheti birtokba az egészet.

Hogy mikor, és miként, arról a helyi, héttagú sport-, közművelődési és közoktatási bizottság dönt.

Reméljük: mielőbb!

A város gyermekeinek ugyanis égetően szüksége lenne a meglevő épület mielőbbi birtokbavételére, arra, hogy fenntartásának költségeit is képesek legyenek maguk „megtermelni”;

S. K.

LiStTÍ

• A bejáratnál a régi felirat még olvasható, de már mállik a vakolat, törött a bejárati ajtón az üveg.

• A kihasználatlan ház

Kiskőrös központjában található.

(Straszer András felvételei)

ÚJ KÖNYVEK:

Halász Előd: Német— magyar kéziszótár. 19. kiadás. (Akadémiai K., 295 Ft); Halász Előd: Német— magyar szótár I—II. 10., vált. kiad. (Akadémiai K., 945 Ft); Bozzay Margit: A lecke vége (Dovin—Mura, 128 Ft); Deutsch für Ungarn. I—II. (Széchenyi K., 465 Ft); Gyümölcstermesztés. Szerk.: Gyúró Ferenc (Mezőgazdasági K., 450 Ft); Lányi György: A vizek gyilkosai (Mezőgazdasági K., 108 Ft); Pénzes Bethen: Kis- emlősök a lakásban (Mező- gazdasági K., 108 Ft); Sipos Béla: Heller Farkas. (A múlt magyar tudósai.) (Akadémiai K., 58 Ft); Termelők és szolgáltatók könyve. (Inter Business, 186 Ft); Felsőoktatási felvételi tájékoztató 1991. (Művelődési és Közoktatási Minisztérium, 122 Ft); Felvételi feladatok és lehetőségek a felsőoktatási intézményekben (Nostalgia- coop, 92 Ft); L. Kovásznai Viktória: Borsos Miklós. Rézkarcoal (Képzőművészeti K., 1800 Ft); Szepes Erika: Magyar költő — magyar vers (Tevan, 125 Ft); Országú László: Angol-—magyar kéziszótár. 10 kiad. (Akadémiai K„ 295 Ft); Robin Cook: Műhiba (I. P. C. Kft., 148 Ft).

MELINDA A LEGGYAKORIBB SZÓ — KIK A LÉVNYALÓK? BEKE JÓZSEF HATALMAS VÁLLALKOZÁSA

Hány szóból áll a Bánk bán?

Kerek száz esztendő telt el Katona József halála után, amikor méltó síremléket kapott a kölcsönpénzen eltemetett drámaíró. Emlékmúzeuma felavatásáig újabb negyven évet kellett várni. Mindössze nyolc esztendeje jelent meg híres drámájának kritikai kiadása.

Tovább csökkentheti az utókor adósságát a készülő Katona József- bibliográfia és Beke József egy esztendeje sokszorosításra váró Bánk bán-szótára.

Csaknem hat évig dolgozott a Bányai Júlia Gimnázium tanára, a Katona József Társaság vezetőségi tagja a drámában előforduló szavak összeszámolásávál, rendszerezésével, elemzésével. Adott beszélgetésünk első kérdése.

— Mi ösztönözte a hatalmas vállalkozásra? Több mint nyolcszáz oldalnyi a szótár kézirata.

— A dr. Orosz László által sajtó alá rendezett akadémiai kiadást olvasva gondoltam összeállítására. 1985-ben kezdtem a cédulázást.

— Jegyzetei jó néhány dobozt megtöltenek. Végülis hány szóból áll legnagyobb nemzeti drámánk ?

— A névelőket nem számítva tizenháromezer szóból áll. Rendszerezés után 2284 cím-, illetve alcímszó maradt. Ezerhétszáz szó csak egyszer fordul elő.

— Az író mozgalmas stílusa

azt sejteti, hogy az igék csoportja a legterjedelmesebb?

— Hétszáznyolcvanat jegyeztem föl, igenévből háromszázöt- vennégyet számoltam össze. A címszavak 10 százaléka határozószó. A főnevek csoportja a legnépesebb. A kilencszázhatvanki- lencből hetvennyolc tulajdonnév.

— Feltehetően a drámai műfaj igényli a sűrű megszólítást, megnevezést.

— Csodálatos bizonyítékai Katona nyelvművészetének a megszólításokhoz alkalmazott nyelvi eszközök. A legsűrűbben — száz- tizenegyszer — Melinda neve hangzik el a drámában. Jellemző, hogy ki milyen nyelvi környezetben, hogyan említi. Bánk például „semmi Asszony”-nak, „szegény szerencsétlen”-nek, „boldogta- lan”-nak, „áldozatinak, „Istennek remekjé”-nek mohdja.

— Tudná-e példázni, hogy a

pillanatnyi drámai szituáció, az adott színpadi élethelyzet, a szereplők érzelmi állapota miként tükröződik a megnevezésben ?

— Vegyük a negyedik szakasz nagyjelenetét, Bánk és Gertrudis összecsapását. A bán szájából — például — így következnek a királynét megjelölő kifejezések: „Nagy-Asszonyom, Asszonyom, büszke Lélek, Asszonyom, Szörnyeteg, Kerítő, Kígyó”.

— Mit remélhetünk szótárától? Eddig csak Juhász Gyula és Petőfi költői nyelvezetéről, Arany Toldijáról készült hasonló célú könyv.

— Segíti a mű régies nyelvezetével egyre inkább küszködő diákokat a nemzeti kincs befogadásában, az igényes olvasókat, színházba járókat az árnyaltabb értelmezésben, a nyelvészeket egy eddig ilyen módon nem érintett nyelvállapot és műfaj kutatásában.

— Szótára miként pontosítja Katona szövegének mai értelmezését?

— Ma mást, mást is jelent sok kifejezés, mint a drámaíró korában. Katona például többször

használja a száraz szót. Az egyik helyen azt mondja: „szárazon évé a megpenészedett kényért”. Miért nevezné száraznak a megpenészedett, nyilván száraz kenyeret? Mert ebben a kifejezésben nem szárazát jelent, hanem üresét. Mint amikor Biberach Izidorának bevallja: „Kis Asszony! én száraz reménnyel nem tudlak tovább éltetni”. Vagyis: üres, puszta reménnyel.

— Talált-e a köznapi beszédből napjainkra kihullt szavakat ?

— Szép számmal. Ilyenek: ba- káz, eltenyészik, lévnyaló, sebhe- tő, bahó.

— Mennyire érintette a nyelvújítás a Bánk bán szövegét?

— Katonát talán a történeti téma is visszatartotta a frissen keletkezett szavaktól, de azért találni efféléket. Például: hidegvér, védszent, siker, őrültség, hüs, valódi.

— Figyelembe vette-e Katona sajátos helyesírását?

— Természetesen. Csupán ő írta az egyet így: edj. Olykor: eggy. De mai formájában is használta. A beszélt szót néha egy

ellel, néha kettővel vetette papírra. De aligha tekinthetők az eltérő írásmódok helyesírási következetlenségének.

— Sorolhatnánk munkája hasznosságát, jelentőségét igazoló példákat, de inkább a szaklektor véleményéről kérdem.

— Benkő László, a nyelvtudomány doktora vállalta a szakmai bírálatot. Kiadását javasolta.

— Szívesen hallanánk néhány értékelő mondatát.

— így összegezte véleményét: „A gondosan kimunkált szótár nagy nyeresége lesz nemcsak a magyar lexikográfiának, hanem a magyar tudomány és művelődés számos területének.”

— Mikor?

— Egyelőre bizonytalan. A nagy terjedelem és a viszonylag korlátozott példányszám miatt nyilván csak nagyon olcsó sokszorosításra gondolhatunk. Helyi erőből aligha gyűjthető össze ezekben a nehéz években kiadási költsége. Országos alapítványokhoz fordultunk támogatásért, eddig hiába.

E sorok írója is országos feladatnak gondolja a Bánk bán szótár megjelentetését, bízik abban, hogy az elkövetkezendő években siker koronázza a városi polgármesteri hivatal, a Katona József Társaság ezirányú kezdeményezéseit. Nagy a bizodalmám: eltenyészik, azaz elterjed a kézirat fontosságának a gondolata és előteremthető a szükséges pénz.

Heltai Nándor

9 -•