Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-05 / 30. szám
1991. február 5. • PETŐFI NÉPE • 3 NÉPFŐISKOLA TISZAALPARON? Nagy fába vágta fejszéjét a tiszaalpári ön- kormányzat: a dániai Kjelle- rup kisvárossal kezdett baráti együttműködésbe. Hamlet országa távol van, a szó konkrét és átvitt értelmében egyaránt... A napokban pár hónapon belül másodszor köszönthették a nagyközségben feleségével Öle Ko- chot, a Dán Királyság budapesti nagykövetét, aki bábáskodott a testvérkapcsolat megszületésénél. Eljött a megye legkeletibb településére Kőtörő Miklós, a megyei közgyűlés elnöke is, hogy támogatásáról biztosítsa az „alulról jövő” kezdeményezést. Novák Lajos polgármester vázolta a terveket: dán mintájú népfőiskola létesítése Tiszaalpáron négy megye fiataljainak a dániai mezőgazdálkodás elsajátítására, kereskedelmi hét oda-vissza alapon, közös üdülőtelep létesítése a kjellerupiakkal Alpáron, bérmunkavállalás a nyugati partnerektől stb. Megragadtuk az alkalmat, hogy Öle Kochnak föltegyünk néhány kérdést. — Nagykövet úr gyakran tesz hasonló látogatásokat hasonló kis vidéki településekre? — Tiszaalpár az első olyan község, ahová ellátogattam. Legalábbis hivatalosan. — Ez az útja hogyan kapcsolódik diplomáciai feladataihoz? — Az a teendőm, hogy minden téren segítsem elő a dán—magyar kapcsolatok elmélyítését, szélesítését. Ez a látogatás tehát részben a kötelességem teljesítése, részben azonban kellemes időtöltés is számomra. — Mi jellemzi az új dán külpolitikát a kelet-európai volt szocialista országokkal szemben? — Külpolitikánk alapelvei változatlanok. Viszont az, hogy most már a kelet-európai országok szabadon választhatják meg maguknak a társadalmi modellt, új lehetőségeket teremtett az együttműködésre. Dániát minden keleti ország érdekli, különösképpen pedig Magyarország. — A Dán Királyság kíván- e pozíciókat szerezni az egykori szocialista országok piacán? — Alakult több alapítvány azzal a céllal, hogy elősegítse dán vállalatok kapcsolatteremtését ebben a térségben. Más alapítványok segíteni akarják a fiatal keleti demokráciák megerősödését, ezzel gazdasági gondjaik enyhítését. Szakembereket fogadnak, akik tanulmányozhatják a dán gazdaságot, környezetvédelmet stb. A dán—magyar kapcsolatok szélesednek. Kopogtat a szegény rokon Interjú Ole Kochhal, a Dán Királyság nagykövetével Iümk . rVW5 t — Mi mindig úgy vesszük valahonnét, hol Keletről, hol Nyugatról, a mintát az óhajtott fejlődéshez. Mi a véleménye az efféle „másolásról”?- Szerintem nem célszerű más népek gazdaságát, kultúráját másolni; inspirációt meríteni, azt lehet. Azonban ehhez is jól kell kiválasztani a helyet. A nyitott dán piacgazdaság, mivel mindketten kis ország vagyunk, jó terep lehet a magyaroknak tapasztalatszerzésre. Nálunk a gazdaságban a kicsiket és a középna- gyokat állami szabályok védik. Nagy súlyt fektetnek az egyes ember szakmai kiművelésére. Véleményem szerint a többi között ezekből kell a magyaroknak következtetéseket levonni a maguk számára, a „csodák” bámulása helyett. — Mi, a szegény keleti rokon, most a nyugatiaknál kopogtatunk. Ön szerint van-e- ezt hangsúlyoznám: történelmi távlatban — esélyünk, hogy önökhöz fölzárkózzunk?- Magyarország gazdagsága azon múlik, tudják-e növelni a termelékenységet. Már sok segítséget kaptak ehhez a Nyugattól, a Közös Piactól, a huszonné- gyektől és máshonnan. Elkezdhetik a munkát. Magyarország már jóval a többi kelet-európai ország előtt jár. — Tehát nagyon hosszú távon van esélyünk, hogy fölzárkózzunk a Nyugathoz, élet- színvonalban?- Magyarország már most közel van a Nyugathoz, hiszen fölvették például az Európa Tanácsba, s számos jele van a további integrálódásának. Mint mondtam, előbbre tart a többi keleti országnál. 01 I — Tehát őket megelőzhetjük, de önöket nem érhetjük utol? — Mint mondtam, az önök országa már most közel van a Nyugathoz, erősödnek*kapcsola- tai a Közös Piaccal, ami biztató. — A két helység, Kjellerup és Tiszaalpár kapcsolatát hogyan értékeli? — Szerencsés a találkozás. Persze, hogy lesz-e elég erejük a terveik megvalósításához, azt még nem tudni. Az már mindenképpen a szabadság jele, jó jel, hogy onnan ide és innen oda látogathatnak emberek. Egyébként Kjellerup Dániában az átlar got jelenti. — Ha eljön ide, Alpárra, egy dán család — mint hallottuk, nem is egy, hanem nyolc család készül a húsvéti ünnepeket itt tölteni —, nos, jól érezhetik itt magukat, milyennek látja a helységet? — Még nem láttam itt eleget ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjak. Az MMG gyár üdülője, ahol ebédeltünk, az kielégíti a nyugati igényeket. — A tervezett együttműködésből mit tart reálisnak? — A népfőiskola tervét nem ismerem részleteiben, ezért arról nem nyilatkozhatok. Mezőgazdasági terménnyel, például almával Dániában piacot nyerni reménytelen az ittenieknek. Mi az egész világból vásárolunk gyümölcsöt. Sajnos a magyar gyümölcsök nem versenyképesek például az izraeli felhozatallal. A dán vásárló kíváncsi. Ha valami olyasmit tudnának neki mutatni a tiszaalpáriak, ami csak itt van, sehol máshol a világon, arra esetleg vevő lenne. Az ipari kooperációban inkább van esély valami közös üzletre. — Önt sikerült megnyerni a két település ügyének? — A lényeg az, hogy az itteni emberek csináljanak valamit. Én az államot képviselem, ez nem az államok közötti ügy, de tanácsot adni, véleményt mondani szívesen eljövök ide máskor is. — Végezetül azt mondja meg nagykövet úr: a dánok milyen emberrel barátkoznak szívesen, ki az, aki be tudja lopni magát a szívükbe? — A dánok Észak-Európában a legnyitottabb, legközvetlenebb emberek közé tartoznak. Ugyanakkor nem vagyunk hívei a felületes kapcsolatoknak. Nem szeretjük, ha valaki hétfőn kimond valamit és azt keddre már elfelejti. Mi amit ígérünk, azt meg is tartjuk. Ha például egy dán valakinek azt mondja: Látogass meg! — akkor ezt komolyan gondolja. Ha nem akarja, hogy meglátogassák, felületes udvariaskodásból ilyesmit ki nem ejt a száján. Tehát aki velünk barátkozni akar, ezeket nem szabad elfelejtenie — hallottuk a Dán Királyság szívélyes nagykövetétől, Öle Kochtól Tiszaalpáron. A. Tóth Sándor SZERETTEK VOLNA FELKAPASZKODNI AZ ALBÉRLETBŐL — VISSZACSÚSZTAK! A lakiteleki „meszesgödör” — Az albérletre rámegy az ingünk és a gatyánk is! ■— hallani mostanában egyre többször. A lakiteleki, kétgyermekes Somo- diné Németh Ida iskolatitkár is megelégelte férjével, hogy a családi költségvetés' kiadási oldalán hónapról hónapra ott a lakbér. Öt éve bérlik a Csokonai utca 6. számú házat. Eleinte 1500 forintért lakhattak benne. Most már a kétszereséért. Nincs fürdőszoba. A Vízcsap az udvaron. A kevés maltert látott téglák, a megroggyant lépcsők és az omló vakolat is inkább elköltözésre, semmint maradásra készteti Somodiékat. • Somodiné Németh Ida becsapva érzi magát. (Tóth Sándor felvételei) AMOTT: NÉGY SZOBA — A GYEREKEKNEK Rendes körülmények közt már nem fizetnének az albérletért. Tulajdonosokként lakhatnának az Árpád utca 25-ben. Ezt a házat Tóth László és felesége a múlt nyár óta el akarja adni, hogy a pénzből az újat, a Kodály Zoltán utcában épülőt, befejezhessék. Egymillió-kétszázezer forintot költöttek rá eddig. Az alaptól csaknem 12 méter magas. Kétszintes. Garázsnak, pincének vagy műhelynek jókora helyiségek odalent. Fönt az öt gyerekük közül négynek külön-külön szobája lesz. A jó minőségű épületelemek, az erős betonlépcsők és a gondosan végzett kőműves- munka azt mutatja, hogy Tóthék valójában most építik föl azt a házat, amilyet életükben mindig is szerettek volna. Igen ám, csak a tető elkészítésére és a vakolásra kell még 300 ezer forint. A hiányzó pénzt a „régi”, az Árpád utcai ház értékesítésével akarják pótolni. SAJÁT OTTHON: NEKIK IS JÓ LENNE! 1991. január 30.: se pénz, se posztó. Somodiék, a vevők, továbbra is albérletben, havi 3000-ért. Tóthék sem fejezhették be a munkát az épülő családi házon. Miért? — Az ember életében egyszer adódik ilyen alkalom, hogy kedvező feltétellel saját házba költözhessen. S most tessék ... itt ez a kalamajka! Somodiné iskolatitkár szavaiból s a vele való további beszélgetésből kiderül: visszájára fordult minden, nem úgy, ahogyan eltervezték. Becsapva érzi magát. — Milyen kalamajkára céloz? — Tavaly júliusban Tóth László- ékkal bementünk a polgármesteri hivatalba. Ők nyilatkozatot írtak alá arról, hogy felajánlják megvételre az Árpád utcai házukat. Örültünk a lehetőségnek. Mint vevők és eladók megegyeztünk az árban. Arra gondoltunk, ha OTP-kölcsönszerződés- sel — hitelből — vesszük meg az épületet, a két gyermekünk után megkapjuk a fiatal házasokat megil• Az eladók is szeretnének továbbhaladni az építkezéssel ... • ... de miből? Az új házban négy gyereknek külön-külön szobája lesz. Somodiék (ma) kevesebbel is beérnék! lető 200 ezer forintos szociálpolitikai kedvezményt. — Ezután ? — Az adásvételi szerződést a kecskeméti IKTV ingatlanközvetítő részlegének közreműködésével megkötöttük. Azért volt szükség erre a lépésre, mert az OTP csak az ingatlan- közvetítők értékbecslését fogadja el. A két gyermekre Némethné és a férje megkapta az OTP-től a kedvezményt, s a ház vételárához még szükséges félmillió forint kölcsönt. Azonban a pénzt olyan későn utalták át az üzletben részt vevő közvetítők a Lakiteleki Takarékpénztárnak — augusztus utolja helyett csak november végére —, hogy akkor Tóthék már nem foghattak hozzá a ház befejezéséhez. A pénzt nem fogadták el, az adásvételi szerződést erre hivatkozva — semmisnek tekintették. POLGÁRMESTER ÚR, MIT SZÓL EHHEZ? — Anka Balázs polgármester úr mit szól ehhez ? — Beleestünk ebbe az áldatlan ügybe, mint a meszesgödörbe — feleli egészséges humorral. Ám a valóság — ő is tudja — nem ennyire jókedvre hangoló. — Ki a meszes vagy a sáros? — Némethék jogosan jelentkeznek a házért, hiszen 1990. augusztus 27-én ők és Tóth Lászlóék megkötötték az adásvételi szerződést. (Jogosan követeli tehát a Csokonai utcai házaspár, az elmaradt beköltözés miatt, hogy térítsék meg nekik a november 15-étől fizetett albérleti díjat. — K. A.) Az biztos, hogy az ingatlanközvetítőknek csak üresen álló lakást volna szabad fölajánlani forgalmazásra. Nem ez történt. Az, hogy a közvetítők egyáltalán nem látták a házat, nem fektettek bele ebbe az üzletbe egyetlen fillért sem, s hogy mégis 8—12 százalék jutalékért dolgoznak, ez véleményem szerint — egy jó buli! MÁR TIZENNÉGY VEVŐT KÜLDTEK EL EDDIG Saját ház helyett Némethék most Tóthék levelét olvashatják. Arról van benne szó, hogy az adásvételi szerződést vegyék úgy, mintha nem is lett volna. — Kétszáznyolcvan négyszögöl telekkel egy ekkora házat, mint a miénk — mondja Tóth László —, többért is eladhatunk, mint 750 ezer forint. Volt olyan érdeklődő, aki már 850 ezret ígért. Én nem érzem magam hibásnak, mert a vevők még mindig az albérletet fizetik. Az adásvételi szerződésből nem kaptunk egy példányt sem az ingatlan- közvetítőktől. — Polgármester úr, ez igaz? — Igen, csakugyan így van. Milyen lakáspiac van ma Magyarországon? A polgár elmegy a házát megvételre felajánlani a községházára. Az ingatlanközvetítők másképp nem állnak vele szóba, csak ha a polgármesteri hivatalból hoz igazolást saját tulajdonáról. Nyolc-tizenkét százalék jutalék egy-egy közvetítésért? Ném rossz üzlet. Valós alapja, hogy az OTP csak az ingatlanközvetítők értékbecslését tekinti mérvadónak. A takarékpénztár budapesti központja sem marad ki a körből. A lakásvásárlási hitelre kötött szerződésről értesíti a megyei fiók, majd két hét múlva kiutalja a pénzt. Némethék hoppon maradtak. Változatlanul a rogyadozó lépcsőn járnak fel a 3 ezer forintos albérletbe. Árról a másik lépcsőről — amelyen feljutva saját lakásuk lehetne — visszacsúsztak a kölcsön késői átutalásával, és egy mégiscsak megkötött megállapodás felrúgásával az eladók részéről. Az Árpád utca 25. újra eladó. Laknak benne, nem üres, de hát ezt tavaly nyáron is tudta mindenki Lakiteleken. Kohl Antal Rendszámtáblacsere csak műszaki ÉJ HELYEN A MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET Néhány nappal ezelőtt Kecskeméten új helyre, az István király körútra költözött a megyei közlekedési felügyelet. Sok-sok év után végre együtt van a gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézés és a műszaki vizsgáztatás. Az impozáns irodaépület mellett — mert ez a legfontosabb — két modern, műszakilag jól felszerelt műhelycsarnok segíti a gyors, mindenre kiterjedő műszaki ellenőrzést. Itt valóban mindenhez megtalálható az eszköz, ami ma mérhető, vizsgálható az autókon, motorkerékpárokon. Az épületegyüttes és a berendezés 58 millió forintba került, s feltehetően hosszú ideig szolgálja majd a közlekedésbiztonságot. Dr. Faragó Ede igazgató büszkén mutatta be az új létesítményt, s információkkal is szolgált. — A megyei közlekedési felügyelet a rendszámtáblákat ezután csak a műszaki vizsgáztatásra kerülő jármüveken cseréli ki, kivéve a személygépkocsikat. Az önkéntes rendszámtáblacserét átadtuk a Magyar Autóklub műszaki állomásainak, illetve olyan műhelyeknek, ahol zárt technológiás rendszerben végzik az ellenőrzést. A rendszámtábla február l-jétől drágább. Személygépkocsi esetében a korábbi 650 forint, illetve a 300 forintos rendszámtáblatartó helyett a rendszám 1040, a tartó 400 forint. Az illeték 100 helyett 300 forint. Hasonló árú a tehergépkocsik és a motorkerékpárok rendkívüli rendszámtáblacseréje is. Néhány értesülést szereztünk arról, hogy február l-jétől különböző változások történtek a nemzetközi árufuvarozásban részt vevő tehergépkocsiknál. Ez sok magánfuvarozót is érint. — A minisztertanács rendelete értelmében a jelenleg nemzetközi árutovábbítást végzők 1992. január 1-je után tevékenységüket csak tevékenységi engedély alapján folytathatják. Ezt ez év november 30-áig lehet kérni a Közlekedési Fő- felügyelet járműüzemeltetési osztályától. A kérelem benyújtásánál igazolni kell egyéves bankgaranciát vagy pénzügyi teljesítőképességet, ajármü terhelhetőségéhez igazodóan tonnánként 5 ezer forint lekötött összeggel. Az érvényes nemzetközi gépkocsi-igazolványról, a megfelelő kategóriára érvényes jogosítványról, valamint a PÁV II. minősítésről szóló fénymásolatot is be kell küldeni. Emellett igazolni kell, hogy olyan járművel rendelkezik a kérelmező, amelyet illetékes közlekedési hatóság külföldre történő kilépésre alkalmasnak minősített. — Az eddig elmondottak jelentős szigorításokat tartalmaznak, főként ami a bankgaranciát illeti. Műszakilag a minősítő vizsgálat mire terjed ki a külföldi áruszállítást lebonyolító gépkocsik esetében ? A minősítő vizsgálat az üzemeltetés műszaki feltételein kívül ellenőrzi a megengedett legnagyobb össztömeget, a jármű életkorát, a megengedett legnagyobb össztömegre vonatkoztatott, tonnánként legalább 5,9 kW motorteljesítményt, a kényszerkormányzott tengelyen nem futózott gumiabroncsot, a hibátlan felépítményt, esztétikailag megfelelő karosszériát, a menetidőtartamra történő rögzítésre alkalmas menetíró (tachnográf) meglétét, a vontatható tömeget, a motorteljesítmény értékének figyelembevételével, végezetül, hogy a TIR-egyez- mény szerint megfelelő-e. A 6 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó tehergépkocsik korlátozás nélküli igazolólapot kaphatnak, de csak azokban a relációkban tevékenykedhetnek, ahová nincs szükség fuvarozási engedélyre. A 20 tonna feletti teherbírású járműszerelvény nyolcéves életkor eléréséig igazolólapot kaphat. A nem megfelelő jármű 1991. július 30-áig, de legfeljebb ez év december 31-éig „korlátozás” feliratú igazolólapot kaphat. Ennek meglétét és érvényességét a határátlépésnél a vámszervek ellenőrzik. Gémes Gábor
