Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-05 / 30. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1991. február 5. A Fidesz elutasítja a kárpótlást (Folytatás az I. oldatról) kérik. Megítélésük szerint szükséges az a kivizsgálás, amelyre a kormány Ígéretet tett, viszont nem nyújthat megfelelő információkat a képviselők számára. A képviselő ugyanis úgy vélekedett, hogy szerencsésebb, ha nem az ügyben érintett kormányzati képviselőktől kap tájékoztatást a parlament, hanem egy szuverén'országgyülési testület vizsgálja meg a történteket. Kövér László ugyanakkor azt is nehezményezte, hogy a fegyvereladás ügyében a kormány nem tartotta fontosnak a parlament tájékoztatását. Mindehhez hozzátette, hogy a vizsgálatnak mindenképpen választ kell adnia arra, hogy az üggyel kapcsolatos magyar lépések megfelelnek-e a Magyar Köztársaságjogrendjének, valamint a nemzetközi kapcsolatok magatartásnormáinak. Ugyancsak e témára reagált napirend előtti felszólalásában Szent-Iványi István. A szabaddemokrata képviselő úgy vélekedett, hogy az ülésteremben senki sem rendelkezik kellő információkkal a történtekről — így a kormány tagjai sem. — Annyi azonban bizonyos —szögezte le —, hogy az ügy káros külpolitikai hatásokkal jár, emellett pedig rontja a kormány szavahihetőségét is. Amennyiben pedig a kormány nem tudja megnevezni a személy szerinti felelősöket — vetette fel —, az esetben egyértelműen a kormány fejét terheli a felelősség. Az ügy kivizsgálására, mint mondta, ugyancsak parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kérik, de — szemben a fiatal demokraták erőviszonyok alapján szervezendő bizottságával — paritásos alapon alakuló testület létrehozását javasolják. Antall József az elhangzottakra reagálva kijelentette: az előtte felszólaló képviselőkkel szemben fenntartja álláspontját, hogy az üggyel ne külön ad hoc bizottság, hanem — utalt egy minisztertanácsi rendeletre — a Honvédelmi és a Külügyi Bizottság együttesen foglalkozzon Hozzátette azt is: véleménye szerint nem vonták kétségbe a kormány szavahihetőségét. Eörsi Mátyás SZDSZ-képviselő határozottan felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy az Antall József által idézett miniszter- tanácsi rendelet nem korlátozhatja az Országgyűlés szuverenitását. Ennek megfelelően a javasolt, parlamenti ad hoc bizottság felállítása mellett foglalt állást. Szűrös Mátyás (MSZP) óvott az újabb külpolitikai bonyodalmaktól, és egyetértett az Antall József által javasoltakkal, hogy a két szakbizottság foglalkozzon az üggyel. A bizottságok pedig majd további javaslato.- kat tesznek az Országgyűlésnek. A napirend előtti vitát lezárva Szabad György bejelentette, hogy a kormányfő által kért közös bizottsági ülés összehívásáról már intézkedett. Ezt követően a képviselők újabb törvény- javaslatok tárgyalásáról döntöttek. A kárpótlásról szóló törvényjavaslatot Balsai István igazságügy-miniszter terjesztette elő a kormány nevében. Elöljáróban leszögezte: elégtételt kell nyújtani azoknak, akiket az ejmúlt rendszerben igazságtalanság ért. Tökéletes kárpótlást 40-50 év elteltével azonban nem lehet nyújtani, mindenképpen kompromisszumos és részleges megoldásra kell törekedni. A miniszter kijelentette, hogy e kompromisszumok óhatatlanul akadályozzák • az elérni kívánt cél tökéletes teljesítését: az elvett vagyont nem lehet eredeti formájában visszaadni. Nem lehet, mert annak nagy része már nincs meg, vagy időközben jóhiszemű tulajdonosok alapvető változásokat hajtottak végre rajta, nem lehet, mert sok egykori tulajdonos nem él már, illetve nem tudna élni vagyonához fűződő jogaival és kötelezettségeivel, S' azért sem, mert a -nemzet teherbíró képessége ezt nem teszi lehetővé. Balsai István elmondta, hogy a törvényjavaslat csak az 1949. június 8-a után meghozott jogszabályok alapján okozott sérelmek kárpótlását teszi most lehetővé, de egyúttal kimondja: az ezen időpontot megelőzően okozott károk kárpótlására az e törvényben meghatározott elvek szerint, a későbbiekben, külön törvény rendelkezései alapján kerül sor. A miniszter részletesen szólt a kárpótlásra jogosultak köréről, megemlítve, hogy azok a magyar állampolgárok is jogosultak lesznek, akik a sérelem elszenvedésekor magyar állampolgárok voltak, vagy őket az állampolgárságuktól való megfosztással összefüggésben érte vagyoni sérelem. Balsai István a kárpótlási jegy bevezetése mellett érvelve elmondta, hogy az bemutatóra szóló, szabadon forgatható értékpapír, végső soron az állami tulajdon értékesítése során vagyontárgyak, illetve meghatározott körben termőföld megszerzésére használhatódéi. A miniszter a kárpótlások összegét 70 milliárd forintra becsülte, amelyből 40 milliárd jutna a termőfölddel kapcsolátos igények kielégítésére. Az-igazságügyi tárca vezetője leszögezte: a magánszemélyek tulajdoni sérelmeit a tulajdonos személyétől és a tulajdon tárgyától függetlenül azonos módon, azonos elvek figyelembevételével kell orvosolni. Ennek megfelelően a termőföldek volt tulajdonosai — a többi tulajdonossal egyezően -— kárpótlási jegy formájában és a lényegét tekintve azonos módszerekkel számított értékhányadig részesülnek kárpótlásban. A kormányzat az igazságosságra törekszik, ezért a ma is a mezőgazdaságból élő, de a termőföld tulajdonától megfosztott agrárlakosság számára módot és lehetőséget ad arra, hogy a kárpótlásként kapott kárpótlási jegyet ismét termőföldre válthassa — hangoztatta a miniszter. Az igazságügy-miniszter beszéde végén 1 bejelentette: még ez év tavaszán egy olyan általános, átfogó állami kárfelelősségi törvényt terjeszt az Országgyűlés elé, amely tisztességes koncepciójával és szigorú szabályaival a jövőre nézve egyszer s mindenkorra kizárja annak a veszélyét, hogy Magyarországon az állam által okozott károk megítélésénél igazságtalanságok történjenek. Balsai István arra kérte a képviselőket, hogy döntésüket ne az érzelmek motiválják, hanem a nemzet felemelkedése iránti felelősségérzet alapján alkossák meg a jogszabályt. Balsai István expozéját követően Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője elmondta: az MDF megítélése szerint a kárpótlási jegy megfelelő technikát biztosít a vagyonelvéte- lekkel okozott sérelmek igazságos megoldására. A szabaddemokraták vezérszónokaként felszólaló Soós Károly Attila elöljáróban a rendszerváltás fordulópontjának minősítette az egykor elvett tulajdonért történő kárpótlást, ám hozzátette: az SZDSZ hibás részmegoldásnak tartja a kormány által beterjesztett kárpótlási törvény tervezetét.‘A vezérszónok szavaiból kiderült, hogy a szabaddemokraták nem fogadják el azt az elvet, amely kizárólag a volt tulajdonosokat kívánja kárpótolni. Soós Károly Attila hangsúlyozta: az SZDSZ a kárpótlást állampolgári jogon járó vagyonjegy formájában szeretné a társadalom egészére kiterjeszteni. Éppen ezért javasolta, hogy 20 ezer forint értékű vagyonjegy állampolgári jogon mindenkit illessen meg. A szabaddemokraták képviselője több részletkérdésben is vitatta a törvénytervezetben foglaltakat. így például helytelenítette a kárpótlás ötmilliós felső értékhatárát, valamint a kárpótlási jegyek állami vagyonra való átváltásának korlátozását. Mindezen túl arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvénytervezetben foglaltak szerinti vagyonjegy-forgalmazás az infláció felgyorsulásának veszélyével fenyeget. A képviselő helytelenítette a kormány előterjesztésében jelzett 1949 júniusi időpontot. ' Úgy vélte ugyanis, hogy ezt .megelőzően is sor került olyan államosításra, amelyért elmaradt a kárpótlás. Emellett a kárpótlásra jogosultak körében említette a kitelepített és így tulajdonuktól megfosztott németeket, valamint, az 1948 előtt igazságtalanul elítélteket. Végezetül javasolta, hogy a kormány tervezete csupán egyfajta kerettörvény, azaz egy privatizációs csomagterv előkészítése le- i gyen. Torgyán József, a kisgazdák vezérszónoka leszögezte: a jelenlegi tulajdonrendszert erőszakosan hozták létre. így a törvényjavaslat elemzése során nem lehet arról vitatkozni, hogy megilleti-e a parasztokat a föld vagy sem, avagy hogy részleges, illetve teljes kártalanítást adjanak. A tárgyalási alap csak az lehet: ugyanolyan állapotot kell teremteni, mint amilyen a jogellenesség — az ingatlanok elvétele — előtt volt. Végezetül arra kérte képviselőtársait: az előttük fekvő törvénytervezetet ne fogadják el. Szavazzák meg viszont a kisgazdák által előterjesztett módosításokat, amelyek önmagukban egy teljes törvényt alkotnak. Nyers Rezső az MSZP véleményét tolmácsolva kijelentette, hogy pártja elfogadja: erkölcsi és anyagi kárpótlást kell kapniuk azoknak az állampolgároknak, akik az államosítások jogfosztott áldozataivá váltak. A kormány kárpótlási koncepciójával kapcsolatban három kérdésben hangsúlyozta pártja fenntartását: az anyagi, pénzügyi kihatásokkal; a szövetkezetek demokratikus jogainak tiszteletben tartásával; valamint a kárpótlásban nem részesülő munkavállalók igazságérzetével kapcsolatban. Csak akkor fogja az MSZP a törvényjavaslatot megszavazni, ha ebben a három kérdésben kedvező megoldás születik. A Fiatal Demokraták Szövetségének frakciója elutasítja a kárpótlás gondolatát, a kormánynak más irányban kellene keresnie a megoldást — hangsúlyozta felszólalásában Orbán Viktor, a Fidesz vezérszónoka. Véleménye szerint a koalíciós pártoknak fel kellene adniuk a (öld burkolt reprivatizációjára . vonatkozó álláspontjukat. , Használják-e hazánk légterét a szövetségesek? (Folytatás az 1. oldalról) miszerint az Öbölbe tartó amerikai katonai repülőgépek több száz alkalommal átrepültek Cseh-Szlovákia légterén. Érdeklődtek, a külügyi szóvivő tudomása szerint az átrepülésekkor használták-e hazánk légterét is. Herman János azzal hárította el a kérdést, hogy e témáról nem rendelkezik ismeretekkel, s ez ügyben felhatalmazása sincs nyilatkozatra. (MTI) A Fidesz-frakció álláspontja a többi párttól alapvetően eltér: az igazi kárpótlás nem lehetséges, ezen az úton az ország nem juthat el a fiatal demokraták által is kívánt, működőképes; magántulajdonra épülő gazdasághoz. A Fidesz elveti a törvényjavaslatot is, mert az nem tesz eleget a legminimálisabb kodifikációs elvárásoknak sem. A társadalmi igazságosság mellett szóló érvek kétségtelenül súlyosak — mondta a szónok —, ám nem szabad szem elől téveszteni: mások életében is okozott tragédiát a bolsevik diktatúra, nemcsak a volt tulajdonosokkal szemben . történtek igazságtalanságok az elmúlt évtizedekben. Orbán Viktor annak a véleményének is hahgot adott, hogy a kárpótlást mérhetetlenül igazságtalan lenne a kisajátításokban teljesen vétlen nemzedékek rovására végrehajtani. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a kárpótlás költségei nem az államot, hanem az egyre rosszabbul élő adófizető állampolgárokat terhelnék. Orbán Viktor szerint külön kellene választani a privatizáció és a jóvátétel kérdését. A frakcióvezető úgy vélte: a volt tulajdonosok vagyonhoz jutását nem kárpótlással, hanem néhány fennálló törvény gyorsan elvégezhető módosításával lehetne elindítani. E folyamat a szövetkezeti törvények, a társasági törvény, illetve az átalakulási törvény néhány szakaszos módosításával vehetné kezdetét. Ezzel egyidejűleg — a Fidesz megítélése szerint — deklarálni kellene: a tulajdontól való megfosztás egyike volt az elmúlt rendszer emberi életeket derékba törő intézkedéseinek. A kormánynak ezért múlhatatlan feladata az átfogó jóvátételi törvény kidolgozása, amely a volt hadifoglyokon, politikai üldözötteken, kívül a még élő, volt tulajdonosokat is bevonja a jóvátételre jogosultak köribe. Ajövátétellnértékének megállapításában azonban ne az egykori tulajdon nagysága, hanem a jelenlegi élethelyzet legyen a mérvadó — hangoztatta Orbán Viktor. A Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónokaként Füzessy Tibor már elöljáróban hangsúlyozta, hogy frakciójuk tagjai nincsenek minden kérdésben azonos állásponton, ezért a második tárgyalási menetben a kisebbségi álláspontot fejtik majd ki. A többségi álláspontot tolmácsolva a képviselő * hangsúlyozta: a törvényben mindenképpen kifejezésre kell juttatni, hogy csupán az első ütemről van szó. Arra hivatkozva, hogy a törvénytervezetben sincs szó a kárpótlás egyértelmű lezárásáról, a kereszténydemokrata képviselő amellett érvelt, hogy a jövőben — amennyiben az ország gazdasági helyzete ezt lehetővé teszi — további kárpótlásban részesüljenek az egykor sérelmet szenvedettek. Az időközi választások rendje változatlan marad. A képviselők erről az esti órákban döntöttek, elvetve több SZDSZ-es képviselő indítványát, amelyek az országgyűlési képviselők váiasztásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módositását kívánták elérni. A javaslatok részletes vitájában új érvek már nem hangzottak el. Utolsó napirendi pontként a Magyar Vöröskereszt költségvetési támogatásának rendezéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot tárgyalta meg a plénum. Mint Horváth József, a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásával foglalkozó ideiglenes bizottság elnöke elmondta: a közelmúltban elfogadott országgyűlési határozat nem lehet érvényes a Magyar Vöröskeresztre, mivel az nem bejegyzett társadalmi szervezet, így nem részesülhet a 400 milliós alapból sem. Ezért az ideiglenes bizottság beterjesztett egy külön országgyűlési határozatot, amelyben a parlament felszólítja a kormányt a Magyar Vöröskereszt anyagi finanszírozásának megoldására. A képviselők kedden a kárpótlási törvény vitájával folytatják a munkát: a törvénytervezet tárgyalásának második fordulójában a frakciók további vezető szónokait hallgatják meg. (MTI) Munkanélküliség Magyarországon (Folytatás az I. oldalról) A korábbi években a munkanélküliség alapvetően a képzetleneket érintette leghátrányosabban, múlt évben viszont már egyre több szakmunkás, egyetemi és főiskolai végzettségű ember maradt munka nélkül. Az állást keresők között a szellemi foglalkozásúak aránya meghaladta a 20 százalékot. Legnagyobb részük ügyviteli alkalmazott és ügyintéző, de sokan vannak közöttük a vezetők, irányítók is. A munkanélküliség rátája a legmagasabb, 6,2 százalék a segédmunkásoknál, 1,5 százalék a szak- és betanított munkásoknál, 1,1 százalék a szellemi foglalkozásúaknál. Az év folyamán —- hosszabb- rövidebb ideig — 85 495-en részesültek segélyben, és a segélyezés egyéves időtartama után 3777-en kaptak átmeneti munkanélkülijáradékot. Az év utolsó napján 58 406 segélyezett és 3241 járadékos kapott ellátást. A segélyezettek 18 százaléka, a járadékosok csupán 6 százaléka tudott ismét munkába állni. Év közben 1714 munkanélkülitől megvonták a támogatást az együttműködés hiánya miatt, több mint 10 ezer segélyezettnél a nyugdíjjogosultság vagy más ok miatt szűnt meg vagy szünetelt a támogatás. A segélyezettek átlagosan 139 napig vették igénybe ezt az ellátást, a kifizetett havi bruttó segély átlaga 5886 forint, az átmeneti munkanélküli járadék összege átlagosan havi 4183 forint volt. (MTI) Irán kész közvetíteni A teheráni vezetés az Öböl-válság megoldása érdekében kész tárgyalásokat kezdeni mind Száddám Huszeinnel, mind az Egyesült Államokkal, de Irán minden körülmények között fenntartja semlegességét — hangsúlyozta hétfői teheráni sajtóértekezletén Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani iráni köztársasági elnök. Irán mindeddig kizárta az amerikai vezetéssel folytatandó tárgyalásokat, ám az elnök most első ízben kijelentette: — Ha kezdenek kirajzolódni a béke lehetőségei, és szükségessé válik, akkor természetesen tárgyaló- asztalhoz ülünk az amerikaiakkal. Hozzáfűzte, hogy konkrét határozat még nem született e kérdésben, mivel a döntés joga Szajed Ali Hameneit, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjét és a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot illeti meg. Elmondta azonban, hogy az utóbbi napokban Svájc teheráni nagykövetségének közvetítésével „több alkalommal kapcsolatba léptünk az amerikaiakkal”. Rafszandzsani közölte, hogy kész személyesen találkozni Szaddám Húszéin iraki elnökkel, ha tárgyalásaikkal megmenthetik Irak és a térség muzulmán népét. Az iráni államfő elmondta az újságíróknak, hogy a hét végén az Öböl-háború befejezésével kapcsolatos javaslatokat juttatott el Szaddám Huszeinhoz. Hozzátette: ha Bagdad elfogadja eszméit, akkor gyakorlatilag élvezni fogja minden érintett fél jóváhagyását, és ennek alapján már kész béketervet lehet kidolgozni. Iraknak még legalább ötszáz gépe maradt A francia vezérkari főnök szerint Iraknak még legalább ötszáz harci repülőgépe van bevetésre alkalmas állapotban. Maurice Schmitt tábornok közölte, hogy hitelt érdemlő adatok szerint a koalíció (égi ereje eddig csak mintegy hatvan iraki harci repülőgépet tudott megsemmisíteni. Elmodta azt is: úgy tudja, hogy Bagdad körülbelül nyolcvan gépet menekített Iránba. — Mivel Irak légiereje meghaladta a hatszáz repülőgépet, körülbelül 450-500 gépe maradhatott a különböző föld alatti tárolókban. A koalíciónak számolnia kell azzal, hogy adott esetben Bagdad ezeket bevetheti a harcokban — jelezte. A francia tábornok igen óvatosnak bizonyult az olyan becsléseket illetően, hogy milyen eredményt értek el a koalíció eddigi légitámadásai az iraki szárazföldi erők élleni akcióikkal. Szerinte csupán az iraki kapacitás mintegy tíz százalékát sikerült megsemmisiteni: 400-500 harckocsit és 350- 400 löveget. Közölte, hogy a koalíció légiereje 27 gépet vesztett. Az iraki emberveszteségekről szólva Maurice Schmitt tábornok harmincöt halottat és mintegy 400 foglyot említett (a foglyok között tudomása szerint huszonöt tiszt van). Banditáknak nézte a tanárokat (Folytatás a 1. oldalról) A dulakodásra megjelent az emeleti lakó is — egy idősebb hölgy —, aki K. P. kérésére kujesra zárta a kaput. Az említett lakótárs egyébként később a rendőrség kérdésére — így mondják az érintettek — nem emlékezett semmire. Rövidesen megérkezett a barátnő és K. A., a lányok osztályfőnöke, hogy tisztázzák a helyzetet. Erre azonban nem kerülhetett sor — emlékezik vissza a fiatal tanárnő —, mivel rögtön a bemutatkozás után egy jól irányzott ütés szegte szavát. Ez meggyőző érv volt: nincs mit tárgyalniuk. így fogta volna tanítványát, hogy együtt távozzanak, ám most már mindketten foglyok voltak a lépcsőház zárt ajtaja mögött. Erősítésért újra az iskolába rohant a megszeppent barátnő, s most már Magos András igazgatóval s Major Pálné tanárnővel térnek vissza a helyszínre. A fogva tartottakban tolvajt szimatoló K. P. Majomét beengedte, ám az igazgató jelenlétére nem talált elfogadható indokot. Magos András — mint mondja — nem értékelte fizikumát kellőképpen nyomós érvnek, a rendőrséghez fordult tehát, így a helyszínre siető járőrök vetettek véget a nem túlságosan mulatságos komédiának. * Nem kis félelemmel csöngettem be K. P. ajtaján. Eszembe jutott főnököm, aki szerint egy széles vállú férfiembert azért hozhattam volna magammal. Egy pillanatig komolyan aggasztott, hogy nem fogadtam meg tanácsát. Néhány perc múlva azonban már túl voltunk K. P.-vel a kézszorításon, s megnyugvásomra cseppet sem tűnt agresszívnek, sokkal inkább bűnbánónak. Az ő megközelitésében egy másik történet kerekedett a csütörtöki afférból. Ő ugyanis a lépcsőházban történt eddigi lopások tetteseit vagy azok cinkosait véli a két diáklányban. Úgy meséli, hogy tettlegességre nem került sor. Ő nem ütött meg senkit, mindössze kabáton ragadta az egyik gyereket, aki társa után kiáltott: „menj, szólj a bandának!” Ezután jött a tanárnő — az ő kilétét ekkor még nem tudta —, aki nekiesett, s cibálni, ütni kezdte: engedje el a gyereket! K. P. úr bizonyítékként a jobb hüvelykujján látható vékony hegre mutat. Amikor lecsillapodtak a kedélyek, s megtudta, hogy az illető hölgyben leánya történelemtanárát tisztelheti, bocsánatot kért. — Közben jó néhányan ösz- szesereglettek a ház előtt — emlékezik K. P. —- s kórusban, csürhe módjára ordítoztak. Csavargónak, mocskos stricinek neveztek. Csak később tudtam meg, hogy az iskola igazgatója és a technikatanár volt. Az előbbi azzal is megfenyegetett, hogy lecsukat. — Ha tudtam volna, hogy nem a tolvaj bandával, hanem a lányom nevelőivel állok szemben, talán minden másként alakul. Sajnálom az esetet, de nem én idéztem elő. Annak ellenére, hogy magamat tartom a sértett félnek, hajlandó vagyok nyilvánosan megkövetni az érintetteket. Úgy vélem azonban, viselkedésük nem volt pedagógushoz méltó. K. P. úr meggyőződése, hogy a két diáklány rossz szándékkal tért be a lépcsőházba. Magánlaksértés miatt csak azért nem tesz feljelentést — mondja —, mert úgy érzi, elismeréssel, nem pedig bosszúsággal tartozik lánya tanárainak, akiket — s döntse el mindenki maga belátása szerint, hogy kinek a hibájából — banditáknak nézett. K. P. mentségére szolgáljon, hogy rokkantnyugdíjas, ezért felesége tartja leánya tanáraival a kapcsolatot. K. A. tanárnő egyébként többször is nyomatékkai hangsúlyozta, hogy az őt ért sérelem nem befolyásolja K. P. úr leányával kapcsolatos tanár-diák viszonyát. Megítélésében e kijelentés is segíthet. Magos András igazgató közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt feljelentést tett a városi rendőrkapitányságon. A folytatásra — amely tartogathat még tanulságokat — visszatérünk. G. Tóth Tímea Támadás amerikai busz ellen Ismeretlen fegyveresek a szaúd- arábiai Dzsiddában vasárnap tüzet nyitottak egy amerikai katonákat szállító autóbuszra. A támadásban két amerikai katona és egy szaúdi biztonsági tiszt könnyebben megsebesült. Hatósági közlés szerint a támadók egy roncstelepen elrejtőzve várták a busz érkezését, és lövéseikkel, bezúzták a jármű ablakait. A helyszínen kilenc milliméteres töltényhüvelyeket találtak, de szakértőkre vár annak megállapítása, hogy milyen típusú fegyverből származtak a lövések. Amerikai katonai források nem zárják ki, hogy terrortámadásról van szó. Ez esetben a szaúdi királyságban megindult az Irak által a háború kitörése után ígért terrorakciók sorozata. Brit légitámadások A brit légierő Jaguar típusú harci gépei iraki laktanyákat, lőszerraktárakat és hidakat támadtak hétfőn, s bombázták a kínai gyártmányú, Selyemhernyó típusú rakéták támaszpontjait is — közölte a sajtóval egy brit katonai szóvivő Szaúd-Arábiában. A hajók ellen bevethető Selyemhernyó típusú rakéták jelentik a legnagyobb veszélyt az Irak-ellenes nemzetközi koalíció hadihajóira nézve, s egy kuvaiti partraszállás legnagyobb akadályai lehetnek. A brit katonai szóvivő szerint a megszállt Kuvait keleti partvidékén számos rakétatámaszpont van. A hétfői célpontok a tengerparton voltak, Kuwait- város és a szaúdi határ között. A szóvivő beszámolt arról is, hogy a brit légierő Tornado és Buccaneer típusú bombázói hidakat romboltak le hétfőn Irak középső részén, a Kuvaitban állomásozó iraki csapatok létfontosságú utánpótlási útvonalán. Mint mondta, az iraki légierő nem tanúsított ellenállást. Az iraki légvédelmi tüzérütegek föld-levegő rakétákkal tűz állá vették ugyan a támadó brit gépeket, de a bevetésben részt vett kötelék veszteség nélkül tért vissza támaszpontjára. Kedvezőtlen kilátások a mezőgazdaságban (Folytatás az 1. oldalról) Annyi bizonyos, hogy lényegesen kedvezőtlenebb lenne a helyzet abban az esetben, ha az erős lehűlés történetesen február dereka táján, egy feltételezett felmelegedés után következett volna be. Jelenleg a búza az úgynevezett mélynyugalmi állapotban van, és ilyenkor a fagyok viszonylag közömbösek a növényállomány számára. Természetesen jól jött volna már korábban is a jótékony hótakaró, már csak azért is, mert a téli aszály jelei mutatkoznak. Úgy tűnik, folytató- • dik a tavaly nyári—őszi idény száraz periódusa, ami legalább annyira káros lehet a búzára, mint az éjszakai fagyok. Azzal kapcsolatban, hogy a jelenleg termesztett búzafajták any- nyira télállóak-e, mint a korábbi évtizedek sikernövénye, a szovjet eredetű Bezosztája búza volt, az FM szakemberei elmondották: a jelenleg köztermesztésben lévő búzafajták provokációs kísérletei megfelelő eredményt hoztak, azaz — a kísérletek tanúsága szerint — ezek a kalászosok is kellőképpen hidegtűrőek. Ám ezek a búzák a szántóföldön gyakorlatilag az idén vizsgáznak először fagyállóságból, hiszen az elmúlt években jelentősebb téli lehűlésre nem volt példa, így hát az igazi próbatétel ideje 1991. február elején következett el. A gyümölcsöskertekben és a szőlőkben a nagy hideg miatt átmenetileg leálltak a metszési munkákkal. A hajtatóházakban viszont javában tart a tavaszi készülődés, itt rövidesen hozzálátnak a vetéshez. Ausztria-lottó A Lottó Unió Kft. közlése szerint az 5. heti osztrák lottó nyereményei az illeték levonása után a következők: hattalálatos 2 darab, nyereményük egyenként 6 783 258 ATS, öt plusz egy találatos 6 darab, nyereményük egyenként: 753 695, öttalálatos 592 darab, nyereményük egyenként: 11 458 négytalálatos 25 918 darab, nyereményük egyenként 348 háromtalálatos 424 618 darab, nyereményük egyenként 26 ATS. A dzsókerszámra fizetett nyeremény 3 014 135* ATS. (MTI)
