Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-04 / 29. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1991. február 4. Iskola a (lét)határon A kecskeméti Jókai Mór Általános Iskola az államosítás óta működik a jelenlegi helyén. Amint az országban változni kezdtek a viszonyok, tudomásul vette, hogy az épületből majd költöznie kell. Megértette, egy percig sem vitatta az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény jogosságát. Két évvel ezelőtt, amikor a Piarista Gimnázium első fejlesztési igényeivel fellépett, az akkori tanácsi vezetés készséges segítséget ígért, a Jókai-iskola elhelyezéséért azonban egy lépést sem tett. A Jókai pedig zsugorodni kezdett. Először átalakították a tanári szobát, majd a szolgálati lakás helyiségeit adták át, önként. A Piarista Gimnázium azonban idén szeptembertől egy új, 35 fős osztállyal akarja bővíteni tanulócsoportjainak számát. Ehhez azonban újabb tantermeket igényelt vissza az általános iskolától. A régi vezetők helyén azóta már újak ülnek. Elgondolásuk szerint a piaristák visszakapják a szükséges négyzetmétereket, onnan a Jókai- iskola alsós osztályai ideiglenesen áttelepülnének a református Ókollégium épületébe, a többiek még maradnak. Majd két év múlva, amikor elkészül az új széchenyivá- rosi iskola, ott egyesülnének újból ... Nem túlzás a hasonlat: az ötlet, szerintem, leginkább egy kártyavárra emlékeztet. Nemcsak azért, mert még az Ókollégium sem igazi Ókollégium, épületében a Berkes Ferenc szakközépiskola működik egészen addig, amíg a Homokbányára költözik, persze, csak akkor, ha költöznek onnan az oroszok, és ha lesz idő az ottani épületeket időre rendbe hozni. Az önkormányzat ötlete máshol is sántít. A széchenyi- városi iskola a környék régóta húzódó közoktatási gondjait hivatott megoldani. Mit keresnének itt még a jókais gyerekek is, akik egyébként sem ezen a környéken laknak? Nekünk senki nem szólt — Mély megrökönyödéssel oh vasfűk a Kecskeméti Lapok hasábjain, hogy az önkormányzatnak milyen „tervei” vannak az iskolákkal kapcsolatban — mondja Pap Gézá- né, a Jókai-iskola igazgatója. — Minket erről nem értesítettek, így jócskán meglepődtünk azon, hogy ötszáz gyerek, ezer szülő és negyvenöt dolgozó sorsáról így kell értesülnünk. A cikk megjelenése után konzultáltunk az oktatási bizottság vezetőjével és az alpolgármester úrral, s az elhangzottak egyértelművé tették számunkra: az önkormányzat a Piarista Gimnázium fejlesztésének lehetőségét a Jókai-iskola kettészakításában látja, a végleges megoldást illetően pedig nincs reális és biztos elképzelése. Ez az út az iskolánk lassú, de egyértelmű pusztulásához vezet... Pedig ez az intézmény igen nagy kiterjedésű és eléggé elhanyagolt városrészt szolgál — tisztességgel. Tahulóink kétharmada él a közvetlen vonzáskörzetben, az iskola és a Bethlen körút környékén, valamint a Vacsi köz, a Talfája köz, a Ceglédi út bal oldala által határolt, a város széléig húzódó területen. A csaknem ötszáz kisdiák közül 167-en vannak testvérek, nyolcvanketten az alsóban, nyolcvanötén a felsőben. Ezért az alsósok elköltöztetése családi szempontokat is sért. Kilenc napközis csoportunk van, de a jelenleginél sokkal több tanulónknak lenne szüksége egész napos gondoskodásra, mert iskolánkban sok a veszélyeztetett gyerek. A kettészakításos „megoldás” gondokat okozna az itt dolgozóknak is, főleg a pedagógusoknak, akik közül sokan alsóban is, felsőben is tanítanak. Nekik a szünet tíz percében kellene — teljes felszereléssel, segédeszközökkel szaladgálniuk a Jókai-iskola és az Ókollégium között. Amúgy is nagyon rosszak a tárgyi feltételeink, de így ezután képtelenség lenne tanítani. És képtelenség lenne szabadidős programokat, szakköröket szervezni,... pedig tehetséggondozó köreinkkel, énekkarunkkal már sokszor szereztünk jó hírnevet a városnak. — Hogyan fogadták a hírt a szülők? — Az összehívott rendkívüli értekezletre nagyon sokan eljöttek. Nem csoda, hogy aggasztja őket az iskola sorsa. írásos állásfoglalásukat — amelyben kijelentik, hogy a teljes iskola egyszeri, végleges és a környéken történő elhelyezéséig ragaszkodnak a jelenlegi körülményekhez — 252 aláírással elküldték Hideg Antal alpolgármesternek. Az érdekegyeztetés, amit a törvénytervezet az egyházi ingatlanok tulajdonának rendezésével kapcsolatban megfogalmaz, még utólag sem jött létre, mivel az önkormányzat illetékesei (tisztelet a néhány kivételnek), csak a többlépcsős elgondolásban képesek gondolkodni, s nem keresik azt a megoldást, amely a gyerekeknek, a szülőknek és a nevelőknek megfelel. Elodázott megszüntetés? — Mi történik, ha február negyedikén az önkormányzat kimondja az ítéletet: az iskola alsó tagozatának költöznie kell?-— Akkor az iskola elpusztul. Három éve dolgozunk a bizonytalan jövő tudatával, szűkös működési feltételek között. A tizenhat osztályhoz, a kilenc napközis csoporthoz mindössze tizenöt tantermünk van. A negyvennyolc, kötelező test- nevelési órából csak tizennyolcat tudnak „ tornateremben tartani. A gyerekek nagy mozgási igényüket az utcán vezetik le, ez a játszóterük. Ilyen feltételek mellett adtunk át át az elmúlt években egy-egy tantermet a piaristáknak. A gimnázium további bővítéséhez már nem' tudunk összébb zsugorodni... Az alsósok, akik már eltöltöttek nálunk legalább egy évet, új helyre kerülnek, új tanárhoz, majd két év múlva — a határidő lejártával megint új tanár, új iskola... bár azt még nem tudni, hogy ez hol lesz. Ha ebbe egy szülő belegondol, azonnal keresni kezd a gyerekének egy fix iskolát. De az új elsősöket sem fogják beíratni egy bizonytalan jövőjű intézetbe. Ez a legfontosabb, de nem az egyetlen tényező, ami a Jókai szétesését okozhatja. — Mi lenne tehát az igazi megoldás? — A törvénytervezet tíz évet ad az egyházi ingatlanok visszarendeződéséhez. A két iskola eddigi tisztességes együttélésének még egy-két évig ki kellene tartania. Egészen addig, amíg lehetőség lesz arra, hogy a teljes Jókai-iskola egyszerre és végleg áttelepülhessen egy jelenlegi körzetének területén lévő épületbe. Addig az önkormányzat csak újabb sérelmekkel tudná gyógyítani a régen ejtett sebeket. Arra várunk mindannyian, hogy tisztességes megoldást adjanak, ne ígéretekkel, hanem racionális tettekkel ismerjék el a Piarista Gimnázium igényét. Hadd bírjuk ki még az egy-két évet — persze, csak ha valóban egy-két évről van szó, és nem egy elodázott „kivégzésről”. Játsszunk végre nyílt lapokkal. Hideg Antal úr egy alkalommal kijelentette, hogy sok az általános iskola a város központjában. Én bűnnek érzem, ha valaki így, matematikai nyelven gondolkodik a gyermekoktatásról... Ha az illetékesek úgy vélik, hogy nincs szükség a Jókaira, akkor számolják azt fel, jogutód nélkül. Ez még mindig tisztességesebb, mint lassú pusztulásra ítélni egy iskolát. Azért, persze, mindannyian abban szeretnénk bízni, hogy az önkormányzatban is vannak olyan emberek, akik racionálisan mérlegelnek ... Egy iskola — egy zsák krumpli? — Mi, szülők, nagyon felháborodtunk az önkormányzat elképzelését hallva — mondja Szentesi Zoltánná, a szülői választmány képviselője. Három éve tudjuk, hogy az épületet vissza kell adni a piaristáknak, az általános iskola szívesen költözne is, ha lenne hová. Én azonban nem vagyok nyugodt addig, amíg a két iskolás gyermekem sorsát biztosítva nem látom. Az ön- kormányzat „ötlete” nemcsak légből kapott, hanem embertelen is. Az illetékes urak december óta beszélnek összevissza, feltételes módban. Mi pedig járunk iskoláról iskolára, próbáljuk máshol elhelyezni gyermekeinket, de sehol nem fogadják őket, kevés a férőhely a városban. A Jókai jövője felől érdeklődve mindig azt a rövid választ kapjuk az illetékesektől, hogy a kérdésben a végső döntésig nem nyilatkoznak ... Mintha nem is gyerekek, hanem egy zsák krumpli felett döntenének ... Döntésre várva Szerettem volna leírni a másik fél álláspontját is, de a Piarista Gimnázium igazgatója nem adott interjút. Nem is tehette, mert az oktatási bizottság valóban elhatározta: a február 4-ei döntéséig az ügyben senkinek sem nyilatkozik. Márpedig a Piarista Gimnázium igazgatója az oktatási bizottság tagja.. Fejes Mária Mit mond az alpolgármester? — A Jókai-iskolával kapcsolatos kötelezettségek szerződésben rögzítettek, ezeket a mostani önkormányzat a korábbi tanácsi vezetéstől örökölte — szögezte le elöljáróban Hideg Antal alpolgármester. — A piarista renddel kötött szerződés alapján egy termet már tavaly, továbbiakat pedig az idén kell megüríteni. Az óra régóta ketyeg tehát, és ezt legjobban nyilván a Jókai- iskola tantestülete tudja. — Az adott helyzetben van-e ön- kormányzati ten a helyzet rendezés sere ? — E pillanatban aligha látunk két esztendőnél előbbre, és erre az időszakra van elképzelésünk. Eszerint a Jókai-iskola alsó tagozatából az első három osztály szeptembertől az Ókollégiumba költözne. Tudván tudom, hogy ez gondokat okoz, elsősorban a tanárok számára. Ugyanakkor Kecskeméten — sajnos — ez meglehetősen ismert megoldás: a Vásárhelyi-iskola sem egy épületben működik, és a példákat tudnám még sorolni. Hátrány, hogy a nagyobb gyerek nem tudja közvetlenül ugyanabból az épületből hazakísérni öccsét vagy húgát. Ezzel szemben igen nagy előny, hogy az Ókollégiumban végre lenne tornaterem a kicsiknek is — most az alsó tagozatosoknak az anyaiskolában egyáltalán nincs. —- Mi a garancia, hogy mindez valóban megvalósulhat? A homokbányái iskola, amelyet a kivonuló szovjet alakulatok hagytak maguk után, igen jó állapotban van. Ott kisebb javításra, karbantartásra van szükség, a Berkes tehát mindenképpen megkezdheti ott az új tanévet szeptemberben, s így, az Ókollégiumban bizonyosan lesz hely a jókaisoknak. — Mi lesz két év múlva? — Az állami költségvetés ad pénzt az önkormányzatoknak, hogy pótolni tudják az egyháznak visszaadott ingatlanok hiányát. Hogy ebből az összegből pontosan hol épül iskola, az persze még kérdéses, ám egyáltalán nem biztos, hogy szükség legjobban a belvárosban van rá. Lehet, hogy inkább A Vacsihegy térségében lenne nagyobb igény — ezt pontosan meg kell vizsgálni. — És konkrétan a Jókai-iskola? Fennmarad? — Azt határozottan kijelentem, hogy az iskola tantestületére szükségünk van. Ám hogy magára az iskolára ott lesz-e feltétlenül igény, ahol most működik, azt csakis később dönthetjük el. Mindenesetre az önkormányzat nyitott az elképzelésekre, én magam legalább háromszáz szülő előtt ismertettem a helyzetet, és mondhatom, hogy folyamatos a kapcsolat a szülők képviselői és az önkormányzat szakbizottsága között. SAJTÖPOSTA MIT ÉR A JOG, HA NINCS LEHETŐSÉG? Hátrányos helyzetben vannak a legifjabb munkanélküliek Sajtóposta rovatunkban egy héttel ezelőtt egy Lajosmizsén élő édesanya panaszát tettük közzé: a tavaly nyáron építőipari szakmunkás-bizonyítványt szerzett tizenéves fia máig nem tudott elhelyezkedni, s e célból a munkaügyi hatóság sem volt képes segíteni. Noha kis jövedelmű szülei szinte emberfeletti erőfeszítések árán képesek csak a fiatalember legelemibb szükségleteit kielégíteni, ő mégsem jogosult munkanélküli-segélyre, mert nincs másfél éves munkaviszonya. Cikkünk nyomán sokan telefonon, mások személyesen mondták el hasonló sajnálatos esetüket. Ehhez egyesek némi megoldást is javasoltak, többen a vonatkozó jogi előírás betarthatatlanságára mutattak rá, illetve a jogszabály módosítását sürgették. íme egy csokorra való a figyelemre méltó visszhangból (olvasóink kérték a nevük mellőzését): „ Úgy hozta a sors, hogy régóta nevelem az unokámat,> aki fényképész lett. A hozzáértők szerint ügyes kislány, de hónapok óta nem talál magának biztos állást. Más életpálya után is nézelődik jó ideje, hiába. Az ilyen fiatalnak, e bizonytalan helyzetben is kellene valami támogatást kapnia. Esetleg a korábbi tanulmányi eredménye, vagy a volt ösztöndíja arányában járhatna neki annyi összeg, hogy ne kelljen koldulnia ...” — mondja a bajai idős néni, aki járadékból él. „Nagyon szeretek fával dolgozni, ezért is lettem kárpitos. Csak nem kellek egyik munkáltatónak sem. Gyakorlat híján, s főleg tőké nélkül aligha kezdhetek magánvállalkozásba. A kezdő szakember érdekeivel senki sem törődik. Legalább méltányosságból kaphatna valamennyi ideig segélyt az, aki az élethivatását munkanélküliként kezdi. . — hangsúlyozza a kiskunfélegyházi fiatalember, akit mindössze félévi munkaviszonya után tettek utcára. „Köztársaságunk alkotmányában olvasom: nálunk mindenkinek joga van a munkához. Sokra megyek e joggal, ha nincs lehetőségem állásba kerülni. Nagyon ideje olyan szervezetnek alakulnia, amely a legifjabb munkát keresők ügye rendezését vállalja fel...” — mondja a Kecskeméten lakó, 19 éves lakatos, aki immáron tíz hónapja kilincsel az első alkalmazását remélve. „Dísznövénykertész vagyok, s e képzettség megszerzése óta állástalan, meg pénztelen. Szerintem a pályakezdő szakemberek első foglalkoztatását kötelezően kellene előírni. Amíg valahol nem kerülnek munkaviszonyba, addig, de maximum a letöltött tanulmányi idejük feléig — ez másfél esztendőnek felel meg — járhatna nekik a mindenkori legkisebb bértétel 75 százaléka ...” — állítja a huszadik életévében járó kiskőrösi lány. Nos, az idézett sorok mondanivalója így summázható: a legifjabb munka- nélküliek hátrányos helyzetben vannak. Legalábbis a 114/1988. (XII. 31.) MT rendelet szerint, amely kimondja: a munkanélküli-segélyre jogosultság egyik alapfeltétele a 18 hónap munka- viszony. Lesz-e italbolt vagy sem? „Bajbajutottak” jeligével érkeztek lapunkhoz az alábbi sorok: Italárusító hely építését tervezi az egyik vállalkozó községünkben, ahol pedig egyáltalán nem kevés a kocsma, illetve az olyan más kereskedelmi egység, melyben bor, sör, pálinka, konyak stb. kapható. Az új italbolt az óvodától alig 50 méterre működne majd. Szerintünk az efféle vállalkozásra semmiféle szükség nincs nálunk, hiszen mostanság sem kevés a nap mint nap alkoholtól támolygó ember. És sok az olyan család, ahol a rendszeres perpatvar okozója éppen az italozás. Egyébként az óvodáskorú gyermekeink igencsak rossz példát látnának, ha az intézménybe menet és jövet, az italbolt mellett elhaladva, rendszeresen találkoznának részegekkel. Mi, a környékbeliek 70 aláírást tartalmazó levelet juttatunk el a helyi önkormányzathoz, tiltakozva az italbolt létesítése ellen. Nem tudjuk, mi lesz ez ügyben az álláspontjuk, s azt sem, hogyha számunkra kedvezőtlenül határoznak, hová lehet ez ellen fellebbezni... * * * Őszintén reméljük, hogy a nép bizalmából létrejött önkormányzati testület megérti, s méltányolja az emberek véleményét és kérését, tehát kellő megfontolás után dönt. (Megjegyezzük itt: az állampolgárok részt vehetnek az önkormányzat ülésén, ha az nincs zárttá nyilvánítva.) Elmondjuk még: bizonyos ügyekben a polgármesternek vagy a jegyzőnek van elsőfokon döntési jogköre. Ha az ennek alapján meghozott határozatával nem értenek egyet az érintettek, akkor a szegedi központtal működő köztársasági megbízotthoz fordulhatnak, aki másodfokon gyakorol hatósági jogkört. Ha történetesen az önkormányzat valamelyik bizottsága hozta az el nem fogadható határozatot, ellene a testülethez lehet fellebbezni jogorvoslatért. E testület döntését azonban csak bíróság vizsgálhatja felül, mégpedig jogszabálysértés esetén. Szélmalomharc — ügyfél és biztosító között 1990. október 21-én nagy szélvihar tombolt Nyárlőrincen. Az ítéletidő alaposan megtépázta a Rákóczi utca 49. szám alatt lakó Balázs József házát is, melynek faláról lepergett a kőpor. A károsult nyomban jelentette az esetet a Hungária Biztositó területi fiókjánál, amellyel „Otthon” elnevezésű biztosítást kötött. A cégtől egy hónapig feléje sem néztek, majd a reklamálására végre a helyszínre ment egy megbízott, aki közölte, ilyen kár esetén semmit sem fizetnek. Olvasónk ezek után egy kárszakértő kiküldését sürgette, amelyre a biztosító egyáltalán nem válaszolt. Idén január 3-án levelet írt a biztosító vezetőjének, újból kérve a szakértői ellenőrzést. 10 nap elteltével ismét tiszteletét tette a háznál a biztosító egyik embere — a tulajdonos nem tudta kideríteni, szakértő volt-e vagy sem —, aki közölte: a kárt műszaki hiba idézte elő, ami után nem jár térítés. Erről nyilatkozatot akart aláíratni a ház gazdájával, aki erre nem volt hajlandó. » Balázs József továbbra is kitárt amellett, hogy szélvihar az okozója az ő kárának. A biztosító mást állít, amiről azonban nem tudta meggyőzni ügyfelét. Egyelőre tehát az ügyben csupán szélmalomharc van a két fél között. Nekünk, persze, nem feladatunk e vitát eldönteni, kötelességünk azonban elmondani az alábbiakat: Az otthonra vonatkozó épületbiztosítási szabályzat valóban biztosítási eseményként tartja nyilván az olyan vihart, vagyis légmozgást, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilométert. Hogy azon időpontban a konkrét nyárlőrinci területen volt-e ilyen idő, azt a meteorológiai szakemberek igazolhatnák. Mint ahogy hozzáértőre lenne szükség annak kiderítéséhez is: műszaki hiányosság miatt hullott-e le a kőpor a falról vagy sem? Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611 ÜZENJÜK Csősz Pálnénak, Orgoványra: A Petőfi Népe január 5-ei számában tettük közzé a lakáshitelkamatok emelésével foglalkozó pénzügyminisztériumi közleményt, amely többi között leszögezi: e változások életbe lépésével — azaz január I-jétpl - megszűnt az a lehetőség, hogy a teljes tartozás visszafizetésekor 25 százalékot elenged az állam. Mindez azokra is — közöttük Önre — vonatkozik, akik e hónap első napjaiban már befizették a tartozásuk 75 százalékát. Tehát a fennmaradó hitelrész nem törölhető, ehelyett a pénzintézet visszaadja tőketartozás felén fölül befizetett összeget, s az így maradt hitel nő majd meg a lakáscélú bankkölcsönök mindenkori kamatával, ami jelenleg 32 százalék. Ez ügyben mielőbb szíveskedjék felkeresni a lakóhelyileg illetékes OTP-fiókot, ahová vigye magával az 1990. szeptemberi számlazáró egyenlegértesítőt. „Hunyadivárosi lakos” jeligére, Kecskemétre: Lapunkhoz küldött levelében Ön azt írta, hogy gyakran dolgozik éjszakai műszakban, s utána odahaza nappal szeretne pihenni-aludni, amire, sajnos, nincs lehetősége, mert a lakásbeli szomszédjának kutyái állandóan ugatnak a közvetlen közelben. Mivel emiatt hiába fejezte ki nemtetszését a gazdinak, tőlünk vár megoldási ötletet a vitás ügyben. Nos, áttanulmányozva a megyeszékhely belterületére jelenleg is hatályos állattartási rendeletet, arról tájékoztatjuk: az ebtartás például attól függően is szabályozott, hogy házőrzőről, vagy úgynevezett luxuskutyáról van-e szó. Csak hát e régi, s már igencsak korszerűsítésre szoruló előírás egyáltalán nem tartalmazza, hogy a különféle kutyák tartása korántsem járhat a szomszédok érdekeinek sérelmével. Tekintettel arra, hogy az állattartási szabályozásnál alapelvként kell érvényesülnie a követelménynek, miszerint az állattartás a környezetben lakók nyugalmát nem zavarhatja, s míg e vonatkozású új rendelkezést nem hoz a helyi önkormányzat, azt tanácsoljuk Önnek: a szabálysértési kódex csendháborítási szakaszára hivatkozással kérjen jogvédelmet a polgármesteri hivataltól. Menyheinének, Lajosmizsére és Majoménak, Kunadacsra: Aki vegyiáru- kereskedést szándékozik nyitni, szak- képesítéssel vagy legalább hároméves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. E magánkereskedők a nagykereskedelemtől és a raktáráruházaktól, esetleg közvetlenül a gyártóktól is beszerezhetik az árusítandó termékeiket. Ha e vállalkozásról még többet szeretnének megtudni, forduljanak bizalommal a kiskereskedők megyei szervezetéhez, amelynek címe: 6000 Kecskemét, Klapka u. 35. Nagy Jenőnek, Kecskemétre: Az előfizetett Petőfi Népe — tavaly decemberben tapasztalt — kézbesítési hiányosságainak okozója a körzetben helyettesítő postás volt, aki késve, illetve tévedésből más címre vitte ki az újságokat. Az 1. sz. kecskeméti megyei posta- hivatal vezetője, Növök Rostás Sándor a történtekért elnézését kéri, s egyidejűleg ígéri: a jövőben — a hasonló kellemetlenségek elkerülése végett — fokozottabban ellenőrzi a lapkézbesítőket helyettesítők munkáját. Pirtyi Lászlónak, Homokmégyre és másoknak: Az Országgyűlés tavaly december 22-ei ülésén határozott arról, hogy olyképpen módosul január 1-jétől a társadalombiztosítási törvény: az özvegyi nyugdíjra való jogosultságnál egyazon feltételek vonatkoznak mindkét házastársra. Információnk szerint pár napon belül megjelenik a jogszabáy pontos szövege a Magyar Közlönyben, amelynek ezzel kapcsolatos részleteiről mi is beszámolunk e hasábokon. Amint ismertté válik ezen módosított törvény, azt követően jól teszik Önök, ha a megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz fordulnak a konkrét kérelmükkel. „Sürgős” jeligére, Tiszakécskére: Az öröklésnél megjelölt haszonélvező személy e jogának gyakorlása során a rendes gazdálkodás gyakorlatát köteles folytatni, amit a polgári törvénykönyv szabályoz. Ennek értelmében felelős a gondjaira bízott ingatlan és más értékek megóvásáért, a keletkezett károkat — ha azok önhibáján kívüli okokból származnak — köteles megjavíttatni, s az indokolt karbantartásokat is elvégeztetni. Aki ezen kötelezettsége teljesítését elmulasztja, számolhat azzal, hogy az érintett tulajdonos bírósághoz fordul annak érdekében: a haszonélvezetijoggal rendelkező tegyen eleget az anyagi felelősségének. T. J.-nek, Kalocsára: Dr. Csaba György orvos biológus szerint — az e tárgyú teljes cikk az Élet és Tudomány tavalyi, 50. számában megtalálható — az abortusz nem az ember találmánya. Tudniillik a megtermékenyült emberi petesejtek 30—50 százaléka minden külső beavatkozás nélkül elpusztul és az anya szervezetéből kilökődik, például egy megkésett havi vérzés formájában. Á szervezet ugyanis szelektál a fejlődő embriók között, s a genetikailag hibásakat kiveti magából, aminek köszönhető, hogy viszonylag kevés kóros egyed születik meg. Az abortusznak ezt a formáját, vagyis az egészséges utógenerációk létrejövetelét az úgynevezett biológiai mechanizmus segíti, amely az anyai szervezetben működik. Az efféle biológiai szempontokat a mesterséges terhesség-megszakítás nem veszi figyelembe. Ilyen témakörben az elmúlt évek során számos, figyelmet érdemlő szakkiadvány jelent meg, amelyeket fellapozhat nagyobb könyvtárakban, s esetleg beszerezhet nagyobb könyvesboltokban. „Urbán testvérek” jeligére, Kiskunfélegyházára: Tavaly október közepétől bővült a lakbértámogatásra jogosultak köre. A vonatkozó jogszabály szerint például a gyógyszerrel nem befolyásolható veseelégtelenségben és a vérképzőrendszer rosszindulatú betegségében szenvedők is igényelhetik e támogatást. Az igénylést — az ilyen célra rendeltetett formanyomtatványon — a helyi önkormányzat jegyzőjéhez kell átadni. E laphoz elegendő mellékelni a lakbérértesítő lapot. Visszamenőleg legkorábban 1990. február 1-jéig érvényesíthető ezen igény. Vörös Imrének, Bajára: Azon gépjárművel, amelynek megengedett együttes tömege a 3500 kilogrammot, s a hosz- szúsága a 7 métert meghaladja, lakott területen kívül másik autó mögött olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármű közé legalább egy személyautó besorolhasson. A KRESZ e szabályát sokan nem tartják be, emiatt válnak gyakran balesetveszélyessé az előzések.
