Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-27 / 49. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1991. február 27. „A TEMETÉSEN NÉHÁNY SZOVJET TÁBORNOKON KÍVÜL SENKI NEM EJTETT KÖNNYET” A VSZ katonai feloszla fásának sajtóvisszhangja BONN. — A keddi német lapok, a tv- és rádióállomások egy része történelmi eseménynek, a sztálinista uralmi korszak nyilvánvaló lezárulásának tekintette, hogy Budapesten aláírták azt a dokumentumot, amely a Varsói Szerződés katonai szervezetének feloszlatásáról rendelkezik. A Frankfurter Allgemeine Zeitung rövid kommentárjában arról értekezett, hogy érdemes az elképzelhetetlent elképzelni. — A Lengyelországtól Bulgáriáig húzódó államláncolat április elsejétől ka- tonapolitikailag ténylegesen „köztes Európává” válik, az államláncolat jövőjéről való gondolkodás (azonban) már régen megkezdődött. A bonni General-Anziger szerint „Varsóban, Prágában, Budapesten vagy Szófiában új biztonsági rendszer gondolatával foglalkoznak”. — A kelet-európai államok támaszszükségletét természetesen nem csak biztonságpolitikai okok motiválják, ez egyúttal általános érvényű vótum is Európa mellett — véli a lap. PÁRIZS. — Az Öbölháború rengeteg fejleménye ellenére is bőséges terjedelemben foglalkozott a francia sajtó kedden, a Varsói Szerződés katonai szervezetének feloszlatásával. A Libération budapesti tudósítása, felidézve a szerződés feloszlatása körüli vitákat, aláhúzza, hogy ezt a lépést a leghatározottabban Magyarország és Csehszlovákia követelte. A katonai szervezet feloszlatása után azonban még nyitott kérdés a politikai szervezet megszüntetése. Ugyanakkor a leszerelési tárgyalásokon új helyzet áll elő: az egyik oldalon a NATO, a másik oldalon a Szovjetunió ül az asztal mellett, s köztük néhány „üres terepet” jelentő ország, amely viszont már a NATO-val rokonszenvezik. — A szovjet katonai vezetés most attól tart, hogy így teljesen elszigetelődik, s valószínűleg ezért nem tesz eleget a párizsi szerződésben vállalt leszerelési kötelezettségeinek — állapítja meg a cikk. BÉCS. — A Varsói Szerződés feloszlása logikus következménye annak az új világrendnek, amelyet a szuperhatalmak az 1989-es forradalmak után elhatároztak — írja keddi számában a bécsi Der Standard cimű napilap. A cikk szerint a varsói paktum katonai szövetségéről való lemondással a Szovjetunió végül is csak egy amúgy sem tartható területet adott fel Budapest, Prága és Varsó között. A Standard rámutat: George Bush és Mihail Gorbacsov elnök 1989. decemberi máltai csúcstalálkozója óta, amelyen kijelölték a további európai enyhülés útját, a leszerelési tárgyalásokon nincs szó többé Keletre és Nyugatra felosztott világról, hanem eltérő hatalmi helyzetű államok csoportjairól. LONDON. — Ünnepélyesen örök nyugalomra helyezték a Varsói Szerződést Budapesten azzal, hogy a hat tagállam védelmi és külügyminisztere megegyezett a moszkvai katonai parancsnokság feloszlatásában — jelentette kedden a The Times című brit napilap. A The Guardian arra emlékeztetett, hogy a VSZ sohasem lőtt az „imperialistákra”, a szervezetet a belső elnyomás eszközéül használták. MOSZKVA. — A keleteurópai államoknak kétoldalú szerződéseikben kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy nem vesznek részt olyan szövetségben, amely a térség más országainak érdekei ellen irányul, s nem engedélyezik területükön idegen haderő állomásoztatását — hangsúlyozta a Pravda. A szovjet központi pártlap a Varsói Szerződés budapesti értekezletéről közölt keddi beszámolójában úgy véli, hogy a VSZ katonai szervezetének feloszlatása nem a Szovjetunió meghátrálását, vereségét jelenti, sokkal inkább az új politikai gondolkodás európai meg- gyökeresedését. Az írás felhívja a figyelmet arra, hogy a VSZ-hez hasonló alternatív katonaipolitikai szövetségek létrehozása megingatná az európai stratégiai helyzetet. A lap egyúttal reményét fejezte ki, hogy a budapesti találkozót a NATO követendő példának fogja tekinteni. Kuvait felszabadult (\ Az iraki csapatok elhagyták Kuvait várost, amelyet jelenleg a kuvaiti ellenállás erői ellenőriznek. A kuvaiti főváros repülőterén már megjelentek az első amerikai tengerészgyalogos egységek is. A kuvaiti emír szaúd-arábiai főhadiszállásán kiadott rendeletében három hónapra rendkívüli állapotot rendelt el országa egész területén. A lakosok beszámolója szerint a megszálló erők hétfőn este, helyi idő szerint 9 óra után kezdték meg a kivonulást a városból, s éjféltájt az utolsó egység is távozott. A fejvesztett menekülés közben a megszállók lövegeket, katonai járműveket hagytak hátra, s több iraki katona lemaradt egységétől — őket az utcákon hátrahagyott bombák után kutató kuvaiti ellenállók fogságba ejtették. Mint a CNN amerikai hírtcleví- ziónak egy helyi lakos elmondta: az (Folytatás az 1. oldalról) 1,5 milliárd forintot biztosít a költségvetés a leginkább rászorultak támogatására. Számításaik szerint a magasabb kamatot fizetők 40 százalékánál adhatnak segítséget így az önkormányzatok. Egy másik lehetőség a támogatásra, hogy az adósok többféle tartozás esetén az azonos célra nyújtott kölcsönöket összevonhatják, és csak kölcsönfajtánként kell megfizetniük az 1500 forintot. A tájékoztató után a testület azt a munkavállalói javaslatot tárgyalta meg, amely szerint a irakiak három nappal ezelőtt tankokkal és tüzérségi lövegekkel kezdték rombolni a kuvaiti középületeket, szállodákat, kormányzati épületeket. Ezreket fogdostak össze az utcákon, s voltak, akiket a mecsetek elől hurcoltak el kivégzésre. A város műjégpályáján holttestek tömegét találták. Dzsábir el-Ahmed el-Dzsábir esz-Szabah kuvaiti emír kedden a szaúd-arábiai Taifból, az emigrációban lévő kormány rádióadásán keresztül, három hónapra rendkívüli állapotot rendelt cl Kuvait egész területére. Az uralkodó Szaad el-Abdullah esz-Szalem esz- Szabah trónörökös miniszterelnököt nevezte ki katonai kormányzóvá, s megbízta azzal, hogy koordinálja a kuvaiti fegyveres erők és az ország felszabadításában részt vevő ellenálló osztagok tevékenységét. munkaadók munkabérelőleggel segítsék dolgozóikat a lakáshitelek visszafizetésében. A munkabérelőleg összegének a jelenlegi rendeletek szerint nincs felső határa, és a törlesztés futamideje is szabadon határozható meg. Azoknak a vállalatoknak, amelyeknek az ilyen munkabérelőleg fizetéséhez hitelt kell felvenniük, a javaslat szerint a költségvetés kamattámogatást nyújtana. Ugyancsak segítséget kérnének ahhoz, hogy a költségvetési munkaterülete- kenhasonlómunkabérelőlegek- hez juthassanak a dolgozók. MDFsajtótájékoztató a Parlamentben Az Országgyűlés keddi munkanapjának délutáni szünetében a Magyar Demokrata Fórum képviselői számoltak be elmúlt héten tett litvániai látogatásukról. Kozma Huba elmondta, hogy a négytagú delegáció átadta Szabad György házelnök üdvözletét, s egyben meghívta a litván parlament küldöttségét Magyarországra, baráti látogatásra. Az MDF-es képviselők a Sajudis delegációját meghívták a nyár elején Szegeden rendezendő magyar—litván barátsági napokra is, amelyet kiállítással szeretnének egybekötni. Kozma Huba szólt arról, hogy a mostani látogatás is megerősítette azt a hitüket: a két nép közelmúltjának történelme párhuzamos sínen fut, Litvániában Magyarország múltja látható viszont. A képviselők meggyőződése szerint ezért ami ma Litvániában játszódik, az sokkal fontosabb, mint ami a Közel-Keleten történik. Az MDF-es delegáció találkozott Vytautas Lands- bergissel, a Litván Köztársaság elnökével, s a miniszterelnök-helyettessel, akivel elsősorban arról beszéltek: milyen lehetőségek vannak a két ország közötti közvetlen gazdasági kapcsolatok kiépítésére. A képviselők az ő kérését tolmácsolják megfelelő kormányköröknél, miszerint a litvánok szeretnék, ha a Magyar Köztársaság kereskedelmi irodát állítana föl Vilniusban. Kozma Huba elmondta, hogy találkoztak a litván parlament frakcióinak vezetőivel, s megdöbbenve tapasztalták, hogy a litván képviselőket ugyanazok a gondok foglalkoztatják, mint a magyar parlament tagjait: ott is napirenden van a kárpótlási törvény. Kozma Huba egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szovjetunióbeli jobbratolódástól a litvánok is tartanak. A helyzet a vihar előtti csendhez hasonló. A központi vezetés litván „Trianont” igyekszik előkészíteni azzal, hogy a lengyelek lakta litván vidékeknek autonómiát kíván adni. A moszkvai vezetés ilyen módon igyekszik nyomást gyakorolni a litván parlamentre és a litván kormányra. A Sajudis aktivistái ezekben a napokban járják e vidékeket, s igyekeznek meggyőzni az ott élő lengyeleket arról: az ő érdekük is az, hogy a független Litvániához csatlakozzanak, s ne hagyják elszakítani magukat e területtől. (MTI) LAKÁSHITEL Az adósok fele fizeti vissza tartozása felét A PARLAMENT DÖNTÖTT A ZÁRT ÜLÉSRŐL Törvényesen tudhatjuk, amit eddig is tudtunk A törvénytervezet általános vitájában felszólalók pártállásra való tekintet nélkül egyöntetűen kifogásolták, hogy a törvényjavaslat a tervezetthez képest több hónapos késéssel került a Ház elé. Megoszlottak viszont a nézetek a tekintetben, hogy e késedelemért kit terhel a felelősség. Székelyhídi László (MDF) a parlamentben helyet foglaló szocialista képviselőket — személy szerint Csehák Juditot, Németh Miklóst és Szűrős Mátyást — okolta, akik megítélése szerint „szelektív amnéziában szenvednek”. Nem tárták fel a birtokukban lévő adatokat, s így hátráltatták a törvényhozók munkáját. Az ellenzék soraiban ülők — így Darvas Iván (SZDSZ), Frajna Imre (Fidesz), Schiffer János (MSZP) szerint viszont a kormány tehető felelőssé, hisz amennyiben elfogadja a szociális bizottság tavaly novemberben megfogalmazott javaslatát — miszerint bontsák ketté a tervezetet, s a valamennyi párt konszenzusát biró első paragrafust, az állami vezetők nyugdíjának reális szintre való csökkentését foglalják törvénybe — e tekintetben már négy hónapja nyugalom uralkodna. Az elhangzottakra reagálva szólalt fel Csehák Judit. A szocialista képviselőnő elsőként bejelentette: pártja egyetértett azzal a szándékkal, hogy megszüntessék a privilégiumokat, s minden információt, amit az MSZP-től kértek, megadtak. Kétségtelen — ismerte el —, aggodalmukat fejezték ki, hogy a kezelésükben levő irattárakból nem áll majd módjukban prezentálni azt a teljes körű dokumentációt, amelynek alapján újra kiszámíthatóak lennének a nyugdíjak. Mégpedig azért, mert az MSZP nem ismeri teljeskörűen az irattár anyagát. De minden adatot közreadnak — húzta alá —, ha a parlament ilyen határozatot hoz. Majd szólt arról, hogy szociális és egészségügyi miniszterként — de, mint hangsúlyozta, csak akként — a felelősségi körébe tartozott bizonyos nyugdíjak méltányosságból történő felemelése. A 7,6 millió forintot, többnyire szak- szervezetek és tanácsi szociális osztályok javaslatára, 300-1000 forintos nyugdíjemelésre, környezettanulmányok alapján, főként szociális célú nyugdíjemelésekre költötte. A képviselők ezután rátértek az Országgyűlés 1990. december 18-ai zárt ülésével kapcsolatos intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalására. A külügyi és a honvédelmi bizottság együttes önálló indítványa — amelyet a jegyző ismertetett a Házzal — megállapítja, hogy a zárt ülésen született országgyűlési határozat nem minősül titkosnak. Horn Gyula a külügyi és a honvédelBács-Kiskun megyei interpellációk Zombori Mátyás (SZDSZ) a belügyminiszter állásfoglalását kérte a rendőr-főkapitányi pályázatok elbírálásának módjáról. A képviselő sérelmezte, hogy az országos rendőrfőkapitány olyanokat is kinevez, akiket egyébként a pályázatok bírálóbizottsága nem javasol. Zombori Mátyás szerint a napjainkban magasra csapó bűnözési hullám idején a rosszul fizetett rendőrség helyzetét rendkívül megnehezíti az ilyen stílusú vezetőváltás. Boross Péter belügyminiszter leszögezte, hogy a jogszabályok nem adnak lehetőséget a tárca vezetőjének a beavatkozásra a rendőrfőkapitányok kinevezésébe. Ennek ellenére tájékozódása alapján úgy vélte: az országos rendőrfőkapitány minden esetben az alkalmasnak minősített személyek közül jelölt. A miniszteri választ az interpelláló képviselő elutasította; az Országgyűlés elfogadta. Nagy Attila (MSZP) a miniszterelnökhöz interpellált a demokrácia néhány alapkérdésével kapcsolatban. A képviselő úgy vélte: egyfajta „kvázi demokrácia” tünetei jelentkeznek az országban; ami azt jelenti, hogy a mindennapi életben nem működik a demokrácia. Ez viszont valóságos emberi életeket sodor katasztrofális helyzetbe. Az elmondottak alapján Nagy Attila a kormányfő demokráciaképéről szeretett volna hallani. A távol lévő Antall József helyett Boross Péter a kormány nevében közölte: az interpellációra 30 napon belül írásban válaszolnak. mi bizottság közös előadójaként bejelentette, hogy a kormány tájékoztatása szerint elhárultak azok a nemzetközi jogi és politikai akadályok, amelyek korábban a zártság fenntartását indokolták. Ezért a két bizottság egyhangúan úgy döntött: javasolja a Háznak a december 18-ai határozat nyilvánosságra hozatalát. A plénum egyetértett ezzel a javaslattal, majd öt nem szavazattal és négy tartózkodás mellett elfogadva a bizottsági indítványt, a zárt ülésen hozott határozat közzététele mellett döntött. Szabad György ezután ismertette a december 18-ai zárt ülésen hozott határozatot. Eszerint „az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy az Öbölválságban érintett amerikai és európai országok fegyveres erőinek kötelékébe tartozó légi járművek, repülőgépek és személyzet az Öböl-válság rendezésével összefüggő nemzetközi kötelezettségvállalás körében a Magyar Köztársaság légterét igénybe vegyék, illetve szükség esetén a magyar repülőtereken le- és felszállhassanak. Az Országgyűlés továbbá hozzájárul ahhoz, hogy a magyar fegyveres erők kötelékébe tartozó, önként jelentkezőkből álló jelképes egészségügyi kontingenst küldjenek az érintett térségbe a nemzetközi haderő elé tűzött feladatok megvalósítása elősegítésére. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a határozatban foglaltakról tájékoztassa a szomszédos államok kormányait”. A parlament a kora esti órákban úgy határozott, hogy 1991. szeptember 30- áig meghosszabbítja az ideiglenes vagyonpolitikai irányelvek időbeni hatályát. A kormány eredetileg április 30- áig kívánta kiterjeszteni a határidőt. Gaál Gyula SZDSZ-es képviselő javaslata ezt további öt hónappal módosította, s az indítvánnyal a téma előterjesztője, Szabó Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár is egyetértett, mert a kárpótlási törvény vitája ma is tart, s számos kérdés még tisztázatlan a privatizáció ügyében. A képviselők módosították a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvényt is. Az általános és a részletes vitában senki sem kért szót, s gyakorlatilag egyhangúlag, mindössze két tartózkodással fogadták el a gazdasági bizottság indítványát: a külföldiek a vállalkozási nyereségadó-törvényben meghatározott általános adómérték szerint adózzanak, vagyis ugyanazon vállalkozói körre azonos nyereségadó-mérték érvényesüljön. A képviselők az ülésnap végén lezárták a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló 1990. évi LXX. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat általános vitáját. (MTI) Lesz-e pénz nyugdíjra és egyéb ellátásra? Mit mondtak a társadalombiztosítás adósai? A nyugdíjak és egyéb ellátások legutóbbi emeléséről, az új nyugdíj- rendszer előkészítéséről, a társadalombiztosítás szervezetének tervezett változásairól, valamint a társadalombiztosítás kint lévő milliárd- jai behajtásának lehetőségéről rendezett konzultációt tegnap Budapesten, a sajtószékházban a Magyar Újságírók Országos Szövetségének levelezési szakosztálya. A kérdésekre szakemberek — közöttük dr. Botos József államtitkár, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője, Bá- lintné Füleky Jolán, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezetője és dr. Lapp Jenő, a Bács-Kiskun Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője — válaszoltak. Az adósok sorában a Gamma Művek, a Magyar Optikai Művek és a Tarcali Tokajhegyaljai Tsz képviselői tájékoztatták a résztvevőket arról: miért nem tettek eleget a társadalom- biztosítási járulékbefizetési kötelezettségüknek. Az őszinteség és a nyíltság jegyében lezajlott beszélgetésen figyelmet érdemlő megállapítások hangzottak el a társadalombiztosítás nagyon nehéz jelenlegi helyzetéről, s arról: lesz-e pénz a közeljövőben nyugdíjra és egyéb ellátásra? A részletekre lapunk egyik későbbi számában térünk vissza. Velkei Árpád Új piac, szociális foglalkoztató Halason Elfogadta az 1991. évi költségvetést az önkormányzat (Folytatás az I. oldalról) Dr. Nagy Lajos (MDF) és Pajor Kálmán képviselők a bevételi források elemzése kapcsán hiányolták, miért nem számolt az előterjesztés az üzemek, vállalatok privatizációs átalakulása során keletkező jövedelmekkel, illetve az ingatlanok hasznosításából származó várható bevételekkel. Tóth Zoltán (SZDSZ) polgár- mester válaszában utalt rá, hogy ennek legfőbb oka a hiányzó kormányrendeletekben rejlik, jelenleg ugyanis nincs határozott információja a városnak, mekkora vagyon felett is rendelkezik. Ezért azután irreálisnak, nem utolsósorban lehetetlennek tartaná, hogy ezek tételesen szerepeljenek a pénzügyi tervek között. A vita során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a költségvetés elfogadásához előbb az adózás ügyében kell állást foglalnia a testületnek. Egyrészt a már említett céltámogatások pályázatának lehetőségét megteremtendő, másrészt a dr. Várnai László (MSZP) képviselő javaslatában szereplő, egyezreléknyi iparűzési adó nem elhanyagolható forrása lenne a városnak. A vitában néhányan éltek a maliciózus szójátékkal, hogy tudniillik ezt inkább „iparelűzési” adónak kellene nevezni. Többen -— így Marton Elek (SZDSZ) képviselő is — ezzel kapcsolatban a lakosságra való áthárítás veszélyeire figyelmeztettek, amennyiben az ipart adózásra kényszerítik. A minden ezerforintnyi bevételből egyetlen forint adó azonban olyan jelentéktelen tétel, amelynek áthárítása a lakosságra több energiát igényelne a vállalatoktól, mint maga a befizetés. így vélekedett Vass Benő (SZDSZ) alpolgármester is, aki az adónem bevezetése mellett érvelt. Hosszas értelmezés és vita után, végül, név szerinti szavazással a testület úgy döntött, hogy 1991-ben lakossági adót nem vet ki, elfogadja azonban az egyezreléknyi iparűzési adó bevezetését. Akik nemmel szavaztak: dr. Papp László, Németh B. László, Marton Elek, Réz István (SZDSZ). Ezt követően a város költségvetése is elfogadásra került, annak is a pályázati úton elnyerhető forrásokkal bővített változata. Újabb nagy vita övezte a családi intézet városi finanszírozását, amelynek májusi határidővel való megszüntetését végül elvetette a képviselő-testület, s egy rugalmasabb határidővel a vállalkozássá való átszervezés megvizsgálását tűzte ki feladatul. Az egyéb ügyekre éjfél után került sor, amelyek között egy újabb piac kialakításáról döntöttek a szenátorok. A Bem utcai parkoló területének jobb kihasználtsága várható e döntéstől. (Erről a lakosságot is meg fogják kérdezni.) A Szilády Áron utcai bölcsőde épületének gazdaságosabb kihasználása érdekében pedig ötvenszemélyes szociális foglalkoztató létesítéséről határozott a képviselő-testület. H. T. (Folytatás az 1. oldalról)
