Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-26 / 48. szám

^ ® PETŐFI NÉPE Ö 1991. február 26. ERDEINK FELE KÁROSODOTT Veszélyben a Bükk, a Mátra, a Zemplén Nehéz volna rangsort felállítani, amikor pusztu­ló környezeti értékeinket kívánjuk számba venni. Abban minden szakember egyetért, hogy az erdő vitathatatlanul előkelő helyet foglalna el ezen a szomorú listán. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy megvitatását az Európa Tanács is napirendre tűzte. Magyarország, az Európa Tanács tagjaként elő­ször vehetett részt hivatalosan ilyen rendezvényen. Dauner Márton, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője képviselte hazánkat az európai erdők védelmével foglalkozó konferencián. Az MTI-Press kérdésére elmondta, hogy Ma­gyarország erdőgazdálkodását a környező orszá­gok nagy figyelemmel kísérik, mert elismerésre méltó eredményeink vannak. Pontos adatokat szolgáltató kárfelvételi rendszer működik az or­szágban, és ennek tapasztalatait nemzetközileg is értékesnek tartják. Kialakítottak egy 4x4 kilométeres rácsháló­rendszert és ebben 20 ezer mintafát jelöltek ki. A megfigyelést minden év augusztusában végzik, ekkor összegzik az eredményeket. A fákat az el­vesztett levélmennyiség alapján kategóriába sorol­ják, a teljesen éptől a véglegesen elhaltig. A terüle­ten 1989-ben még a fák 60 százaléka volt tünetmen­tes, 1990-ben ez az arány 50 százalékra csökkent. Hazánkban különösen két faj, a hegyvidéken élő kocsányos tölgy és a sík területeket kedvelő ko- csánytalan Jölgy károsodása jelentős. A hirtelen elhalást mindkét fafajnál 1979-ben észlelték elő­ször. Ma már 88,5 ezer hektár területen, mintegy másfél millió köbméterre tehető a károsult fa­anyag mennyisége. Hazánkban 30 milliárd forint értékű élőfa-állomány van veszélyben. A Minisz­tertanács úgy döntött, hogy a kármentést állami támogatással kívánja serkenteni. Kármentés alatt persze, ebben az esetben, sajnos, nem a megelőzést kell érteni. Megelőzésre egyelőre egyáltalán nincs lehetőség, hiszen az erdőpusztulás pontos okai nem ismeretesek. Az egyetlen kinálkozó megoldás: kivágni a sérült fákat addig, amíg legalább részben felhasználhatóak. A támogatás az Erdőfenntartási Alapból igé­nyelhető —, és az 1990 ...92 közötti három gazdál­k odási évre terjed ki. Összege: az illetékes erdőfel­ügyelőség által igazoltan kiszállított, minden nettó köbméter után 400 forint. A támogatástól azt vár­ják, hogy segítségével jobb anyagi feltételek jönnek létre az elpusztult fák kitermeléséhez és a megüre­sedett területek újraerdősítéséhez. A nagymértékű hazai erdőkárosodás három ok­ra vezethető vissza. Az ipari légszennyezés, az évek óta tartó aszályos időjárás, valamint a túlzott bel­vízrendezés következtében előálló talajvízszint- csökkenés együttes hatása vezetett a fák ellenálló képességének gyengüléséhez. Ma már sokkal nehe­zebben viselik a gombák és rovarok támadásait, a savas esők ismétlődő rohamát. A hervadásos pusz­tulás, a tölgyön kívül, jelentkezik még a nyárfá­kon, sőt, kisebb mértékben már a bükkön is. A helyzet a legsúlyosabb a Sajó-völgyben, ahol az erdőpusztulás az odatelepített ipar következmé­nye. Mivel az uralkodó szélirány észak—északke­leti, ezért nem lehet pontosan elkülöníteni a lég­szennyeződés hazai és a határon túlról átterjedő forrásait. Különösen nagy kár mutatkozik a Zemplén és Borsod vidékén, valamint a Mátrában. A Pilisben és a Börzsönyben szerencsére valamivel mérsékeltebb a baj. Hazai erdeink közül a legjobb egészségi állapot­ban a zalai, vasi, nyugat-bakonyi erdők találha­tók. Itt az erdőkezelés szakmai kultúrája is igen magas színvonalú. Ám a hazai erdők jövője, saj­nos, meglehetősen bizonytalan. Bár a megelőzés, a védekezés lehetőségeinek kutatása folyik, az eredmény mégis várat magára. A fák életének természetéből adódóan a következtetések levoná­sára csak 15-20 év múlva nyílik mód. A természeti és éghajlati viszonyoknak leginkább megfelelő fajok kiválogatásával, az erdőtelepítés mértéké­nek növelésével igyekeznek ellensúlyozni a pusz­tulást. Az elkövetkező tíz év alatt 150 ezer hektár új erdő telepítése várható. A szám valójában ke­vés, hely ugyanis akár egymillió hektár számára is volna, de pénz nincs elegendő — mondta Dau­ner Márton főosztályvezető. R. A. Egy űrállomás halála • A „lehullt" Szaljut űrállomás, fénykorában. n Ti-ÚitSK r—-— o“ öl N I: n 11 V 1l mim) 11 ü .».O* rr ii II i njifcliü/r rr.3­/?n / :: 1 T TTJT lap Ttí 1: I TtUI1!-SV elit n 51 11 r1 5É • A Kozmosz—1686-ból, a Szaljut—7-ből és a Szojuz- T űrhajóból összekapcsolt rendszer vázlata. RENDKÍVÜLI árengedmény A KECSKEMÉTI KONZERVGYÁRNÁL, a gyár diszkontáruházában (Kecskemét, Szolnoki út 35.) Az alábbi termékeket forgalmazzuk árengedménnyel: Bolti fogy. ár Diszkontár \ Ft / Ft 5/4 ü. céklasaláta \39,80/ 19,00 5/4 ü. rakott saláta 46,0)3 21,00 5/1 ü. meggynektár 14Ö)Ű0 75,00 Salátaöntet ezersziget 46,00 17,00 magyaros /47,60\ 17,00 sajtos / 66,50 \ 21,00 Árengedményes DZSEMEK széles választékban, különböző kiszerelésben kaphatók, diszkontáruk csak 10—27 Ft. Nyitva tartás: hétköznap 9—17 óráig, szombat 9—12 óráig. 1991. február 7-én az Andok hegyei között, a chilei határ közelében csapódtak be a szovjet Szaljut—7 űrállomás és a Kozmosz—1686-ból álló ürkomplexum maradványai. A kö­zel 40 tonnás szerkezet óránként mintegy 27 ezer kilométeres sebességgel, lakatlan területre vágódott be. A Szaljut—7 űrállomást 1982. április 19-én bocsátották Föld körüli pályára egy Proton típusú hordozórakétával. Az elmúlt kilenc év alatt 10 sze­mélyszállító és 15 teherszállító űrha­jó kapcsolódott az űrállomáshoz. A Szaljut—7 fedélzetén járt az első francia űrhajós, Jean-Loup Chrétien, az első indiai űrhajós, Rakesh Shar- ma is. Itt végzett kutatómunkát a második szovjet űrhajósnő, Szvetlá­na Szavickaja, aki második útja al­kalmával végrehajtotta a világ első női űrsétáját. A Szaljut—7-hez több, hosszú tá­vú űrrepülés: 211 és 237 nap is kap­csolódott. Fedélzetén számtalan or­vosbiológiai, csillagászati, légkörfizi­kai és technológiai kísérletet hajtot­tak végre. 1985. október 2-án kapcsolódott hozzá a Kozmosz—1686. A komple­xumot 1986-ban 500 kilométer ma­gasságú pályára emelték, hogy még legalább nyolc évig repüljön a pályá­ján. Sajnos, Napunk közbeszólt. Központi csillagunk erőteljes tevé­kenysége jelentősen megrövidítette az űrállomás élettartamát. A Nap az utóbbi két évben több űreszközt ta­szított be a Föld légkörébe, amelyek ott felhevültek, majd elégtek. Most erre a sorsra jutott a Szaljut—7 is. — ozo — A BAROMFITENYÉSZTÉS MAGYAR ÚTTÖRŐJE Báldy Bálint emlékezete Kecskemét kertvárosában él Magyar Károlyné Báldy Márta. Otthonában vi­rág virág mellett: a szoba egyik fala mentén cserepes virágok pompáznak, a komódon szálasvirág-költemény, a szekrénysoron szárazvirág-kompozíci­ók. Kertész a férj, dísznövényes a fele­ség. A ház asszonyát, édesapja születési évfordulója kapcsán kerestük. A szá­zadforduló éveiről Magyamé így kezd­te az emlékezést: — A gyökerekről...: nagyapám, Bellosics Bálint a bajai tanítóképző igazgatója volt, gyönyörűen rajzolt. Járta a várost, hazatértekor tusrajzo­kon örökítette meg a látott emberek arcvonásait, a bajaiak antropológiai hovatartozását. Gyűjtötte a környék néprajzi emlékeit is, e szenvedélyét Fló­ra lánya vitte tovább. Az öt fiút és két lányt nevelő nagyapa 48 éves korában hunyt el. A legidősebb fiú, édesapám, Bellosics Bálint 1896. február 26-án született, iskoláit Baján végezte, a cisz- tereknél érettségizett. 18 esztendős volt apja elvesztésekor. A halálhírt az olasz fronton kapta a szinte gyermek karpa- szományos. A háborúból csodával ha­táros módon tért háza: sorshúzással döntötték el, kik azok a kivételesek, akik hazajöhettek és beiratkozhattak az óvári gazdászképzőbe. Bár apám tanár szeretett volna lenni, jelentkezett. Az egyik hazatérő ő lett. Az egyetem elvégzése után a Somogy megyei öreg­laki uradalomba került intézőnek, on­nan Gödöllőre, a kutatóintézet jog­elődjébe, ahol élete végéig dolgozott. A család apám katonakorában ma­gyarosította nevét. A Bellosics família elsőszülöttje több generáción át Bálint volt, őket Báldinak becézték. A ma­gyarosításkor a Bellosics nevet cserél­ték fel a becenévvel, így lett apám Bál­dy Bálint. Az árván maradt családban az idő­sebb gyerek taníttatta az utána követ­kezőt. Apám taníttatta kertész nagybá­tyámat, aki Pécs város kertésze volt. Ő szakmai példaképem lett! — Ahogy Laci bácsi befejezte tanulmányait, ő vállalta az utána következő iskolázta­• Búid) Bálint tását, apám csak ekkor nősülhetett. A kicsit késői házasságból két gyermek született, Ágnes húgom és én. Gyer­mekként figyelhettem a gödöllői állami kutatást, a baromfitenyésztő intézet életét, apám szívós munkáját. Az intéz­mény elsődlegesen a baromfitenyésztés korszerűsítését szolgálta. Édesapa ki­tűnő érzékkel szelektálta a parlagi pa­rasztbaromfit, alakította ki a híressé lett törzsállományát, amit továbbsza- porításra a gazdálkodóknak adott ki. A nyugat-európai gazdászok és keres­kedők mellett kínai, japán szakembe­rek is jártak hozzánk tanulni. A gazda­ság a Rákos-patak mellett volt. A kis patak árvíz idején sok bajt tudott okoz­ni, ugyanakkor a száraz években nagy­szerűen lehetett vizével öntözni. Édes­apa, felismerve a víz adta lehetősége­ket, munkatársaival lépcsőzetes halas­tó-rendszert teremtett a patak mellett, megalapozva ezzel a haltenyésztést és -kutatást Gödöllőn. — Milyen volt az állami kutatás a háború előtt? A kísérleti gazdaságban nagyon nagy volt a békesség és a tenni akarás! Édesapám mindenkiből igyekezett ki­hozni a maximumot szakmailag, embe­rileg, de nagyon nagy híve volt a békes­ségnek is! Nagy család volt az intézet. Jó tulajdonságaiért mindenkit szere­tett, értékelt, a vitákat le tudta zárni. Jelentős állami dotációt soha nem kap­tak, de gazdálkodtak, megteremtették a kutatáshoz szükséges pénzforráso­kat. A baromfinemesítés, -tenyésztés mellett a halászat, a méhészet, a szán­tóföld jelentette számukra a megélhe­tést, a továbblépést. — Hogyan alakult sorsuk a háború alatt, után? — A telep tönkrement. Gödöllőn, a premontrei gimnáziumban fogolytábor volt, a fertőzőosztályt a kísérleti gazda­ságba helyezték ki. Az újjáépítést apámnak kellett megszervezni. De át kellett alakítani addigi életformáját is, hisz édesanyám 1945-ben meghalt. Az intézet, a kilenc- és hétéves lányok, az otthon minden gondja rászakadt. Hív­ták Mosonmagyaróvárra tanítani, de ő a mi kérésünket teljesítette: maradtunk Gödöllőn. Megszervezte, romjaiból felépítette az intézetet, ami 1949 óta kutatóintézetként működik tovább. Munkája nyomán az országban kelte­tőközpontok, államilag ellenőrzött ba­romfitelepek, baromfitenyésztő minta­közösségek alakultak, a baromfitartás új eszközei terjedtek el, szakemberek százait képezte. Sárga magyar tyúkjai­val olyan parlagi tyúktípust alakított ki, mely kettős hasznosításával (tojás, hús) kora legjobb fajtája volt. Majd’ félezer szakcikke, könyveinek sora je­lent meg. Munkájáért, a szakmai díjak mellett, 1954-ben a Munka Érdem­renddel, 1960-ban Kossuth-díjjal jutal­mazták. 1960. január 1-jén ment nyug­díjba, visszatért Bajára, a Petőfi utcá­ba. Publikált és méhészkedett. 1971 - ben hunyt el Mohácson, Baján temet­tük el. Halála óta a háztáji baromfite­nyésztésben kiemelkedő munkát vég­zőket a róla elnevezett díjjal tüntetik ki, Bolyban és Gödöllőn szobrot állítottak tiszteletére. Kerekes Magda ? /i'rt,; fnob’bi.'-'iéi ■' \f- /t> '■ mMnüpórt r no -..-u.,.,-,» iuu.íjj muu ur.j n.yi .um. /Uiyi^UJAU I I VÁLTOZATLAN ÁRON 1991-BEN IS! Topreklám FORD EUROSERVICE if/ v10Ji .1•.b<)i £ it? UDJ int*/] ......."d'111 :r,'JT + rr o n'TT O *-< rj ► f-r *■> n rrr-' n e* F-. Ff-yry^r p* * r" • — r - ' r~ A/TOSI FORTA ÍVJ. TRANZIT EJ H 1103-Budapest, Gergely u. 83 Telefon:127 4053 Telefax:127-4052 Telex: 20-2553 ' Minőségben nincs kompromisszum! CÜ5 646 MÁRKASZERVIZ, GARANCIA, ALKATRÉSZELLÁTÁS, LÍZING

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents